Dr. ACSÁDI GYÖRGY —-—- Dr. SZABADY EGON:
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMÁNAK ALAKULÁSA 1955—BEN
Magyarország népmozgalma -—-— a korábban nyilvánosságra hozott ada—W tok tanúsága szerint —'-— az utóbbi években általában kedvezően alakult. A népesség számának fejlődése, a közölt ún. nyers mutatószámok (születési, halálozási, házasságkötési, csecsemőhalálozási stb. arányszámok) azonban nem adnak teljes képet a népesség demográfiai változásairól, s így nem ad- nak lehetőséget annak a rendkívül sokoldalú kapcsolatnak és kölcsönhatás—
nak a megfigyelésére, amely a népmozgalmi jelenségek és a társadalmi, gazdasági élet jelenségei között fennáll. Tanulmányunkban éppen ezért az 1955. évi adatok alapján megkíséreljük röviden összefoglalni népmozgal—
munk jelenlegi helyzetét.
1. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI VÁLTOZÁSANAK IRÁNYZATAI
Népmozgalmunknak egyik legfeltűnőbb jellegzetessége a házasságkö—
tések magas száma és aránya. A házasságkötési arányszámnak a két világ- háború között tapasztalt 8——9 ezrelékes színvonala 1946 után csaknem az igen magas 11 ezrelékes szintre, 1949 után pedig 11 ezrelék fölé emelkedett.
A házasságkötési aránynak hasonló jellegű fellendülése 1946 és 1951 között -— ha nem is mindenütt egyforma intezitással — a háború sújtotta európai Országok egész sorában érezhető volt. A második világháborút követő házas-—
sági mozgalmunk azonban a legtöbb -— főleg nyugat-európai —— országától eltérően alakult, mert amíg ezekben az országokban a házasságkötési arány—
szám általában az 1946—1948. években érte el csúcspontját, s azután az ere- deti szintre tért vissza, addig Magyarországon a háborút követő emelkedés
1948után további lendületet kapott.
Házasságkötési arányszámunk 1951-ben egy 10 ezrelék körüli -—-— a két világháború közötti arányszámnál magasabb —— szintre csökkent, de 1952- ben ismét 11,0, 1954—ben pedig 11,1 ezreléket ért el. Az előbbi emelkedés túlnyomó részben a házasságkötéseket egyszerűsítő intézkedéseknek, az utóbbi főleg a parasztság 1954—ben megnövekedett házasságkötési arányszá—
mának volt a következménye. A házasságkötések száma és aránya az előző évi erős emelkedéshez viszonyítva ugyan 1955-ben mérsékelten visszaesett, száma azonban még így is meghaladja a 100 OOO—et, aránya pedig felülmúlja a legtibb európai országét, és világviszonylatban is egyike a legmagasab—
bakna .
18
09. AM; money—.na. mmm mor—*. '
(822,
A házasságkötések mellett a válások (felbontott és _érvénytelenített há—
zasságok) aránya is magas. A válások nyers aránya az eddigi Legmagasabb értékét —— 1,6 ezreléket —-— 1955-ben érte el, 1938-ban 1000 lakosra 0,6 válás
jutott.
Népmozgalmi főadatok'
masm 335335 izgatás]; Halálozások 33333 13333
szám szerint
1911—1914 átlag ... 66 527 266 822 176 743 90 079 . 1921—1930 ,, ... 79 926 230 862 153 678 77 184 41 562 1931—1940 ,, ... 75 924 190 235 134 230 56 005 27 475 1938 ... 74 276 182 206 130 628 51 678 23 933 1946 ... 98 662 169 120 135 486 33 634 19 703 1947 ... 98 328 187 316 117 537 , 69 779 19 975 1948 ... 97 710 191 907 105 780 86127 13 054 1949 ... 107 320 190 399 105 718 94 680 17 327 1950 ... 106 201 195 567 106 902 88 665 16 759 1951 ... 93 362 190 645 109 998 90 647 15 993 1952 ... 104 836 185 320 107 443 78 377 12 987 1953 . . . ... 91 621 206 926 112 039 94 887 14 647 1954 ... 107 368 223 347 106 670 116 677 13 556 1955 ... 103 020 210 430 97 848 112 582 12 622
- 1000
, 1000 lélekre élveszülöttm
1881—1890 átlag ... 9,5 43,9 32,6 11,3 .
1891—1900 ,, ... 8,7 40,4 29,6 10,8
1901—1910 ,, ... 8_8 36,7 25,6 11,1
1911—1914 ,, ... 8,5 34,3 22,7 11,6 .
1921—1930 ,, ... 9,6 27,7 18,5 9,2 180,0
1931—1940 ,, . . . 8,5 21,3 15,0 63 1444
1938 ... s,1 19,9 143 5,6 131,4
1946 ... 10,9 18,7 15,0 3,7 1165
1947 ... 108 20,6 12,9 7,7 106,7
1948 ... 10,7 21,0 11,6 9,4 940
1949 ... 11,7 20,6 11,4 92 910
1950 ... 11,4 21,0 11,5 9,5 85.7
1951 ... 9,9 20,2. 11,7 9,5 839
1962 ... * 11,0 19,6 11,3 s,3 699
1953 ; ... 9,6 21,6 11,7 99 703
1954 ... 11,1 23,0 11,0 12,0 60,7
1955 ... 10,5 21,5 10,0 11,5 60,0
* Az 1881—1910. évi adatok Magyarország akkori (Horvát—Szlavomrszág nélküli), az 1911-1953 évi adatok Magyarország jelenlegi területére vonatkoznak.
A múlt század végétől erősen csökkenő'élveszületési arány a második
világháború után Európa—szerte tapasztalható fellendüléssel párhuzamosan Magyarországon a közepesnek tekinthető 20 ezrelékes szint'fölé emelkedett.
Ez a háború utáni első születési hullám az 1948—1950. években érte el 21 ezrelékes tetőpontját, 1952-ben pedig a mélypontot, 19,6 ezreléket. *1953—tól kezdődően -— részben a terhesség megszakítását gátló intézkedésekkel kap—
csolatban — egy újabb születési hullám indult el, amely az előzőnél maga- sabb --- 23 ezrelékes -—- tetőpontját 1954-ben érte el; azóta nyilván főleg
MAGYARORSZÁG NEPMOZGALMA RSS-BEN 823
ugyanezen intézkedések enyhítése következtében süllyedőben van, bár még az 1955. évi arány (21,5 ezrelék) is meghaladja az előző hullám maximumát.
Az élveszületések aránya 1955—ben a csökkenés ellenére még mindig magasabb volt, mint — a megelőző két év kivételével -— az 1935 óta eltelt bármelyik évben és 5 százalékkal az 1950—1954. évek átlagát is meghaladta.
Magyarország élveszületési arányszáma európai viszonylatban a magasabb arányszámok közé tartozik, a legtöbb nyugat-európai ország arányát felül—
múl'a.
] 1. ábra. A népmozgalom alakulása, 1881—1955.
50 50
45 " . " . és
/// E/veszu/e/es
,f/ .
ao , / 40
1/7/ /;
%ő/á ?
/,'//;//,/ 7/ ///y// )
35 f,) ,/ X ,4/ , 35
1/ ó7é-rmészefes
/ / '
; ősze apodas ,
, ;xvf
so . , so
"alázza—% / %%
25 ' 25
20 es
Emésze/affbg/ás
'xs , 15
40 KN n' "10
Házasságia'fás
5 s
o ,.ulj'!ani! JIE'I'!., ..,... )!!IOXVIJHuuu! llljlljjiHmm. Lllllilll...m n tjH.H.JLLVLI(; Jllljljl. u.n.; ILAJm. o
Vw D 0 G § e 3 § ln (0 % § !— N "3 K *D
?. 92 !— 2 ?: 2 2 ?: ??
AlsmnmzígÉZÚWIIMvík/I Ma apw'szág ípzau/Jp/remyefe
Harvá/ü/avmanga'gne'űw ,,
A halandóság csökkenésének régóta tartó folyamatát —— amelynek kez—
dete a múlt század második felében megelőzte a születések számának ha—
nyatlását ——-—— többször szakították meg a háborúk, gazdasági válságok, jár- Ványok évei. így a második világháború végén is magasra emelkedett a ha—
lálozási arányszám, ez azonban rövid idő alatt mélyen a háború előtti szintre süllyedt, s az 1948—1953. években 11,3———11,7 ezrelékes határok között in—
gadozva lényegileg stagnált. 1953 után újból csökkenésnek indult a halan—
(lóság, s a javulás 1955-ben is folytatódott.
1955—ben a halálesetek száma első ízben maradt 100 000 alatt, s az 1955.
évi 10 ezrelékes halálozási arányszám az eddig elért legalacsonyabb szintet jelenti. Halandóságunk színvonala a többi európai országhoz viszonyítva közepes.
A közepesnél magasabbnak mondható viszont —— az 1920—as évek kez—
detétől'megindult állandó, bár időnként ingadozó csökkenés ellenére is ——
324 * DR. ACSÁDI owner—.na. szamar—mon
halandóságunk egyik igen fontos tétele, a csecsemőhalandóság. A csecsemő—
halandóság a második világháború utolsó évében tapasztalt nagy emelkedés után erőteljesen javult, 1946 óta --— két évenkénti lépcsőzetes csökkenéssel -——- kb. a felére szállt le. A lényeges javulás következtében 1955—ben az egy éven aluli korban meghaltak száma és aránya ugvan alacsonyabb volt, mint bármikor, a 60 ezrelékes csecsemőhalandóság azonban európai viszonylat—
ban még mindig magasnak mondható. _
, A második világháború előtt egyre csökkenő természetes szaporodás - 1947 után a viszonylag alacsony halandóság és a megélénkülő születési moz-—
galom következtében újra elérte az 1930 előtti években tapasztalt 8—10 leelékes szintet, sőt a második születési hullám a halandóság egyidejű csök—
kenésével együtt 1954—ben és 1955—ben a századforduló körüli évekéhez hasonlóan magas (11—12 ezrelékes) természetes szaporodást eredményezett.
Különösen kiugró volt az 1954. évi természetes szaporodás arányszám (121) ezrelék), de még az 1955. évi (1155 ezrelék) is erősen meghaladja az 1954 előtti 8—10 ezrelékes színvonalat. Magyarország természetes szapora—- dásábrgak aránya a többi európai országához viszonyítva a közepesnél na—
gyo .
Összehasonlító népmozgalmi arányszámok néhány külföldi országból, 1955
Természetes 1000
Megnevezés Házasságkötés Élveuületés Halálozús szaporodas ém'füéggfe
1000 lélekre """ megha"
Európa _
Ausztria ... S,1 155 12,1 3,4 45
Belgium ... 7,8 16,8 12,7 4,1 48
Bulgária ... 8,4 20,0 9,0 1 l,0 82
Csehszlovákia. ... . 2 l ,0 10,0 11,0 37
Egyesült Királyság. . 8,0 154 11,'I 3,7 26
Finnország ... 7,6 20,9 9.3 11,6 31*
Franciaország . . . . 72 184 12,0 6,4 34
Hollandia ... 83 21,4 7,6 13 8 20
Jugoszlávia. . ... 9,3 263 II,—i 15,5 115
Lengyelország' ... 9,8 29, l 10,3 18 ,8 83
Magyarország ... lO,5 2 Mi 10,0 1 1,5 60
Német Demokratikus
Köztársaság* ... 8,4 16,8 1 l,4 4,9 50
Német Szövetségi
Köztársaság ... 8,7 153] 10,8 4,9 42
Olaszország ... . . 7,4 l7,7 9 2 85 50
Portugália ... 8.3 23,6 11,3 12,3 91
Spanyolország ... 8, l 20,6 9,3 1 1,3 56
Svájc ... . ... 8,0 I'7,l 10,1 7,0 27
Svédország . . . . 7,1 14,8 DA 54 19
Szovjetunió ... . 25,6 * S,!L 17,2 .
Egyéb földrészek 6
Ausztrália ... 7,8 216 8,9 13,7 23*
Egyesült. Államok. . . 9 3 24,6 9 s 153 27*
India ... . . . . . . 305 12,7 17,8 119'
Japán.... ... .. 8,0 194 7,8 ll,6 46*
Kanada. . ... 8,l 28,3 8,l 20,2 32'
Mexikó. . . . ... 7,2 46.4 13,1 33,3 81 ;
* 1964.
mammut; NEPMOZGAUKA teás—BEN 325
z HAZASSAGKÖTÉSEK -— VÁLASOK
A házasságkötések alakulásáról a Statisztikai Szemle 1956. márciusi száma részletes tanulmányt1 közölt, ezért e helyen a házasságkötési moz- galomnak csak a legújabb ——- 1955. évi —— adatait vizsgáljuk az 1954. évi
adatokkal összehasonlítva. '
Mint az előbbiekben említettük, a házasságkötések száma az előző évi— ? kiemelkedő adathoz viszonyítva 1955-ben kisebb [mértékben visszaesett. A házasságkötések számának csökkenése valamennyi korcsoportban jelentke—
zett, lgy a házasulók korösszetételében nem következett be jelentős eltoló— * dás, csupán a 25—29 éves férjek és a 20 éven aluli feleségek aránya emel—
kedett kis mértékben.
A házasulók korösszetétele (százalék)
Férje]; Feleségek
Korcaoport 1954. ] 1955. 1954. [ 1955.
évben
20' éven aluli ... 4,8 4,8 27,5 283
20—24 éVGS ... 35 8 35,5 37,2 36,4
25— 29 ,, ... 28 9 295 13,8 13,7
30—39 ,, ... 155 153 ll,6 ll,6
40—49 ,, ... s,2 s,o 6,1 G,!
50 éves és idősebb ... 6,8 6,9 358 3,9
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
A házasulók koz—megoszlásának viszonylagos változatlansága következ- tében a házasságra lépő nők átlagos életkora az 1954. évivel azonos maradt-
(25,3 év), 3 a férfiaké is csak egy árnyalattal csökkent (29,3 év). A férjek és a feleségek átlagos életkora között 4 év a különbség. Nem változott jelentős
mértékben a férjek és feleségek életkora közötti összefüggés sem.
A házasulók életkora egymással összevetve (százalék), 1955 A feleség életkora
! __ _ _ A _
A férj életkora 17 éven; 17 19! 20 24! 25 29 30 396 40 49 233 Összesen
alul! ] éves sebb
20 éven aluli ... O,90 2,62 1,11 0,16 0,06 0,0l -— 4,86 20—24 éves ... 2,18 13,65 16,65 2,37 0.58 (),04 0,00 35,47 25—29 ,, ... 0,77 6,99 14,2l ő,45 l,92 O,l5 0,0I 2950 30—39 ,, ... 0,07 1,04 4,02 4,56 4,76 O,81 0,06 15,32 40—49 ,, ... 0,0l 0.05 O,34 l,01 3,40 2,71 0,46 7,98 50—59 ,, ... —— 0,02 0,04 0.14 0,74 l,90 154 438 60 éves és idősebb ... —-—- 0.00 0,01 0,02 0,14 0,53 1,79 2,49 Összesen 3,93 12437 36,38 l13,71 1],60 ! 6,15 ! 3,86 100,00
Amíg az összes házasságkötések száma 4 százalékkal csökkent, addig az újraházasulók számának csökkenése mindössze 1 százalék. Ennek következ——
' Klinger András—Dr. Szabadu Egon: A házasságkötések alakulása Magyarországon. Statisztikai Szemle. 1956. 3. sz. 218—238. old.
826 DB. AGSÁDI GYÖRGY—DR. SZABADY mim
tében az újraházasulók (házasságra lépő elváltak és özvegyek) aránya 1955—
ben is tovább növekedett. Azoknak a házasságoknak aránya, amelyeknél
előzőleg mindkét fél már házas volt, eddigi legmagasabb szintjére emel—
kedett.
Az újraházasulók számának alakulása
5 Ebből előzőleg
É Edömsaág-
v 522231; egyik fél sem az egyik ! mind . két Wlt Mm fél házas volt
%.
, szám szerint
1954 107 368 80 903 17 280 9 185
1955 103 020 76 856 16 970 9 194
százalék
1954 100,0 75,3 16,1 8,6
1955 100,0 74,6 16,5 8,9
Az újraházasulók számának változatlanul magas színvonala elsősorban a házasságra lépő elváltaknak 3,8 százalékkal történt emelkedésére vezet—
hető vissza. 1955—ben az összes házasságra lépő férfiak 12,2 százaléka, a nők ' 9,8 százaléka volt elvált családi állapotú.
A nőtlen férfiak leggyakrabban hajadon nőt vesznek el feleségül, de 1938 óta az ilyen összetételű házasságoknak az aránya némileg csökkent.
Ugyanakkor nagyobb mértékben növekedett a nőtleneknek és hajadonok—
nak főleg az elváltakkal megkötött házassági aránya.
A házasságkötések családi állapot szerint (százalék)
. A feleség családi állapota
Év A tér] családi állapota
hajadon özvegy ! elvált összesen
Nőtlen ... 80,79 1,96 2,88 85,63
1938. Özvegy ... 4,94 3,00 0,95 8,89
Elvált ... 3,72 0,69 1,07 5,48
Összesen 89,45 5,65 4,90 100,00
Nőtlen ... 7535 2,57 4,83 82,75
1954. Özvegy ... . . . . . 2,36 2,49 l,24 6,09
Elvált ... 6,33 l,74 3,09 ll,16
Összesen 84,04 6,80 9,16 100,00
A Nőtlen ... 74.60 232 5134 81,96
1955. Özvegy ... 2,24 2,38 1,23 sss
Elvált . . . ... . . . . . 6,88 1,78 3,53 1119
Összesen 83,72 6,48 9,80 100,00
A házasságkötési arányszám általában minden korcsoportban és mind—
két nemnél az elváltaknál a legmagasabb (kivéve az igen kisszámú 20—29 éves özvegy férfiakat. akiknek több mint háromnegyede újra megnősül). A 20—29 éves elvált férfiak mintegy fele, a 20 éven aluli elvált férfiak és a 20—24 éves ugyanilyen nők 40 százaléka kötött házasságot. A nőtlen férfiak
MAGYARORSZÁG N EPMOZGALMA MEG-BEN 827
leggyakrabban a 25—29 éves életkorban nősülnek meg, a hajadonok pedig a 20—24 éves korban mennek leginkább férjhez. A férfiak házasságkötési arányszáma — a propagatív és öreg korcsoportokban még 1955—ben is jelen- tős nőtöbblet következtében —-— jóval magasabb, mint a nőké.
Nem, életkor és családi állapot szerint tisztított házasságkötési arányszámok, 1959"
Férfi Nő
Kai-csoport _ összes __ lt összel
nőtlen özvegy elvált nem házas hajadon ozvegy elvi nem házas
15—19 éves: ... 13,7 —— 42845 13,7 * 922 109,7 3063 925
20—24 ,, ... 129,l 868,4 476,6 130,6 268,7 149,6 405,6 271,6 25—29 ,, ... 27l,5 774,3 549,l 283,1 192,2 160,5 2986 203,6 30—39 ,, ... 185,6 224,0 450,7 -221,2 104,7 111,5 19_7,9 l21,4 40—49 ,, ... 77,2 267,2 332,4 142,6 40,8 31,8 89,2 43,7 50 éVeB és idősebb ... 30,8 32,0 145,2 41,5 13,0 3,9 31,0 6,4 15 éves és idősebb összesen 9420! 49,5l 316,0l 98,0 121,0l 11,3 127,5 74,4
* 1000 megfelelö nemű, korú és családi állapotú Lakosra: jutó azonos nemű, korú és családi álla—
potú házasulók száma. :
A fennálló házasságok számát egyfelől az új házasságkötések gyarapít—
ják, másfelől a válások (felbontott és érvénytelenített házasságok) és halálo-
zások apasztják. _
A válások száma 1955—ben az eddigi legmagasabb szintjét érte el, 1000 lakosra 1,6 válás jutott (1954—ben 1,3, 1938—ban O,6). Ez az arány nemcsak a múlthoz, hanem az európai országok ismert válási arányszámához viszo—
nyítva is magas, sőt a' fennálló házasságok számához mérten is jelentős:
1955-ben 1000 fennálló házasságra 6,5 válás jutott, míg 1954—ben 5, 1938-
ban pedig 3. V
Az elváltak elég nagy része fiatalabb korú: az 1955—ben elvált férjek 28,6, a feleségek 45,2 százaléka volt 30 éven aluli. A fiatalabb korú elval- taknak ez a magas arányszáma alig tér el az előző évitől; 1938-ban azonban még csak 19,3, illetve 40,9 százalék volt. _
A válás által megszűnt házasságoknak 1955—ben 47 százaléka volt gyer—
mektelen (ez az arány 1954—ben ugyanannyi, 1938—ban 56 százalék volt). A*
felbontoltit és érvénytelenített házasságok tartam szerint a következőképpen alakulta :
Válások a házasság tartama szerint
A felbontott és érvénytelenített házasságok
százalékos megoszlása a házasság tartama szerint
Év .
száma _ 355354, 2—4 5—9 10—19 20 és több
egyutt
évi házasságtartammal
1938. 5 754 100,0 ICA 20,9 31,4 30,6 6,7
1954. 12 144 100,0 10,9 25,4 29,0 23,6 ll,1
1955. 15 989 100,0 9,l 26,2 28,8 23,3 12,6
A válás következtében megszűnt házasságok közül 1955—ben 1460 csu—
pán 2 évnél rövidebb ideig tartott.
323 on. mm money—sa mum: mos '
A házasságkötések mérlege
Házssiuig- Megszűnt ház ! k nám * Házasság Megszűnt Házassága!
' Év kötések hal M ! válás Htgagggok kötés házasság többlete
száma ————-————-————————— összesen
következtében 1000 lakosra
1938. 74 276 48 133 5 754 53 887 20 389 8,1 5,9 2,2
1952. 104 836 46 177 13 514 59 691 45145 11, 0 6,3 4,7
1953. _ 91 621 46 336 9 021 55 357 36 264 9, 6 58 33
1954. 107 3 8 43 207 12 144 55 351 52 017 11, 1 5,7 5,4
1955. 103 020 41 101 15 989 57 090 45 930 10, 5 5,8 4,7
A házasságkötések számának 4 százalékos csökkenésével szemben 1955—
ben a megszűnt házasságok száma 3 százalékkal emelkedett. Ennek követ—
keztében a házasságok többlete több mint GOOO-rel (12 százalékkal) kisebb volt az előző évinél. A házasságkötések többlete azonban még így is magas,
1955-ben is megközelítette az 50 OOO-et.
A megszűnt házasságok számának emelkedését teljes egészében a válá- sok számának növekedése okozta. Amig a halál által megszünt házasságok száma az előző évihez viszonyítva 5 számlákkal csökkent, addig a válások száma 32 százalékkal emelkedett.
3. SZULETÉSEK —— TERMÉKENYSÉG
A születések számának %mai, viszonylag magasabb szinvonala számos tényező együttes hatására alakult ki. Ezek közül az 1940—es évek utolsó har- madának megélénkülő születési mozgalmában még némi szerepe lehetett a második világháború idején is jelentkező kisebb születéskiesés utólagos pót—
lásának, a későbbiekben azonban e téren egyre inkább a nagy társadalmi, gazdasági átalakulások hatása kezdett érvényesülni.
A társadalmi és gazdasági változások jelentős mértékben változtatták meg a népesség összetételét, s ez közvetve a születési mozgalom alakulásá—
ban is kifejezésre jutott. Ilyen összetétel—változás volt például a magas ter—
mékenységű házas népesség arányának megnövekedése, amelynek a szü- letési színvonal kialakításában fontos szerepe volt.
A házas női népesség arányának megnövekedésén kívül természetesen a népesség egyéb strukturális változásainak (az iparosodás, a városiasodás, a házasságkötési kor eltolódása stb.), a kormányintézkedéseknek (az anyák és csecsemők védelme, anyagi támogatása stb.), a társadalmi életben ható ideológiáknak és még sok más tényezőnek is hatása van a termékenység és a születésszám szinvonalára, az említett összefüggések elemzése azonban kü- lön tanulmányt igényel. A születési statisztikának erre a területére ez al—
kalommal nem térhetünk ki, mert — mint a bevezetőben mondottuk -—- in—
kább átfogó tájékoztatást akarunk nyújtani népmozgalmunk jelenlegi ala—
kulásáról, a vázolt kérdések társadalmi fontosságára való tekintettel azon- ban a tájékozódást visszatekintő idősorok közlésével igyekszünk megköny—
nyiteni.
unsnnonszm nemem mas—BEN * 329
Az élveszületéseknek az 1954. évinél alacsonyabb számát a termékeny-—
ség (az anya életkora szerinti születési arányok) kisebb csökkenése okozta., Ezer szülőképes korú — 15—49 éves — nőre ebben az évben 6 százalékkal kevesebb élveszületés jutott, mint 1954-ben, de még mindig több, mint a megelőző években. A termékenység csökkenése általános volt, a szülőképes korú nőknek -— egy kivétellel —— valamennyi korcsoportjában viszonylag kevesebb élveszületés történt, mint 1954—ben. Csupán a legfiatalabb korcso- portban mutatkozik— 4 százalékos—növekedés, amely folytatasa egy több éve tartó folyamatnak. Elég jelentéktelen a csökkenés a 20—24 éves kor—
csoportban is. A 25 évesnél idősebb korú nők termékenysége lényegileg az 1953. évi — a születési hullám csúcsértéke előtti — szintre húzódott vissza.
Élveszületési arányszámok az anya életkora szerin?
Az anya életkora (években) ldósz k
a 15—19 20—24 26—29 30—39 40—49 aligai
1911. 575 _ 2394 239,0 161,9 330 l39,6
1921. 4037 2020 2121 12 i,7 25,2 116,8
1930—1931. átlag 40,9 158,5 151,8 942 15,7 ; 88,0
1938. 42,l 14613 134,6 75,7 132 73,6—
1952. 481 165 2 135,4 65 l 92 735
1953. 49 8 179 2 151,7 78 8 10,3 81,8
1954. 52.0 1952 165,0 87,1 10,2 882
1955. 54,1 l9l,6 lől,3 7 8,8 9,0 83,0
* 1000 megfelelo korcsoportú nőre jutó huonló korú anyától származó élveszülöttek száma.
A-propagatív korú házas nők termékenysége 1955—ben 1954-hez képest 7 százalékkal csökkent és 110,5 ezrelékes értékével az 1953. évi hasonló arányhoz áll legközelebb. Az összes propagatív korú nők termékenysé—
gének csökkenése ennél kisebbmérvű volt, mert ebben a népességcsoport—
ban ez évben is növekedett a magasabb termékenységű házas nők aránya.
A szülőképes korú nők termékenysége
! 1949. I 1950. ; 1951. * 1952. ! 1953. ) 1954. ! 1955.
Megnevezés ! — ,
évben Ezer 15—49 éves korú
összes nőre jut élve-
születés ... 75,4 77,4 75,4 73,5 81,8 88,2 83,0
Ezer 15—49 éves korú házas nőre jut. házas- ságból származó élve--
születés ... 110,6 109,3 10,5,0 101,1 llO,8 118,3 110,5,
A halvaszületések száma 1955—ben —— az élveszületésekhez hasonlóan-,
—— egy árnyalattal alacsonyabb, mint az előző évben. A 100 összes szülöttre—r—
jutó halvaszületések aranya megegyezett az előző évivel és ezzel —-—- leg- alábbis átmenetileg — megállt a halvaszületési arány évről évre tapasztalta
csökkenése.
; 830 * , na. AGSADI GYÖRGY—DR. SZABAD? mi:
A halvaszületések alakulása
!
Az összes Ebből a halva— Száz összes Év születések születések szülött közül
száma szóma halva szülött
1938. 187 263 5 057 2,7
1952. ' 189 298 3 478 l,8
1963. 210 431 3 505 l,7
1954. 227 023 3 676 l,6
1965. 213 876 3 446 l,6
A születési hullám 1955. évi kisebb hanyatlásában szerepe lehet a művi
abortusokat gátló intézkedések 1954. év végén megindult és 1955-ben tovább folytatódó enyhítésének. Erre mutat feltehetően a. bejelentett vetélések szá- mának 1955. évi növekedése is, amely részben csak látszólagos, és abból adódik, hogy a korábban illegálisan végrehajtott vetélések túlnyomó részét most engedéllyel végezték.A vetélések számának alakulása
Év Bejelentett vetélések száma
1951. ... 37 802 1952. ... , ... 43 700 1953. ... 42 000 1954. ... ' ... 56 750 1955. ... 73 993
Az előző évhez viszonyított mintegy 17 OOO—es növekedésnek kb. a fele (több mint 9000 eset) Budapestre jut. Itt a bejelentett vetélések száma 46 százalékkal, míg a vidéken 22 százalékkal növekedett.
A házasSágból születetteket szüleik házasságtartama szerint vizsgálva a születések száma a 2 évnél rövidebb ideje fennálló házasságokból nöVeke—
' dett, valamennyi többi kategóriában azonban, az előző évihez képest, csök—
kenés következett be. Az egy évnél rövidebb ideje fennálló házasságoknál
— az emelkedés közel 4000, amit elsősorban az 1954. évi házasságkötések nagy száma indokol. Az egy éve fennálló házasságokból született gyermekek száma egy árnyalattal nőtt. Jelentősen —-—— 171 illetve 16 százalékkal —-— csök—
kent viszont a 4 és 3 éve fennálló házasságokból született gyermekek száma.
A születések házasságtartam szerinti alakulásának módosulásával pár—
huzamosan megváltozott a születések szülési sorrend2 szerinti megoszlása is.
A rövidebb ideje fennálló házasságokból származó gyermekek arányának emelkedésével párhuzamosan — bár a szülési sorrend szerint valamennyi csoportban csökkent az élveszületések száma — a csökkenés mértéke az elsőszülötteknél a legkisebb és a 11. és a további szülötteknél a legnagyobb.
Az első- és másodszülöttek aránya az 1953. évi szint fölé emelkedett, ugyanakkor a harmadik és azon felüli szülötteké csökkent. A szülési sorrend ilyen jellegű alakulása a népesség szaporódására is kihat, hiszen a tényleges szaporulatot a harmadik és ezen felüli szülöttek jelentik. A magasabb szüle—
tési sorszámúak arányának csökkenése annál feltűnőbb, mert 1954-ben az élveszülöttek számának emelkedése éppen ezekben a kategóriákban volt ( jelentős, s így a változás lényegileg az 1953. évi helyzetnek megfelelő szüle-
tési sorrendhez való visszatérést eredményezett.
' Az anya hányadik szüléséból származik a gyermek.
MAGYARORSZÁG NEPMOZGALMA női—BEN 831
Elveszülete'sek alakulása a szülési sorrend szerint Élveszülöttek
Szülési sorrend 1936. 1953. 1954. 1955.
évben szám szerint
]. szülött . . . ... 59 807 77 751 78 880 78 656 2. ,, . . . . ... . 40 099 58 733 66 503 62 046
3. ,, ... 26 983 31 963 35 318 31 517
4. ,, ... 17 682 16 135 18 253 16 286
5. ,, ... 11 920 8 534 9 666 8 703
6. ,, ... . 8 600 4 857 5 482 4 922
7—10. ,, ... 15 171 7 622 7 920 7 085
11. és további szülött? ... 3 107 1 331 1 425 1 215 Összesen 183 369, 206 926 223 347 210 430
százalék
1—2. szülött ... 54,5 66,0 65,1 66,9
3. ,, ... 14,7 15,5 15,8 15,0
4—10. ,, ... 29,1 17,9 1895 17,5
11. és további szülött? ... l,7 O,6 0,6 0,6
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0
* Az ismeretlenekkel együtt.
Az élveszülöttek között a fiúszülöttek száma nagyobb mértékben csök—
kent, mint a leányszülötteké. Ennek következtében a fiúszületési többlet 1955-ben (100 élveszülött leányra 107,1 fiúszülött jutott) egy árnyalattal alacsonyabb volt, mint az előző évben (107, 9), viszont magasabb, mint 1952- ben és 1953—ban (106, 4 és 106 ,.9)
1955—ben az összes szülöttek 7,1 százaléka (15 130 eset) házasságon kívül született. A házasságon kívüli születések aránya kissé csökkent (1954—ben 7 8 százalék volt). *
4. HALÁLOZÁSOK
A halandóság és ezen belül a csecsemőhalandóság alakulásáról a Sta- tisztikai Szemle 1955 áprilisában közölt részletes tanulmányt,—'s így a halá—
lozások elemzésénél inkább az adatok kiegészítésére törekszünk. 1955—ben 8 százalékkal kevesebb halálozás történt, mint a megelőző évben, pedig a korösszetétel változása, a népesség fokozatos öregedése évről évre kedve-—
zőtlenül hat halálozási arányszámunkra. Ezt mutatja az a tény is, hogy a korösszetétel zavaró hatását kiküszöbölő, ún. standard halálozási arányszám Magyarország 1955. évi halandóságát — a múlttal szemben és nemzetközi összehasonlításban is — lényegesen alacsonyabbnak mutatja. Amíg a nyers halálozási arányszám 1911—hez viszonyítva 58 százalékkal csökkent, addig -—- 'ha a halálozási arányszámot az 1910. évi kormegoszlás alapján számítjuk ki
—— a halandóság csökkenésének mértéke 69 százalék. Ez annyit jelent, hogy ha a népesség jelenlegi kormegoszlása olyan lenne, mint 1910—ben volt, ak—
* Demény Pál: A halandóság alakulása Magyarországon. Statiszlikal Szemle. 1955. 4. sz, 328—347. old.
832
!
"on. ACSAD! money—ma. mum/*M
kor 1955—ben 1000 lélekre nem' 9,98,*hanem mindössze 7,55 haláleset jutott volna.
Nyers és standard halálozási arányszámok Az ezer lélekre számított
standardizált (az 1910. évi kor-
tv ún. nyers halálozási arány , megoszlásra vonatkoztatott)
halálozási arány
ezrelék 1911. év a 100 ezrelék 1911. év .: 100
1911. 24,04 100 a 24,04 100
1954. ll,01 46 8,35 35
9,98 42 7.55 31
1955.
l
A halandóság csökkenése 1955-ben általános volt, csaknem valamennyi korcsoportban jelentkezett. A halálozások közel 9000—es csökkenésének zö—
mét a 60 éven felüliek, ezen belül különösen a 75 éven felüli halálozások számának csökkenése okozta.
A halandóság alakulása életkor és nem szerin"
* 1000 megfelelő nemü és korú lakosra jutó hasonló nemü és korú meghaltak száma.
** Az 1 éven aluli meghaltak lOOO élveszülötlre jutó aránya.
*** Az ismeretlen korúakkal együtt.
1948-1949. 1955'
'Korc rt. 1953. .
sopo átlag 1964 összesen férfi nő
1 éven aluli**.. 92,5 70,8 60,7 60,0 66,9 62,5
1— 4 éves ... 4,5 3,1 2,4 2,2 2,3 2,1
5—— 9 ,, ... 1,4 0.8 O,6 o,7 0,7 0,6
10—14 ,, ... 1,1 0,7 0,6 0,6 o,7 04
15—19 ,, ... 2,1 1,2 1,0 1,0 , 1,2 07
20—24 ,, ... 33 1,7 1,5 1,3 1,7 o,9
25—29 ,, ... 33 LE 1,7 1,6 2,0 1,2
30—34 ,, ... 3,5 2,1 1,9 1,7 2,0 l,6
se;—39 ,, ... 3,9 2,7 2,4 2,2 23; 2,0
40—44 ,, ... 5,1 3,7 3,6 3,2 3,5 28
45—49 ,, ... 7,0 5.7 5.4 4,9 5,9 4,0
, 50—54 ,, ... 9,6 9.2 8,5 7,7 9,2 6,4
55—59 ,, _________ 14,1 13 9 13,5 12,4 15,1 10 1
60—64 ,, ... 21,3 22 s 21,4 20,0 23,7 17 2
65—69 ,, ... 333 36,9 35,9 32,3 37,7 282
70—74 ,, ... 55,1 61,8 593 525 533 433
75—79 ... 9043 los,0 103,7 8915 962 843
_ 80 éves és idősebb*** 171,4 218,2 2002 1753 189 3 16116
Összesen 11,5 11,7 11,0 10,0 10,5 9,5
Az életkorok szerinti halálozási arányszámok csökkenése is leghatáro—
zottabban az öregkorúaknál jelentkezik. Ez annál is inkább jelentős, mert az öregkorúák halandósága 1953-ig általában emelkedett és csökkenés csu—
pán 1954. óta tapasztalható. Az öregkorúak halandóságának 1955. évi tovább csökkenése -—-— valamennyi idősebb korcsoportban —— jelentősen meghaladja az 1954 évit
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA lwó-BEN _ 833
Az idősebb produktív korú (40—59 éves) népességnél szmtén jelentősen csökkent 1955—ben a halandóság. A csökkenés mértéke itt 10 százalék körüli.
A fiatalabb produktív korú (15—39 éves) népességnél a halandóság csökke—
nése nem ilyen egyértelmű. Amíg például a 20—24 évesek halandósága 13 számlákkal csökkent, addig a 25—29 éveseké csak 6 százalékkal, a 15—19 évesek mindössze egy ezreléknyi halandósága pedig azonos az előző évivel.
A gyermekek halandóságának javulása elsősorban az 1—4 évesek ha—
landóságának kb. 8 százalékos csökkenésében jelentkezett; az 5—14 évesek
—-— életkor szerinti legalacsonyabb ———- halandósága ugyan alig változott, azon—
ban észrevehetően alacsonyabb, mint 1953—ban volt.
A csecsemőhalandóság az 1954. évi jelentős csökkenés után 1955—ben nem változott lényegesen, egy árnyalattal jobb, mint 1954—ben.
2. ábra. A halandóság alakulása életkor és nem szerint
%a ezen LÉLEA'RE %o
? 50.0
2 300
2090 zooo
"%%
80;
7010 3010 503
409
"%f?
7010 6.0.0 BOD 4009
amo sem
209 2070
"X)
§ "%
v.o 9.0
aa ao
5'0 sp
% wav—un '"3
SD
:,o
") en
53 áá
Of? 0.9 076 0.6
0.5 es
% am
az
0.3 o,:a
az
O,"!
GA
0__ 10 20 50 , 40 50 60 70 , 80
e v e s 3333
A két ne m halandóságának alakulása
Ez" Férfiak halan-
Év lélekre férfira nőre hgfáíggsígggfk
jut halálozás százalékában
1938; 14,3 15,1 13,5 112
1951. 11,7 12,7 10,7 119
1952. 11,8 12,2 10,5 116
1953. II,? 124 11,0 113
1954. ll,0 ll,5 10,5 110
1955. 10,0 10,5 9.5 111
334 " * DR. ACSAD! GYÖRGY—DR. szAsADY esos
A férfiak és nők halandósága közötti különbség csökkenése, amely év—
ről évre megmutatkozott, 1955-ben megállott, mind a férfiak, mind a' nők halandósága 1—1 ezreléknyit csökkent.
A halandóság csökkenése következtében növekedett a népesség várható élettartama. 1955—ben a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 1,2, a nőké 1,4 évvel volt magasabb, mint 1954—ben. A várható átlagos élettar—
*tam értéke hazánkban jelenleg valamivel alacsonyabb, mint a legtöbb nyugat—európai országban, a különbség azonban nem számottevő.
A születéskor várható átlagos élettartam alakulása
Férfiak Nők Nők születéskor
a ___..______ vííálííááíáím
zül té ! vál-h tó !
* Jaffr'lm (Évekííám 333553;
1900—1901. 37,1 37,9 102
1920—1921. 40,4 * 42,6 106
1930—1931. 48,3 51,3 106
1941. 549 582 106
1948—1949.* 588 633 108
1953.* 623 65,6 105
1954! 63,5 67,3 106
19553 64,7 68,7 106
* Nem végleges adatok.
A várható átlagos élettartam nemcsak az újszülötteknél, hanem min- den életkorban növekszik. A javulás a korábbi években az idősebb élet—
korokban kisebb mérvű volt. 1955—ben azonban ezzel ellentétes jelenséget tapasztalhattunk: az idősebb korúak várható átlagos élettartama nagyobb
mértékben javult, mint az újszülötteké.
Az egyes életkorokban még várható átlagos élettartam alakulása (években)
Férfiak Nök
Életkor 1941. , ' 1954! 1955.' 1941. 1954! 1955!
évben
0 éves 54,9 , 63,5 64,7 58,2 67,3 68,7
] ,, 61,8 67,1 68,3 64,0 70,3 71,4
10 ,, 55,3 58,9 60,1 57,3 62,0 63,2
20 ,, 46,7 49,5 50,6 48,7 52,4 53,5
30 ,, 38,6 40,3 41,5 40,6 434) 44,0
40 ,, 301 31,2 32,3 32,1 33,7 34]!
50 ,, 22,2 22,6 23,6 23 8 245 253
60 ,, 15,0 l5,l lő,!) 16,0 16,6 17,5
70 ,, 9,0 9,0 9,7 9,5 9,7 10,6
80 ,, 4,6 ' 4,6 ' 5,0 5.0 5.0 5,6
* Nem végleges adatok.
A várható élettartam növekedését fejezi ki a halandósági táblának egy igen jellemző sora: a továbbélési rend is. Ez a sor azt tünteti fel, hogy
