Haldi, John: Az input-output együtthatók értelmezésével kapcsolatos két hipotézis próbája

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

Az ágazatközötti kapcsolatok módszerei—

ről tartott további előadások és az azt követő vita hangsúlyozta, hogy ezt a mód—

szert nemcsak a folyó hanem a távlati tervezésben és a KGST államok terveinek összehangolásánál is kívánatos volna al—

kalmazni. Csehszlovák viszonylatban pedig egyes országrészek mérlegkészítésénél.

Az input-output módszer előnyeit el—

ismerve, részletezték annak elméleti és gyakorlati hiányosságait, illetve nehézsé—

geit is. így például kiemelték, hogy az

ágazatok és iparágak osztályozásának bi—

zonytalansága, a felhasznált mátrixok optimális nagyságának kérdése, a fizikai mértékegységek használatának nehézsége bizonytalanná teszi az input-output mód—

szer eredményeit. Az elméleti kifogások közé sorolták azt a tényt is, hogy az input- output módszer egész konstrukciója nem számolt olyan gyors ütemű fejlődéssel, mint amilyen a szocializmust építő orszá- gokban lejátszódik. A konferencia részt- vevőinek egyöntetű véleménye szerint a hibák legnagyobb része abból származik, hogy a közgazdasági problémákat helyte—

len módon transzformálják matematikai formulákká és megfordítva, hogy a szá- mítási eredményeknek helytelen közgaz—

dasági értelmezést adnak.

A konferencia egyetértett abban, hogy az input—output módszer hiányosságainak kiküszöbölése, illetve a módszer további tökéletesítése esetén nagymértékben fel—

használhatóvá Válik a szocialista népgaz—

daság irányításában.

A vita során részletesen foglalkoztak az ágazatok, illetőleg iparágak elhatárolá—

sának módszertani kérdéseivel, kiemelve, hogy a jelenlegi ágazati elhatárolás nem tükrözi a valóságos reprodukciós folya—

matokat. A konferencia résztvevői meg—

állapították, hogy az egyetlen szempont alapján felépített ,,tiszta tudományos"

osztályozási rendszernél a technológiai folyamatok azonosságát és a szervezeti szempontokat kombináló osztályozási rend—

szer megfelelőbb képet nyújt a tényleges

kapcsolatokról.

Igen nagy figyelmet szenteltek az ága—

zatközötti kapcsolatok mérlegkészítése során előforduló árstatisztikai kérdések- nek. A jelenlegi kettős — termelőeszkö- zök esetében a nagykereskedelmi, fogyasz- tási cikkek esetében a kiskereskedelmi -——- árak használata nagymértékben torzítja a tényleges fejlődésről, a népgazdaság

443

arányairól és az egyes ágazatok efektivi—

tásáról kialakított elképzeléseket. A kon- ferencia javaslatot tett az ágazatközötti kapcsolatok mérlegei elkészítésénél alkal—

mazandó ún. kisegítő átszámítási árrend—

szer kidolgozására. A kisegítő árrendszer—

rel kapcsolatosan több javaslat hangzott el.

A konferencia végül felhívta a figyelmet a közgazdászok, statisztikusok, 'matemati—

kusok együttműködésére és ennek érdeké- ben közös szemináriumokat rendeznek a kutató intézetek dolgozóinak bevonásával.

(Ism.: Danyi Dezső) Haldi, John:

Az input-output együtthatók értelmezésével kapcsolatos

két hipotézis próbája

(A test on two hypotheses concerning inter- pretation of input-output coefficients.) -— Welt—

wirtschaftlicnes Archiv. 1959. 1. sz. 83. köt.

1—14. p.

Bevezetőben a szerző utal arra a tényre, hogy az input—output együtthatók értel—

mezése lényegében termelési elméletekkel kapcsolatos. Ilyen vonatkozásban jelenleg a koefficiensek kétféle értelmezése ismert, az egyik a Leontief—féle, a másik Kleintől származik. A Leontief— és a Klein-féle hipotézis rövid ismertetése után a kétféle hipotézis összehasonlitása következik, az empirikus próbához felhasználva az Egyesült Államok cipőipari adatait.

A Leontief által kifejtett termelési tech—

nikai koefficiensben:

ai; : i

X.

1

ahol:

X,—— az i szektor termelése és xii—j szektor termelésének az i

szektorban felhasznált há—

nyada.

mi] a termelés mennyiségi mérőszáma, a 17]

pedig a mennyiségi ráfordítási együttható.

E Leontief—féle hipotézis fő feltételezése, hogy a koefficiensek minden szektorra vonatkozóan meghatározottak. Egy-egy homogén tevékenységi körön belül — mi—

vel a homogenitás is kiinduló feltételezése

——- a koefficiensek szintén fixek és szub—

sztitucióra ezen tevékenységi körökön be—

lül nem kerülhet sor. Ugyanakkor elismeri, hogy a gyakorlatban eltérés mutatkozhat

444

az elméleti séma feltételezésétől, mivel a technikai helyettesíthetőség problémája nem szüntethető ténylegesen meg. Klein egyébként bebizonyítja, hogy input—output táblán belül, még nagyszámú szektor ese- tén sem lehet tökéletes homogenitást biz—

tosítani.

A cikk a továbbiakban Klein hipotézisét tárgyalja. Fő kiindulási pontja, hogy az aggregálás,' valamint a termelés kapcso—

lódó jellegéből (joint production) adódóan az output homogenitása korlátozott mér- tékben valósítható meg. Ennek következ- ményeként Leontief értékadatokkal kény—

telen dolgozni és mutatói is érték muta—

tók. Ezért Viszont — állítja Klein —— a fenti koefficiens nem más, mint az input- ok és az output-ok árakkal súlyozott átla—

ga, azaz két index hányadosa.

a . : ESP/' (shot-J' (8) _ Ple'j

U Er Pi Mast (t) Pixi

ahol:

901703) —— a ,,9'" szektornak s—edik

outputja, ami az i szektor—

ba kerül, 17 (8) — ennek az ára,

29; (f) — i szektornak r-edik output- J'a,

pur) —— ennek az ára, , Pj Xij,P,-X,-—— ezen összegek indexe.

Tökéletes piac esetén a fenti egyenlet lehet konstans (ha a profitok maXimálL sak), a tényezők értékhányada úgyszintén, a tényezők helyettesíthetők és a koeffi- ciensek a technológiai paraméterek szere—

pét betölthetik, akkor ha a Cobb—Douglas- féle termelési függvény érvényesül.

Általánosabb, azaz nem tökéletes piac esetén a koefficiensek nem egyszerűen technológiai paraméterek, hanem a fo- gyasztói kereslet és a termelési tényezők kínálata elaszticitásával is kapcsolatosak.

Formulájuk:

1

a. I._._...

P] Xi] __ U [ ai]

Pl-Xi _ 1

1 _;— _—

Bi ahol:

ai] ———- a termelés elaszticitása, e;—-— keresleti elaszticitás,

sj— a termelési tényezők kiválasz—

tásának elaszticitása.

A jobboldalon levő három paraméter is feltételezhetően lehet konstans, de Klein bizonyítja ennek valószerűtlenaégét. "A fenti egyenlet rávilágít, hogy az input-out? , put koefficiensek általánosságban nem lehetnek tisztán technológiai jellegű parae ,

méterek. _ _

Szerző a cikk további részében, a két hipotézissel kapcsolatban végzett vizsgá- latainak eredményeivel foglalkozik. A viZSgálatot a cipőipar területén wie—1954—

időszakban végezte.

Minden koefficienst érték és mennyiségi egységben kifejezve elkészített és össze-—

veti a két mutató hosszú időszak alatti viselkedését. Számításait a munkaerőre és a bőr—felhasználásra vonatkozóan készí:- tette.

Gyakorlati vizsgálatai alapján szerző azt a véleményét fejti ki,, hogy, a Klein—w féle hipotézis általánosabb és eknéletileg helyesebb, mivel valóban az értékadatok stabilitását tudja igazolni. A Klein—féle—

mutatók hosszú időszak visszatekintő vizsgálatához, a Leontief—félék rövid idő—

szakra vonatkozó prognózis esetében al—

kalmazhatók.

(Ism.: Sim—n Józsefné)—

Romaniuk, Kazimierz:

Kísérlet a lengyel népgazdaság néhány alapösszefüggéaének

megállapítására

(Próba ustalenia niektórych podstawowych relacji wystepujacych w gospodaree navodowej Polski w 1957 roku.) — Przeglad Statystyczny.

1959. 4. sz. 317—330. 1).

Az 1957. évi lengyel nemzeti jövedelmet és az ágazatközi kapcsolatok mérlegét tar—

talmazó statisztikai kiadványok alapián szerző kísérletet tesz néhány olyan alap- összefüggés számszerű meghatározására, amelynek a társadalmi újratermelési— fo- lyamat elemzése szempontjából van je—

lentősége. A számítások elméleti kiinduló pontja Marx ismert újratermelési sémája, A, hozzáférhető lengyel adatok alapján a marxi újratermelési sémának csak egyes elemei állapíthatók meg. Az 1957. évre vonatkozólag például a következő értékek meghatározására van meg a lehetőség:

" n

P : 2 X,— : ZX] : 727,8 milliárd EI,

irni igl

ahol X,- : X j a társadalmi össztermék,