földi államadósági kamatszolgálatra 171 millió aranykoronát vesz fel. A trianoni békeszer-ződés 186. §-a értelmében a háború előtti Magyarország államadósságai megosztásra ke—
riiltek a mai Magyarország és az utódállamok között. A megosztás kulcsa a beruházásokra forditott, vagyis a zálogtárgyakkal biztosított államadósságoknál az az arány, ahogy a zá-logul szolgáló javak a békeszerződés rendel—
kezései szerint az egyes államoknakjutottak, míg a többi államadósságnál —— a kivételes
elbánás alá eső néhány címlet leszámításával m 45'7330/0—ban állapíttatott meg. Csupán az említett határozmányok alapján Magyarország háború előtti adr—ssága és az ebből tolyő ka—
matszolgálat még nem csökkenék olyan mér-tékben, amilyen a megmaradt népesség-36'00/0—08, a megmaradt terület28'10/0-os és megejtett számítások szerint megmaradt nem—
zeti vagyon és nemzeti jövedelem átlagosan 38'70/0—08 arányának megfelelne. A tényleges csökkenés azonban úgy a tőkeálladék, mint a kamatszolgálat tekintetében nagyobb a ko—
ronaárfolyam romlásából származó értékvesz-teség folytán. Az értékveszteség a külföldi tőkeálladékot és ennek kamatszolgálatát is kétségtelenül erősen érinti, de mégsem olyan mértékben, mint a belföldi részt, miután az aranyra és vagylagosan külföldi valutára szóló címletek, melyeknek kibocsátása akül—
földi hitelforrásokra való tekintettel történt, a
külföldi hitelezőknél nagyobb arányt kép—
viselnek.
A háború előtti adósságok megosztására irányuló munkálatok az 1924. év végéig még nem 11) ertek befejezést. Ezen átmeneti helyzet folytán s másrészről azért, mert az államháztartás egyensúlya nem volt biztosít-ható, a háború előtti államadósságok külföldi kamatai az 1923 naptári évben egyáltalán nem kerültek kitizetésre, 1924-ben pedig csak az Osztrák Magyar Allamvasút Társaság magyarországi vonalainak megváltása folytán elvállalt adósság címén fizetett a magyar állam külföldre; és pedig Ausztriába kamatokat, illető-leg járadékot. E fizetések összege 161404 aranykorona.
A háború kezdetétől a békeszerződés élet—
beléptéig felvett államadósságok külföldi ka—
mattizete'sét illetőleg mindenekelőtt a hadi—
kölcsönökre teljesített űzetések veendők ii—
gyelembe. A hadikölcsönöknek a mai Ma—
gyarországra eső 9.402880100 korona név—
értékéből a külföldre 636,400.000 korona névértékű címlet jut, melynek egyenértéke az 1924/25. évi állami költségvetésnél alapul.
vett átszámítási kulccsal 37.435 aranykorona.
E külföldön elhelyezett hadikölcsönkötvények kamatai fejében 1923Aban 28536, 1924—ben 595 aranykorona értékű kifizetés történt.
A háború kezdetétől a békeszerződés életbe—
léptéig keletkezett külföldi tartozások álla—
dékát képezik még: egy 64'5 millió ko—
ronás ukrán pénztárjegykölcsön, három, együt-tesen 1.445.806.500 német márka névértékű váltókölcsön, valamint egy bankcsoporttol
felvett 600 millió koronás váltókölesönből
a bécsi Union—bankkal szemben fennálló11—12. szám. —478——
zal-*
25296000 korona hátralék. E kölcsönök után az 1923. és 1924. naptári években kamat-fizetés nem történt. Ide sorozando végül a hadifoglyok hazaszállításának celjaira hét külföldi államtól felvett és összesen 1,616.810 aranykoronaval egyenértékű kölcsön, továbbá a lisztbehozatal céljaira az Eszakamerikai Egyesült Allamoktól felvett kölcsönnek 1939000 dollár és az Angliától ugyane célra
felvett kölcsönnek 79.998 fontsterling
tőke-összege, melyekre 1924—ben 588.523 arany-koronás kamatfizetés történt. A háború kez—
detétől a békeszerződésig felvett kölcsönökre teljesitett kültöldi kamatfizetések címén tehát 1923-ra 28.536, 19 4re 589118 arany—
korona értékű összeg mutathrtto ki.
A trianoni békeszerződés cletbelépte után néhány kisebb kölcsönügylet és az ország pénzügyi tijjápítésére szolgalo kölcsön kontra-háltatott a kültöltlön. A kisebb tartozások csoportját egy 10 millio sváici frankos valutaelolegkölcsön, a Magyar Nemzeti Bank részére az Angol Banktól felvett 4 millió fontsterlinges, továbbá a budapesti varn-mentes kikötő építésére igénybevett 15 millió francia frank tőkeösszegű kölcsön képezik,
amelyek az utobbi kivételével egészen rövid—
lejáratú hitelek. A kölcsönöknek ebbe a csoportjába sorozható meg a Duna—Száva—
Adria—vast'ttra vonatkozó nemzetközi egyez-mény értelmében az 1968 évig vállalt évi 3,125.000 aranyfrankos kamatgarancia. A fenti tartozások után esedékes kamatok közül 1923- ban a 10 millio svájci frankos valutaelőleg-kölcsönnek 335083 aranykoronával
egyen-értékű kamatai kerültek kifizetésre, míg 1924-ben ugyanezen kölcsön kamatain kivül az Angol Banktól a Magyar Nmnzeti Bank részére felvett 4 millio fontsterling előleg. a, budapesti vámmentes kikötő építésére szolgáló kölcsön ntanés a DnnakSzáva—Adria vasútért vállalt kavnatgarancia címén összesen 6.228202 aranykorona értéknek megfelelő összegben fizetett a magyar állam a kiillöldre kamatokat.
Az 1924. év folyamán a külföldre folyo-sitásra került az ország pénziigyi újjáépíté-sére felvett kölcsön 1925. február l-én esede-kes kamatainak biztositása címén 11.236459
aranykorona. A háború után felvett állam—
adósságok külföldi kamatszolgálatnnak ered—
ménye gyanánt tehát összesen fizetési mérle—
günket 1993 ban 325083, 1934 ben l7,789.744 aranykorona értékű passzívum terheli.
A fentiek alapján végeredményben a kül-földi államadóssági kamatszolgálat főösszegét
l923-ra 353619. 1924-ben 18,540.266 arany—
koronában állapítjuk meg.
b) Kó'tvénykamatok.
A háború előtt igen jelentékeny volt a külföldön elhelyezett különféle kötvények (vasúti, községi, egyéb kötvények és zálog-levelek) tőkeálladéka és évi kamat áruléka.
Fellner Frigyesnek a háború előtti fizetési mérleg alakulására vonatkozó munkálatában közzétett adatok szerint a külföldön elhelye—
zett ilyen kötvények álladéka 1853 millió korona volt s ezek után 72 millió korona kamat ment ki évenkint a külföldre A külön—
féle kötvények alapján fennálló tőke- és kamattartozás a trianoni békesmrződés után túlnyomó részben a megmaradt ország terhe maradt.. miután a címletek, aránylag csekély kivétellel, budapesti pénzintézetek kibocsát—
ványai. Az évi kamatfizetés mindennek dacára a háború előttinek csak kicsiny hányada. amit a korona ártölyamhanyatlása folytán bekövetke-zett értékdevalvácioval magyarázhatnnk. Ezidő-szerint a fixkamatozású kötvények kamat-tétele oly jelentéktelen értéket képvisel, hogy a kötvénybirtokosok a kifizetésre esedékessé vált tételeknek egy nagy hányadát fel sem veszik. Egyik nagyobb kötvényktbocsátó-intézetünk mérlegében például a folyóvá tett kamatok összege 1913—ban 65.474, 1922—ben pedig már 28,407.383 koronával van kimutatva.
Erthető ezek után, hogy a pénzintézetek által teljesített kötvénykamatfizetés ellenértéke gya—
nánt a begyiijtört adatok alapján l923—ra
92.728, l9'24-re 136843 aranykoronát kapunk.
0) Egyéb kamatfizetés.
A külföldi kamatfizetések sorában az államadósságok és a kötvények után történt kamatüzetéséken kívül még egyéb kamat—
tételek is szerepet játszanak. Számottevőbb tételt jelentenek ezek között a malmok és cukorgyárak által felvett campagnehitelt-kre, továbbá a pénzintézetek által különféle kül—
földi tartozásokra fizetett kamatok.
Az igénybevett kiiltöldi Campagnehitelek után 19 '3-ban a malomipar 60 073 svájci frank, 1924 ben a malomipar 20.3ll fontster-ling. 75.24! dollár és 37.177 svájci frank, a cukoripar 12 ()(0 dollár és 2500 angol font
kamatfizetést teljesített. Ezeket a tételeket
a svájci frankkal fennálló érmeparitássat és az egyes valuták zürichi évi átlagárfolyamával
dolláralapon átszámítva. 53 500 aranykoronát
tesz ki az 1923. évben és 960.696 arany-koronát az 1924 évben lerótt kamatokösszege.
A nagyobb budapesti pénzintézetek a különféle, nagyrészt rövidlejáratti, náluk
el-1925
_479—
11—12. szám.helyezett hitelek után az 1923. évben kifizetett kamatok címén 1.355.521, az 1924. évi kamatok címén 2,751080 aranykoronával egyenértékű kiadást mutatnak ki. A pénz-intézeteken kívül az ország egyéb gazdasági tényezői közül a malom- és cukoripar kül—
földi kamatfizetéseit vettük tekintetbe. Más tényezők hasonló teljesítményeiről nincsenek adataink, ezek azonban viszonylagosan minden-esetre csak kisebb jelentőségűek, ezért a nagyobb pénzintézetekre megállapított ered—
ményt kiegészítés nélkül vesszük számba.
25. Osztalékok.
A külföldre menő részvényosztalék érték-összegét azon kimutatások alapján állapítjuk meg, melyeket a nagyobb budapesti pénz-intézetek a maguk és a vállalataik részvényei után történt osztaléküzetésekre nézve össze-állítottak. E kimutatásoknak különféle valuták-ban feltüntetett összegeit a zürichi jegyzés évi átlagával dolláralapon átszámítva, a két déses osztalékfizetés 1923. évi eredményeként
317543 aranykoronát, 1924. évi eredményül
pedig 919020 aranykoronát kapunk.
A háború előtt Fellner Frigyes számításai szerint évenként mintegy 27 millió arany—
korona részvényosztalék ment ki Magyar—
országbol a külföldre. A részvények osztalék-jövedelme a háború előtti állapothoz képest általában igen nagy mértékben csökkent, a kül—
föld tehát magyarországi részvénytulajdona
után még abban az esetben is, ha háború előtti részvénytulajdonát megtartotta, sót növelte, aránytalanul kisebb jövedelmet élvezett a kozelmult években7 mint a háború elott. Az osztalék összegének csekélysége folytán igen sok részvénytnlajdonos és különösen a kül—
földi részvénytulajdonosok. esedékesekké vált szelvényeiket be sem váltották. A külföldi szelvényeknek egy tekintélyes hányadáról fel kell tételeznünk, hogy egyáltalán nem került kifizetésre. A magyar részvények külföldi tulajdonosainak zöme a budapesti nagy pénz-intézeteknek és ezek vállalatainak a rész—
vényeiben van érdekelve. feltételezhető ennél-fogva. hogy a szobanlévő intézeteknél került kilizetésre annak az osztalékösszegnek nagy része, amit külföldiek magyarországi rész—
vényekért kaptak. Bármennyire alacsonynak látszik is a háború előtti tételhez viszonyítva a nagyobb pénzintézetek által ilyen címen kifizetett összeg, ezt, miután a más utakon lebonyolított külföldi osztalékfizetés nem lehet jelentékeny,az országos eredményt reprezentáló tételnek tartjuk. A pénzintézeteknek fenti adatai szerint az 1924. évben külföldre
fize-tett osztalék csaknem háromszorosa volt az
1923 ban kifizetett osztaléknak. Az emelkedés ugyan mindössze körülbelöl csak 600 ezer
aranykoronás különbözetet jelent, de jelzi egyrészt a részvények jövedelmezősége szem-pontjából a háború előtt fennállott kedvezőbb helyzet irányában való megindulást, más-részről a külföldi részvényeseknek magyar-orszagi részvényvagyonuk hozadékáért való tömegesebb jelentkezését.V. Különféle tételek.
26. Hajózási és vasúti forgalomból származó kiadások.
a) Külföldi hajózási vállalatok bevétele a Magyarországon folytatott szállítások/ól.
A tranzitó szállítást figyelmen kívül hagyva, a Magyarországon teljesített hajofuvarozás szempontjából harom külföldi haiósvállalat bir jelentőséggel E vállalatok magyarországi üzleti eredményeire vonatkozólag nem sikerült megbizhato adatokat szereznünk, megjegy-zendő azonban, hogy az 1923. és 1924. évi hajó-zási üzlet eredménye általában és a külföldi válé lalatok magyarországi szallitásairavonatkozta tva is kedwzőtlennek mondható, úgyhogy a kérdé-ses vállalatok a tárgyalt időszak alatti hajózási szolgálatról összeállított számadásaikban vesz-teseget mutatnak ki. E veszteség mellett azonban figyelembe kell venni az egyik nagy külföldi hajóstársaság által f'entartott vasúti és bányaiizemben felmerült kiadások és be-vételek egyenlegét, amely a hajózásról fel-tüntetett veszteségeket ellensúlyozó tétel gya-nánt jelentkezik. Ennek alapján megállapít-hatjuk, hogy a végeredmény az ország fizetési mérlegének aktív, vagy passzív oldalán érdem—
leges eltolódást nem okoz.
b) Magyar hazázást vállalatoknak a külföldi és tengeri szállítások kapcsán ftlmerült kiadásai.
Külföldi folyami útvonalon egy magyar vállalat végez jelentékenyebb fuvarozást, amelynek idevonatkozó bevételeit a mérleg másik oldalán kimutattuk. E bevételekkel szemben itt most a megfelelő kiadásokat kell számításba venni. A vállalattól beszerzett kimutatás a tranzító- és a külföldi szállításból származó bevételeknek, tOVabhá az ezekre együttesen fordított kiadásoknak az adatait tartalmazza. Az említett kiadási tételt meg-osztva abban az arányban, ahogy a tranzito-és a külföldi szállítási bevételi tételek meg—
oszlanak és a feltüntetett különféle valuták zürichi évi átlagárfolyamával ezt átszámítva,
11—w12. szám. ——480—— V 1925 1,200.828 aranykorona a kiadások 1923. évi
és 1,268.097 aranykorona azoknak az 1924.
évi összege. '
A tengeri hajózásban ezidőszerint szintén csak egy magyar vállalat játszik szerepet, amelynek üzemfentartási kiadásai 1923-ra 4,346.447, 1924-re 3,C60.707 aranykoronában mutathatók ki.
A magyar hajósvállalatoknak a külföldi szállításokkal kapcsolatos kiadásait ezek után az 1923. évre 5,547.275, az 1924. évre
vonatkozólag 4328804 aranykoronában álla—
píthatjuk meg.
e) Vasúti kocsibe'rekből származó kiadások.
A vasúti kocsibérek címén a M. Kir. Állam-vasutaknak a külföldi vasutakkal szemben felmerült számlája alapján jelentkező kiadá—
sokat kell tekintetbe venni. E kiadásoknak havonként részletezett adatai állanak rendel—
kezésünkre az 1923. és 1924, évekről. A
ki-mutatott valutaösszegeket a megfelelő havi átlagárfolyamokkal a zürichi jegyzés szerint dolláralapon átszámítva, a kocsibértartozások összege 1923. évre 125457, 1924. évre168.7U3 aranykorona.
27. A kivándorlással és magyarok külföldi tartózkodásával kapcsolatos kiadások.
a) A kivándorlók által elvitt obseegek.
A vándormozgalomból származó tőkekivitelt illetőleg a mai Magyarországra nézve csu—
párt az amerikai kivándorlás bir fontos—
sággal. ldevonatkozólag a magyar Kiván-dorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda által Összeállított adatok alapján állapítjuk meg a 'kivitt tőkék összegét. Az 1923.
évben Eszakamerikába 4905, Délamerikába 162 kivándorló ment ki az országból. Az ezek által kivitt Összeg kiszámításánál mindenekelőtt a hajóíegy árát kell figye—
lembe venni, amely 1923—ban — általáno-san harmadosztályú utazást véve alapul — Eszakamerikába 1025 dollár, Délamerikába 14 angol font, vagyis kereken 64 dollár volt.
A tapasztalat szerint az Eszakamerikába ki-vándorlóknak körülbelül a fele amerikai hoz-zátartozóiktól kapja a jegyet, tehát a hajó—
jegy árát mint az ország fizetési mérlegét érintő tételt csak az utasok felére lehet te-kintetbe venni Az útikőltség fedezésére kivitt összeg ennélfogva az Eszakamerikába kiván-dorlóknál251.330, a Délamerikába kivándorol—
taknál 10.368 dollárra tehető. A Magyar Ki-vándorlókat és Visszavándorlókat Védő Iroda
kimutatása szerint az 1923. évi kivándorlók
magukkal vittek még 113677 dollár és 396-angol font készpénzt. E tételek
végeredménye-képen összesen l,861.398 aranykoronában
állapítjuk meg az amerikai kivándorlás folytán az országból kivitt 1923. évi összeget.Az 1924. év folyamán 2107 kivándorló hagyta el az országot és ezek közül 2015 Eszak—
amerikába, 92 pedig Délamerikába ment*
A hajójegy áraként Északamerikába, mint az előző évben 1025 dollárt és Dél-amerikába 14 angol fontot számítva és ezt az észak—
amerikai kivándorlóknál ugyancsak az utasok felére véve tekintetbe, az útiköltség fedezésére fordított belföldi tőke 108972 dollárt tesz ki. A Kivándorlókat és Vissza—
vándorlókat Védő Iroda szerint a távozók magukkal vittek 43.943 dollár és 573 angol font készpénzt. A kivándorlás folytán az or-szágból az 1924-ben elvitt összeg ennek alapján 767116 aranykoronára tehető.
b) Külföldön tartózkodó magyar állampolgárok Magyarországból származó jövedelmeiből a
külföldön elköltött összegek.
Ezen a címen Magyarországra nézve na-gyobb kiadási tételt jelent egyrészt a szóra-kozás és üdülés céljából külföldre utazó magyarok által kiadott pénz, másrészt a kül-földi főiskolák magyar hallgatói által elköl—
tött Összeg. A szórakozás, üdülés céljából, vagy más okból külföldön utazó magyarok számát nem ismerjük. Magyarországnak fürdö—
helyei nincsenek s a nemzetközi érintkezésben a háború által okozott hosszas megszakítás a küllöldi utazások utáni vágyat és eziránti áldozatkészségét okvetlenül nagymértékben fokozta, a magyarok által idegen országokban megtett utazások terén ennélfogva elég nagy költségek merülhettek fel.
A külföldi utazásokhoz szükséges valuták legnagyobb részét 1923—ban és 1924—ben a fennállott korlátozások miatt az igénylők nem a szabadt'orgalomban, hanem az állami jegye intézetnél. illetőleg a Magyar Nemzeti Bank—
nál, vagy pedig a kiutalásra feljogosított pénzintézeteknél szerezték be. Az utazási célokra kiadott valuták értékére vonatkozólag;
a jegyintézet, illetőleg a jegybank, továbbá a nagyobb budapesti pénzintézetek kimutatás sai rendelkezésünkre állanak, amelyek vég—
eredményben 6,913.358 aranykorona 1923.
évi és 4,948.477 aranykorona 1924. évi ér-tékösszeget tüntetnek fel. Figyelembe kell vennünk. hogy a kiutazók egy része nem a, jelzett helyeken, hanem illegálisan szerezte;
be, vagy saját készleteiből fedezte a kérdéses.
valutaszükségletet, Miután az 1924. év folya-—
1925 4481—— 11'— 12. szám.
mán a valutaforgalmat korlátozó rendeletek—
ben lényeges enyhitések történtek és alaposan feltételezhető, hogy ebben az évben az utazási célokra igényelt valuták fedezésénél a jegy-bank és a nagy pénzintézetek szerepe erösen csökkent, erre való tekintettel az 1923. évi összegnek 20, az 1924. évinek lOOO/O-al való emelését látjuk indokoltnak, úgy hogy az
1. sz. táblázat. — Tableau 1.
országnak ezt a kiadását hozzávetőleg 1923-ra
83, 1924-re 99 millió aranykoronára tesszük.
A külföldi főiskolákat látogató magyar hallgatók száma a m kir. központi statisztikai hivatal által a külföldi egyetemektől közvet—
lenül beszerzett adatok szerint 1923—ban 1.114, 1924 ben 926 volt. Ezeknek ellátási költségeire az országból kimenő összeget
Magyarország 1923. és 1924. évi nemzetközi fizetési mérlegének összeállításánál használt valuta-átszámitási kulcsok.
Tauac de calcul de change employe's lors de la confectz'on de la balance internationale des payements de la Hongrie pour 1923 et 1924.
1 dollár : 4.935 aranykorona 1 dollar : 4.935 couronnes-or