Közigazgatás és népesség

,Az állami statisztika szerveinek aktívan be kell kapcsolódniok a dolgozók ezen;

újabb hazafias mozgalmába. , —

A forgási sebesség növelésének legfontosabb forrása a termelési folyamat idö—' tartamának csökkentése, legszigorúbb takarékosság az anyagok felhasználásában, kötelező rendtartás bevezetése a vállalat anyagellátását és raktárgazdálkodását illetően.

Emellett nem kis jelentősége van az időben való értékesítésnek, a készáruk gyors, továbbításának, valamint az értékesített termékek gyors leszámlázásának és a szám—

lák lezárásának.

A statisztikai hivataloknak elegendő statisztikai adat áll rendelkezésükre, amelynek segítségével lényeges támogatást nyújthatnak a forgóalapok forgási sebessége meg—

gyorsításának megszervezéséhez; ilyenek a gazdasági szervek évi beszámolójelentései, a negyedévi és havi mérlegek, az anyagok és felszerelések összeírására vonatkozó ada;

tok. Ezeknek az adatoknak az elemzése megvilágítja, hol, milyen vállalatoknál, milyen termelési ágaknál vannak a forgási sebesség növelésének kihasználatlan tartalékai;

az elemzés megmutatja, milyen vállalatok, milyen anyagok számlájára gyorsíthatják a forgóalapok forgási sebességét. A forgási sebesség növelése forrásainak felkutatására és felhasználására vonatkozó munkát úgy kell megszervezni, hogy necsak az 1948. évi tényleges forgási sebességhez viszonyítva érjenek el növekedést, hanem az 1949. évi tervszerinti normákhoz viszonyítva is. A tervenfelüli akkumulációval kapcsolatosan vállalt kötelezettségek teljesítésének eredményeit összegezve azt is ki kell deríteni,

" hogy milyen vállalatoknál, milyen források számlájára és milyen méretekben érhető el a forgóalapok forgási sebességének még további növelése.

A pénzügyi tevékenységből és eredményekből levont következtetéseket a statisz—

tikai szerveknek arra kell felhasználniok, hogy a vállalatok pénzügyi gazdálkodásának megjavítása érdekében konkrét terveket dolgozzanak ki.

Az állami statisztika szerveinek felelősségteljes és megtisztelő kötelessége, hogy a szocialista akkumuláció növelésének érdekében a vállalatok rentabilitásáért folyta—

tott harcban aktívan közreműködjenek; ez azonban megköveteli, hogy a vállalatok és minisztériumok pénzügyi beszámolójelentéseinek feldolgozását pontosan megszer—

vezzék, hogy e beszámolójeientéseket a statisztika tudományos módszereivel minden oldalról megvizsgálják és így felderítsék a sztálini ötéves terv határidő előtti telje- sítését biztosító új belső tartalékokat. A. Petrov és L. Szkvorcov

Közigazgatás és népesség

A közigazgatás eredményes működésének egyik előfeltétele, hogy a konkrét intézkedések, rendeletek kiadása előtt megfelelő statisztikai adatok álljanak rendel—

kezésére, másrészt, hogy a statisztika is elősegítse a közigazgatás ellenőrzését.

Ha megvizsgáljuk a Központi Statisztikai Hivatal eddigi működését, meg kell a állapítanunk, hogy közigazgatásstatisztikai viszonylatban a Hivatal a multban mun—

kásságot alig fejtett ki. Volt statisztikánk a kézizálogüzletek forgalmáról, és sok más, kevésbbé jelentékeny dologról, de magáról a közigazgatásról, a közigazgatás működé—

séről a Hivatal nem gyűjtött adatokat, a közigazgatás gazdaságosságának és ered—

ményességének statisztikai vizsgálatával nem törődött.

Illetékességi, hatásköri, fölé— és alárendeltségi kérdésekben pedig nem volt könnyű kiigazodni a bürokratikus magyar közigazgatási szervek tömkelegében mind—

addig, amíg a népi demokrácia fel nem számolta a hűbéri közigazgatást.

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya, a három— és az ötéves terv, a Nép—

gazdasági Tanács életrehívása, új minisztériumok és hivatalok szervezése, a régiek átszervezése, megszüntetése, a közigazgatás területi reformja, a népi tanácsok fel—

állítása, az új költségvetés, a pénzügyi közigazgatás újjászervezése, a tanyai köz—

igazgatás rendezése, a közigazgatási bíróság megszüntetése, az OTI, MABI, OTBA egyesítése, a közigazgatási számrendszer bevezetése, a különböző nyilvántartások és jelentések észszerűsitése, a községi illetőség megszűnése, az új állampolgársági tör—

vény, a községi állások államosítása, a községi jegyzőkkel szemben való bírságolás korlátozása, a kollektívszerű bérezésre való áttérés közalkalmazotti vonalon, az ellen—

őrzés kérdésének fokozottabb kiépítése, a gazdaságosság elvének előtérbe nyomulása,

62

X

a nagy és átfogó gazdasági reformok mind—mind azt mutatják, hogy a közigazgatás

. levegője is megváltozott. ' _ * *

A közigazgatás eredményes működésének biztosítása céljából népköztársaságunk életre hívta az Állami Ellenőrzési Központot—; Az új szerv célja a bürokratikus szokáá sok, régi, elavult munkamódszerek megváltoztatása, a rendeletek végrehajtásának—' , ellenőrzése, a közhivatali fegyelem terén az ellenőrzés során tapasztalt mulasztások

feltárása és a visszaélések napfényrehozása.

,,A végrehajtás ellenőrzésének helyes megszervezése döntő jelentőséggel bír abüro—

kratizmus és irodaszerűség elleni harcban. Végrehajtják—e a vezető szervek határo—' zatait, vagy pedig a bürokraták és irodaemberek az asztalfiókba rakják őket ? Helyesen hajtják-e végre, vagy elferdítik-e őket ? Becsületesen és bolsevik módra dolgozik-e az apparátus, vagy üresen jár, —— minderről csak a végrehajtás jól meg- szervezett ellenőrzésének eredményeképpen szerezhetünk idejében tudomást. A végre—

hajtás jól megszervezett ellenőrzése —— ez az a fényszóró, mely segítségünkre 'van abban, hogy 'apparátusunk munkájának állapotát bármikor megvilágíthassuk s a bürokratákat és tintanyalókat a napfényre hozzuk. Meggyőződéssel mondhatjuk, hogy balsikereink és fogyatékosságaink kilenctized része a végrehajtás helyesen meg—

szervezett ellenőrzésének hiányában leli Inagyarázatát."1)

Sztálin elvtárs fenti sorainak a szocializmus építése során fokozott jelentő—f ségük van, hiszen megváltozott a közigazgatás és a termelés viszonya. Azáltal, hogy a termelés állami feladattá lett, fokozódott a közigazgatási feladatok száma is. Az új—' tipusú szocialista államban nem iparmágnások és bankárok, nem kizsákmányolók irányítják a termelést, hanem maga az állam, mely a dolgozók jólétéért felelős.

Az új állam közigazgatásának központi kérdése az emberek jólétének emelése,.

a nép gazdasági, szociális és kuturális felemelése.

,,Az új közigazgatás egyenesen eszköz a kapitalizmus lépésről-lépésre való fel- számolásához. Eszköz a szocializmus építésében. Építő és szervező erő az új társadalmi és gazdasági rend megteremtéséhez."2)

thípusú államunk sok olyan feladatot lát el, mely eddig magánosok, kisebb vagy nagyobb tőkés érdekeltségek monopóliuma volt. Igy irányítása alá vette a bankokat, anagyipari üzemeket, a nagykereskedelmet, nagyarányú út-, híd- és vasút—

építést indított el, központi kérdéssé tette a tudományos intézetek fejlesztését, a mezőgazdaság, az egészségügy és a szociális igazgatás kérdéseit.

Az utolsó száz év, melyben a nagykapitalizmus és imperializmus kifejlődött, közigazgatási téren nem vitte előbbre a népességet. Az ország alkotmánya, a rendszer maradt a régi, a közigazgatás teljesen a régi vágányokon mozgott, nem vette figye—

lembe a nagy népességi és gazdasági változásokat, pedig a közigazgatás gépezete a kizsákmányolás fokozódásával egyidejűleg évről—évre jobban recsegett és a feladatok egyre sürgetőbbekké váltak.

3 E rövid tanulmány keretében nem merülhetünk el a kapitalista és szocialista közigazgatás behatóbb elemzésében. Feladatul csupán azt tűztük ki, hogy az általánost igazgatásnak a kapitalista korban legjobban elhanyagolt, a magyar nép legszélesebb rétegeit érintő kérdéséről, a nép és a közigazgatási szervezet viszonyáról adjunk hű—

képet. _

, Fentiek érdekében vizsgálat alá vesszük a népességnek az alsófokú közigazgatási.

szervezethez, a községhez való viszonyát, majd a községi szervezetben élő népesség- nek a gazdasági központokhoz, piacokhoz és a leggyakrabban igénybe vett szakható- ságokhoz való viszonyát.

Alábbiakban 1927—től (33.307/1927. ByM. sz. r.) —— a tanyakérdés rendezése érdekében megtett első lépéstől kezdve —— szembeállítottuk az eredményeket és pár- huzamot vontunk az elhanyagolt külterületeken, tanyákon, pusztákon,majorokban lakó népesség érdekében 1927-től a felszabadulásig és az azóta megtett intézkedések

és elért eredmények között.

Az 1927—től 1937—ig terjedő tíz év alatt kirendeltségek létesítésével 8.500, község—

alakítással 31.639, összesen tehát 40.139 külterületi lakos jutott közelebb a közigazgatás- hoz. 1937—től a felszabadulásig pedig csupán 9.161 lakos kapott elemi közigazgatási,

szervezetet.

') J . V. Sztálin : A leninizmus kérdései. Szikra—kiadás, Budapest, 1948, 506. old.

') Dr. Beér János: Magyar közjog. —— Jogtudományi Közlöny. Budapest, 1948, 19—20. sz., 334.old.

63-

""l.?!-—§*]6L ::a::§47—5§§?,

v a í a v z g m n v e l e i n a — 4 3 6 1 , ' u x S b B L — A Z B L %, X O S Y T M V W E S Z G H "

Fentiekkel szemben már az 1945—46—os két év adata is világosan mutatja azt

;a döntő változást, amit a felszabadulás jelentett a népesség közigazgatási helyzetének :megjavitásánál. Már 1945—ben 5, 1946—ban 11, 1947-ben 14, 1948—ban 26, 1949—ben pedig

14 közigazgatási kirendeltség létesült.

Ezeknek a számoknak a jelentősége méginkább kidomborodik akkor, ha tekin—

atetbe vesszük azt, hogy kirendeltségek létesítésével az állam 85.000 földmunkás és paraszt közigazgatási szükségleteinek közvetlen kielégítéséről gondoskodott.

leupán az 1948-ban alakult kirendeltségekkel 41.000 ember jutott elemi közigazga—

táshoz.

A népi demokrácia kedvezett a községalakitásnak is és 1945-től 1950—ig, tehát öt év alatt 54 község létesült, ezáltal 89.404 lakosra terjesztette ki az állam a közigazgatást. Az 1045 előtt és azóta alakult községekről áttekintést ad térképmel—

llékletünk. (64. old.)

Ezek az adatok a belügyminisztérium községszervező munkájára vetnek fényt, egyben az új községalakulások és tanyai kirendeltségek mutatják azt a népességet, amely a mult mostoha, elhanyagolt közigazgatási helyzetéből emberi életkörül—

mények közé került. Az öt év adatai beszédes bizonyítékok. Méginkább látszanak a kormányzatnak a tanyai lakosság érdekében tett intézkedései akkor, ha atanya- kérdés rendezésére alakult szervnek, a Tanyai Tanácsnak, ezirányú működését meg—

vizsgáljuk.

A Tanyai Tanács a 630/1949. sz. .korm. rendelet alapján, 101 lanyaközpontot jelöli ki. A tanyaközppntok az ötéves terv során nagyközségekké alakulnak. (52 tanya—

központ községgéalakulása már folyamatban van.)A Tanyaí Tanács megkezdte amellék—

itelepek, az u. n. tanyaialuk kijelölését is. A tanyafaluk közigazgatási szervezetet nem kapnak ugyan, azonban intézményeket, bekötőutat, postát, vasutat, stb. ezek számára is létesít a kormányzat. A Tanyaí Tanács eddig 268 melléklelepet, tanyafalut jelölt ki.

Az ötéves terv során további 59 tanyaközpont és 300—350 tanyaialu kijelölése várható, úgyhogy összes tanyaközpontjaink száma 160, a tanyafaluk száma pedig

500—600 lesz. _

Az új községalakulások új foltokat, új neveket visznek az ország térképére és élénk bizonyítékai lesznek annak a hatalmas munkának és anyagi áldozatnak, melyet a kormányzat a tanyakérdés felszámolása végett hozott a magyar nép leg—

elesettebb rétegének felemelése érdekében.

Az új községek száma történeti perspektívában is óriási jelentőségű. Fentebbi fejtegetéseinkben összehasonlítottuk az 1927—től 1944—ig és az 1945-től 1950—ig alakult községek számát. Láthattuk, hogy amig a Horthy—rendszerben 17 év alatt csupán 17 ——

évenként egy —— község létesült, addig 1945-től 1950—ig 54 új község alakult.

Az ötéves terv községalakulásaival az ország népességének nem lekicsinylendő : 17 %—a kerül emberi életkörülmények közé.

Évenkz'nt 30—40 új nagyközséggel és 100—120 tanyafaluval lesz színesebb a térkép, évenkint 80—100.000 lakos jut nagyközségi szervezethez, és további 150—200.000 lakos ,kap postát, vasutat, jó utakat, orvost, bábát, iskolát, egészséges ivóvizet.

Visszakerülnek az ország térképére a török, tatár és német csapatok rablásai, gyujtogatásai, a földesúri Önkény és kizsákmányolás következtében elpusztult falvak.

Jó utakat kap a tanyainép, s így megoldódnak a termelési és értékesítési nehézsé—

gek, a hírközlés akadályai. Belekerül az ország közösségi életébe a tanyai nép is.

;Számukra eddig a nagy távolságok miatt úgyszólván minden társadalmi érintkezés lehetetlen volt. ,

Megszűnnek a nagyhatárú községek, melyek a fejlődés akadályai voltak.

Az ország öt nagyhatárú tanyás törvényhatósági városában, Szegeden, Hódmező—

vásárhelyen, Kecskeméten, Debrecenben és Békéscsabán nem lesz többé tanyakérdés.

*Megszabadulnak ezek a városok nagy határaiktól és ugyanakkor közelebb hozzák a közigazgatáshoz a városok népességének 26—41.5 %—át——- Kecskemét esetében 62.3%—át

—— kitevő külterületi lakosságot. Kecskemét 88.374 lakosából 55.050 lakos élt kül—

területen.

Az öt törvényhatósági város területe nagyobb volt, mint Abaúj és Bács—Bodrog—

megyék területe együttvéve.

65

I. sz. tábla ' -

, _ * Öt,!anyás tj; városunk területe, külterülea és öss

népessége '-—, 1949 f ' *

aki tudja, hogy egy-egy anyakönyvi kivonatért vagy marhalevéléri sokszor 20

T rüle ' — Külterületi

A ti. várOs neve kai. hold Össznénesség népesség

el

Békéscsaba ... ' ... ' 51.416 45.901 12.070 Debrecen ... 166284 nema 24461 Hódmezővásárhely ... ; ... 129318 59.340 ggeoa Kecskemét ... 163241 88.374 * 39.050 _ Szeged ... 141795 139.616 49.420

Összesen ... 652454 452.866 ! 165610

Az öt tj. város lélekszáma nagyságsorrendhen a régi 25 megye közül a leg.—

nagyobb lélekszámú Pest—Pi]ís—Solt—Kiskun megye után következett volna. Egymagá—

ban az öt tanyás városnak külterületi népessége nagyobb volt, mint akár Abaúj, Bács—4 '_ Bodrog, Csongrád, Győr—Moson, Sopron vagy akár Zemplén megye népessége.

Csak az tudja igazán értékelni, hogy mit jelent az 1,592.510 külterületi lakos.

számára a közigazgatás közelsége, aki látta, hogy milyenek voltak atanyai bekötőutak, 30 km—t kellett gyalogolnia a tanyai népnek. Aki tanulmányozta a külterületi népesség élet- körülményeit, az látta, hogy a közigazgatástól való elzártság majdnem minden esetben az:

orvostól, a postától, a kultúrától, az iskolától, a vasúttól való elzártságot is jelentette, ( A tanyás városok, községek a multban nem sokat tettek a külterületi lakosság"

érdekében. Az adószedésen kívül más közigazgatási funkciót nem igen végeztek. Mig;

a'város vagy nagyközség belterületén kövezett utcák voltak, a külterületek ősszel és, télen elmerültek a sárban ; míg abelterületeken 3—4 orvos is volt, addig a község, város—

4—5—50%—át kitevő tanyai lakosságnak még orvosi látogatást sem rendszeresítettek ;;

x míg a belterületnek egészségháza, járványháza, kórháza, babája volt, addig a kül—

területen dühöngött a betegség, helyenkint 40—50% volt a tüdőbeteg, golyvás lakos—

ság, egészségtelen kntakkal, stb.

Aki ránéz Magyarország községhatáros térképére, az láthatja, hogy Pest, name,, Békés, Szolnok megyékben milyen óriási kiterjedésűek a hűbéri kor hagyományakép—

pen megmaradt községhatárok. Debrecennek 85 km hosszú határa van, Kecskemétnek.

53, különálló határrésze'vel 70, Hódmezővásárhelynek 50, Szegednek 48, BékéscsabáA—r nak 27, Törökszentmiklósnak 24, de Kiskunhalas, Orosháza, Szarvas adatai sem marad-- nak sokkal a 30 km alatt. A nagy város— és községhatárok a közigazgatástól, a kultúrá—

tól való elzártságot is jelentik egyben. ,

A nagyhatárú városok, községek külterülete nemcsak a lakosságnak, hanem aa közigazgatásnak is igen komoly gondot jelentett: maga az anyaközség sem tudtak igazgatni saját népességét. Lehetetlen volt elfogadható statisztikai összeírást végezni:

a külterületi gazdaságokban, de a külterületek szociális, kulturális, egészségügyi viszo—

nyainak feltárása is igen nagy nehézségbe ütközött. A Hivatal márciusban hajliw végre a külterületek gazdasági, Szociális és kulturális helyzetére vonatkozó első adalfelvételét,_

mely hivatva lesz a tárcák számára feltárni a külterületek viszonyait.

Itt látszik célszerűnek megemlíteni a külterületi összeírással egyidőben tervbe—

vett községi helyzetképstatisztikai felvételt, melynek célja az, hogy pontos képet., nyujtson a községek közigazgatási, földrajzi, gazdasági, szociális, kulturális, egészség- ügyi, közlekedésügyi viszonyairól. A községi összeírás egy állapotfelvétel, mely rögzíti.

a terv indulásakor fennálló állapotot, egyrészt, hogy ehhez viszonyitva mérni lehessem_

az ötéves terv létesítményeit községi és külterületi (tanyai) vonatkozásban is, másrészt, hogy az állapotfelvétel alapján fejlettség szempontjából rangsorolhassuk községeinket, hogy a szükségletek, a beruházások sorrendjének megállapításánál egy fejlödési

rangsor álljon rendelkezésünkre. ;

'Fentiekben nagy vonásokban megmutattuk azokat az eredményeket, melyeket a közigazgatás megjavítása érdekében a községi szervezet tökéletesítése terén elértünk.

A következőkben a népességnek a gazdasági központokhoz, majd a leggyakraba ban igénybevett szakhatóságokhoz való viszonyát vesszük vizsgálat alá, rámutatva,—

az Alkotmány által létrehozott közigazgatási reform szükségességére s a gazdasági és közigazgatási vonzásnak sokszor egésZen ellentétes voltára és a régi közigazgatást;

beosztásnak minden gazdasági alapot nélkülöző mesterkéltségere. '

66

Jól ismert tény, hogy közigazgatási beosztásunk a Sitent István féle várispánságok

megalkotása óta —— a Kellemes—, Bach—, ll. .lo'zset— és Szapáry—féle Habsburg elnyomók területrendezési kísérleteit nem számítva ——— lényeges változáson nem ment keresztül.

A régi közigazgatási beosztást a hűbéri vonásokon kívül leginkább az jellemezte, hogy nem szolgálta _a fejlődést, a lakosság, a nép érdekét semmibe vette.

Nem szolgálta sok esetben a megyebeosztás a népességnek azt elemi igényét sem, hogy a közigazgatási központok fejlett, gazdaságilag jelei'itős, közlekedésileg könnyen elérhető központok legyenek, ahol a lakosság egyébként is megfordul.

Igaz, hogy maga a közlekedés sem szolgálta a közigazgatást, a gazdálkodó népesség érdekeit. A közutaknak csupán 15 %—a volt állami közút, 61 %-a önkormány—

zati, 24%—a pedig községi. Egységes, a nép érdekét szolgáló közlekedéspolitikai elvek tehát kevésbbé érvényesülhettek, mint a kapitalista spekulánsok üzleti érdekei.

Aránytalan volt a régi közigazgatási beosztás mind területi, mind népességi tekintetben is. Abaúj megyében kevesebb lélek lakott, mint a szomszédos Borsod megye székhelyén, Miskolcon ; háromszor kisebb volt a megye népessége a megyék átlagos

népességénél, 300.000 lakosnál. Nem érte el a 200.000—es lélekszámot Bács—Bodrog,

Sopron, Csanád, Csongrád, Zemplén, Győr-Moson, Szatmár—Bereg, Hajdú, Bihar és Komárom—Esztergom megye népessége sem.

Területi tekintetben ugyanez az aránytalanság volt tapasztalható, s a minimális 285147 kat. holdas (Abaúj m.) és a maximális 2,0l3.572 kat. holdas (Pest-Pilis-Solt—

Kiskun m.) értékeket több megye közelítette meg, mint az optimalis átlagot.

A statisztikai csoportosítások csak olyan megyehatárokra vonatkozhattak, melyeknek semmi közük sem volt az élethez, a tényleg fennálló táj- és gazdasági egy—

ségekhez. Nem egy megyénél járásnyi területek vonzódtak egy—egy szomszédos megye fejlett ipari vagy mezőgazdasági városának érdekkörébe (a sarkadi, mezőkovácsházi, battonyai járás Békéshez, Abaúj, Zemplén megye Borsodhoz, a szigetvári járás Bara—

nyához, a torontáli, központi járás Csongrádhoz, a szobi járás Budapesthez.)

Az új megyebeosztás elkészítése előtt a belügyminisztériummal együtt végre—

hajtott községi adatfelvétel alapján megvizsgáltuk községeinknek a gazdasági köz- pontokhoz való viszonyát. A mellékelten közölt városi piac— és közigazgatási vonzási táblához (68. old.) hasonlóan elkészítettük a járásszékhelyek és a köz—

igazgatási központot nem képező, de egyébként jelentős gazdasági központok vonzási adatait, majd ezek alapján feltérképeztük az országot.

Megvizsgáltuk az ország valamennyi városát, megye— és járásszékhelyét, vala- mint a nagyobb községeket abból a szempontból, hogy a környékbeli települések népessége piacilag melyik község, város piacárajár. Összehasonlitottuk a közigazgatási—

lag egy—egy megye- vagy járasszékhelyre kényszerített lakosság számát a helyzeténél, a gazdasági, piaci vonzásnál fogva természetesen kialakult gyakorlattal egy-egy megye—

Vagy járásszékhely, esetleg nagyközség piacára járó lakosság számával. Figyelembe vettük azt, hogy a közigazgatási reform alapgondolatát a gazdasági tényező kell, hogy— de—

terminálja, s ehhez képest a községek beosztását is úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a népesség érdekeinek, a termelési és értékesítési szempontoknak, a szállítási feltételeknek, a vasúti és útviszonyoknak.

Ha megvizsgáljuk városaink népességét abból a szempontból, hogy közigazgatási vonzásuk — tehát a mesterségesen alakítható vonzóerő —— és a város piacának termé—

szetes gazdasági vonzása között mi az összefüggés, a 2. sz. tábla adatai alapján megálla- píthatjuk, hogy a közigazgatás sokszor egészen jelentéktelen gazdasági központokba kényszerítette ügyintézés végett az emberek százezreit, olyan városokba, ahol csupán néhányezer ember kereste fel a piacot. Békés megye régi székhelyének, Gyulának, a piacát például tíz község 39.339 lakosa kereste fel, de közigazgatásilag 270469 lélek, azaz 32 község lakossága tartozott oda. Ugyanezt a képet mutatta Makó, Csanád megye székhelye is, ahol 27.000-es piaeilag vonzott népességgel 132000 főnyi köz- igazgatási népesség, tehát a megye össznépesség'e állt szemben. Könnyű megállapi—

tani, hogy ezek a megyeszékhelyek nem feleltek meg a lakosság érdekeinek. Tovább mehetünk városaink között: Komárom-Esztergom megye régi székhelye, Esztergom, csupán 84.000 lakost vonzott piaeilag, ugyanakkor közigazgatásilag 187.0001élek járt oda ügyintézés végett. Ugyanez a helyzet Balassagyarmatnál, ahol 221000 lélek a megye népessége és a város piaca csupán 45.000 lakost vonz. Szatmár-Bereg megye

a

l, 67

2. az. tábla

Városamk piac! és közigazgatási vonzása a környezö néposs

7— *, jelonlegi székhelye, Mátészalka, 73.000 lakost vonz piacilag, ugyanakkor a magy-o '

össznépeasége 168.118 lakos volt. ' :

mammMm—'

a városok piaca által vonzott népesség nagyságai-rendi bon —— 1849 '

A város ⁿ ₁

An

piaca által vonzott székhely—jellegénél

népesség , fogva vonzott

gowg

neve népessége a 4; 'S: § terület kör-'

szám $ a % kat. hold ségek , terület kőz—

szerlnt 3 :: E : . száma nepesség kat. hold ságok

§ ": .o 3 száma

:: § ! ;

; Evub

Budapest . . . . 1,058.288 943375 —* ) 1,608.991 247 1,537.394 2,013.572 242 ! Miskolc ... . . . . 103324 418290 5 20.5 1,031.710 298 283.443 633.77 7 181 * . Debrecen ... 119535 335283 4172 769.745 91 202901 448619 22 _ . Nyíregyháza ... 55.776 261.632 325.6 401335 97 374214 726414 134 . Kaposvár ... 33.076 232.926 289.9 739.190 181 359.320 1,137.398 300 . Gyor . . . ... 55.200 194.970 242.6 507364 133 158.117 392.092 96 . Pécs ... . ... 77.617 192754 2393 566082 159 249.921 679.010 298 . Szombathely . . . . 40.114 192.565 239.6 457.143 204 236.279 568.182 243 '

Székesfehérvár . . . 41.574 180.444 224.5 518671 7 223184 672327 95 Szolnok ... . 36.913 165.573 206.0 366265 29 399865 . 915409 59

Békéscsaba ... 45.901 152.722 MM.!) 331 .861 31 —— —— -—

Nagykanizsa ... 28.464 1 30.085 1 6 1.9 334363 112 40.774— 107.601 42 Ves prém ... 18.240 1 19.848 1 M.! 382294 91 260097 730867 189 Baja ... 28.216 112.306 139.7 289203 28 130302 329291 30 Zalaegerszeg ... 1 5.1 87 1 07.354 13.16 270342 1141 347642 806321 355 Salgótarján ... 20.134 103.070 1283 215407 72 49.104 87.882 29

S eged ... 132616 102203 12722 217620 23 w— —— ——

Eger ... 29.434 92.270 1 1 4. 7 256.998 59 300798 663044 124 Pápa ... . 21.841 83.495 10.329 258.792 82 44.389 144.785 47

Kecskemét ... 88.374 80.357 100.0 237395 16 —— —— -—

Gyöngyös ... 22.033 73.624 91.8 179562 37 52.684 121.158 25 _ Vác ... _ ... 21.327 71.514 89.0 171582 46 55.548 74.957 23

Sátorallamhely . . 15.068 ' 53.779 m.: 141241 45 134365 297578 72 -

Orosháza ... 31.378 55.125 68.6 120610 13 40.578 77.297 7

Sopron ... 32.732 54.890 6 8.3 133381 53 1 38.533 315.630 111 td ... 24.616 53.847 6 7.0 132903 42 29.220 60.422 22 . Mohács ... 19.083 48.809 (M.? 131 .124 35 32.954 90.644 21 . Jászberény ... 27.515 47.461 M).! 92.357 11 46.588 88.287 10 '

Balassagyarmat . . 1 0.833 45.700 5619 127579 41 221396 482370 , 149

Cegléd ... 37.971 44.006 54.19 85.062 8 -— —— -—

Szekszárd . 14.945 41 .315 514 127.784 22 257316 619054 109

32. Gyula . . . . . 23.579 39.339 49.0 84.496 10 270469 582288 . 32

Kalocsa . . 11.568 37.022 46.1 110.937 12 36.477 104.317 13

Esztergom . 20.128 34.392 42.8 71.153 17 187432 326439 64

Kiskunhalas . . . . 32.276 33.645 H.? 85.500 7 m —— —-—

Hatvan . . . . 16.4m 33.613 41.49 59.189 12 34.778 57.707 11

. Mosonmagyaróvár 16.870 28.661 351 99.103 21 39.398 135.633 36

. Makó . . . ... 34.059 27.151 .!8.8 62.090 11 131343 280250 42 —

Nagykőrös . . . . 20.405 25.934 412"! 28.693 2 —— —— ——

. Tatabánya ... 40.268 21.844 M.? 69.570 17 —— —— ——-—-

Szentes ... 32.600 21.011 tő.! 69.352 5 124.175 ' 274372 23

Kiskunfélegyháza 36.929 18.303 22.8 44.615 6 57.881 137.710 12

Komárom ... 8.216 17.695 22.0 53.343 7 41.590 118.322 17

Kőszeg . ... . . . 8.789 16.101 M.!) 38.366 19 8.692 26.550 15

45. H lj lúböszörmény 30.612 11.723 ILS 17.959 1 ,,_ ——— ——

46. Hajdúnánás ... 18.217 11.723 ILS 17.950 1 w— —— ——

47. Karcag ... 25.031 10.119 12.6 27.528 3 " —— -——-

48. Kisújszállás ... 13.931 6.749 8.4 19.361 1 __ —— ——

' 49. Hajdúszoboszló . . 18.51 6 4.087 5.1 10.229 1 —— —— —-——-

50. Csongrád ... . . 24.660 3.566 4.4 12.643 2 —— -—— 5—-

51. Szentendre ... 9.272 2.932 3.8 9.188 3 41.446 56.641 16

52. Hódmezővásárhely 59.340 —-— —— -—— —- —— —— ——

53. Mezőtúr ... 26.914 —— -—- ___ —— —— —— ——

; 54. Túrkove ... . 13.209 —-—— —-—— —— __ -— "" '—

', 55. Újpest . . . 68.530 28.089 __ 32.265 9 _— —— ——

x 56. Kispest . . 62.489 13.463 —— 7.142 2 ,__ 4— ...

57. Budaíok ... 24.075 3.570 —— 597 1 —— —— -—-

58. Pests'entterzsébet 70.072 5.761 —— 13.180 3 —— —— ——

59. Pestszentlőrinc . . . 47.932 —— -—— —— —— —— -— ——

60. Rákospalota ... 48.379 —— —— —— _ ——- —— ——

100)') 100 :: az 53 vllékl város piaca által vonzott népesség számtani átlaga (4,258.917 : 53 3 80.337 m ,: , _

A gazdasági vonzás vizsgál—ata megmutatja az élet és a gazdasági hely?-et által kijelölt termelési, szállítási és értékesítési központokat.

.a

Igy foglalja el Nógrád megye jelenlegi székhelye, Salgótarján, a piaci vonzás nyers lélekszáma alapján számított rangsorban a 16. (Balassagyarmat, arégi megye—

székhely a 29.) helyet, a Budapest és a környező 6 megyei város (Csepel nélkül) szá- mított mutatószám szerinti rangsorban a 15. helyet (Balassagyarmat itt 28.). Salgó- tarjánban 72 község összlélekszámát tekintve 103.070 lakos találja mega piacot.

Igy jutott Budapest után első helyre Miskolc, ahol 298 község félmillió lakosa keresi fel a piacot; ugyanakkor közigazgatásilag mint megyeszékhelyhez csupán 181 község 283.000 lakosa tartozik. Ez az adat megmutatja azt, hogy Miskolc gazdasági vonzása messze túlnőtt Borsod megye határain s kiterjed Abaúj, Zemplén megyék községeire is.

Ugyanez a helyzet Debrecen esetében is. A város piacát 91 község 335000 lakosa , keresi fel. Közigazgatásilag 22 községből 203.000 lakos —-— az új közigazgatási beosztás szerint már 79 község —— lakossága tartozik a megyeszékhelyhez.

Tekintettel arra, hogy a gazdasági központok vizsgálatánál a leendő közigazgatási beosztás volt az irányadó —— tehát az, hogy a város saját területén kívül még melyik környező községre, közigazgatási egységre terjeszti ki vonzását -— a városok saját

népességét sehol sem vettük számításba. *

Ha a városok piacainak tényleges nagyságát akarjuk megállapítani, a városok népességét hozzá kell adnunk a városok piaca által vonzott népességhez. Az így kapott statisztikai sor első öt tagja Budapest figyelmen kívül hagyásával a követ—- kező: Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs, Kaposvár.

A gazdasági beosztás rövid és futólagos áttekintése után vizsgáljuk meg a régi (4343/1949. M. T. sz. r., 1950 január 1. előtti) közigazgatási beosztást abból a szem—

pontból, hogy a leggyakrabban igénybevett szakigazgatási ágak mennyiben szolgálták a lakosság érdekeit és mennyiben alkalmazkodtak a jogkereső, a közigazgatást fel—

kereső lakosság érdekeihez. E célból vegyük viZSgálat alá Bihar megye községeinek fon- tosabb szakhatóságairól és a gazdasági központok vonzásáról készített térképet. ( 70. old. ) A sarkadi (cséffá-nagyszalontai) járás községei csupán az adóhivatalukat találták meg a járásszékhelyen, Sarkadon, a járás községeinek egy része járásbírósághoz a szomszédos Békés megyei Szeghalomra volt beosztva, ahova Mezőgyán és Sarkad- keresztúr községek lakosai úgyszólván csak Sarkad érintésével jutottak el. A járás községeinek másik része ismét Békés megyébe, agyulai adóhivatalhoz, tartozott. Pénz- ügyigazgatósága az egész járásnak Berettyóújfalu nagyközségben, a megyeszékhelyen volt, ugyanakkor a járás törvényszéki beosztás szempontjából a szomszédos Békés megye székhelyéhez, Gyulához, tartozott.

Ez a zűrzavaros, minden értelmet és józanságot nélkülöző szakigazgatási beosztás a magyar nép szempontjából óriási hátrányt jelentett.

Sarkad vasúton Békéscsabától 29 km (Gyulától 16 km); az utas Berettyóúj—

faluba menet ha Sarkadról reggel 9.17-kor elindul és Vésztőn 10.16—kor átszáll, Szeg- halomra ér 10.38—kor, Püspökladányba 17.30-kor, itt ismét átszáll és 21.02—kor kap csatlakozást Berettyóújfalu felé és 21.50-kor, este 10 óra előtt 5 perccel érkezik meg a megyeszékhelyre, de már szállásról sem tud gondoskodni, mert faluhelyen este 10 órakor már alszanak. Ha reggel nem tudja hamarosan ügyesabajos dolgait elvégezni - és lekési' a 11.12—kor induló vonatot —— mellyel 19.56—kor érne Sarkadra ——

akkor csak a harmadik munkanapon ér haza.

Ez a visszás helyzet állott fenn lényegében az egész sarkadi járás községeinél, de leginkább mégis Sarkad, Kötegyán, Ujszalonta (vasút 6 km), Mezőgyán (vasút 12 km—re, Sarkadkeresztúron), Geszt (vasút 17 km—re), Méhkerék és Sarkadkeresztúr községeknél. Amíg Berettyóújfalut a felsorolt községekből csak 60—80 km—es utazás után érhetik el, Békéscsaba, az ú j megyeszékhely, a járás községeinek gazdasági köz—

pontja csupán 29—45 km távolságra van. Amíg Békéscsaba délnyugati irányú utazást követelt a községektől, addig Berettyóújfalu, a megyeszékhely, északi irányban, a békésmegyei Szeghalom, ahol a járásbíróság székhelye volt, északnyugati irányban fekszik a községektől.

Az új közigazgatási beosztás szerint a szakigazgatási ágak szélchclyeinelc egyezniök kell az általános igazgatás székhelyeivel. Érthető, reális szakigazgatást kap tehát most a magyar nép.

Az új megyebeosztás (4343/1949. M. T. sz. rendelet) a sarkadi járást a szomszédos Békés megyéhez osztotta, ahova a járás községei gazdaságilag is vonzód—

nak. Békéscsabán, az új megyeszékhelyen, a gazdasági központban, ahol egyéb ügyes—

'69

BEHAR MEGYE

KÖZSÉGEINEK FONTOSABB SZAKHATÓSÁGA!

ÉS A GAZDASÁGI KÖZPONTOK VONZÁSA—1949

DEBRECEN

157976

,

C).

M' fa '; a m MM) . '

mas f'a ;" a x * 'i'/lla'a'

O ,0 y agg/ág "bj '/*' ] gyik/országán",[rőf/'a'

HVGFiú/jaj

!

.!I'e'n;a'ax '/

,, ;)" Á._—

Úgy/(mu? _

É'Wwylk azpmf *;

Pfívzó'Me—z mkág

Mwáwzáf

Járágb/i'ásay

Ádi/Mmm!

A ""..-._._., J ..-"—._...—

TW—

P

AZ ÚJ MEGYEHATÁROK ÁLTAL ÉRINIEU KUZSÉGEK JEGYZÉKE

4433/1949. (259)'M.T.$1. rendeíete alcpián)

^{Ez) Auódl Mmm:} Kankharant. Boldog (Hnum.

mmm máma: Minnie. Nagykáta), Tu. "nincs, Hum. Szhtdokpaopőklg

Hmmm Hmm: Donat-hl. Szun. Mahaminuzená. NMúH-lu (Hmm-u). ! -

/7/ n) Sigónmipéh" mmm; Higyvisnyú é: Szilvásvárad;

, V _ __ / .

% Tiualümdl ]tráshúl: "mmm,Örvuy.Utanam.

ffi '

Jelmagyara'zal: ... . Reigímegyehafa'r ___—._.. (]; megyehafáp tingav. Timon, Nagylvln (számunk. %/ ,-. h) mxounm mmm ; Nagya];

/ , :) Non]. Mmmm,

chwngí mmm: óh-nod. Hervhnsidtny. Poraunyt, Klusialny, cseveg, Mk, lkliuboreny. smmg, ' ' luxust-mun, Egtrhrmos Laca, amitoskál, nemesxéáony. Nigygerud.Tompaxádony. Hmmm, so, chomlhnndamonyn (VlShol).

, // gum-nu).

G Gefiáőmölki járásból: Klmcmmontpéw' (Győr-sosronhox).

Mmmm! son-mal: Kemenuhoeyéu,

G mrgnrgenes. Egyháxsskuxc. Vávkmo //

(Vazzprémhn).

Gvuvtrt uram:: Egorvér, Gish, Vastaláagsmnny (lu!áke!)./

Gxemheiyi, Bamegí es / Tnoeiut uránt

vennunk".

(§) zim ' wasw :

Amaza,

Ah, Eakunybánk, , " SZOMBATHELY afzonyusm-r—amaw, ::

Dátum-nyu. czüka.

MIME, mamam.

Rhia. Bú!

(lenni.—omni) ( ,

! 7/// ,

. 0

ZAEAEGERSZEG

" N

Oinyéagi mmm; ZALA

Siófok. Balamnsslhzcl,

aiómam (amelyhez).

% Enyingi mmm: ) Mezókamhom, Lajoskomárom.

mamam, Nuészonuyörgy.

mmm. Bsiatonmwk.

Ewing, N; (mmm.

^{' /}

Ca)- am lam—Ja: Sakanytálktny (Komáromhoz).

cvüR-ébpnon

ocvön:

spmocv

o NAPOSVÁR _

69) nm warm: szamar-img (reuma).

(a un h hmm mmm"! 11 nm 81!"th um:

mu mmal: mun-Mmm"; (Baranya!!!)-

. _- : — -

G Gunga! mmm—. Bolexnn, "nemem suru (Zahn).

-——-——-————————————— / / O '- : *, —

Gwnuwma: 1 . a . szAaoycs-SZATMAR '*'—"'"

VESZPRÉM

O VESZPRÉM

69 3105! ;:m Pesthez

Nem. Nagykbkényu,

Lőrinci, huuu!!!" , % (Hnum-z). ./$

KOMÁROM '"

TATABÁNYA

mani AM lüáshőh M], Cuba).m", Taki-unk,

Timladiúy a hanem!"

Mondasz-hu).

DEBRECEN "

O

HMDU'B'HAR ' nam ma mmal:

' mmm. vm. mm

(larm- hal.—hez).

SZOLNOK

szsxssnníavu ;"

0 l ,

3 O

SZOLNOK Budai mo maaa: Gbmohin, Polgar, ' / Yiuisyuhnáu, fusummrgm. Umm FEJÉR

1: % (Ham-moz).

Kecszwsr 24 Hmmm Hmm: Nytudnny, Nyman

BÉKÉS (Haidu-Biharhu).

o ^{§ Bihar vm.,} csém—nagysulonhl ;. Huuu"!

BEKESCSAEA Hajdu-Bihari!" .

Bács-mmm

TOLNA Gama-nagyszalontai ]. Bekézhu.

31 "._ '

; Ö mus lelsö uram::oevnvany.

, / h a szervezés Alan amo Pumncug (namam.

//// hat-vasi mu: bubu (szemem:).

NMm-zóvlsármly muzeum : mmm mu ms Kamu: (mum-z).

szexszuo 5

, /

/ /mt na,-K. un.-w:

Közponu pw Nagykapáncs(Mumu;

Dumvnuijl. Kami J.. Klakóvwl.,

xssuumuunm )., Kunnemmiklósl 1. mum; GB Dum "m—Kömnti (Naumann m.) _az Toro-min 1.4! (Mmmm).

/ // '"/ Alsódnbui [ummaumma-, L.]Mmlue a: : § mmm! e: maman—m mi (emma).

mmm um álló Kunoanc: '

; 69 hmm nyman

lid-zur. Kinn,Tongu

(ma!. '

§ Nagy—Budnpesihez: Nkasngegycr, Pesthidegkút. Agherciahz, Budaíok. maman,, Mummy; Újpm.

Rákospalota. Pest-íme!]. Báuosxunlmihúly, sar-alom. Glnkau, Mályáúüld. anonim, Rákosuúi.

Munk-reuma Mashogy. Pestnenilévlnc. Kispest. hangnemem, Posmmümngorokür és ouéal;

wie/nin! An'y-lgo/(líbg/ka—w'lá) e') Szvbcu'a'Lyfe/"g/ (EMI/167777? fülünk/Mci]!!! gitt/'erí/Sayp'f—epíeí e': láinyzalwigv/j em _, . nev-Bodrogi!!!

(um Künn n!! mu).

bajos teendőit is intézi ajárás közönsége, megtalalta tehát a jövőben a népesség az.

összes szakigazgatási szerveket.

A sarkadi járáshoz hasonló volt a helyzet Bihar megye biharkeresztesi, hibat-—

nagybajomi, sárréti, berettyóújfalusi, dereeskei és nagylétai járásaiban is.

A járások községeinek gazdasági kÖZpontja kivétel nélkül Debrecen. A községek, ide voltak törvénykezésileg beosztva; Debrecenben voltak a pestaigazgatóság, az ipar—, a kereskedelmi és mezőgazdasági igazgatás szervei, a kultúrmérnoki és erdészeti hivatal- A megyeszékhelyen csupán adóhivatal és járásbíróság működött.

Berettyóújfalu gazdasági vonzása mindössze 31.496 lélekre terjedt ki, tehát.

nem vonzotta még a megye népességének 17%——át sem.

A mellékelt térképen (70. old. ) a lila vonalak jól kifejezik azt a vonzást, melyet, a szomszédos város, Debrecen, közelsége, gazdasági és kulturális vonzása a megye községeire gyakorolt. A térkép szemlélteti a megye felosztásának szükségességét, egy- úttal a vonzás, az új beosztás alapjait is érzékelteti.

Bihar megye példája csupán kiragadott eset a régi, rossz szakigazgatási be—

osztásról. Ezek az esetek megyénkint ismétlődtek és helyenkint aközlekedésinehéz—

ségek egészen kétségbeejtő helyzetet teremtettek.

A Pest-Pilis— Solt-Kiskun megyébe tartozó Sóskút község, melynek közigazgatási és gazdasági központja Budapest 5 amely Budapesttől alig néhány kilométer távolságra fekszik Törökbálint szomszédságában, járásbírósághoz Bicskére, törvénykezési szemp ont- ból Székesfehérvárra volt beosztva. A járásilag Alsódabashoz tartozó Ladánybene község, melynek megyeszékhelye Budapest, pénzügyigazgatósághoz Budapestre, törvényszék—

hez Kecskemétre volt beosztva, piaca: Kecskemét. A dunavecsei járásba tartozó Szalkszentmárton község pénzügyigazgatósága Kecskeméten, adóhivatal és járás—

bírósága Dunavecsén, törvényszéke Kalocsán, megyeszékhelye Budapesten, piaca Budapesten és Kunszentmártonban volt. Tatárszentgyörgy nagyközség járásilag és adóhivatali beosztás szerint Alsódabashoz tartozott, járásbírósága Ócsán, pénzügy—

igazgatósága és törvényszéke Budapesten, piaca Kecskeméten volt.

Felsorolásunkat vég nélkül folytathatnánk és az esetek egyre kiáltóbban bizo- nyítják az elavult, régi közigazgatási helyzet tarthatatlanságát, pedig összehasonli—

tás—ainkworán csupán a leggyakrabban igénybevett hivatalokat vizsgáltuk meg és nem vettük tekintetbe a földművelési igazgatás, az építésügyi igazgatás (ma már álta—

lános igazgatás), a közellátási igazgatás, tanügyi igazgatás, iparügyi igazgatás, közle—

kedésügyi igazgatás, népjóléti igazgatás más—más területi beosztását. Az előadott esetek is bizonyítják, hogy közigazgatási beosztásunk mennyire nem szolgálta a nép erdekeit.

A Magyar Népköztársaság, melyben a nép az irányító erő, megszüntette az el—

avult, korhadt közigazgatást és a 4343/1949. M. T. sz. rendelettel új, a nép érdekeit szolgáló közigazgatási beosztást léptetett életbe.

A Központi Statisztikai Hivatal feladatul tűzte ki a közigazgatásstatisztika fokozott kiépítését: az általános igazgatás alapjait szolgáló statisztikai adatgyűjtések körén túlmenőleg a szakigazgatási szervekre vonatkozóan is kiterjeszti adatgyüjtései—

nek a körét, hogy a statisztika a közigazgatás eredményes működését elősegítse, a tervek készítését megkönnyítse, a végrehajtást, a tervteljesítést időben jelentse.

Dr. K ovacsícs József

; A

; STATISZTIKAI SZEMLE

előfizetésével kapcsolatos ügyekben felvilágosítás és reklamáció:

ÁLLAMI LAPKIADÓ N.V.

VI. SZTÁLIN-UT 25. TELEFON: 427-l90

72

főeredményei

,, Az 1949. évi szőlőgazdasági adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatal az előző évi felvételekkel szemben kibővítve hajtotta végre. A bővítés célja a szőlőgazda— , ságok számának megállapítása volt. Az 1935. évi mezőgazdasági üzemi összeírás óta

ugyanis a szőlőgázdaságok megoszlására vonatkozóan semmiféle adat nem állott rendelkezésre. "*

A felvétel az 1949. évi november hó 1-1' állapot szerint községi kérdőíveken történt és az adatokat a községi előljáróságok szolgáltatták a helyi népi szervek bevonásával.

Az adatgyűjtés főeredményei az alábbiak: '

A szőlögazdaságok száma és százalékos megoszlása —— 1935, 1948

', , A szólómdaságok száma A szalafeágíáíággziluámmk

ll Mmmm 1935 ! 1949 1935 l , 1949

, 6 v !) e n

1 kat. holdon aluli ... 386.764 475.osz 83.0 84.5 1—-2 kat. hold ... 53.377 64.746 11.5 11.5 2—5 kat. hold . ... 20.475 18.517 4.4 3.3 , s kat. holdon felüli ... 5.351 3.973 1.1 0.7

( Összesen ... 465.967 562.318 1010 log-0

Az 1935. év adatait egyéb adatok hiányában/voltunk kénytelenek viszonyítás céljára felhasználni. Helyes összehasonlítási alapot az 1945. évi, a földosztást közvet—

lenül megelőzö adatok adnának, mert 1935 és 1945 között a szőlőterület jelentős mértékben (163 %—kal) emelkedett. A területemelkedés folytán természetesen

a szőlőgazdaságok száma is emelkedhetett. Az emelkedés a különböző nagyságcsopor—

tokat valósZinűleg eltérő mértékben érintette, de ennek megállapítására közvetlen adatok nem állanak rendelkezésünkre. Közvetett támpontot szolgáltatnak az Országos Földhivatalnak a földosztás során juttatott szőlőkre vonatkozó adatai. E szerint mint-*

egy 100000 szőlőparcellát osztottak ki 46.000 hold kiterjedésben. Ezek a szőlők

nyilvánvalóan a 2 holdnál kisebb nagyságcsoportokba eső szőlőgazdaságok számát.

növelték. Ennek ellenére a 2 holdnál kisebb szőlőgazdaságok száma *1935 és 1949 között mindössze kerek 100.000-rel szaporodott, amiből következik, hogy a 2 holdon aluli szőlőgazdaságolr száma 1935 és 1949 között lényegesen nem Változott, illetőleg a Változás legfeljebb arra a minimális számra korlátozódik, amennyivel a juttatás során a már meglévő szőlők kiegészítése miatt kevesebb új szőlőgazdaság keletkezett, mint 100.000. Igy nyilvánvaló, hogy az 1935 és 1949 között telepített szőlő- gazdaságok túlnyomó része a 2 holdnál nagyobb kategóriába esett. '

Mivel az adatgyűjtés nem egyéni kérdőíven, hanem községi lapokon történt, nem volt lehetőség annak megállapítására, hogy a; szőlőgazdaságok milyen nagyságú gazdasághoz tartoznak, vagyis a szőlőterület hogyan oszlik meg társadalmi osztályok szerint. Az idevonatkozó adatok begyűjtése az 1950. évi tavaszi vetésterületi adat—

felvétellel kapcsolatban tervbe van véve.

Az 1949. évi újborterme's 9.5 hl/kat. hold országos átlaga pontosan megegyezik az 1931—1940. évek átlagával. A termés mennyisége (szőlő és újbor együtt) azonban a ' szőlőterület növekedése miatt a tízéves átlaghoz képest 145.000 hl—rel emelkedett.

Az emelkedés ellenére a leszüretelt újbor mennyisége a tízéves átlaghoz viszonyítva 1500.000 hl—rel csökkent, mert a termésnek 1949—ben sokkal nagyobb hányada került, gyümölcsként fogyasztásra, mint az 1931—1940. évek átlagában. Ez a változás' az alábbi képet mutatja:

a

1931—1940. , 1949

Megnevezés ' évek átlaga

LOU? hl ill. (!

! ,

Össztermés (újbor és szóló) ... 3.560 3.705

Ebből :

Ujbor ...*. ... 3 .331 3.172

Szőlő ... 327 761

.A szőlőből kivitelre került ... 100 42 A szőlőből belföldi fogyasztásra került . . . 227 719