Az élveszületési arányhoz hasonlóan a születési sorrend is területi sajá—
tosságokat mutat. Az elsőszülöttek aránya Budapesten a legmagasabb és ugyanakkor itt a legalacsonyabb a harmadik és további —-— főleg a magasabb
sorszámú —— szülötteké. A vidéken, a községekben fordított jelenség tapasz—
talható.
Az élveszülöttek születési sorrendjének területi alakulása, 1955
37,4 ! 29,5 ' 29,2_
Vidék (községek) ... 35,1 28,4 31,9 4,6 100,0
! :
Összesen I 3 9 ! 100,0
A születési sorrendnek a családok gyermekeinek számára, a termékeny—
ségre is fényt vető adatai az egyes megyékben (községekben) sem egyfor—
mák. Míg az elsőszülöttek aránya Heves megyében a legmagasabb: 41 szá-—
zalék, Zala, Somogy, Pest'és Nógrád megyében pedig szintén magas, 39 szá-zalék, addig az ország keleti részében: Szabolcs—Szatmárban és Hajdú—Bihar—
ban 29, illetve 31 százalék. A harmadik és további szülöttek arányának me—
gyék szerinti sorrendje csaknem pontosan fordítva alakul: Szabolcs—Szatmár és Hajdú—Bihar megyében 46—43, Borsod-Abaúj—Zemplén és Szolnok me—
gyében 38, Heves megyében viszont csupán 29 százalék.
A halálozások számának és arányának csökkenése Budapesten és a többi városban majdnem egyenlő mértékű volt. A községekben a javulás valamivel kisebb volt, mint a városokban.
A halálozások területi alakulása
A halálozások
száma 1000 lakosra jutó aránya
Terület
Az 1000 lakosra jutó halálozási arány Budapesten a legalacsonyabb.
Megjegyzendő, hogy a fővárosban a halandóság az elmúlt évek mindegyiké—
ben alacsonyabb volt, mint a vidéken és 1949 óta egyik évben sem:"haladta meg a 10,5 ezreléket. A vidék (városok és községek együtt) halálozási arány—-száma 1955-ben 9 százalékkal csökkent és ezzel ugyancsak jelentősen alatta van az 1949—1954. évek 11—12 ezrelékes arányszámának.
DR. ACSADI GYÖRGY—DR. SZABADY *EGON'
A megyék közül a halandóság— az utóbbi évekhez hasonlóan -— So—
mogyban volt viszonylag a legmagasabb (11, 7%o); ezenkívül magas volt még Heves megyében is (11,1%o). Budapesten kívül Miskolc (7, 29410) és Debrecen (9, 3960) városok halandósága alacsony, de 10 ezrelék alatt van a halálozási arányszám Fejér, Győr, Komárom, Szabolcs-Szatmár megyében és Szege—
den is. a. a ;" ; Mn,
A csecsemőhalandóság 1955—ben Budapesten jelentősen, a többi város-ban kisebb mértékben csökkent, a községekben emelkedett. A városokban 1949 óta első ízben volt alacsonyabb a csecsemőhalandóság, mint a közsé—
gekben.
A csecsemőhalandóság területi alakulását is jelentős mértékben befo—
lyásolja a születések 1954. évi hulláma, illetve ennek területenkénti elté—
rése. így a tisztított csecsemőhalálozási arányszám 1955-ben Budapesten a nyersnél lényegesen kedvezőbb (51,4%o volt); a városokban (59, 6%o) a kü-lönbség lényegesen kisebb, a községekben pedig a kétféle arányszám pon—
tosan egyezik (60, 8%o)
A csecsemőhalálozások területi alakulása
Az egy éven aluli meghaltak
száma 1000 élveszülöttre jutó aránya Terület
A nyers csecsemőhalálozási arányszám Nógrád megyében (92%o) és Veszprém megyében (70%o) volt a legmagasabb, a legalacsonyabb pedig Csongrád (479/00) és Vas megyében (48960).
Az egyes városok közül a csecsemőhalandóság 1955—ben is egyes ipari és mezőgazdasági jellegű városokban volt a legmagasabb, így Salgótarján—
ban 135, Karcagon 123, Balassagyarmaton 108 és Kazinbarcikán 100 ezre—
léket ért el. 1954—ben Ózdon voltak a legrosszabbak a csecsemőhalandósági viszonyok, 1955—ben viszont 1000 élveszülöttre 85 egy éven aluli meghalt
— jutott, azaz egyharmadával kevesebb, mint az előző évben
1955-ben a legkisebb csecsemőhalandóságú Város Komárom volt (23%o), ezt Kőszeg és Szeged követte 32, illetve 33 ezrelékkel, de 40 ezrelék alatt maradt a csecsemőhalandóság Tatán, Hódmezővásárhelyen, Kisújszálláson és Makón is.
1955—ben Budapesten a természetes szaporodas —- az élveszületések számának hanyatlása következtében —— közel felére esett. A vidéki városok—
ban a természetes szaporodás valamivel csökkent, a községekben pedig emelkedett. Budapest 1955. évi természetes szaporodási aránya így alacso—
nyabb, mint az 1949 óta eltelt években, a vidék (a községek) természetes szaporodási aránya viszont magasabb, mint 25 év alatt bármikor volt.
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA $$$—BEN
847 A természetes szaporodás területi alakulása
A természetes szaporulat
száma. 1000 lakosra jutó aránya
Terület
' 1953. 1954. 1955. 1953. 1954. 1955.
évben
Budapest ... 19 663 17 684 9 566 11,0 9,7 5,1
A többi város ... 19 899 25 205 24 600 10,0 12,4 11,8 Vidék (községek) ... 56 325 73 788 78 416 9,6 12,6 13,4 Összesen 94 887 ! 116 677 ! 112682 ! 9,9 [ 12,0 ! 11,5
A természetes szaporodás aránya a sokgyermekes, élénk születési moz-galmú vagy alacsony halandóságú megyékben igen magas. így például
Szabolcs-Szatmár megyében ezer lakosra 20, Komárom és Hajdú—Bihar me—
gyében 16, Borsod—Abaúj—Zemplén és Veszprém megyében 15 fő természe—
tes szaporodás jut.
Az egyes területek állandó népességének tényleges szaporodását nem—
csak a természetes szaporodás, hanem a Vándorlások is erőteljesen befolyá-solják. Ennek következtében a legalacsonyabb természetes szaporodással rendelkező Budapest népességének 1000 lélekre jutó tényleges szaporodása megközelíti a községeket, a többi városoké pedig felül is múlja azokat.
A természetes és tényleges szaporodás településcsoportok szerint, 1955 Állandó belső
Természetes vándorlási Tényleges
szapo-Terület szaporodás többlet ($) 'Odás H')
hiány (___) fOZW—B (—)
szám szerint
Budapest ... 9 566 4- 6 366 4— 15 932 A többi város ... 24 600 4- 9 527 4- 34 127
Vidék (községek) ... 78 416 —— 15 893 4— 62 523
Összesen 112 582 —— 4— 112 582
ezer lakosra jut
Budapest ... 5 1, —*l— 3,4. %— 8,5 A többi Város ... . 11,8 —§— 4,5 -*— 16,3 V Vidék (községek) ... 13,4 -——— 2,7 4- 10,7
Összesen 11,5 —-— %- 11,5
A természetes szaporodás és a vándorlások hatására a Budapesten és a városokban lakó népesség száma és aránya évről évre tovább növekszik, a vidéki népesség; aránya viszont csökken. 1955 végén az ország lakosságának 40,6 százaléka élt Budapesten és a városokban és csak 59,4 százaléka a köz-—
ségekben.
848 DR. ACSÁDI GYÖRGY—DR. SZABADY sem:
A népesség területi megoszlásának alakulása
Népesség száma Népesség aránya
(1000 fő) (százalék)
Terület
1948. 1955. 1948. 1955.
1941-1-31- xn. 31. mi. 31. 1941-1- 31- XII. 31. xn. 31.
' .
Budapest ... 1 712 1 590 1 900 18,4 17,3 19,3
A többi város ... 1 849 1 768 2 110 19,8 19,2 21,4 Vidék (községek) ... 5 755 5 847 5 850 61,8 63,5 59,3
Összesen 9 316 l 9 205 l 9 860 t map ! 100,o 1oo,o
*. 9. EGYES TÁRSADALMI CSOPORTOK NÉPMOZGALMA
Az egyes társadalnú—foglalkozási csoportok természetes népmozgalma e csoportok eltérő demográfiai (életkor, nem, családi állapot stb.) összetétele, életviszonyai, szokásai, műveltségi színvonala stb. következtében külön—
bözőképpen alakul.
A házasságkötéseknél például szembetűnő, hogy sokkal több munkás férfi köt házasságot, mint ahány munkásnő vagy munkásleány megy férj—
hez. A mezőgazdasági önállók és segítő családtagok körében ugyanakkor éppen megfordított a helyzet. Azlegyes társadalmi, foglalkozási csoporthoz , tartozó férfiak és nők egyébként többnyire a csoportjukon belül kötnek há-zasságot, a régi társadalmi megkötöttségek azonban ma már egyre kevésbé éreztetik a hatásukat. Gyakori a munkások és tisztviselők egymás közötti házassága, de nem ritka az sem, hogy munkás vagy tisztviselő férfiak a mezőgazdasági rétegekhez tartozó nőt vesznek feleségül. A mezőgazdasági foglalkozású férfiak azonban túlnyomó többségükben mezőgazdasági fog—
lalkozású vagy származású élettársat választanak maguknak.
A házasulók százalékos megoszlása foglalkozás szerint, 1955
A menyasszony vagy eltartóiának foglalkozása
A vőlegény foglalkozása fizikai $$$ mező— termelő— 333183?)— mánia
dolgozó (tiszt- gazdasági szövetke- álló és egyéb összesen (munkás) viselő) munkás zeti tag segítő
családtag
Fizikai dolgozó (munkás). 25,3 7,1 ' l,9 ! l,3 ! 7,6 1,6 44,8
Szellemi dolgozó (tiszt-
-viselő) ... 3,6 ll,8 O,3 O,3 l,7 1,0 18,7
, Mezőgazdasági munkás . . . 1,5 (l,5 4,1 0,8 3,3 0,2 10,4
Termelőszövetkezeti tag . . 0,3 0,1 O,2 l,9 O,6 0,0 3,1
Mezőgazdasági önálló és .
segítő családtag ... 1,4 0,5 0,8 0,7 l3,0 O,3 16,7
Egyéb ... ms ha ez 02 1,2 , 1,s (i,—3
Blam/asszonyok összesen 33,7 l 2],3 * 7,5 I 52 i 27,4 4i9 100,0
A társadalmi összetétel okozta demográfiai különbségek figyelemre méltó kifejeződését találjuk a népmozgalom évről évre jelentkező idényhul—
lámzásában is. A népmzogalmi adatok értékének havonkénti, szezonális
in-MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA máá—BEN 849
gadozásában a halandóság és az évszakok változásának közismert kapcsolata mellett a házasságkötések idényhullámzása a legjellegzetesebb.
5. ábra. A népmozgalmi jelensegek idényhullámzása
2l4
Az egyes társadalmi csoportok házasságkötéseinek megoszlása hónapok szerint, 1955
A menyasszony vagy eltartójának foglalkozása mező
-Hónap fizikai szellemi mezőgaz- termelő- daságiigaőzn— Összesen
dolgozó dolgozó dasági szövetkezeti álló és se- egyéb (munkás) (tisztviselő) munkás tag gítő
gálati-Január ... 6,2 5,1 6,9 7,1 9,1 7,4 6,9
Ósszassn 100,() 100,0 ]00,0 100,0 100,0 100,0 100,0
A házasságkötések szezonalitását elsősorban nyadát kitevő mezőgazdasági népesség szokásai ha
június—szeptember havi, rázza a házasságkötések
munkaidény idejére eső alacsony számát s az o
a házasulók jelentős há—
tározzák meg. Ez magya—
a fő mezőgazdasági któber—decemberi, a termés betakarítása utáni időre eső gyakoriságát. A munkásoknál és főleg a tisztvi—
selői rétegnél a házasságkötések idényhullámzása sokkal kiegyenlítettebb.
Ugyancsak a mezőgazdasági rétegek azok, amelyeknek házasságkötéseinél a
850 ' . DR. ACSÁDI GYÖRGY—DR. SZABADY EGO)?
hagyományos szokások, az egyes ünnepek hatása a legerősebben érvényesül (a karácsonyi, farsangi és húsvéti kisebb maximumok s az ezt megelőző idő-'—
szakokra eső minimumok), bár ez többé—kevésbé a többi csoport házasság—
kötéseinek megoszlásában is észrevehető.
Az élveszületések területén az előző évhez hasonlóan az elsőszülöttek aránya a szellemi dolgozóknál a legnagyobb és ugyanitt a legalacsonyabb a harmadik és további szülötteké. Ugyancsak az elmúlt évekhez hasonlóan a legmagasabb a mezőgazdasági népesség termékenysége, bár 1954—hez viszo—
nyitva a harmadik és további szülöttek aránya itt is csökkent s az első—
szülötteké emelkedett. (Például a 8—25 holdas középparasztoknál az első-szülöttek aránya 24 százalékról 36 százalékra emelkedett, a harmadik és további szülötteké 48 százalékról 39 százalékra csökkent. Az utóbbi arány egy árnyalattal az 1953. évinél is alacsonyabb. Ugyanez a két arány az 1—8 holdas szegényparasztoknál 26 százalékról 31 százalékra emelkedett, illetve 44 százalékról 39 százalékra csökkent.)
Az élveszűlöttek születési sorrendje társadalmi csoportok szerint, 1955
7. és
l. 2. 3—6. — ö ,
Az apa (eltartó) foglalkozása
tobbedik sszesen szülött
Fizikai dolgozók
38,2 28,2 29,4 4,2 100,0
Bányászat ... __. ... 37,9 28,9 30,0 133 100,0 Ipar ... 43,3 29,6 24,5 2,6 100,0 Építőipar ... 37,1 27,8 29,9 5,2 100,0
Mezőgazdaság ... 33,3 25,6 34,9 6,2 100,0
Szállítás, hírközlés ... ! 35,4 29,8 3L0 3,8 100.0
Egyéb* ...
39,9 28,3 27,5 43 100,0
Szellemi dolgozók 45,1 34,3 ; I9,6 1,0 100,0
Közszolgálat ... 48,9 33,1 17,2 (%S 1003 Egyéb* ...
41,2 35,5 22,1 1,2 100,0'
Önállo'k**
30,7 30,3 34,3 4,7 100,0
0—1 kat. holdas mezőgazdasági önálló 22,1 fil: 37,2 34,8 5,9 100,0
1—8 ,, ,, ,, ! 31,1 30,3 34,7 3,9 100,0
8—25 ,, ,, ,, ' 32,2 28,7 32,5 6,6 100,0
25— ,, ,, ,, 32,0 28,0 34,7 5,3 100,0
Egyéb mezőgazdasági önálló ... 24,5 28,8 42,8 3,9 100,0 Egyéb önálló ... 28,5 32,0 34,0 5,5 100,0
Termelőazövetkezeti tag 24,1 23,7 43,3 8,9 100,0
Kisipari szövetkezeti tag 38,5 34,1 25,1 2,3 100,0
Ismeretlen
58,7 18,0 19,1 4,2 100,0
Összesen 3734 2.9,5
29,2 3,9 100,o
* Nyugdíjasokkal együtt.
** Segitő családtagokkal együtt.
*** Fizikai, szellemi dolgozók együtt.
Az egyes társadalmi csoportok halandósága között is jelentős különb?
ségeket találunk. Az eltéréseket döntő részben a kormegoszlás külonbsegel okozzák. így például a mezőgazdasági önálló keresők átlagos kora Joval ma—
gasabb a fizikai dolgozókénál; ugyanakkor az eltartottaknál éppen forditva