A NÉPESSÉG HALANDÓSÁGA__AZ 1964. ÉVI HALANDÓSÁG! TÁBLA TUKRÉBEN
PALLÓS EMIL
A halálozási statisztikának egyik feladata a halandóság változásainak minél pontosabb kimutatása és különböző szempontok szerinti összehasonlitása. Ahhoz, hogy a változásokat mérhessük, szükségünk van a halandóság mértékére. A változásokat rendkívül sok tényező okozza és ezeknek hatása különböző élet——
korokban, területen és időben különböző intenzitással jelentkezik.
A halandóság egyik mérőszáma az általánosságban használt, egész népes—r ségre számitott halálozási arányszám. Ezt a mutatót azonban nagyban befolyá—
solja a népesség korösszetétele és igy mélyebb elemzésre nem alkalmas. Meg——
felelőbb a folyamatos halálozási statisztika adatai alapján kiszámított, koréves vagy születési évjáratos elhalálozási gyakoriság, ami nem más, mint egy kor szerinti tisztított halálozási arányszám. Tekintettel arra, hogy a viszonyítást rendszerint az évközerpi népességhez végzik, ezek a mutatók sem egzakt mérő- számai a halandóságnak.
A halandóság változásait vizsgáló minden tudományos igényt kielégítő eszköz a halandósági tábla.
A halandósági tábla szenkesztésének alapgondolata az, hogy egy adott idő-—
szakban (évben) egy meghatározott népességre vonatkozólag nemek és életkor szerint részletezett halálozási viszonyokból — például elhalálozási valószinűsé- gekből —— meghatározza egy fiktiv népesség — rendszerint 100 000 élveszülött ——
halálozási rendjét, fokozatos kihalását.
A kihalási rend segítségével- megállapítható a népességnek az a korössze- tétele, amely minden más tényező rögzítése mellett, egyedül és kizárólag az életkor szerinti halandóságot tükrözi. A halandósági táblákból kiszámítható
mutatók, mint a várható átlagos élettartam (eg), a halandósági tábla halálozási
arányszáma (1 :eg), alkalmasak a halandósági viszonyok jellemzésére, időbeli és területenkénti változásuk mérésére. A népesség fejlődését, reprodukcióját, perspektivikus alakulását, a születésekem kívül a halandósági viszonyok hatá- rozzák meg. A reprodukció szabatos mérésének és a népesség prognosztirkusszámításainak nélkülözhetetlen eszköze a halandósági tábla.
A halandósági tábla elkészítésének alapja az életkor szerinti elhalálozási
valószínűségek (gx) meghatározása. Ez annak a valószínűsége, hogy egy a: korú egyén meghal, mielőtt az m—l—l—ik életkorát elérte volna, vagyis annak a való—
színüsége, hogy ac éves korában hal meg. Értékét egy viszonyszám adja meg,
amelyet megkapunk, ha egy adott időszak —— például egy év —— alatt x korban
410 * PALLOS §:an
, _' meghaltak számát osztjuk az ugyanezen időszakban ac eveket elért élők számá——
val. Amilyen egyszerű az eknélerbi meghatározásai, éppen olyan nehéz gyakor——
; latban pontosan kiszámítani, mert a kiszámításához szükséges adatok —-— a halott- bak és élők száma —— állandóan változnak. A
Az elhalálozási valószínűségek kiszámítására aszerint, hogy az élők és halottak milyen összességeit viszonyítjuk egymáshoz, különböző módszereket Az elméleti meghatározást legjobban a Becker-Zeuner által kidolgozott ún.
,,generációs" módszer közelíti meg, mert a számításhoz szükséges adatokat ugyanazon korú és ugyanazon évben született (generáció) személyek egy évig
tartó megfigyeléséből veszi. Előnye, hogyegy-egy konév valószinűségei függet—
lenek e különböző évek születési gyakoriságának válüozásaitól, ami évről évre
tetemes hullámzást mutathat. Kiszánútásához legalább két naptári év halottai—
nak számát kell ismerni. Hán—anya, hogy a megfigyelési naptári éveknek nem
minden :halálozáxsá't használja fel számításában. így készült Magyarország
1959/60 évi halandósági táblája. A hablaban szereplő elhalálozási valószínűség tehát azt mutatja, hogy az 1959. év folyamán m kort elert tagjai milyen valószínű—séggel halnak meg mielőtt az 1960. évben m—l—l— ik éleükomket elérték volna.
Az 1964. évi halandósági tábla R. Böckh módszerével készült. Lényege,"
hogy először a továbbélési valószínűségeket (gpx ) —— az elhalálozási valószinű-' ségek komplementer valószínűségű ( gx : l—px ) —- számútja ki. Kiszánútásuk—
hoz az 1964, év koréves halottainak kettős csoportosítására, az év eleji és év
végi népesség ismeretére van szükség Két. különböző csoport valószinűségébőltevődik össze. Az első ( p; ) annak valószínűsége, hogy az 1964. év folyamán
a: évesek milyen valószinűséggel érik el az év végét, vagyis az 1964. december31—ét. A másik (11; ), hogy az 1964. január 1—én x évesek milyen valószínűséggel érik el az m—I—l éves kort 1964-ben. Képlefüben:
Lx,1954Xll.31
p,, : _____
A lx;1964_
,, laci—1; 1954.
p :
x Lx; 1964. l. 1.
ahol:
Lx;1964,xn_31_ —— az a: keteves—ek száma 1964. XII. 31—én, Lx;xss4.1_1, — az x kerévesek száma 1964. I. l—én,
lx; lm. — az 1964. év folyamán x életkort elértek száma,
kign", —— az 1964. év folyamán x—l—I életkort elértek száma
A keresett px továbbélési valószínűség, vagyis ez, hogy az 1964. évben az
a: éves kort elém—ek milyen valószínűséggel érik el az x—l—l élebévüket, a kettő
szorzatából adódik:TIX—420357);
Ez azon a valószinűségszámibási tételen alapszik, mely szerint annak való—
színüsége, hogy több egymástól független, együtt is bekövetkezhető esemény
mindegyike bekövetkezik, egyenlő az események valósúnűségeinek szorzatával.* A módszer előnye, hogy egy naptári év összes halottait számításba veszi;
így mutat/ómen a megfigyelési év, jelen eseiiben az 1964. esztendő, teljes halá—
A NÉPESSÉG HALANDÓSÁGA 411
lozási viszonyai visszatükröződnek. Ugyanezzel a módszerrel készült az 1955. évi hawandósági tábla ás.
Az elhalálozási valószínűségeket a folyamatos statisztika adamaíxból számít—
ják ki. Ezek, bármennyire megbízhatók is, indokolatlan egyemetlenségeke't mutatnak, amelyek a gx—eak változásait szabálytalanná teszik és így akadályw zák a folyamatos törvényszerűségek felismerését. Különösen zavaró 'a Változás menetének nagyfokú ingadozása, ha több év halandó—sági viszonyait szándéko—
zunk összehasonlítani.
1. tábla
Magyarország 1955. [es 1964. évi halandósági táblát"
(kiegyenlített végleges tábla)
* 100 000 élveszülöttből
, Elhalálozási Várható átlagos
Eletkor valószínűség a jelzett életkort eléri a halottak száma az élettartam években
(év) (kihalási rend) egyes életkorokban
1955 1964 1955 ! 1964 1955 1964 1955 ' 1964
a: 1000 ax lx dx e;
Férfi
63,01 44,30 100 000 100 000 6301 4430 64,96 67,00
4,70 2,57 93 699 95 570 441 246 68,31 69,08
1,87 1,20 93 258 95 324 174 114 67,63 68,26
1,07 0,80 93 084 95 210 99 76 66,76 67,34
0,89 0,49 92 985 95 134 82 47 65,83 66,39
0,81 0,53 92 903 95 087 75 50 64,89 65,43
0,75 0,52 92 828 95 037 70 49 63,94 64,46
0,71 0,49 92 758 94 988 66 47 62,99 63,49
0,68 0,44 92 692 94 941 63 42 6203 62,52 '
0,67 0,38 92 629 94 899 62 36 61,07 61.55
0,67 0,35 92 567 94 863 62 33 60,11 60,57
1,57 1,49 91 684 94 156 144 140 50,64 50,98
1,97 1.71 90 071 92 631 178 158 41,45 41,74
2,88 3,03 88 046 90 641 254 275 32,28 3253
7,45 6.85 83 989 86 816 625 595 23,56 23,72
19,52 19,56 74 342 77 476 1451 1515 15,88 15,88
47,38 49,47 54 569 56 435 2686 2792 9,65 9,75
124,56 118,12 24 668 25 749 3073 3041 5,05 5,27
314,09 29823 2 720 3 258 854 972 2,27 2,38
666,60 666,45 5 7 3 5 0,92 0.90
Nő
4925 35,37 100 000 100 000 4925 3537 68,87 7l,83
4,28 2,54 95 075 96 463 407 245 71,43 73,45
1,68 1,12 94 668 96 218 159 108 70,74 72,63
1,36 0,80 94 509 96 110 129 77 69,85 71,71
O,77 0,57 94 380 96 033 73 55 68,94 70,77
0,70 0.51 94 307 95 978 66 49 68,00 69,81
0,63 0,44 94 241 95 929 60 42 67,05 68,84
0,57 0,37 94 181 95 887 54 35 66,09 67,87
0,52 0,31 94 127 95 852 49 30 65,13 66,90
0,48 026 94 078 95 822 45 25 64,16 65,92
0,44 0,23 94 033 95 797 42 22 63,19 64,94
0,84 0,59 93 514 95 478 78 56 53,51 55,13
1,33 0,84 92 500 94 872 123 80 44,04 45,45
2,50 1,89 90 865 93 684 227 177 34,73 36,96
5,23 4,52 87 776 91 035 459 411 25,76 26,84
13,92 10,94 80 810 85 065 1125 931 17,49 1833
37,99 34,58 64 229 70 135 2440 2425 10,55 10,99
110,00 104,64 32 471 37 816 3572 3957 5,62 5,76
262,32 25437 5 000 6 147 1312 1564 2,75 2,86
541,40 493,51 41 73 22 36 128 1,47
Az ugrásszerű rendellenességek kiküszöbölését szolgálják a nyers adtatok kiégyenlítésének különböző eljárásai. Az itt közölt halandósági táblák elhallá—
412 ' PALLÓSM ;
lozási— valószínűségek egységes eljárással egyenlítettük ki, éspedig az 1—3 évesek gx értékelné] nem alkalmaztunk kiegyenlítést; a 4—15 évesek elhalálozási való—
színűségeit harmadfokú panaboláwú; a 16—85 évesekét mechanikus eljárással;
a legidősebb korosztály-akét pedig Gompertz—Makeham analitikus bandájával.
Az egységes eljárás nagyban fokozta az összehasonlíthatóság biztonságát. ;
Magyarország 1964. évi halandóságának jellemzésére felhasználtuk az 1951 évi, azonos módszerrel kiszámímbt halandósági táblát. Ez a üz éves időköz elég nagy ahhoz, hogy bemutathassa azt a jelentős Változást, amit népességünk
halandósága az ország társadalmi és gazdasági fejlődése következtében mutat.,Annak érdekében, hogy a halandóság változásának folyamatát is emeltet—
hessük, a két időszak közé beíkbattuk az 1959/60. évi halandósági hé.—bla egyes
mutatóit. Ez a tábla, mint ahogy említettük, a Beoker—Zeuner modeme—el ké—szült, így az előbbá táblákkal csak nagyságrendi és bendenoiális összevetésre alkalmas, viszont pregnánsan mutatja a fejlődés ütemét.
Megjegyezzük, hogy az 1963/64. évek halálxozáeai alapján készül halandó-—
sági tábla a Becker-Zeuner módszenrwel is. Ez alkalmas lesz arra, hogy az 1963.
és 1964. évek halálozási viszonyait összehasonlítsuk a népszámlálás körüli
—— 1959. és 1960. —— évek halandóságával.
A 411. oldalon közöljük Magyarország 19641 évi halandó—sági táblájám rövi- dítve'f, az elhalálozási valószínűség és a kihalási rend grafdk—onjait pedig a 416., 417. és 419. oldalon mutatjuk be.
A) táblák részletes elemzésénél elsősorban a születéskor várható átlagos
élettartam növekedése tűnik fel. Ezt főleg a csecsemőhalandóság rohamos javu—
lása okozza. 1955—ben minden ezer élveszülöüt közül 60 nem érte el az egy éves
kort, 1964—ben ez az arány 40 ezrelékre csökkent. A csökkenés üteme növekvő,mert míg a számításba vett évtized első felében 7,6 ezrelékkel lent; kisebb a
csememőhalálozások aránya, addig a! második öt éves időszakban 12,4 ezrelék—kelcsökkent.
Az élveszülött fiúk Vánhartó átlagos élettamma 2,04, a nőké 2,96 évvel nőtt e 'tíz év alatt.
2, tábla
A várható átlagos élettartam növekedése
Százalékos növekedés
Életkor _
(év) Férfi Nő
(; ... 103,14 10430 1 ... 101,13 102,83 2 ... 100,93 , 102,67 3 ... 100,s7 102,66 4 ... 100,85 102,65 5 ... 100,83 102,66 lo ... mom 102,77 20 ... 100,67 103,03 30 ... 100,70 103,20 40 ... 100,77 10354 50 ... ' 100,68 104,19 60 ... 100,00 104,so 70 ... 101,04 104,17 80 ... 104,36 102,49
* Teljességében lásd ,,Magyarország népesedése, 1964. Demográfiai évkönyv". Központi Sta- tisztikai Hivatal; Budapest, 1966. 249—252. old.
A NÉPESSEG HALANDÓSÁGA
413
A vánlwató átlagos élettartam (eg ) tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy hipotetikus generációnak ( lo) egy bizonyos életkor elérése "után (lx) átlagosan
hány év leélésére van még reménye. Az egész generáció által leélhető évek számátaz 1093 szorzat adja meg. Ezt a szorzatot még úgy is definiálják, hogy a népes—
ség születéskori életpotenciáljá.
Általában, az x korévet megért népesség ( lx ) száma megszorozva a várható
átlagos wé'lettamtamwk'kial —— lx-e';c — adja az x korú népesség által még leétlxhertő
évek számát, vagy ami nem más, az x korú népesség életportenoiálját.Az életpo-tenciál hipotetikus érték, mert feltételezi, hogy az lx népesség a hátralevő élete folyamám olyan halandósági viszonyoknak lesz kitéve, mint amilyent a halandósági tábla mutat. Ennek ellenére elemzése messzemenő bár—
sedalmi és gazdasági következtetése—kre alkalmas.
A leédhető évek száma adott korx-csoportokra is kiszámítható mint két élet—
po'tenciáll különbsége. Képletben:
ln ' e?! — IN ' GKI
Például a 0—14 éves korcsoport életpotenciálja:
lo ' eg—lls ' 925
vagyis az élveszülöttek által lle—élhető évek számából levonjuk a 15 éves korukat elémőtk által még leélhető évek számát.
A 3. tábla három korcsoport: gyermekkor (0—14), produktív kor (15—59) és az önegkor (GO—) életpotenciáljált mutatja be három halandósági tábla alapján abszolút énbétkbem és százalékosan.
A produktív korú népesség nagyjából megőrzi életpotenciálját az eltelt 15 év alatt, a gyemnekkorúekxnal viszont csökkenés, a 60 éven felülielmél pedig tetemes növekedés észlelhető mind a férfiaknál, mind a nőknél. Ez azt is jelenti, hogy az aktiv népességnek 1964-ben több évig kell az övegekset eltartani, mint például 1948-ban kellett volna.
Ha egy kozintewallum életpotenciálját elosztjuk lx —sze1, vagyis
0 ln - e?! ——lN.eN
lx
ahol :cSn(N, akkor megkapjuk, hogy az a: kort már elért népességnek egy tag!-
jára hány év jut az n—N komntevv'allumban leélhető évekből. Ezt az élettarba—
mot nevezzük az x korú népesség átlagos élettartamának az n—N korinter—
vallumban.
Sokatmondó mutató az újszülöttek átlagos élettartama az aktív korban.
Kiszámímása a következő képlettel történik:
a __ _ o lis ' 915 leo eao
lo
vagyis az élveszülöttek 15—59 éves koruk között még hány évet élnek le átla—
gosan.
A 4. tábla összefoglalja az élveszülörtbek és a 15. életévüket már eléntek átla—
gos élettartamának változásait a három halandósági szint tükrében.
3. tábla
A korcsoportok életpotenciálja nemenként a különböző halandósági táblák alapján
A halandpsági tábla 0—14 15—59 ] 60— [ 6335"
eve kot-csoportokban leélhetó évek száma
Férfi Ezer év
1948/49 ... 1321 3549 1005 5875 1955 ... 1393 3922 1181 6496 1964 ... 1427 4042 1231 6700 Nő
1948/49 ... 1353 3727 1243 6323 1955 ... 1415 4059 1413 6887 1964 ... 1441 4183 1559 7183
Férfi Százalék
1948/49 ... 22,5 60,4 17,1 100,0 1955 ... 21,4 60,4 18,2 100,0 1964 ... 21,3 ' 60,3 18,4 100,0 Nő
1948/49 ... ' 21,4 58,9 19,7 100,0 1 955 ... 20,6 58,9 20,5 1 00,0 1964 ... 20,1 58,2 ! 21,7 100,0
4. tábla
Az átlagos élettartam alakulása életko'r szerint
Az :: életkort megértek átlagos élettartama a (az)
125"; A ÉÉLTÉÉÉW 0—1; 15—59 60— összes (e; )
korcsoportban
Férfi!
1948/49 ... 13,21 35,49 10,()5 58,75 0 1955 ... 13,93 39,22 11,81 64,96 1964 ... 14,27 *40,42 12,31 67,00
1948/49 ... -— .40,83 11,57 52,40
15 1955 ... —— 42,51 12,80 55,31
1964 ... — 42,70 13,00 55,7O
( 1948/49 ... —- * — 15,78 15,78 ,
60 1955 ... — — 15,88 15,88 '
1964 ... — — 15,88 15,88
Nő
1948/49 ... 13,53 37,27 12,43 63,23 0 11955 ... 14,15 40,59 14,13 68,87 1964 ... - ... 14,41 41,83 15,59 71,83
1948/49 ... —— 41,86 13,95 55,81
15 1955 ... — 43,27 15,06 58,33
1964 ... — 43,72 16,29 60,01
1948/49 ... — —4 17,32 17,32
60 1955 ... —— — 17,49 17,49
1964 ... — — 18,33 18,33
A NEPESSÉG HALANDÓSAGA 4 1 5
A máblából kiolvasható például, hogy akik 1964—ben 15 éves korukban él—
nek (férfiak), átüegosen még 55,7O evet élhetnek. Ebből 42,7O évet ,a 15 és 59 éves koruk között és 13,00 éved; 60 éven felül, ha 15 éves koruk utáni életük folyamán az 1964. évi halandósági tábla viszonyai maradnak érvényben.
Az átlagos eleme—dan az évek folyamán fokozatosan növekszik, ami újabb jelzője a halandóság állandó javulásának. A növekedés azonban nem minden korcsoport/nál és nem minden idöszakban azonos.
5. tábla
A korcsoportonkénti átlagos élettartam százalékos növekedése időszakonként
Az átlagos élettai-tam növekedése a
132; 0—14 í 15—59 E 60—
évesek korcsoportíában (százalék)
Az 1955. évben az 1948/49. évhez
Férfi viszonyítva
() ... 5,5 10,5 17,5
15 ... —— 4,1 10,6
60 ... —— —- (),6
Az 1964. évben az 1955. évhez viszonyítva
0 ... 2,4 3,1 4,2
15 ... — 0,5 1,6
60 ... — —- O,U
Az 1955. évben az 1948/49. évhez
N 6 viszonyítva
0 ... 4,6 8,9 13,7
15 ... — 3,4 8,0
60 ... _ —— LO
Az 1964. évben az 1955. évhez viszonyítva
0 ... LS 3,1 10,3
15 ... — LO 8,2
60 ... —- I —— 4,8
Az 5. tábla általános jellemzője, hogy a korcsoportos átlagos élettartam növekedése az idősebb kovesoportokban nagyobb, mint a fiataLabbakban. Ennek az a társadel—rrú—gazdeságri jelentősége, hogy az aktív népességnek a terhe, ami az öregek elrtxartását illeti, növekedik. Tennelésrük növekedésének egy részét tehát nem fordíthatják ez életszínvonal emelésére, hanem fel kell hesználniok
a növekvő inaktív népesség eltartására. Temészetesen, ez kizárólag a halan—
dóság tényezőjének hatását szemlélteti. Az életszínvonal kialakulásához még számos más tényező is hozzájárul, amelyeknek vizsgálatára és elemzésére most nem térhetünk ki.
Az 1948-tól 1955—ig tartó időszakban a növekedés ádbalában nagyobb, mint a. következő intervallumban. Különösen szembeötlő ez az újszülött férfiak 15 évnél idősebb csoportjaiban. Úgy tűnik, nún'cha az 1948—1955. évek között nagy—
jából már kimerítem'uék volna a lehetséges javulás mémekét.
416
PALLÓS Emil- ,
Figyelemre méltó jelenség észlelhető a nőknél. Az első időszakban a gyar '
mekkor (()—14 évesek) átlagos élettartamának javulása (4, 6%) nagyobb arányú, mint a 60 év felettieké (1, 0%). Az 1955—1964 évek között ez a tendencia megeváltozik Amíg a 0—14 éves konban a növekedés mértéke csökkent az előbbi
szakaszhoz hasonlítva (1, 8%), az idősebb korosztály átlagos élettartamának növekedése tetemesen megnagyobbodott (4, 8%). Ez a 60 éven felüli női nm
ség által leélhető évek számának megnövekedése is jelentősen hozzájárult a nök
születéskor vánható átlagos élettartamának (eg ) magas szintű kialakításáhozAz 1. ábra Jól szemlélteti a halamdóságban beállott javulást. Szembetűnő,
hogy a. 20—25 évesek halandóságában a négebbi halandósági táblákon mutatkozó
— ..,kiugrás", amely 1955—ben már majd—nari kisimult, az 1964. évi táblában újra
erőteljesebben jelentkezik, különösen a nőknél.A nők halandósága nagyobb mértékben javult, mint a térfia'ke', amit az ábra két vonala közötti távolság mér.
1. ábra. A halandósági táblák elhalálozási valószinűségei
;,
— "m'?
ou n,:
mun/mm: zárá—
,
—-1 (l,!
. V VL, ,V e
"(4 III!
* In:/nu
.!
! l l , , ( ; :
u— , ..L, ___; ,,_ , ( ; ,,,.4 mi.—___; m,. Államba, ,,ml,, Á,, ,,HY' _ !, V Wu, ,,Vlw , n :! J! u !: ll !! a
M
— Megvimgál—va a férfiak és nők halandóságát egymáshoz viszonyítva, azt;
"tapasztaljuk, hogy a férfiak elhalálozási valószínűségű a nők elhalálozási való—
színüségeinek százalékában (6. tábla és 2. ábra) kor-évenként Változnak, és ez a
Változás lényeges eltérést mutat a két halandósági tábla szerint.1964—ben a két nem halandósága 7 éves korig majdnem egyenlő egymással.
Ettől az életkortól kezdve a tér-fiaik halandósága 32—153 százalékkal rosszabb, mint a nőké. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a férfiak halandósága rosszabbodott volna az elmúlt 10 év alatt, hanem csak azt jelzi hogy a javulás
kisebb mémekű, mint a nőké.
A férfiak és nők elhalálozási valószínuségei 1955ben közelebb álltak egy—
máshoz, mint 1964—ben.
A NÉPESSÉG HALANDÓSÁGA
417
6. tábla
A férfiak halandósága a nők
elhalálozási valószínűségeinek százalékában
Emmy ' 1955. 1964.
(ex) évben
U ... 127,94 125,25
! ... 109,81 101,18
2 ... 111,31 107,14
3 ... 78,68 100,00
4 ... 115,58 85,96
3 ... 115,7 1 103,92
(') ... 119,05 118,18
7 ... 12456 132,43
8 ... 130,77 141,94
§ ... 139,58 146,15
10 ... 152,27 152,17
20 ... 185,90 252,54
30 ... 148,12 203,57
40 ... 115,20 16032
50 ... 142,45 15155
60 ... 140,23 178,79
70 ... 124,72 143,06
80 ... 11324 112,88
90 ... 119,74 11724
100 ... 123,13 135,04
2. ábra. A férfiak elhalálozási valószinűségei valószínűségeinek százalékában a nők elhalálozási
a ;
a
/0
250 *
7554
200
Am"!
' x ll X
/ X
. / x
7517 *
! x ,
(' X /
l * /
l * /
I J v
4!
W
700 .
!
v
50 ,N
a ! ! . § ! % % ! !
0 JR , 217 Jű 40 , 50 50 20 60 !? 700
9 V 9 s
3 Statisztikai Szemle
418
A nőtöbblet növekedést mutat a két halandósági máblxa kihalási rendje sze—— * ' rint. A tényleges helyzet temészetesen más, mint ahogy azt a táblákból Mol—L vashatjuk. Ennek oka a fiktív és a rüényleges népesség korösszetétele közötti '
eltérés. A jelenséget azonban a 7. tábla meggyőzően jelzi.
! 7. tábla
A nemek aránya a halandósági táblákban
1955. 1964. § Az 1964. évi
Nem ___—__——_,_.__. tényleges
évi halandósági táblák szerint : megoszlás
Férfi ... 48,55 4826 4830
Nő ... 51,45 51,'74 51,7()
Együtt 100,00 100,00 ! 10000
A századforduló óta világszerte észlelt ,,népességelöregedésá" folyamat nálunk ls tovább folytatódik, mint ahogy azt a 8. tábla mutatja.
8. tábla
A halandósági táblák népességének megoszlása korcsoportok szerint
(százalék)
Korcsoport __ 1955" _; 1364 ! Az 1964. évi
' év) É , . , . , x tényleges
* §ev1 halandósagl tábluk megoszlásal megoszlás
—— 14 ... 20,9 20,5 24,1
15—59 ... 593 58,9 60,7
60— ... 193 2(),6 lö,2
Összesen 700,0 § 700,0 100,0
l
A halandósági táblából kiszámíhható az élveszülötfbek valószínű éleökóra, vagyis az az életkor, amelyet az újszülöttek fele- ól meg (a halandósági tábla medián értéke). A 3. ábra adatai azt mutatják, hogy ez az életkor Lassan eltoló—
dik a magasabb életkorok felé, mégpedig a nőknél jelentősebben, mint a fér-
iiaknál.
9. tábla
A halandósági táblából kiszámítható legfontosabb mutatók.
Férfi Nő
Mutató [ .
1955 § 1964 ; 1955 § 1964 l
() évesek Válható átlagos élettartama !
(eg) ... 6436 (SZOC 68587 § 7l,,83 0 évesek valószínű életkora ... 71,73 72,22 75,05 § 76,77
A halandósági tábla elhalálozási gya- —
korisága (1 zeg) ... 1.5,39 14,92 1452 13,12 l
A halandósági tábla kihalási rendje alkalmat ad az egész népesség halálo-
zási viszonyait egy számmal jellemző mutatónak, va halandósági tábla elhalá-A NÉPESSÉG HALANDÓSÁGA 419
lozásvi gyakoriságának (1 :68) kiszárrútására. Összehasonlításm ez a legmegfele—
lőbb mert nem befolyásolja a népesség kor szerinti megoszlása, [ami minden mu'natószámban jelentkezik. A mutató azt jelenti, hogy az elképzelfc népesség—
nek egy év alatt hányad része hal meg.
A halálozás befolyásolja a születések számát is, mert ha sokan halnak meg, különösen a nők közül. akkor kevesebben maradnak, akik szülhetnek. A halan—
dóság javulása azt mutatja, hogy hovatovább mindig kevesebb születés esik ki a halál következtében.
?. ábra. A kihalási rend, alakulása
a'w' mr
,M , , , , , ,. ,, ,, , H,"
M ——
III!
_ * A
——-—— zug/ms § X
", , ,; F' , ' ,_ , ,i "
! l *
.
sre '—
40 r—
1.7 ,, , ,, , , , ,, , , N.,
A 9. tábla feltünteti a halandósági tábla legfontosabb mutatóit és szám—
szerűen szemlélteti, hogy az általános halandóság az ehnúlt tíz év alatt fokozza.—
tosan javuló tendenciát mutat egyes korok rendellenessége ellenére is.
IRODALOM
Hersch, L: De la demographie actuelle á la demographie potentlelle. Geneve, 1944.
Mackenroth, G.: Liimportance de la limite d'age dans le rapport population active—population inactive. Etudes européennes de population Paris, 1954. 71—78. old.
Vielrose, E.: Zarys Demografii potencjamey. Warszawa, 1958.
Bourgeois-Pichat, J.: Les limites de la démographie potentielle. Revue de l'Instítut Inter—
national de Statistigue. 1951. évi 1. sz. 17. old.
Ghetau, V.: Aspecte din demografia potentiala. Revista de Statistica. 1966. évi 9. sz.
42—53. old.
Dr. Barsy Gyula — Pallós Emil: A magyar halandóság a századforduló óta; az 1955. évi halandósági tábla. Demográfia. 1959. évi 2—3. sz. 239—273. old.
Dr. Lengyel László —— Valkovics Emil: Mennyit termel és fogyaszt az ember élete folyamán?
Statisztikai Szemle. 1965. évi 11. sz 1085—1103. old
Pallós Emil: A halandósági tábla elmélete és összeállításának módszerei. Statisztikai Szemle.
1956. évi 9. sz. 743—766. old.
Magyarország népesedése 1958. Statisztikai Időszaki Közlemények. 33. köt. Központi Statisz—
tikai Hivatal Budapest, 1960. 320 old.
Magyarország népesedése, 1964 Demográfiai Évkönyv. Statisztikai Időszaki Közlemények.
81. tköt. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1966. 301. old.
3*
420 PALLÓÉ EMIL , ,
PESIOME
Taőnnua cmepmocm 1964'rona Gama coc'raanena—npn nomomn me'rona P. Beka. CVIIiHOCTb aTom me'rona com-om— B TOM, wo cnauana ncuncmm'cn Bepon'moc'm now/[Tux (p*x). S'm CKnanblBaeTCH 143 Bepom'noc'reü nsyx paanwmbxx rpynn. C onnon c'roponu, ua Bepomnocm pg, noxasuoazomeü c Kaxcoü sepemnocmo nnna Bospacm x ocmnv'rcn B mnsmx K Kon—ny rona, TO ec'rb K 31. XII. 1964 rona. C npyroü c'roponu, ns Beposmocm px", KOTOpaH nouasu- Bae'r c Kaxox'á BepOHTHOCTbIO nnna Bcspacra x Ha 1 nnnapn 1964 rona noc'mrnw B Teltenue 1964 rona Bospacra x—k 7 . chozwasx Bepomnom-b nemm/m ;) , TO een, c Kaxoü Bepon'mocr—uo nocmrume B 1964 rogy BospaCTa x nnna noc'mmv'r BospaCTa x—H, nonwaerm B Ravenna pesvnb'rara yzvmomemm mas/x ynomnnwmx Bepom'nom'eü: pzp; — px". Hpeumvmeéü'sotgx _ _ HaCTonmero me'rona HBHHBTCH TO, 'ITO OH yuu'maaeT Bcex vmepmux B Teuenne Kaneunapnom rona, önaronapz nem; 8 noxasaremx o'rpamae'rcn nonnocnaro CMepTHOCTb naőmonaemoro, a hangom cnyuae 1964 maa. Hpn nonemu aTom me'rona űbma cocTaBnena Taxme n Taőnmla cMep'mocm 1955 maa, Tax 'rro ona npuronna mm cpannenng. Oönme Bepomnocm Taőnnubl cmep'mocm őbmu BblpaBHeHbI npn non/mum ananwmuecxnx n mexaumecxnx nemnos.
Hpn anannae Taőnnu B nepoym ouepenb őpocae'rca B masa pon omnnaemoü !; nepuon pomnenmx cpenneü npononmmenbnoc-m )xnarm. STO Bbl3blBaETCH npemne Bcem pesxma . vnvtxmennem cmepmocm mnanenues. B 1955 may ma 1000 muaopomnennbrx 60 vmupa'no 110 uccu—"menni! onnonemero BoapaCTa; B 1964 rogy am nponopunn coxpa'mnacr) 110 40960. Cpezx—
mm pom— npononmu'renbnocm mnsnn, omnnaemoü B npymx BO3paCTHle rpynnax v mvxct'mn no npanmv HYDKE 1 npouema, a v )KEHIHHH npesmmaeT 2 npouema " BospaCTae'r napannenbno c BO3paCTOM.
I'Iponsoeneune uncnennocm Hacenennn, noc'mrmero BOSpaCTa x n omnnaemoü cpemieü npouonmmenbnocm mmm (x - ex) 1188? anem) nem", KOTOpOE Hacenenmo Bospacra x eme npenc-mm' npommb, 'ro een: musnennbzű nomenuuaa nace/tenux aospacma x. Hacenenne B nponvx'manom BOSpaCTe B ocnoanom coxpanne'r caoü mnsnennuü nmenunan Ha npomncen—nu nccnenyemmx 15 new, B neTcxom Bospac're pasmep poc'ra coxpamae'rcn, a v mm őonee 60-ne'r-
nem BOSpaCTa, Kax y nyman—m, Tax n menni!/m Haőmonae'rcn snaumenbnmü poc'r.
Cmep'moorb )KCHIHPIH ynvumnnacn B őonbmeü mepe, nem cmep'mom'b Mymtmn, npmeM a'm ynvumenne Heonnnaxooo B omenbnux BOBpaCTHle rouax.
Ollepennoc-rb Bblmnpannn B.BYX Taőnnu cmep'rnoc'm noxasbmaeT, 'n'o naőumx menmuu Boapac're-r.
Haőmonaroumücz c Hallana Beka BO BceM mupe npouecc CTapenml Hacenennn 14 B Benrpnu npononmae'rcn.
Bamneümne noxazaa'renn Taőnuuu cmep'moc'm B undmoson Bblpamennm nomnepmnam'r, tn'o oőumü mapot/[mem cmepmoc-m Ha npommem—m nc'rexmnx 10 JleT noxasmsan Tenneuunm K vnwmennm, HeCMOTpH Ha Haőmonalonmecn B omenbnux BOSpaCTHbIX rpyrmax anomannü.
SUMMARY
The mom'uality table of 1964. was composed by R. Böc—loh'zs msot/hod. The main point of this method is that the probabi—lities off survival (px) are montad first.
That is compoundod inom the probabiliües of two diffevent groups. On one hand, irom the pmobability (70; ) of. survival of those of age ac during 1964 to the end of the year, i. e. December 31, 1964. On the other hand, from the pmbability (p)? ) 'uhart those of ege ac on January 1, 1964, with what probabmty reach the age of x—I—I in the course of 1964. The px probabúlity ezt survival, i. e. that those of age x during 1964 with what probabfilíty reach the age of :H—I, oan be oomrputed inom the product of
the two components: % : 7032 ' 1232- The advantage of the method is that it considers all the deaths Off a calendar year, so in its índices are 'neflecved the Whole mortality conditions of: the year of observation, now 1964. The momüalíty table nai—1955 was composed by the same method, so it is suitable for comparíson. The crude probabálities of the morbality table have been adjusmed with analyfbioal and membarúcal methods.
Analyzíng the tables the first mkable thing is the incmase of the expeohaxtíom of life vat birth. That is caused mainly by the Speedy improvement of ánüant'mor—
tality. In 1955. from every 1000 livebom ohildnem 60 did not reach the age of one year; in 1964. this phone—mim lessened bo 400/00. The increase of life expeohamcy at ortheím ages fm men stays under 10/0 nearly in all cases, for women it surpasses 20/0
and is gmadually ínoreas-infg íby age, -
A NÉPESSÉG HALANDOSÁGA 421
Mulmplying the number of sumvívours to age ac with life expectacncy (IX—e,?) we obtain the number OLE the years waiting for the population of age ac, from age ac to the end of life, i. e. the life potential of the population of age a:. The prod—uctiv popula—
tion roughly retaians its life potential during the examined 15 years, while in childhood.
the matio ocf increase lessened, after 60 years of age a great increase oan be observed for men as well as for women.
The mortality of women improved in a greater extent than that ocf men, and this improvement alte—re by every year of age.
The sumius of women shows en increase by the dying order of the two mpowrtalxity tables.
The aging oct' population observed since the turn of the century áll over the world has continued in Hungary, 1300.
The masra important índices of the mortality table demonstrálta mumerdcally, that the general mom'oaplíty during the past 10 years shows a gradueuy chmprovimg temdency in spifce of the innegulmüties that cem be experienced at the smgle ages.
