Halálos kimenetelű balesetek 1941-ben

5—6. szám

dasági vándormunkások között igen ma as a sommás munkát végzők aránya is. gy kivált Fejérben és Somogyban 77—77%,

Veszprémben 75%, Baranyában, Komárom-

ban 70%, de Tolnában már csak 54%. Ara- tási, valamint aratási és cséplési munkára el'szerződött mezőgazdasági vándormunká- sokat nagyobb arányokban inkább a déli, keleti és északi megyékben látunk, így Csongrádban, Biharban, Jász-Nagykun- Szolnokban, Hajduban, Nógrádban, Sza—

bolcsban, Zemplénben. Az ,,egyéb" mező—

gazdasági munkára elszegődötteket legna—

gyobb számban Pest, Fejér, Csongrád és Heves megyékben találjuk.

Az elszerződés időtartamára nézve már maga a munkanem is nyujt némi tájékoz—

tatást, mert tudjuk, hogy a legrövidebb tar—

tamú a tisztán aratási munka, ennél vala—

mivel hosszabb az aratás-cséplési munka. Az ,,egyé " mezőgazdasági munkák már jóval hosszabb tartamúak és leghosszabb időtar—

tamra a sommás munka terjed ki. Adataink is igazolják ezt a sorrendet és pontosan ki tudjuk mutatni, hogy a tisztán aratásra el- szerződött 15.725 mezőgazdasági vándor—

munkás közül egy hónapnál rövidebb ideig

43'9%, egy hónapig 26'9%, két hónapig

29-2% volt távol otthonától. Az aratás—

cséplési munkát vállalt 17.473 munkás kö- zül egy hónál rövidebb ideig 20'5%, egy

hónapig 16'%, két hónapig már 63'0%

tartózkodott a községétől távolabbi munka—

helyén. Az aratási és aratás-cséplési mun—

kákra szerződött mezőgazdasági vándor—

munkások közül 2 hónapnál tovább egyet—

—336—

es

len egy sem tartózkodott távol 'otthonátói.

Az ,,egyéb" és kivált a sommás munkát vál-

lalók már hosszú időt, úgyszólván az egész nyarat családi körüktől távoleső munka-* *

helyükön töltötték el. Az ,,egyéb" mezőgaz- dasági munkára szerződött 15.225 vándor—

munkás közül csak 8'7%—nak tartott egy bő—

napnál rővidebb ideig az elfoglaltsága és további 7675 került haza 1 hónap lefor- gása után, két hónapig volt távol 31'5%—uk, három és öt hónap között fejezte be mun—

káját 23'O%—uk és 6 hónapnál is tovább

tartott 29'2%-uknak a munkája. A legna-

gyobb vándormunkástömegnek az 59.816 főnyi sommás munkásoknak csak egy cse—

kély töredéke, 0'8% került haza egy hóna—

pon belül; 10'3%-uk két hónapig, 13'9%—uk

3—5 hónapig, és háromnegyedrészük, 75'0

% -uk hat hónapnál is hosszabb időt töltött el otthonától távoleső munkahelyén.

A mezőgazdasági vándormunkások ösz- szes számának mintegy 70%-át teszik a ' sommás és ,,egyéb" mezőgazdasági vándor-

mun'kákra elszerződött munkások, tehát az egész mezőgazdasági vándormunkástömeg- nek erősen túlnyomó többsége úgyszólván az egész nyarat otthonától távoli munka- helyeken tölti el.

A mezőgazdasági vándormunkásokra vonatkozóan ezeket a főbb adatokat óhajtot—

tuk itt bemutatni, a részletesebb adatok valószínűleg a ,,Statisztikai Negyedévi Köz- lemények"—ben fognak nyilvánosságra ke- rülni, de a községekig visszamenő részletes- ségű kutatásra is rendelkezésre áll axbegyüj- tött anyag. Mozolovszky Sándor dr.

Halálos kimenetelű balesetek 1941-ben.

Accidents mortels en Hongrie en 1.941.

Résumé. En Hongrie (non compris les terri—

toires méridionaux réíncorporés), il y a eu, en 1941, 3.224 accidents mortels. Sí ce chíffre dépasse ' fort celui de I'année précédente, c'est gue l'engué'te en guesiion enregistrait aussi Ies accidents arrivés en Transylvanie, gui ne figurait pas dans le relevé de 1940. Sur Ie territoire auguel se rapportent les chi/[res de Pannée 1940, il n'y cut gue 2.870 acci—

dents cn 1941, soit 18 de moins guc pendant Panne'e précédente.

Un cinguíéme desdits accidents ont eu pour victimes des enfants de moins de 10 ans; un autre cínguiéme, des personnes de 11 d 20 ans; un guart, des personnes de 21 o 40 ans; un tíers, des person- nes de plus de 41 ans. Done, il y a eu, parmi les

uictimes, relativement trop dienfants et de jeunes gens. Cela ressort aussi d'un relevé donné plus bas, gui indigue d'une part, les enfants et les jeunes gens, et d'autrc part, les personnes plus dge'es. Selon ce relevé, entre les accidents arrivés á des enfants, la moitíé se sont produits dans des maisons dihabi—

tation ou dans des dépendances de maisons, et le guart, sur des eaux ou aux bords d'eaux. En ce gui concerne les accidents arrivés a des adultes, la plupart en ont eu lieu sur des voies de communi—

cation, ou en des Iieux de travail.

Pour la' majorité relative des accidents mortels _ arrivés () des enfants, la mert a été causée pal—' asphyxie; pour un guart, par brálure ou ébouilla'n tage; et pour un autre guart, par fracfure, et'

5—6. szam

Pour la grande majorité (les deux tiers) des accidents mortels arrivés á des adultes, la mor!

a été causée par écrasement; venaient en- suite, sous ce rapport, les cas de noyade.

Les adulles noyés accidentellement étaient, pour la plupart, des jeunes gens.

;

1941-ben Magyarországon (a legutóbb visszacsatolt terület: .a Délvidék nélküli ré—

szen) 3.224 halálos kimenetelű baleset tör- tént. Az 1940. évi 2.888 esettel szembeni) látszólag emelkedés mutatkozik, de ez az emelkedés valóban [csak látszólagos, mert az 1941. évi adatokban már a visszacsatolt Erdély területein előfordult esetek is benn—

foglaltatnak, míg 1940-ben erre a területre az adatgyűjtés még nem terjedt ki. Ez utobbi területen 1941-ben 354 halálos bal- eset fordult elő, amit ha leszámí'ounk az 1941. évi végösszegből, akkor nyílik csak mód az egybevetésre. Ennek a számadat—

.nak levonása után kitűnik, hogy ugyanazon a területen, melyre az 1940. évi adatgyüj—

tés kiterjedt, 1941-ben csak 2.870 halálos kimenetelű baleset történt, vagyis 18-cal kevesebb, mint az előző esztendőben. Annál örvendetesebfb ez a visszaesés, mert az 1935.

évi k.isebbmérvű és 'az 1938. évi nagyobb- arányú csökkenést leszámítva, minden év—

ben egyre emelkedett a halálos kimenetelű balesetek száma.

A részletekben jelentkező arányok szi—

gorú következetességgel majdnem ponto—

san ugyanazok, mint amilyeneket az előző években mutathattunk be. Nehogy azt higy- jiik azonban, hogy itt talán valami kifür—

készhetetlen misztikum, befolyásolhatatlan predesztináeió játszik közre. Egész logikus következménye ez annak, ,hogy az emberek nagy tömegei megszokott életmódjsukon és ezek között veszedelmeket felidézni alkalmas megrögzött rossz szokásai'kon még akkor sem hajlandók változtatni, ha annak a ká—

rait elibök tárják és szomorú következmé—

nyeire a figyelmet még annyiszor felhívják is. Meg vagyunk róla győződve, hogy ha némely emberi rossz szokások, melyek a halálos balesetek nagy számának forrásai ma, kérlelhetetlen szigorúsággal üldöztetné- nek, a halálos balesetek évi adataiban ed- dig jelentkező szabályszerűs-égben egyszerre lényeges törés állana elő.

1) A halálos kimenetelű balesetek 1940, évi adatait a Szemle 1941. évi 6. számában az 1930——

39. között eltelt évtized adataival egybefoglaltan közöltük.

—-—337— 1942

Hogy emez állításunkat alátámlasszuk, az idei adatokat olyan csoportosításban és részletezésben is be fogjuk mutatni, mely a halálos balesetek bekövetkezésének körül- ményeit élesebb megvilágításba helyezni alkalmas.

Foglalkozás szerint a következőképen oszlottak meg a baleseti áldozatok:

Ostermelés ... 744 234 0/0

Bányászat ... 77 2'8 ,,

Ipar-forgalom ... 973 302 ,, Közszolgálat, véderő, szabadfogl. . 215 6-6 ,, Nyugdíjas, tőkés ... 77 2-3 ,,

Házi cseléd ... 32 09 ,,

Háztartásbeli ... 222 , 6'9 ,, Csecsemő, gyermek, tanuló . . . . 815 253 ,, Egyéb és ismeretlen ... 69 21 ,, Osszesen. . 3.224 1000 ,,

Ebből a csoportosításból megtudjuk ugyan, .hogy a kereső foglalkozásúak két—

harmad és az eltartottak egyharmad arány- ban vannak a halálos bal—esetek áldozatai között, de nem lehet belőlük szoros össze—

függésre következtetni a foglalkozás és az azzal járó baleseti veszélyesség között. Mert ha csak az itt legnagyobb számokat feltűn- tető foglalkozásokat elemezzük is kissé, fel- tűnik, hogy pl. az iparaforgalomban bár 973 volt a halálos baleseti áldozat, de ezek közül a gyár, műhely, egyszóval a munka—

kahely területén csak 270, a 744 őstermelő

foglalkozású baleseti áldozat közül pedig e

foglalkozás munkahelyén, a termőföldön és az erdőben mindössze 170 szenvedett halá- los kimenetelű balesetet. Van azonban a foglalkozások között egy igen kimagasló arányokat feltüntető csoport, mely nem annyira foglalkozásnak, hanem inkább ál- lapotnak nevezhető, a gyermekek, tanulók csoportja és ez már elárulja, hogy a halá- los baleseti áldozatok kormegoszlását tag- laló részletezés igen figyelemreméltó jelen—

ségek ismeret-éhez fog elvezetni.

A halálos balesetet szenvedettek kor—

megoszlása ugyanis a következő képet tárja elénk:

6 éven aluli . 457 143 0/0 6—10 éves ... 205 65 ,,

10 éven aluli . . . 662 208 , 11—15 éves ... 195 61 ,, 16—20 éves ... 414 130 ,, 11—20 éves . . . . 609 191 ,, 21—80 éves ... 386 121 ,, 31—40 éves ... 420 132 ,, 41—50 éves ... 338 106 ,, 51—60 éves ... 291 91 ,, 60 éven felüli . . . . 481 151 ,,

Összesen. . 8.187 100-0 ,,

Ismeretlen korú 37 —- Mindössze. . 3.224 ——

5—6. szám

—_338——

1942,

Az első két tízesztendős korcsoportban oly sok a halálos kimenetelű baleseti áldo- zatok száma a többi 10 éves korcs—oportboz képest, hogy ezt az első korosztályt még 5 éves koresoportokra felbontva is érdemes megvizsgálni. Kitűnik ebből, .hogy a halál- los balesetí aldozatok között viszonylag a legtöbb a 6 éven aluli, mert hiszen még a 10 éves korcsoportokb-an sincs annyi, elte—

kintve a 60 éven felüliektől. Ugyancsak aránytalanul magas viszonylag a 16—20 évesek részesedése a baleseti (áldozatok kö—

zött, de a 6—15 éves korúak is nagyobb számban vannak, mint a legtöbb más 10 éves korcsoportbeliekf)

A 11—15 évesek között már jónéhá- ny-ain (69) kereső foglalkozással bírtak, a 16—20 évesek pedig már, 17 kivételével, mind űztek valamilyen kereső foglalkozást.

Ezeket tehát a felnőttekhez hasonlatos kö- rülm-ények között élőknek is tekinthetjük azzal a megkülönböztet—éssel, hogy, mint az élet küzdelmeibe belépő ujoncok, gyakor- latlanságuk és tapasztalatlanságuk miatt magasabb korú, higgadtabb, megállapodot- tabb mxunkatársaiknál jobban ki voltak téve a baleseti veszedelm-ekn-ek. Amíg azonban az ifjúságnak ez a' része, valamint az idő—

sebb korban lévők összessége, az őket ért halálos baleset bekövetkezéséért az esetek túlnyomó többségében személy szerint okol—

hatók voltak, a gyermekeket ért balesetek bekövetkezése nem az áldozatok, hanem gondozóik mulasztása—ból vagy helytelen cselekedeteiből eredt.

A halálos balesetek beálltának körül—

ményei annyira jellegzetesen eltérőek is a gyermekeknél a felnőtteke'től, hogy külön kell tanulmányozni a kétféle halálos bal—

eseti — mondhatnók — terrmészetrajzot.

Ez -a különbség már a balesetek szín-he- lyét és a baleseti .se'rülési nemeket feltűn—

tető főbb adatoknál is megnyilvánul, ezért ezeket az adatokat felnőttek és gyermekek (a foglalkozási megoszlásban szereplő 815

1)Az 1930 évi népszámlálási adatok alapján a népesség korcsoportok szerinti megoszlása a követ—

kező: 10 éven aluli 20'4%, 10—20 éves 16'7%.

20—30 évest 18'3%, 20—40 éves 14'7%, 40—50 éves 11'4%, 50—60 éves 8795, 60 éven felüli 9'8%.

A legfiatalabb és legidősebb koresoportoknak a halálos kimenetelű baleseti áldozatok kö—

zötti részesedése tehát nagyobb. mint az ezen korcsoportbeliek országos arányszáma. De ez a nyers összevetés még nem is elegendő, mert lényegesen más tényezők működnek közre ezek és a középkorcsoportokba tartozók baleseteinél, mint arra már a Szemle 1937. évi 6. számában az 554.

és 556. oldalakon rámutattam.

gyermek, tanuló) szerint szétválasztva is bemutatjuk.

A halálos baleseteknek szín-hely szerint való megoszlása ebben a részletezésben a következő képet mutatja:

A felnöt- A erme—

A baleset színhelye Általában teknél 155433

számi % számi % számi %

Lakóhaz és tartozé-

kai ... 787 22'8 331 138 406 49'8 Utca, út., országút. 809 251 687 285 122 150 Vasúti vonalak, át- '

járó állomás. . . 203 63 185 7'7 18 22 Gyár, műhely . 409 12'? 405 16'8 4 05

Bánya ... 86 26 83 34 3 04

Termőföld . . . . 182 5"? 155 6'5 27 3'3

Erdő ... 157 49 149 6'2 8 10

Vizek és partok 589 167 331 13'7 208 255 —

Egyéb ... 102 3'2 83 3'4 19' 23 Osszesen . . 3.224 1000 2.409 1000 815 1000

A felnőtteket túlnyomórészt a közleke- dési útvonalakon, továbbá a munkahelyek területén, harmadsorban a vizeken-parto—

kon és ez utóbbival egyenlő mértékben a lakóház- és tartozékain téri halálos baleset.

A gyermekek halálos balesetei majdnem felerészükben a lakóházban és jó negyed—

részben a vizeken és partjaikon fordulnak elő. A részletaxd-atiokból kitűnik, hogy az ut- cán, úton, a vizeken és partjaikon történt halálos gyermekbaleseteket is inkább a lakóház és közeli környék—én lejátszódott—

nak kell tekinteni, mert rendszerint közvet- len a lakóház előtt elhúzódó úttesten, a

lakóház közelében lévő vizesárkokban, göd- rökben történik meg a baleset.

A sérülési nem szerinti megoszlás is éles különbségeket tár fel, ha a felnőttek és a gyermekek halálos balesetei szerint el—

választva vizsgáljuk.

Általában A felnőttek— A gyerme—

Sérülési nem ua! kaknél —

szám 0lo szám ! 0[0 szám i %

Törés—roncsolás. . 856 266 768 3129 88 108 Koponya alapitörés 715 223 619 257 96 118 Belső sérülés. . . 208 65 180 7'5 28 3'4 Vízbefulladás. . . 614 190 856 1548 258 31'6 Másféle fulladás 128 40 75 3 1 53 6'5 Egés-forrázás. . . 840 105 129 55! 211 259 Mérgezés ... 130 40 76 3'1 54 6'6

Lövés ... 55 I'? 48 20 7 09

Vill. áramütés . . 40 1'2 34 14 6 08 Villámcsapás . . . 71 22 64 2'6 7 09 Megfagyás . . . . 56 1'7 53 22 3 03

Egyéb ... 11 03 7 0-3 4 0-5 Összesen. . . 3.22410002409100-0 815 zoo-o

:

5—6. szám

A felnőttek halálos balesete kétharmad- részben a legelőbb felsorolt sérül-ési nemek- kel, vagyis a test Összemorzsolódásával járt, a gyermek baleseti áldozatok—nak ezzel szemben csak egynegyede szenvedett ilyen- fajta sérüléseket. A halálos balesetet szen- vedett tfelnvőttek közül csak 17'9% halt .meg fulladásos halállal, a gyermekek közül 38'1%, tehát aránylag több mint kétszer—

annyi. A felnőtt baleseti áldozatok közül csak 5'4%—nál volt égés—t'onrázás a sérülés neme, a gyermekáldozatoknak pedig több mint negyedrésze, 25'9% szenvedett ilyen sérülést.

Olyan mélyreható különbségek ezek, hogy ha a sérül—ési nemekből kiindulva kö—

zelebbről meg akarjuk vizsgálni a halálos balesetek leggyakoribb előfordulási formáit, külön-külön csoportosításban kell azt meg- tennünk, mert csak ilyen módon mutatha- tunk rá határozottan a baleseti veszedel—

mek főforrásaira, melyeknek ismerete vi- szont a balesetmegelőzési küzdelemhez Anél- külözhetetlen. A halálos baleseteket elő—

idéző sérülési nemeket ezért a (662 főnyi) 10 éven aluli gyermekek és a többiek sze- rint különválasztva próbáljuk behatóbban elemzem.

A 10 éven aluli gyermekek közül a test ös'szemorzsolódásával járt balesetek, te—

hát a törés-roncsolás, koponyaalapi törés és belső sérülések elszenvedőinek túlnyomó többsége gázolásnak esett áldozatául, 49—et autó, l7-et lóf—ogatú jármű, 12—őt másféle jármű gázolt el. Ezek a gyermekek kevés kivétellel mind az utca, út járműközleke- désre rendelt területein játszadoztak, futká- roztak (és eközben kerültek a halált hozó kereke—k alá. Az utcákat, utakat, egyszóval a kizárólag járműközlekedésre rendelt te—

rületeket meg kell végre tisztítani _az ott nagyszámban játszadozó gyermekektől, ép- pen a gyermekek élete és testi épsége érde- kében. Ez a rendőri feladat elsősorban a szülőkre, gyermekgondozókra hárul, akik—

nek nem szabad megel—égedtniök azzal, hogy szigorúan megtiltják az ilyen területeken való játszadozást, hanem állandóan őrköd—

niök is kell a tilalom betartásán; más—od- sorban az utcán járó-kelő felnőttekre, akik, ha ilyen utcán játszadozó, futkározó gyer- meket látnak, ne .mulasszák el azokat haza- terelni és szülőiket, gondozóikat figyelmez—

tetni a bekövetkezhető veszedelmekre.

Sok, évenkint rendszeresen megismét- lődő baleset volna ezzel megelőzhető a jö—

wőben.

-——339 —— 1942

A 10 éven aluli gyermekek közül az el—

múlt évben kétszázan vízbefulladás, to- vábbi k-Özel félszázan másféle fulladás for- májában szenvedtek baleseti halalt. A víz—

befulladt gyermekek túlnyomó többsége a lakóház közvetlen közelében elkerítetlen vizesgödörbe, kacsaitatóba, vizesárokba, trrágyatgödörbe, kutba, vízzel telt edénybe esett, továbbá patakok, tavakt partján való játszadozás közben esett bele :a vízbe. Több mint félsztázan felügyelet nélküli fürdés, a többiek vizen való átkelés, csónakázás és jégen való csúszkálás közben lelték fulla—

dásos halálukat. Ezek között a gyermekek között többs-égben éppen a legapróbbak, az 5 éven aluliak vannak, vagyis a fokozot- tabb gondozásra, felügyeletre leginkább reászorulók; tehát gondosan el kell keríteni minden olyan helyet, ahol az ilyen gyer—

mekek a vízbe—fulladás veszélyének ki van—

nak téve, vagy a gyermekek részére kell olyan elkerített játszótérről gondoskodni, ahonnan nem közelíthetik meg a reájuk ve—

szedelmes helyeket. _A gyermekek szabad—

ban való fürdőzését pedig csak felnőtt, jó úszó felügyelete mellett volna szabad meg- engedni.

Az apró gyermekek között leggyakoribb az égés—forrázás formájában bekövetkező halálos baleset és túlnyomó a forrázás. Ez utóbbi rendszerint kétféle módon történik meg; nagyobbr-észben a szoba vagy konyha padlójára hülni letett forró folyadékkal telt edénybe való *belebukás által, másrészt ak—

ként, hogy a gyermek az általa könnyen hozzáférhető helyre, mint pl. székre, asztal—

szélre, tűzhelyszvélre stb. helyezett forró fov ly-adékkal telt edényt magára rántja. A szü—

lők, gyermekgondozók amaz átkosan rossz szokása tehát, (hogy forróvizes edényeket helyeznek a szobában, konyhában játsza—

dozó gyermekeik útjába, vagy kezeügy—ób—e, évenkivnt jónéhány száz apró gyermeket visz kínos halállal konai sírba. Az égések következtében beállott halálos gyermekbal- esetek szintén két főesoportra oszthatók.

Nagyobb részüknek a tűzhelyről kipattantó szikra borította lángba a ruhácskáját, vagy a tűzhely közel—ébe helyezett bölcsője szal- máját és így szenvedett tűzhalált, másré—

szük az előlük gondosan el nem zárt gyu—

fával, spiritusszal, benzinnel játszadozva esett a tűz martalékául. A tüzhelyből kipat—

tanó szikra, —— mint látni fogjuk ——'— még a felnőttekre is igen veszedelmes, szigorúan tilos terület tehát a gyermekek számára a tűzhely közvetlen környéke, nem is beszélve

É—é. SZám

arról a borzalmasan rossz szokásról, hogy a gyermekeket a tűzhely padkájtán, a sütő tetején bálatják. A gyufát és gyúlékony anyag-okat pedig ott, ahol kis gyermekek vannak a háznál, gondosan elzárva kell tar—

tani. Ilyen módon megint számos baleset válik megelőzhetővé.

A gyermekbaleseteknél még a mérgezé—

sekre kell kitérni, melyek között els-őhelyen áll a lúg és más mérges folyadékok ivása és a füst- s sz-éngázmérgeze's. Megint csak a legapróbb gyermekek azok, kik a számukra könnyen hozzáférhető thelyre gondatlanul elhelyezett mérges folyadékokba belekós- tolnak. A *füst- és széngázmérgezés rendsZe- rint úgy következik be, (hogy a szülők a megrakott tűzhelyet a kipattanó szikra, ki—

omló parázs ellen nem biztosítva, rácsuk—

ják gyermekeikre a lakás ajtaját, elmennek és mire visszat-érnek már csak a gyerme—

kekf hulláit találják.

A főbb sérülési nemek alapulvételével a halálos gyermekbalesetek e közelebbi vizs—

gálata azt mutatja, hogy a balesetek erősen túlnyomó része a gyenmekgondozók nagy—

fokú, de semmiesetre sem menthető gon—

datlanságának következménye, vagyis éppen a gyermekbalesetek azok, melyek nagy számban volnának apasztihatók, .ha a gyer—

mekgon—dozók megszívlelnék az itt előadot- takat.

A 10 éven felüliek, vagyis legnagyobb- részben felnőttek, .halálos baleseteit lénye- gesen más összetevők, körülmények ered—

ményezik. Ha itt megint csak a sérülési ne—

mek vez'énfonalán folytatunk behatóbb vizsgálódást, nagyobbrészt egészen más okokra mutathatunk rá, mint olyanokra, melyek a leggyakoribb balesetek eredmé—

nyezői.

A 10 éven felüli korban baleset áldoza—

tául esettek nagytőbbségénél, közel kéthar—

madánál, a halálos baleset a test össze'mor—

zsolódásával, vagyis törtís—roncsoláistsal, ko-

ponyaalapi törléssel és belső sérülésekkel járt. Rendkivül sokféle és igen változatos okok és körülmények idézik elő ezeket a baleseteket, mégis kidomborodnak bizonyos jellegzetességek. Ilyenek elsősorban a ve- szélyes munkáknál előírt szabályok be nem tartása (250 eset) és ehhez csatlakozóan a veszélyes helyeken tilalom ellenére való tar—

tózkodás, mint pl. a vasúti síneken való járkxálás, mely 60 halálos balesetet okozott.

Nagyszámú áldozatot követelt (250) a jár- művek gyors és; gondatlan hajtása és a jár- művezetésben való gyakorlatlanság, sza—

__340—

,,1932 .,

bálytalan előzések, továbbá a járművekről való le- es felugrálás, lecsúszás, leesés (150), a gyalogosok szabálytalan es gondatlan át—

kelése az úttesteken (175), a síkos, fagyos, olajos, elhanyagolt járda vagy út, a tilalom—

fa, (korlát, világítás, figyelmeztető tábla shiánya (150), az állatok gondozása körüli vigyázatlanság (115), a fadöntésnél tanusí—

tott szabálytalan, helytelen magatartás (75) és az ittasság (73). A többiek közül még a, létráról, lépcsőről való leesés t55) veszedel—

mére kell figyelmeztetni, valamint a föld—

es falomlás (82) okozta baleseti eshetősé—

gekre. Min-dezeknél fokozottabb gondosság számos balesetnek vette volna elejét. Itt csak tágabb összefoglalásban 'mutath—atunk rá az analóg csoportokra, de a részletekbe—

menő vizsgálat azt bizonyítja, .hogy nem a puszta véletlen, hanem rendszerint előre—

látható, de mulasztásból figyelmenkívül ha—

gyott körülmény a baleset okozója.

A 10 éven aluli korban halálos balesetet szenvedettek között, —— mint előbb láttuk

—— 200 volt a vízbe fulladottak száma; a 10 éven felüli baleseti áldozatok közül a Vízbe—

l'ultak száma ennek valamivel több, mint kétszerese. De míg a gyermekáldozatok—

nak egyharmad—át teszik a *vízbefultak, a felnőtteknek alig egyötödrészét. Azt is meg kell még előljáróban jegyezni, hogy a 10 éven felüli korban vízbefulladás formájá—

ban halálos balesetet szenvedettek között több, mint 70% volt 10—20 éves korú, vagyis a vízbefulladás balesete a legfiata—

labb korosztályok közül szedi áldozatai erő—

sen túlnyomó többségét. Közelebbi magya- ráz-atot találunk erre, ha megvizsgáljuk a vízbefulladás—ok leggyakoribb okait. Első helyen a fürdőzés áll, mely a 10 éven felüli Vízibefultak MWG—ának, továbbá a csónaká—

zás, mely további 16%-ának, a kettő együtt tehát jóval több mint felének okozta bal—

eseti katasztrófáját.

A szabadban való fürdőzés, csónakázás a fiatalok mulatsága, de ha ez olyan vesze—

delmekkel jár, hogy évente néhány száz áldozatot követel, megérdemli, sőt meg—

követeli. hogy valami történjék a halálos balesetek megelőzése érdekében. Itt első—

sorban az iskolák és leventeoktnatás segít—

hetnének sokat, részben a szabadban való fürdőzés és csónakázás veszedelmeinek minden tavasszal ismételt feltárása, az elle- nük való védekezés ismertetése és a meg—

felelő irányú testi ügyesség fejlesztése révén.

A más módon történt fulladások a felnőt—

tek között leginkább kavics, homok ásása

5—6. szám

közben tanusított szabálytalan, helytelen munkamód, valamint rossz, laza anyagból épitett házak falainak bedűlése következté—

ben állottak be.

Az égés—forralást szenvedett felnőtt bal- eseti áldozatok legtöbbje üzemi munka közben történt robbanások, perzselődések, forrázások következtében pusztult el, de igen számottevő ezek között is a tűzhely—

ből kipattanó szikrák következtében meg- égették száma, továbbá olyan-oké, akik égő tűzre nem iátalloxttak petróleumot, spirituszt Önteni, végül akik ágyban fekve dohányoz—

tak és a szivar, cigaretta parazsától meg- gyulladt ágynemű lángjai közt lelték halá—

lukat.

A mérgezések között első helyen kell említeni a 10 éven felüli áldozatoknál a kályhákból, gázvezetékekből kiszivárgó széngáz- és füstmérgezést és mindjárt utána a romlott uhtúS, valamint a mérges gomba evése következtében beállott mérgezéseket.

A lőfegyverek okozta bal-esetek majd- , nem pontosan fele—felerészben oszlanak meg a töltött lőfegyverrel való bánni nem tudás, illet-őleg a fegyver szabályt—alan kezelése, valamint a töltött lőfegyverrel való játsza—

dozás között. Szinte csodálatos, hogy még erről az utóbbiról sem tudnak letenni az emberek, holott évről-évre annyi szomorú példán okulhattak volna. A lőfegyverrel történt .szerencsétlenségeket háromféle mó- don kerülhetjük el leginkább: először, sotha ne tegyük el a fegyvert töltötten, másodszor szigorúan gondoskodni kell arról, .hogy a fegyver. avatatlan kez—ébe ne kerüljön, végül a fegyverrel, ha biztosan tudjuk is, hogy nincs megtöltve, úgy kell bánni, mintha

töltve lenne. .

A Villamosáramütések következtében tört—ént halálos balesetek részben a villamos—

berendezési tárgyak szerelése, javítása köz—

ben történt szabálytalan, gondatlan maga—

tartás, részben magasfeszültségű vezetékek játékból vagy könnyelműségből való meg- érint-ése folytán állottak elő.

A villámcsapás volna a halálos balese—

——341— 1942

tek előfordulásai között az egyetlen, ahol puszta véletlenről lehetne beszélni, mint a.

baleset bekövetkezésének okáról. De ha a villámsujtottakat aszerint osztályozzuk, hogy milyen körülmények között érte őket emez elemi csapás, azt kell látnunk, hogy még ilyen elemi csapással szemben sem áll az ember teljesen védetlenül. A villámsuj—

tottak közül ugyanis 17%-ot zárt helyen,.

47%—ot nyilt terepen és 36%—0t .fa vagy kazal, boglya tövében ért a villámcsapás.

Általánosan tudott dolog, hogy a zárt he-

lyeken, házban, kunythóban, akolban, istál- lóban tartózkodókat az épül-etre szerelt vil—

ltálnlhál'íló megóvja a villámcsapástól, ez a

17% is megmenekiülhetett volna tehát, ha

az épületen, amelybe a zivatar elől mene—

kült, villámhánító lett volna. Szintén álta——

lánosan tudott, hogy a villámcsapás: elől, nem szabad fa, kazal, boglya és más egye- dülálló, kimagasló valami alá menekülni, a

további 3670 tehát annak tulajdoníth'atja vesztét, .hogy ezt a tilalmat (nem tartotta be.

Nyilt terepen pedig, kivált a mezőn, réten, az álló vagy menő, futó ember a legkima—

gaslóbb pont lévén, az elektromos feszült—, ségkülönbség kiegyenlítődését előmozdítja, mondhatni a villámot vonzza, le kell tehát feküdni, bármilyen nedves, sáros is a földi ilyenkor.

A meg—fagyás következtében beállott ha- lálos baleseteknek majdnem a fele nagy- fokú ittasságra vezethető vissza. Az ittasság egyébként más baleseti katasztrófáknál is, sok esetben játszik szerepet.

Ezekben szemléltettük külön a 10 éven aluliak és a 10 éven felüliek halálos balese- teinél 1941—ben tapasztalt gyakoribb indító okokat és körülményeket, részben azért, hogy rámutassunk arra a divergenciára, melyet a balesetelihxárítási harc megszerve—

zésénél a gyermekek és a felnőttek baleset—

megelőzése szempontjából szem előtt kell"

tartani, részben, hogy a gyakoribb balese- tek körülményeinek ismertetésével a balese*

tek hatásos megelőzéséhez segítséget nyujto—

SUHk- Mozolovszky Sándor dr.