A szén önköltségének alakulása 1955-ben

RADÓ AN TAL:

A SZÉN ÖNKÖLTSÉGÉNEK ALAKULÁSA l955-BEN

A hazai szénbányászat 1955—ben az előző évhez képest több területen előnyösen fejlődött. A termelés volumene növekedett, a termelékenység emelkedett, a korábbi minőségromlást sikerült megállítani, sőt egyes trösz—

töknél az átlagos fűtőérték javult. A szén átlagos fajlagos önköltsége orszá—

gosan kismértékben csökkent. A szénbányászat terén végrehajtott műszaki fejlesztés, korszerűsítés már az elmúlt évben előnyösen éreztette hatását.

Nem ilyen kedvező azonban a kép, ha a tervteljesítést bíráljuk. A szén—

bányászat több fontos mutató, így például a természetes mértékegység—

ben mért termelékenység és a fajlagos termelési költség tervét nem telje—

sítette.

A szén önköltségének elemzése sokrétű, széles körre kiterjedő kutatást, a költségterv teljesítésének kimerítő vizsgálatát kívánja, ezt egy rövid ta—

nulmány keretén belül megoldani nem lehet. Ezért az eredmények és a hi—

bák értékelésénél csupán néhány adat alakulására támaszkodunk. A tanul—' mányban érintjük az egyéb mutatók fejlődését is, de csak oly mértékben, amennyiben ezek a költségalakulást befolyásolják, illetve magyarázzák.

Az 1954. és az 1955. évek a szénbányászat életében nagyobb méretű változásoktól mentes időszakok voltak; éppen ezért a két időszak összeha—

sonlítására alkalmas. Az egybevetés egyszerűsítése céljából minden gazda—

sági jelenségnél az 1954. évi átlagot vettük alapnak, ehhez viszonyítottuk s 'az 1955. év negyedévi adatait. Az 1955. év negyedévenkénti vizsgálata nél—

külözhetetlen, mert a szén önköltségét befolyásoló egyes tényezők hatása az éven belül időszakonként erősen eltérő. Szükség van tehát a jelenségek több irányú mozgásának bemutatására, többek között azért is, mert ennek megismerése támpontot nyújthat a következő időszak gazdasági irányítá- sához.

A termelés mennyisége

A termelés — részben a szén minőségével szemben támasztott igények miatt is —— nem minden szénmedencében fejlődik azonos mértékben. A ter- melés mennyiségének változása azonban — mint a későbbiekben látjuk -—

erősen befolyásolja az egyéb mutatókat, így az önköltségét is. Az alábbi táblában alapként megadjuk a napi átlagos termelés színvonalának válto- zását negyedévenkénti bontásban.

RADO: A SZÉN ÖNKÖLTSÉGENEK ALAKULASA

207

A napi átlagos széntermelés alakulása

(százalékba—n)

1. tábla

1955.

Szénmedencék évllgáílag I. II. III. IV. évlgáiáag

negyedév

Országosan ... 100,0 107,0 10334 98,7 106,9 103,9

Komló ... 100,0 119,8 ll5,8 115,4 121,1 118,0

Tatabánya ... 100,0 102,6 101,9 98,5 104,3 lOl,8

Borsod ... 100,0 1063 97,8 87,4 96,4 96,9

Ózd ... 100,o 86,9 93,6 91 ,4 102,0 93,5

Valamennyi tröszt adatainak ismertetése a költségelemzés céljára nem szükséges, mert azok egyik területen sem térnek el lényegesen a fenti trösz—

tök megfelelő adataitól. !

A napi átlagos termelés 1955—ben tehát 3,9 százalékkal emelkedett. Az egyes területek azonban nem fejlődtek egyenletesen, trösztönként jelentős mértékű eltolódás mutatkozott. Egyes szénmedencék termelése visszaesett.

A borsodi és ózdi visszaesés némileg mutatja a bányászat egyik sajá—

tosságát: a szénbányászat a termelő tevékenység mellett sohasem hanyagol- hatja el a termelői kapacitás fenntartását, az új munkahelyek létesítését. (A borsodi és az ózdi szénbányászati trösztnél ezt elhanyagolták.) A fejtési lehetőségek átmeneti fokozott kihasználása ugyanis a következő félévben vagy még hosszabb időre is lecsökkenti a termelés színvonalát (s ezzel

együtt lerontja a többi mutató alakulását).

A termelékenység természetes mértékegységben mért mutatója, az egy műszak alatt kitermelt szén mennyisége (tonnában), az iparág legfontosabb

mutatószáma. 1955-ben két szénmedence kivételével a termelékenység emelkedett.

Az egy műszakra eső kitermelt szén mennyiségének (tonna/műszak) alakulása

(százalékba—n)

!. Mbit

1955.

Szénmedencék évi1 335594; I' II. HI' IV' évligsáílag

negyedév

Országosan ... 100,0 98,9 102,9 99,2 102,9 101,9

Komló ... 100,() 10851 ll4,6 116,5 118,8 ll4,6

Tatabánya ... 100,0 98,4 106,l ]OO,5 105,1 102,5

Borsod ... lO0,0 96,4 94,8 89,9 91,8 93,2

Ózd ... 100,0 ! 799! 98,0( 96,3 1022 93,5

Az előző évhez képest tehát a termelékenység országosan 1,9 százalék—

kal emelkedett (változó állományú indexszel számolva). Változatlan állo-—

mányú index számítása esetén a növekedés 2,2 százalék.

Területenként hasonlítva, a termelékenység és a termelés mennyiségé- nek alakulása a megfigyelt trösztöknél megközelítően hasonló, a termelés fejlődését vagy visszaesését főleg a termelékenység változása idézte elő.

293 ,, mm ANTAL

Kiemelkedő Komló eredménye, ahol negyedévről negyedévre növelték a termelékenységet, szemben más területekkel, ahol negyedévenként váltak

kozva fejlődés vagy visszaesés jelentkezik.

Termelési költség

A széntermelés egy tonnára eső (fajlagos) önköltsége (Ft/tonna) az alábbiak szerint változott:

A szén önköltségének (Ft/tonna) alakulása

(százalékban)

3. tábla

1955.

Szénmedencék é,; zike 1. II. III. l IV. égigiííag

negyedév

Országom" ... 100,() 99,7 99,6 102,9 * 94,1 99,()

Komló ... 100,0 85,6 83,5 80,3 80,0 82,3

Tatabánya ... 100,0 100,9 97,5 104,5 90,5 98,2

Borsod ... 100,0 103,2 1103 112,l lO4,4 ' 10753

Ózd ... 100,0 120,l 105.l 108,9 100,l lOS,l

?

A szén önköltsége 1955—ben 1954—hez képest Országosan tehát —— vál—

tozó állományú indexszel számítva —— egy százalékkal csökkent. (Változat—

lan állományú indexszel számítva a csökkenés 1,6 százalék.)

Trösztönként vizsgálva az önköltség alakulása Komlón volt a legked—

vezőbb, 17,7 százalékkal volt alacsonyabb az önköltség mint 1954-ben, ezzel szemben Borsodban és Ózdon 7—8 százalékkal emelkedett az önköltség.

A negyedévenkénti hullámzás az önköltség alakulásánál is megfigyel—- hető; a III. negyedévben —-— Komló kivételével —-— általában kiugróan magas volt az önköltség.

A legfőbb mutatók alakulásának ismertetése után rátérhetünk tulaj—

donképpeni célkitűzésünkre, az összefüggések és okok vizsgálatára.

A mutatók értékének szóródása

Az 1—3. tábla a szénbányászat főbb mutatóinak területenként és idő——

szakonként különböző mértékű és előjelű változását mutatja. A számadatok—

ból kialakuló kép jelentőségét növeli, hogy a szénbányászati trösztök (ösz—

szesen 10) viszonylag kiegyenlített adatai lényegében 86 termelő bányaüzem (több mint 200 akna) adatainak még sokkal nagyobb szóródását takarják.

Ez a jelenség a terveknek ellentmond, mivel ezek közel egyenletes fejlődést irányoztak elő. A 86 önálló elszámolású bányaüzem közül csak 15 teljesí- tette a termelési, termelékenységi és önköltségi tervét, 26 bányaüzem el—

lenben nem teljesítette egyiket sem.

A 10 tröszt tényleges adatai alapján számolva, az eltérő dinamikájú mutatók szóródási együtthatói (a különbségek átlagos eltérései alapján)

A SZÉN ONKOL'I'SEGÉNEK ALAKULASA 209

a napi átlagos termelésnél 4,2, a termelékenységnél 4,7, az önköltségnél 6,1 százalék.

Látszatra tehát az egyes mutatók üzemenkénti szóródása nem túl nagy.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a vizsgált értékek szóródásának terje—

delme meglehetősen nagy, nem ritka az egyes üzemek mutatói közötti 20—40 százalékos eltérés.

A termelés, a termelékenység és az önköltség összefüggése

Az 1—3. táblában megadott" országos adatokat grafikonon ábrázoltuk.

Az 1. ábra a három mutató negyedévenkénti alakulását egymás mellé állítja:

1. ábra. A termelés, a termelékenység és az önköltség alakulása 1955—ben negyedévenként

(1954. évi átlag : lül)

1 10

105

100 95 90

1954 1955 "

I. I !. Ill. WC

n : g y c d e' !

0—0 — ;— — _. _ _,0

Terme/és Terme/ékeoyaűg aki/Isa;

[nap/Wayan! lf/mufrzai) (FI/f)

, Az 1. ábra bizonyítja a három mutató nem elhanyagolható, közel függ—

vényszerű kapcsolatát a negyedéves időszakokon belül is. Feltűnő az ön—

költség nagyarányú csökkenése a IV. negyedévben; az önköltség ebben az időszakban mélyen a múlt évi átlag alá került. (Az eredményt kisebb rész—

ben az tette lehetővé, hogy az előző negyedévekben a termelési költség terhére hibásan elszámolt beruházási tevékenység költségkorrekcióját eb—

ben a negyedévben vezették keresztül.)

Egyes üzemeknél, esetleg egy szénmedencében eddig tapasztalt össze- függéseket ez az ábra országos szinten is megerősíti. Emelkedő termelés stagnáló termelékenység mellett is hozhat kisebb önköltségcsökkenést. Ha a termelés mellett a termelékenység is növekszik, jelentős megtakarítást érhetünk el.

Bármely szénmedencében vizsgáljuk ezeket a kapcsolatokat, hasonlót tapasztalunk; a jelenségek trösztönként még élesebben megmutatkoznak. A 2. ábra a Tatabányai Szénbányászati Tröszt hasonló adatait ábrázolja.

2 Statisztikai Szemle

210 RADO Am

2. ábra. A termelés, a termelékenység és az önköltség alakulása 1955—ben negyedévenként a Tatabányai Szénbányászati Trösztnél

(1954. évi átlag m 100)

410 —

405

400 """"" w * , , §

es 'a

x

' eo "?

3 19

1954 L ". 55 III. W.

n e g y e a' e' ["

o——-———o . —— —-— -o

kpm/és Eme/égeoysá onko'l/séy

(WP/"W ff/maszak) /ff//—)

Jellemző, hogy a mutatószámok alakulását ábrázoló egyes vonalak ne—

gyedévről negyedévre változtatják irányukat. Az 1. (országos) és 2. (Tata—

bánya) ábra vonalainak iránya kb. azonos, itt-ott nagyobb kilengésekkel.

Ez a Tatabányai Szénbányászati Tröszt átlag feletti jó munkáját mutatja.

Ezzel szemben egészen mást mutat a Borsodi Szénbányászati Tröszt grafi—

konja, a mutatók közötti összefüggés azonban itt is ugyanaz.

3. ábra. A termelés, a termelékenység és az önköltség alakulása 1955—ben negyedévenként (: Bwsodí Szénbányászatí Trösztnél

(1954. évi átlag :: mc)

115 1

______ vá)— __

140 ,, lna—_: *. %u

405 AM'M '/, (úr _ __ _a "'*x

/

"I.,—A—

X

100 ['*'/'— — "**-,—

95 ""—"sun

90

e? % ma

9) E. 51. az:. M

n e g y 5 d e' :;

M , áru—10

lárma/ár Erme/gkwyság HÉÓW'seg

bapivagm) (f/muszal') (Pf/f')

A termelékenység és termelés erős visszaesését 16—12 százalékos költ- ségnövekedés követte a II. és a III. negyedévben. A tröszt nagysága és a mu—

tatók romlásának mértéke alapján következtetni lehet arra, hogy év közben

A SZÉN ÖNKOLTSEGENEK ALAKULASA 211

ezek a hibák milyen terhet jelentettek a szénbányászatnak; a tervteljesitést főleg ez a terület akadályozta.

A táblákból és az ábrákból —- ha ugyanezek az előző évről is rendelke—

zésre állnak —— számszerűen is meghatározhatjuk a három mutató egymásra hatását.

Az 1955. év tekintetében a vizsgált trösztöknél az alábbi összehasonlí—

tásból lehet kiindulni: ,

A termelés, a_ termelékenység és az önköltség emelkedésének, illetve csökkenésének mértéke

a.) tábla

A "ciginíí'ggoe A termelékenység Az önköltség Szénmedencék

emelkedése vagy csökkenése 1955-ben az 1954. évi tröszti átlagához (százalékban)

Országosan . . . . ... 4— 3,9 %— 1,9 _" LÓ

Komló ... %— 18,0 -j— l4,6 —— 17,7

Tatabánya . %— l,8 %— 2,5 —— l,8

Borsod . . . ... —— 3,l —-— 6,8 4- 7,3

Ózd ... 6,5 —— 6,5 4- 8,1

Az itt bemutatott adatok, valamint a többi tröszt hasonló adatainak vizsgálata alapján azt tapasztalhattuk, hogy

a) ha a termelés növekedését nem a létszám, hanem a termelékenység emelkedése idézi elő, akkor -—— kedvező esetben —— a termelésnövekedés 50—80 százalékának megfelelő arányban csökken az önköltség, tehát pél—

dául a termelés 10 százalékos emelkedése esetén az önköltség 5—8 száza—

lékkal csökken (ezt tapasztaka Komló, Várpalota, Mátravidék adatainak elemzésénél) ;

b) ha a termelés növekedését a létszám emelkedése idézi elő, akkor a termelés 10 százalékos növekedésével 1—2 százalékos költségcsökkenés ér—

hető el (Dorog); ,

c) ha azonban a termelés visszaesik:

1. a termelékenység romlása miatt, akkor a termelés 10 százalékos csökkenése legalább ugyanannyi költségnövekedést jelent (Ózd, Borsod);

2. átmeneti 2—3 százalékos létszámhiány általában nem idézi elő a ter—

melés csökkenését, még költségmegtakaritást is eredményezhet, jobb mű—

szakarányok, jobb teljesítmények révén. Tartósabb ideig tartó 5 százalék feletti létszámhiány azonban (a túlórázás, fenntartás elhanyagolása, feltá—

rás elhagyása, stb. miatt) a költségek komoly növekedésére vezethet;

el) laza önköltségi terv (emelkedő termelés és termelékenység ellenére) természetesen növelheti az önköltségét (Középdunántúli Szénbányászati Tröszt).

A költségalakulás és a legfőbb előidéző okok vázlatos tárgyalása után rátérünk az egyes szénmedencék termelési költségének költségnemenkénti vizsgálatára ,

Az 1955. év folyamán legjobb eredményt felmutató Komlói Szénbá—

nyászati Tröszt költségnemeinek váltakozó alakulása. az egyes negyedévek—

ben mutatkozó irányváltozása feltűnő.

A tröszt negyedévről negyedévre növelte termelékenységét, termelésé—

nek volumene, a bázis évhez viszonyítva, minden negyedévben 15—20 szá—

2.

212 RADÓ ANTAL

zalékkal magasabb volt. Részben ennek a két tényezőnek, részben pedig az önköltség csökkentéséért az egész éven át folytatott következetes munká—

nak (anyagtakarékosság, műszakarány—javítás stb.) volt a következménye, hogy —— a tröszti általános költségek kivételével — valamennyi költségelem fajlagos értéke csökkent a bázis évhez képest. Az egyes költségnemek ugyan negyedévenként 5—10 százalékos mértékben változtak, mégis a tröszti át—

lagos önköltség (Ft/tonna) negyedévről negyedévre csökkent. Különösen je—

lentős eredményt ért el a Komlói Szénbányászati Tröszt a III. negyedévben, amikor minden más tröszttel szemben képes volt csökkenteni önköltségét.

4. ábra. A szén önköltségének alakulása

a Komlói Szénbányászatl Trösztnél 1955—ben negyedévenként (19541 évi átlag :: 100)

12 O

._. _

es x . xguk ___,____ L

x X": "NV—___ .. ---

BC ' ; _a_. XX NPJ:_F'Iv——vcu

95 XX X X ÉKF/' t !. /

x "__ _ -3'§wa" X %

oo —' ' , "—X /

35 . §; _ * /(_

Bo % ***

1954 1955

lc II. III. IV.

n e g y e a' e' v

...,—._._.— l—vn—v-o—tv— 0—_.o *— — ..—

a.r.!zas Irb'zwf/en ang mra/len Kiegészítő Faku/tág től/:égl—falrő/fsig) munkabére-l Fúefések (irán/'íí/fa/ánas Tniulla'l/a/ám Xan" á/Iőnkő/Ixég Tc'rmőÁenys-gfa

kal/ség ka'/híg .ra—sen

A Tatabányai Szénbányászati Tröszt termelése és termelékenysége ál—

talában az országos átlaghoz közelállt, de negyedévenként 2—6 százalékos ingadozást mutatott.

Az 5. ábra alapján több hiba is észlelhető. Igy például az I. negyedév—

ben a legtöbb költségnemnél emelkedés mutatkozott. A teljesítmény II. ne—

gyedévi növekedése általában megváltoztatta, csökkentette a fajlagos ön—

költséget a költségnemek többségénél; ezzel szemben például a kiegészítő fizetések tétele tovább növekedett. A III. negyedévben a szabadságolások, a nyári időszak különböző munkaügyi stb. problémái következtében, a ter- melés jelentős visszaesése miatt — az üzemi általános költségek kivételével

—— minden költség emelkedett. Bírálható, hogy a III. negyedévi termelé- kenységcsökkenés idején, a közvetlen munkabérek fajlagos költsége miért növekedett az előző negyedévhez képest, kb. négy százalékkal.

A SZÉN DNKÖLTSEGÉNEK ALAKULASA 213

A trösztnél a IV. negyedévben az önköltség csökkentésére irányuló cél—

tudatos munka valamennyi költségnemnél jelentős eredményt hozott. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt ebben a negyedévben évek óta el nem ért mértékű alacsony önköltséggel termelt.

A hazai szénbányászatban az 1955. évben leggyengébben dolgozó Bor—

sodi Szénbányászati Tröszt minden költségnemnél túllépte a bázis év szín- vonalát éspedig egyes esetekben igen jelentősen, 6—25 százalékig terjedő mértékben. A szénbányászat önköltségi tervének teljesítését ez a tröszt aka- dályozta. A IV. negyedévben ugyan már számottevő javulást látunk, de költségnemenként erősen változó mértékben.

5. ábra. A szén önköltségének alakulása

1955—ben negyedévenként a Tatabányai Szénbányászati Trösztnél (1954. évi meg : 100)

120

ms

110

105 100

8

80 95

90 65

610951.

1955

I. n. n!. IV.

!) e g y a d a' V

. ... " o...—.o Ó.... __...

Osszes hirrel/m anyag Kéne/len fáklyás—1175 fa [rő/fse'g W/sfgffewlxég) munkabér-ek f/kefásek

ően/vidám: fra'ls'DlTÉíá/jínar Mpn§327áiáíc7x4seja kmeűáeaység

,lró7fság író?/ság dís-szasa!)

A szénbányászatban az utóbbi években végzett mélyreható önköltség- vizsgálat, az önköltségcsökkentés lehetőségeinek kutatása, a trösztök és üzemek ilyen irányú tevékenységének megfelelő irányítása eredményezte részben az 1955. évben elért önköltségcsökkenést.

Az eddig végzett önköltségelemzések azt mutatják, hogy minél mé—

lyebb szinten vizsgáljuk az 1955. évi önköltségváltozást, az egyes mutatók százalékos eltérései annál nagyobb kilengést mutatnak. így például orszá- gos átlagban költségnemenként a múlt évhez képest 6—8 százalékos eltoló—

dás mutatkozik. Trösztönként vizsgálva a mutatók százalékos eltéréseit, már 10—15 százalékos szóródást is kapunk. S ha még tovább megyünk és egy—egy trösztnél, a főbb költségelemeken belül, a költségnemek részle—

tes bontását nézzük, azt látjuk —— mint például a meddővágatok költségé- nél —, hogy több esetben 20—50 százalékot is kitesznek az eltérések.

214 mao mux.

6. ábra. A szén önköltségének alakulása 1955—ben negyedévenként a Borsodi Szénbányászati Trösztué!

(1954. évi atm; :- xm)

3150 125 420

115

410

"(05

96⁹⁰

as _

1954) 1955

:, ti. itt w

a e g y 9 d e' :"

—--—-—- " ..., 07———o o—w—w—o

Osszes [ügyel/m anyag ügyei/ea Magán/Vf fa Hűség [im/www mrj/raw Hmfás'ek

üze/332135 rmw—É'íáaías WTaT/ím'É—w azz—"M'

[rá/faág krí/tség ' SSZBJW

Az önköltségcsökkentés érdekében végzett munka során már értünk el eredményeket, de 1955-ben még nem jutottunk oda, hogy a tervelőírásnak megfelelően minden szénmedencében megközelítően azonos mértékű ön- költségcsökkenés jelentkezzék.

Kedvezőbb a helyzet azonban három trösztnél (Pécs, Tatabánya és Dorog), amelyeknél csak kivételesen fordult elő, hogy egy—egy nem oly je—

lentős költségnemnél kisebb mértékű emelkedést találunk. Ezeknél a trösz- töknél az önköltség csökkentéséért folytatott harc eredménnyel járt. Ezek- nek a trösztöknek jó eredménye az önköltségcsökkentés további lehetősé—

geit bizonyítja.

A szénbányászat egyéb költségtényezői

A széntermelés különböző munkafolyamatait szem előtt tartva vitat—

hatatlan, hogy a költségek időszakonkénti mozgását számszerűleg meghatá—

rozható termelési stb. feltételek, ún. költségtényezők okozzák. Az előzőkben bemutatott grafikonok a kérdéseknek csak egy részét érintették, csak két tényezővel hozták kapcsolatba az önköltséget. A szénbányászat műszaki- gazdasági tevékenységét részletesebben tagolva, vázlatosan a következő főbb önköltségi tényezőkkel kell számolnunk:

a) termelési alaptényezők, például a termelőüzemek szénvagyona, fel-—

tárási állapota, a telepek termelékenysége, az üzemek mérete, az üzembe—- helyezés időpontja, az üzemen belüli különböző kapacitások, illetve ezek optimális kihasználhatósága;

b) a termelési adottságok, például a szén és a kísérő meddőkőzetek ke—

ménysége, egyes telepek fekvése, a település gáz— és víztartalma stb.;

A szar; onxomsaoauak ALAKULASA 215

c) fontosabb müszaki tényezők, amelyek közül kiemelkedők a művelési módszerek, a főte—irányitás módja, a biztosítás módja, a gépesítés módja, a vágatok kihajtásának rendszere stb.;

d) különösen befolyásolják még a termelés költségét —-— a fentieken ki—

vül —— a szervezési módszerek. így például a munkahelyek előkészítése, a ciklusos szervezés, a bányaüzemen belüli körletek kiépítése. a termelésirá—

nyitás szervezete stb.;

ez) a szénbányászat nagy munkaigényessége miatt erősen hat az önkölt—

ségre a dolgozók szakképzettsége, életkora, munkafegyelme, a lakásviszo—

nyok, a szociális intézmények stb.

Bár a felsorolás nem teljes, mégis elegendő annak jellemzésére, hogy a költséggazdálkodás elemzésének sokrétűségét belássuk. A felsorolt költség—

tényezők mindegyike önálló elemzést érdemelne. A következőkben röviden érintjük a fontosabb tényezők változását, annak érzékeltetésére, hogy az át—

lagos egy százalékos önköltségcsökkentésen belül mi idéz elő költségmeg—

takarítást vagy növekedést.

A lényegesebb műszaki—gazdasági mutatószámok közül a kitermelt ösz—

szes szén átlagos fűtőértéke 1955—ben 23 kilogramm kalóriával javult, ami lOO,1 százalékos tervteljesítést jelent. A kalória javulás különösen a kom—

lói, részben pedig a Dorogi Szénbányászati Trösztnél jelentkezett, de más trösztök is legalább megtartották az előző évi fűtőértékük szinvonalát.

A termelés származási helyének megoszlása, a fejtés és elővájás egy—

más közötti részaránya befolyásolja az önköltségét, mert a fejtési termelés lényegesen olcsóbb. 1955—ben a fejtési szén részaránya, az előző évi 68,l százalékról 69,3 százalékra növekedett. Az 1955-ben a frontfejtésekből ter—

melt szénm aránya -——- az összes fejtési termeléshez viszonyítva — az előző évi 59,3 százalékról 57,6 százalékra csökkent. Az itt jelentkező költségtöbbletet azonban ellensúlyozta a külfejtési termelésű szén növekedése, amely az 1954. évi 1,7 százalékról 1955. IV. negyedévéig fokozatosan 3,9 százalékra nőtt.

A munkáslétszám egészségesen fejlődött, az egyes negyedévekben szá—

mottevő létszámhiány nem volt. Ezt részben az segítette elő, hogy a munka—

erővándorlás csökkent; a munkerőhullámzás mutatója az 1954. évi 6,9 szá- zalékről 4,8 (százalékra esett vissza. A munkafegyelem erősödését jelenti, egyben a meglevő létszám felhasználásának javulását jelzi a mulasztott (ki—

eső) műszakok arányának csökkenése. Az összes mulasztás az 1954. évi 13,4 százalékról 12,5 százalékra csökkent. Különösen a betegség miatti hiányzá—

soknál és az igazolatlan mulasztásoknál mutatkozott javulás; ugyanakkor a fizetett szabadság aránya csekély mértékben nőtt is. A dolgozók igénybe—

vétele valamivel csökkent, a túlműszakok száma például az előző évi BA százalékról 72 százalékra mérséklődött. Ugyanezt jelzi más oldalról a va—

sárnapi termelés részarányának szinte minimálisra történő visszaszorítása (az előző évi 2,3 százalékról 1,1 százalékra). Ezek ismeretében igen értékes—

nek minősíthetjük az egy főre eső termelés növekedését. Az egy ipari mun—

kásra eső évi termelés mennyisége (tonna) ugyanis 1955. évben az 1954. évi szinthez viszonyitva emelkedett.

Ugyancsak termelékenységjavító tényezőként említhető a millszekun—

dos robbantás fokozott alkalmazása. A millszekundos robbantással termelt szén aránya az előző évi 3,2 százalékról 1955. IV. negyedévben 13 százalékra emelkedett.

21 e * ) RADO ANTAL

1955—ben sikerült biztosítani a műszakkereset, a havi átlagkereset és a termelékenység közötti kívánatos összhangot (az 1,9 százalékos termelé-

kenység javulással egyidőben a havi átlagkereset 1,2 százalékkal nőtt).

A bányák állapotának javulása, a vágatok fenntartása, a vágatok szük- séges keresztmetszetének biztosítása csökkenti a szállítás zavarait, javítja a dolgozók biztonságát stb.

Az egész év folyamán fokozódott ütemben folyt a bányavágatok fenn—

tartási munkája, ez tette lehetővé, hogy a fenntartandó (javítandó) vágatok részaránya az év eleji 33,7 százalékról az év Végére 21,1 százalékra szorult vissza. A bányafenntartás erősen munkaigényes tevékenység, tehát lénye- ges költséggel jár. Az országos átlagban elért egy százalékos önköltségcsök—

keritést ezek a tények igen értékessé teszik.

A műszaki—gazdasági mutatóknak az önköltségre gyakorolt hatása az összefonódó—egymásraható tényezők kiszűrésének nehézségei miatt részle—

tesen sem minisztériumi, sem tröszti szinten nem mérhető. Nem utolsó sor—

ban ez a megfontolás indokolja azt a törekvést, hogy a költséggazdálkodás elemzését, illetve a költségalakulás javítása érdekében hozandó operatív in—

tézkedést üzemi feladatnak minősítsük.

A szénfajtánkénti mutatók színvonalának eltérése

Az önköltség—alakulás 1955. évi dinamikáját az eddigiekben több oldal—

ról vizsgáltuk. Ha a változó és változatlan állományú önköltség-indexeket vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az összetétel eltolódása már egy év alatt is lé—

nyegesen befolyásolja a szénbányászat átlagos önköltségét. Az említett in—

dexek közötti különbség az elmúlt években nagy volt: a szénbányászat adottságai, a szénvagyon összetétele stb. miatt ezeknek az indexeknek rend- szeres megfigyelésére szükség van.

Az önköltség trösztönként (és bányaüzemenként) nagy eltérést mutat:

70,—-— forinttól kb. 350,— forintig ingadozik.

A termelés önköltsége és a kitermelt szén átlagos fűtőértéke között aránylag kevés összefüggés van; üzemi szinten az egy millió kalóriára eső önköltség --— még szomszédos üzemeknél is — gyakran 100 százalékos elté—

rést mutat. Ennek Világossá tételére, de a kérdést leegyszerűsítve 10 tröszt adatait szénminőségek szerint (feketeszén, Tata—dorogi barnaszén, egyéb barnaszenek, lignitek) csoportosítjuk, és így vizsgáljuk.

5. tábla

Fekete— Tata—dorogi Egyéb

Megnevezés szén barnaszén barnaszén Lígnit

1955. évben

A becsült szénvegyon megoszlása,

(százalék) ... 15,5 19,7 42,6 22,2

Az 1955. évi termelés mennyiségének

megoszlása (százalék) ... 12,1 29,1 43,8 15,0

Termelékonység (tonna/műszak) . . . . IO0,0 l47,7 ]36,1 219,8

Fajlagos önköltség (Ft/tonna) ... 100,0 64,2 63,8 45,1

Egymillió kalória kitermelésének ön- '

költsége ... lO0,0 7l,7 925 98.l

A SZÉN ÖNKÖL'I'SÉGÉNEK ALAKULASA 217 '

Az 5. tábla alapján a következőket állapíthatjuk meg.

Az 1955. évi termelés megoszlása eltér a becsült szénvagyon minőségi összetételétől. Ebből a szempontból kiemelhető az a tény, hogy a Tata—do—

rogi szénmedencében például a szénvagyon—arányokkal szemben lényegesen nagyobb mértékű termelés folyt. Ugyanígy figyelemreméltó például, hogy a feketeszénnél a reménybeli szénvagyon—arányoknál kisebb a tényleges termelés aránya.

Az egyes kategóriák között a termelékenység nagy mértékben eltérő:

a feketeszénnél félakkora teljesítményt sem lehet elérni, mint a lignitnél.

A szénbányászat nagy bérigényessége miatt —- a termelékenység szénfaj—

tánkénti különbsége következtében —— az egyes csoportok fajlagos önkölt—

sége különböző. Például egy tonna lignit önköltsége a feketeszén önköltsé—

gének csak 45,1 százalékát teszi ki.

Egészen más azonban a helyzet, ha egy millió kalória termelésének költségét nézzük; feltűnő, hogy Tata és Dorog kivételével a kalóriára vetí—

tett ráfordítások fajlagos nagysága közel azonos.

Az eddig elmondottak bizonyítják azt a körülményt, hogy a szénbányá—

szat költséggazdálkodását legalább oly széles terjedelemben kell elemezni, mint bármely más iparág költségét. A termelés összetételének változása, a termelékenység időszakonkénti hullámzása, az egyes széntelepek eltérő fű—

tőértéke, a munkahelyek folytonos vándorlása, a szénfajtánkénti költségek nagy eltérése stb., mind rendkívül nagy jelentőségű tényezők egy lezárt időszak költséggazdálkodásának vizsgálatánál, s ugyanezek igen körülmé- nyessé is teszik a távlati tervezésnél a költségek reális megtervezését.