Kisbirtokosságunk népesedési jelentősége és legfontosabb demológiai adatai

e TERÚLET És NÉPESSÉG e

Kisbirtokosságunk népesedési jelentősége és fontosabb demológiaí adatai!)

Liimportance démographz'gue de la classe des petits propriétaires en Hongrie, illustrée de données démologiguesf)

Résume'. Le nombre des agriculteurs des pays agraires indigue le caractere ugri—

cole de ces pays, mais ne nous renseigne pas

* sur la composition de la population rurale, laguelle ne ressort gue de la structure de cette derniere. De cette composition dépend le poids international des pays agricoles, comme celui des pays industriels depend de la composition de la population industrielle.

Il est clair gue les pays agricoles ou il y a beaucoup de propriétaires et peu de prole- taires agricoles sont, au point de vue éco—

nomigue, social et politígue, bien supe'rieurs á ceux gui comptent peu de propriétaires et un trop grand nombre diéléments aspirant a avoir de la terre. Aussi, la politigue agraire raisonnable estime gue dans les pays agri—

coles les petites propriétés devraient pré—

dominer, car ciest la petite exploitation ru—

rale gui y est la plus propre, pourvu guielle soit bien outillée et cultive'e conformé- ment auyc buts de la production nationale, a assurer le progres e'conomigue, social et intellectuel. Ciest donc le nombre des petits proprie'taires agriculteurs (y compris leurs membres de famille), respectivement leur rapport a la population agricole, gui ca- ractérise vraiment la composition de la po- pulation des pays agraires.

La statistigue hongroise considére comme petites propriéte's celles de 5 a 100 arpents

1) Részlet ,,A magyar kisbirtokos osztály multja, jelene és népesedési problémái" című, a kir. József- műegyelem közgazdasági osztályán benyujtott dok—

tori értekezésből. _ Extraít de la these ,,Le passé, le présent et les problemes démographioues de la classe (les petits proprie'taires hongroís", présente'e par liauteur pour l'obtention du grade de docteur á la section diéconomie politigue de liUniuersite' (les sciences technigues de Budapest.

cadastraux. Nous sommes obligés d'accepter ce classement de la statistigue, guoiguiil ne soit pas tout a fait judicieucc, car il ne corres—

pond pas completement a la notion théorigue de la petite propriéte', groupant ensemble des propriétés tres diverses, lesguelles —— surtout celles gui sont le plus prés des limites ex- trémes de la catégorie -—— présentent de grandes differences pour liescploitation. Les petits propriétaires et fermiers — y compris leurs membres de famille —— représentaient en Hongrie en 1920 29'5% de la population agricole et cette derniere iormait 55'8% de la population totale. Bien gue les prolétaires agricoles soient bien plus nombreux en Hongrie gue les petits proprie'taires, le nom—

bre de ceux—ci est considérable: diapres les chiffres de 1920, il représente prés diun sixiéme (16'4%) de la papulation totale, proportion dépassant celle de toutes les autres classes, a l'exception des ouvriers agrícoles (uoir le tableau 1"). guoigue les prole'taires agricoles forment la majorité de la population agricole hongroise, ce fait défavorable est considérablement com- pensé par la classe des petits proprié- taires, susceptible de progresser et diassurer le développement de la nation.

Dans la présente étude, nous analysons,

;; la lumiere de données statistigues, la situa—

tion de la classe des petits proprie'taires hongrois, soulignant liimportance, au point de vue de la natalité, de cette classe, réser- voir dihommes sains, intelligents, appligués, facteur encore plus important, pour réussir dans la concurrence des nations, gue la base économigue.

*

43

7. szám. —-— 640— 1931 Kisbirtok alatt oly mezőgazdasági üzem

értendő, melyet egy család megélhetésének teljes biztosítása mellett munkaereje egé—

szének odaadásával oly módon tart üzem—

ben, hogy a szükséges munkát mind, vagy csekély kivétellel maga szolgáltatja. Ez a meghatározás annak figyelembevételével tör—

ténik, hogy a gazdálkodó mi módon vesz részt a termelésben; mert amíg a nagy- es középüzemnél a tulajdonos, vagy gazdál- kodó csupán az üzem legfőbb vezetését, vagy általános irányítását tartja kezében, addig a kisüzem tulajdonosa üzemvezető te—

vékenysége mellett fizikai munkájával is részt vesz a termelésben. E definició kétség- klvül legáltalánosabb s mivel arra a vi—

szonyra épül, mely a föld és művelője kö—

zött fennáll s azt a kapcsolatot domborítja ki, mely az üzem vezetője és megmunkálója között van, legmegfelelőbb is. Mégis, részint mert különösen az alsó határon e meghatá—

rozás határvonalai elmosódnak, részint pedig, mert az ez alapon osztályozott bir—

tokkategóriák a gyakorlati szempontból is fontos számszerű összehasonlítást nem te—

szik lehetővé, a mezőgazdasági üzemeket terjedelmiik szerint kell kategorizálni. Ha—

zai szokások és a statisztikai gyakorlat ná—

lunk a 100 k. holdon aluli mezőgazdasági üzemeket nevezi kisbirtoknak s ezek alsó határán lévő egész kicsiny, 5 holdon aluli üzemet külön névvel törpebirtoknak hívja.

Nem kétséges, hogy a birtokkategóriák számszerű elhatárolása nem nagyon kife—

jező, mert az éghajlat, talajminőség, a ter- melés iránya és intenzitása az egyes birtok- kategóriákat a számszerű határok fölé emelheti, vagy azok alá süllyesztheti. A ma—

gyar statisztika által a kisüzemnek 5 és 100 hold közti elhatárolása nagyon is ingatag alapokon nyugszik. Az alsó határ konyha- és gyümölcskertészkedő, szőlőművelő, vagy kereskedelmi növényt termesztő üzemekben az 5 hold alá is süllyedhet, mert az ilyen nagy intenzitású üzemek kis területen is tudják biztosítani egy — esetleg kisebb ——

család elfoglaltságát és megélhetését. Általá—

ban a talajjavítás, az üzembelterjesség foko—

zása és a terményárak emelkedése csökken—

tőleg hat a kisüzem nagyságának alsó hatá—

rára. Mind a három tényezőnek együtthatása pedig az, hogy a kisüzem—vagyis az a terü—

letnagyság, amely egy gazdálkodó paraszt—

családnak teljes elfoglaltságot és biztos meg—

élhetést nyujt —— kedvező viszonyok mellett 5 hold alá is süllyedhet. A felső határ is nagyon ingatag, mert már az 50—60 hold jó földű és sok állatot tartó üzem sem nél—

külözheti az állandó idegen munkaerőt, rossz talajú, hegyes vidéken, nagyon exten—

zív művelési viszonyok között meg még nagyobb terület sem képes biztosítani egy parasztcsalád egzisztenciáját. Az sem igé—

nyel különös bizonyítást. hogy a kisbirto—

kosok osztályában az alsó s felső határokon mozgók (a 6—10 holdas, nagy családos s a 9()--——1()() holdas, kis családos) között társa- dalmi és gazdasági tekintetben mélyreható különbségek vannak és hogy a kisbirtok az alsó és felső határokon a mezőgazdasági üzemkategóriák közt elfoglalt szerepét más—

kép tölti be. Mégis, mert a különbségek mellett is egységesíti ezt az osztályt a tulaj- donosnak és a munkásnak egy személyben való megjelenése, főleg pedig, mert a sta—

tisztika sem számolhatván e különbségek kel, egységesíti felvételeiben ezt az osztályt, el kell tekintenünk e különbségektől annál is inkább, mert más pontosabb összehason- lítási alap híján a területi statisztika fel- osztására vagyunk utalva a mezőgazdasági osztályok ell'iatz'irolász'inál, de sohasem sza- bad tigyelmen kívül hagyni az üzem- kategóriának megkülönböztetésére használt számsémák alkalmazásánál a külső üzem—

terjedelem mindig viszonylagos voltát, kü—

lönösen külföldi adatok egybevet—ésénél. mert pl. az angol legelőgazdálkodás és az ame—

rikai extenzív művelésnél a kisüzemek alsó határa jóval magasabb, mint az intenzíven gazdálkodó Franciaország-, Belgium— vagy Dániában.

A fentiek előrebocsátása és figyelembe—

vétele után a továbbiakban tehát arról az osztályról lesz szó, annak az osztálynak igyekezünk ezúttal népesedési jelentőségét megrajzolni, melynek tagjai az 5——-100 k.

holdas mezőgazdasági üzemeken folytatják a termelést.

Ez az osztály ——— a kisbirtokosság —— tár—

sadalmunk egyik legjelentékenyebb osztá—' lya, mely a mezőgazdasági termelésben is egyre növekvő szerephez jut. A munkásnak és vállalkozónak egy személyben való meg- jelenése e két osztálynak napjainkban heve—

sen megnyilvánuló súrlódásaiban a társa—

dalom nyugalma és biztonsága szempontjá—

ból mélyreható jelentőségű. A munka szem—

7. szám.

pontjából nézve a kisbirtokos munkás, ki

munkaerejét —— ha nem is meghatározott,

de bizonytalan időre, legtöbbször élete vé—

géig és nem szerződésileg megállapított bér ellenében egy vállalat rendelkezésére bo- csátja. Vállalkozás alapján a kisbirtokos vállalkozó, mert munkaerejét saját üzemé—

ben használja. Ez az alapja annak az álta—

lános felfogásnak, hogy a kisbirtokos kizá—

rólag sem az egyik, sem a másik, de mind a két osztályhoz tartozik. És ez nem is ta- gadható, mert munkaerejét idegen vállal—

kozónak nem kölcsönzi, idegen munkaerőt sem használ fel, mert vállalata üzemben tartására elegendő saját és családja munka—

ereje. Más a helyzet az annyira kicsiny üzemekben, melyek ép törpeségüknél fogva nem elégségesek ahhoz, hogy a család tel—

jes munkaerejét foglalkoztathassák s az így feleslegessé vált része a család munka- erejének, kénytelen más vállalkozásban el—

helyezkedni. Ugyancsak más a helyzet azokban a kisbirtokokban is, amelyek a család néptelensége folytán, vagy a birtok mérete és viszonyai miatt idegen munka—

erőkre szorulnak.

igy a kisbirtokosoknak a következő

három kategóriájával kell számolnunk:

a) azokkal, kik családjuknak minden munkaerejét minden időben tudják üze- mükben foglalkoztatni;

b) azokkal, kik familiájukban üzemük- ben nem foglalkoztatható munkaerővel rendelkeznek;

c) azokkal, kiknek familiájából az üzem vitelére elegendő munkaerő nem kerül ki.

Az első kategória reprezentálja az igazi munkás-vállalkozó osztályt, ebben a mun- kás jelentősége egyenlő a vállalkozó jelen- tőségével. A második kategória gazdasági viszonyai kétségtelenül legközelebb állnak

a munkásosztályéhoz, mert itt a vállalkozó

jelentősége eltörpül amellett a szerep mel- lett, melyet ez a kategória a mezőgazdasági munkapiacon játszik. A harmadik kategó—

riában a vállalkozó jelentősége lép előtérbe az üzemében hosszabb-rövidebb ideig fel—

használt idegen munkaerők folytán. E har- madik kategóriának a vállalkozói jelentő—

sége is eltörpül, különösen a munkapiacra való hatásában akkor, ha a kisüzem spe- ciális helyzetét a mezőgazdaságra alkalmaz—

zuk. A kisüzemben a termelés és jövedel-

-——— 641 —— 1931

mezőség főtényezője a munka, mivel pedig a mezőgazdaság produktivitása a klima—

tológiai és piaci viszonyok befolyása alatt áll, a munka értékét is ezek a tényezők de—

terminálják. Ha most a kisbirtokos sok idegen munkát használ fel üzemében, me—

lyek ellenértékét előre kell neki megfizetnie, úgy fix árat ad jövőbeli s bizonytalan ér-

tékért. így történhetik meg, hogy a befekte—

tett munka értéke a kifizetett bér alá süllyed,

mikor is a piaci helyzet és az időjárási viszonyok a gazdának nyereségét érzéke—

nyen lecsökkentik, sőt a termelési költsé—

gek megtérülését is kizárhatják. Ez az oka annak, hogy a kisbirtokos igyekszik üze—

méhen minden munkát familiájával ellátni, a legnagyobb erőt'eszíte'stől s a munkaidő végtelen kinyujtásától sem riad vissza, csakhogy ne kelljen igénybe venni a neki nagy megterhelést jelentő idegen munka- erőt. Ez a magyarázata annak, hogy a fen—

tebbi osztályozásból a munkapiaera gyako- rolt hatása még annak a kategóriának is alig számottevő, amelyben leginkább dom—

borodik ki a vállalkozó sajátsága.

Mielőtt a magyar kisbirtokos osztály számszerű körülhatárolásához fognánk, azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy ez az osz—

tály a birtok- vagy pedig az üzemi statisz—

tika alapján tekintessék—e egységes osztály—

nak?

Minden mezőgazdasági számlálásnak épúgy, mint bármilyen állandóan folyó agrárstatisztikának felvételi egysége az egyes üzem, tekintet nélkül arra, hogy az egy, vagy több tulajdonosnak a birtoka, vagy hogy az üzem tulajdonosa egy össze—

függő területen, avagy több különálló föld—

darabon folytatja—e a gazdálkodást. Ebből következik, hogy a földbirtokstatisztikának megfigyelési egysége nem azonos a mező- gazdasági üzemstatisztikának felvételi egy- ségével és hogy egy ország mezőgazdasági üzemei számának és nagyságának a föld- birtokok számával és nagyságával való azonosítása hibás. A mezőgazdasági üzemek száma és nagysága nem esik egybe a mező—

gazdasági tulajdonok számával és nagysá- gával. Különösen, ahol a bérleti rendszer nagyon el van terjedve, fordulhat elő az az eset, hogy egy tulajdon számos üzemre esik szét; ilyen helyeken azután a mezőgazda—

sági üzemek száma jóval felülmulja a hir- tokok számát. Az üzemek határa csak ott

43'

7. szam. _ 642 — 1931 esik egybe a birtokok határával, ahol a

tulajdonos saját kezelésében van a birtok, még pedig csupán a sajátja, vagy pedig az egész tulajdon egy bérlőnek adatott haszon—

bérbe, míg minden más esetben, tehát mi- kor a gazda saját tulajdonának határán túl bérel üzeméhez, vagy pedig a tulajdonos földjét több bérlőnek engedi át, esetleg több tulajdon jut egy bérlőnek kezéhez, az üze—

mek és a földtulajdonok határai nem fedik egymást. A birtokstatisztikának tehát más az alapja is, forrása is, mint a mezőgazda- sági üzemi statisztikának, de az előbbit az utóbbiból a bérleti viszonyok figyelembe—

vételével meg lehet állapítani. Már most az a kérdés, hogy a vizsgálni kívánt osztály a kezén lévő üzemek, vagy a tulajdonában lévő földbirtokok alapján határoltassék—e körül? Másszóval a kisbirtokos osztály fo—

galmát csak azokra korlátozzuk-e, akik 5———- 100 holdnyi saját tulajdonukban lévő bir—

tokon folytatják a mezőgazdálkodást, vagy e fogalom körét azokra is kiterjesszük, akik részben, vagy egészben másnak a fenti te- rületű tulajdonán Önállóan gazdálkodnak?

Úgy gondoljuk, hogy a termelési eszközök azonos nagysága, a folytatott foglalkozás egyezősége, a hasonló életmód és a közös célokra való törekvés az érdekeiket any—

nyira azonosítja, hogy a fenti különbségek mellett is a saját és részben, vagy egészben más 5—100 holdas földbirtokán gazdálkodó elemeket egységes osztálynak tekinthetjük annál is inkább, mert a gazdasági viszo- nyaik azonos alakulása és a társadalmi helyzetük egyezősége egy olyan közös pszi—

hét fejleszt bennük, mely a meglévő kü—

lönbségek dacára is egy osztállyá egységesíti őket. Ezt a mai értelemben vett és a fen- tebbiekben körvonalozott magyar kisbirto—

kos osztályt a fejlődő magyar kapitalizmus hívta életre s a jobbágyfelszabadításnak történelmünkben új korszakot nyitó tény—

kedésével indította meg azt a társadalmi folyamatot, mely lehetővé tette a mai mun—

kaszervezetünkben folyton növekvő társa- dalmi és gazdasági súlyú kisbirtokos társa- dalom teljes kibontakozását.

A jobbágyfelszabadítás, mikor végétve—

tette annak a sokszázados harcnak, mely a

föld tulajdonosa és annak művelője között dúlt és az egész nemzetgazdaságot sujtotta, az egyéni munka szabadságának megala- pozásával és az egyéni tulajdon megterem-

tésével lerakta az alapját a kapitalista ter—

melési rendszernek, mely a mezőgazdálko—

dás munkáinak eredményeit a megszapo—

rodott emberiség igényeihez mérten meg—

sokszorozta. A jobbágyfelszabadításnak e felbecsülhetetlen gazdasági jelentősége mel- lett azonban nem kisebb értékű szolgálta—

tása az, hogy egy új középosztálynak, a kis—

gazda-osztálynak kibontakozását tette lehe- tővé, mely ép a munka szabadságához és az egyéni tulajdonhoz —— a tőkés terme—

lés e kettős alapjához való végtelen ragasz—

kodásánál fogva —— a kapitalisztikus gazda- sági rendnek hatalmas védőserege és fenn- maradásának hathatós biztosítója.

A jobbágyfelszabadítás után azonban még félszázadra volt szükség, hogy a job—

bágyősökből, szabad liajdukból, kiváltsá—

gos parasztokból, egytelkes nemesekből és elszegényedett köznemesekből a liberaliz- mus kíméletlen szelekeióján keresztül ki—

alakulhatott a mai értelemben vett kisgazda—

osztály. A kisgazda—osztályt tehát a kapi—

talizmus hívta életre, az a kapitalizmus, melynek fennmaradása. vagy kimúlása nagyrészt az általa megteremtett osztály boldogulásával, vagy pusztulásával van

összenőve.

Nem volna érdektelen ennek az osztály- nak történelmén keresztül szaladni, már csak azért sem, mert történelmük lapjainak átpergetése révén egyfelől megismerkedhet—

nénk azokkal a történelmi tényezőkkel, me- lyek a kisbirtokos osztály szellemi és fizikai tulajdonságait részint megedzették, részint kedvezőtlenül befolyásolták, másfelől rá—

mutathatnánk arra a kérlelhetetlen össze—

függésre is, mely az ezeréves agrár Magyar—

ország sorsa, annak politikai, társadalmi, művelődési és vallási mozgalmai, meg a földbirtok tulajdonjoga és megoszlása kö- zött fennállott. Az ezuttal kitüzött felada- taink kereteibe azonban még egy leggyor—

sabb iramú átrohanás a magyar történel—

men sem illeszthető be s meg kell eléged—

nünk annak a hangsúlyozásával, hogy tör—

ténelmiik ismerete elengedhetetlenül szük- séges a kisbirtokos osztályunk népesedési és társadalmi jelentőségének megértésére, épen úgy, mint ahogy gazdasági életünk- ben és nemzeti létünkben játszott szerepét is csak történelmének hátterében láthat—

juk meg valóban.

7. szam. ——643—— 1931 A nemzet jelenében minden osztálynak

megvan a maga jelentősége, mindegyikre feladatok hárulnak az összesség érdekében és bármelyik hiánya vagy összeroppanása veszélyeztetné az egész felépítettségét. Mégis a nemzet jövőjét tekintve az egyes osztá- lyok fontosságukban más—más súlyúak, még pedig aszerint, milyen szerep jut nekik .a nemzet célkitűzéseinek előmozdításában.

Más szóval az ismérve annak, hogy vala—

mely nemzet egyetemében az egyes osztá- lyoknak milyen jelentőséget tulajdonítsunk, nem lehet más, mint az a feladat, mely a nemzet célkitűzéseiböl folyólag egyfelől a kívánatos gazdasági alap megteremtése, illetve a gazdasági erőforrások fokozása, másfelől a még kívánatosabb népi erőnek létrehozása és megtartása terén az egyes osztályokra háramlik.

A kétségtelenül fontos gazdasági alap előteremtése mellett azonban a nemzet fennmaradásának és boldogulásának bizto—

sítéka mégis csak emberanyagában van, mert hisz ez az alapja az előbbinek is.

Ezért is ezúttal eltekintünk annak a Vizs-

gálatától, amit a kisbirtokos osztálynak a nemzet harcához döntő súllyal kívánatos gazdasági erők előteremtésében játszott sze- repe kívánna meg és a következőkben azt fogjuk vizsgálni, hogy nemzetek versenyé—

ben a siker biztosítására még fontosabb népi erő létrehozásában és megtartásában milyen szerep jut a kisbirtokos osztálynak.

Az 1920. évi népszámlálás szerint az ős—

termeléssel foglalkozó népesség száma 4,449.104, az egész népesség (7,980.143)

55'8%-a volt.

Az előzőekben körülhatárolt kisbirtokos osztály (E)—100 holdas kisbirtokos és kis—

bérlők) kereső és eltartott férfi- és női né-

pessége 1,311.352, az egész őstermelő-

népesség 29'5%—a, Magyarország egész né- pességének pedig 16'4%-a volt.

Az ország 1920. évi népességének kere- ken 1[(;-át tevő kisbirtokos osztály számbeli jelentősége sem kiesinyelhető le. Az 1. sz.

tábla, mely foglalkozási alapon tagolja a né—

pességet és épen ezért a társadalmi rétegző- dést is visszatükrözteti, mutatja, hogy csu—

pán egyetlen társadalmi osztályunk van, 1. Magyarország népessége foglalkozási ágak szerint l920-ban.')

Populalion de la Hongrie actnelle en 1920, snivant les branches de professional)

Az egész Az egész

Abszolút népesség Abszolút népesség

Foglalkozási ág szám "lo-ában Foglalkozási ág szám o/O'ában

_ Pourcení. , , Pourcent.

Branches de professzons Nvmms pari/app, Branches de professzons dombra" par rapp.

absolus a la popnl. alvsolus a la popnl.

totale totale

Mezőgazdasági munkás —— ! Közlekedés —— Transports et _

Ouvriers agricoles . . 1,528.589 19'1 communications , . . . 349786 45

Kisbirtokos és kisbérlő — Pe— Nyugdíjas — Retraite's.196.825 24

tits propriétaires el petits fer- Házi cselédek —— Domestigues 175461 2'2

miers. . . . 131135? 1651 Egyéb és ismeretlen —— Aulres

Ipari segédszemélyzet —— et inconn. . , . 161719 20

Personnel auwil de lindus— Véderő —— Armee . 124300 1'6

trie . . 828-892 103 Egyéb mezőgazdasággal és

Törpebirtokos és bérlő nap— kertészettel loglalkozók ——

számos 5 holdon alul— Aulres agricult. et horticult. 120489 16

Provrie'taires et jonrnaliers Bányászat, kohászat —— Mines

fermiers au-dessous de 5 arp. et hauts fourneanae . 104.454 1'3

cad. . 827829 103 K. m. n napszámos — Jour

Ipari önállók —Independants naliers non specifies 97.469 1'2

(patrons) industriels 667240 8'2 Ipari tisztviselő —— Fmployes

Mezőgazdasági cselédek — industriels . . 52223 0?

Domesligues agricoles . 608104 ?'8 100 holdon felüli birtokos bér Keresk. és hitel _ Commerce lő — Proprie'taires et fermiers

el cre'dit. . . . . . . 400204 51 au-dessus de 100 arp. cad. 30.902 04 Közszolg. és szabadt'oglal- Erdészet és egyéb őstermelés

kozás — Services publ. el Sylvicnlture et autre product.

professions libérales 372166 4"?

1) Összeállítva az 1920. évi népszámlálás III/IV. kötetének 308. és köv. lapjairól. —— Tableau dressé James le tome III—IV du Recensement de la population de 1920, p. 308 el suiv.

7. szám. — 644 — 1931 mely nagyobb népi erővel járul a nemzet kitűzésének minőségileg is megfelelve, egyetemének felépítéséhez a kisbirtokos osz- mennyiségileg a legjelentékenyebb. Innen tálynál.

A magyar társadalom piramisszerű épü—

letén a parasztság foglalja el a legszélesebb alapot; rétegződésében a 19'1%—os arány—

nyal szereplő mezőgazdasági munkásságot 16'4%—os részesedésével rögtön a kisbirto- kos osztály követi, mely után pedig az ipari segédszemélyzettel egyező arányú -— 10'3%

-—— törpebírtokos réteg következik. A többi foglalkozási ágakhoz, illetőleg társadalmi osztályokhoz tartozó népesség egyike sem éri el az egész népesség 10%-át. Miután a kisbirtokos osztály számbeli súlyát a nem—

zet egyetemében csak az az osztály szár- nyalja túl, mely bizonytalan egzisztenciá—

jánál és függő helyzeténél fogva relatív több—

sége dacára sem lehet a nemzeti célkitűzés letéteményese, ennek hordozójává, a nem—

zet jövőjének biztosítójává szükségképen az az osztály emelkedik, mely a nemzeti hala—

dás szolgálatára alkalmas tulajdonságai mellett a többi osztályokkal szemben népi—

erő tekintetében is relatív többséggel dicse- kedhetik, mely tehát a nemzet népierő iránt támasztott követelményeinek mennyi—

ségi és minőségi tekintetben egyaránt meg- felel. Ez az osztály a kisbirtokos osztály és őstermelő államokban, mint amilyen mi is vagyunk, ennek az osztálynak a sors!—

tól függ az ország sorsa. nemcsak azért, mert a parasztság egyeb rétegeivel együtt az ország népének számbeli többségét je—

lenti, de ez az osztály adja az ország min—

den rétegének az egészséges felfrissülést, ez az ősforrása. a kifogyhatatlan gyűjtőme—

dencéje a nemzet néperejének. Ez adja a hadsereg magját, ez szolgáltatja a többi pa—

raszti rétegekkel egyetemben a mezőgazda—

sági nagygazdaságoknak, a bányászati, ipari termelésnek a munkástömegeket, ez nyujtja a pusztuló középosztály regenerálódási le—

hetőségeit, mikor mérhetetlen társadalmi energiatartályából az iskolák útján állan- dóan új elemekkel frissíti a felette álló osz—

tályokat.

Ennek az osztálynak a hazaszeretete a szülőföldje szeretetében gyökeredzik és ez a hazaszeretet reális alapon. a saját mű- velte és saját tulajdonát képező földjén nyugszik. Ez tehát azoknak az osztályoknak egyike, mely a nemzet népi erejét illető cél—

van az, hogy nemcsak őstermelő államok—

ban, hanem mindenütt, ahol a kisbirtokos osztály a népesség elég jelentős hányadát teszi, mindinkább e felé az osztály felé for—

dul a nemzetek jövőjén munkálkodók figyelme, ez a magyarázata annak is, hogy a mi közéletünk számottevő tényezői is mind több és több érdeklődést tanusítanak ' a magyar kisbirtokos osztály sorsa iránt. 'S ha mindezekhez még hozzáadjuk a nemzeti termelésben játszott, folyton növekvő jelen—

tőségét, nem lehet kétséges, hogy erre az osztályra valóban nagy feladatok várnak a nemzet jövőjének hordozásában s hogy en- nek az osztálynak a védelme 5 megerősítése a nemzet fentmaradásának egyik legbizto—

sabb záloga. A közelmult igazolta, hogy a nemzeti ideálokkal szembefordult szélső—

séges eszmék inkább a kisbirtokos osztály falanxain törtek meg, mint a középosztály ellentállásán, Ép ezért agrárszínezetű or—

szágban az igazi középosztály a kisbirtokos osztály és mert gazdasági gyökérzete a nem—

zet alapjával, a földdel hozza legszorosabb kapcsolatba, jelentős számánál fogva a magántulajdonra épült nemzeti létnek, vagy ami ezzel egyértelmű, a mai gazdasági és társadalmi rendnek legbiztosabb támasza.

Az a kérdés, fogyó, vagy nővekxő ten—L

deneiát mutat-e ez az osztály?

A népszámlálások által kimutatott szám- ban csak azok a kisbirtokosok, illetve kis—

bérlők. tehát a kisgazda—osztály azon tagjai szerepelnek, kik a népszámlálás idején itt- hon tartózkodtak és főfoglalkozásra kisa birtokos. illetve kisbérlőnek vallották magu- kat. Tudjuk azonban, hogy ép a kisbirto—

kos osztály az, amelyik a közép-, de főleg a nagybirtokos osztályban oly gyakori ab—

szentizmussal szemben a földjével szorosan van hazájához kötve, eltekintve attól, hogy anyagi eszközei elégtelensége sem igen teszi számára lehetővé a külföldön való tartóz- kodást, másrészt a kisüzem az, mely tulaj—

donosának télen is leginkább képes foglal- kozást nyujtani s így a népszámlálások ezt az osztályt rendesen állandó lakhelyén és foglalkozásában találják, minélfogva a télen megejtett népszámlálásoknak az őstermelés egyes ágaira megállapított adatai talán ép—

pen a kisbirtokos osztályt illetően tarthatók leginkább helytállóknak.

7. szám. ——645-— 1931 1910-ben a Magyarbirodalomban a kis-

birtokos, ill. kisbérlő osztály kereső és el—

tartott férfi és női népessége 5,698.001, az egész népesség 27'2%—a volt?) Hogy a mai területen akkor a kisbirtokos osztály az egész népesség mekkora hányadát jelentette, nem állapítható meg, de ismeretes, hogy mert az országcsonkítás következtében egy—

részt jelentős kisbirtokostöbbségű területek vesztek el, másrészt, mivel a birtoktalan mezőgazdasági elemek ép a megmaradt

területen voltak legtöbben, az 1920. évi

aránya a kisbirtokos osztálynak (16'4%l az 1910. évivel szemben jelentékenyen kedve- zőtlenebb.

A korábbi népszámlálások adataiból a kisbirtokos osztály számának alakulására pedig csak kevés érdemleges állapítható meg; 1900-ban ugyanis a kisbirtokos osztály 50 holdon aluli kategóriájában a magukat kisbirtokosnak valló :") holdon aluli törpe—

birtokosok, illetve bérlők is bentfoglaltatnak,

az 1890. évi népszámlálás pedig az őster—

melő foglalkozásúakat egész más —-- össze- hasonlításra egyáltalán nem alkalmas '—

részletezéssel tárgyalja. Annyi azonban meg—

állapítható, hogy mon—tól 1910-ig az 50———1()0 holdas birtokosok számának aránya 1'217—

ról 1'45%-ra, az 50 holdon aluliaké pedig

96'17 % -ról 96'58%—ra emelkedett. Az utóbbi kategóriának, melyben a törpebirtokosok is szerepelnek, aránylag kisebb mértékű a bir- tokos elemben való térnyerése, mint a kis- birtokosok legmagasabb kategóriájának, ami a közép- és nagyobb birtokok bomlása mellett bizonyos mértékig a nagyobb pa- rasztüzemek felhalmozódz'isára is enged kö—

vetkeztetni?) lle ha kifogástalan statisztiká- val nem is bizonyítható a kisbirtokos osztály számának gyarapodása, arra a közölt ada—

tok mellett bizonyos tényekből is kétségte—

lenül következtethetünk. A mezőgazdaság—

ban u. i. az üzemek koncentrációja nem ér—

vényesül épen a kisebb üzemek fokozottabb életképessége miatt s ebből kifolyólag, ré—

szint pedig a fentálló örökösödési jog követ—

keztében a nagyobb birtokok kisebbekre való szétesése s így a kisebb birtokok tulaj—

donosai, bérlői számának növekedése külö—

nös bizonyítást nem igénylő természetes fo—

lyamatnak tekinthető. Hogy ennek a folya-

1) 1910. évi népszámlálás. lV, köt. 18. 1, 2) 1910. évi népszámlz'ilás. VI. kötet. 120. ].

matnak intézményes előmozdítása a nemzet érdekében álló, az nem szorul bővebb ma- gyarázatra, az eszközeiről pedig más alka- lommal lesz szó. Most azt kívánjuk vizsgálni, ill. adatokkal megvilágítani,hogy a kisbirtok, mint mezőgazdasági üzem természeténél fogva miként mozdítja elő a nemzet népese- déspolitikai célkitűzését, melyet _ miután ez alább még bővebben kerül tárgyalásra ——

e helyütt egy mondatba sűrítve úgy fejez—

hetnénk ki, hogy ez nem lehet más, mint az egymással versenyző nemzetek között egy területegységen a viszonylag legmagasabb emberlétszám előteremtése és megtartása.

A mezőgazdaság természetéből folyik, hogy viszonylag nagyobb területen kisebb népes- ségnek tud foglalkozást s így megélhetést nyujtani, mint az ipar, vagy a kereskede—

lem, tehát az olyan agrárországokban ——

mint amilyen hazánk is —— hol az ipari fej- lődésnek erős korlátai vannak, ahol tehát a mezőgazdaságból a szaporodás folytán és a csökkenő földhozadék törvénye következté- ben kiszoruló elemeknek egyéb foglalkozási ágakban való elhelyezkedése mind nagyobb s nagyobb akadályokba ütközik, eminens fontosságúvá emelkedik az a kérdés, melyik mezőgazdasági iizemforma képes a mező—

gazdasági népesség legjelentékenyebb töme- geinek megkötésére? Erre a kérdésre meg—

kapjuk a választ, ha a birtokmegoszlást és a népsűrűséget tesszük vizsgálat tárgyává.

Nézzük az 1895. évi mezőgazdasági üzemi statisztika és az 1900. évi népszámlá- lás idevonatkozó adatait néhány mezőgaz-

daságilag fontosabb megyére. (2. sz. tábla.)

Ha az 1895. évi első s ezideig utolsó me—

zőgazdasági üzemi statisztika eredményeit összevetjük a felvételhez legközelebb eső 1900. évi népszámlálás által talált népsűrű—

ségi adatokkal, teljes törvényszerűse'ggel jelentkező összefüggéseket nem találunk. A birtokkategóriák térfoglalásának a népsűrű- ségre gyakorolt hatását törvényhatóságon—

kint vizsgálva nem is láthatunk általános érvényű szabályszerűségeket, mert a tör—

vényhatóságonkinti csoportosításban a leg- többször nagyon különböző birtokkategó- riájú és népességű területek kerülnek egy—

más mellé. 'l'úlnagy és főként túlheterogén egység a törvényhatóság területe ahhoz, hogy bizonyos gazdasági tényezőnek a né- pesség alakulására gyakorolt hatása benne visszatükröződhetnék. Az a szám, hogy egy

7. szám. —— 646 —— 1931 2. A Magyarbirodalom mezőgazdaságilag fontosabb vármegyéi területének gazdaság-nagyságok

szerinti megoszlása 1895—ben és a népsűrűség.

Répartition par catégories de superjicie d'emploz'tations agricoles, en 1895, de la superh'cie des principaum comitats agricoles de Hongrie et densité de la population dans les mémes comitats.

,, , 'S' , ") _ _. , " ', " _, .7- 1 ,_ í ', H,) ,, ,. , , . , __

, , 202Úffiítilérhííííztátí$$$;zÉÉFSÉz-(ÉÉLÉÉ-Loles $$$?) Wsumeg 'Éiglgáátmmmm'

Va I' m e g y e k ' közép és Dmsíte' de la population

törpe kis közép nagy nagy par km? 2)

Comitals tres petites petites moymncs grandes moyennes * —v-

_ , , , " 574"de 1900 1910 1920

g a z d a s a g 0 k r a f rxplottatmns. % _, _,"

Fejér . 409 2174 1066 6361 74'17 50'9 534 55"?

Szabolcs , . 3'12 24'01 28'16 44'71 7287 622 690 730

Somogy 3'94 27'87 9'25 5894 6819 518 548 550

Heves . . 542 3110 1899 4449 6848 679 744 798

Bihar 5'72 32'30 ].1'20 50'78 61'98 497 549 585

Verőce 298 3557 468 5682 61'50 454 501 .

Veszprém 442 3580 1244 4734 5978 562 581 588

Komárom ... 3'86 36'93 1662 4259 5921 56'9 64'1 73'0

Arad . . 7'97 35'86 1097 4520 5617 556 592 804

Békés . 4'71 42'05 16'55 3669 5324 760 814 848

Zala , 1111 3635 11'60 4088 5264 72'9 778 712

Pozsony . 5'99 41'75 13'28 38'98 52'26 702 725 .

Nyitra . ... 7'21 41'29 19'12 32'38 5150 777 828 .

Moson , . . 3'53 4555 1523 3569 5092 45'1 476 561

Maros—Torda 6'19 4485 1664 3232 48'96 427 466 ,

Kolozs . . . . . 491 4706 1873 2930 4803 422 46'6 ,

Hajdu . , . . 479 4868 19'01 27'62 4663 623 67'5 70'5

Csanád 480 5082 2204 2284 44588 817 847 88'4

Baranya , 582 5113 853 3452 4305 56'9 593 606

Vas . , . . . . 6'69 54'52 10'96 27'83 3879 766 796 812

Kisküküllő . . , 842 5480 2189 1489 36'78 638 678 .

Bács—Bodrog 4'67 60'56 1650 1827 3477 684 716 580

Torontál . 4'63 60'73 11'79 22'85 34'64 596 600 ; 61'3

Temes . . 518 ! 6059 1380 l 2043 3423 ; 548 561 l ,

Ugocsa 10'18 58'20 19'61 1201 3162 687 756 *

Varasd 17-74 5536 1068 1622 2690 1092 1208

Szerém . . . 461 7075 772 1702 24'74 538 5823

Magyarbirodalom

Hongrie 615 4844 1422 3119 4541 592 642 851)

A t. j. városok nélkül Sans les oilles auto- nomes

54'2 588 725

') Mezőgazdasági üzemi statisztika. —— Statistigue des emploz'taiz'ons agrzcoles. 1895. III. p. 16. l, 2) A csonka megyék a mai területtel. ——- Pour les comitats mutilés, territoire (tr-mel.

törvényhatóság területén a 100 holdon fe—

lüli birtokok a művelés alatt álló terület- nek —-—-— mondjuk" _ 50% -át teszik, magá-

ban foglalhat 80%—os részesedésű járásokat olyanokkal egyetemben, melyben a közép- és nagybirtok a területből csak 20% -ot, eset- leg még annyit sem foglal el. Mármost a

ból is megállapítható, hogy azokban a me—

gyékben, hol a 100 holdon felüli birtokok a művelés alatt álló terület legnagyobb szá- zalékát foglalják el (Fejér 74'17, Somogy (3819, Verőce 6160. Veszprém 5978), a népsűrűség kicsiny fFejér 50'9. Soinogy 51'8, Verőce 43'4, Veszprém 56'2) s viszont nagyon különböző birtokmegoszlású járások

esetleg nagyon különböző népességi viszo- nyai kiegyenlítve jelentkeznek a törvényha—

lóság népsűrűségi adatában s így nem inu—

tathatják a birtokkategóriák hatásáta nép—

sűrűse'gre; kisebb egységekre pedig a hazai üzemstatisztikai adatok nem állnak rendel—

kezésre. Mindenesetre az már ebből a táblá—

ahol a közép- és nagyüzemek kis százalék- kal szerepelnek (Varasd 26'90, Vas 38'79, Csanád 44'88)? ott a népsűrűség nagy (Va- rasd ]09'2, Vas 76'5. Csanád 8177). Többet nem állapíthatunk meg akkor sem, ha az 1925. évi (lazdacímtár adatai alapján fogyó sorrendben sorakoztatjuk az egyes ország—

részeken belül a 100 kat. holdon felüli föld—

7. szám. — 647 -—— 1931 birtokokkal különböző arányban bővelkedő

vármegyéket s Összevetjük az 1920. évi nép—

számlálás által kimutatott vármegyei nép—

sűrűséggel.

A 3. sz. táblából is az látható, hogy a 100 holdon felüli birtokok nagy százaléka által jellemzett megyék népsűrűsége általá- ban kisebb, mint azoké a megyéké, melyek—

ben a 100 holdon aluli birtokok vannak túl- súlyban. De olyan szabályszerűségről mely- ben a megyéknek a kozép és nagybirtokok százalékos tértoglalású fogyó sorrendje egy—

úttal a megyék népsűrűségének növekvő sorrendjét is mutatná szó sincs És ez ter- mészetes is, kivált, ha az összefüggések vizs—

gálatánál a fentiek szem előtt tartása mellett még azt is figyelembe vesszük, hogy a tőr- peüzemek viszonylag jelentékeny térfogla- lása is ellensúlyozhatja a közép- és nagy- üzemek túlsúlyú térfoglalásának a népsűrű- ségre gyakorolt csökkentő hatását miként ez különösen Zala megyénél kirívó ahol bár a 100 holdon felüli üzemek az egész terület 51'3%-át teszik, a népsűrűség mégis ked—

vező, mert a 11'1% részesedésű törpeüzem

ellensúlyozza a jelentős százalékú nagyüze—

meknek a népsűrűségre gyakorolt ritkító

hatását. (A törpeiizem országos átlaga

61 % .) Az is meggondolandó e helyütt, hogy a kedvezőtlen birtokmegoszlásnak a népsű—

rűségre gyakorolt csökkentő hatását a föl- dek jó minősége, azoknak művelési ágan- kinti kedvező megoszlása mérsékelheti, mert az előbbi a munkáskezek nagyobb szá- mának alkalmazását eredményezheti, az utóbbi pedig jobb megélhetést biztosíthat.

Miután pedig a birtokmegoszlás és a népsű- rőség közti oksági kapcsolatot a fenti kimu—

tatásokban leginkább az zavarhatja, hogy a viszonyításban az egyes vármegyék külön- böző nagyságú terméketlen területeikkel és különféle egyéb termelési ághoz tartozó né- pességükkel szerepelnek, ezeknek a zavaró tényezőknek hatását úgy kiiszöbölhetjük ki és az egyes mezőgazdasági üzemformáknak 'a mezőgazdasági népesség megtartását és foglalkoztatását illető hatását akkor láthat- juk, ha a mezőgazdaságilag művelt területet és annak egy egységére (100 hektár) eső mezőgazdasági népességet a birtokmegosz—

lással kombinálva tesszük vizsgálat tár—

gyává.

Az 1895. évi mezőgazdasági üzemi sta- tisztika és az 1900. évi népszámlálás ered-

3. A 100 (1000) kat. holdon felüli birtokok térfoglalása és a népsűrűség vármegyénkint

Csonka-Magyarországon.

Progresst'nn des prop7iétés de plus de 100 (el de plus de 1000) arp. cad. et densité de la population suivant

les comitats dans la Hongrie acluelle.

A100(1000) kat.—

holdon felüli föld Népsűrűség Pitt—01595 területf négyzetkilov

Vármegyék JÉÁÉÉÁI? 1;152121;— méterenkint 2)

Comuats wagrami Méta

de plus de 1000) POWIWW Par

arp. cad. en o/Ode km2 2) lasuperfJotJ) ,

l

Fejér . . . . . .' 628 (488) 55"?

Somogy . 605 (430) 550

KomáromésEsztergoni 552 (402) 730

Veszprém. . . 550 (382) 1 588

Zala. 513 (267) 712

Győr, Mosonés Pozsony 47'3 (23'8) 651, 561

Sopron. . . 4—5'0 (30'1) 77'2

Vas . . . . . . . 404 (172) 81'2 Baranya . . . . . 394 (156) 605 Tolna . . . . . . 39'3 (26'7) 74'2

Dunántúl

Transdauubie . . 508 (321) 69'1 Nógrád és Hont. 63'5 (30'7) 74',4 59'2 Zemplén . . . . . 596 (358) 767

Heves . . 540 (287) 793

Borsod, Gömör és Kis

hont. . . . . . 52'8 (2535) 700533 Abaúj—Torna. . . . 50'3 (22'1) 51'0

Eszaki dombos

vidék —- Nord 556 (282) . 3) Szabolcs és Ung 609 (298) 730, 873

Hajdu . 525 1378) 705

Bihar . . 515 (299) 585

Szatmár Ugocsa és

Bereg 474 (159) 632

Csongrád. A 47'2 (388) 756

Pest Pilis Solt: Kiskun. 44'7 (22'6) 96'5 Csanád- Arad és Toron

tál 430 (224) 80'4,61'3

Békés . . . 420 (270) 848

Jász-Nagy KunSzolnok 416 (170) 730 Bá(ss-.Bodrog . . . 865 (238) 580

Alföld

Grande Plaine . _ 4629 25-99) . 3) Magyarország t. j. vá-

rosok nélkül —Hongrie,

sans les villes aut. 498 (288) 72'5

!

*) Gazdaeímtár 1925. 194 l. — Livre (Padresses des agriculteurs, 1925. 1). 19.

L') 1920. évi népszámlálás. VI. k. 7. ]. _ Recen—

sement de la population de 1920, t. VI, p. 7.

3) Az 1920. évi népszámlálás más országrészen—

kinti beosztása miatt nincs adat. _ ll nly a pas de données, le teceuscmcut de 1920 ayant été fait cl'uprés une autre division régionale.

ményeiből Összeállított 4. sz. táblázat szerint a közép- és nagygazdaságok által a művelt terület legnagyobb %-át elfoglaló 5 várme—