Egy kriminálstatisztikai vizsgálat eredményei (I.)

EGY KRIMINÁLSTATISZTIKAI VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI (l.)

CSONKA JÓZSEF —— DR. VAVRÓ ISTVÁN

A bűnözés csökkentésére, visszaszorítására és megelőzésére irányuló törek—

vések sikerének fontos feltétele a bűncselekményt előidéző okok és körülmények vizsgálata, az elkövetők személyi és társadalmi viszonyainak ismerete. Az ilyen irányú információk forrása a múltban —' nagyrészt még a jelenben is —— a rend—

szeres igazságügyi statisztikai adatgyűjtés. Ez a teljeskörű és rendszeres meg—

figyelés kétségtkíVül megbízható anyagot szolgáltat, és több vonatkozásban (nem, életkor, büntetés stb.) módot nyújtott a bűnözők megoszlásában vagy az igazságszolgáltatási gyakorlatban bekövetkezett változások lemérésére is. A rend—

szeres megfigyelés korlátozott keretei azonban nem nyújtanak lehetőséget az el—

követők szeme'lyi körülményeinek, a bűntettet előidéző körülményeknek és mo—

tívumoknak alaposabb elemzésére. A személyi körülmények és a motívumok megismerése iránt egyre nagyobb az igény, amit a kriminológiai vizsgálatok, elemzések világszerte egyre nagyobb száma bizonyít. Az elmélyültebb elemzés—

hez azonban olyan adatokra van szükség, amelyeknek megszerzése céljából speciális adatfelvételeket kell végrehajtani.

Az elmúlt évtizedben Magyarországon különböző szervek számos speciális kriminológiai, illetve kriminálstatisztikai adatgyűjtést hajtottak végre. 1962-ben a Központi Statisztikai Hivatal e munkához kapcsolódva vizsgálatsorozatot indí—

tott a bűnözés motívumainak és a bűnözők személyi körülményeinek felderí—

tésére. A sorozat egyik témája az emberölés volt.

A vizsgálat az emberölés, illetve annak kísérlete miatt 1962eben jogerős bírói ítélettel befejezett eljárásokban szereplő 18 éves és idősebb elítéltek 95,7 százalékára terjedt ki. (Az elítéltek 4,3 százalékának ügyiratait a bíróságok a megfelelő időben nem tudták a vizsgálat céljára átadni. A bírósági statisztika adatai szerint 1962—ben emberölés miatt 368 személyt ítéltek el, a vizsgálat anya- gában viszont 352 személy ügye szerep—el.)1 Véleményünk szerint a hiányzó esetek nem befolyásolják az eredményeket egyik vizsgálati szempontból sem, minthogy a nem szereplő tettesek száma minimális, kimaradásuk kizárólag ad- minisztratív okokra vezethető vissza, és a vizsgálat témái szempontjából nem szelektív.

A korábbi évek megfelelő adataival Végzett összehasonlításnál figyelembe vettük; hogy az emberölés bűntettét az 1962. július 1—én hatál yba lépett büntető—

törvénykönyv (Btk) újólag szabályozta, és a gyermekölések eseteit is az ember-

' Az emberölést gondatlanul elkövetőkre és a katonai bíróságok által elítélt személyekre a vizsgálat nem terjedt ki.

464 (3501va JÓZSEF—DR. VAVRÓ IS'I'V

ölés bűntette körébe vonta. Ezért a Bak hatálybalépését: megelőző időszakok

adatait a vgyermethölések eseteivel kiegészítettük. ' * A vizsgálat a bírósági akták adatain alapult.

A Vizsgálat anyagában szereplő 1962-ben elírbélm 352 személy 30,7 százalékát "

emberölés bűntetbében, 62,8 százalékát emberölés bűntettének kíséa'letében, 6,5 százalékát gyermekülés bűntettében mondta ki bűnösnek a lgí—róság. Az esetek,,

*99,1 százalékában mettesleént, illetve társtettesként, o,9 százalékában bünsegéd- _ kém: vonták felelősségre az elkövetőt. A bűntett elkövetésére felbúj—tó személy *-

a vizsgálat anyagában nem fordult elő. ' ,

1. tábla

Az elkövetők száma bűntettek szerint

' ' ! Ebből:

Bűntv t t. ! Összesen tettei—', *

i (bammeg) i felbúitó bűnsegéd

* 1

Embetölés ... X 105 3 107 1 a 1

Emberölés kisérlete ... 22] ; 219 * _ ?,

Gyermekölés ... 2-3 1 23 *l % —-

Összesen 352 *k 349 l — ;

AZ EMBERÖLÉSEK3 SZAMÁNAK ALAKULÁSA

Az igazságügyi statisztika adatai szerint Magyarországon a bíróságok az

*1951—1962 között eltelt 12 év folyamán 4069 felnőttkort:! (18 éves és idősebb)

személyt ítéllek el emberölés (gyilkosság, szándékoe emberölés és gyenmekölés)

bűntette miatt. , * —

2. tát§1§_,_ , — Az emberölés miatt jogerősen elítéltek. száma és gyakoriáágm'

; ' Ebből:

ÉV Az emeltek ? gyilkogfgggölgggándóm a gyermekölések

összes minta 1 gyakorisága száma § gyakorisága száma gyakorigága

: í *

1933. . .. 302 § 034 1 349 1 m 43 az

1951 . . . . 330 1 5,.1 * 289 1 4,4 4": 2,4

mm.... 248 ; 3,7 206 ' ; 3,x ? 42 2,1

10953"... ' 240 a 3,6 208 1 3,1 § 32 mi

1954. . . A 200 1 3,8 239 § 3,5 ? 21 1,1

1955. . . . 481 : 7,0 453 ; 6,6 28 1,4

1950. . . . 309 1 4,5 295 l 4,3 14 i 0,7

1957. . . . 407 ; 5,9 392 1 ő,? 15 % 0,s

1958. . . . 436 ; 034 420 6,1 16 0,3

1959. . .. 385 * 5,0 364 ! 5,3 21 m

1960. . . . 315 4,5 295 ; 4,2 20 1,0

1961 . . . . 284 4,0 264 ! 3,s 20 1,0

1962. . 305 5,2 345 4,9 23 1.2

_1963...'. ; 000 5,1 .

(

* A százezer 18 éves és idősebb lakosra (a gyermekmes'ne'l a 18—44 éves női népességre) jutó elítéltek száma. A népesség száma a megfelelő év január 1-i állapot szerint.

Az 1951w1962. években átlagosan évi 339 személyt ítéltek el. Az elítéltek számának alakulása ebben az időszakban az egyes években tapasztalható ugrá—

'1 Emberölésen a befejezett cselekményt és a kísérletet egyaránt értjük, ahol azonban a kísérletekre vonatkozó adatokat külön kiemeljük, ott az előbbi fogalom csak a befejezett cse- lekményekre vonatkozik.

EGY KRIMINÁLSTATISZTMAI VIZSGÁLAT 465

sokkal és visszaesésekkel meglehetősen hullámzó képet mutat. Ez feltehetőleg

egyrészt az ilyen cselekmények időszakos változásának, másrészt pedig az even- tuális (eshetőleges) szándék megítélése terén folytatott változó bírói gyakorlat következményének tekinthető. Az összes elitélt százezer lakosra eső gyakorisága

tekintetében 1962-ben az 1938. évihez képest nem tapasztalható jelentős különb—

ség, csupán a gyemnekölések számának alakulásában mutatkozik javulás, (A, gyer-

mekölés miatt elítéltek száma és gyakorisága az 1938. évihez és az 1951—1952.

évek átlagához képest a felére csökkent. Ez feltehetően a terhességmegszakíta—

sok lehetőségének legalizálásával áll összefüggésben.

a. tábla

Az emberölés következményeként elhalt személyek száma és gyakorisága országok szerint"

A meghalt személyek száma

Ország _ Év

összesen százezer lakosra.

Ausztria ... 1962 ' 70 1,0

Belgium ... 1961 66 O,?

Bulgária ... 1962 170 2,1 Csehszlovákia ... 1961 154 1,1 Dánia ... 1 961 1 8 O,4 Finnország ... 1962 121 2,7 Franciaország ... 1 962 * 720 l,5 ' Görögország ... 1962 127 1,5 Hollandia ... 1962 38 — 0,3 Lengyelország ... 1961 396 l,3 * Magyarország ... 19 6 2 1 95 1 ,9 Nagy-Britannia és Irország ... 1 962 369 0,7 Német Szövetségi Köztársaság ... 1 961 674 l , 2 Norvégia, ... 1 961 1 6 (),4

Olaszország ... _, ... 1961 679 l,4

Portugália ... 1 962 86 1,0

Spanyolország ... 1 960 89 O,3 Svájc ... 1 961 39 0,7 Svédország ... 1 961 42 0,6 Amerikai Egyesült Államok ... 1962 9013 4,8

Kanada. ... 1 962 266 l,4

Japán ... 1962 1469 1,5 Ausztrália ... 1962 182 1,7 Új Zéland ... 1962 22 0.9

' Demographic Yeatbook. United Nations, 1963. 592—611. old.

Az egyes országok büntetőtörvénykönyvei az emberölés büntetőjogi szabá;-

lyozásáriál az eventuális szándék megítélése tekintetében jelentősen eltemegk egymástól, és ennek megfelelően a bíróságok is különböző gyakorlatot folytat;

nak. Ezért a bűnügyi statisztikai adatok nemzetközi összehasonlítására közvet—

lenül nincsen lehetőség. A jogrendszerek és a joggyakorlat különbözőségéből

adódó eltérések a befejezett cselekmények vonatkozásában bizonyos mértékben

kiküszöbölhetők, ha az összehasonlítás alapjául az emberölés3 következménye-

ként elhalt személyek számát választjuk. Ezen adatok szerint hazánkban az em—

berölés következményeként elhalt személyek száma es gyakorisága magas.

' A betegségek sérülések és halálozások VII. nemzetközi statisztikai osztályó'záéa rövidíti tett jegyzékének BE 50 számú csoportja az emberölés és háborús cselekmények következmé- nyeként elhaltak adatait tartalmazza. Ez utóbbi a vizsgált időszak és országok tekintetében

figyelmen kívül hagyható. ' : , , ,

2 Statisztikai Szemle

466 csom JOZSEF— DR. VAV'RO ISTVÁN

(Az,—összehasonlításul választott európai országok közül a— százezer lakosra jutó

elhaltak gyakorisága tekintetében Finnország és Bulgária után a harmadik he—

lyen állunk. Az Amerikai Egyesült Allamokban4 a százezer lakosra jutó ember-

ülés következtében elhaltak gyakorisága a magyarországinak két és félszerese:

(nagyrészt a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok magas száma miatt).

A— következőkben az emberölés és annak kísérlete miatt 1962—ben elítéltekne—

vonatkozó vizsgálat eredményeit ismertetjük. (A gyermekülésekkel a cselekmény speciális jellege miatt a tanulmány végén külön foglalkozunk.)

AZ ELITELTEK SZEMÉLYI KÖRULMÉNYEI

Az elkövetett cselekmény jellege és a tettes neme közötti speciális kapcso—-

lat az emberölések esetében is tapasztalható: a férfiak nagyobb aránya —- mint az erőszakos cselekményeknél általában — itt is kimutatható. A vizsgálat anya- gában az emberölés és emberölés kísérlete miatt tettesként felelősségre vont..

személyek 89,6 százaléka férfi és 10,4 százaléka nő volt. [Hasonló eredményre jut Henting (4) is, aki szerint az emberölések 9,1 százalékát követik el nők, további

, 3,0 százalékában pedig társtettesek. Bensing és Schroeder szerint (8) a női,

tettesek aránya 13,9 százalék.] A férfiak aránya --— a korábbi évekhez hasonlóan -— a vizsgálat anyagában valamivel magasabb, mint általában a közvádas bűn—v tettek miatt elítéltek között.

A befejezett cselekmények és a kísérletek aránya a férfiaknál és nőknél eltérő; a férfiak 30 százaléka befejezett cselekményt, 70 százaléka kísérletet kö——

vetett el, míg a nőknél ez az arány 53, illetve 47 százalék. A tettesek megosz—

lása az elkövető neme és cselekménye szerint a következő.

4. tábla

A tettesek megoszlása, cselekmény és nem szerint

(százalék)

Cselekmény Férfi ) Nő ' Összesen

Emberölés ... 27,3 5,5 32,8

Emberölés kisérlete ... * 62,3 4,9 67,2

Összesen 89,6 ] 0,4 1 00,0

A férfiak és a nők bűnözésének különbözősége még világosabb előttünk,.

ha a kérdést nem a bűncselekménycsoport tetteseinek nemek szerinti megosz—

lása, hanem a férfiak és nők bűnözésének e tekintetben fennálló intenzitása szempontjából vizsgáljuk,. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a férfiak bűnözé—

sének gyakorisága e bűncselekménycsoportban kilencszerese a nőkének. A száz- ezer 18 éves és idősebb lakosra jutó elítéltek száma a férfiak esetében 8,7, a nők

esetében 0,9. _

A kriminológiában ismert a tettesek életkora és az elkövetett bűntett—típus

közötti összefüggés is. Általánosan megfigyelt jelenség. hogy az erőszakos és az érzelmi—indulati motivációjú cselekmények tettesei között a fiatalabb korcso- portokba tartozó tettesek aránya magasabb. Ez a jelenség az emberölésnél is ki—

mutatható: a Vizsgálat anyagában szereplő tettesek többsége a fiatalabb kor—,

*csoportokba tartozik, csaknem háromnegyed része 18—40 éves, míg a vizsgált.

időszakban a népességnek csak 45 százaléka tartozott e korcsoportba.

' A tengeren túl állomásozó csapatok nélkül.

EGY KRIZMINÁLS'I'ATIS'ZTIKAI VIZSGÁLAT 467

A külföldi Vizsgálatok hasonló eredményeket mutatnak. Bensíng és Schroe- der (8) szerint a tettesek között a 26—30 évesek aránya a'legnagyobb, Hen—

ting (4) szerint pedig a tettesek 47,6 százaléka tartozik a 21—30 évesek kor—

_csoportjába.

A tettesek átlagos életkora a férfiak esetében 33, a nők esetében pedig 34 év, ez mintegy 10 évvel alacsonyabb a felnőtt korú népesség életkorának átlagá- nál. Az emberölés kísérlete miatt elítéltek átlagos életkora mindkét nem eseté-

ben —-— különösen a nőknél —— magasabb, mint a befejezett bűntett miatt el- ítélteké.

5. tábla

A tettesek és a népesség átlagos életkora cselekmény és nem szerint

Átlagos életkor

Megnevezés

férfi nő őxezesen

18 éven felüli népességnél* ... 43,3 44,8' 44,1

Emberölés felnőtt korú elítéltjeínél . . 32,4 31,0 32,2 Emberölés kisérlete felnőtt korú elítélt-

jeínél ... 33,9 38,3 34,2

Összesen 33,4 ! 34,4 ! 33,0

* Az 1962. január 1-1 állapot szerint.

Ismert a *kriminológiában, hogy a tettesek általában fiatalabbak, mint a sér- tettek. Ezt a megfigyelést jelen Vizsgálat adatai is alátámasztják. A befejezett cselekmények férfi sértettjei 8,, a női sértettjei pedig 5,1 évvel voltak átlagosan

idősebbek a tetteseknél.

Az elítéltek és a 18 éves és idősebb népesség korcsoportok szerinti össze- hasonlításából kitűnik, hogy az elkövetők aránya az idősebb kor felé haladva a népességen belüli arányukhoz képest egyre csökken. Kiemelkedik a 20—24 éves férfiak korcsoportja, ahol a százezer lakosra jutó elítéltek száma (21,2) csaknem két és félszerese az összes férfire jutó elítéltek számának. A két nem koz-megoszlása tekintetében annyiban van eltérés, hogy míg a férfiaknál a 20——

24 évesek, addig a nőknél a 30—40 évesek korcsoportjába tartozó elítéltek

aránya és gyakorisága a legmagasabb.

6. tábla A százezer megfelelő korú lakosra jutó elítéltek száma nemenként

Korcsoport (éves) Férfi Nó Összesen

18 — 19 ... 12,o ' _ 6,0

20—24 ... 21,2 1,7 11,3

25—29 ... 11,S 1,4 6,5

30—34 ... 12,4 2,1 7,2

35—39 ... 11,8 1,8 6,6

40 —— 44 ... 8,1 1 , 3 4,5

45 —49 ... 5,3 0,3 2,7

50 — 54 ... 4,0 -— 1 ,9

55 — 59 ... 2,5 0,3 1,4

60 _ ... 2,5 o,2 1,z

Összesen 8,7 0,9 4,6

23!

46 8 _csomca JÓZSEF - na. vavno ISTVAN

( A családi állapot befolyása az élet elleni 'krinúnalitásra rendkívül bonyo—

lult, mert egyreszt öSszefonódik az életkor tényezőjéVel, másrészt a férfiaknál és,

a nőknél különbözőképpen jelentkezik. ,

A nőtlen és az elvált férfiak élet elleni bűnözésének gyakorisága eja- nyers arányszámok alapján —— az átlagosnál lényegesen magasabb; a házasOké viszont jóval alacsonyabb. A különböző családi állapotúak eltérő kormegoszláe sának hatását kiküszöbölve azonban kitűnik, hogy a nyers arányszámok különb ségei jelentős részben a kormegoszlás különbségeivel függnek össze. Standardi-

zált komnegoszlás esetén a különböző családi állapotú férfiak élet elleni krimi-

nalitása sokkal közelebb van egymáshoz, mint azt a nyers arányszámok

mutatják. Figyelemre méltó, hogy a standardizálással jelentősen megemelkedik

a házasok gyakorisága. Ez azzal függ össze, hogy a 18—24 éves korcsoportban igen magas a házas tettesek gyakorisága (nagyobb mint a nem házasoké), és ez

a korcsoport a standardizálás során nagyobb súllyal szerepel.

7. tábla

A százezer felnőtt korú és családi állapotú férfi népességre jutó elítéltek gyakorisága

A százezer lakosra jutó elítéltek

Családi állapot l; d d

gyakorisága Málaga.

Nőtlen ... 14,5 13,5

Házas ... 7,3 10,6

Özvegy ... 8,3 9,5

Elvált...t ... 13,0 11,0

Összesen 8 ,7 8,7

' Standard kormegoszlás alapján.

Az emberölést, illetve annak kísérletét elkövető nők négyötöde házas volt

(Henting szerint ez az arány 75 százalék), jóllehet a felnőtt korú női népesség—

(nek csak kétharmada férjezett. A házas nők ilyen arányú kriminalitása tehát az

átlagosnál magasabb, ami nyilvánvaló összefüggésben van azokkal a később

tárgyalandó kérdésekkel, hogy a nők emberöléseinek motívuma legtöbbször

családi jellegű, és cselekményük az esetek nagyobb részében férjük ellen irá—

nyul.

Mindkét nemnél egyaránt észlelhető a rendezetlen családi körülményeknek

a kriminalitást növelő hatása. Az elítéltek majdnem egyhatodának tényleges családi helyzete a bűntett elkövetésekor eltért a jogi állapottól. A jogi állapottól eltérő családi állapotú személyek aránya az elkövetők között nemenként a következő.

8. tábla

A rendezetlen családi állapotú személyek megoszlása nemenként

(százalék)

Családi állapot I Férfi ! Nó

Házastársától különváltan él ... 7,9 11,8

Házas, de házasságon kívül együtt él ... 1,4 8,8

Nem házas, de házasságon kívül együtt él 4,8 2,9

Összesen [ 14,1 23,5

EGY ' KRIMINALSTATIS'ZTIKAI VIZSGÁLAT 469

Az elítélt férfiak közül minden hetediknek; ainak közül csaknem minden

negyediknek családi állapota rendeZetlen'. A rendezetlen családi viszonyok

között élők túlnyomó része jOgilagmházas. Ezt figyelembe véve a rendezett

házasságban élők aránya az elítéltek között alacsonyabb, mint amit a jogi helyzet szerint összeállított adatok mutatnak.

A rendezetten családi állapot mellett megvizsgáltuk a tettesek fiatalkori (a 18. életév betöltése előtti) családi nevelésének egyes, körülményeit is. A csa- ládi nevelésben tapasztalt kedvezőtlen Változások eseteit a ,,családi nevelés-*

ben törés" kategóriájába soroltuk. Ezek között a következő okok szerepelnek:

a tettes árva vagy félárva volt, házasságon kívül született, és az egyik szülő

nevelte, szülei elváltak vagy a tettes állami gondozásban volt.

A vizsgálat adatai szerint a tettesek egyötödének családi nevelésében volt

törés; ez az arány a nők esetében valamivel nagyobb (29,4%) volt, mint a fér- fiaknál (21,9%). A tettesek egytizedénél ez a törés még a 10. életév betöltését megelőzően történt. Az esetek 8 százalékában többször volt törés, illetve több—

féle ok is előfordult.

A kriminológiai és igazságügyi statisztikai vizsgálatok általános tapasz-

talata, hogy az elítéltek műveltségi színvonala a népesség átlagos szinvonala alatt van. A vizsgálat adatai szerint ez a megállapítás az emberölés és annak kísérlete miatt elítéltek esetében is érvényes. A tettesek 8,6 százaléka (a férfiak 8,2. a nők 11,8 százaléka) nem járt iskolába, ezek többsége írni—olvasni sem tud. (Ezek több mint háromnegyede a cigányok közül került ki.) A tettesek 31,6,százaléka (a nők 26,5 százaléka) az általános iskola 1—5 osztályát, 56,'7 százaléka az általánOS iskola 6—8 osztályát végezte, és csak 2,8 százaléka járt középiskolába, illetve szerzett érettségi bizonyítványt. Egyetemi (főiskolai) vég—

zettséggel egy személy rendelkezett, a tettesek 0,3 százaléka. A megfelelő korú és megfelelő iskolai végzettséggel rendelkező százezer lakosra jutó elítéltek gyakorisága mind a férfiak, mind a nők esetében az iskolát nem végzetteknél és az általános iskola alsó, illetve felső tagozatait végzetteknél a legmagasabb.

Az iskolába nem járt tettesek százezer lakosra jutó gyakorisága mintegy három—

szorosa az összes elítéltek gyakoriságának.

9. tábla

A százezer iskolai végzettséggel rendelkező férfi népességre jutó elítélt férfiak gyakorisága—

A százezer lakosra jutó elítéltek

Iskolai végzettség standard

gyakorisága, gya korisága**

!

Nem járt iskolába. ... I %A 39,9 Az általános iskola 1—5 osztályát végezte ... , 14,1 18,5 Az általános iskola. 6—8 osztályát végezte ... 8,3 7,8 Középiskolába járt, illetve érettségi bizonyítványt szerzett 2,7 2,8 Egyetemre (főiskolára) járt, illetve oklevelet szerzett ... 0,6 O,5

Összesen 8,9 8,9

3

' A népesség száma az 1960. január 1—i állapot szerint.

** standard kormegoszlás alapján.

Még fokozottabban szembetűnik az iskolázottság jelentősége, ha a külön- böző iskolai végzettségűek eltérő konnegoszlásának hatását kiküszöböljük.

A fiatalabb korosztályokban —— melyek az emberölések tetteseinek túlnyomó

479 csom JÓZSEF—DR. VAvnoxs'rvAat _

részét adják —— az iskolázatlanok aránya már igen alacsony. így az iskolát _nem végzett fiatal tettesek magas száma még szembetűnőbben mutatja a standardi—

zált arányszámokon keresztül a kulturális tényező jelentőségét az élet elleni

kriminalitásban.

'

A Vizsgálat foglalkozási adatai szerint a tettesek 96 százaléka aktiv kereső,

4 százaléka inaktív kereső (nyugdíjas) vagy háztartásbeli eltartott volt. Az aktív keresők az esetek 10 százalékában a bűntett elkövetésekor nem álltak munka.—

viszonyban, rendszeres kereső tevékenységet nem folytattak, napszámos vagy

alkalmi munkával foglalkoztak. Az aktív kereső férfiak csaknem egyharmada a mezőgazdaságban és valamivel több mint kétharmada a népgazdaság egyéb

ágaiban dolgozott. A mezőgazdaságban dolgozók egyötöde önálló, illetve segítő

esaládtag volt. _ _

A nem mezőgazdaságban dolgozó aktív (kereső férfiak közül szak— és be—

tanított munkás 28,9, segédmunkás és egyéb fizikai dolgozó 67,5, önálló és segítő családtag 2,6 százalék, szellemi dolgozó két személy (lo/o) volt

Az aktív kereső elítéltek százezer megfelelő korú lakosra eső gyakorisága (az 1960. évi népszámlálás népességszám alapján) mind a férfiak, mind a nők

esetében a nem mezőgazdasági egyéb fizikai dolgozók (segédmunkás, kisegítők

stb.) kategóriájában a legmagasabb. —

10. tábla

Az aktív keresők százezer lakosra jutó gyakorisága foglalkozási viszony szerint

ka- 68 Egyéb fizikai Szellemi Önálló és .

Népgazdasági ág bgltgnnggt dolgozó ; dolgozó cszggíittóag Összesen

;. . ,x Férfi

Mezőgazdaság ... 13,l —— 3,7 8.0

Nem *mezőg'azdaság . . . 5,9 1 293 0,5 5,3 10,3

! . ' — Nő

Össmsen ... 0,6 ! 5,2 0,6 4,6 1,8

A tettesek több mint kétharmada semmilyen szakmai képesítéssel nem rendelkezett, és csak 28,2 százalékának volt fizikai, illetve 0,6 százalékának

(összesen kettőnek) szellemi szakképesítése.

11. tábla

Az elítéltek és a népesség megoszlása jövedelem szerint

(százalék)

Kereső Kereső

Havi jövedelem elítéltek népesség;t A kereső elítéltek aránya

(forint) ! a. kereső népesség

arányának százalékában

% megoszlása. !

.— iooo ... 26,4 11,1 237,8

1001 — 1500 ... 47,6 39,7 ll9,9

1501 — 2000 ... . ... 17,5 29,6 59,1

2001 -—- 2500 ... 6,5 12,4 524

2501 -— ... . ... 2,0 7,2 27,8

Összesen 1 00,0 _ 1 00,0 —

' A munkás-alkalmazottakra vonatkozó 1962. augusztus havi adatok.

VEGY ICRIMINALSTATIS'ZTIKAI VIZSGÁLAT 471

Megfigyeléseink szerint az elítéltek anyagi helyzete a népesség átlagánál kedvezőtlenebb. A keresettel, illetve jövedelemmel rendelkező elítéltek három—-

negyed részének havi keresete az 1500 forintot nem haladta meg, 18 százaléká—

nak 1500—2000 forint közötti, 8 százalékának pedig 2000 forintot meghaladó jövedelme volt. Az elítéltek között az alacsonyabb keresettel rendelkezők

aránya jóval magasabb, mint az össznépességben, a magasabb jövedelemmel rendelkezők aránya pedig alacsonyabb az össznépesség megfelelő arányánál;

,(Lásd a 11. táblát.)

A tettesek egyötöde foglalkozását, illetve munkahelyét gyakran változtatta,

kétötödénél többször is volt Változás, és kétötödénél a foglalkozásban, illetve

munkaviszonyban bizonyos stabilitás mutatkozott.

A tettesek 66,3 százaléka paraszt, 23 százaléka munkás, 0,3 százaléka értel—

miségi és 10,4 százaléka egyéb származású volt.

Az átrétegeződés, a társadalmi helyzet kérdéskörében azt vimgáltuk, hogy _a megfigyelt társadalmi—gazdasági helyzete változott-e egyrészt homnontálisan (népgazdasági ágak szerint), másrészt vertikálisan (munkakör jellege szerint), A társadalmi-gazdasági helyzet vertikális változásának vagy változatlansága—

nak megállapítása a tettes elkövetéskori és korábbi foglalkozásainak együttes figyelembevételével történt. A tettes társadalmi helyzetének süllyedését akkor állapítottuk meg, ha ' az elkövetéskori foglalkozása a közvélemény általános értékítélete szerint a korábbiaknál alacsonyabb jellegűnek tekinthető, ezzel ellentétes tendencia esetén a társadalmi helyzetet emelkedőnek, egyéb esetek—

ben változatlannak tekintettük. így például a társadalmi helyzet süllyedését állapítottuk meg, ha a tettes korábban szellemi és az elkövetéskor fizikai fog- lalkozású volt, ha korábban szakképzettséget igénylő fizikai munkakörben foglalkoztatták, a tett elkövetésekor viszont segédmunkás volt stb. Ezzel szem- ben a társadalmi helyzet emelkedésének tekintettük, ha a tettes eredetileg segédmunkás volt és később szakmunkás lett, ha beosztottból csoportvezető lett stb. Ilyen Változások hiányában a társadalmi helyzetet változatlannak

jelöltük meg.

' 12.*—tábla

._A tettesek társadalmi helyzetében bekövetkezett változás

Előző Jelenlegi Ebböl a tettes társadalmi

* helyzete

' Összesen

foglalkozás emelkedett süllyedt vállalati:

Mezőgazdasági fizikai Mezőgazdasági fizikai 95 4 — 9].

Mezőgazdasági fizikai Nem mezőgazdasági

fizikai 80 17 4 59

Nem mezőgazdasági Nem mezőgazdasági

fizikai fizikai 138 10 M: 114

Nem mezőgazdasági fizikai Mezőgazdasági fizikai 9 2 l 6

Szellemi Szellemi 3 l —— 2

Szellemi Nem mezőgazdasági

fizikai 1 — l —

Összesen 3 26 34 20 27 2

Az átrétegeződés kétségkívül legszembetűnőbb mozzanata a mezőgazda- ságban dolgozók áramlása más népgazdasági ágakba. Ez a folyamat tükröződik az emberölés miatt elítélt tetteseknél is. A tettesek mintegy egynegyede mező—1

4712, * ' csom JÓZSEF —— na. nem www

gazdasagi fizikai dolgozóból vált nem mezőgazdasági fizikai dolgOzéVá;;Ellen—-

kező irányú változás a tetteseknélx igen kismértékben tapasztalható — (39f0)§__

Az átrétegeződéssel egyidejűleg az elítéltek többségének társadalmi helyzete nem-változott. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a mezőgazdaságból az iparba kerültek többsége ipari segéd— vagy betanított munkásként helyezkedett el.-,, —

f A tettesek 10,4 százalékának társadalmi helyzete emelkedett,. 6,1 százalé-

kánál pedig süllyedés tapasztalható. ' ,é :

Vizsgálatunk során igyekeztünk választ kapni arra a kérdésre, hogy, a

tettesek között milyen arányban találhatók fizikailag és szellemileg fogyatékos személyek. A kapott adatok szerint a tettesek 92 százaléka fizikailag teljes

értékűnek tekinthető, 8 százalékának viszont született vagy később keletkezett

testi "fogyatékossága, illetve idült megbetegedése volt.

Az esetek túlnyomó részében a büntethetőséget kizáró okok (ellnébetegség, gyengeelméjűség, tudatzavar) tisztázása végett a büntető eljárás során az elkö—

vető igazságügyi elmeorvos—szakértői vizsgálatára is sor került. Ezek adatai alap—_

jánf külön megvizsgáltuk azokat az eseteket, ahol a kóros elmeállapdtot; továbbá a személyiség kóros zavarát a szakértői vizsgálat rögzítette. E szerint a' tettesek mintegy kéthamnada tekinthető teljesen normálisnak, míg egyharmada kóma

személyiségű. '

'

*A szakértők az emberölés, illetVe emberölés kísérletét elkövetők több mint

egyharmad részénél az elme- és elme—idegzavarok valamely kóros formáját állapították meg (ideértVe az alkoholizmust is). A lakosság körében —— még az iúevonatkozó legszélsőségesebb becslések szerint is — a tényleges elmebetegek aránya általában O',5 százalékra, míg az elmegyengéké, pszichopatáké mintegy—

15—20 százalékra tehető. A szellemileg nem teljes értékűek aránya tehát a fenti

bűncselekmények elkövetői közöttennél a becsült aránynál lényegmen nagyobb

értéket mutat, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a vizsgálat csak azokra terjedt ki, akiknél a büntetőjogi beszámíthatóságot élmeállapotuk eleve nem zárta ki Ezek figyelembevételével az emberölést elkövetők között a szellemileg fogyatékosak aránya feltehetően még nagyobb.

( *A beszámíthatóság, gyengeelméjűség fennforgása esetén vagy a heveny—

agyvelőgyulladás utáni, késői éllepotoknál nagymértékben a szelleIrú—értelmi elmaradottság fokától függhet, a kifejezett ehnebetegeknél -- psziohózisok—v nál ,4'SZámba sem jöhet. Mégisa bíróság a'megfigyelt időszak folyamán három

elmebeteget itélt el, bár igen alacsony időtartamra.

' 13. tá'Bla

A megfigyelt tettesek száma és megoszlása elmeállapot szerint

A tettesek megoszlása Elmeállapot

' szám szerint százalékban

Normális ...

21 2 65,0

Pszichoneurózis ... 1 8 5,5

Személyiség kóros zavarai ... 42 l2,9 Alkoholizmus (egyéb tünet nélkül) ... 38 11,'7 Agvvelő-, agyhártya-megbetegedés utáni állapot . . 13 4,0 Pszichózisok (elmebetegségek) ... 3 (),9

Ösazesen 326 ! ] 00,0

!

_ A büntetett előéletűek aránya a hasonló természetű külföldi megfigyelé- sekből már ismert arányoknak megfelelő értékeket mutatja. A tettesek 56]?

EGY KRIMINALSTA'I'ISZTIKAI VIZSGÁLAT 473

százaléka büntetlen, 43,3 százaléka büntetett előéletű ——-— előzőleg jogerősen elí—

télt — volt. (A büntetett előéletűek arányát külföldi kriminológusok is 50 százalék körüli értékben határozták meg.) A tettesek egyötödét korábban már élet és testi épség elleni bűntett miatt is elítélték. A tettesek egynegyede egy esetben és csaknem egyötöde több alkalommal volt büntetve. Az élet és testi épség elleni bűntett miatt korábban elítélt tettesek több mint háromnegyede egy esetben volt büntetve. A speciális visszaesők viszonylag alacsony aránya és az a tény, hogy ezeknek több mint háromnegyede csak egy esetben volt

büntetve, két körülményre vezethető Vissza. Az egyik a tettesek viszonylag

alacsony átlagos életkora, másrészt és döntő módon az, hogy erre a cselemény—

fajtára általában olyan súlyos büntetést szabnak ki, hogy a többszöri Vissza-

esést-e —— különös figyelemmel a tettesek előbb már említett korátlagára —— alig van lehetőség.

' 14. tábla

A büntetett előéletűek aránya a büntetettség szerint

: Ebből:

A büntetett l !

Megnevezés előéletűek 1 l 2 8—5 6—8 9 és több

aránya '

) esetben volt büntetve

Összesen ... 43,3 25,2 * 7,7 8,9 o,9 'o,6

Ebből élet és testi épség '

elleni bűntett miatt . . 19,9 15,4 2,1 2,1 * — (),3

l

A férfiak fele, a nők háromnegyede büntetlen előéletű volt. Az előzőleg jogerősen elítélt férfiak egynegyedét, a nők egyötödét korábban egyszer ítélte

el a bíróság. A büntetett előéletűeklaránya az elítéltek között az idősebb kor felé haladva az 50 éves korúakig növekvő, ezt követően csökkenő tendenciát

mutat. A büntetett előéletűek aránya a 40—49 évesek korcsoportjában a leg-

magasabb (620/0), ebbe a korcsoportba tartozó elítéltek között az élet és testi

épség ellent,?aűntett miatt elítéltek aránya is magasabb az átlagosnál. Legala—

csonyabb a' büntetettek aránya'a- 20 éven aluliaknál (Ho/0), illetve a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozó elítélteknél (280/0).

x ' * * ' 15. tábla

A büntetett előéle'tüek aránya korcsoportonként

(A megfelelő korúak százalékában)

!

Bünteta ttek Ebből az élet és testi épség

mim?" ; __aranya elleni bűntett miatt elítéltek

, , ' osszesen aránya

18 _. 19 ... ' ... , 1 1,1 _

20—29 ... 38,7 ÉLO

30 —— 39 ... 47,6 15,5

40 — 49 ... 61 ,9 ' 35, 7 _ 50 — 59 ... 52,4 ; 19,0

60 _ ... ( 1 27,s zzz

Összesen 43,3 ; 19,9

(A tanuhnany II., befejező részét a Statisztikai Szemle következő számában közöljük.)