8. szám. —— 6
.—
D2—
1934
A népesség korösszetételének szerepe a halandóság javulásában.
Le 'róle, dans la elimination de la mortalité, de la composition par áge de la population.
Résume'.
de la mortalite' dans les derniéres décades nyest pas due uniguement au progres de l'hygiéne et a la baisse effective des déces, elle tient aussi aux ch-ange'ments
En Hongrie, la diminution constante
suruenus dans la composition par (ige de la population. Cette composition accuse des changements essentiels, dús surtout á (leur, causes: la régression du tauac de la nntalité et la
baisse taux de La premiere
la proportion des catégories tes jeunes, ce (lui fait baisser le tach de la talité générale. La
régression de la mortalité iniantile — augmente la proportion des gens dláge productif, ainsi (luc celle (les vieux. La composition par age de la popu-
lation a été bien plus modifie'e par la diminution,
causée par la baisse de la natalité, du nombre des éléments les plus jcunes, one par l'accroisscmcnt de la proportion des vieux, inférieure () celle de ces éléments—la.
du la mortalíte'.
dimínue plus
mor deuxicme surtout la
Si llon veut savoir ouelle aurait éte' la mor- talité en Hongrie au cours du XIXe siécle dans le cas Oil la composition par age de la population aurait e'té la méme (luiaujourdlhui, on doit appli—
auer la méthode des standards et rapporter les aneiens tour. de mortalité a la re'partition actuallc de la population. Le tous: de mortalité brut de la Hongrie de 1890—1891 s'elevait a 33'6 pour mille, mais déja alors, si la population auait en [a com—
position d*aujourd"hui du point de vue de Page, le taua: de mortallté aurait été de 31'40/00 seulement.
Et si Ilon cherche ;: savoir ouel serait le tanc lle mortalite' de la Hongrie actuelle si la population avait, au point de vue de I'áge, la composition (1in y a un demi—siecle, il faut recourir encore (:
la méthode des standards. Tandis aue I'appréciation brute conduit au tour de mortalite de 16'10/00 rela- tivement aux années 1930——31 (en rapproehant simplement le nombre absolu moyen annuel des déces en Hongrie du chi/Tre absolu de la popula—
tion), le calcut base sur les categories d'iige' lle lyannée 1869 (telles (JutelIes ont été adoptees por Illnstítut International de Statistiaue dans sa Ses- sion de Berne) fait apporaitre un taux de től—%a.
Llannée 1933, ()ui représente pour la Hongrie Főpoaue de la mortalitő la plus iaible, se car-ac- teriserait elle-mőme non pas par le tour de I/i'G'lpo.
mais par 15'0%n enuiron. si la composition par (ige de la population n'anait pas change au cours du dernier (lcmitsiecle.
On voit done aue la diminution, surncnne ces derniers temps, du tana" de la mortalite' générale est due, pour une petite part. au changemenl de
la composition par úgc de la population. Ainsi, llamélioration des conditions hygiéniaues, les progrés de la science méa'icale, l'accroissement du nombre des médecins, le développement des ser- vices et des institutions de la santé publigue, le traitement perfectionné des maladies, grace aux—
()uels la durée de la vie a augmenté, ne sont pas (HLEIIUCIS on doit attribuer la baisse (tu tauuc de la mortalitó, guand on compare
actuelle a celle du XIXe siecle.
Le changement de la composition par age de la population ne joue pas dans la régresslon de Par observée en les seals éléments
la situation
la mortalité causée par certaines maladies.
exemple, la tubercuteuse
1930 s,e1',prime a peu prés par le meine tour, (luc mortalite'
l'on rapporte le ehiffre brut des décés a celui de la population (1'98/10/00), on one [you a(lopte, pour le calcul de standardisation, la composition ou'aoait la population cn 1910 au point de vue de t'űge (1'9790/00). Done, (Pest une erre'ur de supposer, comme lc font certaines personnes, ()ue la baisse extra—
ordinaire de la mortalitrí tnberculeuse soit due pour une part considérable au changement de [a composition par (ige de la population.
La population a changé de composition non seulement au point de nuc de Page, mais aussi a celui (llautres factcurs demograpliiaues, et ce oler—
nier changement contribue également () la dimlnu—
tion du tous: de la mortalite. La population actuclle (li/fére de celle (I'avant—guerre au point de une de sa répartition suiuant la profession, la religion, l'état familial, la nationalité. etc. ()utre [e morc-elle—
ment du territoire national, la diffuslon de l'in—
elle
Les professions urbaines, les classes cultioées, les struction a amené, aussi, des changements.
hahitants possédant une certaine instruction, en un mot, les éléments ou la mortalite' est peu e'tcuec, ont, dans la population actuelle, une proportion considérable et out on slaccroissant. En
concerne la répartition par religion, rappelons (luc ce (lui
la Hongrie, par le traité de Trianon, perrloit les gréco—orientaux peu instruits, dont le tour de mor- talite' était relativement haut. Par contre, la pro—
portion des israe'lites, a Iaible mortalite', habilant surtout dans les oilles, syest accrue, ainsi one, (Fail-
Ieurs, celle des éléments urba'ins.
ayant la natalité
slélevcr la proportion des personnes mariées, dont la mortalité est relativement fail)le. Eli/in, a cause de la perte des territoires pcupte's surtout de natio—
nalités peu instruites et () mortalite élenée ——— Slo—
Rutlienes.
La nuptialite'
augmenté et baisse', on a nu
vaoues, Ronnzains, Serbcs _ la com—
8. szám. —653— 1934
position par nationalités de la population devint, sur le territoire actuel, plus ['auorable au point de vue de la mortalitél
Le processus de elimination de la mortalité hongroise est en connerion avec ee (lulon appellc le déplacernent des causes de Ce dernier tient en partie au changement de la composition de la population, et en partie a ceci aue I'amélio—
rabilité de la rnortalité (ti/fére snioant les causes de déces.
déces.
La baisse de la mortalité générale est due en Hongrie avant tout au reeul de la mortalité par tuberculose et par diautres maladies in/ectieuses.
La régression de la mortalité causée par les mala—
dies diies
moindre part dans la lmisse de la rnorlalité générale.
non infeciieuses, nalurelles, ;; a une Par contre, ou y voit augmenter, depuís des dizaines dlannées, la mortalite due () certaines autres causes de de'cés —— telles (1118 le cancer, en gé—
néral les tumeurs malignes, les maladies de llap- pareil circulatoire, les suicides —— particulierement fre'auentes ehez [es personnes (igées. Cette augmen—
tation tient pour une part essentielle d llaccroisse—
ment de la proportion des oieilles gens. Pour (Juel- gues—unes de ces causes de décés, par exemple pour le Suicide et les maladies de l'appareil circulatoire, elle slexpliaue en partie par la di/fusion de l'in- struction et par I'accroissement de la proportion des gens instruits:
struits, jouissant d'un certain bien—étre, (]ue ces causes de déces ont une proportion élevée,
ciest parmi les éléments in—
Amikor a halandóság évtizedek óta egyre tartó enyhüle'séről és annak a leg—
újabb években mutatkozó igen kedvező alakulásáról szólunk, nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy a javulás nem csupán a közegészségügy fejlődésének kö—
vetkezménye, hanem abban a népesség megváltozásának is szerepe van. Tény, hogy hazánkban egy év alatt még sohasem volt olyan kevés halott, mint az elmult év—
ben, 1933—ban, de a népesség kor szerint való megoszlása s legkülönbözőbb demo- gráfiai szempontok alapján mutatkozó ősz—
sze'tétele is egészen más ma, mint volt ré- gebben, néhány évtizeddel ezelőtt. Éppen ezért a mai alacsony halandósági arányo- kat egészen más szemmel kell néznünk, mint a XIX. száza—dbelieket. Nem lehet a színvonalcsökkenést csak a kulturális fej- lődéssel indokolni, sem pedig csupán a gyógyítás tudományának eredménye- sebbé válásával. Az alábbiakban megkísé—
reljük körvonalazását a halandóság törté—
neti idősoraiban látható javulás elbírálá—
sához sziikséges különböző átértékelések- nek, különösen pedig az ehhez szükséges standardszámításoknak.
Nézzük először magának a javulásnak folyamatát. Vegyük csak a rendelkezé- sünkre álló legutolsó adatokat, az 1933.
évieket. Ebben az évben hazánk mai terü—
letén csak 128808 egyén halt el. Tényleg olyan kevés, amilyen alacsony adatot az—
előtt sohasem regisztrálhattunk. Ezer lé- lekre ez az 1933. évi halottszám csak 14'6
%o-es országos elhalálozási arányt jelent.
Megállapítható, hogy ez is tényleg oly alla- csony arány, amilyen alacsony halandó- ságot hazánkban több mint hat évtized óta évről—évre rendszeresen vezetett halandó—
sági statisztika még sohasem volt képes felmutatni. Ehhez legközelebb még az 1930.
évi halandóság állott, mely hazánkban 15'50/00 volt. Ennél az 1930. évi halandósági aránynál ugyanis a kissé járványos 1931.
év megfelelő adata (16'60/00), nemkülönben a túlmeleg nyárral s emiatt emelkedett csecsemőh-alandósággal járt 1932. év ha—
landóságának aránya (17'90/00) kevéssel ked- vezőtlenebb volt. A régebbi évjáratok ered- ményei azután persze még magasabbak voltak, Hiszen még a mait trianoni terüle—
ten is többízben 21'00/00 volt az általános halandósági arányszám; így 1920—ban és 1922-ben is 214, 1921—ben pedig 21'20/00. A történeti területen pedig a világháború ki- törését megelőző legutolsó békés eszten-
dőkben ezer lélekre évente 23, a század-
fordulón pedig 27 halott esett. Még régebb-
ről, egészen a XIX. század hetvenes évei-
től kezdve folytonos a javulás, amint azt néhány többéves átlagban az első táblázat s évről—évre részletezve a grafikon szem- lélteti.
Látható, hogy az 1874. évi 41'90/oo-ről még a 70-es évek végén 87'00/00—re a SU-as években 30'00/00-1'8, a 90—esekben pedig 27'00/oo—re esik az országos általános halan—
dóság. Több mint félszázadon át szinte évről-évre folytonos a halandóság javulása, csak a világháború kitörése és nagy járvá- nyok, mint az 1886. évi kolerajárvány, vagy az 1918. évi influenzajárvz'my töri meg a visszafejlődésnek békés időszakokban egyébként folytonos vonalát. A Jenner-féle védhimlőoltás elterjedése, a különböző fer—
tőzőbetegségek kórokozóinak mikroszko- pos felismerése, a fertőzőbetegségek ellen hozott ó'vórendszabályok (bejelentés, fer- tőtlenítés, elkülönítés. zárlat. stb.) mind a
8. szám. —— 654 —— 1934
mult század 7U-es éveiben veszik kezdetü— statisztikával igazolja, hogy minő nagy ket. A mi közegészségügyi törvényünk, az
1874. évi XIV. t.-c., s a mi olt—ási és újra- oltási törvényünk (1876. évi XIV. t.-e. és 1887. évi XXll.t.—c.) is ezen időszakban lépett életbe. Mindez-ek igen nagyjelentőségű re- formok voltak a megelőző időszakok köz—
egészsxégügyéhez képest, amikor a járvá—
nyokkal szemben tehetetlenek voltak, va- lódi okokat nem ismerték, ellenük kellő—
képpen védekezní nem tudtak s azok be—
hurcolás. vagy más okból való kitör—és ese—
tén kényük—kedviik szerint tizedelték a la—
kosságot.
A halandóság igen magas volt a nép—
r'ándorlások idején. s azután nemcsak a középkorban, hanem még a történeti új—
kor elején is. A betörő barbár törzsek vé.- res háborúi. a népvándorlásokkal szerte—
hurcolt járványok, s ezek közül különösen a feketehalál, irtották a népességet. Később nyugaton a Francia— és Angolország között folyt végnélküli háborúk, majd a harminc- éves háború, keleten a tatárjárás, a török- kel folytatott évszázados küzdelmek, majd szinte egész Európában a napóleoni hábo- rúk és a szabadságharcok, az alkotmány—írt folytatott küzdelmek voltak azok a neve- zetesebb esem—ények, amelyek a halandó—
ságot leginkább emelték. A mult század—
ban többször volt még liimlőjárvány is, majd a 70-es évek elején a koleraja'irvz'iny tette hazánk szaporodásának évi eredn'iényét negatív'á. 1873-ban 308 ezer lélek fogyás az ország természetes szaporodásának ne—
gatív mérlege, A halandóság a XIX. szá—
zadban a, régebbi századokkal szemben elsősorban .lenner áldásos felfedezése, a himlő ellen védő oltás révén csökkent. Azt, hogy ez a védőoltás az emberiség szaporo—
dásában minő horderejű volt, csak akkor tudjuk méltatni, ha a régebbi századok himlőjárványainak rendkívüli néppusztí- tásaira gondolunk. A középkori szerzetesek feljegyzései igazolják, hogy a himlő és a pestis gyakran a népesség felét, sőt egyes vidékeken több mint háromnegyedrészét kipusztították. A XVIII. században meg éppen gyakoriak voltak a variola—epide- miák. Éppen ezért a himlő elleni védőol—
tás feltalálása e század utolsó éveiben rendkívüli változást hozott, majd állan—
dósították a védőoltások járvánvgátló jó—
tékony hatását a XIX. században az oltá- sokat, majd az újraoltásokat kötelezővé tévő törvények. Vt'estergaard a svédországi
volt a himlő szerepe régebbi századok el- halálozásában s hogy minő módon csök- kent ez a szerep némely európai országban már a XIX. század elején. Száz haláleset közül Svédországban a himlő 1751—1770- ben 13'2%-ot, 1771——-—1800-ban S'OÉ'Á—ot, 1801—1850-ig, amikor a védőoltások Svéd—
országban már elterjedtek, csak 1'2%—ot;
tett. Egyidejűleg a XIX. század fejlődő közegészségügye, különösen a városok- ban javuló köztisztaság, a fertőzőbetegek
elkülönítése, a kötelező fertőtlenítés be—
vezetése, a többi járvány terjedésének is útját állta. Kiütéses hagymáz, feketehalálí
és más, rendkívül ragályos, felette rohamo—
san terjedni képes és gyorsan halálhoz ve- zető fertőzőbetegségek Európa nagyrészé- ből, különösen a nyugati részekről eltün—
tek, csak a kolera ütötte még fel fejét, mint 1831-ben és 1872-ben. E súlyosabb termé—
szetű járványok endémiások, csak Európa keleti részein, így a kiütéses tífusz és a ko- lera Oroszországban, a pestis az Ázsiával határos részeken, Kisázsiában maradtak.
Egészen a XVIII. századig visszamenő, évről-évre rendszeresen vezetett halandó—
sági statisztika esak igen kevés államból van. Ilyen csak Svédországból, Olden- burgból és egyes nagyvárosokból: Berlin—
ből, Párizsból, Londonból van. A svéd sta- tisztika szerint az Hála—1760, évi összha—
landóság évi átlaga ezer lélekre 27'4 s az egészen a XIX. század elejéig e színvonal körül maradt. Az MOL—4810. évi svéd or- szágos mortalitás 27'9 ezrelék. lnnen ro—
hamosan esik a hal;;indóság az egész XIX.
században s az laló—41900. évi átlag sze—
rint már csak 16'40/00. Ma 110—120
%o—re is leér Svédországban. Németalföldön 1932-ben csak 9'O%o. A földünkön legked—
vezőbb halandóságú Uj—Zéland igen ked—
vező éghajlata révén 1932-ben már csak 8'00/00 lialandóságot jelentett. Berlinben az 1725—4730. évi halandóság még 406, 1891—A1900-ban már csak 20'3%o. Olden—
burgban 1761————1770—ben 30'0. 1881wm85—
ben 21'80/00. Párizsban Levusseur szerint 1750———1759-ben 34'5, 1892--———-1$)()t—ben 208
%e. Ma a külföldi nagyvárosok halandó—
sága idegen halottak nélkül 1933—ban
nincs egészen 11'00/00.
A halandóság a XIX. században az egyes korcsoportok közül csak a 60 éven felülieknél maradt a régi századokó—hoz ha—
sonló, az összes korosztályokban csökkent.
A század végén különösen a fiatalabb kor-
8. szám. -—-—655—— 1934
osztályokban esett viSsza, amikor a fertő—
zőbetegségek hátti'trbeszorulz'isa lényeges.
A csecsemőhalandóság azonban még csak alig enyhült; ennek javulása is egészen új keletű, főleg a XX. századra eső.
A XIX. század utolsó három évtizedé—
ben a halandóság javulásának legfonto- sabb tényezői a z'rványok háttérbeszoru—
lása, a közegészségügyY fejlődése, a kultúra terjedése, a jólét emelkedése és a beteg—
pénztáruk létesítése. De az orvosok szá—
mának gyarapodása is fontOs tényező a ha- landóság javulásában. A fejlődő orvostu- domány vívmánjait egyre szélesebb népré- tegeknek hozzáférhetővé csak a javuló or—
vosellátás tette. X7 orvosok minősége is javult, nemcsak az orvostudomány fejlő- dése és az orvosképzés és továbbképzés különböző reformjai révén, hanem azért is, mert a fél—képzett, régimódi sebészek intézményét — akik csak l-——2 éves kur- zusokat hallgattak, tehát csak félig képzett orvosok voltak —— az államok egymásután törölték el. Poroszországban 1852-ben, XVürttembergben 1871 -ben, Ausztriában
1873—ban, nálunk 1876-ban (a közegész—
ségügyi törvénnyell , Franciaországban 1890—ben szünt meg a csupán egy, avagy kétéves tanfolyamra kötelezett ehírurgusok képesítése, a már működők gyakorlatának érintetlenül hagyásával. Hazánkban a mult évi statisztika szerint még egy régimódi ké—
pesítésű sebész működik.
Érdekes az orvosellátottság javulásá- nak arányszámát a halandóság javulásával korrelációba állítani. A XIX. század elején Poroszországban százezer lakosra csak 31, Bajorországban 30 (1925), Württembergben
csak 26 orvos, a századfordulón már 50 orvos esett. Hazánkban a világháborút megelőző legutóbbi békés esztendőben is még csak 31, orvos esett százezer lélekre, ma már 96 (1932). Nálunk hirtelen szökött fel az orvosok aránya 1919—ben 56—ra a területváltozás miatt. mert az orvosok kö- zül ma már 3 és fél ezret n'iagábanfoglaló Budapest a mai területen nagyobb arányt képvisel. Trianon után azután a vidéki egyetemek orvostermelése emelte rohamo- san az orvosoknak a népességhez viszonyí- tott arányát. Az orvosarímynak a legutóbbi évtizedben mutatkozó rohamos gyarapo—
dása különösen a fertőzőbetegségek és a gümőkór által okozott elhalálozások ará- nyával mutat magasfokú korrelációt, mert hiszen a halálokok eltolódásában az _e be—
tegségek miatt való elhalálozások háttérbe-
szorulása mutatkozik. Az e betegségek miatt való halandóság rohamosabban esik, mint az összhalandóság. Ézért a gümőkór-
halandóság nagyohbfokú ellentétességet mutat a gyorsan fejlődő orvoselle'itottsági aránnyal, mint az összhalandóság. Az or- szágos tuberkulózishalandóság csökkenésé- nek az orvosok százezer lélekre eső ará- nyával való korrelációja a trianoni terüle—
ten w 0'8058—as Bmwuis—féle korrelációs koefficiensre vezet, ha súlyoknak a tu—
berkulózis-mortalitás ezer lélekre eső ará- nyának számsorában a tuberkulózis miatt elhaltaknak országOs abszolut számát, az orvosellátottság mérvét kifejező országos
idősorban pedig az orvosok országos ab- szolut számát választjuk. Ha pusztán ala- kilag, sulyok nél—kül nézzük ugyanazon két idősor —— az országos tbe—mortalitás és az orvosellátottság 102l—től HBO-ig terjedő arányszámai által leírt fejlődésvonalak ——
korrelációit, úgy a hasonlósági koefficiens meg éppen w— 0'8650, vagyis a negatív egy- séghez még közelebb álló. mint az előbbi
esetben, amikor a súlyokkal számítot—
tun'k. E számítás valószínü hibája is csak i 00221. A tuberkulózis—mortalitás eny—
hülésében e súlyos népbetegség áldozatai—
nak valóságos csökkenése a legfontosabb s az egészségügyi kultúránk fejlődésének következménye, ami szoros összefüggésben áll az orvosellz'itottságmérvén—ek egyre tartó gyarapodásával, méginkább, mint az Össz—
halandóságé, amelyre számos más ténye—
zőnek van hatása s amelynek kedvező ala- kulásában, mint alább látni fogjuk a népes—
ség kor szerint való összetétele megvál—
tozásának is szerepe van.
A halandóság azelőtt sohasem látott arányú csökkenése azután a népesség nagyarányú gyarapodására vezetett. Euró- pának 1800-ban Sundbűrg szerint csak 187 millió lakosa volt, 1850—ben már 226, 1900- ban 400 millió, az 1930. évi népszámlálás szerint 498 millió. Különösen az öregek száma és aránya gyarapodott. Nálunk az 1030. évi l'lÓpSZáHlláláS szerint a mai terület
népességének már Um része (§)"8%—a) leg—
alább 60 éves öreg. A megfelelő arány 1869—
ben éppen félakkora volt (5170). Az öregek halandóságának csökkentésére s az élet meghosszabbítására való törekvések a leg- újabb kor törekvései. Az élet másik vég- pontjában, a csecsemőkorban mutatkozó
halandóságnak nagyarányú csökkenése is csak a XX. században indult meg. 1933—ban
a csecsemő-halandóság már csak 1393)
8. szám. —656——
1934 l. A halandóság története hazánkban, IBM—től 1933—íg.
La. mortalite' en Hongrie, de 1874 31 1933.
Esett ezer lélekre —— Propartíon, pour 1000 habitam's, SEáz élveszülött kő' 2231 1 éven alul elhalt '.
. - ro ortion, our
, kv,
egy—egy naptári év alatt átlag elhalt egyén valamennyi halálok miatt ;]xáű'íxígst 100 azás viuantg, de:;
a t 1 a g
összesen
décés par mfants morts au—
Armees, du nombre moyen de tous les décés tuberculose dessous de I am
atörténetiMa- , . Buda esten ide en
et moymnes dans ádgyarországongríe 'a'uaní—Hon- dais ?; ÉOWhízfgktfna'. 316322;—BL"?- comáhaiáltak nelkigilBudapest,rís les décémánés dags la provincevidéken 1)on raise 1) MaegnyHongriÉ [)"orszá on,)
: guerre grw actuelle pest éírarígers á cette ville g
1874 41'9 —— 48'0 —— 41'9 —— ——
1880—81 3559 — 34'5 —— 37'0 ')4'1 ——
1890—91 33'6 — 290 277 33'2 4)3'5 ——
1900—01 26'1 -—— 200 182 264 37 215
1910—11 24'2 *)24'1 192 165 245 3'5 20'1
1913—14 232 223 19'3 15'8 23'4 ' 3'0 19'9
1920—21 — 21'0 21'9 183 20!) 29 1533
1925—26 —— 168 162 13'1 171 25 1138
1930—31 —— 161 159 123 162 21) 15 7
1933 —— 14'6 15'3 5) 118 145 16 5)13'9
1) 1914-ig a történeti, onnanamai területen. —— Jusgu'm 1914, terriloire d'avant—guerre ; á partir de ceite anuár-lá, territoire acluel.au territoire d'avant-guerrz es! de 24'80/00. — 3) Csak 1884—ben. —— Seulement—— 2) Csak 1911-ben, ez évben a történeti terület adata 24'80/m. — Seulemmí enm 1884. -—1911; pour4) Csak 1893-ban.cette année—lá,—— Settlement en 1893. ——le chijre relatíf 5) Előzetes eredmény. —— Chilfre provísoire.
(száz élveszülöttre). Ezzel szemben még 1922-ben is 19'8%, 1911——13. átlagában is 19'8%, a régebbi években pedig 20'8%-0n felül volt a csecsemőhalandóság aránya. A legutóbbi 10 esztendő igen sokat tett a gyermekhalandóság csökkentésére, a leg—
nagyobb halálozási aránnyal járó két gyer—
mek—fertőzőbetegség, a vörhenv és a ron- csoló toroklob ellen védő aktív oltások el—
terjesztésével, az iskolaorvosi intézmény kifejlesztésével.
Látható tehát, hogy immár évtizedek óta nemcsak az összhalandóság, hanem annak legfontosabb részei, pl. a tuberku—
lózis-mortalitás, vagy a csecsemőhalandó- ság (l. az 1. táblázatot) egyre tartó enyhü—
lést mutatnak, amely különösen kedvező, rendkívül alacsony arányokat mutat az el- mult 1933. évben. Kétségtelen az elmondot—
tak alapján az is, hogy ez, a halandóság minden irányban mutatkozó rendkívüli vísszafejlődése, elsősorban a közegészség—
ügy javulásának s a halottak tényleges gyérülésének következménye. Ezen okok mellett azonban nem mellőzhetők a népes- ség összetételének azon megváltozásai sem, amelyeknek hatása a balandóságot szin—
tén csökkenti. Elsősorban a népesség kor—
összetételének szintén több mint félszá—
zadja egyre tartó átalakulási folyamatáról kell megemlékeznünk. Nem szabad ugyanis arról sem megfeledkeznünk, hogy a halan—
dóság általános arányának a mult század 70-es éveitől napjainkig békés időszakok- ban egyre tartó s némely járványos, rend—
kívüli évtől eltekintve folytonos javulásá—
val egyidejüleg egyre csökken az ország általános élveszületési aránya is. A szüle- tési arány csökkenése ugyanis a halandó- ságra is hatással bír, mert ezáltal csök—
kennek a népességben a nagy halandóságú legfiatalabb korosztályok. A, halandósági arány tehát már a születési arány csökke- nése miatt is alacsonyabb ma, mint volt néhány évtizeddel ezelőtt, vagy épp a mult század végén, amikor a születési arány kö- zel kétszer olyan magas volt, mint napja—
inkban. Amikor tehát az elmult 1933. év rendkívül kedvező halandósági viszonyai—
ról szólunk, egyúttal meg kell arról is em—
lékeznünk, hogy Magyarországon még soha oly kevés újszülött sem volt, mint 1933—ban. Amikor az élveszületések száma hazánkban már Csak 189628 volt. ezer lé- lekre 21'5. Ezzel szemben tíz esztendővel ezelőtt, 1923-ban az élveszülöttck ezer lé- lekre eső aránya még 292 volt. A világhá- borút megelőző békés esztendőkben a tőr- téneti területen 19()8-——-l3—ban ezer lélekre évente átlag még 35'7. 1891—1900-ban pe—
dig 40'5 élveszületés esett.
Az összhalandóságra az élveszületések csökkenéséből származó hatást némikép ellensúlyozza azonban az, hogy a halandó—
ság életkor szerint való alakulásában mu- tatkozó parabola másik szárát íelentő öre- gek aránya pedig gyarapodik. Amíg/félszá-
zad alatt a születési arány közel felére
esett, addig a 60 éven felüliek aránya a népességben majdnem megkétszercződött.
8. szám. —657—— 1934
2. Az országos összhalandóságnak a népesség kormegoszlásában történt átalakulások miatt szük- séges korrekciói.
a) A mai Magyarország népessé a) Mortalite' moyenne des années
lation de la Hongrie actualle en 1930.
_ Corrections de la mortalite' générale en Hongrie, nécessitées par les changements snrvenus dans la composition par áge de la population.
gének 1930. évi kormegoszlására standardizált 1890—91. évi halandóság.
1890—1891, standardisée pour la composition par áge gue présentait la popu-
Esett az oldalt megnevezett kor— Az ezer lélekre Ané essé 1930 A s t a n d a r d csoportra — Dans le groupe eső halandóság évi get-m$ osz—' ,
d'áge indigué a ganche 1890—91-ben lása (Vo-%m lggőxgegoszlle? $$$/033111
. , , . . ' en'— - -
KOrcSOpOI't elhalálezás népesség az Morialtte en Reparmzonvde Partition pdf, Nomb. des 52035
M 1890/91. ev áll. 1890. népsz.szrt. 1890/91 P.OW la, POPMWW" age 011890 (öl) en 1890/91 (St)
Groupes d age nombre des dé— chijre de la po. mtlle habztants sun/ant] age 5" W—W cés dans la mo— pulationsuivan 1.000.hí "70707110" 730147 pris pom' standard
enne des an- le recensement ( , ) CC"! gians l an— _—
M_H, nées 189()/91(hi) de 1890 (ei) ez "86 1930 absz. számban — chijfr. abs.
1 éven aluli — an-des— "
sons de 1 an . . . 167.983 1)631.400 *)26'6'00 22 334.000 88.840
1—14 éves — de 1 ii
14 ans . . . . . 141060 4,964.000 2842 253 3,836.000 109000
15—39 éves —- de 1521
39 ans . . . . . 63.136 5,686.000 11'10 42'6 (SA-59.000 71.700
40—59 éves — de 40 Ez
59 ans . . . . . 58.971 2,836.000 , 2080 201 3,048.000 61.260
GO-on felüli — (in-(les—
sus de 60 ans. . . 77.500 1,046.000 7410 !)'8 1,486.000 145.600
Összesen — Total 5 508.050 15,103.000 33—55 ; mao-o 15,103.000 470400
!
1) 1890-91. évi élveszületések átlaga. — Moyenne desnés vivants, 1390-91. —— 2) Ezer élveszületésre. —Pour1.000ne's vivants.
irn 1.000 . 8..h.
_-M ' 1 3140/ standardhalandóság szemben
1000 . St , 1-000- i———1- ei _ 1300 , 476400 oo Mortalité standard contre
, ; izu *" 15 163000 W
E § ei , kkor 33'60/ nyers halandósággal.
a: az e 00 la mortalité brute.
3) A mai Magyarország 1930—31. évi halandósága a történeti Magyarország népességének 1869. évi
3) Mortalité de la population
áae one présentait la popnla
kormegoszlására átértékelve.
de 1930— 1931 de la Hongrie actuelle, standardise'e pour la, composition par tion de l'ancienne Hongrie en 1869.
Esett azt oldaltlgnegnelverftt kor- Az ezer lélekre! A népesség az A 5 t a n d a r (1
CSM)?! ra .— . ('?'? e Groupe eső haland. kor— 1869. évi kormeg- ír.—M'— , d age "WWW a gauche csoport szerint oszlási D/n-okban 112336325?§??? ggg/333;
Korcsoport 1930—31-pen Répartitioiide partition pa, Mmm des
elhalálozás népesség az Morialrte en [a_popitlgl101i áge en 1930 décés en 1930/31 Gronpes d'áge 1930/31-ben 1930.neusz.szrt. 1930/31 pour snwantPage en '
chi/fire de la mille habílants proportion pon pris pour standard nombre des population dans les grou- cent dans ran— ——————-——————————
deccs en1930/31 en 1930 pes diágc !1 "ée 1869 absz. számokban —— chiír. abs.
1 éven aluli — cin-des—
sous de 1 an . . 33.494 191.963 174'5 40 347.533 60.640
1—19 éves — de 1 Zi
19 ans . . . . . 17.587 3,035.493 5'8 42'9 3,727.289 21.620
20—39 éves — de 20 á
39 (ms . . . . . 16.928 2,869.655 5'9 302"! 262387? 15.480
40—59 éves — de 40 Ez
59 ans . . . . . 19.864. 1,742.657 11'4 17'8 1,546.521 17.630
60-on felüli — an-des-
SMS de 60 ans . 51.745 847.054 61'1 5'1 443.104 27.078
Ismeretl. —— ága inconnu 36 1.497 — — — —
Összesen —— Total *ML 139054 8,688.319 ; 16—1 3) mm; 0 sossem 142443
1 l :
3) Ismeretlen korúak nélkül. — Sans les personnes d'áge inconnu.
1.000.142.443_ W. 16'40/00
standardhalandóság szemben
Mortalité standard contre
' ÉBÉSíÉÉT '
az ekkor nyers halandosággal,
la mortalité bruto.
16'10/00
