A hitelválság alakulása 1927-1931-ben

8. szám. ——683—

1932_'

A hitelválság alakulása 1927—193l-ben.

La críse de credit en 1927—31.

Re'sume'. D'apres les données statistigues re- latives aux insolvabilités et aux protéts, la sécurité de eredt"! a fort diminue' en Hongrie en 1927—31.

Pendant cette période, le nombre des insolva- bilíte's s'est éleve' de prés de 200%, et celui des lettres de change proteste'es accusait une augmen- fation encore plus considérable.

Bien gue le rnontant des pussiis des insolvabi- [ítés se soit accru dans une mesure notable, il a été in/e'rieur () la proportion de liaccroíssement des cas d'insolvabilité, ce gui prouve, une fois de plus, gue la fortune des débiteurs, ainsi gue leurs dettes, dirninuent, nécessairement, avec la diminution des prix et du volume des credits.

On voít, par la répartition des insolvabiliiés suivant les di/férentes professions, gue le nombre proportionnel du commerce,

entre 86 et 90%, dépassait fort celui des autres groupes de professions: le commerce, par sa nature méme, se ressent particuliérement de I'aggrava—

tion de la situation e'conomigue.

Pour se faire une idée nette des insolvabilités survenues pendant la période envisagée, il faut prendre en consideration, outre les insolvabilite's Iatentes et les cas dlernbarras

graves, Ilaugrnentation croissante du nombre des elest—(i—dire les cas 01) le finaneiers moins

,,serments de carenee",

débiteur est compléternent ruine'.

Le nombre et la valeur des lettres de change protestées accusaient une augmentaiion considé—

rable en 1927—31, á Perception de Pannée 1930 011 la situation slest Ie'gérernent amélíore'e sous ce rapport. En général, la valeur des lettres de change protestées a été de 660 () 790 pengős.

En examuínant les rapports existant entre les protéts et les insolvabilíte's, on voit une e'troite con—

necríon entre ces deux camctéristigues de la crise de credit. Les insolvabilíte's résultant de protéts se produisent deux ou trois mois apres ceux—ld.

Dans une situation économigue diffieile, cet effet des protéts se [uit sentir un peu plus vite gue lorsgue les circonstanees e'conomigues sont moins graves.

*

Az a méreteiben és kihatásaiban szinte törté- netmi példa nélkül álló válság, mely 1929 óta kisebb- nagyobb erővel csaknem valamennyi ország gazda—

sagi életére ránehezedett, rendkívül erős impulzust adott a gazdaságkutató tevékenység s általában a konjunktúrairodalom fellendülésének. A válságok és a konjunktúrális hullámzásoknak főleg statisztikai módszeren nyugvó, mind intenzívebb tanulmányo- zásával kapcsolatban ismét kiújultak azok a már oscillant en général

Ricardo óta folyó elméleti viták is, melyek a társa—

dalomgazdasági élet berendezésének és funkciójának filozófiai szemléleten nyugvó megítélése körül kelet- keztek. A szocialista felfogású írók a periódikus válságokban a tőkés termelési rendszer csődjének egyik főbízonyítékát látják s igazolni igyekeznek (amiben bizonyos mértékig az ü. n. gazdaságkutató iskola búvárkodásának eredménye is segítségükre van), hogy az időszaki krízisek a kapitalista rend- szer immanens tartozékai, melyeket máskép, mint az egész rendszer helyettesitésével gyógyítani nem lehet.

Ezzel a felfogással szembenálló irányzat a vál- ságokat nem tekinti a mai gazdasági rendszer szük- ségképeni velejárójának, hanem csak olyan lehetö—

ségnek, amely rendkívüli okok véletlen és egyidejű összetalálkozása folytán állhat elő. Ez a fefogás azt is vallja, hogy különböző intézkedésekkel (pénz- és hitelpolitikai műveletek, a piac kartellirozása stb.) a gazdasági hullámzások kilengéseit enyhíteni lehet s ezirányban adva van a lehetőség egy (1. n. kon- junktúramenles gazdasági életműköde's számára is.

E két szembenálló felfogás helyességének elbí—

rálásához az eddigi tám-

pontok még nem elég meggyőző erejűek, bizonyos azonban, hogy a jelenlegi válság kísérőjelenségei már nem annyira kirobbanásszerűek s a régebbi vál- ságoknál tapasztalt hirtelen pánikok ma inkább a lassúbb ütemű csendes likvidáció formájában jelent—

keznek, ami azt a feltevést látszik igazolni, hogy a gazdasági élet menetét a mai nemzetközi kiépített- ség mellett megfelelő szervezeti intézkedésekkel bi—

zonyos mértékig meg lehet óvni a szertelen kilen—

gésektől.

törlénelmi-empirisztikus

Ezt a megállapítást nem gyöngíti az a körül—

mény sem, hogy a mostani világválság enyhítése érdekében tett erőfeszítések nem váltották valóra a hozzájuk fűzött várakozásokat, miután a jelenlegi krízist annyi nagy hatóerejű ok szerencsétlen össze—

működése idézte elő, hogy valamennyi együttes meg- szüntetéséhez a gazdasági élet egyik—másik területén tett intézkedések nem hizonyulhattakmléggé hatéko- nyaknak.

A gazdaságirodalom előbb említett bölcselet- elméleti irányának fellendülése mellett a válság diagnózisát és gyógyítás eszközeit kereső gazdaság- politikai irányú irodalmi tevékenység is igen erős lendületet vett, ami nem mindig segítette elő az esz—

mék tisztulását s a helyzet helyes megismerését. A gazdaságpolitikának tudvalevőleg nincsenek a tőr—

vényszerűség erejével bíró megállapításai, a ta—

pasztalati megismerésekből mindeddig még nem szűrődtek le abszolut érvényű irányelvek s ez a kit-'

8; szám.

rülmény —— különösen a mai kúszált viszonyok mel- lett —— igen tág lehetőségeket nyujt a gazdasági dillettantizmus számára is, melynekeötlelszerű, gyak—

ran a fantáziából táplálkozó elgondolásai a gazda- sági közvéleményt is káros irányba befolyásolják.

Ilyen körülmények között a jelentőségében hatal—

masan megnövekedett gazdaságstatisztikára e vonat—

kozásban különösen fontos feladatok várnak, mert ez az ismeretág van elsősorban hivatva arra, hogy a helyes és célszerű gazdaság-politika számára lehe—

tőleg megbízható, szilárd alapokat nyujtson. Ebben a vonatkozásban a statisztika szerepe azonban nem hálás, mert a különböző felfogások alátámasztására egyaránt igénybe veszik, ami alkalmas a statisztika objektivitásába vetett hit megrenditésére. Nem szük- séges hangsúlyozni, hogy ez a körülmény nem ma—

gának a statisztikának a lényegéből folyik, hanem a gazdasági élet s általában a gazdasági jelenségek ama sajátos jellegéből, hogy érdekkörök szerint egy—

idejűleg különböző jelentőséggel bírnak. A statisz- tika e jelenségek természetének és hatásainak tüze—

tesebb megismeréséhez csupán a segédeszközöket nyujtja, de a végleges ítéletek megformálása mindig a tudomány analitikai tevékenységét is igényli.

A gazdaságtudományban, ahol a természettudo-

———684——— 1932

mánnyal ellentétben a kísérlet eszköze nem alkal- mazható, a megismerés igen fontos eszköze az in- duktív módszer, melynek a statisztika legjelentéke—

nyebb eleme. Ebben a minőségben feladatátvkétség—

kívül helyesebben tudja teljesíteni, ha a nyers ered- mények helyett az adatokat a rejtettebb összefiiágé;

sek megállapítására is alkalmas elrendezé "

nyujtja. A konjunktúrakutatás főleg matemati alapon nyugvó kutatási módszereinek elsősorban (:

a körülmény biztosítja a létjogosultságot. Ez a mód.

szer a statisztikában egyre inkább gyökeret ver s a ,,leíró" és ,,kutató" irányzat után, mint az utóbbi- nak fejlettebb formája nyer alkalmazást.

Az alábbiakban az általános gazdasági válság egyik kísérő tünetet, a hitelválságot kívánjuk röviden az utolsó 5 év adatai alap—

ján vázolni, melynek során — a fentemlített követelménynek megfelelően — az adatok konjunktúrális vonatkozásainak kidomborí—

tására is figyelemmel leszünk.

A gazdasági viszonyok rosszabbodásának egyik jellemző kísérője a hitelválság elmé- lyülése, melynek főbb elemei: a hitelkeretek összeszűkülése, a hitelkamat drágulása, az inzolvenciák és váltóóvások felduzzadása. A 1. Az új fizetésképtelenségek száma 1927—1931. években.

Nombre des nouvelles insolvabilités, 1927—1931.

, I, II. Ill. V. VI. VILÉVHI. lX. X. XI. Xll. Évi

Ev —- Arme'e * k összeg

' _ D' ' ;" hónapokban előfordult üzetésképtelensége' száma Total Megnevezes estgna ton ! Nombre des insolvabilités guiont eulieu pendant les mois ci—dessus WWW

1927.

Kényszeregyességek— Concordats 112 101 104 77 92 58 58 30 51 63 76 125 947

Csődök—Faillite's.. .. .. .. .. 12 14 12 9 11 15 8 19 9 20 12 9 150

Összesen — Total .. 124 115 116! 86 103 73 66 49 60 83 88 134l 1.097 1928.

Kényszeregyességek — Concordats 146 134 146 124 146 148 97 55 52 90 102 105 1.346

Csődök—Faillites.. .. 34 22! 25 291 30 16 18 12 7 15 12 15 230

Összesen —— Total .. 180 156 171 153 176 164 115 67 59 105 114! 120 1.580 , 1929.

Kényszeregyességek— Concordats 144 141 142 156 171 183. 133 130 141 182 199 274 1.996

Csődök—Feillites.. .. .. .. .. 20 19 22 19] 20 21; 16 13 17 221— 19 22 230

1930.

Kényszeregyességek— Concordats 348 200 220 211 166 182 166 106 105 168 153 226 2.251 Csődök—Faillites.. .. .. .. .. 17 24 39 20 19 21 15 l2 15 14 10 15 221

Összesen _ Total ., 365 224 259t231 185 203 191 118 120 182 163 241 2.472

1931. , *

Kényszeregyességek —— Concordats 239 164 203 197 231 208 152 152 301 343 404 389 2.983 Csődök—Fa'illitcs.. ,. .. .. .. 14 9 13 20l 16 15 15 17 13 21 9 9 171

Összesen — Total .. 253 173 216 217i247l 223[ 167! 169! 914 3641413 398§ 3.151

, l

8: szám.

——685— t

tőkeh—iányból (tárgyi ok), vagy a bizalom megrendülése'ből (szubjektiv ok). A közke- letű felfogás általában az utóbbit tekinti a hitelválság tipikusabb esetének, amely nor- mális gazdasági viszonyok mellett is bizo—

nyos körülmények között (feszült politikai viszonyok) gyakran előfordulhat. A jelen—

legi hitelválságot a fizetésképtelenségek és váltóóvások adatainak alakulásán keresztül fogjuk vizsgálat alá vonni. Az az időszak, amelyre az adatok kiterjednek, az elmult .5 esztendőt (1927—1931) foglalja magában, tehát olyan periódust is (1927—1928) , amely még a gazdasági prosperitás korszakába esett. Ez a körülmény a vizsgálódást nem zavarja, sőt a válságvonal élesebb kidombo- rítását teszi lehetővé, grafikai szemlélteté- sében pedig egy befejezettebb Ciklusvonalat eredményez.

* Ami mindenekelőtt a fizetésképtelensé- gek? alakulását illeti, 1. sz. táblázatunkban feltüntetett adatokból az inzolveneiák igen erős mérvű emelkedése állapítható meg az egyes évek folyamánf) Különösen 1928—ról

; 1) Az adatok csak az új Hzetésképudenségeket mutatják s nem foglalják magukban azokat a cső—

döket és kényszeregyességeket, anuüyeket előzőleg már valamilyen inzolvenciális eljárás előzött meg.

1929—re (az első teljes válságév) e's 1930—1'61 1931-re (a válság nemzetközi kimélyülésé- nek éve) volt szembeötlő arányú a növeke—

dés. Az erősütemű rosszabbodást szemlélte- t'ően' mutatják a havi átlagadatok is, melyek a vonatkozó 5 év folyamán a következőkép alakultak: 1927: 91, 1928: 132, 1929: 186, 1930: 206, 1931: 263. Az elmult esztendőben az inzolvenciális esetek átlaga messze felül—

múlta .a háború utáni legkedvezőtlenebb év (1926) átlagát (209). Az 1931. év havi ada—

tainak vizsgálata azt mutatja, hogy ezt a magas átlagot a fiZetésképtelenségeknek az év ll. felében mutatkozó feltűnő megnöve—

kedése idézte elő. Nyilvánvaló, hogy az in- zolvenciáknak ez a kóros megduzzadása a mult év második felében bekövetkezett ese—

ményekkel is szoros kapcsolatban áll.

Az inzolvenciák évenkinti alakulását a tárgyalt időszak alatt jellemzően mutatják a következő arányszámok is:

E m e 1 k e d e' s

É v évenkint indexszámban

"A-ban (1927 : 100)

1927 —— 100

1928 44 144

1929 41 203

1930 1 1 225

1931 28 288

!. A FIZETÉSKÉPTELENSÉGEK ALAKULÁSA 1927—1931 BEN.

lnsa/vsbi/l'fe's en 7927—7937. ms

400

350

300

259

200

150!

"100

50

8. szám.

A viszonyszámokból kitűnőleg' a fizetés—

képtelenségek 5 év alatt közel 200% -os növe- kedést értek el. Az inzolvenciák erős megduz—

zadása az általános válságnak szinte termé—

szetes velejárója, de ha a közvetlenebb oko—

kat is. kutatjuk, akkor .a hitelszerze'si lehető—

ségek megnehezülésében, az árutúlhitelezés—

ben 5 az általános fogyasztóképesség csök—

kenésében lehet azokat elsősorban megta- lálni.

A magyarországi fizetésképtelenségi vál—

ság tágabb perspektívájának megítélése szempontjából a 2. sz. táblázatban néhány fontosabb külföldi ország csődadatait mu—

tatjuk be. A magyar adatoknak ezekkel való összevetése kedvezően üt ki ránk nézve, mert valamennyi feltüntetett ország adatai -— a lélekszámon keresztül számítva is —-— a fize—

rtésképtelenségi válság jóval erősebb mérté- kéről ad számot. Az összehasonlításból adódó eredmény értékelésénél azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az adatok hézagosságát, főleg azonban az egyes orszá- gok eltérő gazdasági erejét és teherbíróké—

pességét, mely azonban még csak megközelí—

tőleg sem mérhető össze.

A fizetésképtelense'gek 5 évi alakulását grafikus ábrázolásában is szemléltetjük. Az emelkedő tendencia mellett évenkint elég Észabályosnak mondható kilengések mutat- lkoznak a vonal alakulásában. Az inzolven—

ciák tudvalevőleg szezónonkint igen erős hullámzást mutatnak még normális viszo- nyok között is, melynek a kulminációs pontja általában a december—januári, a mélypontja pedig a nyári hónapokra esik.

Ezt a jelenséget élesen mutatja az idényhul—

,lámzás grafikonja, mely az 5 évi periódus átlagos szezónváltozását ábrázolja.!)

1) Az idvényhullámzás és idényindexek megálla-

pítására többféle módszer van alkalmazásban, me-

lyek részletes leírására itt nem térünk ki. Legáltalá- nosabban használt módszer a W'. M. Persons—féle, mely a viszonyos láncszámok medián—értékeiből ké-

——686-——-

1932

H. A FIZETÉSKÉPTELENSÉGEK IDÉNYHULLÁMZÁSA

ez 7927- 7937 éve/( alapján

Mawe/neni sells-anni? des :hsa/vgb/lifés. 7927-7931_

70 f/fe'nés el adag/dl [ca/'I de la moyenae oo

)so

ÉS ///50

; l / ZZ

fi l , / É

// 0 I '1!

10

10

.. XX // ..

N É § ; ,

30 30

-

lv— -

60 60

l l 70

70 vu lV'lll IX x[xnIxn

: ;

1]n]m lVlVivc

"Slsúm RNJSHDZ

A fizetésképtelenségi válság elbírálásához

—— az esetek száma mellett —— a státusviszo—v nyok Vizsgálata visz közelebb. Az idevonat—

kozó összefoglaló adatokat a 3. sz. táblában közöljük, amelyekből megállapítható, hogy a passzívák összege — bár jelentékeny mér—

tékben emelkedett, nem érte el az esetek nö—

vekedésének arányát, ami azt jelenti, hogy a fizetésképtelenségek átlagos státusa meg—

csökkent. A fizetésképtelenségek átlagos passzívája 1927-ben 49 ezer, 1928—ban 61

ezer, 1929-ben 53 ezer, 1930-ban 51 ezer és

1931-ben 49 ezer pengő volt. Ez az ered- mény azt a tapasztalati tényt illusztrálja, hogy az árak és a hitelvolumen csökke-

pezett sornak e sor átlagával való eloszlása útján szá—

mítja ki az indexeket. Az egyéb számítási módsze- reknek kitűnő összefoglalását nyujtja a Bowley- Smith—nek a London and Cambridge Economic Ser—

vice—ben megjelent tanulmánya. Fenti számításaink—

nál a havi átlagoknak a cumultativ évi átlagokkal való viszonyítását alkalmaztuk,

2. Csódesetek a különböző országokban. —— Cas de faillite en différents pays.

s. Amerikai Cseh—

E 'V Egyesült Ausztria Angolorsz. ; Szlovákiai) Franciaorsz. liga?" Ne'metorsz. Olaszorsz. Jugoszlávia

Années Elixzíltíí?fís Autríche Angletzrre ! 332253?) France Pologne Allemagnz Italie Yougoslaaíe

1927 20.268 624 4.572 ! 2.928 8.268 204 5.700 10.740 1.056

1928 20.376 588 M 4.380 ; 2.664 8.208 288 7.980 11.640 912

1929 19.704. 576 4.140 [ 3.516 8.712 516 9.852 12.120 1.068

1930 24.100 696 4.428 5.184 9.072 828 11.340 13.608 600

1931 26.376 816 4.068 ? 5.520 10.172 732 13.596 17.208 540

1) Kényszeregyességekkel együtt — Y compris les concordats.

sem , ,

8. szám.

—— 687 —— * 1932-

nésével az adósok vagyonának és tartozá- sának szükségszerű csökkenése jár együtt.

Az aktívák és passzívák alakulását III. sz.

grafikonunk is szemlélteti. A passzívák ösz- szege az 5 év folyamán kereken 558 millió P volt. Ha meggondoljuk, hogy az eljárás költségei is jelentékeny részt vesznek igénybe, hogy továbbá az előnyös és külön kielégítési joggal bíró követelések teljes ho- norálása után fennmaradó részből az utóbbi évek adatai alapján csak mintegy 40%—os kielégítéshez jutnak a hitelezők, legalább 300 millió P-re becsülhető az a veszteség, mely a hitelezőket az elmult 5 év alatt érte, ami mel- lett nem lekicsinyelendő az a közvetett vesz- teség sem, amelyet a hitelező az elmaradt fizetés folytán mobilitásában szenved. Az Országos Hitelvédő Egylet számításai sze- rint a külföldi hitelezők a hitelnyujtás vesz- teségeiben kb. 20—25 %—kal vannak érde- kelve, ily módon a hazai gazdasági élet való—

színű vesztesége kerek 250 millió P—re tehető.

A fizetésképtelenségek területi megosz—

lása szempontjából elsősorban a fővárosnak, mint az ország legfontosabb gazdasági góc- pontjának részesedése érdemel külön vizs—

gálatot. Az idevonatkozó adatok szerint (1.

4. sz. tábla) Budapestre az összes fizetés—

képtelenségeknek kereken 30%-a esett a tárgyalt években, míg a passzívákban való részesedése átlag 50%-os, ami azt a külön- ben természetes körülményt jelzi, hogy a nagyobb státusú fizetésképtelenségek túl- nyomó része a fővárosban fordul elő.

m. AZ UJ FIZETÉSKÉPTELENSÉBEK STÁTUSA

_ B/Áam des now/Mes mso/vabM/ás.

1 60 ln/Y/ía'P —/77/'///'1msn'e p, 1 69

. Pass—mák Wass/fs ;

Ákf/Va'k - Achis" — [,

4 4 o 1 4 o

4 20 4 20

4 00 7— 1 00

80 . — 80

s o %. — 6 O

o

% _ 40

/

zo % — 20

o ? / o

MMMM '192'7 1928 1929 1930 1931 Másum

Az inzolvenciáknak a különböző szakmák szerinti megoszlására vonatkozó adatait az 5. sz. táblában, a megfelelő arányszámokat pedig a 6. sz. táblában közöljük. Ezek sze- rint a kereskedelem arányszáma messze túl—

haladja a többi főcsoportok részesedését s az elmult 5 év folyamán általában 86—90%

között mozgott. A kereskedelem magas 3. Fizetésképtelenségek aktívái és passzíváí.

Aciifs et passifs des insolvabilite's.

l . _; . ,

, _. giMAidL—Jibé .ip—ii: Evi

Megnevezés Ev u—i ;— r—c ? ? ? ?1—4 NiM§M összeg

Désignation Année hónapban —— endant les mois ci—dessus (505321

millió pengő —— millions de pengős , Aktívák —— Actifs . . . . 1927 2'4 2.5 '3 17 34 14 11 09 10 18 25 44 284

1928 106 77 '1 29 53 63 34 24 16 43 57 41 602

1929 45 49 "5 68 76 65 89 56 4-3 6-7 6"? 132 811 1930 126 65 1 '1 73 53 i 50 49 3-3 35 64 4'5 79 783 1931 6'8 73 "6 82 5'9 7"? 49 52 72 7"? 26'5 131 1051 Passzivák—Passifs. . . . 1927 47 5'1 1 '2 38 61 26 22 17 1-8 32 38 8") 538

" * 1928 159 114 99 50 93 112 54 3"? 24. 69 89 7'1 971

1929 74 78 84 105 112 101 131 90 68 109 111 218 12715 1930 213 107 184 106 80 84 82 53 5'3 9-4 76 134 1266 1931 123 105 76 116 92 120 73 81 118 12'2 318 193 1537 Fedezetlen tartozások —- 1927 23 26 59 16 27 12 11 08 08 14 1'3 3'7 25'4 Dettes non counertes . . . 1928 54 3'7 3-8 21 40 49 20 I'?) 09 26 32 30 369

1929 2-9 29 29 37 37 36 42 34 25 42 44 81 465

1930 8-7 42 73 33 27 34 33 20 18 30 31 55 483

1931 5-5 32 30 34 33 4'3 2-4

———688— * 1932

8. szám. ,

arányszáma _— a bizonyosfokú túlmérete—

zettségen kívül — abból a körülményből adódik, hogy ez a foglalkozási ág reagál ter- mészeténél fogva legjobban és legérzéke- nyebben a konjunktúra hullámzásaira. Az elmult esztendőben a kereskedelem arány- száma némi visszaesést mutat; a visszaesés

elsősorban az ipar, továbbá a pénz- és hitel—

csoport rovására történt, ami kétségtelen jele a válság elmélyülésének, miután az utóbbi csoportokban előforduló fizetésképte—

lenségek azátlagot jóval meghaladó passzí- vákkal szerepelnek. Az ipari csoporton belül a fonó-szövő és ruházativipar, a kereskede—

lemben a textil, továbbá a vas— és fémkeres- kedelem szerepelnek úgy az esetek számát, mint a passzívák összegét illetőleg a legma—

gasabb arányszámmal.

A tárgyalt 5 évi periódus fizetésképtelen-

ségi viszonyainak elbírálása szempontjából figyelmet érdemel még az a körülmény is, hogy a fent közölt adatok nem juttatják tel—

jes mértékben érvényre a tényleges fizetési nehézségeket. Eltekintve ugyanis az ü. n.

lappangó inzolvenciától, továbbá az átmeneti immobilitás kevéssé súlyos eseteitől, az utóbbi években egyre nagyobb számban fordulnak elő olyan súlyos fizetésképtelen—

ségek, ahol a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyoni fedezet elveszett anélkül, hogy az inzolvenciális jogintézmények valamelyiké- nek igénybevételére egyáltalában sor került volna. Kifejezésre jut ez a körülmény a va—

gyontalansági eskük számának egyre foko—

zódó emelkedésében, ami mellett még szá—

mos olyan vagyoni összeomlás is van (bíró—

sági, vagy adóárverések folytán előálló ösz—

szeomlás), amely statisztikai megfigyelés 4. A fizetésképtelenségek Budapesten.

Les insolvabilite's (! Budapest.

Év—Année 'i—lld ;!5 ; § fil-[M ki § aiÉviösszeg

H ; :) s— '

Megnevezés —— Désignation H H H _ Total ammel

hónapban —— Panda—nt les mois ci-desws -

1 9 2 7

'A fizetésképtelenségek száma '

Nombre des insolvabilités.. .. 29 25 37 27 29 21 19 18 19 21 32 38 310

.1.,

jAktivák -— Actifs perggőll'gen 1—0 08 3-9 0-9 2-2 0-3 0-3 0-7 0-4 0-7 1-4 1-4 14-5

Passzivák—Passifs egenggígg'; 2'0 1'7 8'1 1'9 3'7 1'5 0'8 1'4 0'7 1'3 21 29 281

1 9 2 8

' A fizetésképtelenségek száma

Nombre des insolvabz'lite's.. .. 56 51 49 34 47 61 35 22 20 43 34 32 484

* 'ó

Aktivák _ Actifs pernlgőben 2-9 3—3 29 0-9 3-0 4-5 1—0 1-2 0-8 2-2 3-4 1-9 23-0

Passzivák—Passifs eggyelfjgg'; 4-5 5-1 4-9 2-2 5—1 81 2-7 2-2 1-1 3—7 5-6 32 484 1 9 2 9

A fizetésképtelenségek száma

Nombre des insolvabilite's.. .. 48 39 52 47 55 43 34 41 51 57 87 91 595

, .1.,

Aktivák _ Actifs pe'ÉgőÉ'en 1-9 23 32 2-1 3-9 2-1 5-9 3-4 1-6 3-0 18 7-3 39-5 Passzivák—Passifs 833533; 3-1 4-3 4-3 3—4 5-4 3—4 87 5-4 2—5 47 31124 612

1 9 3 0

A . fizetésképtelenségek száma

Nombre des insolvabilités.. .. 101 56 78 69 40 41157 36 33 53 56 70 690

4116

Aktivák _ Actifs pemngápen 7-2 3-1 6-0 2-1 2-7 1—9 2-1 1-0 1-0 1-9 2-9 3-2 35-7 Passzivák—Passifs 37353 121 5-4 10-4 32 4-1 3-3 3-2 2-5 18 3-5 4-9 5-5 59-9

1 9 3 1

A fizetésképtelenségek száma -

Nombre des ínsolvabilite's.. .. 74 57 51 52 53 63 43 50 92 113 112 108 868

'ló

'Aktivák — Actifs 43344 3-0 1-9 1-9 1-3 2—0 2-7' 1-7 16 3-7 3-3 20-2 5-0 49-3 Passzívák—Passifs 317335 0-3 3-3 '3-3 3-2 3-2 4-7 2-8 2-6 6-4 5-5 228 9-6 73-7

"hmm- _,ff-

8. szám. ——689—

5. A fizetésképtelenségek megoszlása szakmák szerint.

Répartition-— des insolvabilite's suivarit les professions.

i

1927 M 1928 .I 1999 '] 1930 11 1931

Foglalkozási csoport A fizetéskeptelensegek Insolvabitites _,

, _ _ passzivái pnsszivúi paslzivái passzívái ' passzívái

Oategomes de prefesszons száma pam-fs száma Fuss,—fs száma pam-fs száma pam-fs száma__ pam-fs

nombre nombre nombre nombre nombre "

1000 P 1000 P 1000 P 1000 P '

I. Ostermele's. —— Production du sol.

1. Földbirtokos. — Propriétaires

fonciers . .. .. .. .. 9 120 9 520 15 552 51 7.930 44 6.421

2. Bérlő — Fermiers . . . . . . . . . . 12 772 11 1.477 18 3.263 22 2.733 14 1.326 I. Osszesen — Total .. .. .. 21 892 20 1.997 33 3.815i 73 10.663 58 7.747

II. Bányászat -— Mines . . .. .. .. 1 185 1 — — —— —— —— 1 31

III. Ipar. —— Industria.

1. Vas— és fémipar, gépgyártás — Sidérurgie, métallurgie et con-

struction mécanigue. . 4 9 9 192 9 2.404 8 948 10 1.534

2. Fa- és csontipar — Industrie du

bois et de l'os 7 119 3 278 6 889 10 634 13 438

3. Bőr— sörte-, szőr- és ruggyanta- ipar — Imi. du cuir, du poil, du

criri et du caoutchouc . . . .. 4 76 8 586 2 211 5 609 2 339

4. Fonó- szövőípar ——- Ind. temtilo 3 452 5 1.585 8 5.443 15 3.480 5 2.595 5. Ruházati ipar —— Ind. de l'habil-

lement. . . . . 4 1.512 24 5.141 13 270 34 1.050 99 2.433

6. Pap: rosipar — Imi. du papie'r .. 1 23 2 197 — — -— — — — 4

7. Malomipar —— Meu'nerie .. 6 552 7 1.380 17 1.037 27 1.122 20 692 ;

8. Egyéb élelm. és élvezeti cikkek gyárt. —— Fabr. des objets dali-

mentat., des boissons, du tabac,ctc. 10 403 8 220 5 406 18 763 32 2.164

9. Vegyészeti ipar — Imi. chimigue —— —- 2 49 3 279 7 1.500 11 367

10. Epitőipar —— Imi. du bátime'nt . . 8 787 21 3.714 15 4.279 7 769 11 658 11. Sokszorosító- és müipar — Ind.

de la reproduction et ind. dart 3 57 2 17 9 1.413 7 580 17 693

12. Szállodás-, vendéglő- és kávésipar ,

Hőtels, restaurants et cafés . . 35 1.268 42 2058 41 2.294 47 1.648 62 2.566 13. Egyéb ipar —- Autres industries 6 64 10 2.164 23 1.117 17 290 17 2562%

III. Összesen — Total .. .. .. 91 5.322 143 17.581 151 20.042 202 13.393 _ 299 17.066 _

IV. Kereskedelem. —— Commerce. ,

1. Állatokkal és mezőgazd. term. — *

Animaum et produits agricoles 8 513 17 920 19 863 16 552 18 984 — '

2. Fával és egyéb erdei termékekkel ?

Bois et autres produits forestiers 8 322 8 206 57 7.980 52 4.901 106*10.542 '

3. Vas, fém- és gépkeresk. —— Fer, *

métaum et machines. . . . . 77 2.757 80 6.297 163 12.502 165 11.238 158 7.062 '

4. Agyag—, üveg-, tégla—, mész-, ce— 1,

ment —— Argite, verre, brigue, ?

chaum, cimem, eto. 18 483 15 405 23 1.320 36 2.410 49 2.001?

'5. Fa— és faragott árúker. -— Articles . *

en bois et ouvrages sculptésn . . 25 1.159 33 4.928 22 1.366 9 456 21 773 6. Börámkkal való keresk. —— Articles

, en wir. . . . . 54 2.335 74 2.015 91 4.620 7 3.632 120 4.178

7. Cipőkereskedés— Chaussures .. 35 2.278 34 1.484 71 3.010 67 2.398 103 2.991 8. Különb. ruházati cikkekkel való

keresk. — Divers articles dyha-

billement .. . 443 31.062 783 42.786 933 50.548 994 59.178 1.173 55.554 9. Élelmezési és éivezelí cikkekkel

v. keresk. —- Objets d'alimenta—

tion, boissons, etc. 123 3.146 160 14.250 286 11.313 362 9.333 477 10.929

'körébe sem kerül. A vagyontalansági esküt _.tett személyek száma 1930. utolsó 5 hónap—

jában 1) 296 volt, 1931-ben pedig 1119, ami , ,57%-os aránylagos növekedést jelent.

A hitelválság megítéléséhez a fizetéskép-

— Xtelenségek mellett a váltóóvások alakulásá- ..nak szemlélete segít. A fizetési képesség hiánya folytán felvett óvások bizonyos mér- tékig már előre jelzik azokat a nehézségeket,

1) Vagyontalansági esküt tett személyek szám-

lhavétveli lehetősége a vonatkozó _— 22.000/1930. I.

M. 82. rendelet életbelépése óta állott be.

,, 8. szám. —— 690 —— 1932

1927 M 1928 M _ 1929 Jl 1930 M 1931

_ . A üzetésképtelenségek — Insolvabilités

Foglalkozam csoport

_ _ passzívái passzívúi pusszivái passzivái passzivái ?

Cate'gorzes de professums száma passtfs száma passífs száma passifs száma passifs száma passifs _

nombre nombre nombre nombre nombre

. 1000 ? 1000 P 1000 ? 1000 ? 1000 P

10. Gyógy- és vegyészeti áruk —— Re-

; médes et produits chimigues . 33 766 32 713 36 1.830 26 394 42 792

i 11. Könyv—, papir-, irószerkeresk. — T Livres, papiers, meres, plumes,

' crayons, etc. .. .. . . . . .. .. 22 774 37 1.522 43 1.384 45 1.769 78 4.434 12. Vegyeskeresk. — Articles d'épicerie 83 705 147 877 202 2.037 259 3.343 300 3.484 13. Szállítók, bizományosok —- Camion—

news et commissionnaires . . .. 12 546 8 141 6 77 14 853 15 647

14. Egyéb keresk. ágak —— Autres _

branches commerciales .. .. .. 26 92 24 487 64 2.396 59 2.353 73 1.905 I V. Összesen — Total .. .. .. 967 46.938 1.402 77031 2.016 100741 2.178 10231 2.733 105275

V. Pénz, hitel —— Monnaie et cre'dit. . 7 409 2 — 7 2.348 5 — 20 21.439

VI. Egyéb foglalkozás —— Autres

professions . . . . .. .. .. .. .. 10 101 12 448 191 617 14 250 43 1.136 l—VI. Összesen —— Total général,. 1.097 53.847 1.580 97.057 2.226 127568 2.472 120610 3.154 153095

melyek később az adósok deklarált inzol- venciájában jutnak kifejezésre. Az óvásokra vonatkozó adatokat tartalmazó 7. sz. tábla adatsorai azt mutatják, hogy az 1927—1931.

évek folyamán úgy az óvások száma, mint a váltók értékösszege jelentékeny mérték- ben növekedett s az állandó emelkedést csu—

pán átmenetileg töri meg az 1930. évben mu—

tatkozó némi visszaesés.

Az adatok havonkinti alakulását vizs- gálva a váltóóvásoknál is —— a fizetésképte—

lenségekhez hasonlóan — eléggé világosan felismerhető a szezónszerű hullámzás, amit 6. A foglalkozási főcsoportok o/o—os aránya a fizetésképtelenségekben.

Pourcentage des principales catégories de professions dans les insolvabilite's.

1927* H 1928 M 1929 M 1930 M 1931

Az oldalt megnevezett főcsoportok 'l/o-os részesedése a fizetésképtelenségek Foglalkozási főcsoport Participation, en %, des principales catégories índiguées L'i-dessous

. . , . c§ ; %. m$ ; % es. ; § u§ 1 % c§ 1 %

Principales categories g % § ; 3 ha § % g * § ;; m % § ;; s: % § %

, M$ x—G 4115 _a 15513 ....c £§ ...a [$$$ ....c

deprofesswns eg §:§ EÉ inf; EÉ §2§ E§ ÉEÉ E§ §g§

És afis % 235. "És ags ggs ":%s agg

des insoluabiíités

Östermelés —- Production du sol 19 17 l 13 21 15 30 29 83 18 51

Bányászat —— Mines . 01 03 0'0 00 00 00 00 00 00 00

Ipar — Industria . . . . 8'3 99 91 181 68 157 81 104 9'5 11'1

Kereskedelem -—— Commerce 881 872 88'7 794 905 78'9 882 811 867 69'1

Pénz, hitel —— Monnaie et cre'dit . 06 07 01 00 03 18 02 00 06 140

Egyéb — Autres . . . 10 02 08 04 09 06 06 02 14 _ 07

Összesen _ Total . . H 1000 1000! 1000 1000 1000 1000 10004 1000 1000 1000