A kanadai 1961. évi input-output tábla

934

pek felhasználása akkor lesz hatékony, ha a népgazdaság területén komplex módon gépesítjük az irányítási funkciót és az információk feldolgozását.

A matematikai módszerek centralizált gazdasági alkalmazása érdekében szük-

séges, hogy egységes számítási—központ hálózatot hozzanak létre az országban.

Számítógép bokorállomásoknak kell el-

látni a vállalatokat, a minisztériumokat, hatóságokat, gazdasági rayonokataszük—

séges számításokkal. Ebben a kérdésben ügyelni kell a központok helyes területi elhelyezésére, és az optimális szerve—

zeti forma kiválasztására.

Az egységes számítóközpont rendszer létrehozásának alapvető feltétele a gazdasági információk automatikus fel—

dolgozásával foglalkozó elmélet kidol—

gozása. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnehezebb művelet a

gazdasági feladatok programozása és az

algoritmizálás. E műveletek munkaigé—

nyessége aránytalanul nagy a számítási

műveletek munkaigényességéhez, képest.

A kérdés megoldásához mindenekelőtt a speciális algoritmikus nyelv kialakí—

tására és a programozás automatizálá- sára van szükség.

A gazdasági feladatok

számítógépekkel történő megoldásához

mélyrehatóan kell ismerni és érteni a

gazdasági jelenségek és folyamatok lé—

nyegét. Felmerül tehát, hogy az algo—

ritmizációt legsikeresebben a közgazdá- szok tudnák megoldani, ezt ellenőriz—

elektronikus

nék a gépi feldolgozással foglalkozó szakemberek, és ezután lehetne össze—

állítani a gépi programot. Jelenleg a moszkvai Gazdaság—statisztikai Intézet és más szervezetek már foglalkoznak egy

univerzális algoritmikus nyelv kidolgo- zásával.

Jelentős feladatokat kell még meg-

oldani a szakemberképzés területén is ahhoz, hogy a gazdasági információk gépi feldolgozása széles körben beve—

zetésre kerüljön. Jelenleg még szétap—

rózott az ilyen irányú közép— és felső—

oktatás. és az oktatás profilja sem töké—

letes. Általában szükséges a közgazdá—

szok matematikai képzettségének emelé—

se. Ugyanakkor a matematikai módsze—

rek széles körű számviteli és statisztikai

felhasználásához emelni kell a statiszti-

kai szervek egész gazdasági munkájának színvonalát.

Szerző megemlíti az elektronikus szá—

mítógépek gazdasági alkalmazása terén

az Amerikai Egyesült Államokban szer—

zett néhány tapasztalatot.

(Ism.: Hrubos Ildikó)

STATISZTIKAI mODALMI FIGYELÖ

A KANADAI 1961. ÉVI lNPUT—OUTPUT TÁBLR

(The 1961 input-output table.) _. Canadian

Statisttcal Review. 1963. okt. Különlenyomat.

VIII p.

A cikk a Kanadai Statisztikai Hiva- tal által tervbe vett 1961. évi input—

output tábla összeállításának elveit tar—f * "

talmazza, A múltban 1949—re vonatko— r7 zóan már elkészítettek egy kai—rleti, 'input—Output táblát. Azóta Kanadában is megnőtt az érdeklődés a gazdasági;

analízisnek input—output táblák segítsé—

gével történő végrehajtása iránt, más——

részt az 1949. évi tábla megszerkesztá;

sével kapcsolatos tapasztalatok alkalmas

támpontul szolgálnak az 1961. évi tábla-' elkészítéséhez.

Az 1961. évi input-output tábla elren—

dezése nagyjában a standard szerkezetet követi. Az 1, 2, 3, ..., n ágazatok—sorai értékben kifejezve mutatják az illető ágazat összes kibocsátásának elosztását.

A teljes kibocsátás egy része az 1, 2,3, n ágazatba megy a termelő folya—

mat során történő további átalakításra

(közbenső kibocsátás, iaz input-output tábla bal felső részén), részben pedig Végső felhasználásra kerül a nemzet—

gazdasági mérleg négy szektorában (Vég—

ső kibocsátás, a tábla jobb felső részén).

Az iparág megfelelő oszlopai úgyszintén értékben mutatják az összes ráfordítások eredetét. Minden iparágra nézve a tel—

jes kibocsátás egyenlő a teljes ráfordí—

tással; a ket% egyensúlyát a nyereség vagy a veszteség beállítása biztosítja.

Az input—output tábla bal felső része

egy n X 71 rendű négyzetes matrix.

Azoknak a termékeknek iparágak közötti áramlását mutatja be, melyek -——- köz-

benső termékek lévén, —— nem szere- pelnek a tulajdonképpeni nemzetgazda—

sági mérlegben. A nemzetijövedelem—

elszámolás a gazdasági életet négy fő

szektorra bontja fel, melyeket a tábla

jobboldalán is alkalmaznak: gazdasági

(üzleti) szektor, közületi szektor, lakos-

ság és külföld. Az iparágak megosztá-

sát a Kanadai Statisztikai Hivatal ki-

adásában 1960. évben megjelent Ipari

Tevékenységek Egységes Osztályozása (Standard Industrial Classification) kate—

góriái szerint hajtják Végre. Az 1961.

évi input—output táblában a rendelke—

zésre álló adatokhoz képest igyekeznek

az iparágak szétbdntását igen messze—

menően megvalásítani. Némileg nehéz-

séget jelent, hogy az említett Osztályozás

nem cikkeket vagy tevékenységeket osz-

tályoz, hanem osztályozásának egysége a

telep (establishment). Ennek azonban

több irányú tevékenysége is lehet; a tábla

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

adatainak összeállításakor az összes te—

vékenység figyelembe veendő; egy ruha—

ipari üzem nemcsak ruhákat, hanem például lepedőket is előállíthat, esetleg nem saját gyártmányú árucikkeket is forgalomba hozhat. 1961 előtt az évi

gyáripari összeírások adatgyűjtése na—

gyobbrészt csak az üzem (telep) fő tevé- kenységére szorítkozott. 1961-től kezdve az adatgyűjtések az üzem teljes tevé—

kenységét felölelik és ez a jövőben tö—

kéletesebb input—output táblák elkészí—

tését teszi lehetővé.

Ami a javak és szolgáltatások értéke—

lését illeti, az értékek két különféle

bázison vehetők fel: termelői vagy vá—

sárlói árakon. Az utóbbit az előző rová—

sára elsősorban a szállítás és a keres—

kedelmi vállalatok költségtényezői nö- velik meg. Az 1961. évi input-output tábla a javakat vagy szolgáltatásokat termelői árakon fogja feltüntetni, tehát a közvetett adókat figyelmen kívül hagyva. Az input—output tábla összeállí-

tásakor a szállítási ágazat adatai nem-

csak kifejezetten a szállító vállalatok ,,bérmunkában" végzett szállításait, ha- nem más ágazatba tartozó üzemek szál—

lításait is magukban foglalják, föltéve,

hogy ez utóbbi szállítási teljesítmények az illető üzemek megfelelő ágazatainál nem szerepelnek.

Az 1949. évi input—output tábla 42 ágazat figyelembevételével készült; az 1961. évi tábla kb. 60 ágazatot fog fel- ölelni. Az ágazatok csoportosításában az elemzés szempontját tartva szem előtt, a következő irányelvek szolgálnak út—

mutatóul:

1. A ráfordítások különböző szerke- zetének (például különböző import- ixgény) megfelelő csoportosítás.

2. A ,,növekedés" ágazatainak külön

csoportba sorolása.

3. Megkülönböztetés az alapiparok és egyéb iparok között.

935

4. Különbségtétel az egyes iparágak

között végső termékeik felhasználása szerint (például fogyasztási cikkek, tar-

tós fogyasztási cikkek, exportcik—kek).

5. Az 1961. évi és 1949. évi tábla ada-

tai közötti összhang biztosítása.

Az import elemzésének kérdésénél nem elég pusztán annak a feltüntetése, hogy az importált cikkeket milyen

arányban használja fel az ipar, és mi—

lyen arányban kerül közvetlenül fo—

gyasztásra. Tudni kell, hogy az import mely iparágak területén versenytársa a belföldi termelésnek. Az 1961. évi in- put—output tábla megfelelő rovatainak elkészítésénél ezt a szempontot is fi- gyelembe fogják venni, továbbá azt is részletezni fogják, hogy az import az

Egyesült Államokból, az Egyesült Király-

ságból, az Európai Gazdasági Közösség országaiból vagy máshonnan történik.

Az export részletezése'ben ugyanezt a

felosztást igyekeznek keresztülvinni.

A közületi fogyasztás tekintetében az

1961. évi tábla megkülönböztetést kíván tenni a különböző szintű kormányzati szervek fogyasztása között. Ugyanakkor a lakosság fogyasztásának három fő ka—

tegóriája a tartós fogyasztási cikkek, a

nem tartós fogyasztási cikkek és a szol—

gáltatások fogyasztása lesz. A gazdasági (üzleti) élet beruházásainak szektora

mellett, amely a beruházásokat építke-

zések, gépi berendezések, illetve felsze—

relések szerint bontva tartalmazza, a

készletek szektora a rendelkezésre álló

készletek változásait tünteti fel.

A továbbiakban az 1961. évi input- output táblához szükséges adatok ösz- szegyűjtésének módszerét és az adatok

forrásait ismerteti, részletekbe menően

tárgyalva az adatok kartonokra való gyűjtésének és rendezésének a kérdését.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

DEMOGRÁFIA. LAKÁSSTATISZTIKA

1961—1962. ÉVI LAKÁSÚGYI ELVEK És IRÁNYZATOK EURÓPÁBAN

(European housing trends and policies, 1961 and 1962.) Geneva, 1963, United Nations, 64, 12 p.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizott-

ságának Lakásügyi Albizottsága immár tizedszer ad részletes beszámolót az eu- rópai lakáshelyzetről. Lényegében válto- zatlan szerkesztés mellett két évet te-

kint át, tetemes részt szentelve a mű—

szaki elvek irányzatainak is, amellyel a

korábbi kiadványok nem foglalkoztak.

1961—1962—ben a nyugat—európai orszá—

gokban a lakbérpolitikai elvek a, már

korábban kialakult irányzatot követték,

folytatódott a lakbérellenőrzés fokozatos

megszüntetése. A kelet—európai orszá- gokban nem volt lényeges változás: a lakbérek továbbra is alacsony szinten