Religio, 1890. 1. félév

RELIGIO.

KATH. EGYHÁZI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.

MDCCCXC.

E L S Ő F É L É V .

KIADÓ-TÜLAJDONÖTES FELELŐS SZERKESZTŐ:

B R E Z N A Y B E L A ,

j Í s Z T E R G O M - F O M E G Y E I Á L D O Z Ó P A P , H I T T U D O R , K . M . T U D . E G Y E T E M I N Y . R . T A N Á R , P Á P A Ő S Z E N T S É G E T . K A M A R Á S A .

^ r t f ^

B U D A P E S T ,

K U D N Y Ä N S Z K Y A. K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L .

1890.

T A R T A L O M - J E G Y Z É K

a „Religio" 1890. I. félévi folyamához.

Vezéreszmék, Tanulmányok, Szózatok.

Boldog újévet. Szerk. 1.

Szent koronánk jubileuma. Szerb. 1.

Az Egyesült-Államok katholikusainak első kongresszusa Baltimoreban. 1, 3, 4. #

Kitörés. {Költ) Gyürky Ödöntől. 2.

SS. D. N. Leonis d. pr. Papae XIII. Allocutio habita in Consistorio Secreto die XXX. Dec. An. 1889. 2.

Aquinói sz. Tamás a bölcsen való élésért. Lat. és magyar szöveg. 3.

Hasznos-e vagy káros volt a katholikus autonomia élet- beléptetésének oly sok ideig halasztása ? 3.

Tűnődések. Szerb. 4, 6.

Keresztény munkások vallásos társulata. (Congregatio ope- rariorum catholicorum). Hahnekamp Gy.-tői. 5.

Az első katholikus egyetem megnyitása az Egyesült-Álla- mokban. 5.

Andrási István gyulafehérvári apát-kanonok emléke. 6.

A papnevelés és a politikusok. Dr Mihályfi Ákostól. 7.

SS. D. N. Leonis d. p. Papae XIII. Litterae Encyclicae De praecipuis civium christianorum officiis. 7, 8.

Ekefosztott ligetben. (Költ.) Dr Kontúr JBélá-tói. 8.

Krisztus Urunk követése s világ minden hivságinak meg- vetése. A Kempis T.-féle Imitatio 1. k. 1. fejezete.

_ Mutatvány. Kálmán Károly-tó\. 9.

Észrevételek Ugrón Gábor országos képviselő ur beszéd- jére a kath. autonómiáról. Szerb. 9.

f Éltes Károly apát-kanonok emléke. P . J.-tól. 9.

Lévay Imre elnöki megnyitó beszéde a budapesti K a t h o - likus Körben. 10.

Hiu remény s fuvalkodás kerülése. Kemp. T. Imit. 1. k.

7. fejezet. Ford. Kálmán K. 10.

A hit egy ujabb diadala. 10, 11.

A lelkipásztorkodás köréből. Páder Rezső-tői. 11, 12, 14.

Békességes ember. Kemp. T. Imit. 2. k. 3. fejezet. Ford.

Kálmán K. 12.

„Nem az!" (Azaz: hogy a keresztség felvétel a kath.

egyházba.) Dr Dudek János-tó}. 13.

De quadragesimali observantia. 0 emja a bib. hg-primás nagyböjti körlevele. 14.

f Gróf Andrássy Gyula. 15.

A szabadkőművesség tervei. 15.

Pápai dispensatio a nagyböjtre nézve, és ez iránt az egri érsek ur intézkedése. 15.

A felolvasások eszméjéhez. X-től. 16.

Egy kézzelfogható baj. Dr Dudek János-tói. 17.

Mágnásaink s általában egyház-patronus magasabbrendű családjaink pasztorácziója. Szerk.

„Mágnásszel]em," „papirkormány" stb. Barátságos nyilt észrevételek dr Dudek J . ur czikkére. Szerk. 19.

Vallási ügyünk 1848-ban. Czikksorozat dr Dudek J.-tól.

20, 21, 22, 23, 25, 26.

A pápa beszéde a szent Collegiumhoz a márczius 2-iki ünnepélyes audiencziában. 20.

XIII. Leo doktrinális és politikai befolyása. 21.

In obitu Josephi Pecci Card, germani fratris Leo XIII.

(Költ.) 24.

Simor János bib. Magyarország hg-primásának megnyitó beszéde a Szent-István-Társulat nagygyűlésén. 24.

A nyilvános felolvasások eszméjéhez. X-től. 27.

Nagypénteki szentbeszéd. A budapesti egyetemi templom- ban mondotta dr Való Simon. 28.

A világri hivek közreműködése az egyházban. Czikksorozat.

Dr Kádár Am~brus-tó\. 29, 30, 31, 32.

! Éljen a pápa király ! XIII. Leo nevenapjára. (Költ) Gyürky Ödön-tői. 30.

Az 1848. XX. t.-cz. történetéhez. Dr Dudek János-tó\. 31.

Az 53. §. legújabb mezben. X-től. 32.

f Neszveda István filomélai fölsz. püspök. 33.

A vegyesházassági tilalom okairól. Czikksorozat. 33, 34, 35, 36.

Szűz Mária az ó-szövetségben. Dr Mihályfi J.ftos-tól. 33.

Különféle elméletek a nyelv eredetéről. Dr Giesswein Sándor-tói. 34, 35, 36.

Pauer János püspök emlékezete. Akad. emlékbeszédből részlet. Dr Czobor Béla 1. tagtól. 36, 37, 38, 39.

A népfelség elve az 1848-iki alkotmányunkban. Czikkso- rozat. Dr Dudek János-tói 37, 39, 39, 40, 41.

„Modus vivendi." Czikksorozat. X. Y.-tól. 42, 43, 44 Pünkösd napján. (Költ.) Szentirmay Jakab-tól. 42.

Yeni Sancte Spiritus ! Elmélkedés. Kapisztrán-tól. 42.

A zsidók királya. 43.

A földisme az egyházatyáknál. 44.

A vegyesházasság dogmatikus szempontból. Czikksorozat.

Dr Dudek János-tói. 45, 46, 47.

Előítéletek a vallás ellen. Montefeltrói Ágoston „Jézus Krisztus és a keresztény igazság" cz. müvéből. Ford.

Jagicza Lajos. 46, 47.

A vegyesházasságok hazánkban 1791 előtt. Czikksorozat.

Dr Dudek János-tói. 48, 49.

Mit köszönhet a magyar nemzet a kath. egyháznak. Dr Csősz Imre-tői. 48, 49, 50.

A vegyesházasságok hazánkban 1790—1830-ig. Czikk- sorozat. Dr Dudek János-tói. 50, 51.

A vegyesházasságok hazánkban 1830—1840-ig. Czikk- sorozat. Dr Dudek János-tói. 52.

Qui bene distingvit. X. Y. Z -tői. 52.

Egyházi Okmánytár

Simor János bibornok, Magyarország hg-primásának két levele a kultusminiszterhez a febr. 26-iki rendeletet megelőzőleg. 36.

Rescriptum ministeriale de immatriculatione prolium e matrimoniis mixtis progeneratarum. Az esztergomi fő • megye 1890. X. sz. főp. körleveléből. 39.

A pécsi egyházmegyei értekezlet határozmányai. 40, 41, 42, Rescriptum S. Congr. Indulgentiarum, quo orationem ad S. Joseph, recitantibus Indulgentiae conceduntur. 45.

Rescriptum S. Congr. Indulgentiarum, quo orationem S, Alovsii ad B. M. V. recitantibus Indulgentiae conce- duntur. 45.

Decretum S. Congr. Inquisitionis de matrimonii nullitate declaranda. 45.

Egyházi Tudósítások.

Rövid nekrológok.

+ Kucsay Ferencz plébános. 2.

f Andrásy István gyulafehérvári kanonok. 4.

t Dr Éltes Károly. 5.

f Schedl Henrik. 5.

f Tóth György bogyoszlói pleb. 13.

f Ackermann Ignácz szerv. r. exprovincialis. 17.

f Kümmer János Henrik nagyváradi kanonok. 21.

f Munkay János eszterg. fm. cz. kanonok. 21.

f Eperjesy Ferencz apát, egri kanonok. 24.

-f Hazslinszky József apát-pleb. 33.

f Simon Ferencz cz. kanonok, bpest-lipótv. pleb. 34, f Szülik József prépost-pleb. 45.

a) Belföld.

*** A felvidéken nagy inség v a n : segítsünk! 12

B e s z t e r c z e b á n y a i egyházmegye. Főpásztori bérmaut. 48, Budapest. Magyarország katholikus családjainak és ka-

tholikus tanférfiainak üdvözlet és figyelmeztetés az újév alkalmából. 1. — Egy futó pillantás gróf Apponyi Al- bert politikai szellemének műhelyébe. 3. — Apponyi Albert gróf állampolitikai álláspontja Tisza K. párt- politikai álláspontjával szemben. 4. — Középiskoláink reformjának ügye. 5. — E g y képviselőházi beszéd, me- lyet el nem mondott senki. 10. — A kath. autonómia ügyében el nem mondott képviselőházi beszédnek foly- tatása. 11. — Sión őrei vigyázzatok! 12. — Annak a képviselőházi beszédnek, melyet el nem mondott senki, folytatása. 14, 17, 20. — A m i az országházban tegnap történt. 22. — A bécsi „Vaterland" kultuszminisztéri- umunk legújabb rendelete alkalmából. 28. — Még egy szó a bécsi „Vaterland" czikkéről a Szilágyi-Csáky-féle szabályrendelet ügyében. 32. Mit is mondott a „Nem- zet" április 15-én? 33. — Sursum corda! 37. — A budapesti esperesi kerület papsága és a febr. 26-iki miniszteri rendelet ügye. 38. — Sión őrei vigyázzatok ! 39. — Strossmayer püspök római utjának tárgyáról.

47. — Magyarország lángban. 49.

Budapest. Magyarország állami és hitvallásos népiskolái- nak ügye a múltban és jelenleg. 2. — Közoktatásügyi programm. 8. — Utóhang a kath. autonómiáról a kép- viselőházban folyt vitáról. 13. — Szilágyi D. igazság- ügyi miniszter vallásügyi reformja. 16. — A vasár- és ünnepnap megszentelése. 19. — Tanulság és okulás Tisza K. esetéből. 23. — Simor János bibornok hg primás márcz. 20-iki beszéde és a közvélemény. 55. — Az 53. §. 27.

Budapest. Katholikus bank- és váltóház Budapesten. 5. — Az országos kath. nagygyűlésről. — A budapesti kath.

kör elnökének jelentése az ország biboros hg-primásának véleményéről a kath. autonómia és kath. nagygyűlés megtartása ügyében. 50.

Dad. f Koch Adolf környei plébános emlékezete. 34, 35.

Dunántul. Az 53. §. 36.

Eger. Vota Archi-Episcopi exordio anni novi. 6.

Eperjes. A Szentlélek működése. 44.

Erdélyi egyházmegye. Főpásztori gondoskodás a lel- készkedö papság anyagi helyzetéről. 26.

FelSŐ-Lendva. A február 26-iki rendelet közlése a pap- sággal állami közigazgatási uton. 37.

Kassa. Nagyböjti főpásztori körlevél a lelki megújulásról.

29, 30, 31. — A nagyhét eseményei. 33.

LiptÓ-RÓZSahegy. Karácsonyfa-ünnepély az irgalmas né- nék intézetében. 1.

MezÖ-Petri. Szomorú, gyászos ünnepély.

Onnan a honnan. Törvény és rendelet. 36. — Periculum in mora. 52.

Perény. Fináncz a templomban. 27.

Pozsony. A római kérdés.

S z e r e n c s . A prot. „utóhangok" gyöngesége és a kath.

elvek ereje. — (Paszlavszky-tóY), 14, 15, 16.

Szombathelyi egyházmegye, f Sziszeki Márk emlé- kezete. 41.

Veszprém. Püspöki üdvözlő irat vépi Vogronics Antal apat-kanonokhoz ez utóbbi aranymiséje alkalmából. 51.

Veszprémi egyházmegye, t Sariay Ignácz emlékezete, Veritástól. 13. — Az egyház a tanítókért. 37.

Zala-Apáti. Füssy-Tamás-ünnep. 41.

b) Külföld.

Afrika. A karthágói u j székesegyház fölszentelésének ün- nepélyei és a missziók. 40.

Bécs. Az osztrák kath. Centrum programmja. 5. — A bécsi érseki és a tábori püspöki szék betöltése. 11. — Keresztény tudósok egyesülete Ausztriában. 21. — O felsége jellemzéséhez adat. 52.

Berlin. II. Vilmos császár jellemzéséhez. 16. — Mire jó a katholika egyház. 31. — A kormány és a katholiku- sok. A Sperrgeldek ügye. 42.

Brazilia. A katholicizmus jelen helyzete Braziliában. 3.

B r ü s s z e l . A szabadelvüség természetrajzához adatok. 50.

Bukarest. A katholikus magyar naptárügv szerencsés, elintézése. 15.

Dél-Amerika. Nemzeti fogadalmi templom Jézus legsz.

szivének tiszteletére Quitóban. 50.

Karthágó. Afrika területének katholikus egyházi felosz- tása. 4.

London. Anglia és a Vatikán. 42. — A pápa és az u j korszak. 49.

Mainz. Moufang kanonok halála alkalmából — életéről. 20.

München. Döllinger története, mint a hiúság által meg- tévesztett papi hivatás története. 6. — Egy beszéd (Huhn városi plébánosé Münchenben) Döllinger sirja felett. 8.

Németország. A kath. Centrum-párt elnöki tanácsának felhivása a német birodalmi gyűlésbe való képviselő- választások ügyében. 12. — A. német nemzet váluton.

26. — XIII. Leo pápa levele a kölni érsekhez a tár- sadalmi kérdés és a rabszolgaság eltörlése érdekében. 38.

Orosz-Lengyelország. A gör. szert, katholikusok üldöz- tetése. 18.

Páris. A franczia papság és a köztársasági államforma. 46.

Róma. Immaculata. XIII. Leo ajándéka egy magyar temp- lomnak. Jelentés és beszámolás. 1. — Üdvözlet, kére- lem. 2. — A római papság harczra edzi magát, a pápa rendeletéből, szentgyakorlatok által. 3. — Boldoggá avatás. 10. — A „Sapientiae Christianae" kezdetű en- cyklika. 13. — A chilei katholikusok és a pápa. 24. — A nagyhét a Vatikánban. 30. — Az osztrák zarándokok a Vatikánban. 33. — A német katholikus zarándokok fogadtatása a Vatikánban s XIII. Leo pápa beszéde hozzájok. 39. — A szent atya IV. Pius házikójában nyaral. A legközelebbi konszisztoriumról. 43. — Ű r n a p j a Rómában. A vatikáni templomban és templom előtt elkészült és készülő diszítés és restaurálás munkála- tairól. 48.

SvajCZ. Jézus istensége a genfi kálvinizmus körében. 3.

T o u l o u s e . Desprez biboros érsek tiltakozása az u j franczia katonai törvény ellen. 14.

Varsó. Muszka meghamisítása a történelemnek. 42. — Az unitusok erőszakos áttérítése a schismára a chelmi egyházmegyében. 43. — A görög egyesültek jelenlegi helyzete Muszkaország területén. 44, 45.

A „Religio" Tárczája.

Trappista zárdában. P. Angelicas. 17.

Edes méreg — pikáns olvasmányban. Kador Sándor- tól. 19.

f Gyergyó-ditrói ifj. Mezey Ignácz, a kath. világi férfiú példaképe. 20.

Az egyházi dráma Ober-Ammergauban. Hahnekamp Sán- dor-tói 29, 30.

Grráczi élet. jr-től ott helyben. 31.

Szent Pál megtérése. Francziából. 32, 33.

Amerikai politika. 45.

Négyszázezer forintos nyaralás. Gmitter Alfonz-tói 46.

Látogatás a Ferencz-József intézetben. Egy paptanár- tól 47.

Katholikus Köztevékenység.

Alulról fölfelé ! (Az autonomia ügyében tájékoztató.) Dr Dudek János-tói 9.

Dr S t e i n e r Fülöp, székesfehérvári püspök jellemrajzához néhány vonás. 11.

Cserneki és tarkeői dr D e s s e w f f y Sándor Csanád u j püspökéről. 12.

f Jaeger Ádám csanádegyházmegyei idősb mester-kano- nok, gaborjáni cz. prépost emlékezete. 15.

HazsTinszky József, felsőbányái apát-plebános hattyúdala.

(Nyilatkozat). 16.

A kir. magyar tudomány-egyetemi alap kath. jellege ügyében illetékes nyilatkozatok a főrendiházban. 22.

Kath. tanítók orsz. árvaháza s aggjainak menedékháza ügyében mozgalom és szózat. 35, ?7.

Felhivás a pozsonyi ősi dóm helyreállítása ügyében. 48.

*

Kassai kath. legény-egylet. 4.

Budapesti paulai sz. Vincze-egvesülpt. 8.

Szent Imre önképző-egylet. 8, 21. 39. 50.

Szent-István-Társulat. JO, 15. 18, 21, 23, 33, 34, 44.

Budapesti Katholikus Kör. 10.

A Szent-István-Társulat tud. és irod. osztálva. 16, 17, 38.

A Szent-István-Társulat nagygyűlése. 21. 24, 25.

Jézus szentséges arczának testvérülete. X(IrsiJc)-tői. 23.

A Szent-István-Társulat közgyűlésén dr Steiner Fülöp püspök alelnöki jelentése. 25.

A Szent-István-Társulat közgyűlésén dr Kiss János igaz- gató jelentése. 25.

Ugyanott pénztári jelentés. 25.

A budapesti paulai sz. Vincze egyesület XXIII. rendes közgyűlésének jegyzőkönyve Gabler Lajos-tói. 26.

Ugyanott felolvasott titkári jelentés Gabler Lajos-tói.

27, 28, 29.

Szent-László-Társulat. 35.

Alapítási ünnepélye a budapesti közp. növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolájának. 43.

Irodalom.

H. Desportes, Le mystère du sang chez les juifs de tous les temps. 1.

P. Angelikîisz, Szentek élete. 1.

A magyar kath. időszaki sajtó 1890. elején. 2.

Kálmán K., Krisztus követéséről négy könyv magyar versekben. 2.

Drumont, La dernière bataille. 3.

Medici-Rosty-Fesztóry, A zsidók szertartásai és szokásai. 3.

Dr Kereszti) Géza, Az orleánsi szűz emléke. 3.

Bukaresti magyar képes Naptár, Rusztikus-tói. 4, 5.

Fenyvesy F, Széchenyiről és Deákról ünnepi beszéd. 4.

Dr Dudek J., Guizot, d. Eötvös. Trefort és a keresztény- ség. Apologetikai tanulmány. 5.

T. Pesch, s. t/., Institt. logicales secundum principia S.

Thomae Aquinatis. P. II. Logica Major. 6.

Bougaud-Ruschek, Szent Monika élete. 7.

Farkas Sz. sz. f. r., Vallási megfontolások. 7.

Congrès scientifique international des catholiques. 7.

Dr Bartha Béla, Irányelvek a magyarországi katholikus egyház autonomiáia részére. 8.

A bukaresti m. k. Naptár ügyében, György István. 11.

XIII. Leo, A keresztény polgárok főbb köteleségeiről.

Magy. ford, dr Fischer-Colbrie Ag. 12, 16.

A bukaresti r. kath. magyar plébános nyilatkozata ma- gyar katholikus naptárak ügyében. 13.

Gyárfás I. T., Pannónia őskeresztény emlékei. 14.

A bukaresti naptárkérdés után, Rusztikus-tóJ. 17, 18.

Végszó a bukaresti naptár-ügyben, György Lstván-tói. 19.

Utolsó végszó a bukaresti naptárügyben, Rusztikus-tói. 20.

A kultuszminiszter ajánlása. Dr Natalis-tó\. 22.

Vigouroux, Le Nouveau Testament et les découvertes archéologiques modernes, Füssy Tamás-tói. 23, 24.

Tomkulják P., Elkorcsosodik a világ. Anthropologiai tanulmány. 23.

Brázay János, Gróf Károlyi Kata, néhai gróf Haller Gábor özvegyének két érdekes levele. 26.

Liliomfiizér, emlékül az első sz. áldozásra. 29.

Müller-Várady, Lelki gyógytár azok számára, kik örökké akarnak élni. 30.

Dr Mihály fi Akos, Szűz Mária az ó-szövetségben. 30.

Nagy Antal, L^lki mindennapi kenyér. Rusztikus-tói. 31.

Hittudományi Folyóirat. Első évf. I. fűz. Szerk. dr Kiss János. 33.

Jozgits J., Kátéimakönyv. 34.

A budapesti kir. magyar tud. egyetem hittudományi kará- nak felhívása Pázmány Peter összes irodalmi müveinek teljes kiadása érdekében. 35.

Mária kis füzére. Májusi áhitat-gyakorlatok. Kiadja a kalocsai Congregatio Major. 36.

Pokorny Emánuel, Kath. szertartástan középiskolák hasz- nálatára. 37.

Bougaud-Szentannai (Spett), A fájdalom. 37.

Dr Balics Lajos. A római kath. egyház története Magyar- országban. 2 köt. 2. rész. 37.

Bodnár Gáspár, Téli Esték. 38.

(Póda Endre), Soproni reminiscentiák. vagyis: Az 1868.

53. tvczikk, az 1879. 40. tczikk 53. §-a s a kultusz- miniszteri rendeletek folytán keletkezett vallásügyi helyzetünk. 39.

Pályázati jelentés a Horváth-féle alapítvány pályatéte- leiről. 40.

Károly János, Elmélkedések az Ur Jézus Kr. élete, halála és feltámadása felett. — Vegyes egyházi beszédek. II.

— A keresztény család a házasságban. 40.

Dr Kádár Ambrus, A világi hivek közreműködése az egyházban. 40.

J e l e n t é s a Horváth-féle alapítványból kitűzött pályatéte- lekre nézve. 32, 40.

Pályázat szent Margit életének megírására. 41.

Weisz-Makra-Rózsa, A kereszténység védelme erkölcsi és művelődési szempontból. 41.

Szölgyémi J., Világtörténet. 41.

Szemennyei-Kapossy, Római kath. egyházi énekek. 41.

Fenyvesy F., A görög nyelv tanításának kérdése. 42.

Kollányi Ferencz, A magyar kath. alpapság végrendel- kezési joga. 42.

A vKatholikus Theologiai Folyóirat"-ról dr Kiss János nyilatkozata az általa most megindított HHittudományi Folyóirat" legelső számában. 43, 4é.

Babik József. Ünnepi egyházi beszédek. 45.

Montefeltrói-Jagicza, Jézus Kr. és a keresztény igazság.

Szentbesz. II köt. 6.

Lőrincz Gy., A vegyesházasságok, különös tekintettel Magyarországra. 47.

Dr Csősz 1, A rózsahegyi kegyesr. gymnasium történeti vázlata. 47.

Dr Csiszárik J., Az üdv ó-szövetségi történelme. 48.

Angerbauer József. Szentbeszédek. II. évf. 48.

Dr Giesswein S., Az összehasonlító nyelvészet fő problé- mái. 48.

Fülöp Al., Aksziómák gyűjteménye. II. kiad. 48.

Dr Palásthy P., Palásthyak. 49.

Dr Giesswein S., Az ó-egyptomi halottak könyve. 49.

Pályázati jelentés a Horvath-féle alapítvány jutalom-téte- leire vonatkozólag. 49.

E g y villámszerű verőfény katholikus publiczisztikánk ké- nyes helyzetének megvilágítására dr Palásthy Pál, leg- újabb művének előszavából. 50.

Dr L. Pastor. Gesch. der Päpste seit dem Ausgang des Mittelalters. 51.

A nyilvános ájtatosságok kézikönyve a szatmári egyház- megye használatára. 51.

Minő halállal mult ki Luther ? Májunké után Hahnekamp Gy.-tői. 52.

Hivatalos.

(Egyháziak, államiak.)

\ A halotthamvasztás Magyarországban tilos. Gr. Teleky Géza belügyminiszter rendelete. 16.

Az egyházi javak kezelésének kultusminiszteriumi ellenőrzé- sére vonatkozálag gr. Csáky Albin szabályrendelete. 22.

A Lackenbacher-féle jutalomdíj legújabb kiírásáról. 48.

Stb. stb.

V e g y e s e k , k e g y e l e t e s adakozások., s z e r k e s z t ő s é g i telefon.

Megjelenik e lap heten- ként kétszer : szerdán és szombaton.

Előfizetési dij:

félévre helyben s posta- küldéssel 5 írt.

Szerkesztő lakása .-Buda- pest, V I I I . , Pál-utcza 2., hova a lap szellemi részét illető minden kül-

demény czimzendő.

KÄTH. EGYHÁZI S IRODALMI F0LY0IRAT.

MHENKILENCZEDIK ÉYFOLYAM.

Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; Budapesten a szerkesz- tőnél, és Rudnyánszky A. könyvnyomdájában, IV., Papnövelde-utcza 8. sz. alatt, hova a ne- taláni reclamatiók is, bérmentes nyitott levél-

ben, intézendők.

Budapesten, január 1,

I. Félév. 1890.

T4.RTALOM. Vezéreszmék és Tanulmányok : Boldog ú j é v e t ! — Szent koronánk jubileuma. — Az Egyesült-Államok katkolikusainak első kongresszusa Baltimoreben. — Egyházi Tudosiiaso/c : B u d a p e s t : Magyarország katholikus családjainak és katholikus tanférfiainak üdvözlet és figyelmeztetés az újév alkalmából ! — L i p t ó - R ó z s a h e g y : Karácsonyfa-ünnepély az irgalmas nénék intézetében. — R ó m a : Immaculata. XIII. Leo ajándéka egy magyar templomnak. Jelentes. Beszámolás. — A vérontás mysteriuma a zsidóknál minden

időkön át. — Szentek élete. — Mária Lant. — Vegyesek. — Felhivás előfizetésre

Boldog ú j é v e t !

Izaiás próféta, *) Isten sugallatából egy képet festett — szavakkal.

Ez a kép Krisztus Urunk, a világ isteni megváltójának előfutárát, ker. sz. Jánost ábrá- zolja — és igy szól:

„A pusztában kiáltónak szava: Készitsétek el az Ur útját, tegyétek egyenesekké ösvényeit."

„Minden völgy betöltessék, minden hegy és halom rnegaláztassék, és a göröngyösök egyene- sekké legyenek, és a darabosok sima utakká."

„És meglátja minden test az Isten Üdvö- zítőjét." ")

A mi vala az isteni gondviselés

az Isten Üdvözítőjéhez, Jézushoz való viszonyában ker. szent János : az, ugyanazon isteni üdvözítő Jézus Krisztushoz való viszonyá- b a n , az i s t e n i g o n d v i s e l é s n e k rendes, mindennapi

most már minden katholikus pap, minden igazi katholikus lap : előfutár, út- törő, vezető, kalauz az Ur Jézus Krisztushoz,

„minden test," minden ember üdvözítő Istenéhez.

Éppen igy, minden kath. pap, minden igazi kath. lap, szintén ker. Jánoshoz hasonlóan, — egy-egy „kiáltó szó a pusztában," kiáltó szava az Istennek — a világban.

Mert Izaiás próféta istensugallta képében a

„puszta" jelenti a világot, jelenti az emberi életnek nyüzsgését-pezsgését világszerte, a meny- nyiben a világ lázas életének viharai pusztává, az üdvhozó gyümölcsökre nézve terméketlenné

') Iz. 40, 3.

2) Luk, 3 ; 4, 5, 6.

teszik az emberi lelket, s egész egetverő hegyeket emelnek és áthiclalhatlannak látszó völgyeket váj- nak az emberiségnek az örökkévalóság felé vezető pályáján, hogy elzárják az emberi szem elől még a kilátást is fel, a „minden test," minden em- ber üdvözitő Istenéhez.

Ebben a pusztában, ebben a világban va- gyunk mi is egy — igénytelen kiáltó szó. S első kiáltó szózatunk ebben az évben — a boldogság kívánása, a boldogság hirdetése, mindazok szá- mára, kik az Ur útjait készitgetik és az ő ös- vényeit egyengetik ; kik a szenvedélyek által vájt völgyek betöltésén és az emberi vakmerő dölyf merényletei által emelt hegyek és halmok

lehordásának veritékes szellemi munkáján fára- doznak.

„Ti — vagytok a föld sava!

Csak arra vi- gyázzatok, hogy a só, a mely ti vagytok, a mely- lyel az emberek szent István birodalmában sóz- nak, meg ne romolj ék, — mert akkor jaj lesz nekünk! Maga az oly kegyes és nyájas Üdvözítő elkomorult, midőn a zord Ítéletet a föld meg- romlott sava fölött kimondotta: „Semmire sem való többé, hanem hogy kivettessék — és el-

tapodtassak az emberektől." â)

Eltapodtatni az emberek által — mint a féreg: mily rettenetes, lealázó sors — a meg- romlott sóra nézve ! Holott ha savát rendben t a r t j a a papság : midőn szolgálja az embereket, ura lesz a világnak, vezére a szellemeknek, beve- zetője a lelkeknek a földi békén és jóléten által fel — az Isten fiainak fentartott boldogságba.

') Máté, 5, 13.

2) Máté, u. o.

1

Ne feledjük ez év folytán soha sz. Hilár püspök tanítását, melyet az apostolokról, mint a föld krisztusi saváról mondott:

„Apostoli sunt rerum coelestium praedica- tores^ et aeternitatis velut satores, immortali- tatem omnibus corporibus, quibus eorum sermo aspersus füerit, conferentes."

Ebben a szellemben, ebben az üdvösséges irányban t. olvasóinknak boldog éveket kivánni meg nem szűnünk soha.

Szent k o r o n á n k j n b i l e n n i a .

Magyarország királyi koronája háromszorosan szent korona.

Először azért, mert Isten rendeletére, angyal sugal- latára kiildte azt II. Sylveszter pápa, nem Boleszló lengyel hgnek, kinek szánta, hanem István magyar hgnek, a ki- nek eredetileg nem szánta.

Másodszor a z é r t , mert az első király, a ki vi- selte, nemzetének apostola volt és — szent a földön és a mennyben.

Ez a szent korona, éppen e szent és igazán gondvise- léses eredeténél fogva Magyarországra nézve a béke és áldások mennyei záloga és biztositéka.

A király koronázás esküvel jár ; és a megkoronázott magyar király mintegy megtestesült eskü Isten és embe- rek előtt a magyar alkotmányra, Magyarország jólétének előmozditására, békéjének kivülről-belülről biztosítására.

Im, ez a harmadik oka annak, a miért a mi magyar királyi koronánk szent korona. A királyok esküjének szentsége van hozzá kötve.

Es most, hogy a nemesek kiváltsága megszűnt s Magyarország minden polgára szabad emberré lőn : mi, ősi magyar jog és felfogás szerint, mindnyájan „tagjai va- gyunk a szent koronának,"

Ha ez igy van ; már pedig igy vau : akkor lehetet- len, hogy legyen e hazában ember, a ki a mi szent ko- ronánk sorsa iránt ne érdeklődnék ; és ha érdeklődik, lehe- tetlen, hogy meghatva ne érezze magát annak a hirnek hallatára, hogy szent koronánknak ebben az esztendőben, február 20-án jubileuma leszen.

1890. febr. 20-án lesz száz éve annak, hogy a ma- gyar nemzetnek féltékenyen őrzött drága kincse, Bécsből, a fejedelmi emlékek antiquarius tárházából, Magyarország életébe visszakerült.

A budapesti kath. kör nagyérdemű elnöke, Lévay Imre kegyesrendi főgymn. igazgató volt az első, a ki e körülményre nemzetünket az ő derék „Veszprémi Köz- l ö n y é é b e n figyelmeztette

S most már örömmel jelenthetjük, hogy a főváros- ban mozgalom indult meg e százados évfordulónak a szent korona iránti nemzeti kegyelethez méltó megünneplésére.

Bele kell vonni országszerte a népet is, és első sorban az ifjúságot.

') Com. in Matth, c. 4.

Legyen ez a nap : a hazafiság és királyhüség ima- napja !

Mindakettőre szüksége van az országnak most és — a jövőben ! ? ?

Az E g y e s ü l t - Á l l a m o k katliolikiisainak első k o n g r e s s z u s a Baltimoreben.

I.

Baltimore, 1889. november.

Kétezeren voltunk jelen f. hó 11-én a város leg- nagyobb termében, melyet a Concordia készséggel bocsá- tott rendelkezésünkre, hogy részt vegyünk az I. éjszak- amerikai katholikus kongresszus megnyitásában. A nagy köztársaság minden részéből egybesereglett delegátusok közt nagy számmal voltak olyanok, kik a polgári életben vagy a vallási téren kiváló munkálkodást fejtettek ki.

Mi sem lehet épületesebb, mint a példás egyetértés és szívesség, mely e nagy gyülekezetben uralkodott. A kongresszus megnyitása előtt is biztosak voltunk már a sikerről, vagyis a hitegység s keresztény felebaráti szere- tet ama szellemének gyaradodásáról, melyet, hála Isten- nek, itt mi sem volt képes megingatni. A mi éjszak- amerikai egyházunk csak a separatismustól, a pártokra való bomlástól, vagy mint itt nevezik, a sectionalismustó!

t a r t h a t o t t kissé. Ilyennek következményei a legnagyobb veszélyt hozhatnák reánk. Azért mindaz, ami szilárdítani képes az egyetértést és összhangot a katholikusok közt, kik e nagy kiterjedésű állam területén elszórtan laknak, kiszámíthatatlan előnyt n y ú j t a katholiczizmusnak.

A kongresszus első ülésének kezdetén Onahan, chicago-i városi tanácsos, a nagygyűlés szervező bizottsá- gának elnöke, bemutatta a delegátusoknak ft. Ireland, st.- pauli érseket, ki azután a megnyitó imákat mondá el.

Ezután fölolvastatott a távirat, melyet Rómából a biboros államtitkár küldött válaszul Gibbons,. baltimorei biboros érsek, Éjszak-Amerika prímásának XIII. Leo szentséges atyánkhoz intézett távirati kérelmére. E válasz igy szól:

„Gibbons bibornok ő eminencziájának.

„A szentatyának tudomására hozván a Baltimoreben tartandó katholikus kongresszus részéről kifejezett hódo- latot, ő szentsége kegyes volt megbízni, hogy tudósítsam önt, mily szívesen adja áldását az összes jelenlevőkre.

Rampolla M. bibornok."

E sürgönyt a kongresszus ujjongó lelkesedéssel és hosszas éljenzéssel fogadta.

Onahan ur ezután bemutatta a gyülekezetnek J o h n Le Carrol volt kormányzót ideiglenes elnökül, hozzátévén, hogy oly nagy számú tagok közöl kellvén elnököt válasz- tani, jónak látták e tisztségre a katholikus Maryland egyik polgárát s egyúttal Éjszak-Amerika első püspöké- nek, Carrol-nak egyik rokonát fölkérni, őt illetvén meg a tiszt üdvözölni a delegátusokat.

E r r e Carrol elnök igy szólt: „A katholikus világiak első kongresszusának gyülekezete Baltimoreban, milyen még nem volt az Egyesült-Államokban, csak a legnagyobb érdeklődést keltheti föl mindazokban, akik szivükön vise- lik az egyház javát. Itt alapíttatott valóban az Egyesült- Államok egyháza. Itt indult meg a szervezkedés, melynek

RELIGIO. 3

vetették meg alapját ama virágzásnak, amely ma büszke- ségünk fő inditó-okát képezi és amely elválhatatlannak Ígérkezik lenni ama bőségtől s lendülettől, melylyel Isten hazánk minden részét megáldotta. Azért teljességgel meg- felelőnek látszék, hogy mi, az Egyesült-Államok világi katholikusai, e szent helyen egybegyűljünk, megujitandók a hűség esküjét ama tanelvek iránt, melyeket vallunk, és kimutatandók polgártársainknak ama jó viszonyt, mely az egyház közt egyfelől, melynek engedelmeskedünk s melyet szeretünk, és másfelől a saját választásunkból ki- került kormány közt létezik ; hirdetendők továbbá egyet- értésünket a tárgyalandó kérdésekre nézve, amely egység mindenkoron a katholikusok erejének főforrását képezé.

Kérdezhetnék talán tőlünk, hogy mi jogon t a r t j u k mi e kongresszust és mily törvény alapján gyűlt ez össze ? Mi azt a baltimorei biboros érsek s jeles főpapjaink nevében, és az Egyesült-iUlamok alkotmánya értelmében t a r t j u k .

„Fölvirágzásunk uralkodó jellegét s alapját megve- tette az Egyesült-Államok kongresszusa (törvényhozása) az alkotmányon tett ama módosítással, hogy a kongresz- szusnak (a törvényhozó testületnek) semmiféle törvényt sem szabad hoznia, mely valamely vallás behozatalára vonatkoznék és nem kell egy nálunk létező vallást sem gátolni szabad gyakorlatában.

„Ama tekintélylyel fölfegyverkezve, és büszkék lévén arra, amit a múltban tettünk az amerikai nép szabad- ságának biztosítására, itt összegyültünk a czélból, hogy meghallgassuk azokat, kik ki fogják fejteni szükségletein- ket mint katholikusokéit és elő fogják adni a teendőket, hogy megfeleljünk az egyház anyagi szükségleteinek s haladó fejlődésének.

„Bízvást állíthatjuk, hogy mi, amerikai katholikusok, csatlakoztunk mindama sikerekhez s mindama viszontag- ságokhoz, melyeket atyáink átéltek ! — Azonban nemcsak a katholikusok egyenkint bizonyították be odaadásukat ha- zájok és az intézmények iránt, melyek alatt élünk. Az egy- ház, mint hatalom is, soha sem mulasztotta befolyását a törvény s rend mérlegébe vetni, amidőn figyelmeztetni kel- lett a veszélyekre, melyeket a válságok az államra hoz- hatnak. A -szoczialista mozgalom sokkal nagyobb elter- jedést vett volna E u r ó p a s Amerika szárazföldjén, ha kezdettől fogva föl nem tartóztatja a szentszék hatalmas és hajhatatlan kárhoztatása.

„A túlzó elméletet, hogy „a tulajdon annyi, mint lopás," és hogy a törvény s rend szabályait meg kell dönteni, XIII. Leo oly nyugodt s ünnepélyes tiltakozással sújtotta, amely mint Égből j ö t t szózat lecsendesítette az emberi szenvedélyeket. 0 szentsége nem vette számba, hogy elragadták tőle birtokait, mint az egyház lelki fejéit : a törvény s rend barátai mindenütt erősödést merítettek az ő békés kormányzatának sugallataiból és áldásaiból.

„Az egyház egyúttal mindig fentartotta a tekintélyt, a törvényességet : mindenkoron készséggel tanúsított gyön- gédséget s rokonszenvet az emberiség szenvedő tömegei iránt, ami megszerezte számára a sokaság szeretetét s engedelmességét.

„Amidőn fölhozták ama kérdést, vájjon el kell-e

ítélni a munkás osztályok bizonyos szervezeteit,*) a mi biboros érsekünk volt az, aki a mester szemével áttekint- vén a helyzetet, olajat öntött a viharos vizekre. 0 kimu- tatta a szentszéknek, hogy az amerikai munkás nem lázadt föl a vallás szolgáinak befolyása ellen. Halljuk az ő sza- v a i t : „Mindazon dicső czimek közt, melyeket az egyház megérdemelt, egyetlen egy sem ád neki jelenleg annyi befolyást, mint a nép barátjának a czíme." Bizonyára, a mi népies kormányzatunk alatt ez a czím szerzi meg a katholikus egyház számára nemcsak gyermekei millióitól a lelkesült ragaszkodást s odaadást, hanem a csodálást és tiszteletet is összes polgártársaink részéről, bármilyen legyen is vallási hitük.

„Az e czimen szerzett hatalom teszi az üldöztetést reá nézve nálunk majdnem lehetetlenné és ez vonzza feléje az amerikai nép nagy szivét.

„Igy l á t j u k — folytatá Carrol elnök — bogy e nagy terjedelmű szervezet, melyhez mint tagok tartoz- hatni büszkeségünknek t a r t j u k , egyszerre három nagy tulajdonsága által tűnik ki, és pedig :

1. hogy gyermekei mindig egyek voltak állami kor- mányzatunk szellemével s elveivel ;

2. hogy mindig meg lehet bizni az egyház tekin- télyében egy egészséges kormányzat föntartására és azok elveinek s cselekedeteinek kárhoztatására, akik a társa- dalom támaszait akarnák lerombolni ;

3. hogy ő mindig készen áll, hogy segélyére legyen a szenvedő emberiség tömegének, és hogy az egész ke- resztény világ összes országaiban ismerik „a nép barátja"

dicső czimén.

„Ki csodálkoznék tehát bámulatos előhaladásán a szabadság e földjén ? Kit lepne meg, ha látja papjainak s püspökeinek széleskörű befolyását, amidőn szent jellegükkel a polgár legjobb, legnemesebb tulajdonságait egyesitik magukban ? Ki tudná eléggé mérlegelni az erőt, a sze- rencsét, minden előnyeivel, amelyet egy nemzetnek oly emberek testületével egyesitett tevékenysége kölcsönöz, akiket a felebaráti szeretet s a vallás vezérel ?

„Nem engem illet e helyen, melyre meghívni mél- tóztattak, részletesebben kifejteni a czélokat, melyekért önök egybegyűltek. Meg fogják ezt tenni nálamnál képe- sebbek. Annyit azonban megjegyzek, hogy a kath. egy- házra, mérhetetlen érdekeivel e köztársaság minden részé- ben, polgártársaink millióival, akik hitét vallják, elérkezett az idő, midőn világi fiai örvendeni fognak az alkalomnak, hogy közös talajon találkozhatnak és nyilváníthatják véle- ményeiket ama kérdésekről, melyek mindnyájunkra nézve legfőbb jelentőséggel birnak.

„Reméljük, hogy e kongresszusra, melyet oly kedvező módon kezdünk meg, mások is fognak következni.

„Reméljük, hogy a katholikusok jogos büszkeséggel s édes megelégedéssel fognak rá visszatekinteni, és hogy meg fognak győződni róla, hogy csak két czél fekszik szivünkön a: kath. egyház dicsősége s előhaladása, és az amerikai nép folytonos jóléte."

E .beszéd után bejelentették s részben fölolvasták az üdvözlő leveleket s táviratokat, valamint azon iratokat,

') A „munka lovagjainak" szövetkezetét.

1*

melyeknek küldői sajnálatukat fejezik ki, hogy nem vehet- nek részt a kongresszus áldásos munkálataiban. Ez utób- biak közt számos európai kitűnőség levele is szerepel.

+

EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.

Budapest, jan. 1. Magyarország katholikus család- jainak és katholikus tanfér fiainak, kiknek kezébe van le- téve Istentől Magyarország reménye, jövője, — üdvözlet és figyelmeztetés az újév alkalmából!

Eger lánglelkü és nagytudományu érseke, dr Sa- m a s s a József, midőn a főrendiházban a középiskola re- formjáról szóló tv-javaslatot tárgyalták, mint szelleme és tan- ügyi tajDasztalatai által egyaránt kiválóan képesitett szószó- lója a katholikus tanügynek s mintegy látnoki szellemmel felruházott tolmácsa a nemzeti érzületnek, gr. Andrássy Gyulának, a jelenleg élő legnagyobb magyar államférfiunak csaknem tapsokban kitörő helyeslése között mondott verdiktes Ítéletet hazánk egész tanügyi rendszere felett, a mely az ifjúságnak testét-lelkét kiöli az ő kuszált sokfélesége és zagyva nehézkessége által. Altalános he- lyeslésével a legmagasabb rendű honatyáknak emelt szót akkor Eger klasszikus műveltségű érseke egész közoktatásügyünk, de kivált a középiskolák összes ágai- nak humánus, szivet-lelket edző szellemben való re- formja, egyszerűsítése és czélszerüsitése mellett.

Az ország közoktatásának élén akkor Trefort Ágos- ton állott. Átható, gyökeres, mindent felölelő tanügyi reformra ő nem született ; neki ez iránt érzéke nem volt.

0 az experimentácziók, a folytonos tapasztalás és kísér- letezés scha nem nyugvó szelleme volt. „Semper discentes, nunquam a scientiam veritatis pervenientes." Ezekhez tarto- zott Trefort. Századokra, nemzedékekre szóló konszervativ

szellemi alkotásra neki nem volt képessége. 0 a divat em- bere volt. Az ország tanügyi rendszerének, kivált pedig a középiskoláknak az igazi humanizmus követelményei szerint való átalakításáról, ugy a mint annak kérdését a mondott időben Eger nagynevű érseke megoldás végett felvetette, Trefort Ágoston egyszerűen azt felelte : nem lehet ; a mostani lélekölő, minden után kapkodó de semmit erősen meg nem markoló rendszeren, mi magyarok, nem változ- tathatunk, mert a külföldön is ugy van minden mint nálunk ; mi a külfölddel e tekintetben nem nézhetünk farkasszemet.

A dolog tehát abban maradt. Ifjuságunk nyögve, test- ben-lélekben egyre jobban elsatnyulva, húzza a tanügyi sok- féleség és kevertség súlyos j á r m á t ; kedv, erő és szellem helyett a további tanulásra és önművelődésre, undorral a műveltség habaréka iránt, melylyel a középiskola lel- két eltöltötte, Magyarország ifjú nemzedéke, mint szárnya- szegett ifjú sas. nagyratörő lélek nélkül lépi át az egye- temek küszöbét és csak a mindennapi megélhetésre szükséges ismereteket s fogásokat sajátítva el lép ki a viszontagságos életbe, a hol mint könnyű pehely ide s tova hányattatik az élet pályáján, hacsak örökség, protekczió és vakszerencse nem kölcsönöz törekvéseinek némi állha- tatosságot.

Igaz ugyan, hogy országos közoktatásügyünk egyes

ágainak reformja, vagyis e reformnak vitatása, soha sem kerül le közöttünk napi rendről. Olyau ez a tanügyi reform nálunk, mint a bolygó zsidó : mindenütt felüti a fejét ; de állandó otthont, a lelkekben nem talál sehol. Itt Budapesten, ha jól emlékszem, most is még fennáll egv semmitevő tanügyi bizottság, a melynek czélja az elemi iskolák tanrendjének egyszerűsítése és könnyítése. Szó van a polgári iskolák tantervének egyszerűbbé tételéről is.

A mi a középiskolákat illeti, alig hogy lecsendesedett a Frary-riadalom, azonnal kitört a görög nyelvtanítás ostromának, és természetesen védelmének is, nem kevésbbé zajos riadalma. Az egyetemi jogi szakoktatás kritikája pedig éppen e napokban egész hosszú sorát idézte fel a nyilatkozatoknak, rosszalásoknak, javaslatoknak.

En mind e mozgalmakat és fészkelődéseket a tan- ügy terén a jobbra-fordulás szerencsés jelű hírnökeinek tartom. Csakhogy nem várok tőlük semmi alapos reform- munkát, semmi gyökeres javítást mindaddig, mig a kül- föld, kiváltképen pedig Németország, a melynek mintájára van berendezve Magyarországnak egész közoktatásügye,

— maga is nem lép a tanítás rendszere egyszerűsítésének u j korszak alkotására hivatott gondviseléses útjára. Ná- lunk a német kultura oly borzasztó tekintély, hogy annak útvesztőjénél tökéletesebb müvet alkotni a divatos, elsat- nyult, idegen szellemből élősködő, modern magyar géniusz még ha tudna sem mer.

Hanem most már e tekintetben is megfordult a koczka. Maga a német kultúra, a német szellem, a német tanügy jön a mi segítségünkre. Poroszországban, a mely- től kölcsönöztük középiskoláink rendszerét, tanrendjét és egész encyklopédikus szellemét, saját alkotásának gyöke- rére méregeti a fejszecsapást. A porosz középiskolai rend- szer készül vissszatérni a régi humánus, egyszerű közép- iskolai tanügyi alapra.

Gymnasium, realgymnasium, reáliskola : ebből a zagy- valék irif'urkáczióból állt eddig a porosz középiskola.

Ezentúl csak gymnasium lesz, mint egységes középiskola, hat évre terjedő tanfolyammal, minden fiu számára, a ki elemi iskolát végzett, és az életben valami akar lenni.

A ki ezt a 6 osztályú gymnásiumot, amely tisztán az általános emberi műveltség alapjainak lerakásával fog foglalkozni, elvégezte : az jogot nyer egyévi önkéntességre, átléphet az ipar, kereskedelem, földmivelés szakiskoláiba, vagy ha tudományos, irodalmi, avagy valamely magasabb műveltséget igénylő szakpályára akar lépni és egyetemet akar végezni : akkor a 6 osztályú gymnasiumból átmegy egy második középiskolába, a három osztályú lyceumba, és ott elkészül az egyetemi tudományok szaktanulmányaira.

Ezt a tervet találta legjobbnak maga a porosz reál- iskolák tanári karának egyesülete.

Pályázatot hirdetett a kérdés megoldására. Beérke- zett 76 emlékirat. A két j^álya-nyertes: gymnasiumi tanár, Pietzker és Treutlein. A klasszikus műveltség alapjainak lerakására a tervezett 6 osztályú gymnasiumban az anya- nyelv mellett Pietzker mind a 6 osztályon át a latin nyelvet ajánlja ; a görög nyelvnek csak a 3 osztályú lyceum- bar. enged szabad folyást. Treutlein szűkkeblűbben bán el a latin nyelvvel ; a görögöt pedig még a 3 osztályú lyceum- ból is csaknem egészen kizárja.

5 RELIGIO.

E szerint most már világosan előttünk áll az irány, melyben a porosz középiskola reformja — minden való- színűség szerint megvalósulni fog.

Kisérjük figyelemmel és huzzunk belőle hasznot mihamarább, hogy szegény ifjúságunkat ne ölje tovább a lélekölő soktanulás — és ennek fatális eredményeül: a végzetes semmitudás, a műveletlen tudákosság! ? ?

LiptÓ-RÓZSahegy, decz. 25. Karácsonyfa-ünnepély as irgalmas nénék intézetében. — Szertelen időnk bajainak közepette fölöttébb jól esik az istenes léleknek, ha vérző sebeire enyhitő balzsamot talál a vallás malasztos szárnyai alatt. A hitkincs legdrágább, legbecsesebb és legérzéke- nyebb javunk. Veszszen el bár mindenünk, ha megmarad üdvözítő hitünk, mi mindig gazdagok vagyunk ; mert birjuk a legfőbb boldogságnak élet s halálban biztos eszközét, az örök üdvösség legszentebb zálogát. Azért az emberboldogitás főténvezői : az emberiség ily melegkeblü barátai, az üdvözítő hit buzgó apostolai ; másrészt pedig legkegyetlenebb és legátkosabb ellenei az emberi nemnek a hitostromlók, a vallástalanság hirdetői, kik a keresztény lelket a vele összeforrt szent hittől, legdrágább kincsétől megfosztani nem átallják. íme az ok, hogy nehéz átok nyomja a kinyilatkoztatott vallás ostromlóinak h a m v a i t . . Yagy ugyan hol van a földön nép, mely áldást rebegne hite lelketlen megrablója fölött ? vagy hol van egy isten- telen vallásostromló, kinek sírjához igaz kegyelettel népek zarándokolnának, a vallástalanság boldogította (? !) népek ? Kutasson a bölcs -világ annyi ezredéves történelmében, tűzze föl mély tudományosságot negélyző szemüvegét, irányozza nagyralátó távcsövét és keressen ily népboldo- gító (? !) hitkincsrablót vagy ily boldogító népet . . . Oh ilyent nem talál, ilyen még nem létezik . . Ma üli a hivő keresztény világ a megváltó Isten születésének örömün- nepét, ma teljesedett be a világ négyévezredes óhajtása, a sok jámbor fohász, mely az egeket ostromlá . . S vájjon ki az a nevére méltó keresztény, ki ez édes, szent örömet ne érezné, vagy ki az az esztelen, ki ez isteni szeretet örömét megzavafni merészelné . . .? Hisz a vallásos kebel öröme tiszta és zavartalan, miként a nap arany fénysu- gára ; azt a nyomorult emberi elme minden gonoszsága sem képes megzavarni . . . Kellemesen győződtünk meg erről tegnap a helybeli irgalmasnénék intézetében, mely a szent estét az idén is méltóan ünnepié meg. A föld- szinti egyik teremben hatalmas karácsonyfát állítottak föl, mely magasságra nézve jóval meghaladta a másfél ölet, ugy, hogy a csúcsán levő kereszt egészen a bolt- hajtásig ért fel. E karácsonyfa, melynek diszitése igazán a hithuzgó lelkek kitűnő ízlésére vallott, jellemző szalagok és czukrocskákkal, édességek és játékszerekkel volt dúsan megrakva és sürüen fölgyertvázva. E téres szoba falait meg asztalok érinték, melyeket a csínnal, szép sorban elhelyezett ruhafélék, könyvek, író és varrószerek . . . mind megannyi karácsonyi ajándékok, leptek el. Ugy három óra tájban, mielőtt a szép számú érdeklődők megjelentek, meggyujták a gyertyákat, és az -iskolások, valamint az óvó piczinyei, a fáradságot nem ismerő nővérek vezetése mellett, a „Kis Jézus érkezése" szelid dallamu énekét hibátlanul elzengve, vonultak a terembe, hol a nagy

közönség nekik helyet engedett. Leülvén ezután a ven- dégek, Chládek J . karnagy jelt adott a ritka szabatos- sággal elénekelt ünnepi dalra, melyből a magán részletet megkapóan adá és a melodrámát mély érzéssel szavalá egyik növendék. E r r e a „Kisded Jézus bölcsője," alkalom- szerű és eszmegazdag beszélgetés következett, melyben a magasztosult sziv igaz örömétől áradozó, gondosan elő- készitett tizenöt leányka váltakozva fogadá a szebbnél szebb erények gyakorlatát, hogy az Ur Jézus kedvében tölthessék életpályájukat. Majd egy másik leány áll a tér közepére, és meghajtva magát, a Világmegváltó kegyel- mének tetőzött bőségét esdi a nemesszivü jótevőkre. Ez- után egy tréfás darab jöve, mely harmonium és hegedű kisérettel még határozottabbá téve, maradandóbb nyomot hagy a lelkesedett vendégkoszoru keblében . . Ez utóbbi- nak végszavai alig hangzottak el, midőn szintérbe lépett a kisdedóvónak örömrepeső gyermekserege, melynek ár- tatlan gyönyörében oly jól esett a hallgatóságnak részt vehetnie. A szép kezdet, a nagyobbára tót ajkúak részé- ről, a magyar nyelv elsajátításában, a figyelmet keltő rend, általán az apróságok bátor föllépése, az önfeláldozó óvó- nővérek szeretetre-méltóságával párosult fegyelmezése és édes anyailag kegyes bánásmódjáról tőn tanúságot. A valláserkölcsi és nemzeti szempontból egyaránt oly nagy horderejű munkássághoz szükséges kitartásban, melyet az idegen ajkú kisdedek által, fölváltva és együtt, ügyesen előadott annyi magyar költemény s énekdarab fényesen igazolt, segítse . az érdemes nővéreket az Ur Jézus, buz- dítsa a vallásosan hazafias, emberbaráti nemes czél, meg az elért meglepő siker, valamint a jobb lelkeknek, külö- nösen az intézetöket erkölcsileg s anyagilag gyámolító angyali szivü szepesi püspök Császka György ő excellen- tiájának kegyes elismerése. — Az ünnepélyt épületesen zárta be az ajándékok kiosztása. A növendékek részéről általán, különösen a csillogó karácsonyfát igazi lepke gyönyörrel körülrepdeső piczinyeknél leírhatatlan vala az öröm, a szülék s jelenlevők szeméből pedig hálakönyek hullának azon forró szívsóhajjal, hogy Isten jutalmazza meg az evangeliomi szeretet főpásztorát, Császka György ő excellentiáját, ki a nőnevelés előmozdításával új, isten- félő élet alapjait rakja le a családban s ki atyailag kegyes jótéteményeivel annyira buzog letörölni a szegénység könyeit . . ! Dr Csősz Imre.

D. a J. K r !

Róma, 1889. deczember 10. Nagyságos s Főtiszte- lendő Szerkesztő Ur !r)

Mióta a szentemlékü IX. Pius pápa 1854. deczem- ber 8-án a boldogságos Szűz szeplőtlen fogantatását dog- mává, hitczikkelylyé nvilvános ünnepélyességgel procla- málta, azóta ezen ünnepet itt Rómában, majd minden templomban, 9 napi, azaz úgynevezett novenával szokás megtartani; a sz. Ferencz fiai pedig ezen novenát 9 napi szent gyakorlatok tartásával megtoldják, lévén boldog- ságos szűz Mária ezen a czimen az egész szerafi sz. Fe- rencz Pendieknek égi patronája. Nálunk az itteni mino- ritáknál a 12 apostolokhoz czimü templomban a mondott

') A közlemények összetorlódása miatt késett. A szerk.

idő alatt délutáni órákban szentség-kitétel, sz. olvasó, predikáczió s előirt imák elmondása után a legszentebbel áldás adatik és ezen ajtatossági aktusra mindennap külön- külön bibornok meghivatik. A 70-es évek előtt maga ő szentsége is udvari személyzetével szokott volt megjelenni a nevezett templomban, ünnepi vecsernyére, ennek végez- tével pedig a sekrestyében fogadta volt lábcsókra az egész ottani minorita testületet. 1870 óta a pápa megjelenése megszűnt, de a többi ajtatosságok az előirt rendben, a számos egyházi férfiak s a buzgó hivek jelenlétében végeztetnek. A római hivő nép most is pietással viseltetik a

„la Madonna Santissima" iránt, és ilyenkor nemcsak a szent gyónáshoz és áldozáshoz számosan és számosan járulnak, hanem házaikat, palotáikat, mind az ünnep előestéjén, mind napján fényesen kivilágítják ; igy a sz. Péter piacba körüli há- zak, a Torlonia palota, a sz. Anzelmusról nevezett benczések és szomszédságában a penitencziariusok kollégiuma láng- fényben úszott különösen az ünnep estéjén, mintegy tudtul adva a világnak, hogy ha földi királyoknak szok- tunk adni ily megtiszteltetést, az Isten anyja, az ég királynéja még nagyobb tiszteletre méltó mint amazok !

Ezúttal becses tudomására liozom nagyságodnak,

— ha szívesen v e s z i , — azon többekre nézve örvendetes hirt, mely szerint ő szentsége a szepes-csütörtökhelyi Zápolya-féle mü-emlékü kápolna részére egy szép lúrdi szobrot bronzból, két miseruhát és egy kelyhet a vati- káni világra szóló kiállításból legkegvesebben utalvánvoz- tatni méltóztatott. Ezen nagybecsű adományozási tárgyak í még folyó év márczius 19-én Rómából elexpediáltattak a szepesi főtisztelendő Ordinariatus czimére, de a határon megrekedtek, okul adván az illető expeditor, hogy ki tudja melyik „Szepes"-ben lakik az Ordinariatus?! Es igy kellő útbaigazítás után tandem valahára a „szepesi- helyi főt. Ordinariatus, vagyis ő exja a szepesi püspök ur novemberben további intézkedés végett átvette.

A lúrdi szobor hazánkban már több templomnak, kápolnának diszül, ékességül szolgál, hanem a helyzetre nézve, talán sehol sem illőbb helyen, mint a fönnevezett kápolna föld alatti üregében, azaz az alsó kápolná- ban. a hová a minorita monostorból alagúton juthatni, és onnan tekervényes csigalépcsőkön a remekek remekjébe, a felső kápolnába; mely a parochialis templom déli oldalán áll és egészen külön birtokot képez. A plébániai templom két századdal régibb a kápolnánál, lévén amaz a 13, emez a 15-dik századból, Zápolya István, az ország nádora idejéből. Az alsó kápolna — a mint a régisé- gek nagy tudományu búvára, kutatója, Ipolyi Arnold, történelmi adatok nyomán állítja, — készült Zápolya István Hedvig nevü beteges nejének mauzóleumául, de ez hamarabb elhalálozott mintsem a kápolna elkészült, azért a sírboltból földalatti kápolna lett. Es most ezt a kápolnát fogja disziteni a lúrdi szobor, mely ismét az utókort századokon át emlékeztetni fogja, hogy ő, mint szobor, a Vatikánból került, s ide helyeztetett, mint a XIII. Leo pápa kegyességéből eredő, legbecsesebb adomány.

De kérdi tán nagyságod, mi közöm van nekem a szepes-csütörtökhelyi kápolnához, mikor én már sem elüljáró nem vagyok, sem ottani lelkész, sőt hazánktól

') Hogyne ? A szerTc.

távol, külföldön lakom? Rögtön megmondom röviden.

Morális kötelesség, becsületesség szent érzete, — és ha a jó Isten panaszkép nem veszi, az Isten anyja iránti gyön- géd kegyelet és tisztelet ! Ezek azon érzelmek, melyektől indíttatva kell, hogy közöm legyen ; és ha soha szeretett hazámba vissza nem térnék, — mitől Isten óvjon meg, — mégis a mihez három év előtt fogtam, azt a szent ügyet távolból is előmozdítani akarom, és a gyűjtést folytatni fogom, nehogy az mondassék egy szegény, gyarló szerze- tesről: „coeirit aedificare et non potuit consummare," azért külföldre menekült. Az én négyszeri idejövetelem, nem menekülés, hanem római főelüljáróm atyai meghívása. A magyar katholikusok szent ügye, és szerzetem, melyhez tar- tozom, nagy horderejű érdeke, bizonytalan időre bár, vezé- relt engem ide. A három éven át, az ismert szent, nemes czélra összegyűjtött közel hetedfélezer forintról szóló I kötvények a legbiztosabb helyen és legjobb kezekben

elhelyezvék. Nincs mitől tartanom, hogy perfid kezelésről valaki vádoljon, mert azzal beszámoltam ; vagy ha valaki, emberi gyarlóságból máskép vélekednék, a tiszta öntudat, a nyugodt lelkiismeret mindig mellettem lesz. Es, hogy bebizonyítsam, mennyire szivemem fekszik ez a hazai műemlék, a Zápolya-féle kápolna helyrehozatala, és hogy soha el nem felejtem Magyarország áldott lelkű főpapjá- nak, főm. Simor János bibornok herczeg-primás ő eminen- cziájának még 1877-ben hozzám kegyesen intézett szavait :

„a szándék jó és szép, de addig a munkához ne fogjon, mig legalább 12 ezer forintja nem lesz, mert az ily becses műemlék helyrehozatala sok pénzbe kerül,'1 — ime van sze- rencsém nyilvánosan nyugtázni a következő u j adományo- k a t : b. Hornig Károly püspök ur ő mga 20 frt, Pribék István fölszentelt püspök ur 5 frt, Fehérváry József kano- nok ur 5 frt, Tállián Lázár kanonok s pápai praelatus ő mga 10 frt, Kemenes Ferencz kan. 10 frt, Szalay 3 frt, Vogronics Antal kanonok 5 frt, Takács József 2 frt, premontrei ház Szombathely 5 frt, H. K. 5 frt, J. B. S.

5 frt, az elvégzett sz. misék után 34 frt 20 kr, és ismét sz. miséket kegyesek voltak vállalni, könyvemben feljegy- zett jótevők : főt. Kars Lollion 20, ft. Vidor titkár 4, Szőke Dániel minorita házfőnök 10, Székely Polykarp 10, Tizedes Tóbiás 12, Dassievics Gyula 10, Csetneky József 5, főt. Rőthy István 10, Jánosy Demjén minorita rendfőnök 50, Ballay Adám min. házfőnök 30, Pálinkás Géza lelkiatya 5, Tóth József hittanár 5, dr Dallos József 6, dr Burány Gergely 5, Farkas Ferencz 5, Modly Krizsó 3, Horváth Gellért 3, H a j d ú János 3, Magasházy Antal 6, dr Somogyi Aladár 5. Az összes misék száma 107, à 38 kr = 78 frt 66 kr., pénzbeli összeg 75 frt. Az ujabb adakozások összege tehát tesz : 153 frt 66 kr., az előbb irt szent misék után 34 frt 20 kr., összesen 187 f r t 86 kr.

Hálás köszönettel nyugtázza

Gmitter Alfonz, pápai magyar gyóntató.

IRODALOM.

-b A vérontás mysteriuma a zsidóknál minden időkön át. Le mystlre du sang chez les juifs de tous les temps, avec préface d'Edouard Drumont, par Henri Des- portes. I. köt. Páris 1889. 12-r. XI, 370 1.

7 RELIGIO.

Ez a könyv, mely Francziaországban óriás szenzá- cziót kelteti", történeti bebizonyítása annak, hogy a zsidó nép kezdet óta napjainkig egész a dühig fokozódható szenvedélyes hajlamot mutat a babonaságra és az áldo- zati vérontásra, a mely hajlamot a Talmud a keresztény- ség ellen irányitván, létre hozta az időközönkint előforduló zsidó liturgiái emberáldozatokat és vérvételeket a ke- resztény népek köréből.

Sajátságos jelenség a világtörténelemben ! Franczia- ország adott először teljes polgárjogot, szabadságot és egyenlőséget a zsidóknak : s most, az antiszemitizmus élén, hevesség és alapos elbánás tekintetében ismét csak a francziák az elsők. A keresztény társadalom epurá- cziója, ugy látszik, Francziaországnak van fentartva. Gesta Dei per Francos !

= Szentek é l e t e . Altalános rész. Szerkeszti P.

.Angelikuse kiadótulajdonos. Főmunkatárs Hofbauer Ignácz áldo?ár, plébános. I. évfolyam 1889. 1 sz. Budapest, 1889. 128 1.

Áldásos mű. Két részből fog állni. Az egyik a szentekről általában, a másik a magyar szentekről fog szólni. Az első rész már 1890-ben be lesz fejezve. Előf.

ára a vaskos kötetnek 3 frt 50 kr. A második rész 1891- ben lesz befejezve. Előf. ára 1 frt 80 kr. Megrendelhetők a Szent-István műintézetnél. Szerző műve Írásánál a ma- gyar nép erkölcsi javítását tartotta szem előtt. Rövidség, magyaros írásmód és szép képei kapóssá fogják tenni a szentek e legendáit.

= Több oldalról vett szives tudakozódás folytán bátor vagyok a t. olvasó közönséget tisztelettel értesíteni, hogy „ M á r i a Lant" czimü munkám még kapható. A költemény-kötet disses kiállításban igen alkalmas foképen karácsonyi és újévi ajándékul. Még vagy 40 — 50 disz- kötésü példánynyal rendelkezem. Egy-egy diszkötésn pél- dány ára 2 f r t 40 kr. A mü erga sacra is megrendelhető.

A szives megrendeléseket kérem nevemre (Székesfehérvár.

Főgymnázium) küldeni és pedig lehetőleg mielőbb, hogy azoknak idejekorán megfelelhessek. Kalocsay Alán.

VEGYESEK.

*** S z e n t s é g e s atyánk XIII. Leo pápa előre hir- detett decz. 31-iki allocutióját megtartotta. Fel fog tűnni a világnak, hogy ő szentsége oly három országot tünte- tett ki dicséretével, a melyekben népkormány s kettő közőlük köztársaság: az Egyesült-Államokat, Svajczot és Kanadát, — azért, mert ezekben egy-egy, tehát összesen három kath. tudomány-egyetem létesült a mult esztendő- ben. O szentsége allocutiójának további része atyai leczke az olasz forradalmi királyságnak és indirekt panasz a tör- ténelem Ítélőszéke előtt Európa monarchái ellen, a kik a római kérdés Vulkánját megnyilni engedték és kioltani nem engedik, nem akarják, szószerinti szövege u j világos- ságot szétárasztani a római kérdés fölött!

— As „Ipolyi"-féle mügyüjtemény tárgyában dr Schlauch Lőrincz püspök ur ő excja értekezletre hivta meg a biharmegyei történelmi egylet választmányi tagjait.

A nagyszámmal megjelent tagok üdvözlése után Schlauch püspök hosszabb beszédben kijelenté, hogy Ipolyi Arnold

nagybecsű műgyűjteményét, örök letétképen, készséggé átengedi a Nagyváradon felállítandó muzeumnak s a mennyiben az illetékes tényezők a muzeum létesítését felkarolják, az esetre kilátásba helyezte, hogy a muzeum fölépítéséhez a telket ő fogja adni. Az egybegyűltek a legőszintébb örömmel fogadták a nagynevű főpapnak aján- latát. Az Ipolyi-muzeum létesítését a kormány is támo- gatni fogja.

— Simor J. bib. hgpr. adakozásai az 1889. év folya- mán, mint az Esztergom és Vidéke írja, több mint száz- hatvanezer forintot tettek ki. Ez óriási összegből az esztergom.-sz.-györgymezei leányárvaház maga 100,000 forintot kapott. A fennmaradó összeg következőleg oszlik

meg : a sz. István társ. tud. és írod. oszt. kapott 10,000 frtot, a soproni káptalannál letett alapítvány 20,000 forintra rug, az egyházmegye segedlelkészei segítségére 10,000 frtot, templomokra 2413 frt, elemi iskolákra 2912 frt, egyéb tanintézetekre 2633 forint, missziókra 1000 frt, a hátralevő, körülbelül 11,000 f r t r a menő összeg magán- segítségekre, egyesületekre s egyéb jótékony czélokra esik.

— Erre az évre három katholikus kongresszus terv- bevételéről van tudomásunk. Meg lehet, hogy a három terv egygyé olvad. Ez volna aztán dicső egyetértés és összetartás ! A tegnapi lapok a budapesti elemi és polgári iskolai hitoktatók által tervezett hitoktatói kongresszusról adtak jelentéseket. Talán a középiskolai hittanárok kon- gresszusát össze lehetne kötni vele? Adja Isten! A har- madikról még hallgatni több mint arany !

— Magyar hittéritők búcsúja. Két magyar ember indul nemsokára Afrikába, terjeszteni a Zambesi vidékén

a keresztény hitet és a czivilizácziót. Az egyik Czimmer- man páter, a másik Menyhárt páter, az első már több év óta folytatja a hittérítés munkáját, a második most megy első izben Afrikába. Czimmermann pátert elutazása előtt hallotta még a budapesti közönség is és pedig az egyetemi templomban és Sylvester estéjén 4 órakor a terézvárosi plébániatemplomban Predikáczió után mindkét helyen gyűjtött missziója javára, mely tisztán könyör- adományokból tartja fenn magát. E r r e a czélra könyör- adományokat elfogad lakásán is (Muzeum-utcza 5. sz.

földszint 21. ajtó). Czimmermann legutóbb bejárta az ország több nagy városát s elutazása előtt valószinüleg ellátogat még Nagyváradra Schlauch püspökhöz. Társa, Menyhárt páter, már legközelebb elutazik Lisszabonba s ott találkoznak újra. Onnét indulnak hittéritői vidé- kükre. Tervük az, hogy a Czimmermann által megalapí- tott missziótelepet elhagyva, a Zambesi folyam völgyében beljebb haladjanak arra a tájékra, hova Holub, az afrikai utazó nem juthatott el.

— Bajorország é s az e g é s z katholikus Német- ország ünnepet ült decz. 22-én, mert aznap lett Német- országnak Windhorst mellett legtehetségesebb és legte- kintélyesebb katholikus politikai vezére, dr Jörg, a ki 1852 óta a nagy Görres által alapított „Historisch-politische B l ä t t e r t szerkesztője hetvenéves. Mint politikai pártvezér, ő a bajor katholikusok fővezére ; s azért a bajor katho- likusok e nyáron tartott nagygyűlése őt választotta meg tiszteletbeli elnökévé. Mint publiczista a „Hist. pol.

I Bl."-ben közlött aZ e i t l ä u f e " czimü czikksorozatai által