Magyarország nemzetközi fizetési mérlegének alakulása 1923-ban és 1924-ben

1925 —451—— 11—12. szám míére importance a presgue atteint o

millions de couronnes—or et one, malgre' cela, la balance du commerce exte'ríeur d'octobre dernier s9est solde'e par un ach], on doit le considérer comme un mois tre's favorable au point de vue de la capacité de rendement économigue de la Hongrie.

En ce gui concerne la somme totale du mouvement du commerce exte'rieur, il niy a eu de changement notable ni par rapport aux résultats d'oetobre 1924 ni relatioement a ceux de septembre 1925. Toutefois, guant aux elé- tails, on ooit, a l'importation de tissus de eoton et de laine,un décroissement de'passant méme celui gui s"est produit, par rapport a septembre 1925 et octobre 1924, a l'exporta- tion ole froment et de farines, décroissement gui nla cepenolant été tres considérable, pour les tissus mentionnés, gue par rapport a oc- tobre 1924. (,?uoigue cette elimination semble tres grande, elle ne doit guére étre considérée comme une baisse de l'importation, de 1925, oles deux importants articles (l"importation, ear, en raison de la suspension des prohi—

bitions ayant rigoureusement limite, pendant plus illan an, [entrée oles articles textiles, llimportation de tissus de eoton et de laine apait, en octobre 1924, tellement de'passé le niveau normal galelle n'est, guere propre a seroir de base de comparaison.

Les importations de bois, de papier, de coton et de cafe bruts, ainsi gue celle des métaua bruts se sont, en octobre, accrues par rapport

a l'année derniere. Llescportation (le mais.

de sucre, de oolaille merte, (llanimausc de trait et de bouclierie, de machines, ellarticles delectricite' et de oiancles fraíches et préparées se développait. Outre les produits panifiables susmentionnés, on nla releee' un certain ]ie'c/tissement gae pour [exportation d'oeufs, de lzaricots et de légumes frais.

Az 1925. év október havaban a behoza—

tal értéke 77'2 millió, a kivitele 778 millió aranykorona volt. A havi mérleg tehat O'U millió aranykorona kiviteli többlettel zar/alt.

Az október hónapot megelőző két hónapban is mar aktív Volt a külkereskedelmi mérleg s októberben csak azért volt az aktivitás viszonylag kismértékű, mert. a búza- és liszt- araknak oktober havi lanyhasága s ezzel kapcsolatban fellépő elhelyezési nehézségek

folytán az októberi liszt-, búza— és rozsexport a szeptember havi exporthoz kepest rendkí- vül visszaesett. Magyarország ugyanis lisztből a szeptemberi 325408 métermazsaval szem- ben októberben csak 268573 métermazsát, búzából a szeptemberi 444289 métermázsaval szemben 324154 métermazsat és rozsból pedig a 253746 métermazsa helyett csak 103679 métermazsat exportált. Tekintettel arra, hogy az itt emlitett harom elsőrendű exportcikkne'l jelentkezo" visszaesés értéke megközelíti a 9 millió aranykoronát, az október hónapot, mely az itt vazolt visszaesés dacára is aktiv egyen- leggel zárult, az ország gazdasági teljesítő- ke'pessége szempontjából igen kedvező hónapnak kell tekintenünk. A gabona- és lisztexportnak az árszínvonal hanyatlásával kapcsolatos idő- leges visszaesése az ország gazdasági élete szempontjabol különben sem kedvezőtlen je- lenség, mert remélni engedi, hogy a külföldre szállítható készletekből ezután még nagyobb mennyiségek lesznek magasabb árak mellett értékesíthetők.

A külkereskedelmi forgalom végösszegeit illetőleg nem mutatkozik nagyobb eltolódás sem a mult év október havi, sem a folyó év szeptember havi eredményeivel szemben. A részleteknél azonban a f. évi szeptemberi, valamint a multévi októberi exporthoz képest a lisztnél és gabonánál jelentkező visszaesés mértékét is meghaladó csökkenés mutatkozik a pamut— és gyapjúszövetbehozatalnal. A két utóbb említett cikknél a visszaesés azonban csak a multévi oktober hónaphoz viszonyítva igen jelentékeny. Ez a látszólag igen nagy—

mértékű visszaesés azonban alig tekinthető e két fontos importcikk f. évi behozatalaban való hanyatlásnak, mert az 1924. októberi pamut— és gyapjúszövetimport —— a textíliák behozatalát több mint egy éven át szigorúan korlátozó intézkedéseknek feliüggesztésével kapcsolatban — e cikkekből abnormisan magas s így összehasonlítasra alig alkalmas.

Az elmult évhez képest növekedett a fa, papíros, nyerspamut, nyersfémek és a nyers- kávé behozatala. A kivitelben pedig fejlődött a vágó— és igasallatok, cukor, leölt baromfi, tengeri, gépek és Villamossági cikkek, valamint a friss és elkészített hús exportja.

A már előbb említett kenyértermékek melle-tr csupan a tojás, friss főzelék és babkivítel mutat bizonyos ellanyhulast. T. B.

Ill.-l nnnllnn-u-u-u-n-u.n.-nn-nun-ll..n-n-n-n-I-nnlull-lln.n-uu-n-n-n-nnnln-no-nuu """"""""'"§!l11111211111231125121222525'

'ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY

Ill-IIIIll-ll.-lül-JuanIllnlunlllllhhlluudllllllllnlllllllioual-llilllI-IDIlllllillmlullunlumkmhmukmmm—núalDl-zl-llllllnllll-ll-Ill

Magyarország nemzetközi fizetési mérlegének alakulása 1923-ban és 1924-ben.

Formation de la balance internationale des payements de la Hongrie en 1993 et en 1924.

Résume'. Lors de llétablisseinent de la balance des payements de la Hongrie pour 1923 et 1924, nous avons suivi la mé—

thode conseillée, pour étre adoptée uniformé—

ment et internationalement, par la Société des Nations. Uest pourguoi, le schéma de cette balance di/fere essentiellement de celui emplogé auparavant, par ADU. Aloyse de Seabo'kv, sous- secrétaire dlEtat et Frédéric de Fellner, professeur d Université, pour les ealeuls con—

cernant la formation de la balance des page—

ments de Hongrie. Conformément au scliéma établi par la Société des Nations, nous avons introduit dans la balance certains grands postes du mouvement international des capitaux

—— par exemple le mouvement du crédit et des titres —— gui nlétaient pas relevés par les auteurs

mentionne's. En raison de ce changement de méthode, les résultats de la balance des pay/e- ments de 1923 et de 1924 ne sauraient étre comparés avec ceux établis, pour les années autérieures, dans les les calculs faits par euoc, gue si on laissait de cóté les dif'férents postes du mouvement des capitauoc.

Il nle'tait pas possible de se conformer aux . plus petits details du systeme de ba- lance oles payements adopté par la Société des Nations. Aussi, ln ou la situation de la Hongrie a rendu souhaitable la prise en considération de certaines formes spéciales du mouvement international des valeurs, guelgues modifications ont—ellés été apportées au grou—

pement des postes. A ce point de vue, on devait faire ressortir surtout les pa Jements effectués en vertu du traité de paix de Trianon. Comme on ne pouvait s appuger sur des cadres nettement établis au point de vue de la teneur, dans plusieurs cas —— et parti- culierement pour les postes relatifs au mouve—

ment international des capitaux — il a fallu créer des cadres, en prenant avec soin en constdération les vues tlie'origues et pratigues.

Le gros des exportations et des importa—

(ions de payement (lites invisibles est con—

stitue' par les payements figurant au poste

du mouvement des capitaux. Comme pour cer—

taines formes du mouvement international des capitanr et particulierement, pour la vente

et llachal des valeurs en circulation et l'aeti—

vité du credit privé —— nous ne disposions pas de moyens suseeptibles dle'tablir ou d'éva—

luer, statistiguement, d'une fag'on eracte la valeur de toute la masse du mouvement in- ternational, cest en pesant soigneusement les installations de la vie économigue hongroise et ses différents facteurs, gue nous avons ré- solu cette guestion.

La Société des Nations ayant souhaité gulon employílt le systcme brut pour lléta- blissement de la balance des payements, — puisgu'on peut éviter certaines omissions de cette fagon, — nous avons fait une balance brute en son essence. Toutefois, apres nous étre rendu compte gue, pour certains postes, les données nettes pouvaient étre plus exacte- ment établies ou évalue'es statistiguement, nous avons préféré y employer, exceptionnellement, le systeme net.

Outre les changements survenus, selon la formation du mouvement international des valeurs, dans les créances et les dettes du pays, nous avons, autant gue possible, relevé, par postes, lle/fectif méme des créances et des det-tes. Cependant, guant a l'effectif de cer- taines créances et dettes, il n"était pas pos- sible de se procurer de données emactes. Pour les postes représentant des sommes dues a la Hongrie, ce défaut est atténué par le fait gulen général, il ne s'agit gue d'effectifs re- tativement insignifiants, la Hongrie n'ayant été —— ni avant la guerre ni depuis — á méme de placar a Fétranger de eapitaua' pouvant comporter des arrérages considérables.

Dans llintérét de llexactitude de la ba- lance, nous avons tdclie' dlétablir les sommes de raleur par un relevemenl statistigue dé—

taillé des données. Lo ou ce nlétait pas pos- sible, nous avons recouru a de prudentes évaluations ; et lorsgu7il nly avait pas de base pour cela nous nous sommes tant pour les postes de payement actifs gue passifs, rapprochés plutot de la limite minima.

En examinant les résultats de la balance des pagements de la Hongrie pour 1923 el1924, on remargue gue le mouvement international des valeurs a été tres faible. Et si l'on

1925

compare cette balance avec celles de la Hongrie dlavant-guerre et des autres Etats, on voit gue le moavement des valeurs s'effectaant entre la Hongrie et llétranger, est bien resté au- dessous des proportions gu*ondevraitatteindre en temps normal, et dans le cas ou la Hongrie se ratlacherait plus e'troitement a la vie éco—

nomigue internationale. (,)uoigue l'Autriche ait moins dlhabitants gue la Hongrie et gue les forces economigues de ces deux pays soient en général pareilles, le mounement des inar- chandises diélutriche, par exemple, représente, (: lui seul, plus de valeur gue toute la ba—

lance des payements de Hongrie. La baisse considérable du moutement international des valeurs de la Hongrie tient a plusieurs causes.

Il est indubitable gue les forces économigues du pays furent tellement épuise'es par la guerre, la revolution et les occupationse'tran- geres, gue. pendant les années gui suivirent immédiatement la guerre, il n'eút pu étre guestion dlun mouvement considérable de marchandises ou de capitauoc entre la Hongrie et llétranger. — La production de marchandises et de capitauoc du pays e'tait absorbé par les besoins de la vie économigue intérieure se de'battant entre de graves diffi—

cultés. En outre, par suite, d'une part, du fait gue les payements a e/fectuer pour les capitauoc — d'ailleurs non considérables ——

places a l'étranger avant la guerre, et vice- versa, e'taient suspendus, et par suite, d'autre part, de ce gu'une partie des payements courants se fit en monnaie dévalorisée, les versements regus —— et faits —— par le pays ne furent pas considérables.

La balance des payements de la Hon—

grie, dont le passif fut, en 1923, de 564 millioris de couromies-or, s'est soldée, en 1924, par un actil de 03 million de couromies—or. Le passif de 1923 nla eu pour cause guc le deficit de la balance du commerce eartérieur du pays, car le mouvement des capitauoc, ainsi gue les postes dyintéréts, de dividendes etc. de la balance des payements représentaient un actif, ce gui élait principale- ment da au fait gue, pour llamortissement des dettes anciennes. la Hongrie nla paye', en 1.923, a l"?:ranger, gue des sommes peu considérables.

La raison de l"acti/ de la balance de 1924 est gue. dlune part, la Hongrie a reg'u. cette année-ei, une somme importante de Fernprunt de la reconstruction et gue, dlautre part.

—453— 11—129szám.

guelgue's grandes entreprises ont emprunté, e l'e'tranger, de capitaux considérables. Les postes relatifs aux versements gue le pays a effec- tués pour daemprunts étrangers ont également été supérieurs a ceux de 1923. Le passif de la balance du mouvement des marchandises de Hongrie a aussi. en 1924, dépasse' celui de llannée préeédente. Le passifde la balance.

cause' par ces deuoc postes imoortants, a été _presgue completement contre-balance par l'em—

prunt de la reconslruction et les emprunts contractés par les entreprises privées ; l'actif, représentant 0'3 million de couronnes-or, était di? () l'excédent de recetles des autres postes (transport de marchandises d'entreprises

hongroises et mouvement migratoire).

En examinant, par postes, la balance des payements de la Hongrie, on peut établir gue les postes les plus considérables sont consti—

tués par les sommes provenant du mouvenient

des marchandises. Dans la balance de 1923.

les résultats du mouvement des marchandises avaient un poids relativement plus grand, parce gue les autres postes leur étaient encore bien inférieurs. Mais en 1924, les postes ap- partenant au mouvement des capitauo: ont eu un rőle beaucoup plus considérable. Les som—

mes payées a llétranger pour des intéréts et des dividendes étaient, en 1924. presgue dia: fois supe'rieures a celles versées, a ce titre, en 1923; a cőté du poste de mouvement de marchandises, elles formaient le deuxiízme groupe de la balance des payements gui s"est

soldé par un passif.

Si l'on compare le montant des valeurs représente'es par les balances des payements de 1923 et de 1924, on voit gue le mouve- ment des valeurs de 1924 a été presgue le double de celui de 1923 ; et l*on peut espérer gue, dans llavenir, le mouvement des valeurs slaccroitra encore. Par suite de letablissement de relations économigues plus étroites avec lle'tranger, le mouvement des marchandises augmentera probablement; on fera de plus en plus recours aura; emprunts publics et privés nécessaires au relevement de la Hongrie; les payements a faire pour l'amortissement et pour le service d"intéréts des dettes contracte'es auparavant entre le pays et l'etranger s'effec—

tucront dlunc fagon plus réguliere ; tout cela contribuera a accroitre et llintensilé et les proportions du mom'ement international des

valeurs de la Hongrie.

11—12. * szám.

M

454 —— 1925

a

A nemzetközi űzetésí mérleg megállapítá- sára irányuló munkálatok ma még sem elmé- letileg, sem gyakorlatilag nincsenek elég szí- lárd alapokra felépítve. Még nincs kellőképen tisztázva a nemzetközi fizetések mérlegbe ál- lított eredményének közgazdasági jelentősége, nincs általánosan elfogadott rendszer, melyet a mérleg összeállításánál követni kell, jelen- tékeny részben ismeretlenek továbbá azok a gyakorlati eszközök, amelyeknek segítségével- a mérleg egyes tételei a statisztikai pontos—

ság követelményei szerint megállapíthatók volnának. A kérdés iránt azonban —— amég—

oldásnál mutatkozó nehézségek dacára ——

egyre fokozódó érdeklődést tapasztalunk. Az államok gazdasági helyzetének tárgyalásánál a fizetési mérleg alakulását feltüntető adatok rendszerint beható vizsgálat tárgyát képezik s a tudomány ezzel párhuzamosan nagy ener—

giaval igyekszik felderíteni a mérleg össze- állításánál és birálatánál szem előtt tartandó elveket.

A Nemzetek Szövetségének közgazdasági és pénzügyi irányú tevékenységében erősen kidomborodík az a törekvés, hogy a fizetési mérleg bonyolult, de nagyfontosságú problé—

mája a kormányok közreműködésével is előbbre vítessék. Am. kir. pénzügyminiszter ezt a kormányoknak hangsúlyozottan figyelmébe ajánlott célt a maga részéről is előmozdítani kívánva 1925. évi január hó 31- én SOS/PM sz. alatt kelt rendeletével megbízta a m. kir.

központi statisztikai hivatalt, hogy az ország 1923. és 1924. évi fizetési mérlegének ada- tait állítsa össze, egyúttal felkérte a gazda—

sági élet fontosabb tényezőit hogy a statisz- tikai hivatalra bizott feladat teljesítését adat- szolgáltató tevékeny ségükkel a lehetőség szerint mozdítsák elő.

E munkálatnak a m. kir. pénzügyminiszter úr említett megbízása alapján történt végre- hajtásánál a Nemzetek Szövetsége által egy- séges nemzetközi alkalmazásra ajánlott mód!

szert követtük. Mérlegsémánk ezért lényege—

sen más, mint amelyet a magyarországi tíze- tési mérleg alakulásáról korábban eszközölt számítások — Fellner Frigyes egyetemi tanár és Szabóky Alajos államtitkár száv mításai —— alkalmaztak. E munkálatokban nincsenek kimutatva a tőkék nemzetközi moz—

galmának egyes nagy tételei, például a hitel és eimletforgalom, mely eket ezúttal a Nem' zetek Szövetsége által megállapított sémához képest beállítottunk a mérlegbe. A mérleg eredményére ez az eltérés önmagában olyan nagy befolyással van, hogy kizárja a vég- eredmények nyers összehasonlíthatóságát.

Magyarország fizetési mérlegének korábbi, Fellner Frigyes és Szabóky Alajos által meg- állapított eredményeivel tehát e fizetési mér—

leg eredményét csak a tőkemozgalom egyes tételeinek figyelmen kívül hagyása esetén lehet egybevetni.

A fizetési mérlegnek a Nemzetek Szövet—

sége által megállapított rendszeréhez nem alkalmazkodtunk ridegen a legapróbb rész—

letekig. A tételek esoportosításában bizonyos

változtatásokat eszközöltünk ott, ahol anem- zetközi értékforgalom egyes különleges alak- jainak a űgyelembevételét a hazai viszonyok kívánatossá tették. Ebből a szempontból fő- ként a trianoni békeszerződésben megállapí—

tott rendelkezések szerint teljesített fizetések voltak kiemelendők. Egyébként a népszövet—

ségi mérlegrendszer alapul vételével még nem támaszkodhatott e munkálat tartalmilag egé—

szen meghatározott keretekre, hanem úgy az elméleti, minta gyakorlati szempontok mesz—

szemenő mérlegelésével önállóan kellett azo- kat több esetben megállapítani, különösen a tőkék nemzetközi mozgalmára vonatkozó téte—

leknél. Az n. n. láthatatlan fizetési exportnak és importnak a zömét a tőkemozgalmak gyüj—

tóneve alá sorakozó fizetések képezik. Nem állanak rendelkezésünkre olyan eszközök, amelyeknek segítségével a nemzetközi tőke- forgalom egyes alakjainál, különösen a for- galomban levő értékpapírok adásvételénél és a magánhitel tevékenységénél a nemzetközi forgalom egész tömegének értékét statiszti- kailag meg 23lehetne rögzíteni, vagy megbiz- hatóan fel lehetne becsülni. Megfontolandó volt ennek következtében, hogy mennyiben lehetne a forgalom egy részének számbavé—

telével a fizetési mérleg szóbanlevó tételeinek megállapítását kielégítően biztosítani E kér—

dés megoldása a maf)Pgyar gazdasági élet be—

rendezkedéseinek és különféle tényezőineka mérlegelésével történt.

A Nemzetek Szövetsége a fizetési mérleg összeállításánál a bruttó rendszer alkalmazá- sát tartja kívánatosnak, mert ígv bizonyos kihagyások inkább elkerülhetők lliven ezek- hez az instrukciókhoz, lényegében bruttó mér—

leget adunk. Egyes tételeknél azonban meg—

győződést szerezve arról, hogy a nettó adat statisztikailag pontosabban megállapíthatt'l vagy megbízhatóbban felbecsülhető, helyesebbnek tartottuk kivételesen a nettó rendszer alkal—

mazását.

Az ország követeléseiben vagy tartozásai- ban a nemzetközi ettékíoigalom alakulása szerint bekövetkezett változáson kívüle mun- kálat a lehetőség szerint tételenkint kimutatja

1925 —— 455 11—12. szam.

a követelések és tartozások alladékat is. Né- mely követelésünk és tartozasunk állásáról azonban nem sikerült megbizhato adatokat szerezni. Ezt a fogyatékosságot a Magyar—

ország javára követelést jelentő tételeknél enyhíti az a körülmény, hogy altalaban csak aranylag jelentéktelen alladékokről lehet szó, miutan Magyarország sem a háború előtt, sem azután nem volt abban a helyzetben. hogy a külföldre olyan Összegű tőkéket adhatott volna ki, amelyekből ma számottevő követe- lései állhatnának lenn. A tartozásoknal úgy—

szolvan minden fontosabb tételnek a háború vége szerinti alladékat módunkban van is- mertetni. Azota hiteligényeink a külföldről alig nyertek kielégítést. azonban a békeszer- ződés rendelkezései és a valutak értékének nagyfoku valtozasa lenyegesen nu'mosítottak külföldi tartozasaink összeget. Az eltolódás- nak ezt a két iranyat minden fontosabb eset—

ben ismertetjük.

A munkalat megbízhatósága érdekében nem téveszthettük szem elől azt a feladatot, hogy lehetőleg az adatoknak részletes statisztikai felvételével állapítsuk meg a mérlegbe tartozó értékösszegekct. lx'öztudomz'isu, hogy e fel- adat megvalósítása az adott viszonyok között számos iranyban rendkívüli, sőt bizonyos ira- nyokban még leküzdhetetlen akadályokba üt—

közik. lly esetekben a mellőzhetetlen beeslő eljarast olymt'nlon igyekeztünk megbizhatobba tenni, hogy minden lehető alkalommal meg- kíséreltük a jelenségeket legalább részben felölelő ésa becslés alatamasztasara alkal- mas statisztikai adatok beszerzését és fel- hasznalasat. A beesléseknél altalaban ovatos eljárásra törekedtünk s ezt olyankor, midőn a szabatosabb megállapításnak már nem volt biztos alapja, úgy értelmeztük. hogy úgy az aktív, mint a passzw természetü fizetési té—

teleknél inkabb a minimalis, mint a maxima—

lis ltatárlioz közeledtünk.

A mérlegtételek értékősszegének pontos megz'ill-tpítasanz'il igen erős akadalyt jelentet- tek azok a nagy kilengések, amelyek a magyar korona és néhány más valuta arlolyamanak 1923. és 1924. évi alakulásában észlelhetők.

Az ilyen valutakban kifejezésre jutott és a naptári év különböző időpontjaiban lebonyo- lított fizetéseket. abből a célból, hogy azokat a fizetési mérleg egyes tételeibe az egységes érték közös nevezője ala összevonhassuk, mindenekelőtt a nagyobb art'olyamvaltozasok időszakai szerinti részletezéssel kellett, megalla- pitani s azután az árfolyam ingadozásaiból szarmazo értékeltolődásokat kiegyenlítő kulcs- csal közös értékalapra helyezni. Ebben az

értelemben a nemzetközi fizetéseknek az ü. a.

rossz valutakban megnyil 'anulő összegeit üze—

tési napok, vagy amennyrben ilyen tökéletes részletezés nem volt lehetséges, lehetőleg havi időszakok szerint tagoltuk és a Zürichben jegyzett megfelelő napi, illetve átlagos havi árfolyamokkal a legstabilabb valuta, a dollár parilasaban számítottuk at aranykoronára. Ter—

mészetes, ott, ahol nem lehetett eljutni a havi részletezésig és ennél nagyobb időszakok adatai állottak csak rendelkezésünkre; az illető nagyobb időszakok (negyedév, félév stb.) atlagos zürichi arlolyamaval végeztük az át- szamitast, amint ez az alkalmazott atszami—

tasi kulcsok tablazataból kitűnik.

Az aranykoronára való atszamí'as kulcsai—

nak alkalmazásánál niérlefrelés targyava kel"

lett tennünk azt a körülményt, hogy körül—

belül az 1923. június 1. és 1924. július 31.

köztiidőszakbau a magyar koronának a zürichi és más. pl. a bécsi és pragai piacokon jegy- zett arfolyamai között egy meglehetősen al—

landő és nagy di—zparitas mutatkozik. Tekin—

tettel arra, hog' a magyar koronában kötött valutaüzletek nagy része Bécsben és Prágá- ban bonyolíttatott le. mig a zürichi jegyzés a tényleges forgalom szempontjaből csak ki- sebb jelentőségü volt. a szőbanlevő időszakra vonatkozó atszamítasokual a (zürichi paritás szerinti kulcsot a magyar korona bécsi jegy—

zésével szemben fennállott diszparitasnak meg—

felelően korrigáltuk.

Magyarország nemzetközi fizetési mérlegé—

nek alakulását a tovabbiakban tételek szerint tárgyaljuk :

A) Az országba irányuló pénz-, illetve hí—

telforgalom. (KiviteU I. Tőkejorga lom.

1. A külföld által kölcsönök törlesztésére fize—

tett összegek.

A világháború előtti Magyarorszag allami létée'rt kénytelen volt évszázat'lokon at küz—

delmet folytatni és csak a haborut közvetle- nül megelőző néhány évtized folyaman élvezte a nyugodt és intenzív gazdasági fejlődés kor—

szakat, ezért a tőkeszegény és a külfölddel szemben ados országok—sorába tartozott. A hazai befektetések amellett, hogy jelentékeny külföldi tőkéket vettek igénybe, a belső tőke- piaeot úgyszólván teljesen lekötötték s a kül—

földi hiteligények kielégítésére fordított ma—

gyar tőke nem lehetett számottevő. A vilag- háború előtt tehat a külföld által teljesített

kölcsöntörlesztések tétele Mag 'arorszag fize

30

x

11—12. szám. ——456— 1925

tési mérlegében nem játszott érdem Xges sze-

repet Jelentőséggel bír azonban ez a tétel

a mai Magyarország nemzetközi fizetési mér- legének a megállapításánál. A községi és más közhasznú müvek létesítésére, továbbá a föld—

birtokok beruházására és a házak építésére felhasznált hiteltőkék nagy részét a trianoni békeszerződés által idegen fenhatőság alá juttatott területeken is az ország hitelszerve—

zetének központjában, Budapesten működő nagy pénzintézetek folyósították. Ezeknek a hosszúlejáratú kölcsönöknek még törlesztésre esedékes igen tekintélyes részleteit a háborús területi változások következtében mint nem- zetközi űzctéseket kell ügyelembevenni.

a) Községi és közhasznú művekre adott köl—

csönök törlesztése címén külföldi adásoktól visszafolyt összegek.

A trianoni békeszerződés által elszakított területen lévő községeknek és városoknak túlnyomórészben meg a világháború elott, tehát a koronának aranyparitásos értékében folyósított kölesönökből az 1932. év végén 4155 millió aranykorona követelés állott fenn a budapesti nagy pénzintézeteknél. E kölcsönálladékból 1152 millió korona (27'80/0) a csehszlovák, 1115 millió korona (26 80/0) a jugoszláv, 1842 millió korona (44 30/0) a román, 32 millió korona (0'80/0) az osztrák és végül 1'4 millió korona (U 30/0) az olasz államterületre átcsatolt községek és városok kölcsöntartozásara iutott. A községi és városi beruházásokon kívül más közhasznú célokra (vizszabályozásra és ármentesítésre, vasúti beruházásra, szőlőfelújrtásra, az állattenyész- tés fejlesztésére) is rendszeresen folyósítottak egyes nagyobb budaprsti pénzintézetek a há—

ború előtt az elszakított területekre kölcsö- nöket. melyeknek állndéka az 1922. év Végén körülbelül 50 milló korona volt. Abban az esetben, ha a kölcsönök törlesztése a felvett pénz eredeti értékében történnék, —— évi tör—

lesztés gyanánt 5**/0-ot véve — mintegy 23 millió aranykoronának kellett volna úgy az

1923, mint az 1924. év folyamán a külföld-

A korona értékének hanyatlása a községi és közhasznú kölcsönöket folyósító budapesti nagyobb pénzintézetekre nézve igen súlyos helyzetet teremtett, amennyiben az annak idején túlnyomórészt arunyértékű koronában folyósított kölcsönök törlesztési és kamatjá- rulékait nem kapják meg a folyósított összeg eredeti értékében, hanem kénytelenek voltak a visszafizetésekre nézve olyan megállapodá—

sokat perfektnálni, amelyek szerint a tarto- zások az eredeti értéknek csak egy csekély hányadával egyenlíttetnek ki. Olyan esetek- ben, amikor ilyen megállapodások nem jöttek létre, a törlesztések ezidőszerint még szüne—

telnek. Az 1923. év folyamán Csehszlovákiá- bol 333156, Jugoszláviából 1792, Romániá- ból 19.758, Olaszorszagból 799, összesen tehát 355505 aranykoronaértékű különtéle valutaösszegek folytak be a mai Magyaror- szág területén lévő pénzintézetekhez a tria—

noni béke által elszakított területekre hitele- zett községi, városi és közhasznú kölcsönök tőkevisszarizetése címén. Ugyanezen a címen 1924—ben Csehszlovákiából 1,226.799, Ju- goszláviából 9312, Romániából 15.126, vég- eredményben az összes elszakított területek—

ről 1251237 aranykorona fizetés történt. Az itt kimutatott összegek nemcsak folyó annui- tások, miután az egyezségek létrejötte után az adósoknak egy jelentv-keny része a korabbi évekből hátralékban maradt, valamint a. ké—

sőbbi évekre esedékes annuitásokat is lerótta.

A pontos adatok, amelveknek alapján a folyó annuitásokra eső rész kimutatható volna. nem állanak rendelkezésünkre, néhány pénzinté- zetnél azonban sikerült ilyen részletezést meg- állapítani, mely szerint a befolyt összegnek körülbelül egynegyedrésze képviselné a folyó annuitások törlesztését. Az egész befolyt ösz- szeg 1923 ban csak 15. 1924-ben 5'40/0-a annak a bevételnek, melyet a folyósítás ere—

deti értékében visszafizetésre kerülő annnitá- sokkal kellett volna elérni. Országok szerint vizsgálva a kimutatott eredményeket, meg- állapítható, hogy a visszafizetések túlnyomó—

részét és pedig 1923-ban 937, 1924-ben pedig 98'O'*/.,-át Csehszlovákiából kaptuk,míg a román és jugoszláv törlesztés, melyekre a folyósított Összeg 1922. évvégi álladékának 44'3, illetve 26'80/0-a esik, egészen elenyésző volt. A csehszlovák területre jutott adósok ugyanis sokkal korabban igyekeztek tartozá—

saikat megállapodások útján rendezni és a magyar hitelezőkkel méltányosabb kulcs sze—

rint létesítve megállapodást, a kérdéses adós—

ságok rendezése végett 1923-ban és különö- sen 1924—ben már számottevő fizetéseket tel- jesitettek.

b) A jelzálogos kölcsönök törlesztése címén külföldi adósokzól vlsszafolyt összegek.

A megmaradt Magyarország területén lévő pénzintézetek által az országtól elszakított területeken lévő ingatlanokra (földbirtokokra, bérházakra és gyárakra) folyósított jelzálogos kölcsönök álladéka az 1921. év végén 6l2'0

1925 ——457——— _{_ 11—12. szánt.}

millió koronát tett ki. Ebből 141'8 millió korona, vagyis 23'20/0 a Csehszlovákiához, 2501 millió korona (40'90/0) a Romániához, 2107 millió korona (34'40/0) aJugoszláviahoz, 85 millió korona (1'40/0) az Ausztriához, végül 09 millió korona (0'20/0) az Olaszor—

szághoz csatolt területen lévő ingatlanokra

jutott. A külföldi jelzálogkövetelésnek fenti állományait az 1922. év tolyamán történt tör- lesztések lényegesen nem érintették, miután az esedékes annuitasok a háború utáni rend akíviili viszonyok foly tán legnagyobb részben

nem kerültek kifizetésre. Abban az esetben, ha a jelzálogkölcsönökel az adósok a felvett pénz eredeti értékében rendszeresen törlesz- tették volna, évi átlagban az 19 3. és 1924.

évek folyamán az elszakított területekről tör—

lesztésre befolyt összegnek —— ezt a tőke- álladék 5"/o-ával számítva — 306 millió aranykoronának kellene lennie, s ebből 70 millió aram korona volna a csehszlovák. 125 millió a román, 105 millió a jugoszlav és

*0'4 millió aranykorona az osztrák államterü- leten fekvö ingatlanok után fizetendő.

A jelzálogüzlettel foglalkozó nagyobb buda—

pesti pénzintézetek kimutatásai szerint 1923—

ban jelzálogkölcsönök törlesztése címén a

külföldről összesen 1,154.989 aranykorona

lávia 153507, Romania 123820 és Olasz- ország 266 aranykorona fizetést teljesített.

Az 1924. év folyaman ugyanezen a címen az előbb említett pénzintézetek által bevételezett . összeg 1,689.999 aranykorona volt. Ennek az összegnek túlnyomó részét, mint a megelőző évben befolyt összeg nagy részét is, és pedig 1.302 145 aranykoronát csehszlovák területen lető ingatlanok után fizették. Jugoszláviából 239241. Rómániából 144754, Olaszországból pedig 3.859 aranykorona került kifizetésre.

Bár ezek az adatok, mint említettük, csak a nagyobb budapesti pénzintézetek kimutatásai alapján állittattak össze, elfogadhatók a kül- földről történt jelzálogtörlesztések teljes eredménye gyanánt. A szóbanlevö pénzintéze- tek tárcájában volt ugyanis a magyar pénz- intézeteknél fennálló jelzálogkölcsönöknek mintegy 6/7 része és kétségtelen, hogy mind—

azoknak az egyéb intézeteknek, amelyeka mai Magyarországon a domináló és számbavett intézeteken kívül még jelzálogiizleti tevékeny- séget fejtenek ki, az országtól elszakított te—

rületeken lévö ingatlanokra aránylag jelenték- telen jelzálogkövetelése van betáblázva.

Az országtól elszakított területekről befolyt [összeg, mint a fenti adatok alapján megálla- pítható, 1923-ban 38, 1924vben pedig 5'60/0-a

volt annak az értéknek, mely az annak idején folyósított kölcsönök eredeti értékében történö törlesztés esetén fizetendő lett volna. Az-egész bevételnek 1-v23-ban 760. 1924-ben77'3U/0—át teszik a csehszlovák területenlévó ingatlanok kölcsönei után teljesített visszafizetések. .lu—

goszlávia 1923—ban 133, 1924-ben 141, Ro- mánia 1923-ban 107, 1934-ben 8'6"/(,-os aránnyal szerepel a törlesztések összegében, jóllehet az 1921. év végén fennállott külföldi

kölcsöntartozásokból Jugoszláviára 34'4, Ro-

mániára 40'90/9—os részesedés jut. Itt is, mint

a községi és közhasznú művekre adott köl—

csönök után a külföldről befolyt törlesztések adatainál. megnyilvánul az a körülmény, hogy a csehszlovák területeken levő adósokkal egyrészt méltányosabb kulcs alapján, más- részt sokkal több esetben létesültek megálla—

podások, mint a román és jugoszláv terüle- teken lévő ingatlanok tulajdonosaival.

c) Az annuitásos kölcsó'nó'kó'n kívül más háború előtti követelésekre egyezségek alapján teljesített

fizetések.

Magyarországnak. amint már említettük, a háború előtt a külföldi hiteligények kielegi—

tésére tökefeleslegei nem voltak, a nagyobb budapesti pénzintézetek háború elötti nemzet- közi kapcsolatai azorxban különféle, nagyrészt rövidlejáratú követelések keletkezését vonták maguk után. A háború kitörése folytán az ellenséges államokban lakó adósokkal szem—

ben fennálló követ: lések évekig rendezetlenül maradtak. E követeléseknek a háború alatti kamatokkal felgyülemlett tőkeösszegei atrianouí békeszerződés 231. és 23"). §aiban megálla- pított rendelkezések szerint kerülnek kifize- tésre. Az Angliával, Franciaországgal, Belgium—

mal és Görögországgal szemben fennálló követe—

lések és tartozások a békeszerződés rendel—

kezése alapián telállított Felülvizsgáló és Kiegyenlító Hivatalok utján nyernek rendezést.

Miután e hivatalok mint clearingek működnek és Magyarország lizetési saldoja a clearinget létesítő összes államokkal szemben passzív, általában a kérdéses államokból esedékes követelésekre a magyar fizetési mérleg aktívu—

mát érintő fizetés nem történt. Kivételt képez—

nek azok az esetek, amidőn a clearingszerinti kiegyenlttés a telek által létesitettegyezségekkel és ezek alapján történő fizetésekkel helyettesít- hető.

A nagyobb budapesti pénzintézetekhez a

maguk és vállalataik háborús követeléseinek egyezség útján való rendezése címén aközségi, jelzálogos és hasonló természetű kölcsö—

nökre történt törlesztéseken kívül 1933—ban

ant

11—12. szánt " 458 —— 1925 1,675.l22, 1924—ben 510.153 aranykorona folyt

be Ezeknek az összegeknek túlnyomó része mind a két évben főként Angliából, azután Franciaországból és Csehszlovákiából került kifizetésre. A nagyobb pénzintézetek és val- lalataik követelésein kívül kétségtelenül mások követelései is nyertek még kielégítést köz- vetlen megállapodások alapján. Az utóbbiak után külföldről befolyt összegeket nincs mó- dunkban kimutatni, kétségtelen azonban, hogy a nagy pénzintézetek általkimutatott összeghez képest ezek elenyészőek s így a rendelkezé- sünkre álló adatok kiegészítés nélkül állít- hatók be a fizetési mérlegbe.

Az itt tárgyalt háborús követelések álla- dékáról csupán az angol viszonylatban van- nak adataink. A brit elearing—hivatallal szem- ben a magyar alattvalók seduestralt vagyon és egyéb követelések fejében 628304 angol

font 143 447 egyiptomi font 164. 298 rupia

tárgyak felszámolási hozadékát7 melyeknek tulajdonosai igényüket nem jelentették be úgy, hogy végeredményben részben hivatal- ból, részben az igénybejelentések alapján 655318 angol fontsterlinget irt a magyar clearing javára. A bejelentett magyar igények

összegének közel a felét (300000 fontster-

linget) teszik a pénzintézetek és biztosítók követelései, ezekre 1924. végéig 150000 font- sterling jóváírás történt. A magyar malom—

ipar 100000 fontsterling igénnyel jelentke—

zett, míg a többi követelés magánszemélyekre vonatkozik. A brit clearing hivatal általjóvá—

irt Összegekből jelentékeny tételek (összesen mintegy 250000 fontsterling) olyanokra vo- natkoznak. akik valamely utódállam pol- garaivá váltak. Ez a 250000 fontsterlinga magyar clearing javára írt egesz összeg ma még vitás részének tekintendő. A francia Vi- szonylatban a elearingbe a követeléseknek csak kisebb része került. Számos egyezség

iött létre még a clearing megkezdése előtt.

Bizonyos hogy a magy ar követelések a tar—

tozásokhoz képest igen csekély.ek A belga és görög követelések szintén csak kisjelen—

tőségüek.

(l) A háború után felvett kölcsönökre a kül—

föld által teljesített visszafizetések.

A világháború és az ezutáni forradalmak és ellenséges megszállások következtében fel- merült károk, valamint a súlyos béketeltéte- lek a tőkehiányt Magyarországon nagymér—

tékben fokozták. A háború előtt szépen fej-

lődött hitelszervezet ereje megbénult. Az or—

szág határain kivüli területeken létesített vál—

lalataiktól a magyar pénzintézetek a háború után hosszabb ideig annyira el voltak zárva, hogy azok sorsáról sem tudtak mindig kellő tájékozódást szerezni; általában 6 vállalatok- nak a magyar pénzintézetek részéről termelő tőkékkel való támogatása egyrészt e pénz-—

intézetek tőkeerejének nagyfokú gyengülése, másrészt a többé-kevésbbé állandóan érvény- ben lévő deviza- és egyéb forgalmi korláto—

zásokImiatt úgyszólván teljesen lehetetlenné vált. Igv a háború után a magyar tőke az elszakított területeken lévő és az itteni érde—

keltséghez tartozó vállalatoknak is csak mér—

sékelt és egészen rövid időn belül vissza- folyó hiteleket bocsátott rendelkezésére. Ezért a Magyarországról külföldre adott háború utáni hitelek törlesztésének tétele az 1923.

és 1924. évi fizetési mérleg szempontjabol tárgytalan.

2. Értékpapírok eladása Magyarországból külföldre.

A forgalomban lévő értékpapírok adás—

vétele általában s ezen belül a külföldre történt eladások nem tartoznak a statisztikai megfigyelés alá vett gazdasági jelenségek körébe. Eltekintve azoktól a nehézségektől, amelyek a eíniletek belföldi és nemzetközi moz- galmának számbavételénél általánosan jelent- kéznek, figyelembe kell venni, hogy Magyar- orszagon a belföld es a külföld közötti viszonylatban való értékpapíreladások és vásár—

lások szempontjából felveendő értékeket nagy—

mértékben növeli az úgynevezett értékpapír—

arbitrage, vagyis a budapesti és az egyes külföldi, leginkabb a bécsi és részben a, prágai értéktőzsdén egyaránt jegyzett érték- papírokban az árfolyamkülönbözetek alapján kialakult adásvétel. Az arbitrageforgalomban történö vételek és eladások általában nem jelentik a oímletek tartós elidegenítését s az adásvétel az említett tőzsdéken ugyanazon papirok árfolyamz'tban mutatkozó különbségek szerint állandoan ide—oda hullámzik. Minthogy a jelzett körülmények folytán a forgalom teljes méreteit sem statisztikai megfigyelés, sem becslés tárgyává nem tehettük, a nemzetközi viszonylatban lebonyolított érték papírmozgalom legfontosabb tényezőinek, a 16 legnagyobb——

budapesti pénzintézetnek a birtokából a kül- földre keriilt részvénytömegck értékét allapi- tottuk meg és ennek eredményét, vesszük felé a fizetési mérlegbe. Az emlitett vezető pénz-

intézetek a maguk és vállalataik birtokában volt címletekből külföldre történt elatlásokért,

1925 —459-——— 11— 12. szám.

1923 ban 3,761.800, 1924-ben 6,299.405 aranykoronát vettek be és pedig külföldi cím- letek eladásáért 1923-ban 2,428.525, 1924—ben 4,021.756, belföldi címleiek eladásáért 1923—ban 1333275, 1924—ben 2277649 aranykoronát.

E címletpakettek átvételénél Ausztria, Anglia, Franciaorszag, Svájc és az Amerikai Egy esült—

Államok játszanak érdemlegesszerepet. A ki—

mutatott eladásokon kívül figy elembe kellene venni az országba befolyt összegeket mindazon címletekért, amelyek tőzsdeiigynöki, vagy más közvetítéssel jutottak magyar tulajdonból kül—

földiek birtokába. A forgalomnak ebben a részében is vannak esetenként számottevő tételek, kétségtelen azonban, hogy a mérvadó részt a pénzintézetek és vállalataik által eladott pakettek képviselik. Nem állanak rendelkezésünkre oly an megbízható támpontok, amelyeknek alapján a figyelmen kívül hagyott értéket ki lehetne mutatni Ennek a hiány nak, nézetünk szerint a cimleteladások tételének eredménye szempontjából nincs olyan túl- ságos jelentősége, hogy egy kényszerűségből önkényesen történt becsléssel kikerekítést kellene eszközölni.

3. A külföld részvétele a magyar vállalatok

tőkeemeléselben.

Azon útvonalak között, amelyeken a ked- vezőtlen gazdasági viszonyok dacára az utolsó két év alatt a külföldi tőke Magyarország felé szivárgott, nagyobb figyelmet érdemelnek a magyar részvénytársulatok tőkekibocsátásai- ban történt külföldi részesedések. Főként a forgőtőke hiánya arra kényszerítette a magyar részvénytársulatokat, hogy tetemes arányú uj kibocsátásokkal egészítsék ki alaptőkéiket s ezek ily módon a pénz inflációjának kor- szakában elég tekintélyes részvényiní'láeiót idéztek elő. Ezt az inflációt illusztrálja az a körülmény, hogy pl 1923-ban a budapesti értéktőzsdén lajstromozott magyar részvények száma 29 millióról 67 millióra emelkedett, míg az új kibocsátásokból származott tőke- bevétel mintegy 160 millió aranykorona volt.

Az a kérdés már most, hogy ebben az alap- tőkeemelésekre befizetett 1923. évi összegben a külföld mennyivel részesedett és hogy mennyi volt a külföldi tőke részesedése az 1924. évi magyar részvénykibocsátásoknál.

A budapesti legnagyobb 14 pénzintézet és ezek vállalatai a beszolgáltatott kimutatások szerint külföldről újonnan kibocsátott rész-

vények átvételi ára címén 1923 ban 16 ,406. 292

Az inHáciős konjunktúrák megszünése folytán, amint ezekből az adatokból bkitűnik, a tőke-

emelésekben az 1923, év folyamán tapasz—

talható nagy lendület 1924—re hirtelen alább—

szállott és ennek tulajdonítható, hogy az 1924. évi eredmény jóval kisebb az 1923.

évinél. Azok a befizetések, amelyek a 14 leg- nagyobb budapesti pénzintézeten és ezek vállalatain kívül még más részvénytársulatok tőkeemeléseire történtek, a külföldi részesedés szempontjából nem birnak nagy jelentőséggel, ezért az előbb kimutatott összegeket állítjuk a lizetési mérleg aktiv oldalára. A részvény- társulati tőkeemelésekre befolyt összegeken kívül a fizetési mérleget érintő tőkemozgalom—

nak tekintendők az 1924. év derekán meg- alakult jegybank, a Magyar Nemzeti Bank kibocsátott részvényeire történt külföldi jegy—

zések. A jegybank részvényeinek túlnyomó részét a belföldi tőke jegyezte. A külföld részéről összesen 5376 darab részvény jegyez- tetett, amelyeknek darabonkénti ára 100 arany—

korona volt, tehát a külföld által a jegyzett részvényekérl beüzetett egész Összeg 537600 aranykorona. Ennek az összegnek körülbelül a felét teszi az ausztriai részesedés, és pedig 269. 500 aranykoronát, míg Svájc 150 000, Hollandia 102. 000 aranykoronával részesedik, ezenkívül kisebb összegben történtek jegyzések Csehszlovákia és Románia területéről.

4. Külföldiek által vásárolt belföldi és bel—

földiek által eladott külföldi ingatlanok.

Az ingatlanforgalomban a külföldiek magyar- országi ingatlanvásárlásai és a belföldiek részé- ről külföldön történt ingatlaneladások jelen- tenek az ország javára írható nemzetközi fizetést.

A külföldiek részéről Magyarországon esz- közölt ingatlanvásárlások úgy 1923-ban, mint

1924—ben igen szerény keretek között mozog-

földieknek csak az Országos Földbirtok—

rendező Bíróság jóváhagyásával idegeníthetők el és ilyen elidegenítés az 1923. és 1924.

évek folyamán nem történt. Külföldiek csak Budapest székesfőváros területén vásároltak érdemleges tételben a kérdéses időszak alatt magyarországi ingatlanokat, melyekért a m. kir.

központi díj- és illetékkiszabási hivatal ki- mutatása szerint az 1923. év folyamán 48.402.

az 1924. év folyamán 809074 aranykoronával egyenértékű vételárat fizettek.

A külföldi ingatlantulajdon eladásából Magyarországra befolyt összegek megállapítá—

sánál elsősorban a magyar állampolgároknak az országtól elszakított területen lévő ingatlanait, illetőleg az azokban bekövetkezett változá-

11—12. szám. ——460—— 1925 sokat kell szemügyre vennünk. A kérdéses in—

gatlanok adásvételére vonatkozólag nincse- nek adataink az ezekből Magyarországba került érték azonban alig lehet sza mot- tevő. m intán a különböző töldreformtörvé- nyek az eladásokat a magyar állampolgárokra nézve részint megnehezítették, részint lehetet- lenné tették.

A pénz inflációja a kozelmult években idönkint elég erős ösztönzésül szolgált a magyar állampolgárok külföldi ingatlanvásár- lásaira, miután a tőkék vagyontezanráló, illetve értékőrző objektumokban kerestek el- helyezkedést. Az ilyen tőkék egy része kiszivár- gott az országból oly helyekre, ahol a háború utáni rendkívüli viszonyok ingatlanok jutányos megszerzését tették lehetővé. A valuta rend—

kívüli árfolyamhanyatlásával kapcsolatosan Németországban átmenetileg igen alacsony ingatlanforgalmi értékek alakultak ki és az idegen tőke —— egy bizonyos mértékben a magyar tőke is —- ezt_ a konjunktúrális hely- zetet az ottani ingatlanok, főként a berlini házak vásárlásával, elhelyezkedésre használta fel. Bizonyos gazdasági megrázkódtatások és a magyar gazdasági viszonyok stabilizálódása folytán azonban ezek a berlini ingatlan- befektetések részben újból mobilizálődtak.

Az országba így visszakerült tőkék összegét

az 1923 és 1924 évekre vonatkozólag, elég megbízható becslések alapján, módunkban van kimutatni Ez a visszafolyt tőke 1923 ban 250 000, 1924 ben 1:) millió aranykoronára becsülhető.

5. A külföld által Magyarországon elhelyezett hitel- és más hasonló tőkéka

A világháború előtt az államháztartás rendszerint külföldi hitelműveletek útján sze- rezte be a szükséges kölcsönöket. A háború ' után az 1924. év közepéig a magyar korona árfolyamának folytonos romlása lehetetlenné tette az állami háztartás egyensúlyban tartását és mindaddig, amíg a korona árfolyamának stabilizálására és az államháztartás egyen- súltának biztosítására megoldást találni nem sikerült nagyobb államihitelnn'iveletek nem is voltak lebonyolíthatók Az 1923. évben csupán a korona árfolyamának fentartása érdekében vétetett fel Svájban egy 10 millió svájci

frankos kölcsön, amely átszámítva 8,906.333

aranykoronát tesz ki.

Az 1924. év közepén a Nemzetek Szövet—

ségének közreműködésével indult meg a magyar állam pénzügyi újjáépítésének mun—

kája. A szanálási művelet alapját az úgy—

nevezett újjáépítési kölcsön vetette meg, amelynek kötvényei a Nemzetek Szövetsé- gének hozzájárulásával nagyrészben külföldön kerültek kibocsátásra. A kbocsátótt összes kölcsönkőtvények névértéke a kibocsátás idő- pontjában, 1924, június 26—án jegyzett londoni árfolyamok és a dollár és az aranykorona érmeparitása szerint átszámítva 307,153.5)81 aranykorona; ebből a kölcsőnkötvények átvé-

tele ntán elért tiszta bevétel 253 ,.804 131

aranykoronát tesz ki. A külföldön elhelyezett

kölcsönkötvények tiszta bevétele 250. 196. 646

aranykorona értéket képvisel. Ebben az utóbbi összegben a legerősebben, 1384 millió arany koronával Nagybritannia van képviselve, míg Olaszország 314 az Amerikai Egyesült- Allamok 36 1, Sváic 21 7 Csehszlovákia 10 0 Hollandia 7 7 és Svédország 4 9 millió arany- koronával részesedik.

Az újjáépítési kölcsön kibocsátásából bé- folyt összeg felett a Nemzetek Szövetségének magyarországi főbiztosa rendelkezik, aki ennek az összegnek bizonyos részleteit a szanálási tervben megállapított keretek között a szükség- hez képest bocsátja a magyar kormány ren—

delkezésére. A Magyarország javára lebonyoló- dort kölcsönforgalom címén tehát csak a népszövetségi főbiztos által felszabadított összegek veendők tekintetbe. Az 1924. évi december hó 31—ig történt felszabadítások összege 148, 445640 arany korona.

A korona nagyobb árfolyamzuhanásainak megakadályozása céljából 1923-ban és 1924.

első felében kénytelen volt a pénzügyi kor- mány külföldön néhány ízben nagyobb valuta- ke'szleteket olymódon szerezni. hogy azokat a magyar malmok és cukorgyárak, mint campagnehiteleket vettek igénybe és bocsá- tottak a kormány rendelkezésére. A malmok 1923—ban Hollandiában 2,100.000 hollandi orint (4051092 aranykorona), 1924—ben Angliaban 750000 fontsterling (16,329.915 aranykorona) kölcsönt vettek fel és elő- legeztek a kormánynak a magyar korona árfolyamromlásának megakadályO/ása érdeké- ben. A cukorgyárak 19)4 ben 929 500 font-

sterling (20238 208 aranykorona) campagne-

központ részére. A cukor— és malomipar által lebonyolított valutaris célokat szolgáló köl- csönök összege együttesen tehát l923-ban 4,051.092 aranykorona, 1924—ben 36,568.123 aranykorona volt.

A malmok és cnkorgyárak közvetlenül saját campagnélcrmelésük céljaira is vettek hitelbe a külföldön nagyobb tőkéket. Az 1923, év folyamán a malmok Svájcból 600924

1925 ——-461— 11—12. szám.

svájci frank kölcsönt kaptak. —— Jelentéke—

nyebbek voltak a malmok és cukorgyárak által 1924-ben lebonyolított ilyen hitelműve- letek. A malomipar 841636 fontsterlinget,

2,545.757 dollárt és 297 666 svájci frankot.

a cukoripar 730000 tontsterlinget, 975000 dollárt és 700000 svájci frankot vett fel a

külföldön.

A malmok és cukorgyárak részéröl kizáró—

lag termelési célokra felvett külföldi hitelek összege dollárparitáson a megfelelő zürichi árfolyamok szerint 1923—ban 535285, 1924-ben 52,487.915 aranykoronát tett.

A korona értékének ingadozása miatt

1923-ban és 1924. első felében a magyar- országi hitelszervezeteknek külföldi kölcsönök szerzésére irányuló tevékenysége úgyszólván teljesen meg volt bénitva. A pénzintézetek a külfölddel egyáltalán nem bonyolítottak le komolyabb hitelműveleteket, tehát ebben a viszonylatban követelések és tartozások csak az azonnal esedékes vagy egészen rövid lejáratú átutalások és betétek számláján kelet- keztek. Az ilyen külföldi számlák 1923. és 1924. évi alakulására nézve a nagyobb buda—

pesti pénzintézetektől beérkezett kimutatások részben a bruttó rendszer szerint a forgalom két irányát, részben a nettó rendszer szerint a forgalom egyenlegét tüntetik fel. E kimuta- tások szerint az 1923. évi forgalom Magyar- ország tartozási számláját növelő csekély egyenleggel zárult. Miután azonban a rendel—

kezésünkre álló adatok hézagosak, ezt a jelen—

téktelen egyenleget figyelmen kívül hagyjuk s így az 1923. évre a ntrmzetközi magánliitel terén a magyar fizetési mérleget érintő for—

galmat nem találtunk.

A korona értékének állandósulásával a külföldi magántőkék elhelyezése szempont—

jából a magyar piac is számításba jöhetett.

A magyar jegybank felállításának időpontjá—

tól, 1924. június havától kezdve a külföldről élvezett valutakölesönök bejelentési kötele- zettség alá estek. Az ilyen kölcsönökből az 1924. év Végén a Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint 19,461.058 aranykorona tartozás állott fenn a külfölddel szemben, melyet az 1924. év folyamán a külfölddel lebonyolított magánhitelforgalom egyenlege gyanánt veszünk figyelembe. E tartozásí álla—

déknak több minta fele dollárhitel (10.662245 aranykorona)! egy ötödöt meghaladó része fontsterlingben (4,l75.755 aranykorona) áll fenn, ezeken kívül még a líra és cseh korona—

tartozasok állománya bir jelentőséggel, a meny—

nyiben az előbbi 30, az utóbbi pedig 10 millió aranykoronát tesz ki.

eng.—::

11. Árúk.

6. Ánikivitel.

Magyarország árukivitelének értéke, bele—

értve az ezüsttémkivitelt, 1923 ban 338'6.

1924-ben 5750 millió aranykorona volt. Az 1923. évi kivitelnek 44'1'70-3. Ausztriába irá—

nyult, mig az 1934. évi kivitel értékében 3640/0—os az ausztriai részesedés, tehát mind a két évben Ausztria foglalja el az első helyet a magyar kivitelben érdekelt államok között.

Csehszlovákia 1923-ban 117, 1924-ben pedig már 24'19/0-át foglalja le a magyarországi exportnak. A csehszlovákiai viszonylatban tehát 1923 rol 192410 nagy fejlődést tapasz—

talhatunk. úgy, hogy mig az 1023. évi kivi—

teli oiacok között egeszen feltűnően csak Ausztria válik ki, az 1924. évi eredmény sze- rint a vezető Ausztria mellett Csehszlovákia jelentősége is kidomborodik. Mind a két tár—

gyalt évben említésre méltó jelentőséget mutat

még a magyar exportot felvevő államok kö—

zött Románia, Olaszország, Jugoszlávia és Németország, melyek egyenkint ö—öo/O-kal járultak az évi kivitelnek fent kimutatott érté- kéhez s amelyek közül Németország válik ki e részesedésnek 1923-1'01 l924-re történt emel- kedéséveL

Magyarország fizetési mérlegének alakulá- sában a külkereskedelmi mérleg úgy a kivi- teli, mint a behozatali viszonylat szerint első—

rendű szerepet játszik s ebből a szempontból a kivitel emelkedése vagy hanyatlása nagyon fontos probléma. Már a kimutatott 1923. és 1924. évi végeredmények egybevetése is örven- detes jelét adja az aktivitás irányában való haladásnak s a korábbi évek eredményeivel 'alö összehasonlítás ebben a kérdésben a rend- szeres fejlödés tovabbi bizonyságát szolgál—

tatja. Az egész kivitel értéke 1920—ban 164'3,

1921 ben 253'9 és 1922—ben 3301 millió

tosan emelkedett, a kivitel növekedése joval nagyobb arányú; az 1920. évi értéket a be- hozatalban 88, a kivitelben 2500/0-kal múlja felül az 1924. évi érték. Ax export további fellendülésére annyival inkább számítani lehet, mert ez a háború előtti években az 1924.

évinél is jóval nagyobb volt. Szabóky Ala- jos államtitkárnak nagyrészt termelési ada—

tok alapján eszközölt becslése szerint az 1911——

1913 évi átlagos kivitelnek az akkori Magyar-

országra kimutatott összegéből a mai Magyar- országra 7774 millió aranykorona jut. A ki—

vitelnek ez az összege a külkereskedelmi egvségértékek változásának mértéke szerint az

1924. évvégi időpontban 929 millió arany-

11—12. szám

—462—

mítva a mai Magyarország területéről a tria—

- noni békeszerződés tolytán az országtól levált területekre kivitt árúk értéke. Kivitelünk érté—

kének tehát az 1924. évit még mindenesetre több száz millió koronával kell a jövőben fokozatosan meghaladnia, ha a magyarországi export legfőbb forrása, a mezőgazdasági ter- melés a háború előtti intenzitáshoz közeledni fog tovább, amint az elmult években közele—

dett s ezáltal a nemzetközi fizetések tekinte- tében nagyobb t'eleslegei révén az aktivitás-

nak erősebb tényezője lehet.

Az 1923. és 1924. évekre kimutatott kiviteli értékekben a jóvátételi áruszállítások is ben- foglaltatnak. Az 1923. év folyamán Magyar—

ország Jugoszláviának 74, Olaszországnak _1'3, Görögországnak 01 millió aranykorona értékben teljesítettjóvátételi áruszállítást a kül- kereskedelmi statisztika szerint, 1924—ben pedig Jugoszláviának szállíttatott 57 millió arany- korona értékü árú a jóvátétel céljaira. A Ju—

goszláviának szóló jóvátételi küldemények kőszén, továbbá vágó— és ígásállatok voltak, Olaszországba és Görögországba tisztán vágó-

és igásállatok kerültek _ióvátételiikívitelre.

A jóvátételi szállításoknak értéke, miután üzetésben megnyilvánuló ellenértéket nem vont maga után, vagy levonásba hozandó, vagy a mérleg másik oldalán beállított azonos ösz—

szeggel közömbösítendő. Az adott esetben az utóbbi eljárás nyert alkalmazást.

7. Helyesbítések az ,, Árúlct'vitel" tételéhez.

Aiizetési mérleg adatainak nemzetközi ösz—

szehasonlítása érdekében kívánatos volna, hogy a külfölddel való árucsere statisztikai adatai- nál bizonyos részletezések és helyesbítések történjenek. E részletezéseknek, illetőleg helyes—

bítéseknek lehetősége a statisztikai feldolgo- zások rendszerétől függ. Magyarország a világ- háború előtt Ausztriával közös vámterületet alkotott. Az akkori viszonyokhoz alkalmazott egész különleges külforgalmi statisztikai adat- gyüjtése a vámterületi önállóságnak a háború utáni megteremtésével gyökeres reformot igé—

nyelt. A megreformált adatgyüjtés a üzetési mérleg nemzetközi egyöntetűsége szempont- jából fontos részletezésekre elég messzemenő- leg módot nyujt. Az adatgyüjtés ebben a rend- szerben azonban csak 1925. január 1-től indult meg, míg az 1923. és 1924. évre feldolgo—

zott adatok a szóbanlevő részletezésekre csak kevéssé alkalmasak.

A külkereskedelmi statisztika 1923. és 1924.

évi adatai az általános külkereskedelmi for- galomra (commerce général—ra) vonatkoznak és

csak az 1925 évtől kezdve terjed ki a fel- dolgozás rendszere a különleges kereskede- lem (commerce special), vagyis azon árúk érté—

kének a megállapitására, amelyeket belföldön termeltek, vagy amelyek belföldi fogyasztásra használtattak. A külfölddel való forgalomban Magyarországot átmenőleg érintő árúk értéke ugyan nem ielenta külfölddel szemben az ország javára vagy terhére történo értékmozgalmat tehát a fizetési mérleg megállapításánál az ilyen árúk külkereskedelmi statisztikai adatait figyelmen kívül kellene hagyni, azonban az előjegyzési raktárak, vagyis a vámtizetési köte—

lezettség nélkül a belföldön beraktáiozott és később külföldre szállított árúk forgalmát az 1923. és 1924. évi magyar külkereskedelmi statisztika eredményeinél nem lehet külön—

választani.

A legtöbb ország fizetési mérlegének leg-

fontosabb elemét az árúkivitel és az árube- hozatal képezi, kétségtelenül fontos tehát az a szempont, hogy a külkereskedelmi statisz—

tikában kimutatott áruforgalom a lehetőség—

hez képest helyesen van-e értékelve és nem kell-e a fizetési mérlegben ezzel az értéke- léssel szemben bizonyos helyesbítéseket esz- közölni. A magyar külkereskedelmi értékek kiszámításánál a behozott vagy kivitt árúk- nak a magyar határon jelentkező értéke véte—

tik figyelembe. Az értékmegállapitás az 1923.

és 1924. években becsléssel, a gyakorlati szak—

értőkből megalakított értékmegállapító bizott- ság útján történt; 1925-tól kezdődőleg életbe—

lépett az értékbevallás, melyet az értékmeg—

állapító bizottság vizsgál felül.

Az 1923. évi külkereskedelmi forgalomban szereplő árúk értékét az értékmegállapító bizottság a törvényes valutában állapította meg. A magyar Valuta 1923. évi nagy ár—

folyamingadozásai folytán ez az eljárás nem támaszkodhatott egységes és biztos érték- alapra. Az eredetileg megállapított értékekben, valamint az átlagos árfolyamokkal ezekböl hosszabb időszakonkint átszámított aranyko- ronaértékekben ez alapon felfedezhető hiba- forrás kiküszöbölése az egész értékelési el- járás megismétlését tenné szükségessé, amit azonban nincs módunkban eszközölni, ezért

a kimutatott 1923. évi eredményeket az érté-

kelés szempontjából való helyesbítés mellő- zésével kell a mérlegbe beállítani. Az 1924.

évi külkereskedelmi forgalom értékelése már tételenkint alanykoronában történt, tehát a kérdéses hibaforrás szempontjából az 1924.

évi hivatalos statisztikai adatok javítást nem igényelnek. Az az értékelés helyesbítése szem—

pontjából még felvethető kérdés, hogy az

1925

—4ea—

országból a tengeri kikötőbe kivitt, vagy a tengeri kikötőből az országba behozott árúk a tengeri szállítási, biztosítási és egyéb költ- ségek beszámításával érte'keltessenek, vagyis az úgynevezett cif. és fob. határérték álla—

píttassék meg il'lagyarországra nézve, amióta a trianoni békeszerződés az országot közvet—

len tengeri összeköttetéseitől megfosztotta, nem bír jelentőséggel.

A külíölddel való árúforgalomnak egyes csoportjaira némely állam külkereskedelmi statisztikája nem terjeszkedik ki. A kérdéses árúcsoportoknak legalább egy resze a fizetési mérleg szempontjából többé-kevésbbé számba—

veendő értékforgalmat jelent. Ilyen természetű tételek gyanánt telemlíthetők a kivitel szem—

pontjából a postai küldemények, az eladott hajók és nszályok, a hajófűtés céljára kivitt szén, az idegen hajókon kivitt élelmiszerkész—

letek, a hivatalos küldemények és bizonyos ntaspodgyászforgalom, különösen a podgyá—

szokban kiszállított drágakövek és igazgyön- gyök. A magyar árúkivitelről közzétett adatok a felsorolt árúcsoportökat ——a hivatalos külde—

mények, az idegen hajókon kivitt élelmiszer—

készletek és az utaspodgyászforgalomban ki- szállított drágakő és igazgyöngy kivételével — magukban foglalják; a hivatalos küldemények és az idegen hajókon kivitt élelmiszerkészletek exportjának kérdését Magyarországra nézve egészen jelentéktelennek tartjuk s így ebből a szempontból felesleges kiegészítéseket esz- közölni. Fontosabb már a nagyrészt útipod- gyászként kiszállított drágakövek és igaz- gyöngyök felvétele. Magyarországon ezeknek kivitele az 1923. és 1924. évek folyamán el volt tiltva, ezért az idevonatkozó forgalmat a csempészetnél fogjuk tárgyalni.

8. Csempészet.

Magyarországon 1923-ban és az 1924. év nagy részében a kötött gazdasági rendszer állott fenn, ezért a csempészet nagymérték- ben elharapózott. A határmenti lakosság igye- kezett kihasználni a csempészéssel kínálkozó

kereseti lehetőséget, amit kevesebb kocká—

zattal és fáradsággal tehetett meg, minta háború előtt, mert a békeszerződés által a természetes határoktól megfosztott ország, mely a kötött gazdálkodás kényszerű rendszere miatt kénytelen volt határait elzárni, nem volt abban a helyzetben, hogy megfelelő számú és gyakorlott szemelyzet alkalmazásával a korlátozó rendelkezéseket teljes mértékben hatályosakká tegye.

A kiviteli relációban az élelmiszerek, bor, tojás, baromü és csekélyebb mértékben az

élő állatok voltak a csempészet tárgyai. Hogy a kicsempészett árúk értékösszege mennyire becsülhető, erről a dolog természeténél fogva adatok nem állanak rendelkezésünkre. A fel- fedezett csempészeti esetekből csak a csem—

pészet növekedése vagy csökkenése állapít—

ható meg, ezek az esetek azonban nem szol—

gáltatnak megbízható támpontot arra, hogy az illegális forgalmat összegszerűleg értékel—

hessük. Kétségtelen, hogy azok az ösztönzést jelentő körülmények, amelyek az országból kifele irányuló csempészetnél láthatók, meg- nyilvánulnak a külföldről Magyarországba tör—

tént esempészetnél is, amely a kifelé való csempészést értékben nemcsak kiegyenlíti, hanem meg is haladja.

A drágakő— és ígazgyöngykivitel túlnyomó- részben az utaspodgyásztorgalomban kerül lebonyolításra s emiatt a magyar külkeres—

kedelmi statisztika ennek megállapításánál mindig tisztán a beeslésre volt utalva. Miután az 1923. és 1924. években a drágakő és igazgyöngy kivitele tiltva volt, erre vonatkozó becslésszerű adatok a megfelelő külkereske—

delmi statisztikai eredményekben nem talál- hatók, kétségtelen, azonban, hogy bizonyos forgalom a csempészet alakjában megnyilvá- nult. E forgalom becslésénél más megbízható támpont hiányában a háború előtti adatokból kell kiindulni. Drágakő— és igazgyöngykivite- lünk 1913—ban kis mértékben haladta meg az ' 1 millió koronát. A kínálatnak a középosz- tály elszegényedésével kapcsolatban történt kiszélesbedését és az arany vásárlóerejének csökkenését figyelembe véve, a kivitel emel- kedésére kellene következtetnünk. Másrészről azonban mérlegelni kell a' kiviteli tilalom hatását és az ország területi állagában be- következett változást, ezért a háború előtti értéket mégis lényegesen le kell szállítanunk, miért is azt a háború előttinek csak felére,

évenként 05 millió aranykoronára becsüljük.

III. Rudak, ércpénaek éspénejegyek.

9. Kir/itt aram/rudak és aranypénz, ezüst— és más fémpénz.

A Magyarországból külföldre kivitt nemes- ércek adatai benfoglaltatnak a magyar kül—

kereskedelmi statisztikában, azonban az egyéb árúcsoportoktól elkülönítve vannak kimutatva.

Kivitelünk 1923-ban aranyrudakban és arany- pénzben 5,910.000, ezüstben és egyéb érc- pénzben 1,141.000 aranykorona volt. Az 1924.

évi nemesérckivitel már lényegesen kisebb;

aranyrudakból és aranypénzből 815000, ezüst—

pénzből és egyéb ércpénzból 258000 arany—