Helyzetelemzés Hajdú-Bihar megye
Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna
Debrecen, 2020. november
Tartalomjegyzék
1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ... 1
2. HELYZETELEMZÉS ... 3
2.1 TÁRSADALOM ... 3
2.1.1 Népesség ... 3
2.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép ... 13
2.1.3 Háztartások életszínvonala ... 18
2.1.4 Oktatás ... 23
2.2 HAJDÚ-BIHAR MEGYE GAZDASÁGA ... 28
2.2.1. A megye átfogó gazdasági helyzetértékelése ... 28
2.2.2 A regisztrált vállalkozások jellemzői ... 34
2.2.3 A megye gazdasági ágazatainak helyzetértékelése ... 45
2.2.4 Befektetési környezet ... 65
2.2.5 A megye K+F+I tevékenységére vonatkozó helyzetértékelés ... 68
2.3 KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ... 75
2.3.1 Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése 75 2.3.2 Épített környezet és a kulturális örökség védelme ... 92
2.4 AZ INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN ... 97
2.4.1 Vonalas rendszerek, létesítmények ... 97
2.4.2 Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok, közlekedési kapcsolati hiányok ... 111
2.4.3 Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés helyzete a megyében ... 113
2.4.4 Energiaellátás ... 114
2.4.5 Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás ... 118
2.4.6 A települések jellemző lakásviszonyai ... 121
3. SWOT TÁBLÁZAT ... 123
4. A HELYZETÉRTÉKELÉS ÁTFOGÓ KÖVETKEZTETÉSEI ... 126
1. Vezetői összefoglaló
Mind Magyarország, mind Északkelet-Magyarország tekintetében jelentős kihívás a gazdaság erősítése, a benne rejlő lehetőségek kiaknázása; ennek elérésére együtt, közös gondolkodással és fejlesztésekkel lehetünk képesek. Ezen cél megvalósítása volt az alapja az Északkelet- Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna életre hívásának.
Annak érdekében, hogy a megfelelő koherencia megteremtése megvalósuljon a dokumentum készítése során figyelemmel voltunk az Innovációs és Technológiai Minisztérium ágazati stratégiáira. Jelen dokumentum és a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálat közel egy időben készült, így a két dokumentum egymással összhangban határozza meg az elérendő stratégiai célokat, a hozzájuk kapcsolódó intézkedéseket és a megye vízióját a 2030-ig terjedő időszakra.
Hajdú-Bihar Megye jövőképe: Hajdú-Bihar a Kárpát-medence újraszervesülő területi folyamataiban megerősödött térségi szerepével egy dinamikus és versenyképes, magas hozzáadott értékű gazdasággal és fejlett innovációs ökoszisztémával rendelkező, társadalma és környezete irányában felelős megye, mely elhivatott természeti és kulturális értékeinek megőrzésében, fenntartható kiaknázásában, egyben nyitott a kreatív és innovatív kezdeményezésekre.
A fenti megfogalmazás világosan meghatározza Hajdú-Bihar Megye céljait az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan, amelynek alapját az aktuális helyzet feltárása, a fejlesztendő területek meghatározása és a lehetőségek felmérése biztosítja. A vízió és a célok, valamint az ahhoz kapcsolódó intézkedések jelen dokumentum mellékletét képző helyzetelemzésben értékelt tapasztalatok alapján kerültek meghatározásra igazodva az ITM ágazati stratégiához.
A stratégia elkészítéséhez a megye teljes körű helyzetfeltárása volt szükséges, mely magába foglalja Hajdú-Bihar Megye jelenlegi társadalmi, gazdasági, környezeti és infrastrukturális helyzetének elemzését.
Az elemzés során vizsgálati szempont volt a megye népességi helyzete, amely keretében népességszám, a korösszetétel, valamint a népesség képzettségi szintjére helyeztük a hangsúlyt.
Gazdaságfejlesztési szempontból elengedhetetlen a humánkapacitás figyelembevétele, így a munkaerő-piaci helyzetet is vizsgálat alá vontuk, valamint az oktatási rendszer helyzete is áttekintésre került.
A humánerőforrás helyeztének feltárása után a gazdaság helyzete került górcső alá, amely magában foglalja a gazdaság teljesítmény és innovációs potenciál áttekintését, a mezőgazdaság helyzetét, a K+F+I ágazatot, az ipar, a szolgáltatások és a turizmus ágazatok vizsgálatát.
A jövőbeni befektetések és fejlesztések tervezéséhez elengedhetetlen megvizsgálni a célterület környezeti állapotát. Ez esetben Hajdú-Bihar megye tekintetében - többek között - a mezőgazdaság hangsúlyossága okán kiemelt fókusz helyeződött a klimatikus viszonyokra és a vízrajzi viszonyokra.
Mindezek mellett a gazdasági fejlesztések egyik, - ha nem a legfontosabb tényezője, - a meglévő infrastruktúra állapotának felmérése, amely szintén külön részben kapott helyet a helyzetelemzés során.
Mindezen szempontok áttekintése és kiértékelése után SWOT-analízis elkészítésére került sor, amelyben az erősségek, gyengeségek, valamint az ezekhez párosuló lehetőségek és veszélyek adják a helyezértékelés esszenciális magját.
A jelenlegi helyzet feltárása és a lehetőségek vizsgálata után megfogalmazásra került Hajdú- Bihar megye 2030-ig terjedő víziója. Ezen vízió elérése érdekében átfogó célok kerültek meghatározásra, amelyekhez stratégiai célokat és beavatkozásokat rendeltünk a következő módon:
1.1 ábra: Átfogó célok
A fenti ábrán látható, hogy a jövőkép megfogalmazása adja az ágazati és a stratégiai célok alapját. Ezek meghatározása után kerültek hozzárendelésre a beavatkozási javaslatok. Ennek megfelelően a megyei vízióban meghatározott jövőkép végig követi a teljes stratégiát. Ez a horizontális metodika alapozta meg azt, hogy olyan intézkedési javaslatok kerüljenek meghatározásra, amelyek a megye jelenlegi helyzetéből építkezik, így előremutató fejlesztési lehetőségeket biztosít mind a megye, mind pedig a zóna egészét tekintve.
2. Helyzetelemzés
2.1 Társadalom
2.1.1 Népesség
Hajdú-Bihar megye hazánk keleti felén található, az Észak-alföldi régióban. A megye területe 620.858 hektár, a megyeszékhely Debrecen területe 46.166 hektár, lakónépessége 204.942 fő.
Hajdú-Bihar megye lakossága 2010 óta 552 ezer főről 541 ezer főre (-11 ezer fő), Debrecen lakossága 205 ezer főről, 202 ezer főre (-3 ezer fő) csökkent. A fenti számok azt mutatják, hogy a csökkenés a megyeszékhelyen kívüli területeket érinti, a megyeszékhely népességmegtartó képessége erősebb, jelentkezik a város népességelszívó hatása.
A Hajdú-Bihar megyével határos megyék és a megyei jogú városok népességéről elmondható, hogy a vizsgált időszakban csökkenés figyelhető meg. A legnagyobb mértékű csökkenés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve ehhez kapcsolódóan Miskolcon figyelhető meg, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Nyíregyháza lakossága viszonylagos stabilitást mutat minimális fogyással.
2.1 ábra: A népesség számának változása (megyék állandó népessége, december 31., forrás: TEIR, KSH/TSTAR)
A lakosság korösszetétel-adatainak legkisebb elérhető területi szintje a megyei adat. Hajdú- Bihar megyében 2019-ben az 541.285 fős lakosságának 51,4%-a nő, 48,6%-a férfi volt. A 2019.
december 31-i állandó népesség adatokból a KSH által alkalmazott korcsoport szerinti
552292 541285
401368 377719
579554
575102 715562
670908
0 100000 200000 300000 400000 500000 600000 700000 800000
2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye
megbontásban a 18-59 évesek adták a lakosság 58%-át, a 60 év fölöttiek a 24%-át, a 6-13 évesek a 8%-át, a 0-2 és a 3-5 évesek a 3-3%-át, a 14 évesek az 1%-át.
Lakosság 2012-ben (fő)
Lakosság 2019-ban (fő)
Lakosság aránya 2019-ban Állandó népességből a 0-2 évesek
száma (fő) 15.810 16.831 3%
Állandó népességből a 3-5 évesek
száma (fő) 16.781 16.786 3%
Állandó népességből a 6-13 évesek
száma (fő) 46.564 41.850 8%
Állandó népességből a 14 évesek
száma (fő) 6.367 560 1%
Állandó népességből a 15-17 évesek
száma (fő) 20.863 17.054 3%
Állandó népességből a 18-59 évesek
száma (fő) 332.244 310.155 58%
Állandó népességből a 60-x évesek
száma (fő) 113.663 133.007 24%
Állandó népesség, férfiak összesen
(fő) 266.538 263.027 48,6%
Állandó népesség, nők összesen (fő) 285.754 278.258 51,4%
Összesen (fő) 552.292 541.285 100%
2.1.1 táblázat: Hajdú-Bihar megye korösszetétele Forrás: TEIR, KSH/TSTAR
2012. évtől a fiatalok és a gyermekkorúak aránya csökkent, az időskorúaké nőtt, ami az öregedési index növekedését is növeli. Az öregedési index a megyénkben, 2001-ben még 73,4, 2012-ben 99,6 , 2020-ban 123,8 fő volt. A megye egyes térségei, illetve járásai viszonylatában ez a mutató jelentősen eltér. A település típusa szerint az öregedési index a megyeszékhelyen volt kiugróan magas.
2.1.1. ábra: Hajdú-Bihar megye lakónépessége korcsoport szerint Forrás: KSH
Járások 2011 2020 Népesség változás
Balmazújvárosi 31.681 30.394 -1.287
Berettyóújfalui 50.019 48.428 -1.591
Debrecen 218.816 215.524 -3.292
Derecskei 43.159 43.230 71
Hajdúböszörményi 41.041 39.650 -1.391
Hajdúhadházi 22.884 23.582 698
Hajdúnánási 30.752 29.351 -1.401
Hajdúszoboszlói 43.648 43.883 235
Nyíradonyi 30.952 30.390 -562
Püspökladányi 39.340 36.853 -2.487
2.1.2 táblázat: Népességváltozás járásonként
A táblázatból látható, hogy pozitív jelentősebb irányú népesség változás 2011 és 2020 között csak a Hajdúhadházi járásnál volt tapasztalható. A legnagyobb népességcsökkenés a Püspökladányi járásban érezhető, míg a legkisebb változás a Derecskei járásnál látható.
Település 2011 év 2020 év Létszám változás 100,00% % arány
Debrecen 205.468 201.081 -4.387 97,86% -2,14%
Balmazújváros 18.122 17.583 -539 97,03% -2,97%
Berettyóújfalu 15.583 14.846 -737 95,27% -4,73%
Biharkeresztes 4.160 4.431 271 106,51% 6,51%
Derecske 9.126 8.682 -444 95,13% -4,87%
Hajdúböszörmény 31.956 30.704 -1.252 96,08% -3,92%
0 50 000 100 000 150 000 200 000 250 000 300 000 350 000 400 000
2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
0-14 éves 15-64 éves 65-X éves
Település 2011 év 2020 év Létszám változás 100,00% % arány
Hajdúdorog 9.085 8.946 -139 98,47% -1,53%
Hajdúhadház 13.198 13.462 264 102,00% 2,00%
Hajdúnánás 17.799 16.961 -838 95,29% -4,71%
Hajdúsámson 13.348 14.443 1.095 108,20% 8,20%
Hajdúszoboszló 23.788 24.329 541 102,27% 2,27%
Kaba 6.218 5.867 -351 94,36% -5,64%
Komádi 6.000 5.495 -505 91,58% -8,42%
Létavértes 7.283 7.560 277 103,80% 3,80%
Nádudvar 9.224 8.757 -467 94,94% -5,06%
Nyíradony 7.988 7.865 -123 98,46% -1,54%
Polgár 8.262 8.129 -133 98,39% -1,61%
Püspökladány 15.520 14.387 -1.133 92,70% -7,30%
Téglás 6.557 6.427 -130 98,02% -1,98%
Tiszacsege 4.877 4.653 -224 95,41% -4,59%
Vámospércs 5.546 5.569 23 100,41% 0,41%
Bagamér 2.712 2.564 -148 94,54% -5,46%
Csökmő 2.024 1.962 -62 96,94% -3,06%
Egyek 5.571 5.278 -293 94,74% -5,26%
Földes 4.251 3.986 -265 93,77% -6,23%
Hosszúpályi 5.999 5.907 -92 98,47% -1,53%
Nagyrábé 2.260 2.098 -162 92,83% -7,17%
Nyírábrány 4.000 3.874 -126 96,85% -3,15%
Pocsaj 2.763 2.768 5 100,18% 0,18%
Sárrétudvari 3.085 2.939 -146 95,27% -4,73%
Zsáka 1.684 1.578 -106 93,71% -6,29%
Álmosd 1.783 1.843 60 103,37% 3,37%
Ártánd 539 643 104 119,29% 19,29%
Bakonszeg 1.265 1.190 -75 94,07% -5,93%
Báránd 2.798 2.567 -231 91,74% -8,26%
Bedő 273 371 98 135,90% 35,90%
Berekböszörmény 1.921 1.999 78 104,06% 4,06%
Bihardancsháza 195 179 -16 91,79% -8,21%
Biharnagybajom 2.932 2.750 -182 93,79% -6,21%
Bihartorda 1.004 966 -38 96,22% -3,78%
Bocskaikert 3.129 3.693 564 118,02% 18,02%
Bojt 565 591 26 104,60% 4,60%
Darvas 629 566 -63 89,98% -10,02%
Ebes 4.646 4.762 116 102,50% 2,50%
Esztár 1.420 1.449 29 102,04% 2,04%
Folyás 393 305 -88 77,61% -22,39%
Furta 1.239 1.148 -91 92,66% -7,34%
Fülöp 1.784 1.748 -36 97,98% -2,02%
Gáborján 913 889 -24 97,37% -2,63%
Település 2011 év 2020 év Létszám változás 100,00% % arány
Hajdúbagos 2.037 2.074 37 101,82% 1,82%
Hajdúszovát 3.183 3.163 -20 99,37% -0,63%
Hencida 1.298 1.203 -95 92,68% -7,32%
Hortobágy 1.564 1.416 -148 90,54% -9,46%
Kismarja 1.345 1.312 -33 97,55% -2,45%
Kokad 693 676 -17 97,55% -2,45%
Konyár 2.252 2.237 -15 99,33% -0,67%
Körösszakál 880 815 -65 92,61% -7,39%
Körösszegapáti 1.022 1.060 38 103,72% 3,72%
Magyarhomorog 968 879 -89 90,81% -9,19%
Mezőpeterd 601 645 44 107,32% 7,32%
Mezősas 711 674 -37 94,80% -5,20%
Mikepércs 4.508 4.977 469 110,40% 10,40%
Monostorpályi 2.204 2.166 -38 98,28% -1,72%
Nagyhegyes 2.807 2.872 65 102,32% 2,32%
Nagykereki 1.293 1.385 92 107,12% 7,12%
Nyíracsád 4.012 3.803 -209 94,79% -5,21%
Nyírmártonfalva 2.058 1.998 -60 97,08% -2,92%
Sáp 1.034 955 -79 92,36% -7,64%
Sáránd 2.386 2.365 -21 99,12% -0,88%
Szentpéterszeg 1.168 1.109 -59 94,95% -5,05%
Szerep 1.570 1.556 -14 99,11% -0,89%
Tépe 1.143 1.057 -86 92,48% -7,52%
Tetétlen 1.405 1.353 -52 96,30% -3,70%
Tiszagyulaháza 778 713 -65 91,65% -8,35%
Told 355 398 43 112,11% 12,11%
Újiráz 627 521 -106 83,09% -16,91%
Újléta 1.069 1.126 57 105,33% 5,33%
Újszentmargita 1.547 1.464 -83 94,63% -5,37%
Újtikos 967 874 -93 90,38% -9,62%
Váncsod 1.234 1.162 -72 94,17% -5,83%
Vekerd 135 118 -17 87,41% -12,59%
2.1.3 táblázat: Népességváltozás településenként
Az adatokból kitűnik, hogy pozitív irányú változásokat a Romániai határ melletti településeken tapasztalunk, ennek oka, hogy évekkel ezelőtt folyamatosan nőtt a kettős vagy román állampolgárok átköltözése a hazai kistelepülésekre (Pocsaj, Álmosd, Ártánd, Bojt, Nagykereki, Told). Szintén pozitív értéket képviselnek azok a Debrecen agglomerációjába tartozó települések, amelyek a Családi Otthonteremtési Kedvezmény hatására vonzó.
Népességmegtartó képesség
A népességmegtartó képesség egyik tényezője az ellátó képesség, azaz, hogy mennyire képes a település a lakosság igényeinek kielégítésére, megfelelő életkörülmények biztosítására. Ide tartoznak az infrastrukturális adottságok, a különböző szolgáltatások.
A népességmegtartó képesség szintén nagyon fontos adottsága a közösségben élők szerepvállalása, a falvakban élők ragaszkodása, érzelmi kötődése, identitás tudata, mely a migrációs hajlandóságot is nagymértékben befolyásolja.
Egy település fejlettségi színvonala és a népesség számának változása között nincs feltétlenül szoros kapcsolat. Ez jelentheti azt, hogy egy elmaradottnak minősülő település népessége is növekedhet, az olcsó megélhetés érdekében a városokat, fejlődő falvakat elhagyni kényszerülő szegény családok betelepülése révén.
A népesség számának növekedése pedig nem jár együtt ezen települések fejlődésével. Ennél fogva az sem jelenthető ki határozottan, hogy egy adott település népességmegtartó képességét befolyásolja annak fejlettségi színvonala.
Az eddigi vizsgálatok alapján az alábbi fontosabb népesség megtartó tényezőket lehet beazonosítani:
Gazdasági tényezők:
➢ munkahely, foglalkoztatottság
➢ jövedelemi helyzet
➢ települési infrastruktúra (megközelíthetőség, utak, járdák minősége)
➢ település fejlődési lehetősége
➢ szolgáltatásokhoz való hozzáférés (tömegközlekedés, kereskedelem)
➢ ingatlan ára
Szociális-társadalmi tényezők:
➢ egészségügyi ellátás
➢ szociális ellátás
➢ közbiztonság
➢ iskolázási feltételek
➢ kulturális, művelődési lehetőségek
➢ városok közelsége
2.1.3 ábra: Hajdú-Bihar lakosságának korfája (Forrás: DMJV)
2.1.2 ábra: Hajdú-Bihar megye korösszetételének változása (Forrás: DMJV)
Az egyes korcsoportok dinamikáját vizsgálva kedvezőtlen tendencia mutatkozik Hajdú-Bihar megyében. A vizsgált időszakban a 60 év felettiek száma 16%-kal nőtt, míg növekedés egyedül a 0-2 éves korosztályban figyelhető meg (7%), a többi korcsoportban 4-17%-os csökkenés tapasztalható 2010-hez képest, azaz Hajdú-Bihar megye lakossága elöregedő tendenciát mutat.
Míg a 18 év alattiak 2010-2018 között standard szinten maradtak, addig a 18 év fölöttiek száma 8%-kal esett vissza, azaz a fiatalkorúak és a felnőtt korosztály közötti olló folyamatosan nyílik.
Feltételezhetően a családbarát intézkedéseknek köszönhetően a 0-2 éves korosztály száma folyamatosan növekszik. A 3-5 éves korosztály esetében is javuló tendencia figyelhető meg az utóbbi 5 évben, azonban még mindig nem éri el Hajdú-Bihar megye ezen korosztályának 2010- es szintjét.
Hajdú-Bihar megye 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 Élveszületések száma
(fő)
4.88 6
4.89
1 4.959 5.382 5.374 5.501 5.376 5.365 5346 Halálozások száma
(fő)
6.25 2
6.27
0 6.183 6.307 6.506 6.173 6.450 6.773 6716 Természetes
szaporodás/fogyás (ezrelék)
-
2,48 -2,51 -2,23 -1,69 -2,07 -1,23 -1,97 -2,59 - 1,370 Odavándorlások
száma (fő)
21.2 57
21.6 30
21.39 4
23.09 7
23.49 1
25.81 9
26.02 6
26.45 7
26.99 6 Elvándorlások száma
(fő)
22.8 81
23.6 24
22.66 4
25.12 4
25.39 6
27.91 7
28.11 5
28.83 4
28.91 9 Vándorlási egyenleg
(ezrelék)
-
2,99 -3,68 -2,35 -3,77 -3,56 -3,94 -3,94 -4,50 -4,52
2.1.4 táblázat: Hajdú-Bihar megye népességdinamikai mutatói Forrás: DMJV
Hajdú-Bihar megyében az élveszületések és a halálozások száma is nőtt a vizsgált időszakban, azonban ez utóbbi nagyobb mértékben, így bár természetes szaporodás/fogyás mutatója kedvezőbb értéket mutat a 2010-es értékhez képest, még mindig a lakosság számának természetes fogyása figyelhető meg. A megyébe történő odavándorlások és az onnan történő elvándorlások száma is növekedő tendenciájú, sajnos egyértelműen az elvándorlások száma és aránya nőtt nagyobb mértékben, így a vándorlási egyenleg -2,99 ezrelékről – 2 romlott.
A fenti mutatók alapján egyértelműen megállapítható, hogy Hajdú-Bihar megye lakosságszámának csökkenése egyaránt tulajdonítható a lakosság elöregedésének (természetes fogyás) és a feltehetően egzisztenciális okokból történő elvándorlásnak (Budapest, illetve külföld elszívó hatása).
Debrecen lakosságszáma 2010 és 2018 között csökkenő tendenciát mutat. 2010-től 2015-ig kismértékű csökkenés következett be (évi 0,07%-os mértékben), majd 2015-től 2018-ig egy gyorsuló ütemű fogyatkozást figyelhetünk meg (évi 0,38%-os rátával). 2010. évhez képest 2018-ban 1,5%-es csökkenés következett be, amely több mint 3.000 fővel kisebb lakosságszámot jelent.
Népesség képzettség szerint
Hajdú-Bihar megye népességének iskolázottsági mutatói az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak. Kiemelkedő adottsága a humán erőforrás-utánpótlás biztosítása terén az ország egyik legnagyobb és legszélesebb képzési spektrumot (agrár, bölcsész, informatikai, jogi, közgazdasági, műszaki, orvosi, egészségügyi, pedagógiai, természettudományi, zeneművészeti) felvonultató felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem. Az egyetem és a gazdasági szereplők közti kooperációra a humán erőforrás képzés területén jó példát kínálnak a kihelyezett tanszékek: a TEVA gyógyszergyárában 2007 óta Gyógyszeripari Kihelyezett Tanszéket működtet a Természettudományi és Technológiai Kar és 2011 óta Ipari Gyógyszergyártás Kihelyezett Tanszéket a Gyógyszerésztudományi Kar.
Mind több példa akad a megye középfokú oktatási-képzési intézményei, illetve a gazdasági szereplők között formálódó kapcsolatokra is. A Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola például a National Instruments számára mechatronikai műszerészeket, az IT Services számára telekommunikációs informatikusokat képez, az FAG a villanyszerelők
képzése terén a Beregszászi Pál Szakközépiskolával és Szakiskolával kötött megállapodást, valamint 2018. októberében az FAG Magyarország Ipari Kft., a Debreceni Szakképzési Centrum és a DSZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben a szakirányú képzésekben való együttműködésről állapodtak meg, ezzel is emelve a képzések specializációjának lehetőségét.
Végzettség Fő %
Érettségi 136.185 27,23%
8. osztályt végezte el 117.103 23,41%
Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai
oklevéllel 101.608 20,31%
Egyetem, főiskola stb. oklevéllel 83.471 16,69%
1–7.osztályt végezte el 56.612 11,32%
Első évfolyamát sem végezte el 5.185 1,04%
Összesen 500.164 100,00%
2.1.5 táblázat: Lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint Forrás: DMJV
A megye 7 évnél idősebb lakosságának iskolázottsági adatai alapján állapítható meg Hajdú- Bihar Megye humánerőforrásának képzettségi aránya, amely a foglalkoztatásra vonatkozóan is jelentős a jövőbeni prioritások kialakítása szempontjából lényeges. A foglalkoztatást érintő tendenciára a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal legfrisebb adatai alapján lehet következtetni. Ezek alapján Hajdú-Bihar megyében az egyetlen osztályt sem végzettek aránya 1,04%, mely meghaladta mind az országos, mind a vidéki átlagot. A megyében az érettségizettek aránya szerény mértékben alul maradt a vidéki megyék, valamint az országos átlagtól. A főiskolai, vagy egyetemi oklevéllel rendelkezők aránya 2%-kal a vidéki átlag fölött volt, de nem ért el az országos átlagot.
2.1.5. ábra A 7 éves és annál idősebb népesség a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint (Forrás: DMJV) 5 185
1%
56 612 11%
117 103 24%
101 608 20%
136 185 27%
83 471 17%
első évfolyamát sem végezte el 1–7.
8.
középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel érettségi
egyetem, főiskola stb. oklevéllel
Korcsoport, éves 2001 2011 Általános iskola első évfolyamát sem végezte el
10–11 132 96
12–14 160 111
15–19 351 101
20–24 271 165
25–29 250 163
30–34 297 207
35–39 284 202
40–44 348 237
45–49 288 255
50–54 268 305
55–59 351 297
60–64 353 251
65–69 372 254
70–74 281 252
75– 569 620
Összesen 4.575 3.516
Legalább általános iskola 8. évfolyam
15–19 36.711 36.060
20–24 45.115 39.790
25–29 41.501 33.871
30–34 37.215 39.476
35–39 32.949 41.834
40–44 38.303 37.904
45–49 40.944 32.567
50–54 33.966 36.107
55–59 26.194 39.351
60–64 21.105 32.178
65–69 14.644 23.363
70–74 10.615 17.869
75– 9.339 21.304
Összesen 388.601 431.674
Legalább érettségi
18–19 6.274 7.281
20–24 23.311 28.409
25–29 17.423 22.636
30–34 15.530 22.768
35–39 13.359 20.417
40–44 14.308 17.668
45–49 15.175 14.504
50–54 13.181 14.670
55–59 9.069 15.419
60–64 6.396 13.044
65–69 4.375 8.585
70–74 3.359 5.666
75– 3.209 6.727
Összesen 144.969 197.794
Egyetem, főiskola stb. oklevéllel
25–29 5.633 9.999
30–34 5.288 10.437
35–39 4.698 8.468
40–44 4.958 6.683
45–49 5.148 5.527
50–54 4.234 5.326
55–59 3.292 5.407
60–64 2.122 4.344
65–69 1.610 3.288
70–74 1.208 2.081
75– 1.086 2.689
Összesen 39.277 64.249
2.1.6 táblázat: Iskolai végzettség korcsoport szerint Hajdú-Bihar megyében (Forrás: KSH)
A legutóbb készült 2011-es népszámlálási adatok korcsoportos bontásánál az általános iskolát el sem végzetteknél 49 éves korig van jelentős pozitív irányú változás az utóbbi két népszámlálás között, ez a tendencia a felzárkózást elősegítő programokba beépített 5-6 és 7-8 osztályos képzéssel tovább növekedett.
2.1.2 Munkaerő-piaci helyzetkép
A munkavállalókkal kapcsolatos adatok megyei szinten elérhetőek. Bár lakosságszám alapján meghatározható a megyei jogú városok és a megyei lakosok számának aránya, azonban ez alapján nem kalkulálható a megyei adatokból a városok adata, mert jellemzően a városokban tömörülnek a magasabb szakképzettséget igénylő iparágak, így feltételezhető, hogy a magasabb képzettségű lakosság a városokban, illetve azok agglomerációjában koncentrálódik.
Hajdú-Bihar megye demográfiai folyamatai kedvezőtlenek, a csökkenő népességszám elöregedéssel párosul. Különösen az utóbbi években lett jelentős a szelektív elvándorlás, amely elsősorban a fiatalok és szakképzett rétegeket érintik. Kedvező trend, hogy a megye lakosságának javulnak a képzettségi mutatói, csökken a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, azonban a megye a képzettségi mutatókban még mindig elmarad az országos átlagtól.
Hajdú-Bihar megye gazdasági teljesítőképessége országosan viszonylag alacsony, adottságai miatt jelentős az agrárium szerepe. A regisztrált vállalkozásoknak mintegy harmada (közel 28 ezer db) működik, elsősorban a kereskedelemben, műszaki szolgáltatásokban, építőiparban.
Országos viszonylatban is alacsonyak az átlag keresetek, ami miatt jelentős a munkavállalási célból ingázók száma. Ugyancsak a gyenge gazdasági teljesítőképességre utal a közszféra kiemelkedő foglalkoztatási aránya a megyében.
Hajdú-Bihar foglalkoztatást jellemző társadalmi mutatói kedvezőtlenek, az országos átlagtól kedvezőtlenebbek. A munkanélküliségi ráta tekintetében a megyék rangsorában az utolsó előtti, a foglalkoztatás tekintetében a 17. helyen áll. Magas a gazdaságilag inaktívak aránya.
Területi egység
2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019.
A
foglalkoztatottak száma (ezer fő)
HB megye 185,7 194,4 192,4 202,9 211,1 219,5 227,9 231,8 233,6 232,6 Ország
összesen
3.750,8 3.793,0 3.864,7 3.969,5 4.141,7 4.259,3 4.411,0 4.447,4 4.481,3 4.519,6 A gazdaságilag
aktív népesség száma (ezer fő)
HB megye 213,7 222,7 220,3 239,1 239,8 242,1 249,5 244,1 249,0 242,2 Ország
összesen
4.205,0 4.248,1 4.324,2 4.368,1 4.460,2 4.540,1 4.616,0 4.622,6 4.648,5 4.674,8
Foglalkoztatási arány (%)
HB megye 44,7 46,8 46,4 49,1 51,4 53,8 56,1 57,6 58,3 58,4 Ország
összesen
49,0 49,6 50,7 52,2 54,8 56,6 58,8 59,8 60,4 61,0
Munkanélküliségi ráta (%)
HB megye 13,1 12,7 12,7 15,1 12,0 9,3 8,6 5,0 6,2 4,0
Ország összesen
10,8 10,7 10,6 9,1 7,1 6,2 4,4 3,8 3,6 3,3
2.1.7 táblázat:Foglalkoztatottság és munkanélküliség egyes mutatói (Forrás: DMJV)
2010 és 2019 között folyamatosan nőtt a foglalkoztatottak száma, ez a trend azonban a COVID- 19 vírus megjelenésével 2020 második felétől csökkenést mutat, 2020 II. felévében 230,4-re csökkent. A gazdaságilag aktív népesség száma is növekvő tendenciát mutat a COVID-19 megjelenéséig, 2020 II. negyedévében Hajdú-Bihar megyében a 15–74 éves népesség 60,8%- a, 242 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 2,4%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 1,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.
A foglalkoztatási arány 2020 I. félévében 57,8 %-ra csökkent, ezzel visszaesett a 2015-16-os szintre. A munkanélküliségi ráta 2020 II. negyedévében 4,9%-ot ért el, ami 0,3 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól, folytatva a korábbi negyedévek kedvező tendenciáját. Ennek ellenére az arány meghaladta az országos átlagot (4,6%).
Az inaktívak száma 156 ezer főt tett ki, 3,3%-kal többet az egy évvel korábbinál. A növekedést részben az okozta, hogy a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége – a személyes kontaktus elkerülése és a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet miatt – nem tudott aktívan munkát keresni és/vagy két héten belül munkába állni.
Időszak
Alkalmazásban állók, fő Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, Ft összesen
ebből:
összesen
ebből:
fizikai foglalkozású
szellemi foglalkozású
fizikai foglalkozású
szellemi foglalkozású
2019
I. n.év 133.577 75.334 58.162 291.364 220.134 378.966 I. félév 133.739 75.493 58.179 292.824 224.136 377.551 I–III. n.év 134.260 76.023 58.178 294.002 227.271 376.630 I–IV.
negyedév 134.164 76.065 58.044 298.337 230.490 382.612 2020 I. n.év 131.804 74.102 57.662 315.473 242.982 404.285
2.1.8 táblázat: Az alkalmazásban állók főbb adatai Hajdú-Bihar megyében 2019-2020
A KSH adatai alapján a megyében 2019 és 2020 I. negyedévét figyelembe véve csökkent a fizikai és a szellemi foglalkozású munkavállalók száma. Hasonló időszakot vizsgálva közel 10%-kal nőtt a fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlagkeresete, míg a szellemi alkalmazásban állóké pedig közel 6,3%-kal javult.
Munkaerő-piac ágazati megbontásban
A foglalkoztatottak 90-95%-a teljes munkaidős, a részmunkaidő aránya 5-10% minden megyében minden ágazatban. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlag bére 290-325 ezer forint között mozog Hajdú-Bihar megyében ágazattól függően, jelenleg az ipari tevékenységek jobban fizetettek, legalacsonyabbak a bérek a mezőgazdaságban.
2019.
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma (fő) Országos
Borsod- Abaúj- Zemplén
megye
Hajdú-Bihar megye
Jász- Nagykun-
Szolnok megye
Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Mezőgazdaság
és
erdőgazdálkodás
66.534 3.532 6.968 4.244 3.413
Ipar 863.289 50.279 34.199 38.003 34.168
Szolgáltatások 1.922.898 92.656 80.709 44.508 78.763 Nem teljes munkaidőben (de legalább havi 60 munkaórában)
alkalmazásban állók átlagos állományi létszáma (fő) Országos
Borsod- Abaúj- Zemplén
megye
Hajdú-Bihar megye
Jász- Nagykun-
Szolnok megye
Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Mezőgazdaság
és
erdőgazdálkodás 6.797 314 469 351 397
Ipar 79.199 2.767 4.032 2.589 4.116
Szolgáltatások 247.014 8.027 7.786 4.554 6.962
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (Ft/fő/hó) Országos Borsod-
Abaúj- Zemplén
megye
Hajdú-Bihar megye
Jász- Nagykun-
Szolnok megye
Szabolcs- Szatmár- Bereg megye Mezőgazdaság
és
erdőgazdálkodás
293.207 276.264 289.306 290.835 240.803
Ipar 412.014 383.761 325.062 358.023 315.034
Szolgáltatások 392.122 302.945 308.102 285.304 265.540
2.1.9 táblázat A mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak 2019-ben (%) Forrás: DMJV
A foglalkoztatottak szektorok szerinti megoszlását a 2011-es Népszámlálás statisztikái szerint vizsgálhatjuk. Debrecen esetében a mezőgazdaság relatíve nagy súlya a foglalkoztatottak
esetében is látszik, hiszen a környék mezőgazdasági szempontból kedvező adottságai miatt városi mivoltához képest magas. Az iparban a foglalkoztatottak aránya 22%, míg a tercier szektorban foglalkoztatottak aránya 76%.
A Mezőgazdaság
és
erdőgazdálkodás
B Ipar, építőipar
C
Szolgáltatások Összesen
Debrecen 1,9 22,1 76,0 100
2.1.10 táblázat A mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak aránya a 2011-es népszámlálás időpontjában (%)
Hajdú-Bihar megyében rendelkezésre állnak 2019-es adatok a foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlására. A megyében Debrecenhez képest még inkább jelentős a mezőgazdaság és az ipar aránya.
A Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás
B Ipar, építőipar
C
Szolgáltatások Összesen.
Hajdú-Bihar
megye 5,7 28,1 66,2 5,7
2.1.11 táblázat A mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak 2019-ben Hajdú-Bihar megyében (%)
Hajdú-Bihar megyében a mezőgazdaság foglalkoztatja az ország teljes munkaidőben dolgozó mezőgazdasági dolgozóinak 10%-át. Ipar esetében ez az érték 4%,
2019.
Teljes munkaidőben alkalmazásban
állók átlagos állományi létszámának
aránya az országoshoz képest
Nem teljes munkaidőben (de
legalább havi 60 munkaórában) alkalmazásban állók
átlagos állományi létszámának aránya
az országoshoz képest
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók
bruttó átlagkeresetének
eltérése az országoshoz képest
Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye Hajdú-Bihar megye Mezőgazdaság
és
erdőgazdálkodás
10% 7% -1%
Ipar 4% 5% -21%
Szolgáltatások 4% 3% -21%
2.1.12 táblázat: A mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak 2019-ben Hajdú-Bihar megyében (%)
Munkanélküliség, álláskeresés
A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői
A KSH táblázata alapján megállapítható, 2019 januárjától 2020 januárjáig folyamatosan csökkent a nyilvántartott álláskeresők mind a nők, mind a pályakezdők, mind a 25 éven aluliak körében. A nyilvántartott álláskeresők között a nők és a férfiak aránya megközelíti az 50-50%- ot.
A nyilvántartott álláskeresők csökkenésével a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma is csökkent, majd 2020 februárjától ismét nőtt, ez a megjelenő korona vírus hatásával magyarázható.
A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői Hajdú-Bihar megye
Év Hó nap
Nyilvánta rtott álláskeres
ő
Ebből:
Bejelentett betöltetlen álláshely Álláskeresési járadékban Álláskeresési segélyben Szociális ellátásban
nő pályakezdő 25 éven aluli
részesült Száma
2019
1 22.571 11.793 2.277 3.389 3.625 2.722 2.535 7.227 2 23.738 12.401 2.521 3.709 6.220 2.791 2.565 7.387 3 25.135 13.511 2.578 3.844 4.587 3.377 2.542 7.292 4 24.104 12.950 2.561 3.798 4.411 3.567 2.529 7.187 5 23.341 12.615 2.436 3.593 4.616 2.973 2.543 7.318 6 22.184 12.084 2.319 3.380 5.101 2.315 2.699 7.126 7 21.747 11.960 2.355 3.411 4.960 2.461 2.716 6.849 8 20.984 11.532 2.315 3.307 4.574 2.513 2.716 6.388 9 20.941 11.606 2.410 3.432 4.556 2.472 2.725 6.063 10 20.500 11.201 2.203 3.198 3.664 2.539 2.726 5.820 11 19.487 10.560 2.033 2.953 3.543 2.509 2.731 5.444 12 17.994 9.640 1.677 2.451 2.731 2.481 2.737 5.059
2020
1 19.160 10.230 1.706 2.582 2.551 2.619 2.813 5.252 2 22.093 11.774 2.018 3.128 4.752 2.824 2.885 5.458 3 22.885 12.273 2.069 3.308 4.494 3.493 2.942 5.477 4 25.984 13.914 2.143 3.752 3.342 5.542 3.006 5.555 5 28.190 14.978 2.198 4.056 3.211 6.508 3.119 6.027 6 29.505 15.413 2.530 4.541 4.714 5.432 3.312 6.173
2.1.13 táblázat: A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői
2019-ben az álláskeresési járadékban és segélyben részesülők száma 2019 január és 2020 márciusa között nagy mértékű változás nem volt tapasztalható, míg a szociális ellátásban részesültek száma folyamatosan csökkent.
A vírus megjelenéséig az volt tapasztalható, hogy magas volt a betöltetlen állások és az álláskeresők száma, ami arra utalhat, hogy nem találkoztak a munkavállalásra irányuló igények.
Nyilvántartott álláskeresők iskola végzettség szerint
2.1.6 ábra: Nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerint, Hajdú-Bihar megye
A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettségét vizsgálva látszódik, hogy Debrecenben a megyei és a regionális viszonyokhoz képest alacsonyabb a 8 általánost sem, illetve a csak 8 általánost végzettek aránya a munkanélküliek számából (Forrás: DMJV).
2.1.3 Háztartások életszínvonala
A jövedelem alakulása
A keresetnövekedés a versenyszférában 10,9, a költségvetési szférában 12,9%-ot tett ki. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában 275 ezer, a költségvetési szférában 245 ezer forint volt. Az információ és kommunikáció, valamint a közigazgatás nemzetgazdasági ágak bruttó átlagbére 49, illetve 34 ezer forinttal meghaladta a megyei átlagot.
Legkevesebbet – átlagosan 184 ezer forintot – a vendéglátásban munkát vállalók keresték, ami 81 ezer forinttal elmaradt a megyei átlagkeresettől.
Az előző évi adatokhoz képest az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 13,8%-kal, a szellemieknél 8,8%-kal emelkedett. A fizikai foglalkozásúak bruttó átlagkeresete 215, a szellemieké 350 ezer forintra bővült. Az átlagos havi munkajövedelem 2018. I–III.
negyedévében 275 ezer forint volt, ami 11,6%-os növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A kereseten felüli egyéb munkajövedelem aránya 3,9% volt.
Hajdú-Bihar Megye felzárkózási mutatói
A megyék különböző társadalmi mutatói (szegregátumok száma, kedvezményezett települések száma, kedvezményezett járások száma, Helyi Esélyegyenlőségi Programok intézkedési terveinek száma) előrevetítik a felzárkózást érintő kihívások mihamarabbi eredményes kezelését.
A 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján a kedvezményezett települések között a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett megyei települések
száma a 82-ből 47 település (57%), jelentős munkanélküliséggel sújtott települések 40 település (48%), mindkét szempontból kedvezményezett 30 település (36%). A mindkét szempontból kedvezményezett települések mindegyikében található szegregátum vagy szegregációval veszélyeztetett településrész.
Járás neve Járás
település száma
Mindkét szempontból kedvezményezett települések aránya járásban
Szegregátummal rendelkező települések
száma a járásban
Balmazújvárosi 5 20% 4
Berettyóújfalui 25 44% 8
Debreceni 2 0% 2
Derecskei 13 30% 11
Hajdúböszörményi 2 0% 2
Hajdúhadházi 3 33% 2
Hajdúnánási 6 0% 1
Hajdúszoboszlói 5 20% 3
Nyíradonyi 9 66% 9
Püspökladányi 12 50% 8
2.1.14 táblázat: Mindkét szempontból kedvezményezett, szegregátummal
Szegregátumok száma a megyében
A településfejlesztési koncepcióról, az integrálttelepülésfejlesztési stratégiáról és a településrendezésieszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) -as Kormányrendeletben foglaltak szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja az adott településtípusokra vonatkozó határértéket. A szegregációs mutató a 2011-es népszámlálási adatokból állítható elő.
200 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatóknak, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 200 főnél kisebb települések esetében a település egészére kell meghatározni a szegregációs mutató értékét.
2.1.15 táblázat: Szegregációs területek besorolása
Országosan 709 szegregátummal rendelkező és 246 szegregációval veszélyeztetett település került beazonosításra. A 2011. évi népszámlálás adataiból megállapított, KSH által megküldött információk alapján Hajdú-Bihar megye 82 településből 50-ben található szegregátum, 5 településen pedig szegregációval veszélyeztetett településrész.
2.1.7 ábra: Szegregált területek aránya
A KSH szegregációs adatai nem tartalmazzák az adott településen található szegregált településrészek számát, ezért a Helyi Esélyegyenlőségi Programokban (HEP) feltüntetett szegregált településrészek szolgáltathat részletesebb adatokkal.
A KSH által megállapított, megyei szinten 50 szegregátummal és 5 szegregációval veszélyeztetett településekkel szemben (összesen 55) csak 32 település esetében jelenik meg a HEP-ben szegregátum és szegregációval veszélyeztetett település. Megállapítható tehát, hogy jelentős eltérés mutatkozik a KSH és a HEP szegregációra vonatkozó adatai között.
A HEP-ekben összesen 76 szegregátum és 22 szegregációval veszélyeztetett településrész került megnevezésre. A megye valamennyi városában, a nagyközségek 80%-ban, a községek több mint 50%-ban van jelen szegregátum vagy szegregációval veszélyeztetett településrész.
A legtöbb szegregált településrésszel Hajdúhadház (8), Bagamér (4), Hajdúböszörmény (4), Hajdúsámson (4), Nyírábrány (4) és Pocsaj (4) rendelkezik.
Jelenleg az EFOP 1.6.2. – Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal című pályázatnak megyei szinten 6 település (Nagyrábé, Nyíracsád, Sáránd, Pocsaj, Szerep, Újléta) a kedvezményezettje.
Lakhatási körülmények Hajdú-Bihar megyében
A lakásállományt legutóbb a 2011. évi népszámlálás során mérték fel, amely alapján Hajdú- Bihar megyében mintegy 230 ezer lakást számláltak, vagyis 8,4 százalékkal többet, mint a 2001. évi népszámláláskor. A lakások száma összességében a megelőző évtizedre jellemzőnél nagyobb ütemben bővült.
A lakások 91 százaléka lakott a 2011. évi népszámlálás időpontjában, így mintegy 20 ezer lakásnak nem volt lakója a megyében. Ugyanakkor több településen (Álmosd, Bagamér, Gáborján, Hajdúhadház, Hajdúszovát, Nyírmártonfalva, Tiszacsege) igény mutatkozik a szociális bérlakásokra, amit csak állami segítséggel tudnának működtetni.
Az eddig beszerzett információk alapján megállapítható, hogy Hajdú-Bihar megyében a lakhatási körülmények elsősorban a kisebb lélekszámú településeken (Fülöp, Körösszegapáti, Pocsaj) okoznak problémát, ezen belül is kiemelkedően rosszak a szegregátumban élő lakosok lakhatási körülményei. Az alacsony jövedelem és a pénzügyi tudatosság hiánya nagyban befolyásolja az ingatlanok állapotát és a közüzemi tartozásokat.
A Családok Átmeneti Otthonaiban végzett támogató szolgáltatások az utolsó lehetőségként működnek, azoknak a családoknak, akik magas köztartozást halmoztak fel és már nincs hol lakniuk, ezért megelőző beavatkozás szükséges a nagy összegű tartozás felhalmozása előtt.
Jellemző, hogy a romániai határ mentén elhelyezkedő településeken (Gáborján, Csökmő, Nagykereki) rövid időn belül elkelnek az ingatlanok, melyeket elsősorban a külföldi vagy kettős állampolgárok vásárolják meg. Az így megvásárolt ingatlanok nagy többségén nem végeznek állagmegóvást, ezért ezek az ingatlanok rontják a településképet.
Ugyancsak előfordul, hogy a szociális kedvezmény igénybevételével vásárolt ingatlanokon szintén nem végeznek állagmegóvást, amelyet a jelenlegi jogi szabályozás nem orvosol.
A magántulajdonú ingatlanok mellett az önkormányzat kezelésében álló ingatlanok egy része szintén felújításra szorul. Az önkormányzati ingatlanok karbantartási munkáinak elvégzését akadályozza, hogy a közfoglalkoztatásból azok a szakemberek is kikerültek a nyílt munkaerő- piacra, akik korábban a karbantartást végezték.
A legutóbbi elérhető KSH adatokból láthatjuk, hogy a vizsgált időszakban összességében csökkent a komfort nélküli lakások száma.
A közösségi rendezvényeken készített eddig feldolgozott kérdőívek válaszai alapján megállapítható, hogy Hosszúpályi és környékén jellemző leginkább a komfort fokozat nélküli ingatlanok.
2011. év
Szobaszám Összkomfortos Komfortos Félkomfortos
Komfort nélküli, szükség- és egyéb
lakás Összesen
1 4.608 7.330 1.308 5.717 18.963
2 39.769 35.202 3.573 6.787 85.331
3 46.665 17.848 1.303 1.109 66.925
4– 31.899 4.402 296 259 36.856
Összesen 122.941 64.782 6.480 13.872 208.075
2016. év
Szobaszám Összkomfortos Komfortos Félkomfortos
Komfort nélküli, szükség- és egyéb
lakás
Összesen
1 4.202 4.960 771 2.128 12.061
2 33.934 28.473 2.316 3.875 68.598
3 49.683 20.083 1.254 1.073 72.093
4– 41.437 7.538 676 288 49.939
Összesen 129.256 61.054 5.017 7.364 202.691
2.1.16 táblázat: A lakott lakások komfortosság és szobaszám szerint, forrás: KSH 2011, 2016
Közmű ellátottság
A megye lakásállományának közműellátottsága tovább javult 2001–2011 között.
2011. év
Szobaszám
Hálózati Házi Meleg folyóvízzel
Vízöblíté ses WC-
vel
Köz- Házi
Összes lakás
vízvezetékkel csatornával
ellátott lakás
1 14.092 1.536 13.112 12.957 10.469 5.159 18.963 2 79.385 2.222 77.674 76.704 59.950 21.657 85.331
3 65.583 868 65.439 65.318 50.395 16.056 66.925
4– 36.409 364 36.550 36.566 29.706 7.067 36.856
Összesen 195.469 4.990 192.775 191.545 150.520 49.939 208.075 2016. év
Szobaszám
Hálózati Házi
Meleg folyóvízzel
Vízöblíté ses WC-
vel
Köz- Házi
Összes lakás vízvezetékkel
ellátott lakás csatornával
1 9.917 739 9.676 9.501 8.096 2.369 12.061
2 64.759 1.468 64.332 63.138 54.324 11.367 68.598
3 70.560 885 70.851 70.124 60.367 11.025 72.093
4– 49.245 506 49.599 49.214 43.408 6.317 49.939
Összesen 194.481 3.598 194.458 191.977 166.195 31.078 202.691
2.1.17 táblázat: A lakott lakások felszereltség és szobaszám szerint
A legfrissebb rendelkezésre álló fenti adatokból az állapítható meg, hogy a 3 és 4 szobával rendelkező ingatlanoknál nőtt a hálózati vízvezeték ellátottság és összességében csökkent a házi vízvezetékkel ellátott lakások száma. Valamint nőtt a közcsatornával ellátott ingatlanok száma és csökkent a házicsatornával rendelkezők száma, ami elsősorban a településeken végrehajtott csatornakiépítéseknek köszönhető.
2.1.4 Oktatás
Oktatási helyzet Hajdú-Bihar megyében
A korábban nagyrészt önkormányzati (települési vagy megyei) fenntartásban lévő általános- és középiskolák nagyobb része közvetlen állami kézbe kerültek, míg az óvodák megmaradtak önkormányzati kézben.
Országosan 2011 és 2019 között országosan 4.336-ról 4.608-ra nőtt óvodai feladatellátási helyek száma, a gyermeklétszám csökkenésével szemben minimálisan nőtt a gyerekcsoportok és a pedagógusok száma. Az egy pedagógusra eső gyerekek száma is csökkent, 2009/2010 nevelési évben 10,9 fő volt, 2019/2020 nevelési évben 10,6 fő volt. A fenti időszakra jellemző még, hogy láthatóan nőtt a gyógypedagógiai nevelésben résztvevők száma.
A megyében 2010-ben összesen 202 óvodai feladatellátási hely működött, ahol összesen 20.641 férőhely állt rendelkezésre, mindösszesen 19.586 gyermeket írtak be ezekbe, 2019-ben 206 óvodai feladatellátási hely működött.
Az Európa 2020 stratégia szerint az iskolai lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni.
Magyarország Kormánya a 1603/2014. (XI. 4.) Korm. határozattal fogadta el „A Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégiát”. A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégia célrendszere a rendszer-, az intézményi és az egyéni szintű tényezők számbavételén alapulva kívánja a végzettség nélküli iskolaelhagyást megakadályozni.
2010 és 2019 között 160-ról 193-ra nőtt a megyében az általános iskolai feladatellátási helyek száma.
Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók
aránya 2018/2019 I.
félév
Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók
aránya 2018/2019 II.
félév
Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 2019/2020 II. félév
általános iskola 14,79% 13,85% 12,57%
szakközépiskola 19,40% 13,40% 12,56%
szakiskola 12,50% 5,47% 5,68%
gimnázium 2,19% 1,46% 1,14%
szakgimnázium 9,04% 6,26% 4,00%
Összes 11,584% 8,41% 8,18%
2.1.18 táblázat: Hajdú-Bihar megye lemorzsolódási mutatói (Forrás: Oktatási Hivatal)
A fenti táblázatból látható, hogy minden iskolatípusnál pozitív irányú változás történt, legnagyobb mértékű javulás a három tanévet vizsgálva a szakiskoláknál tapasztalható.
Vizsgált időszak 2017/2018
II. félév
2018/19 II. félév
2019/2020 II. félév Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma
összesen 4.787 4.046 3456
A félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlageredménye (a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem beleszámítva) nem éri el a közepes (3) szintet, ha az
alapfokú nevelés-oktatásban vesz részt, és a 2,5 szintet, amennyiben a középfokú nevelés-oktatásban
vesz részt
4.639 3.988 3428
A félév értékelésénél, minősítésénél a tanuló egy tizedesjegyig számított tanulmányi átlaga (a magatartás és szorgalom értékelését, minősítését nem
beleszámítva) egy félév alatt 1,1 mértékben romlott
356 166 69
A félév értékelésénél, minősítésénél egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott tanulók
száma
3.487 1.829 1029
A félév magatartásának értékelésénél, minősítésénél
rossz (2) minősítést kapott tanulók száma 1.494 1.326 977 A félév szorgalmának értékelésénél, minősítésénél
hanyag (2) minősítést kapott tanulók száma 3.207 2.307 1887 A félévben a tanuló 50 órát elérő igazolatlan
hiányzással rendelkező tanulók száma 374 468 457
Szülői kérésre magántanulóvá vált tanulók száma 184 210 117 Szülői kérésre a tanuló magántanulóvá minősítése
folyamatban van 17 2 0
Veszélyeztetetté vált tanulók száma 392 301 293
Ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett
tanulók száma 181 111 118
Kettő feltétel teljesülése esetén lemorzsolódással
veszélyeztetett tanulók száma 1.806 1.628 1364 A félévben 100 órát elérő igazolt hiányzással
rendelkező tanulók száma 807 896 399
Kiemelt figyelmet igénylő tanulók száma (a
kiemelten tehetséges tanulók kivételével) 1.264 1.190 1104 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben
részesülő tanulók száma 1.496 1.351 1281
Alapfokú oktatásban a 16. életévét betöltött tanulók
száma 135 130 108
Középfokú oktatásba 16. életévének betöltését
követően belépett tanulók száma 101 29 4
2.1.19 táblázat: Forrás: Oktatási Hivatal, KIR STAT
Jelentős pozitív változás mutatkozott az utóbbi három tanévet összehasonlítva a megyénkben tanulók értékelésénél és minősítésénél, ami hatással van a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számára is. Továbbá jelentős javulás az értékelésénél, minősítésénél egy vagy több tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott tanulók számánál, valamint a magatartás és szorgalom érékelésnél.
Nagy mértékben csökkent a magántanulók és a 100 órát elérő igazolt hiányzással rendelkező tanulók száma.
Nagy mértékű csökkenés állapítható meg a középfokú oktatásba 16. életévének betöltését követően belépett tanulók számánál.
Folyamatosan csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók száma, ettől nagyobb arányban csökkent az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett és a veszélyeztetetté vált tanulók száma a három félévet vizsgálva.
A Hajdú-Bihar megyei szakképzést 2015-től a Debreceni Szakképzési Centrum és a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum valósítja meg.
A szakképzés nagy hatást gyakorol a foglalkoztatásra. Kiemelt problémaként jelenik meg a tanulók végzettség nélküli iskola elhagyása és a végzett tanulók szakmaelhagyása. A lemorzsolódást több tényező is befolyásolja, többek között a helytelenül választott szakma, melynek az egyik oka az előzetes szakma megismerésének hiánya. Továbbá problémaként
jelentkezik még, hogy a tanulók jelentős tantárgyi hiányossággal érkeznek a szakképző intézményekbe, ami a későbbiekben csökkenti a motiváltságukat.
Debrecen oktatási helyzete Felnőttképzés
Hajdú-Bihar megye népességének iskolázottsági mutatói az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak. Kiemelkedő adottsága a humán erőforrás-utánpótlás biztosítása terén az ország egyik legnagyobb és legszélesebb képzési spektrumot (agrár, bölcsész, informatikai, jogi, közgazdasági, műszaki, orvosiegészségügyi, pedagógiai, természettudományi, zeneművészeti) felvonultató felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem, valamint a Hittudományi Egyetem.
Hallgatói létszám tekintetében a Debreceni Egyetem a magyar felsőoktatás legnagyobb vidéki tanulóközpontja, csaknem 30 ezer hallgatója 8 campuson, 14 karon és 24 doktori iskolában folytatja tanulmányait. Külföldi hallgatóinak száma 7 ezer körül van, mely évről évre fokozatosan növekszik.
Képzési programjában olyan alapképzési, mesterképzési és osztatlan képzési kínálatot alakított ki intézményünk, amelyben az egymásra épülő ismeretanyag garantálja a fejlődést az adott szakterületen. Szakkollégiumok, tudományos diákkörök, duális képzési platformok és tehetséggondozó program támogatja a tudományos teljesítőképesség kibontakozását. Az intézményben évtizedes hagyományai vannak a tanárképzésnek, melyhez gyakorlóiskoláink is hozzájárulnak. Felsőoktatási szakképzések, szakirányú továbbképzések, felnőttképzési programok széles palettája várja azokat, akik az élethosszig tartó tanulás elkötelezettjei.
A Debreceni Egyetemen az alábbi karok találhatóak:
1. Állam- és Jogtudományi Kar 2. Általános Orvostudományi Kar 3. Bölcsészettudományi Kar 4. Egészségügyi Kar
5. Fogorvostudományi Kar 6. Gazdaságtudományi Kar
7. Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar 8. Gyógyszerésztudományi Kar
9. Informatikai Kar
10. Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar 11. Műszaki Kar
12. Népegészségügyi Kar
13. Természettudományi és Technológiai Kar 14. Zeneművészeti Kar
A Debreceni Egyetem jelen van a nemzetközi köztudatban is, hiszen az országban itt tanul a legtöbb külföldi hallgató a világ minden tájáról. Az oktatók, kutatók tudományos tevékenységének, a számos nemzetközi projektben elért eredményeknek köszönhetően a nemzetközi rangsorokban is előkelő helyen szerepel az egyetem. Mindamellett, hogy Magyarország meghatározó szellemi központjaként is ismert a Debreceni Egyetem, kutatóegyetemként, mint a térség egyik kulcsszereplője részt vállal a versenyszféra, az üzleti
