A tanoncoktatás fejlődése az 1926/27. iskolai évig

arányt is nem a kívánalma: irán—am Mia; módo—"

sítani, bár tapasztalat szerint a hülálűzűímkpál a

végleges adatok jóval kevésbbé különböznek;, az

előzetes "adatoktól, mint a szüleimnél. ,

§ _ Az elhaltak közül 93.556-an hét éveníelült,

52.344—311 hét éhen aluli korúak voltak. Ahaülm'á—

s'ok abszolút számában mutatkozó fogynom- szex-űleg körülbelül egyforma mérláhhen'foszlott meg a két korcsoport halottal között. A hét éven aluli elhaltak közül 39.380 csecsemőhalott volt, a száz élveSzí'rlöttre számított omesemőhalandósági arány tehát 18'0-at' tett, ami kisebb ugyan az előző évinél (18'5), de jóval magasabb az eddig legkedvezőbb l925. és 1926. évi eredményeknél (16'8—16'7). Ha

most ez adatokkal kapemahmásvégünk anya—

zgatiállamok halálozási arányával némi öm

—*!££§tást meg kell Womúnk, hogy országunk k§z§

egésuégűg-ye mégközel sem áll,ahhoz a § -

fokhoz, mely :;sz "volnahogy akár ma

lms haláhoisi, akár esmemhlmláílozáoi aránynak

amkor _ gondolunk most Hollandia, Anglia, Svéd,—

ország adataira — még csak meg is- kötelme 4 A fertőző betegségek által okozott halálozások csak az influenzában elhaltaknál mutatnak jelen- tékenyebb eltérést az 1927. év adataitól. Az 'ín'fluenr

zában elhaltak száma ugyanis 1.694-1'61 leesetlf x%avo;

mivel 1928-ban ez a betegség nem öltött járványos formát, nálunk az influenzajávvány csak a folyó

_2. Fertőző betegségek által okozott halálozások.

Décés causes par des maladies infectieuses.

* " " b.; $$$. $$$. § .. § *"3 "az: %; ;

"Eszak §§§ §§ §§§ §§ §§§ §§ §§ §§ §"—§ §;

' .. ": , .. .. ** , ;, § _ "§ .. ., .., ; * _

f """" §§§ 5§ % ág: ago §§§§§É§ ga §: És: $$$?— ÉS"

1924 11 445 504 43 765 589 1.403 970 26.724 , 84 331 ; 1.021

1925 10 626 546 4 735 624 1.148 420 21.223 75 338 627

1926' 2 247 468 4 , 420 789 1.207 370 20.345 77 370 [450

1927 4 592 553 4 416 1.053 1.304 424: 20.313 67 347 13694

1928 l) —— 509 398 _ 715 1.086 1.441 414 18.723 50 317 3376

!) Előzetes eredmények.

évben kezdődött. A gümőkórban elhaltak száma:

18.723, ez évben is visszaesett, melynél fogva az

1000 lélekre számított arányszám 2'2-ig szállt lej-

jebb. A csökkenést azonban távolról sem lehet meg—

nyugtató érzéssel! fogadnunk, mivel ez az arány is kétszeresen felülmúlja egyes nyugati államok ha- sonló arányszámait.

Az 1928. év előzetes adatai szerint a temésze—

tes Szaporodás alapján 72.849 főnyi szaporodást írhatunk népességünk javára, ami 1000 lélekre szá- mítva 8'5 aránynak felel meg. Ez az arány az ada-

-— Dtmnéeá provísoz'res.

tok végleges lezárása után kb. 3—4 tizeddel now—- kedni— fog.

Megemlítjük még, hogy az 1928. év folyamán az új módszerrel gyüjtött kivándorlási statisztikán):- 5.620 kivándorlőt tüntet fel. A kivándorlók közül csak 149-en voltak, akik nem Amerikába mentek.

Visszavándoroltak 767-en, közülük 576-an Ameri- kából. Vajjon hányan gazdagon és hányan állam- költségen, összetörve, reményt vesztetten? Sajnos, erről adataink nem nyujtanak tájékoztatást. A kl- vándorlás többlete 4.853.

A tanoncoktatás fejlődése az 1926/27. iskolai évig.

De'—développement de l'enseignement des apprentis en Hongrie jusau'á l'anne'e scolaize 1926—271 Résume'. La Ioi de 1884, gai a réglé la

Premiere fois Penseignement des apprentis én Hongrie, établissaít l'obligatíon scolaire de ceux-cí, ordonnant one chague commune áyant au moins 50 apprentis devaít créer une école d*apprentís Sous I'eifet de cette loi,

Éenseignement des apprentis a pris un tré—'*'

fort développement. II a été de nouveau

dJécole primaire. Ne peuvent tecevoir (Pap-*

prentis gue les attisans dúment instruits, dans—

leur métíer et autorise's d Peacercer. Le pa-v iron doit veiller á ce gue, pendant la dul-ée:

de Fobligation scolaire, Fapptentí frégfuenteíf exactement l'école. Toute— commune ayant;

au moins 40 apprentis industriels ou ap—

'prentís marchands soumis (! Pobligationk

réglé par la loi de 1922 dont les principales '

dispositions sont les suivantes: Pow- appren-

it': on ne peut prendre gue dés enfonts ayant au moins 12 ans et gui ont fait la 46 classe

soolaí're doit etés—n une école wapprentis; fél?—§

communes ayant; moins de 40 műis plus;

de 25 apprentis doivent instituer pour eaz un Cours spéci-al; celles ot) il y a

au —moins 40 apprentis occupe's dans une méme catégorie diindustrie, doivent leur donner, a l'éeole diapprenti—s, un enseigne—

merrt professionnel spécial; dans les eom- munes ayant moins de 25 apprentis, ceux—ri doivent fréguenter Pécole complémentaire annexe'e cl liécole primaire; les écoles diop—

prentis ressortent au ministére des Cultes et de Plnstruction publigue.

Dans liannée scolaire 1926—27, il exis—

tait en Hongrie 414 e'coles diapprentis inv—

dustriels et 36 écoles d'apprentis mar- chands gue fre'guentaient 69376 apprentis industriels et 6.581 apprentis marchands;

les écoles comple'mentaires auaient pour élé—

ues 8.012 apprentis industriels et 337 appren—

tis marchands; 38% des apprentis recevaient un enseignement professionnel correspon- dant () leur métier.

La Hongrie ayant perdu du fait du traité de paix les deux tiers de son territoire, a développe' liindustrie d'une fagon plus in- iense. Paralle'lement aux progrés de Pindus- trie, augmentait le nombre des apprentis, de sorte gue pendant 7 ans, Peffectif des ap—

prentis industriels siaccrut de 1911 % et ce—

lui des apprentis marchands de 180%- En méme temps, augmenta également le nombre des apprentis ayant fait des classes d'éeole secondaire, de sorte gue dans liannée sco—

laire 1926—27, les apprentis de plus de 15 ans représentaient respectivement 75'5 et 72"2% des apprentis industriels et des ap—

prentis marchands.

_ a

Az ipari és kereskedelmi szakoktatás alsó fokozatánl a tanoncoktatást tekinthet—

jük, amelynek keretén belül azok az ipari és kereskedelmi alkalmazottak részesülnek

oktatásban, akik a mesterségük önálló gya—

korlásához szükséges szakértelmet tanonc—

minőségben igyekeZnek elsajátítani. Külö—

nös fontosságot kell ennek az intézmény- nek tulajdonítanunk, mivel iparos és ke- reskedő népességünk túlnyomó része kis exisztenciákból áll, akik úgy általános mű—

veltségük, mint szaktudásuk fejlesztése te- kintetében a tanoncoktatásra vannak utalva. A kellő szakértelem magasabbfokú szakiskolák elvégzése útján is elsajátítható.

ami azonban a nevezett foglalkozási ág—

hoz tartozók zömének nem áll módjában.

Kézműiparosaink és kiskereskedőink nagyobb részének a tanoncévek alatt szer—

zett szaktudásra kell egész életükön keresz- tül támaszkodnia; különösen vonatkozik ez az iparosokra, akik a kereskedők-

, : 1929

höz viszonyítva nagyobb számban helyez- kednek el kisebb községekben, ahol a to—

vábbképzés lehetősége elől is el vannak zárva. Nem érdektelen tehát e két igen'fon—

tos s az ország (megcsonkítása következté- ben gazdasági életünk jövő fejlődésére fo—

kozottabb jelentőséggel bíró gazdasági ág- nál Viz'sgálódás tárgyává tenni; hogy meny—

nyiben felel meg a támasztható követelmé—

nyeknek az a legalsóbb fokú szak—oktatás, amely úgy az iparban, mint a kereskede- lemben mint minimum, mindenkire nézve kötelező 5 az önállósulás alapfeltétele.

Mint általában minden intézményünk működésének a vizsgálatánál, úgy tanonc- oktatásunkat illetőleg is nélkülözhetetle—

nek a fejlődéstörténeti ismeretek, amelyek sok esetben magyarázatát adják a jelen helyzetnek s egyben támpontot nyujtanak

a jövő célkitűzéseihez. , '

A tanoneoktatás fejlődésében két főkorszakot különböztethetünk meg, nevezetesen a tisztán gya—

korlati kiképzés és az elméleti tanítással kapcsola—

tos gyakorlati szakképzés korszakát. A kétféle rendi szert több, mint félszázados átmeneti idő köti össze, a XVII. század végétől a XVIII. század második fee léig, amely idő alatt a céhrendszer és az iparsza- badságra való törekvések küzdelmeiből a mai ipar—

rendszer s vele kapcsolatban tanoncoktatásunk mai formája kialakult.

A XVII, század végéig a céhrendszer szigorú szabályai gondosan őrködtek az ipari utánpótlást képező ifjúság kiképzésére s a tanonc és a mester között levő patriarchális viszony folytán a kor vi—

szonyaihoz mérten a tanoncok műveltsége is ki- elégítően fejlődhetett. Ezt bizonyítja az a körül—

mény is, hogy a XVII. század végéig a céhrendszer mellett Magyarországon virágzó kézműipar volt s a tisztán gyakorlati tanoncoktatás a kor igényeit ki- elégítette.

A technika fejlődése, a gőzerő és a gépek alkal- mazása is szükségszerűen magával hozta az ipar szabadabb gyakorlására való törekvéseket s elkerül-x hetetlen volt annak az iparrendszernek az össze- omlása, amely tisztán a kézügyességen alapult.

Elősegltette ezt az átalakulást magának a céhrend- szemek a XVII. század vége felé tapasztalható kor- rumpálódása is, a kézműiparosok utánpótlásánál mindjobban érezhetővé váló protekcionista rend- szer, ami a régi puritán céhszellemet megbontotta s az ipar szolidságát is veszélyeztette.

Mária Terézia, majd pedig főként II. József csakhamar észrevette az ipari fejlődés új irá- nyát s a megfelelő véd'vámok oltalma alatt biz- tosította az osztrák gyáripar fejlődési lehetőségét, egyben szabad utat engedve Magyarország felé a gyártmányok elhelyezésére. A gyáripar fejlődése

!

. .... W,...—

2. %, Szám.

pedig kellő mozgási. szabadság nélkül nem' képzel- hetővel, aminekfelső következménye volt,? hogy 1785—

ben II.,; József eltörölte a-céheket s; az'ipar gyakor—

lásátfteljesen szabaddá—tette.;Bár e rendelkezését II.

József 1790—ben7visszavontah a céhrendszer régi, szilárd épülete erősen megingott. e—Ai következő fon- tosabb esemény a kétféle ipar-rendszer küzdelme-*

benvaxgyúiripar jogviszonyait szabályozó 1840. 'évi XVII: t.-c., mely a gyárak alapítását és működését teljesen: a, szabad ipar alapján rendezte. Ezzel *a törvénnyel 'a méheknek az iparűzés felett gyakorolt egyeduralma megtörött, míg végül az 1859 decem- ber 20-i nyilt parancs a célirendszert teljesen meg- szüntette. A tényleges iparszahadságot tehát az ab- szolút korszak honosította meg Magyarországon,— a kiegyezés után pedig az 1872. évi VIII. t.—c.— szente- site—tte;

Csakhamar kitűnt azonban, hogy az ipar teljes felszabadítááa, amidőn bármely ipart minden ön—

jogú egyén szabadon űzhetett,kézműiparunk tönkre- tételére vezetne, amelyet a fejlődő gyáripar már úgyis__i válságos helyzetbe hozott. Erős mozgalom ind/ult tehát a törvény revíziója érdekében 3 a tö—

rekvés legfőbbípontját a kvalifikáció bevezetése ké- pezte; Célja az, hogy abban az esetben, ha valaki oly mesterséget akar önállóan űzni, amely kézmű- ves—. természeténél fogva rendszerint csak hosszabb gyakorlás útján sajátítható el, önálló működésé-

nek megkezdése előtt köteles legyen a kellő szak-

képzettséget igazolni. Ezek a törekvések az 1884.

évi; XVII; t.-e.—ben váltak valóra és etörvény 1922—ig volt) érvényben. '

, A v'ázlátósan ismertetett nagy ipari átalakulás a 'tanoncoktatás tekintetében is nagy jelenőségű változásokat hozott magával. A szakoktatás fejlő- dése végeredményben mindig azt tükrözi vissza, hogy bizonyos időszakokban az illető gazdasági ág- ban való eredményes tevékenység minő felkészült- séget kíván meg az egyéntől. A céhek idejében né—

pességünk széles rétegei meglehetősen primitiv gaz- dasági és társadalmi viszonyok között élt; a fej- Ll'e'tlen ipari technika, a roppant nehézkes közleke—

dés és ebből kifolyólag ,,a'divat" állandó volta év—

tizedeken keresztül alig idézett elő jelentősebb vál—

tozást a kézműipar termékeibeu. Ebben az időben elegendő volt a tanoncoknak csupán gyakorlati ki- képzése, de kevésnek bizonyult azonnal, atnint a kézműiparnak versenyre kellett lépnie a gyáripar- ral. Ennek a helyzetnek az orvoslása II. József érdeme, ő ugyanis 1873-ban a! kézműipar tá—

mogatása érdekében a ,,nemzeti iskolákkal" kapcso- latos .,,vasárnapi rajziskolák" felállítását rendelte el és— egyben a_mesterinasokat ezeknek a rajziskolák—

nak— a— látogatására kötelezte. Ez volt azelső intéz- kedés hazánkban az iparostanonc tankötelezettsé- gése—v—onatkozólag, de forrásainkban nincs—nyoma

annak, hogy ez a rendelet kiterjedtebb alkalma.-

zásra talált volna. * *— —_ —— _

Egyh—évtizeddel . később, 1795—ben, 'a m;— kire Helytartó Tanács szabályozta rendeletileg a tane—net oktatást, még pedig úgy az iparra—mint aukereskaf delemrek—vonatkozólag. A. rendeletből kitűnik, hogy a tanoneoktatás kérdése ekkor már komolyan—fog- lalkoztatta az, illetékes köröket s egyben tanúságot tesz a rendelet készitőjénekvkiváló szakértelmérők Ebben már sok, olyan körülményre vonatkozólag találunk intézkedést, amelyek részben még maris megoldásra váróvfeladatok. Ilyenek főkép a tanonc előképzettségére, a mulasztásokra s a tanonc fel- szabadítására vonatkozó rendelkezései. Dacára an- nak, hogy a rendelet büntetőszankciókat is tartal—' mazott, jelentősebb eredményeket nem tudott el—

érni. Ha létesül-t is néhány új rajziskola, week-- mesterek tartózkodó magatartása miatt hamarosan be kellett sziintetniök működésüket.

A' következő évtizedekben, a hasonló rendeletek többszöri megismétlődése ellenére, inkább hanyat—

lás, mint fejlődés állott be a tanoncoktatásterén.

Ennek oka pedig gazdasági berendezkedésünkben rej—

lett. A konzervatív céhrendszer szívósan ragaszko- dott a régi hagyományok fenntartásához s a fej—

lődő ausztriai gyáripartól exisztenciájában fenye- getve, ellenséges érzülettel fogadott mindent, amivaz iparszabadság hirdetőitől származott.

További lényeges hanyatlás volt szükséges ah—

hoz, hogy úgy ipari, mint kereskedelmi társadal—

munk belássa a' régi rendszer tarthatatlanságát' s önmagában érezze szükségét a változott viszonyok—

hoz való alkalmazkodásnak. Az ipari és.-kereske- delmi érdekeltségeknek kellett tehát megmozdul—

niok, hogy a tanoncoktatásra való törekvés komo- lyabb sikereket érhessen el.

Az első lépést 1830-ban a pesti polgári keres- kedelmi testület tette meg ebben az irányban, fel—

állítva az első vasárnapi kereskedőtanonciskolát.

Ugyancsak érdekképviseleti mozgalomnak köszön- heti eredetét a mai értelemben vett iparostanonc- iskolák őse is, amelyet 1845—ben az országos ipar—

egyesület a céhek anyagi hozzájárulásával létesített, ,,mesterinas—iskola" elnevezéssel. Az első kísérletek beváltak s a példán felbuzdulva csakhamar több ha—

sonló iskola létesült.

- A fejlődésnek induló tanoncoktatás azonban a nemsokára kitört szabadságharc miatt ismét, el- akadt. A következő fontosabb intézkedések már a szabadságharc leverése után következő abszolút

korszak kormányától eredtekgamelyek különösen a tanoncok tankötelezettségét hangsúlyozták. Jóté- kony hatással volt a tanoncok általános képzettsé- gére atz—1868. évi népiskolai törvény is, amely az általános ismétlő tankötelezettséget vezette be; , ez a' rendelkezés később hosszú időn keresztül szols—

gált jogforrásul a kereskedőtanoncok tankötelezett;

2._ szám.

_ 99, nm

^{, ,1929}

sége tekintetében.,Az a körülmény, hogy, nemcsak a kormányhatóság, hanem maguk az érdekelt ipari és kereskedelmi testületek is mind lelkesebben ka—

rolták fel a tanoncoktatás,ügyét, azt a reményt kelthette, hogy a tanoncoktatás intézménye biztos fejlődésnek indult. Ez a remény azonban még hosszú ideig nem vált valóra, aminek oka főkép abban található, hogy sem az eddigi rendeletek, sem az első (1872. VIII. t.—c.) ipartörvényünk nem tartalmaztak határozott utasítástxarra vonatkozólag, hogy kik és milyen körülmények között tartoznak trinonciskolát létesíteni. Igyva tanoneok szakszerű továbbképzésének a lehetősége sem volt meg; a to- vábbképzés legfeljebb az ismétlő iskolákban folyt, amelyek látogatásának azonban szakszempontból kevés jelentőséget tulajdoníthatunk. Hosszabb időn keresztül a tanonciskolák hovatartozása sem volt világos, míg 1872-ben a kereskedő—, 1876—ban pedig az iparostanonciskolák is a vallás- és közoktatás—

ügyi minisztérium hatásköre alá kerültek. Bizonyára a hatásköri nézeteltérésnek is volt valami szerepe abban, hogy a vallás— és közoktatásügyi miniszté—

rinm 1872-ben (söt 1884- és 1885—ben is) a keres- kedelmi oktatás ideiglenes szervezetében u keres—

kedőtanoncok tankötelezettségét nem az 1872-i ipar- törve'nyből, hanem az 1867. évi népiskolai törvény- ből származtatta, ami által a 15 évesnél idősebb tanoncok tankötelezettsége elesett. A minisztérium 1877-ben adta ki az iparostanonciskolák első szer- vezetére vonatkozó rendeletét, amelyben kétévfo- lyamú iskolákat is létesített, könnyíteni

ezáltal a tanoneok tankötelezettségén.

Végleges és a kor igényeinek megfelelő rende- zésben azonban a tanoncoktatás csak 1884—ben ré- szesült, amidőn az. 1884. évi XVII. t.—e.

akarván

(második

ipartörvény) a tanoncoktatás- alapelveit lefektette.

A törvény legfontosabb rendelkezése, hogy a tanonc—

iskolák felállításának kötelezettségét a községek!

feladatkörébe utalja, kimondva, hogy ,,oly község gekben, ahol legalább 50 tanonc van és a tanoncok,

számára külön iskolanincs; köteles alközség a ta—

noncok tanításáról külön tanfolyam berendezése által gondoskodni". Továbbá ,,a tanonc mindaddig, míg tanideje az iparosnál tart, köteles ily iskolába, járni". Megállapítja a törvény továbbá, hogy a köz-—

ség a tanonciskolák költségeitamilyen bevételekből fedezheti. Az ipartörvény a tanoneoktatásról álta- lában rendelkezik, beleértve tehát a kereskedőtanón—

cokat is. A tanonciskolák új szervezeti szabályzatá- nak, elkészítésére vonatkozólag a vallás- és köz—

oktatásügyi minisztérium kapott megbízást.

A tanoncoktatást számszerű megnyitva-:

nulásában az első ipartörvényt megelőző időre nézve nem tudjuk ismertetni, mivel az idevonatkozó feljegyzéseket nélkülöz—

zük. Megállapítható azonban, hogy 1872—

ben 6 iparos és 6 kereskedőtanonciskola működött, ez utóbbiak közül 3 társulati, 3 községi jelleggel. 10 évvel később (1882—

ben) az iparostanonciskolák száma már 49-et, a kereskedőtanoncoké pedig 25—Öt tett.

A következő 3 évtizedet az erőteljes fej—

lődés jellemzi, amihez elsősorban az 1884.

évi ipartörvény adta meg az alapot azzal, hogy az iskolák felállítását községi fel—

adattá tette. A legerőteljesebben tehát a községi iskolák fejlődtek, de fenntartókul jelentkeztek már ebben az időben az állam,,

valamint társulatok és magánosok is.

1. A tanoncoktatás fejlődése az 1913/14. tanévig.

Développement de l'enseígnement des apprentís jusgu'á l'anne'e scolaire 1913/14.

Az iskolak—Ecolcs Atanerhk Atanulók

Pers. enseígnanl E l e 1; e s

_ _ ɧM._ közül—dont ,, § ,, §

Tanév, az iskolák faja ösízes ÉLEÉ '" "Egé ' 05 $$$, :: % összes x% ÉÉ összes §§§

... §— ", ' u; __ O '1 ,.

Annáe scolaire, genre d'écoles sz Én 3533 § § S— É §§ %%";- $$$: "§, § száma § §? § száma 3 ÉÉÉ

"már,;agg a:, fas: M N e); "magan "35731" siess

ath jellegü Lá ($$$); 5M§§

! l l l i !

Iparostanonciskolák.

' Ecoles dhpprentis d'industn'e. ,

31887/88 .. 256 _ 4 247 4 —— 1 1.378 _ 44.234 _—

.1897/98 .. . . . . . . 379 4—48'0 13 358 —— —— 8 2.281 4-61 9 ' * 7.251 4—74'6 1907/908 . . . . . . 491 $29'5 27 430 4 15 15 8.171 —j—42'6 75.102 —— 2'8

*1913/14 . . . . .. 633 —j—67'0 47 549 2 16 19 4.812 § 51'7 102586 4—565 Kereskedőtanonciskolák.

Ecoles d'apprentis marchands. ,

'1887/88 .. .. .. .. 65 — 1 44 16 3 259 —— 3.868 —-

;,1897/98 . . . . . . . _88 43514 1 60 —— 27 —-— 368 4—42'1 — 6.369 —j—64 ? j;190_7/90,8'. , . . , . , .. . ._ .. ,89 74— 10 , 5 47, —— 37 — 434 —l—17'9 * 5.939 ——_— 6'?

51913/14 . . ., . . . . . .) . . , . . _99 $11'2 6 54 ! — 38 1 l 555 —l—27'9 . 7.174 4-20'8

2. szám.

A tanoneoktatás fejlődését az iskolák jellege szerint. valamint a tanerők és ta—

nulókra vonatkozólag a háború kitöréséig az 1. sz. tábla ismerteti. Az eddigiek alapján megállapíthatjuk, hogy tanoncoktatásunk fejlődésének tulajdonképeni kiinduló pontja a céhrendszer eltörlése volt. Azok az okok, amelyek a szakképzés teljesen

megváltozott viszonyait teremtették meg,

ismertek. Az iparban és a kereskedelem- ben a szakképzett, általános tudású és ké- sőbb önálló iparossá és kereskedővé váló munkások közé az időszaki és nagyobb- részt tanulatlan munkások nagyobb tö—

mege lépett. Ezt a rohamosan fejlődő ipar s a gépek nagyobbmérvű alkalmazása tette lehetővé, de egyben szükségessé is. A kéz—

műiparnak tehát új utakon s nagyobb fel—

készültséggel kellett a maga boldogulásáért küzdenie és ebben az új berendezkedésben jelentős szerep jutott a tanonooktatásnak

"is. Ha figyelembe vesszük, hogy az első ipartörvény esztendejében, vagyis 12 évvel (a céhrendszer eltörlése után, csak 12 ta—

nonciskolánk volt, 1914—ben pedig 732, a fejlődést igen nagy aranyúnak kell mon—

danunk; a fejlődés lassú megindulásából

agonban következtetni lehet azokra az erős akadályokra, amelyeket a siker ilyen

——100—

mérvű megnyilvánulásáig le kellett küz- deni.

Mivel pedig ezek a hibák, ha tompul- tabb formában is és a szakképzésnek nem annyira a kvantitási, mint kvalitási olda- lát érintve, részben ma is fennállanak, ezek ismertetésére a háború utáni viszo- nyok részletes tárgyalásánál kívánunk ki—

terjeszkedni.

Tanoncoktatásu'nk a háború alatt igen súlyos helyzetbe került. A tanerők száma a hadiszolgálat miatt lényegesen megfo—

gyatkozott s ez okból a háború második évében már több, mint száz iskola volt kénytelen működését beszüntetni. Különö—

sen lecsökkent azonban az iskolába járó tanoncok száma, egyrészt mivel a katonai szolgálat a mestereket megakadályozta a tanoncszerződtetésben, másrészt pedig a ta—

'noncok beiskolázása sem volt kellő siker—

rel keresztülvihető. Az idevonatkozó főbb adatokat a következő összeállítás ismerteti:

Az iparos A kereskedő

tanonciskolák száma tam tanulói— száma tan— tanulói—

erői'nek nak erőinek nak

s z a m a s z a m a

1914/15 576 3.391 60.211 96 474 5.636

1915/16 574 3.268 52.362 07 484 5.482

1916/17 544 2.917 44.872 80 394 4.846

1917/18 530 2.705 46.791 88 402 4.463

2. Tanoncoktatásunk főbb adatai 1918/19—1926/27-íg.

Principales données de l'enseignement des apprentis, de 1918—19 a 1926—27.

_") V) _W AV) .

§ §§§ "§ § A z 1 p a no s A kereskedő Az iparos— A kereskedő- É ÉVE 3. -o 3, A_prrmtls Appn'ntls Des apprentís Des apprenh's m § § § m § § rág ta n 0 n c i s k o 1 á b a já r 6 industriels, marchands,

T a n _é V gép,—§ %% §§§ § %% ayantfréguenté les écalesd'apprcnhs tanoncok közül fel—

Année scolaire gűÉÉí ggg §:ng imms kereskedő szabadult!)

-—-—,—————d'industrie marchands , (Mt fait leur

tanonclskolák § apprentzssagel)

száma Latifgígííígf tanoncok [száma szám 0/" szám %

nombre "el msg-gnú"; nombre nombre _, _ nombre,

—, * ;! ! *!i

' 1918/19 . . . . . . . . . . - 234 36 l' 1.484 199 23.825 542 1.809 ' 4.282 18'0§ 410 17'4 1919/20 . . . . . . . . . . " 236 32 ; 1.410 154 27.442 431 ! 1.425 * 3.8l2 139 291 157 1920/21 . . . . . . . . . . 272 35 4.) 1.741 158 40.150 693 ' 2.007 6.288 15'7; 353 13'1 1921/22 . . . . . . . . . . 293 361 1.987 172 51.322 1.047 ! 2.971 5 8.945 17'4 430 107 1922/23 . . . . . . . . . . 309 37 2.108 187 54.689 1.172 ; 3.388 10.301 1198 702154 . ' 1923/24 . . . . . . . . . . 324 38, 2.269 198 59.439 1.340 § 3.406 12.440 209 824 17'3

", 1924/25 . . . . . . . . . . 343 34 7 2.570 195 65.061 1.973 § 3.930 ! 13.740 21'1 ' 820 13'9 1925/26 . . . . . . . , . . 366 34 _! 2.849 198 67.894 2.087 § 4.340 § 15.067 222 1.010 15'7 1926/27 '. . .. 414 36 ' 3.151 227 89.370 2.330 ; 4.251 21.918 31'6 1.856 25'2'

Növekedé ] " '

' Accroissement de ' )

1918/19—1926/27 ig , 2 7

, Él ,, " ,, . . —l—76'9 _ ír,—1123 %14'1 4—191'1 4—329'8 § 4—135'0 §§$41129

— 4-303'9 -—

1) A felszabadult tanonook száma az 1925/26. tanévig csupán a. tanév folyamán.; az 1926/27. tanévben——

ellenben az egész év folyamán fel—zabadultak'ra vonatkozik. —— Jusgu'c'z l'armée' scol.*1925—'—*26,* apprmz's ayant fini leur apprentissage au cours de l'année scol.; 'pour' Panne'e scol: 19264—27, *apprentis ayant fini—

leur apprmtissage au cours de l'année.

2. szám.

A világháború után —— maradék gazda- sági erőinket számbavéve —— közgazdasági életünk új célkitűzések elé kényszerült.

Szűk határaink között viszonylag sűrű né- pességünk boldogulása gazdasági életünk túlnyomólag agrár jellegének épségben tartása mellett nem látszott kellőleg biz—

tosítottnak. A közfigyelem tehát az iparra és kereskedelemre terelődött, annál is in- kább, mivel ipari termelésünkben igen je—

lentős hézagok mutatkoztak. A legsürgő- sebb feladatnak látszott tehát a kisipar se- gítése és a gyáripar hiányzó ágainak a ki- építése.

Az iparfejlesztési törekvésekkel kapcso-

latban természetesen az ipari munkaerők utánpótlásáról is kellő gondoskodásnak kellett történnie. Itt nem annyira az után—

pótlás mennyiségi oldalára kell gondol—

nunk, mivel ez akérdés oly államban, ahol az őstermelő foglalkozás a túlnyomó, nem.

okoz nehézséget, hanem inkább abból a szempontból bír komoly jelentőséggel, hogy az utánpótlás úgy az iparban, mint a ke- reskedelemben tevékeny egyének szellemi képességét ne csak nívón tartsa, hanem kellőképen fejlessze is. Az önálló kis exisz—

tenciáknál pedig a tanoncoktatásnak kü- lönös jelentősége van, nemcsak a szakkép- zés szempontjából, hanem az általános mű- veltség alapelemeinek elsajátítása érdeké—

ben is.

Új építőmunka indult meg tehát a ta-

noncoktatás terén is, amelynek eredmé—

nyességét az 1884. évi XVII. t.-c.-be iktatott ipartörve'ny módosításáról szóló 1922. évi XII. t.-c. nagyban elősegítette. -

A tanoncoktatásnak a háború utáni fej- lődéséről a 2. sz. tábla nyujt képet.

Az adatokból nemcsak a nagyívelésü fejlődés olvasható ki, hanem egyben lát—

hatjuk azt a szerény kezdetet is, amelvhől az összeomlás után tanoncoktatásnnk kiin—

dult s amelyet a. céltudatos munka a mai színvonalra emelt. A tanoncoktatás fonto—

sabb adatainak bemutatása után vegyük vizsgálat alá azokat a fontosabb problémá- kat, amelyek a tanoncoktatásnak iparos és kereskedő népességünk helyzetével való.

összefüggése alapján vetődnek fel.

Az idevonatkozó adatokat a 3 sz. tábla ismerteti, amelynek alapján megállapíthat-4 juk, hogy kereső ipari népességünk száma

20 év alatt (1910—ig) 48'7%—kal), kereskedő

népességünk száma pedig 57'2%—kal emel- ékedett. Ez a fejlődés tehát magasan túlszár- nyalja az egész népességnek az ugyanilyen

... 101 _

1929 __

, ' ' l t _— ," ' I— ! '

A TANONCDKTATAS FEJLODESE A HABORU UTAN.

Déveluppemenr de l'enseignement des apprenns aprés la guerre.

eo ezel-M8_4,, ,,, 'T ___0 ' 'd'-'"

50 ,a, 1

j I'— on mu

Lo l / m:"

o 1

ezer-"Me

)

3 i i _A" _,43

3 ..a?"

2 ,a" _0.T-'0" Tunerök

—*7'1 ; Prrsanmenmynanl _— —

o--. -.,—' , %

1 y M

4

o i

1.00 l 'A'/,

Jon "***-' $ * oshizlúk __m_

h———-/ ' ' [uz/e:

aoo __

100 ,,L, ,_ "_

l 1

n ( J !

as: a l * ' !

"79 191549 79-25120'21121-22 ;2243 23—24 al.-25 25-261926-27

_

idő alatt elért növekedését. A fejlődés vi—

szonylagos nagyságát azonban sokkal job—

ban érzékeltethetjük, ha a kereső iparos és kereskedő népességet számszerű fejlődés tekintetében az összes kereső népességgel hasonlítjuk össze. Ez esetben ugyanis azt tapasztalhatjuk, hogy míg a kereső iparos népesség 1890—ben az összes keresőknek

csak 11'5%-a volt s ez az arány 1010—ben

már 17'5%—ot, 1920—ban pedig 18'l%-ot lett. A kereskedőknél ugyanezen az alapon 1890—ben 2'2%-os, 1910-ben 3696-es 'és 1920—ban 4'9% -os a részesedési arány.

A kereső népességgel kapcsolatban a ta'noncok számát vizsgálva, azt tapasztal- hatjuk, hogy az iparostanoneok száma 1910—ig a kereső iparos népesség számánál nagyobb mértékben emelkedett, amit úgy a kézműipar, mint a fejlődő gyáripar szak- munkásokkal való ellátása szempontjából kedvező jelenségnek tarthatunk. Az 1920—

ban tapasztalható kisebbmérvü visszaesés átmeneti jellegűnek tekinthető s főként an- nak tudható be, hogy a népszámlálás ideje közvetlen a háború után következett s így még érezhető volt a háború miatt termé—

szetszeriileg lecsökkent tanoncszerződtetés hatása.

A kereskedőtanoneok számánál viszont az elmult 3 évtized alatt csökkenő irány- zatról adhatunk számot, amely 1920-ban a tanoncok számának jelentős mérvű ösz- szezsugorodásával végződött. Ez a "körül—

mény azonban nem a kellő utánpótlás el—

maradásában leli magyarázatát,—hanem in- kább abban, hogy a kereskedőpályára lé—

_ ?; szam. ( ——102——

1929

3. A tanoncok számának a kereső népesssgfgheázovli'szonyitottfejlődése, valamint beiskolázása

1 _. — ig. x

Développement du nombre des apprentis par rapport .á la, population actim et apprentisayant freee/teme"

lécole, de 1890 a 1930. '

A kereső népes— ( '

ség — Popula- i A tanoncok — -lppreníis gizi Égiíigb?gg:l;60k1§§sf

, _ ' um az:ív? _ _ _ _

LV: nglalkozasl ag [ száma a népszámlalás szerint — nombre appwntzígfááumtaient

, , A ; suíuanl le 7ecenscment de la populat.

Amiee, branches de professton " _ ,, a.keresónepes- " , összesen összesen ség "la—ában szám _ 'a; _

m.:1:___ total total 187212?!(?;21655? _ 7_1_ombre_'__D

1 8 9 () — i

Ipar — Industm'e .. .. .. .. .. .. .. 9131010 85.231 9-3 46.800 ' 579

Kereskedelem -—— Commerce .. .. .. .. .. 174.925 11.035 6-3 5.920 536

Összesen Total 1,087.935 96.266 § 8'9 ' 52.720 548

1 9 0 0 , - —

Ipar —- Industrie . . . 1,044.606 108304 ; 10' 4— - 78.440 72'4

Kereskedelem —— Commerce .. .. .. .. .. 209362 12.232 _ 58 6.200 _50'7_

Összesen —— Total 1,254.568 120536 96 § 84.640 [7032

1 9 1 0 ' !

I ar —— Industria. .. .. ),! 1,357.7'6'5 165.022 12'2 ; 103903 66'0' ereskedlem —— Commerce .. .. . . .. 275.030 17.174 6? ; * 7.884 456

Összesen —— Total Mi?—2.795 182196 11'2 35116. 739 640

1 9 2 0 ! .

Ipar _ Industria .. .. .. .. .. .. .. 690860 79258 1177 ; 30.437 384

Kereskedelem — Commerce .. .. .. .. .. 180348 6.158 3-4 ; 1.458 93-7

Összesen —— Total .. .. .. .. 1 871.208 85.416 9'8 1)31895 . 37'3 .

') A továbbképzőiskolákba járó tanoncokkal együtt. — Y compris

*comple'mentaire.

pők mind nagyobb számban végeznek olyan magasabb fokú szakiskolákat, ame—

lyek mellett a tanoncnak való leszerződés szükségessége elesik. Ennek igazolására megemlíthetjük, hogy 1910—ben a kereső ipari népesség közül 5'4%-nak volt 4 kö—

zépiskolai vagy ennél magasabb képzett- sége, a kereső kereskedők közül viszont '26'3%-nak. 1920-ban pedig ez az arány az iparban 11'6%—ot, a kereskedelemben pe—

dig már 402 9ő—ot tett.

A tanoncok számbeli fejlődésének vizs- gálatával kapcsolatban önként felvetődik a kérdés, hogyan alakult az ismertetett év—

tizedek alatt a tanoncok beiskolázása. A 3.

számú tábla idevonatkozó adatai ebből a szempontból igen kedvezőtlen képet nyuj— (

*tanak. A kereskedőtanoncok beiskolázása az ismertetett évek mindegyikében nem-

*csak lényegesen alatta marad az iparosta- noncok 'beiskolázottságának, hanem a be- iskolázás mérve fokozatosan csökkenő irányzatot is mutat. Aggasztónak látszik tev—abba az a körülmény is, hogy a keres- kedőtanoncok beiskolázása mindhárom

les apprentis fréguentant l'école

évtizedben csak 50% körül mozog. Ennek a körülménynek az okát kutatva azonban arra a megállapításra kell jutnunk, hogy .a hiba inkább aekisebb vidéki empóriumok—

ban alkalmaZott tanoncok beiskolázási le—

hetőségének a hiányosságában, nem pedig az iskolával szemben tanusított ellenséges magatartásban rejlik. A kereskedelem ugyanis rendszerint az iparinál magasabb előképzettséget követel a tanoncoktól s így olyan községekben, amelyekben az elemi népiskolánál magasabb fokú taninté—

zet nincs, tanonctanfolyam létesítéséhez pedig a tanoncok száma az iparostanonook számával együttvéve sem elegendő, a keres- kedőtanonc, minthogy az általános ismétlő- iskola látogatása nem nyújt elegendö al—

kalmat az ismeretek (s főképen a szakis—

meretek) bővítésére, tankötelezettségének ideje alatt oktatás nélkül marad

Vonatkozik ez a megállapítás bizonyos mértékig az iparostanoncokra is, azzal a korlátozással azonban, hogy a kisebb köz—

ségek iparostanoncai részére, hiányosabb előképzettségiikre való tekintettel rend—