újabban —— a népesség jövője szempontjából rendkívül fontos —— fiatalodási folyamat is kialakult, s a népesség öregedésében nem a születési arány csök—
kenésének, hanem egyre inkább az egészségügyi viszonyok javulásának és az élettartam emelkedésének a hatása érvényesül.
4. ábra. A népesség korösszetételének változása utni; 003015:
W Eno
3
! ! ! ! !
$170 160 90E s05000302070040102050405060708090100170 DLA/(03 KURÉVEK BIERLAKOS
—-1956 m7949
N% "'S
A népesség korösszetételének alakulása
§ 1948. 1953. 1954. 1955.
1941. 1. 31.
Korcsoport § december 31.
; százalékban
' a
0—4 éves ... ( is,—í sg 9,2 9,5 93
5—14 ,, ... 17,6 16,2 16,0 16,1 16,1
15—18 ... 7,6 6,8 6,1 5,9 6,0
19—39 ,, ... 331) 32,0 30,4 30,0 30,0
40—59 ,, ... 22,7 24,7 %,! 26,2 25,8
60 éves és idősebb. . . . 10,7 115 12,2 12,3 12,5
ómesm , ma,!) map jamo 100,0 100,0
842 , ' na. ACSADI GYÖRGY—DR. SZABADY soon
A másik két nagy korcsoport közül a fiatalabb produktív korúak (15——
39 évesek) száma emelkedett, de még mindig valamivel alatta van az 1948.
évinek, és kevesebb, mint 1941—ben volt. Az idősebb produktív korúak száma és aránya kismértékben csökkent, azonban számuk jóval magasabb az 1941.
évinél.
1955—ben tovább emelkedett a házasok és az elváltak aránya, a nőtle—
neké és a hajadonoké ugyanakkor csökkent. A családok száma egyre maga—
sabb; az 1955. év végén 4 904 OOO—en éltek házasságban, 92 OOO-rel többen, mint az előző év végén és 707 OOO—rel többen, mint 1941—ben. Az elvált csa—
ládi állapotú férfiak száma 41 000, a nőké 82 000 volt.
A népesség családi állapot szerinti összetételének alakulása (százalék)
Időpont (ág-$$$, , Házas Özvegy Elvált Összes
Férfi
1941. I. 31. ... 50,6 ! 45,8 3,0 ! 0,6 100,0
1954. XII. 31. ... 46,0 50,6 2,6 0,8 100,0
1955. XII. 31. ... 4.5,7 50,9 2,5 0,9 100,0
Nő
1941. I. 31. ... _ 43,6 44,3 ILO l,1 100,0
1954. XII. 31. ... 38,4 48,3 ILS l,5 100,0
1955. XII. 31. ... 38,2 48,6 11,6 LG 100,0
7. A BELSÖ VÁNDORMOZGALOM ALAKULÁSA
A népesség belső vándorlásának újabb jellemvonásairól az 1955. évi előzetes eredmények alapján a Statisztikai Szemle 1956. májusi száma5 kö—
zölt elemzést, ezért a lakosság területi elhelyezkedésének változásairól, a belső vándormozgalom irányairól és intenzitásáról csak a fontosabb adato—
kat közöljük.
Az országon belüli lakóhely- és lakásváltoztatások száma az 1955. év—
ben meghaladta az 1 100 OOO—et, 1000 lakosra 113,4 lakóhely- és lakásváltoz-tatás jutott. Ebből a tulajdonképpeni vándorlások (lakóhelyváltoztatások) száma valamivel több, mint 600 000, tehát minden 1000 lakosra 61,8.
A lakosság költözéseinek jelleg szerinti megoszlása, 1955
Állandó Ideglenes ! Összes
Jelleg bejelentések
száma % száma % ! száma %
Lakóhelyvált oztatás
(települé-sek között) ... 312 583 28,1 293 418 26,4 606 001 54,5 Lakásváltoztatás (településen
belül) ... 421 564 37,9 84 047 7,6 505 611 455 Összesen 734 147 * 66,0 377 465 ! 34,0 ] 111 612 ! 100,0 *
5 Dr. Acsádi György: A népesség belső vándorlása. Statisztikai Szemle. 1956. 5. sz. 451—462. old.
MAGYARORSZÁG NÉPMOZGALMA mai-BEN 843
A belső vándorlásoknak több mint a fele állandó letelepedéssel jár együtt, s csak kisebb része ideiglenes. Az ideiglenes lakóhelyváltoztatások—
nak jelentős hányada munkavállalás céllal történt, és lényegileg állandó jel-legű volt, s csupán a múlt évben egyes városokban még fennálló letelepedési korlátozások és lakáshiány miatt maradt ideiglenes.
A belső vándorlások alakulásáról nincsenek korábbi összehasonlításra alkalmas adatok. Ennek ellenére -—— a vándorlások magas száma alapján —-—
megállapítható, hogy a belső vándormozgalom 1955—ben is igen intenzív volt.
A belső vándormozgalomban jelentős szerepe van a faluból a varosba történő vándorlásoknak, amelynek az aránya 1955—ben is nagy volt. Az 1955. évi belső vándormozgalom jellegzetességeként azonban meg kell em—
líteni azt, hogy a népesség nemcsak Budapestre és a nagyobb városokba vándorol, hanem más városok, az újonnan létesült ipartelepek, az ipari— és a bányavidékeken levő és egyéb települések (falvak) között is igen erőteljes a népmozgás.
A belső vándorlásuk irányai településcsoportok szerint, 1955
Összes vándorlás' Ebből állandó Jellegű vándorlás
Terület Buda— a többi vidékről el- Buda— a többl vidékről
el-(közsé- vándorlás (közsé- vándorlás
pestről városból gekből)" öszesen pestről városból gekből)" összesen
_ szám szerint
Budapestre . . . . —— 32 532 ) 79 985 ' 112 517 -——— 7 648 19 814 27 462 A többi városba, . . . . 29 455 44 818 117 900 192 173 7 159 21 058 53 377 81 594 Vidékre (községekbe)** 44 415 . 64 219 192 677 301 311 13 937 43 361 146 229 203 527 Odavándo'rlás összesen 73 870 141 569 !390 562 ",,606 001 21 096 72 067 ,219 420' 13312 583
százalékban
Budapestre ... —— 5,4 13,2 18,6 ( —— 2,4 6,3 8.7
A többi városba ... 4,9 7,4 19,4 3 l,7 2,3 6,7 17,1 26,1
Vidékre (községekbe)** 7,3 10,6 31,8 49,7 4,5 ! 13,9 — 46,8 65,2 Odavándorlás összesen 12,2 23,4 64,4 ! 100,0 6,8 ; 23,0 ] 70,2 ' 100,0
* Az ideiglenes elvándorlók visszaköltözése nélkül.
** Az ismretzlenekkel együtt.
8. A NÉPESSÉG ÉS A NÉPMOZGALOM TIÉIRI'.TI..ETI6 ALAKULÁSA
A házasságkötések területi alakulása elsősorban a budapesti házasság—
kötések számának csökkenésére mutat rá. 1955—ben Budapesten a házasság—
kötések száma az előző évhez képest közel 2400—zal csökkent, ami a házas—-ságkötések számában tapasztalt csökkenésnek több mint a felét tette ki. Az 1000 lakosra jutó házasságkötési arányszám ennek következtében csupán kétharmada volt az 1949—1952. évek 14 ezrelékes átlagának. Amíg az el—
múlt években Budapest házasságkötési arányszáma meghaladta a vidékét, addig 1955-ben 10 százalékkal maradt a vidéki arány alatt,
' Az 1955. évi államigazgatási beosztás szerint. Az egyes településcsoportok, területek lélekszámú az 1949. [. l-i népszámlálás területi adatainak felhasználásával a munkaügyi statisztika, az 1954_ évi lakás—
ésalapjánépületösszelrás,végzett becslésbőlvalamintadódnak,a lakosságígy személyiaz ezekreigazolvánnyalvonatkoztatotttörténtarányszámokellátásábólis származórészben becslésnépességszámokjellegűek.
844 ' ns. AGSÁDI GYÖRGY—DR. SZABADY sem:
A házasságkötések területi alakulása
A házasságkötések
száma _ 1000 lakosra jutó aránya
Terület
1953. 1954. 1955. 1958. 1964. ! 1955;
évben
Budapest ... 19 218 20 122 17 744 10,7 11,0 9,5
A többi város ... 19 943 21 713 21242 10,0 10,7 10,2
Vidék (községek) ... 52 460 65 533 64 034 9,0 11,2 ILO
Összesen 91 621 107 368 103 020 9,6 11,1 * 10,5
Az 1953—1955. évi születési hullám lefolyása területileg igen különbö—
zően alakult. 1953—ban elsősorban Budapesten és részben a többi városok—.
ban nőtt meg a születések száma, 1954—ben azonban Budapesten már csök—
kent, úgy hogy az országos születésszám további megnövekedése főleg a fa—
lusi népesség születési aí'ányának emelkedése miatt következett be. 1955-ben Budapesten a születési arány jelentékenyen tovább csökkent, ebben az évben azonban már a többi városokban, sőt egész kis mértékben a közs égek-ben is hanyatlás volt tapasztalható. Az 1954—ről 1955—re bekövetkezett csök—
kenés 77 százaléka (közel 10 000 élveszületés) Budapestre, 21 százaléka a többi városra jutott és csupán 2 százaléka a községekre.
Az élveszületések területi alakulása
Az élveszületések
száma. [ 1000 lakosra jutó aránya
Terület !
1953. k 1954. ! 1955. ! 1953. ! 1954. ) 1955.
évben
Budapest ... 37 920 36 010 26 098 21,2 19,7 13,9
A többi város ... 43 915 47 942 45 245 22,0 23,6 21,7 Vidék (községek) ... 125 091 139 395 139 087 21,6 23,9 23,8
Összesen
206926; 223347) 210430i 21,6 ) 423,o l 21,5
Budapest 1955. évi élveszületési arányszáma alatta maradt az 1949— , 1952. évek meglehetősen alacsony, 15—16 ezrelékes arányának is. A többi város élveszületési arányának csökkenése jóval kisebb mérvű volt, a közsé-gekben pedig lényegében változatlan az 1000 lakosra jutó élveszületések száma. Ezzel az egyes településcs0portok születési arányszáma tekintetében
a korábban általában tapasztalható sorrend állott Vissza.
A településkategóriák különbségein túlmenően az egyes megyék váro—
sok nélkül számított élveszületési arányszáma is jelentősen eltér egymástól
* és a megyék átlagától (23,8 ezrelék). Megközelítő pontosságú adatok szerint Szabolcs—Szatmár megyében 1000 lakosra 30, Borsod—Abaúj—Zemplén, Hajdú—Bihar, Komárom, Szolnok és Veszprém megyében 24—26 élveszüle—
tés jut; ugyanakkor Csongrád, Pest, Somogy és Tolna megyében csupán 20—21.