Adalékok a házassági termékenység 1930. évi statisztikájához

nun—nnn-nun-nl-l'...-nnn-nlnnun-cunn-oil-nn-l-cc.-ln-u.n-..n-nl-cnnnconn..-n-oc...---no.-.--ononnn

TERÚLET És NÉPESSÉG e

Adalékok a házassági termékenység 1930. évi statisztikájához.

Contrlbutions a la statástlgue, relative a 1930, de la fécond'ité des marzages.

lfe'sume. Jusgujici, la Statistigue oificielle hongroise n'a rendu compte d*apr e s te r e 0 en s e- ment de la fe'condité des mariages gu'en COHllll- de 1920 avec celles de la con- fession et de la langue maternelle, et les dé-

taillant fort suiuant les divisions territoriales, nant les données

Elle vient d,établir, d'apres le recensement de 1 930, une statistiaue détaillée sur le merne sujet, indiguant notamment les enl'ants nás en mariage (nés-vivants et mart-nes), ainsi (luc

les enfants vivant au moment du recen-

sement. Oiírant pour les divisions territoriales des données moins circonstanciées ()ue celle de 1920, cette statistigue contient (Ilamplcs de'tails [: d'autres égards, combinant les chif/res, pour chacune des 33 classes professionnelles prises pour base,avec ceux 10 de la confession,2O de la langue maternelle hongroise et 30 avec les données combi—

ne'es de deulc catégories un peu trop vastcs, relatives

;; ltáge des meres et ("1 la durée du mariage. Malgré guelgues dé/auts ínévitables (par exemple. le grand

nombre des íemmes pouvant encore avoir des enfants nous empéche de nous faire une ide'e tout a fait nette), les données, et surtout celles gui ont été combinées, sont fort instructives, (luoigue pour les femmes remariées, elles ne soient pas établies dlaprés une méthode absolument ímpeccable, car c'est llannée du premier mariage rlni ;) sert de point de déparl. En les el'aminant, on est frappé par le fait gue le nombre total des enfants (nés vivants et mart-nás) de 100 íemmes mariées, (lui avail été en 1920 en moyenne 3673, était en 1930 327, accusant une baisse de la natu- lité. Le nombre des enfants vivant au recensemenl (en 1920, 229 pour 100 femmes marie'es, contre 221 en 1930), offre un tableau plus favorable. Dlaprés la répartition par langue maternelle (tableau 1), la fécondíté des mariages est chez les Hongroises un peu au—dessous de la moyenne générale (a cause sur- tout du grand nombre de celles de Budapest). Parmí les confessions, elle est favorable chez les uniates et les eatlloligues romaines, módiocre chez les deux con- fessions protestantcs et tres faiblc ehez les israélites.

Parmi les professions (tableau 2), clest la production du sol (378 enfants légitimes et Ie'gitimés pour 100 femmes mariées) gui a, au point de vue de la fécondité des mariages, la plus dlimportance, dépas—

sant de beaucoup les autres catégories profession- nelles. Le tableau 3 indigue la corre'lation compré- hensible (lui existe, sous ledit rapport, entre Page et la durée du mariage; on y voit encore combien

* different, pour la fe'condité, les mariages de jeunes fernmes et les mariages de femmes áyées. En général, une f'e'condité vraiment grande n"a été constatée (luc pour les fent- rnes ágées mariées depuis au moins 20 ans (dont la plupart) s'étant mariées bien avant la guerre, ne pouvaicnt plus guere espérer, en 1930, d'avoir ilyenfant). Uapre's les nornbres absolus et les nombres proportionnels, gui sont tous instructi/s (tableauac 4 el 5), du nombre total des enfants, ll revenait 60'3% aux femmes gui étaient marie'es depuis au moins 20 aus (pourtant, elles ne représen—

taient gue 39'6% de la population totale). Ouant aux mariages stériles, la proportion en est la méme ehez les calvinistes (]ue ehez les catholigucs romaines.

Pouzr la proportion des familles nombreuses, ce sont les catholigues romaines (]ui occupent le premier rang.

Des femmes mariées, 33'4% avaient 1 ou 2 enfants et 17'1% nlen avaient pas. Plus de la moitié des

enfants (50'5%) étaíent de familles ayant (i enfants ou davantage. — D'apres la répartítion par situation professionnelle (tableau 6), du nombre

total des revenait a 100 femmes

marie'es 349 indépendants;

176 chez les employés; 326 parmi le per- sonnel dit auxiliaire. Ces grandes differences sont dues en partie () celles d'áges et de durées de maríage; cela ressort aussi de llindíce standard de la iécondíté des mariages, établi conformément aux proportions 9 én e' rale s d'áges et de durées de mariage, gui, baissant a 313 pour les indépendants, monte a 209 pour les employés et a 360 pour le per-, sonnel auxiliaire. Chez les catholiaues romaines, la fécondité des mariages est supe'ríeure a celle des cal—

vinistes, surtout parmi les inde'pendants. Chez les israe'lites, elle est en général trés faible; elle y dépasse celle des chrétiennes ehez les employe's;

ceci tient sans doute a la condition plus íavorable des employés israéliies. — On voit, par la répartition suivant la classe professionnelle (tableau 7), (Iue la production du sol doit, sous ce rapport, sa préponde'rance en partie á sa structure favorable dláges et de durées de mariage. (Voir, a cet égard,

les chiffres comparés avec ceux des professions miniéres: la fécondite' en guestion, bien aue dépas—

sant dans ces professions, pour presoue toutes les categories dláges et de durées de mariage, celle de la production du sol, est tout de méme íníérieure a cette derniére pour [*ensemble de la catégorie

enfants, il

enfants ehez les

miniere). On rvoit Ia méme chose, en plusieurs endroits, parmi les données des 33 classes profes- sionnelles, contenues dans le tableau 8, on dyailleurs

47

8. szám.

les valets agrícoles ont la premiere place (avec 421 eniants pour 100 íemmes mariées) et la defense nationale (officíers et employés), la derniere (128 eniants). Selan le tableau 9, indiguant les íemmes sans enfant et les familles nombreuses, il y avait 320964 femmes marie'es sans enfant (y compris les femmes stériles et les nouvelles mariées) et 376627 femmes mariées ayant eu beaucoup d'enfants;

dlapres le nombre des eniants vivants, on comptait 134842 femmes mariées ayant 6 enfants ou plus.

et gui avaient ensemble plus de 900000 enfants ui—

vants. Les différences gu'on y voit diaprés le total naissances sont en général diminue'es par le nombre des enfants vivants (tableau 10). _— Entre les diuisions territoriales, on constate également, pour la fécondítr? des mariages, des dí/fé—

rences caractérístígues: parmi les comitats, celui de Szabolcs et Ung vient en téte (avec 431 enfants) et le Baranya occupe la derniere place (284); parmi les vílles, Kecskemét (3397), cite' d'une énorme ban- lieue, et Budapest (187) constituent les extrémes.

,_ Somme toute, la lécondite' des mariages_ bien gue n'offrant pas un tableau

Hongrie, donne (; réfléclu'r.

4"

nombre des

lrop sombre en

Módszertani észrevételek.

Statisztikai irodalmunkban hivatott tol- lak több ízben és alaposan méltatták a há- zas termékenység számbavételének leg—

gyakrabban igénybevett módszereit, gon—

dosan mérlegelve előnyeiket, hátrányaikat és eddigi eredményeiket is. Néhány ezt a kérdést tárgyaló cikk a Szemle lapjain lá- tott napvilágotf) az 1930—as népszámlálás fontosabb adatainak táblázatba öntését te- hát módszerkérdések kimerítő feszegetésé—

vel nem kell, hogy megterheljiik. Tudva- lé'vőleg a házas termékenység alakulását nyomozó népszámlálási feldolgozásoknak egyik elég lényegesen liátrányOS vonása, hogy többnyire teljesen be nem fejezett há—

zasságok összesen született és életben lévő

1) A Szemle hasábjain megjelent cikkek közül e témakörből elsösorban a következőket idézhet—

jük: Földes Béla dr.: Az anyagi és társadalmi helyzet befolyása a házasságkötésekre, a születé—

sekre és halálesetekre, különös tekintettel Buda- pestre. 1929. névf_ 231—246. ]. — Kenéz Béla dr.:

Népesedési politikai kérdések. 1934. évf. AMI—456.

l. —— Kovács Alajos dr.: Az egyke és a népszaporo- dás, 1923. évf. 65—79. 1. — Kovács Alajos dr.:

Földműves népünk házassági termékenysége. 1930.

évi 71—m75. ]. —- leirríng Gusztáv dr.: A születések csökkenése és népmozgalmunk újabb fejleményei.

1931, évf. li——24, ]. — Az újabb hazai irodalomban ]. még különösen Sze'l Tivadar dr.: .,Egészségügyi statisztika" (Budapest, 1930.) 117—129. ]. és ,,A házasságok termékenysége Budapesten" (Statisz—

tikai Közlemények. szerkeszti: lllyefalvi l. Lajos (in, 60. kötet ?, sz.r Budapest, 1930l c. műveit.

——668— 1936

gyermeklétszámát rögzítik meg]) tehát tel—

jes hosszmetszetek helyett mintegy kereszt- metszetszerűen tárják fel a népesség meg—

újhodása s a családi statisztika szempontjá- ból is legjellemzőbb adatokat. Hozzájárul ehhez, hogy a népességi leltározások legin- kább csak a férjes asszonyok (és csupán adott esetben még az özvegy nők) gyermek—

létszámát tudakolják és rendszerint csak a törvényes szülöttekre (mégpedig az élve- és csupán esetleg még a halvaszületettekre ) ter- jeszkednek ki,?) holott a házas termékenység kialakulását az elvetélések, valamint a há—

zasság előtt s a házasságon kívül születettek összes száma, tehát minden terhességi eset befolyásolja. Úgyhogy a teljes termékeny- ségi számításoknál tulajdonképen ezekre is ki kellene terjeszkedni. A házas termékeny—

ség népszámlálási alapon való kimutatásá—

nál ezenkívül a népesség összetételének, ki—

vált koralkatának zavaró befolyására szin- tén ügyelni kell és természetesen a házassá—

gok tartamára, a házasfeleknek a házasság—

kötéskor betöltött életkorára stb. is. Éppen ezért előnyös sajátossága a népszámlálási adatfelvételnek, hogy hatalmas népességcso—

portot (pl. az Összes élő férjes asszonyok és özvegy nők rétegét) egy időpontban szám- bavéve többé—kevésbbé jól ellenőrizhető kér—

dések segítségével;) a koron és a házasság időtartamán kívül is igen aprólékos tárgyi (foglalkozási ill. gazdaságtársadalmi. anya—

nyelvi, vallási stb.). valamint területi rész,—

1) liz az előrehaladottabh korosztályokra terv mészetesen nem vonatkozik, mert ezeknél a fenn—

álló házasság a gyermekáldás szempontjából bioló—

gíailag már befejezettnek tekinthető.

2) Az 1930. évi magyar népszámlálás utasítása szerint a gyermekek számát ludakoló kérdöponlha a megszámlált egyénnek akár fennálló, akár kov rabbi házasságából eredő s akár élve, akár halva született gyermekei együttes számát kellett be—

jegyezni, Minthogy ez a kérdés csak a vérszerint leszármazott törvényes gyermekek számát kívánta kutatni, nem vérszerinti leszármazású, hanem csuv pán örökbefogadott vagy mostohagyermeket (pl. a férj gyermekét) az örökbefogadó ill, házastárs (feleség) számlálólapján nem volt szabad felvenni s házasságon kívül született, de utóházasság által nem törvényesített gyermekeket sem volt szabad a gyermeklétszámba beszámítani Ezzel szemben ter- mészetesen nemcsak a jelenlévő, hanem a távollévl') és a már nagykorú gyermekeket, söt azokat is számba kellett venni akik már maguk is külön családot alapitottak

3) Tanulságos külföldi példák szerint éppen a házasság tartamára vonatkozó adatok a legkevésbbé teljes értékűek. V. 6. az 1911. évi skót népszámlá- lás idevonatkozó igen értékes adatait Burgdörfer Die sohottische Familienstatistik von 1911. c. cik- kében (Allgemeines Statistisches Archiv 9. Jahn gang, 1915, 529———56i. ll

8, szám_ —— (369 — 1936 let—ezésekre, egyszersmind pedig a legkülön-

félébb egybevetéselcre szintén alkalmat ad;

tehát a mélyreható kutatómunkának ugyan- csak értékes forrása.

ülsősorban az utóbbi körülménynek köszönhető, hogy a bel— és külföldi nép—

számlálások a legtöbbször erre a kérdésre is kiterjeszkedtek. A házas termékeny—

ség statisztikai mérlegének ingadozását újabban nemcsak a tudomány részéről, ha—

nem a kormányzat, a társadalom, a napi sajtó és a közönség oldaláról és mondhatni Európaszerte is egyre fokozódó figyelem kíséri. Ami nem is csoda tekintettel arra, hogy a mult század vége és még inkább a világhábort'i óta éppen az Óvilág vezetö kulti'irnemzetei körében a születések ha- nyatlásának, a házas termékenység korlá—

tozásának és korlátozódásának tünete szabja meg a népesedés irányvonalát. A XX. század eleje óta talán egy pillanatig sem volt oly zavaros a demográfiai helyzet, mint napjainkban: hiszen mig az egyik ol- dalról az egyáltalában nem tisztázott, in- kább csak viszonylagosnak látszó túlnépe- sedés veszélyét festik falra, addig a másik oldalról az elnéptelenedés, a mennyiségi és egyben minőségi értékcsökkenés, a népes- ségi versenyben való elmaradás réme few nyeget. A magyar népességfejlődés üteme szintén aggasztóan meglassult; aligha túlo- zunk tehát, ha megállapítjuk. hogy a nép- mozgalmi statisztika e tárgykörbe tartozó hazai adatsorai mellett népszámlálásaink termékenységi anyaggyiijteménye szintén a legéberebb figyelmet érdemli meg, témánk tehát az 1930. évi népszámlálás adatai alap- ján a legrészletesebb kidolgozásra is számot tarthatna. Szeml-e-cikkünk keretében ennek mintegy bevezetéselcépen azonban csupán a iőeredmények táblázatos bemutatását kí—

sérelhetjiik meg,

A magyar népszámlálások 1920 óta gyüjtik és dolgozzák fel a házasságok ter—

mékenységéről tájékoztató adatokat. A számlálólap ugyan elsőízben már 1910-ben tudakolta a házasságból született összes és életben lévő gyermekek számát s erről elég részletes feldolgozási tervezet is elkészült, ez a feldolgozás azonban elmaradt. 1920-ban (valamint 1980-ban is) a számlálólapon a fenti kérdésen kívül a házasságkötés (há- zasságkötések) éve is szerepelt, Csonka- Magyarország első népszámlálása azonban a területileg igen részletes (községi, sőt na—

gyobb helyeken kerületi tagolásban elké—

szült) feldolgozás során erre az adatra nem

volt tekintettel, hanem csak vallásfelekeze- tenkint és anyanyelvek szerint állapította meg a férjes és özvegy nők élveszületett és életben lévő gyermekeinek számlát, vala—

mint az asszonyoknak a termékenységi fokok szerint való tagozódását; ezt a feldolgozást egyidejűleg egy elég részletes foglalkozási csoportosítás (az á. n. foglal- kozás—demografiai tagolás) szerint járáson—

kint elkészít—ett tabella is kiegészítette, míg a valláson és anyanyelven belül az életkor- ral is kombinált (járási) táblázatnak költ- ségvetési fedezet hiányában sajnos csak a terve maradt fenn. Minthogy az 1920. évi népszámlálás területi szempontból szinte aránytalanul bö alapanyagot produkált, és mert a feldolgozási anyag túlságOs elapró- zása a gépi feldolgozás szempontjából sem látszott előnyösnek, 1930. évi tábla—

tervezetünk kisérletképen a községi rész—

letezést elhagyta és csupán törvényható- ságonkinti (s azok-on belül az összes já—

rások _ az összes megyei városok két gyüj—

tőtételét megkülönböztető) tagolásra terjedt ki, söt tárgyi tekintetben is az ú. n. foglal—

kozás-demografiainál valamivel összevon- tabb foglalkozási kategorizálásban1) haladt;

e területi és tartalmi sűrítéssel szemben igen lényeges bővítést jelent, hogy a feldolgozás a jelzett foglalkozási ágakon belül kor sze- rint, sőt az egyes korcsoportokon belül a házasság fennállási ideje szerint is tovább- tagozódott, vagyis hármas egybevetésbenz) készült el, ezenkívül pedig adatai —— de csak

foglalkozási ágankint-—a fő vallásokkal és a magyar anyanyelvvelft) is kotnl'únáliatlak.

1) Már itt utalhatunk a később ismertetendö foglalkozási kategorizálás egyik hiányára, arra, hogy a 10 kat, holdon aluli birtokosok és bérlők ezúttal feldolgozás-technikai okokból egy tételben mutattattak ki, holott a házas termékenység e kategórián belül sem egészen egyenlő, hanem éppen az 1 kat. holdon aluli törpebirtokosoknál a legala- csonyabb. Megjegyzendő még, hogy 1920—ban a kereső és eltartott házas nők adatai külön dolgoz—

tattak fel; előbbiek kis számára való tekintettel 1930-ban ez a szétválasztás elmaradt (a kereső és eltartott férjes nőket egybefoglaló foglalkozási kate—

góriákba természetesen előbbiek ezúttal is saját foglalkozásuk alapján, míg az eltartottak férjük hivatásának megfelelően soroltattak be). 1920—ban és 1930-ban egyébként a közszolgálati és szabad- foglalkozásokról egyaránt kiilön részletfeldolgozas is készült.

?) Eredeti táblatervezetünk még a vallás kom-

tehát négyszeres (foglalkozás-vallás- kor—házassági tartani szerinti) összevetésre is ki- teríeszkedett, de pénzügyi okokból nem volt meg- valósítható.

3) A nem magyar ajkúak adatait e szerint levo- nás útján egy tételben szintén meg lehet állapítani.

47*

8. szám. _— 670

1936

1930—ban a termékenységi feldolgozás hiányzó családi statisztika terén a további csak a házas nőkről készült el (az 1920. évi

feldolgozás az özvegy nőkre is kiterjedt).

Korcsoportosítása a normális keretekben ha—

ladt, a házasság időtartamának tagolása azonban a hasonló tárgyú népmozgalmi fel—

dolgozások nyomán csupán négy Ötéves ka—

tegóriátl) és a 20 évnél hosszabb ideje fenn- álló házasságok nagy zárócsoportját külön- bözteti meg. Megjegyzendő, hogy a gép—

kártya megtervezésénél a házasság időtar- tamának felvétele még nem jött szóba; az idevonatkozó adatoknak a gépkártyába való átvitele azonban az által mégis lehetségessé vált, hogy a kártyának a két nemre vonat- kozó oszlopa természetszerűleg csak két po—

ziciót vett igénybe, tehát kihasználatlan ma- radt, s így felszabaduló pozícióit a házassá- gok időtartamának megjelölésére felhasz- nálhattuk. Lehetséges persze, hogy ez a kényszermegoldás némileg az idevágó ada—

tok megbízhatóságának is rovására ment.

Az adatok jóságának a kérdésénél egyéb- ként még azt is figyelembe kell venni, hogy az időtartam többszöri házasságkötések ese—

tében is az első esküvő évétől számíttatott, ami az egyes házasságok közé ékelődő ahá- zas termékenységi pauzáknak beszámítása miatt szintén nem hibátlan eljárás, bár az elméleti irodalom szerint legalább is meg—

engedhető. Az a javaslatunk, hogy ennek a zavaró tényezőnek kiküszöbölése céljából az első házasságban élők adatai külön dol- goztassanak fel, pénzügyi nehézségek miatt került le _— sajnos —— a napirendről. Ezért

végeredményben a házasság időtartama sze—

rint tagolt adatoknak inkább csak jó tájé- koztató értéket tulajdoníthatunk?) Az 1940.

évi népszámlálásra vár, hogy a nálunk út—

törésszámba menő kombinált feldolgozások tanulságainak és tapasztalatainak mérlege—

lésével ezeket a hiányosságokat kiküszö—

bölje s a házas termékenység módszeres megfigyelése, egyben pedig a nagyon is

1) Itt különösen az első ötéves csoport leg- alább két részre: a 2 évnél rövidebb ideje s 2—4 éve fennálló házasságok csoportjára bontása, va—

lamint esetleg bizonyos jellegzetesebb kategóriák (háború alatt kötött házasságok) kiemelése is ér- dekes lehetne. Sőt a 20 évet meghaladó házasságok nagy csoportját szintén érdemes volna egy-két to—

vábbi időtartamcsoportra szétosztani.

2) Ehelyt utalhatunk arra, hogy az 1920. évi

főbb adatokat a népszámlálási mű Ill—IV., V, és

VI. részében, az 1930. évieket pedig a lV—V. ré—

szében lehet megtalálni. (A megfelelő népmozgalmi feldolgozások eredményeit a népmozgalmi közle—

mények rendszeresen felölelik.)

lépéseket megtegye.

A házas termékenység alakulása 1920—ban és 1930—ban anyanyelv, vallás és foglalko-

zás szerint.

A népmozgalmi statisztika arról tanus- kodik, hogy a mai Magyarország ezer l'é- lekre számított nyers élveszül—etési aránya 1920 és 1930 közt 31'4-ről 25'4—re1) !hanyat—

lott. A vissza—esés szinte megdöbbentően nagy: 1920 : 100 alapon az 1930. évi nyers élveszületési hányados indexe már csak 81 volt. Európai viszonylatban, a nagy nyugati nemzetekhez képest 'a magyar nép megúj- hodásának üteme ugyan még 1930-ban is nagyban-egészben kielégítőnek látszott, ke- leti szomszédaink, a szláv-ság nagy tömbjé—

nek születési gyakoriságához képest azon—

ban a megcsonkított Magyarország demo—

grafiai helyzete, ha nem is katasztrofálisnak, de legalább is aggályosnak mondható, Két—

ségtelen, ?hogy a trianoni csapás is részes népességbirdógiai állapotaink ilyetén lerom—

lásában, mintahogy nagy része van ebben annak is, hogy a lakosság kor stb. szerinti ré—

tegződése, területi elhelyezkedése megválto- zott (így pl. a nagyvárosiasan meddő Budapest népességi súlya a területcsonkí—

tás kÖX'CtkCZtÓl'wn túlságosan megnagyob—

bodott). Természetesen domináló jelentő—

sége e visszafejlődésben elsősorban a köz—

ismert szociális, gazdasági, biológiai, kultu- rális, morális stb. okoknak és rúgóknak van., Minthogy az újabb adatközlések szerint a megújhodz'isi képesség és akarat nálunk 1930 óta egyre gyengül s a születési há—

nyados fokról-fokra siklik a lejtőn tovább és visszaesését immár a halandóság. kivált pedig a csecsemő- és gyern'iekhalálozás kétségtelenül elég jelentős enyhülése sem tudja ellensúlyozni: népszámlálásaink—

nak a regenerálódási viszonyok részletes feltárása egyben a születések csökkenése néven ismert népbetegség gyógyító eszkö—

zeinek és irányainak megz'illapítása szem- pontjából nagyfontosságú házas termé—

kenységi adatanyaga az alapos kiaknázást felettébb megérden'ili.

Tekintettel arra, hogy l930-ban csak a férjes nők gyermekeinek száma határozta—

tott meg, az Özvegy nők házas termékeny- ségére vonatkozó 1920—as adatokat el-

1) Az 1935. évi arány még ennél is jóval ke—

vesebb: 2'1'20/00.

8. szám.

hanyagolhatjukf) a viszonyok első áttekin- tése céljából e szerint a házasságban élő asszonyok törvényes gyermekeinek ('élve— és halvaszülöitelnek) 1920. és 1930. évi összes számából kell kiindulni. Előrebocsájtjuk, hogy itt, mint dolgozatunk nagyobb részé- ben is, csupán a száz férjes nőre eső gyer- meIdő/szamnak, ennek az egyes termékeny—

se'yí fokok szerepét" némileg elmosó, a szél- sőségeket eltompító állagsza'mnak megálla- pítására szorítkozunk. A már említett nép—

számlálási közleményekben azonban a részletesebb adatok is nagy bőségben ren- delkezésre állanak.

Népességiink házas termékenységének elváltozásáról népszámlálási alapon a kö—

vetkező végszámok tájékoztatnak:

Sváz férjes nő összesen születelt gyermekeinek

átlagos száma

1920-ban . . . . . . . . 362

1930—ban . . . . . . . A 327

1930. évi index (1920 : 100) 90

Népszz'nnlz'ilásaink tanuskodása szerint a házas nők gyermekáldasa tíz év alatt

pontosan J/w—ével lett kisebb (a nyers élve- születési arányszám szerint a csökkenés csaknem kétszerakkora). Adatainkból ki- tetszőleg a négygyermekes család mint ál—

layos tönuryjelenséy a háború után már szinte ismeretlen fogalom, csupán a mult álomképe. Sőt 1030—ban a normális nép- szaporodásra éppen csakhogy elégséges háromgyermekes családi típus már túlsá- gosan dominálóan nyomult az előtérbe.

Igaz, hogy a né1')sz;'nnlálz'isi átlagszámot a be nem fejezett hazassagok tömegeinek még természettől fogva is hiányos gyer-

meklrétszáma elég erősen terhehf) a két

1) Megemlíthetjiik azonban, hogy 1920—ban száz Özvegy nőre átlag 477 házasságukból származó, összesen született gyermek jutott.

2) Itt említhető, hogy a halálozási lapok alap—

ján végzett népmozgalmi statisztikai adatgyüjtés szerint a halál által befejezett házasságok teljes termélcenysóye valamivel magasabb, mint a fenti népszámlálási adalek. 1920—ban ugyanis a nő lia- lálával megszünt minden szó: házasságra 387 (is:—

szesen született gyermek jutott. (Biológiai megálla—

pítások szerint, ha a nő termekenysógónek egész időszakát házasságban éli le, tehát sem a későn házasodás, sem a nagyon fiatalon elhalálozás esete nem fordul elő. a szülések normális teljes száma 7 volna; Prinzíng ,,Handbnch der medizi- nischen Statistik" c. művében -- Jena, l*031,22.l.——

a fiziológiai terim'xkenységnek az egészség veszélyez—

tetése nélküli normális felső határát még természeti állapotban élő népeknél is 8—4) gyermeksziilésre teszi.) A fenti arányszám 1930,ban is még 382 volt, a spáeium tehát a nőpmozgalmi és nép—

számlálási adat közt a tíz év előttivel szemben igen erősen kitágult. Ennek főoka_ hogy még 1930—ban

—— 071 —— 1936

legutolsó népszámlálás közt eltelt évtized alatti változásokat pedig csak akkor érté- kelhetnők kellőképen, ha az 1920. évi nép- számlálásról legalább a korral tagolt ada—

tok is rendelkezésre államának. Az a tény azonban, hogy 1930—ban egy családra ( fér—

jes asszonyra) már csak nem is egészen 3'3 gyermek jutott, egymagában is kiáltó bizo- nyítéka népesedésünlc erősen megromlott helyzetének.

Az 1920. és 1930. évi népszámlálások házas termékenységi jelzőszámait még anyanyelvi, vallási és foglalkozási csopor- tosításban is összemérhetjiik. Vessünk elő—

ször egy szempillantást a magyar és a nem magyar ajkú, valamint a főbb Iiitfelelceze- telchez tartozó házas nők átlagos gyermek- létszámára (l. 1. tábla).

1. A férjes nők házas termékenysége (átlagos gyermekszáma) 1920—ban és 1930—ban anyanyelv

és vallás szerint.

Fe'condite' des mariages (nombre moyen d'mfants légi- tlmes) en 1920 ft 1930, suivant la langue matemelle

et la conf'ession.

_a_. . ya

§§3§ :. §

.aggx ; §

N % §)

Mis %—

:cró § ;

G' ki % ll a

' § : 53 ;) x

Anyanyelv, vallas % : l 353 .; s

* CC §— ; e

. 53§ %u ne?-,É

Langue matemelle et confesswn : g § § § 53 "

— V:

ga? %S 3 3 §§

m:: nincs 3 D___

.5 N-

m m 333

1920. 1930- 3313 g

ban ban "

a) Anyanyelv szerint a) Suívant la langue matemelle Magyar anyanyelvű —— H'ongroises . Nem magyar anyanyelvű —— Non

Hongroises . . . . . . . . . . . 378 343 91 380 326 90

b) Vallás szerint b) Suiuanl la confessíon

Római katolikus — Calhol. rom 872 336 90 Görög katolikus — Uniates 410 398 97 Református —— Calvim'stes . . 346 320 92

Ág. h. evangélikus — Luthe'm'ennes 354 315 89

Izraelita — Israe'lz'tes . . . . , . 297 240 81

Egyéb—Autres . . , , . . . . 371857 96

Általában " En général.

is azok a nők haltak el a legtömegesebben, akik házasságukat a régi békekorszak idején kötött—ék és legalább részben akkor is élték le, míg a népszám- lálási adathan már az egyke háború utáni terje—

dése is erősebben kifejezésre jut.

8. szám. __ 6^a_l 2 1936 eléggé hátrányos tünet, bár a magyar

ajkúak erősebb városias-nagyvárosias (szé—

kesfővárosi) településével is szorosabban összefügg. A vallási adatok a közismert el- téréseket mutatják (a görög katolikusok ki—

emelkedő, a római katolikusok kedvező, a protestánsok valamivel átlag alatti és a zsi- dók igen alacsony házas termékenységé- vel). Minthogy a magyar szakirodalom az idevágó adatokat már behatóan feltártal) s oknyomozó alaponZ) rúgóinak: a gazdasági, szociális, műveltségi, települési, népesség—

összetételi stb. indítóokoknak jelentőségét, sőt ezek mellett a, vallási vagy helyesebben vallásossági és morális téren is meglévő különbségeket szintén kiemelte, itt legfel- jebb az időbeli eltolódásokra érdemes a statisztikai kutatás sugárkévéjét ráirányí- tani. Figyelemreméltó például, hogy a két legnépesebb vallásfelekezet, a római katoli—

kusság és a reformátusság házas termé- kenységi aránya előbbinek az országos át—

laggal egyező, de az utóbbinál erősebb mérvű leforgácsolódása miatt3) 1920 óta valamivel közelebb került egymáshoz, bár a római katolikusok fölénye 1930-ban is még elvitathatatlan. A zsidóság egészen kü—

lönleges helyet foglal el: az izraelita csalá- dok átlagos gyermekszáma 1920—ban és 1930—ban egyformán a legalacsonyabb volt, sőt a legutóbbi tíz év alatt kétszer olyan gyorsan zuhant le, mint az országos átlag;

ez a felekezet ma már a teljes stagnálás, sőt a népességi visszafejlődés korszakába ér—

kezett el.

Igen érdekes a foglalkozási főcsoportok

szerint 4) tagolt adatkép is (1. 2. tábla). A

népességfejlődést tárgyaló dolgozatoknak szinte az unalomig megismételt tétele, hogy népesedésünknek az agrár lakosság vitalitása az egyetlen komoly ősforrúsa. 2.

1) V. 6. főleg Pezenhoiier Antal ,,A demográfiai viszonyok befolyása a nép szaporodását-a" (Buda—

pest, 1922.) 6. igen átfogó, de nem teljesen mód- szeres könyvét.

2) L. Schneller Károly drl: Születési arány és vallásfelekezet (Pécs, 1923).

3) A magasabb adat azonban rendszerint is könnyebben csökken nagyobb mértékben, mint a minimumhoz egy árnyalattal közelebb álló kisebb;

egyébként is Európaszerte tapasztalható, hogy a szaporább népességcsoportok születési arányszá—

muk gyorsabb ütemű visszaesésével törekednek a lassabban fejlődőknek a gyermekszám korlátozása terén szerzett felettébb kétes értékű "előnyét" be- hozni

4) Megjegyzendő, hogy 1920—41930-as alapon még néhány további foglalkozási alcsoport adatai—

nak egybevetésére is volna lehetőség. Erre nincs most teriink.

2. A férjes nők házas termékenysége (átlagos gyermekszáma) 1920—ban és 1930-ban foglalko-

zási főcsoportok szerint.

Fécondite' des mariaws (nombre moyen (l'enfants légiiimcs) em 1920 et 1930, suívant les grandes caté—

gories de professions.

§ 553 $ ': §

,_.,.. Vg * §

Egán ! s

93 $$$ ? ::

sOT' ,: " "' :

, , . ,, mág § 3; % §

Doglalkozasi foesoport § §); ÉÉÉ áig;

, . . . 3075 a) m 3 emg

Grandes categories de professwns : § É § : "CE n

ef EFI: 93a§

gé %% s §

"___n, "2 u.i en ezt ;; 8 3 3921 mao ggg—§

ban ban **

Östermelés —- l')rz)dueiiun (ln sol . 406 878 93 Bányászat és koha—zat ——— Mines el

métallurgz'c 85—i 357 101

ipar — lnduslrie . . . . . 307 266 $"

Kereskedelem (es hi el --— Commerce

et crédz't , . , . . . 279 283 544 Közlekedés —— Transports . 314, 274 H?

Ipar-forgalom együtt —— Total pour l'industrie, le commerce, le cre'flu

et les lmnsporís . 305 265 H?

Közszolgálat és szabadfogl. — Ser-

vices publ. el wol'esaions lib, 250 225 88 Véderő, stbi — De'/ertse nationale, ete. 1432 176 ltB Napszamosk.m.n. —Joumalierss.a.z. 369 3615 98 Nyugdíjasok stb., tőkepénzesek stb. ;

" Retraite's, elv.. ren/l'iers, etc. 363: 348 96 Házi cselédek —— Dmneshgues 3251 208 92 Egyéb és ismeretlen foglalkozasúat

— Profe'smfows autres el, inronm'Ws BOl 273 91 Általában —— fin général .

sz. táblánk szerint valóban az; hiszen 1920.

évi 4106-es és 1930-as 378—:is házas termé- kenységi mutatója nemcsak magasan az országos átlag fölé emelkedikf) hanem

arra mutat, hogy az őstermelőnép a csa- ládonkint csaknem négygyermekes átlagos szintet még tartja; egyébként arányszáma—

nak 1920—1930. évi visszaesése is enyhébb az országosnál. Annál sajnálatosabb az ipar, a közlekedés és a leginkább elvárosiasodott kereskedelem körében szembetűnő 13 16

%—os hanyatlás. A véderő stb. sorában

össze—írt népesség 1920—ban a karhatalmi alakulatok s a még le nem szereltek nagy létszáma miatt egészen abnormis összeté- tellel bírt: az átlagos gyermekszám szokat—

lannak tetsző erős előreszökkenését ez az egy ok is kellőképen magyarázza. A többi

1) A mindenkori országos átlagot 100-zal V—éve egyenlőnek, az őstermeiés házas termékenységi arányának jelzőszáma 1920—ban 112, 1930—ban meg éppenséggel 116 volt.

!. SZÁZ FÉRJES NÖRE JUTOTT HÁZASSÁGUKBÓL SZULETETT GYERMEK.

!. FÉCONDlTÉ LÉGlTIME POUR 100 FEMMES MARIÉES.

O 'lOO 200 300 Lo-OO

Östermelés —— Production du sol

Bányászat és kohászat Mines el métallurgie lpar — lndustrie

Kereskedelem és hitel Commerce et crédlt

Közlekedés — Transporls

Közszolgálat és szabadloglalkoza's Services publ. et professions lib.

Véderő — Défense nationale

Napszámos k. m. n.

Journaliers s. a. l.

Nyugdíjasok stb., tőkepénzesek stb.

Retraités, etc., rentiers, etc.

Házi cselédek —— Domestigues Egyéb és ismeretlen fogl.

Professions autres et inconnues

Általában — En général

1920 M 1930

M .5 l'. 511935.

_

_ R.H.de Sr.1936.l