Egy kriminálstatisztikai vizsgálat eredményei (II.)

EGY KRIMINÁLSTATISZTIKAI VIZSGÁLAT EREDMÉNYEI (II.)

CSONKA JÓZSEF — DR. VAVRÓ ISTVÁN

A tanulmány első része (lásd: Statisztikai Szemle, 1966. évi 5. sz. 463—4'73.

old.) bevezetőben az emberölés miatt elítéltek számának alakulásával és a fel—

vétel módszereivel foglalkozott. Ismertette a megfigyelt személyek nemek, élet—

kor, családi állapot, foglalkozás, iskolai végzettség, jövedelem, Szellemi és fizikai állapot szerinti megoszlását, a büntetett előéletű—ek arányát és a megfigyeltek társadalmi helyzetében esetleg bekövetkeZett változást.

A második rész az elkövetés helyével, helysizínével, módjával, eszközével, a cselekmény'kezdeményezőjével, a sértettekkel, az alkoholfogyasztás szerepével, az elkövetés szubjektív tényezőivel foglalkozik, ismerteti a legfontosabb eljárási adatokat, végül rövid áttekintést ad a gyermekölés miatt elítéltekről.

AZ ELKÖVETÉS KÖRÚLMÉNYEI

A város és falu bűnözésének eltérő struktúrája közismert. Az elkövetés helye szerint csoportosított adatok — más kriminológiai megfigyelésekhez hasonlóan —— azt igazolják, hogy az emberölés5 inkább vidéki, mint budapesti jelenség. Ennek társadalmi—gazdasági háttere a pszichológiai és kulturális prob—

lémák egész sorát érinti, így a jelen tanulmány keretében ennek csak meg—

közelítő értékelését adhatjuk.

Az emberölés bűntette miatt 1962—ben jogerősen elítéltek 15 százaléka Bu—

dapesten, 85 százaléka vidéken követte el a cselekményt. A százezer 18 éves és idősebb korú lakosra jutó elítéltek aránya Pest (9,6), Fejér (8,7) és Bács—Kis- kun megyében (7,5) volt a legmagasabb. Budapesten ez az arány mintegy egy—

negyedével alacsonyabb (3,9) mind az ország, mind a megka átlagánál. Az em—

berölés gyakorisága elsősorban a fővároshoz közel eső (Pest, Fejér) megyékben magasabb, mint a fővárosban. A dunántúli megyék közül az ipari jellegű Fejér (8,7), Komárom (6,7), Baranya (6,6), Veszprém (62) megyében magas az elitél—

tek aránya, és 'a tiszántúli megyék elítéltjeinek arányát is meghaladja. A Tiszán—

túlon Hajdú-Bihar (5,8) és Szabolcs-Szatmár (5,4) megyéiben volt a legmagasabb

a százezer lakosra jutó elítéltek aránya; ez nem tér el lényegesen sem az or- szágos, sem a megyei átlagtól.

Az elítéltek kétharmada községekben, egyharmada a városokban követte—el a cselekményt: a városokban elkövetett bűntettek közül az esetek 15 százalé-

5 Gyermeköléssel együtt.

608 CSONKA JÓZSEF — DR.. VAVRÓ ISTVÁN

kában Budapesten és 17 százalékában a vidéki városokban. A népesség számá-

hoz képest a községekben történt emberölések arány—a magasabb, mint a vám- sokban elkövetetbeké.

1. ábra. A százezer 18 éves és idősebb lakosra jutó elítéltek száma, 196?

(mzíwsúz/sz raw 44—59 _ap-zy aw—

**.

* Emberölés gyermeköléssel együtt.

16. tábla Az elítéltek száma és a százezer 18 éves

és idősebb lakosra jutó elítéltek számának alakulása település szerint

Százezer 18 éves és idősebb Az elkövetés helye ^{Elítéltek száma} lakosra jutó elítéltek száma

Község ... 248 I az

Város ... 64 4,0

Budapest ... 56 3,9

Összesen 3 68 5,2

A (község, város, illetve Budapest közötti eltérés igen jelentős. Számítá—

'-saink szerint az eltérés 0,001 valószínűségi szinten is szignifikáns. (752 : 19,452 ) p : 0,001 : 10,827 szabadságfok : 1.)

Az emberölések helyszíne az esetek közel feleben (480/0) a lakás —— ide

számítva a. lakáshoz közvetlen tartozó (kertet és épületnészeket is -—— volt. Ez az esetek 20 százalékában a tettes és a séntett közös lakása; valamivel több ember—

ölést követtek el a sértett (130/0), mint a tettes lakásán (SO/0), míg a harmadik

személy lakásán elkövetett bűntettek aránya 5 százalék. A cselekmények 36 százalékát városban vagy községben közterületen, 10 százalékát lakatt terüle—

ten kívül, 5 százalékát szórakozóhelyen követték el. A közterületen elkövetett

cselekmények magas és a szórakozóhelyen elkövetett bűntettek alacsony aránya egymással bizonyos mértékig összefügg, és részben azzal magyarázható, hogy a

EGY KRiMmALs'rATISZTIKAI VIZSGÁLAT 609

szórakozó helyeken keletkező konfliktusokat követő emberölések jelentős részét

már az utcán hajtják végre. Ennek oka egyrészt az, hogy a veszekedőket a .szórakozóhelyekről rendszerint kiutasítják, másrészt az, hogy a tettesek egy

része _ bizonyos mértékig tartva a jelenlevők közbeavatkozásától -— a szóra—

kozóhelyet elhagyva az utcán várja meg a sértettet, és ott támad rá.

17. tábla

Az elkövetés helyszíne

Összes Ebből:

H l (

e VSZ n telles férfi nő

Lakás ... 1 5 5 1 27 28 Szórakozóhely ... 1 7 l 7 ——

Lakott hely, közterület ... 118 l 1 3 5

Lakott területen kívül ... 36 35— 1

Összesen 3 26 292 3 4

A lakásban elkövetett emberölések tettesei között a nők aránya közel két—

szerese az elítéltek között egyébként tapasztalható arányuknak; a tettes és a sér—

tett közös lakásán elkövetett cselekmények aránya nőknél háromszorosa a fér- fiaknál tapasztalt hasonló aránynak. (A nőknek 61,8, a férfiaknak 20,2 százaléka követte el a cselekményt a sértettel közös lakáson.) Ez elsősorban azzal függ

össze, hogy a nőknél a cselekmlényüket rokon, hozzátartozó —— elsősorban házas—

társ —— sérelmére elkövetők aránya lényegesen nagyobb, mint a férfiaknál.

Az emberölést elkövetők cselekményüket általában lakóhelyükkel azonos Városban vagy községben követték el. A lakóhely és az elkövetési hely a vízs—

fgált esetek 94 százalékában azonos volt; ebből a születési, a lakó— és az elkövetési

hely 43 százalékában bizonyult azonosnak.6

18. tábla

Az elkövetési, a születési és a lakóhely kapcsolata nemenként

Ebből: (

A tettesek

A tettes neme Ráma összesen az elkövetési hely ebből a tettes a. tettes lakóhelye és a tettes lakóhelye születési helye is és az elkövetési , azonos volt azonos hely nem azonos

Férfi ... 292 273 124 19

Nő . ... 3 4 33 15 1

Összeaen 326 3 06 1 3.9 20

, A nemzetközi irodalomból ismert jelenség, hogy az emberölések száma a két egyes napjai között nem oszlik meg egyenletesen; a hét végi napokon lé—

nyegesen több ilyen (bűntett történik. Bensing és Schroeder szerint pénteken ztörténik az esetek 15,6, szombaton 27,0, vasárnap 19,6 százaléka. Harlan szerint 5500 vizsgált esetből szombaton 123, vasárnap 136, az összes eset 25 százaléka

szombat este 6—től vasárnap reggel 6—ig; Bullock szerint a hét utolsó három nap-—

ján történik az emberölések 84 százaléka? Jelen Vizsgálat adatai is h asonló ered— "

' A vizsgálat során az ugyanazon helységen belüli lakhelyváltoztatást nem misértük fi- gyelemmel.

7 Idézi Benslng és Schroeder (8).

4 Statisztikai Szemle

610 , _ _CSONKA JÓZSEF -— na. VAVRO Is'rvm

ményeket hoztak. A legtöbb emberölést vasárnap (28,2%) és szombaton (153010);

követték el. Ez elsősorban a hét végi pihenővel együttjáró fokozótt alkoholfo-v—

gyasztással függ össze. Viszonylag magas a hétfőn elkövetett emberölések aránya is. Ez azzal magyarázható, hogy a vasárnap keletkezett konfliktusok egy részét a hétfőn elkövetett emberölések zárják le. Ezt bizonyítja az is, hogy a hétfőn.

elkövetett bűntettek 20 százalékát éjfél és hajnali 3 óra között követték el,.w míg a többi napokon erre az időszakra a bűntetteknek csak 6 százaléka jutott."

A megfigyelt emberölések 10 százalékát ünnepen, 5 százalékát pedig a tettes, a, sértett vagy mindkettőjük számára jelentős napon (például születésnap) követ—v- ték el. Ebben feltehetően az ilyen alkalmakkor szokásos fokozott alkoholte—

gyasztásnak is szerepe volt.

A bűnügyi statisztikai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az emberölések jelentős részét az esti, éjszakai órákban követik el. Henting szerint az esetek-- nek este 6-tól éjfélig 40, éjféltől reggel 6—ig 10 százalékát követik el. Bensing és

Schroeder szerint az este 6 és hajnali 3 között elkövetett welekmények aránya

62,5 százalék. Harlam szerint este 8 és éjjel 2 között követik el az emberölések,

53,4, Bullock szerint este 6 és reggel 6 között 72 százalékát.8 Vizsgálatunk során.

is hasonló tapasztalatokat szereztünk.

2. ábra. A tettesek száma az elkövetés időpontja szerint

Iggy/f ,

m 9

f %

w. /

a V ? ; %?

20 /

// az % z/

ii i

(9 78-27 27—

N

/

00—05 05—05 05—05 09—12 72 45 75—

0' k' l

A napot 3 órás szakaszokra osztva megállapítható, hogy a legkevesebb em—

berölés hajnali 3 és reggel 6 óra között történt (40/0). Ettől kezdve az elköveté—

sek száma fokozatosan emelkedett, és maximumát a 18—21 óra közötti időben érte ,.eL— (A "megfigyelt elítéltek 30 százaléka ebben az időszakban követte el cselekményét.) A nappali órák viszonylag alacsony esetszáma a munkavégzés—

sel, a. hajnali minimum pedig az éjszakai pih enővel függ össze.

Érdekes adatokat kapunk az elkövetés eszközének vizsgálatakor. Más orszá-r gok általunk ismert adatai elsősorban abban térnek el a hazaiaktől, hogy kül- földön a lőfegyverrel elkövetett cselekmények aránya viszonylag magas. Nálunk

a fegyverszerzési lehetőségek korlátozott Volta miatt ez elenyésző jelentőségű

(a . 326 tettesből összesen 15 használt lőfegyvert). Ezzel szemben Bensin—g és:'

'nem Bensing és Schroeder (a).

EGY RRIMI'NÁLSTATISZTIKAI VIZSGÁLAT

61 1

Sehroeder szerint az esetek 45,2, Harlan szerint 50, Wolfgang szerint 33 százalé- kát követték el lőfegyverrel. Érdekes Harlan megállapitása, aki szerint a néger tetteseknek 46, a fehéreknek csupán 11 százaléka használ kést, míg a lőfegy—

verrel elkövetett cselekmények aránya a fehérek között lényegesen nagyobb.

Bensing és Schroeder szerint a késsel elkövetett cselekmények aránya 26,7, az ütőeszközzel elkövetetteké 6,7 százalék. A szúró-vágóeszközök aránya Harlan és Wolfgang szerint (8) lényegében azonos (40, illetve 39 százalék). Wolfgang szerint a tettesek 22 százaléka agyonveri áldozatát. '

Az általunk megfigyelt emberölések túlnyomó részét (940/0) eszköz felhasz—

nálásával követték el, 37 százalékát rendszeresen a tettesnél levő zsebkéssel, 27 százalékát valamely helyszinen talált tárggyal. A tettesek 25 százaléka az elkö—

vetés eszközét kifejezetten az elkövetés céljából vette magához, míg 4 százaléka

a cselekmény végrehajtásánál felhasznált tárgyat a sértettől vette el. A hely—

színen talált vagy a sértettől elvett eszközzel általában az erős felindulás—

ban keletkezett és azonnal végre is hajtott cselekményeket követték el. Ilyen

esetekben a helyszínen talált eszközzel elkövetett cselekményeknél gyakran a meglátott eszköz adja az ötletet az elkövetéshez.

19. tábla -

A használt eszköz és a cselekmény kezdeményezője

A kezdeményező A kezdemé—

Eszköz Összee tettes ___—'*— nyezés

a, sértett ! a tettes kölcsönös

Nem volt ... 20 3 16_ 1

Rendszeresen a, tettesnél levő ... 121 27 77 17

Cselekmény céljából a tettes által

magához vett ... 83 6 72 5

Helyszínen talált ... 89 42 33 14

Sértettől elvett ... 13 4 5 — 4

Összesen "'" " 326 "'*' 82 203 41

Az emberölés leggyakrabban szúróeszközzel történt. Ezzel követte el, vagy kísérelte meg a bűntett elkövetését a tettesek 47 százaléka. Gyakran került sor hosszú nyelű szerszámok (ásó, villa, kasza stb.) és rövid nyelű eszközök (balta, kalapács) alkalmazására is. Az előbbieket—a tettesek 14, az utóbbiakat 11 száza—

léka használta. Az utóbbival majdnem azonos arányban (100/0) alkalmaztak más ütőeszközöket is (bot, léc stb.). A, lőfegyvert alkalmazó tettesek aránya 5, a

mérget alkalmazóké 2, a zsinegelőké 1 százalék. A vizsgálat anyagában szereplő tettesek 3 százaléka a fenti csoportokba nem sorolható eszközökkel (például kaptafa, fejőszék, cserép, gáz stb.), 6 százaléka pedig eszköz nélkül követte el a bűntettet.

A használt eszköz és az elkövető neme között határozott összefüggés tapasz—

talható. Á férfiaknál a szúróeszközöket használók aránya lényegesen magasabb (50%), mint a nőknél (21%), a hosszú nyelű szerszámokat alkalmazóké nagy- jából azonos (14 és 12%). A rövid nyelű szerszámokat a vizsgálat szerint a fér—

fiak lényegesen ritkábban alkalmazták (8%), mint a nők (32%), ezzel szemben az egyéb ütőeszközöket használók (bot stb.) aránya a férfiaknál közel kétszerese _ a nőknél tapasztalt hasonló aránynak (11, illetve 6%). A nemek közötti eltérés-

nek több oka van. Eszköz alkalmazásához a tapasztalat szerint a magát fizikai hátrányban érző személy fordul. A férfiak jelentős része —- elsősorban vidéken _. rendszeresen hord magával zsebkést. Konfliktus esetén ez szinte kínálkozik

4*

612 ; _ csom JÓZSEF— DR.! VAVRÓISWÁN,

az elkövetés eszközéül. A nők kést nem hordanak magukkal, így más eszközők—

höz kénytelenek folyamodni, hogy vélt vagy tényleges fizikai hátrányukat ki—

egyenlítsék. Az eszköz megválasztásánál a lehetőségeken kívül az is befolyá—

solja őket, hogy megítélésük szerint bizonyos eszközöket annak súlya vagy nagy-_

sága miatt nem alkalmazhatnak eredményesen (például ásó, villa), mert annak;

alkahnazása már önmagában is jelentős fizikai erőt kíván. Ezert inkább olyan eszközöket választanak, amelyek megítélésük szerint a sértett fizikai legyőZéséa hez elegendők, alkalmazásuk azonban nem igényel különösebb erőt. Ilyenek első—- sorban a rövid nyelű ütőszerszámok (kalapács és balta). A használt eszközök és

az életkor között a vizsgálat szerint hasmiló speciális összefüggés nem mutat——

ható ki. ,

Az elkövetés módja és a használt eszköz között nyilvánvaló összefüggés áll ; fenn. Meghatározó szerepe az eszköznek van. Az előre kitervelten elkövetett—;

esetek kivételével —— ahol a kitervelt módnak megfelelő eszközt választ a testhez

———' az elkövetés módját elsősorban az éppen kéznél levő eszköz határozza meg A megvizsgált esetekben az elkövetés módja leggyakrabban a szúrás—vágás (489/0) és az ütlegelés (40%). E két fő elkövetési mód mellett —— melyek az el—

követési módok túlnyomó többségét teszik —— a többi elkövetési mód aránya

kicsi.

Az elkövetés módját az elkövető nemével és életkorával összevetve megálla— , pitható, hogy az elkövetési módot inkább a nem, mint az életkor befolyásolja.

Egyetlen korcsoportnál sem tapasztalható speciális, csak arra a korcsoportra jel-

lemző elkövetési mód, az elkövetés módja és a tettes neme között azonban már

határozott összefüggés figyelhető meg. Az eszközöknél már tapasztalt nemek közötti eltérés azt eredményezi, hogy a két nemnél az elkövetési mód is eltér

egymástól. Férfiaknál gyakoribb a szúrás (52%), mint az ütlegelés (380/0), ezzel szemben a nőknél az ütlegelók gyakoribb (560/0; szúrás 21%).

A megfigyelt elítéltek 33 százaléka megölte a sértettet, 67 százalékának 'cse- lekménye kísérleti szakaszban maradt.9 A befejezett cselekmények aránya az átlagot lényegesen meghaladja a borotvával, a méreggel, a zsmeggel, valamint az

eszköz nélkül végrehajtott bűntetteknél. Ebből azonban az egyes eszközök veszé—

lyességére pontos következtetést nem lehet levonni. Az eszköz nélkül végrehaj—

tott és halálos eredményt nem hozó cselekmények jelentős részét testi sértésnek

minősítik, így azok a vizsgálat anyagában nem szerepelnek. A cselekményüket méreggel, zsaneggel vagy borotvával végrehajtó tettesek száma pedig alacsony

(7, 4, illetve 1 személy)

Az emberölést eredményező konfliktusok általában nem spontán keletkez—

nek, hanem azoknak —— gyakran hosszabb időre visszanyúló — előzménye van.

A vizsgált esetek valamivel több mint felében (54%) a cselekményt egy vagy több korábbi súrlódás előzte meg. A befejezett cselekményeknél és a kísérletek-

nél az előzetes súrlódás aránya nem tér el lényegesen (a befejezetteknél 51, a

kísérleteknél 55 százalék).

A tettlegesség kezdeményezője az esetek 62 százalékában a tettes, 25 szá—

zalékában a sértett, 13 százalék esetén pedig a kezdeményezés kölcsönös.

A befejezett bűntett és a kísérlet között a kezdeményező tekintetében ta- pasztalható különbség oka a vizsgálat anyaga alapján pontosan nem állapít- ható meg. Feltehető, hogy a sértett támadása által felingerelt vagy attól félő tettes — különösen ha fizikailag gyengébb —— a támadásra olyan hevesen reagál,

' A vizsgálat során az ugyanazon helységen belüli lakhelyváltoztatást nem kísértük fi-

EGY KRIMINALS'I'ATISZTIKAI VIZSGÁLAT 6 1 3

hogy annak eredménye gyakran a sértett halála (befejezett bűntett), kölcsönös kezdeményezés esetén ellenben a' sértett megsérülése a további tettlegességtől való elállásukat eredményezi. (A sértettnél azért, mert a tettlegesség folytatá—

sára már fizikailag képtelen, a tettesnél azért, mert célját '—— a sértett legyőzé—

sét —— elérte.)

20. tábla A kezdeményezők aránya a kisérleteknél és a befejezett cselekményeknél

A kezdeményező A kezdemé-

A cselekmény Összesen nyezés

a sértett ] a tettes kölcsönös

Befejezett ... 100,o 29,o öl,? * 9,3

Kísérlet ... 100,0 23,3 62,6 14,1

Összesen 100,0 25,1 '6'2,3 12,6

Az előkészület aránya a befejezett cselekményeknél 26, a kísérleteknél 18

százalék. Ez lényegében annyit jelent, hogy előkészület eredményeként gyakrab—

ban jön létre befejezett bűntett, mint elő nem készített, spontán cselekedetek- n-él. (Meg kell jegyezni, hogy az előkészület nem azonos a praemeditációval vagy az előre kiterveléssel, hanem annál lényegesen kevesebb; itt a tettes csupán fel-

készül a támadásra, de annak végrehajtását részletesen nem gondolja át.)

A tettlegesség során a leggyakoribb a fej (370/0) és a mellkas sérülése (25%).

Az esetek 15 százalékában a sértett többféle sérülést is szenvedett. A vizsgálat adatai szerint a támadásnál alkalmazott eszköz egyúttal meghatározza a táma- dás irányát is: szerszámok és ütőeszközök alkalmazása esetén túlnyomórészt a

fej (900/0), szúróeszköz alkalmazása esetén a mellkas (48%). Ez utóbbi eszköz

alkalmazása esetén a cselekmények egyötödénél a sértett több testrésze is meg—

sérült; gyakori volt továbbá a has sérülése is. A halálos sérülések (befejezett emberölések) aránya az átlagot meghaladta a nyaksérüléseknél és azokban az

esetekben, amikor a sértett több helyen is sérülést szenvedett. A nya/ksérülések

magas mortalitása azzal magyarázható, hogy a nyak ellen szú'róeszközzel vagy a 'fojtogatás valamelyik módjával intéznek támadást. Szúróe-szközök alkalma-

zása esetén általában ütőémérülés történik, ez pedig heveny elvérzést er'edméL

nyez; fojtogatás esetén pedig a tettes általában a sértett védekezésének meg- szűnése előtt nem áll el támadó szándékától (vagy ha igen, az esetek jelentos

része nem kerül be a kísérletek közé sem). A Védekezés abbamaradása rend—

szerint a sértett halálával vagy a halált megelőző eszméletvesztéssel jár együtt.

Több sérülés esetén a sérülések összhatása általában olyan súlyú, hogy azt a séntett szervezete nem bírja el, illetve a sérülések valamelyike heveny elvérzést vagy életfontosságú szervek helyrehozhatatlan sérülését okozza Ilyen esetek legtöbbször a tettes nagyfokú indulatkitöréseivel együttjáró cselekményeknél

fordulnak elő.

A sértett és a tettes közötti kapcsolatra vonatkozó kriminológiai kutatások eredményei arra utalnak, hogy a sértett általában a tettes rokOna, ismerőse és csak az esetek kisebb részében idegen személyÁO East szerint az áldozatoknak csak 16,5 százaléka idegen. Vizsgálatunk során is hasonló eredményre jutottunk?

a sértetteknek csupán 17 százaléka volt idegen. A házastársak aránya a sértettek

között 14, az egyéb rokoné 11, a szomszédoké 10 százalék.

4" A tettesek és a sértettek száma közötti eltéréssel más helyen foglalkozunk. Ebben a réSzben az egyszerűsítés érdekében a tettesek és a sértettek számát azonosnak vettük.

614

CSONKA JÓZSEF — DB.- VAVRO'ISTVÁN

21. tábla

A tettes és a sértett kapcsolata a tettes neme szerint

Az elkövető Sértett a tettes

Összesen

férfi nő

Gyermeke ... 9 3 12

Házastársa ... 27 1 "I 4 4

Élettársa ... 6 2 8

Szülője ... 8 —— 8

Testvére ... 5 1 6

Egyéb rokona ... 34 3 37

Barátja ... 10 —— 10

Szomszédja ... 29 4 33

Munkatársa ... 14 — 14

Egyéb ismerőse ... 92 3 95

Idegen ... 53 1 54

Szeretője, volt szeretője ... 5 -— 5

Összesen. 292 34 326

A házastársak viszonylag magas aránya a rossz házasélet kriminalitást nö—

velő hatásával függ össze. Ez a hatás a nőknél fokozottabban érvényesül (hasonló jelenség volt megfigyelhető a vagyon elleni bűntett miatt elítélteknél is), és

egyrészt abban jelentkezik, hogy az elítélt nők között gyakoribb a rendezetlen

családi állapotú, mint a férfiaknál, másrészt abban, hogy a nők által elkövetett

emberölések többségében a férj az áldozat. (A házastárs, illetve élettárs sérel-

mére elkövetett cselekmény aránya a férfiaknál 11, a nőknél 56 százalék.)

Ebben több tényezőnek is szerepe van. Egyik ilyen tényező az, hogy a fér- fiak több időt töltenek otthonukon kívül, életük kevésbé koncentrálódik család—

juk körére, mint a nőké. így fokozott a lehetősége annak, hogy idegen szemé- lyekkel kerüljenek konfliktusba. A másik tényező a családi életen belüli. Rossz Családi élet, gyakori konfliktusok esetén a fizikailag erősebb férfi akaratát ——

(szükség esetén —-— ereje alkalmazásával is érvényre tudja juttatni. A férfi eme

fölényét a nő alig vagy egyáltalán nem képes ellensúlyozni. Éppen ezért, míg a férfi egyszerű bántalmazással torolja meg az őt ért tényleges vagy vélt sérel-—

mét, és konfliktus esetén házas— vagy élettársát megveri, a nő —— gyengébb lé- vén — ezt nem teheti meg. Azokban az esetekben tehát, amikor már —— a gyak-

ran rendszeres — bántalmazást nem képes tovább elviselni, vagy családi kon—

fliktusát csak erőszak útján véli megoldhatónak, házas— illetve élettársa meg—

ölését választja, vagy a dulakodás során önmaga védelmére vagy felingerelve megtorlásként olyan eszközöket hasz—nál, amelyeknek alkalmazása a sértett halá- lát vagy életveszélyes sérülését okozza.

A nemzetközi kriminálstatisztíkából ismert, hogy az emberöléssel végződő

konfliktusok társadalmi csoportokon belül jönnek létre. Ez a hazai adatok és jelen Vizsgálat adatai alapján is megfigyelhető. A cigányok beolvasztására irá—

nyuló törekvések még csak korlátozott sikerrel jártak. A mai magyar társa—

dalmon belüli helyzetüket tekintve a cigányok egy része még mindig önálló, a társadalom egészén belül bizonyos mértékig izolált közösséget alkot. Ennek köf

vetkeztében konfliktusaik legnagyobb része is ezen a közösségen belül zajlik

le. Ezt igazolja, hogy a nem cigány tettesek áldozatai az esetek 99 százaléká—

ban nem cigányok. A cigány tettesek áldozatainak 79 százaléka cigány. Meg

kell még említeni, hogy a cigányoknak a múltból eredő társadalmi—kulturális

"EGY KRIMINALSTATISZTIKAI VIZSGÁLAT 615

elmaradottsága a magasabb kriminalitásban is megmutatkozik. A vizsgált anyag-

ban a cigányok aránya (10%) többszörösen meghaladja a népességen belüli ará—

nyukat (ez mintegy 1—2 százalékra tehető).

A konfliktusok osoportonbelüliségét az is igazolja, hogy a megvizsgált ese—

tek 40 százalékában a tettesek és a sértettek foglalkozási csoportja azonos volt.

22. tábla

V. A.! tettes és a sértett foglalkozása

A sértett foglalkozása ipari

Tettenoglalkozása me?" nyus- nyu? háztar-

" ggg-gr szak- segéd- szellemi önálló díjas díjas tásbeli egyéb asszem

fizikai fizikai szellemi

munkás

,Mezögazdaságí fizikai 52 6 6 1 1 2 — 6 5 7 9

Ipari szakmunkás . 9 19 17 5 1 1 -— 5 1 58

Ipari segédmunkás . 24 23 42 4 '1 7 —— 14 6 121

LSzellemi ... -—- 2 — 2 — — —— — -— 4

Nyugdíjas fizikai . . 1 — — -— — 2 — 4 — ?

Nyugdíjas szellemi —— —— 1 —— — —— -— — — 1

Háztartásbeli ... — 1 2 — —— —- — 1 —— 4

Önálló ... 12 1 —— — 9 — _— 1 3 26

Egyéb ... 7 4 7 — 1 1 1 2 3 26

Összesen 1 05 56 75 12 13 13

1 33 18 326

A sértettek nemek szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy kö—

:zöttük a nők aránya kétszerese (21%) a tettesek közötti arányuknak (IDO/o).

A tetteseket és a sértetteket nemük szerint csoportosítva megállapítható, hogy a férfi és női tettesek által elkövetett cselekmények sértettjeinek nemek :szerinti megoszlása lényegesen nem tér el egymástól.

23. táb'la

A sértettek nem szerinti megoszlása a tettes neme szerint A sértett neme

A tettes neme Összesen

férfi * nó

Férfi ... 100,0 79,1 20,9 Nő ... 100,0 82,4 17,6

Összesen ] 00,0 79,4 20,6

A sértettek átlagos életkora több mint három évvel magasabb a tettesekénél.

24. tábla

A tettes és a sértett életkora (éV)

A tettes átlagos életkora. A sértett átlagos életkora Cselekmény

férfiak nők összesen férfiak nők összesen

Befejezett . . . , ... 32',4 31,0 32,2 40,4 36,1 39,3 _.AKisérlet ... a 33,9 38,3 34,2 34,4 35,4 34,6 *

Összesen 33,4- 34,4 33,0 36,2 35,7 36,1

616 CSONKA JÓZSEF —— DR. VAVRÓ ISTVÁN" _

A tettesek 45 százaléka idősebb, 51 százaléka fiatalabb, minta sértett, 3?

százalék vele azonos korú volt. (3 további tettes közül 1 vele egyidős és nála.

fiatalabb, 2 pedig idősebb és fiatalabb sérelmére is követett el bűntettet.) A tet——

tes és a sértett között a korkülönbség néhány esetben több évtized.

A sértettek túlnyomó része szellemileg ép, a fogyatékosok aránya mélyen alatta marad a tetteseknél tapasztalható aránynak.

A bűnözés és az alkoholfogyasztás összefüggése közismert. Az összefüggés vizsgálatának elsősorban az erőszakos, indulati cselekményeknél van jelentősége.

Az emberölés és az alkoholfogyasztás összefüggésével a nemzetközi irodalom is.

sokat foglalkozik, bár a Vizsgálatok során nyert eredmények egymástól eltérnek.

Shupe szerint a tettesek 83, Sullivan szerint 60, Harlan szerint 58, Wolfgang"

szerint 54, Matheson szerint 54, Cassity szerint 50, Steams szerint 44, Wilentz szerint 31, Gillin szerint 30, East szerint 19 _százalékaköveti el cselekményét

ittas állapotban.11 A hazai vimgálat szükségességét fokozza, hogy az emberölés:

miatt elítéltek között magas azoknak az aránya, akiknél a cselekmény elkövetése alkoholfogyasztással összefüggött.

, 25. tábla

A cselekmény összefüggése az alkoholfogyasztással

A jogerős en elítéltek'

ebből a cselekmény alkoholfogyasz-

ÉV száma tannal volt összefüggésben

összesen

Szám szerint százalékban

1 958 ... 420 1 54 36, 7

1 959 ... 3 6 4 149 40, 9

1 960 ... 295 135 45,8

l 96 1 ... 26 4 1 39 52, 7

1962 ... 368 184 50,0

1 963 ... 366 176 48,0

' 18 éves és idősebb elítéltek az igazságügyi statisztika adatai szerint.

A cselekmény összefüggése alkoholfogyasztással az általunk vizsgált anyag—-

Ban a tettesek 66, a sértettek 44 százalékánál mutatható ki. (Vizsgálatunk és a

25. táblában közölt 1962. évi adat közötti eltérés egyrészt abból adódik, hogy tapasztalatunk szerint az igazságügyi statisztikában egyes esetekben a statisz-

tikai lapon az alkoholos összefüggés feltüntetését elmulasztják, másrészt abból,,

hogy az alkoholos összefüggés fogalmát tágabban értelmeztük: rendszeres szesz- fogyasztó vagy alkoholista tettesnél minden esetben megállapítottuk.)

Az emberölés és az alkoholfogyasztás kapcsolata többrétű. E kapcsolat leg-- gyakoribb formája, hogy a melekménytvatettes ittas állapotban követi el. A bűn-

tett elkövetése és az alkoholfogyasztás közötti összefüggést azonban akkor is!

fennállónak kell tekinteni, ha a tettes a cselekmény elkövetésekor józan volt

ugyan, de egyébként alkoholista vagy rendszeres alkoholfogyasztó, mert a rend—4

szeres alkoholfogyasztás —— különösen, ha az nagyobb mérvű -— pszichikai ha—

tásai bizonyos mértékig józan állapotban is érvényesülnek. Összefügghet to—

vábbá a (selekme'ny a sértett alkoholfogyasztásával is. ,

A megfigyelt elítéltek 60 százaléka ittas állapotban követte el a bűntettet,.

míg 40 százaléka józan volt (az utóbbiak—ból azonban 18 személy alkoholista, ille—

" Fenti adatokra Bensing és Schroeder (8) hivatkozik.

EGY ÉÉIIAINÁLS'I'ATISZTIKAI VIZSGÁLAT 617

tőleg rendszeres alkoholfogyasztó). A sértettek 42 százaléka volt a cselekmény elkövetésekor ittas. (Bensing és Sohroeder szerint ez az arány 36 százalék.) A jó—

zan sértettek egy része (3%) azonban alkoholista, illetve rendszeres alkohol- fogyasztó.

26. tátíla

A cselekmény összefüggése az alkoholfogyasztással

Összefüggés Tettes Sértett ;

A bűntett elkövetésekor ittas volt ... 197 137 A bűntett elkövetésekor nem volt ittas ... 129 189 Ebböl alkoholista vagy rendszeres alkoholfogyasztó 18 6

Összesen 326 326

A vizsgált esetek 35 százalékában a bűntett elkövetésekorlmind-két, további 32 százalékában pedig egyik fél ittas volt. Az eseteknek tehát mindössze 27 szá—

zalékáról nem állapítható meg az alkoholfogyasztással való összefüggés. Ez lé- nyegében annyit jelent, hogy az alkoholfogyasztásnak az esetek több mint két- harmad részében egyik vagy másik, illetve mindkét félre befolyásoló, esetleg

döntő szerepe van. Az esetek 6 százalékában azonban bár mindkét fél józan, vagy a tettes, vagy a sértett alkoholista, illetve rendszeres alkoholfogyasztó.

Az elkövetőket nemük szerint vizsgálva megállapítható, hogy az ittas álla-

potban elkövetett cselekmények aránya a férfiaknál lényegesen magasabb (660/0), mint a nőknél (12%). A vizsgálat adatai szerint a fiatalabb korcsopontokba tar-

tozó tettesek között a cselekményt ittas állapotban elkövetők aránya magasabb, mint az idősebb korcsoportokba tartozók között. Bár az arány korcsoportonként Változó, a 20—24 éves korcsoporttól az idősebb korcsoportok felé haladva csök- kenés mutatkozik. (Ez lényegében megegyezik az alkoholisták között végzett

megfigyeléseime'l tapasztalt kormegoszlással.)12

A cselekmény motívuma szerint vizsgálva, a legnagyobb arányú (97%) az alkoholos összefüggés a szórakozás közben keletkezett konfliktusoknál. Rendki- vül magas (95%) még az alkoholos összefüggés aránya ott, ahol a bűntett mo—

tívuma a garázdaság.

A cselekményüket ittas állapotban elkövetőket a józan elkövetőkkel az el—

követés napja szerint összehasonlítva megállapítható, hogy ittas személyek

lényegesen gyakrabban követik el bűntettüket vasárnap (32%), mint a józan tettesek (23%). Ez elsősorban a hétvégi pihenővel együttjáró fokozott alkohol—

fogyasztással magyarázható. '

A sértetteknél Végzett vizsgálat eredményét a tettesekével összevetve két szembetűnő különbség tapasztalható. Egyik az, hogy szórakozás közben kelet- kezett konfliktusnál a sértett esetében lényegesen ritkábban áll fenn alkoholos

összefüggés (140/0), mint a tettesnél (97%). A másik az, hogy mig a családi

vitákból keletkező eseteknél a tettes oldalán az alkoholos összefüggés csak 43 százalék, addig a sértettnél ez lényegesen magasabb: 60 százalék. Az eltérések

közül az első aZZal magyarázható, (hogy a szórakozás közben keletkezett vita során a gyakrabban ittas tettesek kevésbé tudnak magukon uralkodni, gyorsab-

ban elragadtatják magukat, és bűntettet követnek el. A második különbség abból

" Dr. Vukooicli György: Az alkoholizmus demográfiai vonatkozásai. Demográfia. 1961. évi 2. sz. 233—234. old. .

'618 '- csom Jozan? un. VAVROIS'I'VÁN

'adódik, hogy a család és az iszákos vagy ittas sértett környezete e'Sértettire'ni—

[tens magatartását megunva a sértettre támd, vagy a sértett durvaságait akarja

az elkövetett cselekménnyel megtorolni. * ' (

Ismert jelenség, hogy a bűnözők a cselekmény büntetőjogi következményeit ' igyekeznek, elkerül-ni. Ennek egyik módja a cselekmény leplezése. Figyelemmel

az emberölés tettesét fenyegető büntetés súlyára, valószínűnek látszik, hogy az ilyen cselekményt elkövető még fokozottabban fáradozik azon, 'hogyf'cselek—

ménye felderítetlen maradjon. Éppen ezért meglepő a vizsgálat során kapott eredmény, mely e feltételezést cáfolja. A __ , ! _ ,

Az elítéltek 84 százaléka semmit sem tett a cselekmény titokbantartása

érdekében, csupán 16 százaléka igyekezett azt leplezni. (A leplezés történhet

az elkövető személyének titokban tartásával, a bűntett %úözán$—'Wejmével,

a sértett holttestének eltüntetésével stb.) A cselekmény palástolására "törekvés

és a büntető eljárás során tett vallomás között összefüggés tapasztalható. A cse- lekményüket leplezőknek közel egyötöde a büntető eljárás során a bizonyíté—

kok ellenére is tagadta cselekményét. Ezaz arány többímintf' hárems'zorosa a

.cselekményüket nem leplezők között tapasztalható hasonló" aránynak;

' - 27. tábla

A leplezés és a. vallomás kapcsolata" '

' Ebből a. cselekményt

Beismerés Ösazamz " ___—"— A -

,V nem leplezte - leplezte __

Teljes ... * ... 157 131 726

Ténybeli, a bűnösség tagadásával . . 142 _ 125 . 17 "*

Tagadás— ... 27 - 17 10

' [Összesen 326 _. , 273 _ v 5 3' "

Érdekes jelenség, hogy ——a tettesek egy része a cselekmény v—elkövetése után

(önként jelentkezett a hatóságoknál. Ez főleg az esetben fordult,,elő, amikor a

tettes és a sértett között komoly érzelmi kapcsolat volt. Ezekbenaz esetekben a

tettes az elkövetett cselekmény súlyával és következményeivel tisztában yol—t, _és feltehetően a bűntudat az, ami elsősorban arra kész-tette, hogy azxelkövetett

bűntettet önként a hatóság! tudomására hozza. Ide tartozik a megfigyeltek 10

száZaléka. Az önként jelentkezés aránya a rokon és a közeli ismerős.,(eberát, _munkatárs stb.) sérelmére elkövetett cselekmények esetén az átlagnál,—gyakoribb.

Ez részben a cselekmény nehezebb leplezhetőségével, részbeni pszichikai ténye-

zőkkel áll összefüggésben. _ - — , .

. . , , — — za. tábla;

Az önként jelentkezés aránya sértettenként_ H

, ' ' ' Ebből az önként Selentkezettek

A sértett _ Össze: mm mm;—-

'. _ száma (százalék) , Rokon ... ' 115 15 ' 13,o

Közeli ismerős ... ; . * 62" 7 — ' , : 11,3 Egyéb ismerős ... , _. . 95 6 — _6,3

Idegen . ... 54 4 7,4

Összesen . 326 . . 32 " , 9,8

— EGY KRDHINÁLSTATISZTIKAI VIZSGÁLAT 619

A cselekmény, illetve az azt megelőző —— gyakran több —— konfliktusból adódó lelki megrázkódtatás hatására a megfigyelt tettesek egy része (150/0) az

öngyilkOSság gondolatával foglalkozott, sőt kísérletet is tett annak végrehajtá- sára. A megfigyeltek egy részénél ez már a cselekmény elkövetése előtt felme—

rült, más részénél a cselekmény elkövetése után, a következményektől való félelem vagy a lelkiismeret-furdalás motiválta az elhatározást; egyes elítéltek-

nél mindkét tényező kimutatható. Az öngyilkossági motívum előfordulása a nők- nél kétszerese (26%) a férfiaknál tapasztaltnak (130/0), és a befejezett cselekmé- nyeknél kétszer olyan gyakori (21%), mint a kísérleteknél (110/0). Az előbbi kü—

lönbség elsősorban a nők érzékenyebb lelki alkatával, az utóbbi a befejezett cselekménnyel általában együttjáró súlyosabb megrázkódtatással magyaráz-

ható.

A vizsgálat anyagából az állapítható meg, hogy az öngyilkosság gondolatá—

val foglalkozók aránya a fiatalabb korcsoportokban az átlag felett van, a 30—39

éveseknél az átlaggal nagyjából megegyező, mig az idősebb korcsoportba tartozó

elítélteknél lényegesen az átlag alatt marad. Ez lényegében megegyezik az ön- gyilkossági kisérletet elkövetők szociológiai megfigyelése során tapasztalt kor—

struktúrával.13

A megfigyelt tettesek 84 százaléka egyedül, 16 százaléka bűntá'rs segitségé—

vel követte el a cselekményt. A bűntársaknak több mint fele a tettes baráti

köréből került ki. A bűntárssal elkövetett cselekmények aránya ott a legmaga—

sabb, ahol az elkövetés motívuma a bosszú (haragos viszony) vagy a szórakozás,

italozás közben keletkezett Vita. Ez utóbbinál a bűntársi kapcsolat úgy jött létre,

hogy a jelenlevők tettlegesen beleavatkoztak a tettes és a sértett konfliktusába.

Az elkövetés szubjektív hátterének felderítése a kriminológiai és kriminál-

statisztikai vizsgálatok'legnehezebb része. A cselekmény motívumára a tettes ——

szinte mindig célzatos —— vallomásából és bizonyos ráutaló körülményekből von-

ható le következtetés. További nehézséget jelent még, hogy az elkövetés mögött

az esetek jelentős részében több motívum szerepel.

Jelen Vizsgálatunk során a kérdőív személyenként több motívum feltünteté—

sére adott lehetőséget. Ezek közül az első helyre az általunk dominálónak ítélt

motívum (került. Az elsőnek feltüntetett motívu—mon túl második motivum a tettesek 32, második és harmadik 6 százalékánál volt kimutatható. Valamennyi motívumot figyelembe véve, első helyen a bosszú, a régebbi eredetű —— de nem családon belüli —— harag áll. Ez a tettesek közel egynegyedénél volt kimu-

tatható. Vita, veszekedés, verekedés (régebbi konfliktus nélkül) állt a tettesek

egyötödének cselekménye mögött. Jelentős a családi konfliktus és a szórakozás, italozás közben keletkezett konfliktusok aránya is. Az előbbi a tettesek 18, az utóbbi 15 százalékának cselekményét motiválta. Rendkívül alacsony viszont az anyagi motivum hatására cselekvő tettesek aránya: 4 százalék. A nemi vágy és a más cselekmény leplezésének szándéka mint motívum elenyésző jelentőségű.

(Az előbbi 2, az utóbbi 3 tettesnél szerepel.)

A most vázolttól eltérő képet kapunk, ha nem valamennyi, hanem csak a

domináló (elsőnek feltüntetett) motívumot vesszük, alapul. Ebben az esetben a

vita, veszekedés, verekedés közben keletkezett szándék hatására cselekvők ará—

nya a legnagyobb (22%). A motívumok között nagyságrendileg második helyen

!! Cseh-Szombathy László— Dr. Heinz Ervin.- Az öngyilkosságok vizsgálata. statisztika!

Szemle, 1965. évi 2. sz. 158—154. old.

" (Egen—Szombathy László: Az öngyilkosság társadalmi jellege. Demográfia. 1963. év! :. sz.,

1 o

620 a csoma! JÓZSEF _ ne. vAvno ISTVÁN

áll a családi konfliktus (a tettesek 20 százalékánál szerepel;, ezután a szórako—

zás, italozásközben keletkezett nézeteltérés következik (a tettesek 18 százaléká—

nál), és csak negyedik a bosszú, haragos viszony (170/0).

29. tábla A motívumok előfordulása

Ebből: ,

Motivum ' "$$$, (Ég,?xá'á másodlagos harmadlagos"

jelentőségű

Nyereségvágy ... 17 15 l 1

Bosszú, harag ... 109 56 49 4

Féltékenység . . . ... 30 18 10 2

Családi konfliktus ... 80 _ 65 9 , 6

Szórakozás, italozás ... 69 59 8 2

Vita, veszekedés ... 90 73 16 1

Nemi vágy ... 2 l -— 1

Más cselekmények leplezése ... 3 * l 2 —'-

Garázdaság ... 20 20 —- -—

Egyéb ... 30, 18 8 4

Összesen 45 0 3 26 1 03 21

A férfi és a női bűnözés struktúrájának eltérése a motívumokban is meg— ' mutatkozik. (Az értékelést bizonyos mértékig megneheziti és az adatok női elítéltekre vonatkozó részének megbízhatóságát csökkenti a női tettesek ala- csony száma. Néhány döntő jelentőségű különbség azonban így is kimutatható.)

A domináló motívumra alapított vizsgálat szerint a családi konfliktus mint mo—

tívum a férfiak 16, a nők 50 százalékánál mutatható ki. (Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a nők által elkövetett emberölések sértettel között a házas- társak aránya is lényegesen magasabb.) Figyelemre méltó továbbá az a körül- mény is, hogy míg a férfiaknál a leggyakrabban szereplő motívumok (vita, szó-

rakozás, bosszú) nagyságrendileg egymáshoz közel állnak, addig a nőknél s

családi konfliktus mint motívum jelentősége messze felülmúlja a többit.

Szórakozás, italozás közben keletkezett ellentét áll a férfi tettesek 20 szá—

zalékának, a női tettesek 6 százalékának cselekménye mögött. Ez a két nem szórakozásai közötti eltérésről korábban [már mondottakkal szorosan összefügg.

A vizsgált esetekben vita, veszekedés motiválta a férfiak 24, a nők 9 százaléká- nak cselekményét. Az a körülmény, hogy a férfiaknál a vita, veszekedés mint motívum aránya háromszorosa a nőknél tapasztalt hasonló aránynak, arra utal,

hogy a férfiak a konfliktusok megoldásának módjaként gyakrabban mennek

el a végsőhatárig, és választják megoldásul a velük szemben álló személy fizi—

kai megsemmisítését (illetve az erre való törekvést), mint a nők.

A motívumokat a megfigyeltek családi állapota szerint vizsgálva, az egyes

csoportok között feltűnő eltérés nem tapasztalható. Említésre méltó azonban, hogy a nőtlenek és hajazdonok között a cselekményüktet féltékenységből elkövetők

aránya (3%) csak fele a házasok között tapasztalható aránynak (7%). A szóra—

kozás, italozás közben keletkezett konfliktusok aránya a nőtleneknél (hajado—

noknál) lényegesen magasabb, mint a lházasoknál, a családi konfliktus mint mo-

tívum Viszont a házasoknál fordult elő gyakrabban. (A többi kategóriába tar—-

tozők motívum szerinti vizsgálatát az alacsony esetszám miatt mellőztük.)

EGY KRTIVIINÁLSTATISZTHKAI VIZSGÁLAT 62 1

A tettes életkora és az elkövetés motívuma között a Vizsgálat adatai szerint speciális összefüggés nem mutatható ki. Ugyanez mondható el az iskolai vég—

zettség és a motívum összefüggéseiről is. Ez utóbbi elsősorban azzal magyaráz—

ható, hogy a megfigyelt tettesek iskolai végzettség szempontjából meglehetősen homogén tömeget alkotnak — a 826 elitéltből 316 személy iskolai végzettsége nem haladta meg a 8 általánost —-— közöttük műveltségi szint tekintetében je—

lentős különbség nincs.

A megfigyelt tettesek egyötödét korábban élet elleni cselekmény miatt már megbüntették (speciális visszaesők). Figyelembe véve, hogy élet elleni bűncse—

lekmények miatt viszonylag súlyos büntetéseket szabnak ki, ez az arány magas- nak mondható, és —- különös figyelemmel arra, hogy a 65 büntetett előéletű személyből 15 már 2 vagy több alkalommal volt büntetve —— úgy tűnik, hogy az ítéletek a speciális prevenció vonatkozásában nem voltak elég hatásosak. A tet- teseket motívumok szerint csoportosítva a speciális visszaesők aránya a garáz-

daság (35%), a bosszú, haragos viszony (320/0) és a vita, veszekedés során kelet—

kezett indulat (220/0) által motivált cselekményeknél a legmagasabb. Ez arra

utal, hogy a megfigyeltek egy része (az említett motivációk hatására cselek—

vők) csak nehezen fegyelmezhető, a társadalom szempontjából komoly veszé—

lyességgel rendelkező személy, akiknél a korábbi büntetés vagy büntetések nem jártak kellő hatással.

, A megfigyelt elítéltek 35 százaléka -— ideértve az alkoholistákat is — szel- lemileg nem teljesértékű. (Az elmeállapotra vonatkozó megállapításunk az igaz- ságügyi orvosszakértők, elmeorvosok szakvéleményén alapszik.) Arányok a fél-

tékenység (440/0), a nyereségvágy (260/0), a garázdaság (300/0) és a családi kon—

fliktus (290/0) motiválta cselekmények elkövetői között a legmagasabb; A sértett

'és a tettes kapcsolata és a cselekmény motívuma közötti szoros összefüggés köz—

ismert és érthető. Az összefüggést a vizsgálat adatai is igazolták. A házastárs, a gyermek, a szülő, a testvér és a rokon (ennek szélső határa a sógor és oldal- ágon az unokatestvér) sérelmére elkövetett cselekmény motívuma túlnyomó-

részt a családi konfliktus. Lényegében ez húzódik meg a rokonok sérelmére

elkövetett bosszú motiválta cselekmények többsége mögött is. Az ismerősök sérelmére elkövetett emberölések (kisérletek) motívuma elsősorban a szórakozás közben keletkezett ellentét és a vita, veszekedés, a szomszéd sérelmére elkövetett cselekményé a vita, veszekedés és a bosszú (haragos viszony); idegenek általában

a vita, veszekedés és a szórakozás, italozás közben keletkezett konfliktus moti-

válta cselekményeknek estek áldozatul.

Hasonlóan szoros összefüggés tapasztalható a motívum és az elkövetés helye

között. (Összefügg a tettes és a sértett kapcsolatával is.) A garázdaság, a vita,

veszekedés és a szórakozás, italozás közben keletkezett konfliktus által moti—

vált bűntetteket túlnyomóre'szt lakott helyen, közterületen (utcán, téren) követ- ték el. (Lásd a szórakozással, italozással kapcsolatosan az elkövetés helyénél mondottakat is.) A családi konfliktussal kapcsolatos cselekményeknek több mint felét a sértett és a tettes közös lakásán követték el. Ahol a motívum a bosszú

(haragos viszony) volt, ott az elkövetés helye legtöbbször az utca vagy tér. és

valamivel kisebb, de egyenlő arányban a sértett lakása és elhagyott, lakatlan hely. A nyereségvágyból elkövetett cselekmények kétharmadát a sértett laká-

sán követték el (a tettes lakásán egy esetben sem).

Az elkövetés ideje és a motívum között kimutatható bizonyos kapcsolat.

A szórakozás, italozás közben keletkezett ellentét hatására elkövetett és a garáz—

daság motiválta cselekmények között a hét végén (szombaton és vasárnap) el—

622 csom JÓZSEF — im. VAVRÓ ISTVANM

követett cselekmények aránya magasabb (54, illetve 50 százalék), mint a többi"

cselekménynél (40%). Míg a szórakozás motiválta cselekmények 71 ésa garáz;—

daság motiválta cselekmények 60 százalékát 18 és 24 óra között követték el, addig a többi cselekménynél ez az arány csupán 43 százalék. .

Ismert, hogy az emberölések több mint felében a cselekmény nem a tettes és sértett között első ízben kirobbanó konfliktus eredménye, hanem azt több—

kevesebb korábbi súrlódás előzi meg. Ezek súlya változó lehet, az egyszerű be—

csületsértéstől az életet komolyan veszélyeztető cselekményig az esetek széles

skáláját fogja át. Az előzetes súrlódás aránya motívumomként különbözőg—az átlagot (540/0) lényegesen meghaladó arányt a bosszú, haragos viszony (840/0), a féltékenység (830/0) és a családi konfliktus (780/0) motiválta cselekményeknél

találtunk.

A tettesek 21 százaléka a cselekményt előkészület után követte el. Az elő—- készület aránya az átlagot lényegesen meghaladja a nyereségvágyból (53%), a

féltékenységből (390/0) és a bosszúból (450/0) elkövetett bűntetteknél.

A kezdeményezőnél a _motívumok vizsgálata szerint inkább az előkészület-—

nél, mint az előzetes súrlódásnál tapasztal—ható tendenciák érvényesülnek. A kez——

deményező tettesek aránya az átlagot (620/0) azoknál a motívumoknál haladja meg lényegesen, ahol az előkéSzületek aránya is magas volt. Ezek a motívumok a féltékenység, a nyereségvágy és a bosszú. Itt a kezdeményező tettesek aránya

94, 93 és 79 százalék. [Magas ezaz arány (90%) még a—garázdaság motiválta

bűntetteknél is, ahol pedig az előzetes súrlódás és az előkészület aránya is rend—

kívül alacsony. Mindez elsősorban a szubjektiv háttér speciális jellegével függ

össze.] Az elkövetésnél alkalmazott eszközök aránya motívumonként változó.

Azoknál a motívumoknál azonban, amelyeknél az indulatoknak fokozott szere—

pük van, a mebkéssel elkövetett cselekmények aránya az átlagot (470/0) lénye-—

gesen meghaladta. Ezek a motívumok a szórakozás, italozás közbeni vita vagy a

tettlegesség és a garázdaság. Az előbbinél a zsebkés alkalmazásának aránya 73, _

az utóbbinál 75 százalék. ; —

A motívumok vizsgálata során tapasztaltakat összefoglalva megállapítható, hogy a motívumok köre a szubjektiv emberi indulatok és érzelmek olyan skálá—

ját fogja át, hogy kategorizálásuk az árnyalatok nagy száma miatt csak nehe-

zen lehetséges. A cselekmények legtöbbször több, egymáshoz kapcsolódó szub- jektiv motívum hatására jönnek létre, és az egyes szubjektív motívumok sem jelentkeznek tiszta formájukban. A motívumok, a tettes és a cselekmény más ismérvei közötti kapcsolat meghatározása és a tipikus formák kialakitása csak

bizonyos -—-— eléggé tág —— határok között történhet.

A BÚNTETÓELJÁRÁS ADATAI

A speciális és generális prevenció annál hatékonyabb, minél gyorsabban kö—

veti a bűntettet a szankció. Ez különösen így van olyan kiemelkedő veszélyes-

ségű bűntetteknél, mint az emberölés. Az elkövetés és a jogerős elbírálás között eltelt idő vizsgálata azonban arra utal, hogy az emberölés miatt indult ügyek—

ben ez az idő az átlagosnál hosszabb. Míg ugyanis 1962—ben a közvádas bűn——

tettek miatt indult eljárás a bűntett elkövetése után átlag 9 hónappal —— ezen belül a (személy elleni bűntettek esetén 7 hónappal —— jogerős befejezést nyert, addig az emberölésnél ez az idő csaknem 1 év volt (11 hónap). Száz tettes közül 18 ügyében hat hónapon belül, 53 ügyében 65—12 hónap közötti, 16 ügyében 12—18 hónap közötti, 5 ügyében 18—24 hónap közötti időtartam alatt és 8 ügyé-k

ben két évet meghaladó időtartam alatt fejezték be az eljárást. A rövidebb

EGY KÉIMINALSTATISZTKAI VIZSGÁLAT 623

időtartamú eljárások aránya a gyermekölések, valamint az emberölések tette-—

seinek esetében magasabb, mint az emberölés kísérlete miatt elítélteknél. Az em—

berölések és gyermekölések mintegy háromnegyed részében fejezték be az eljá-

rást 1 éven belül, míg az emberölés kísérleteinek csak kétharmad részében.

Az emberölés bűntette miatt elítélt tettesek egynegyede terhére a bíróság

ugyanabban az ítéletben több bűntettet —— bűnhalmazatot —-—— állapított meg.

A többrendbeli cselekmények közül homogén halmazat a tettesek 7, 2 százaléká-

nál, heterogén halmazát pedig a tettesek 18,1 százalékánál fordult elő. Az elkö—

vetett bűntettek rendbelísége a homogén halmazatok esetében a következő- képpen alakult.

30. tábla

A tettesek száma homogén halmazat szerint cselekményenként

Ebből a cselekmény

többrendbeli cselekmény esetén

Cselekmény 1333]: a második cselekmény

egyrendbeli

— emberölés

emberoles kísérlete gyermekülés

Emberölés ... 1 07 101 2 4 -—

Emberölés kísérlete ... 219 203 l 15 —

Gyermekölés ... 23 20 —- —— 3

Összesen 3 49 3 24 3 1 9 3

A tettesként felelősségre vont 349 elítélt összesen 373 bűntettet követett el 363 személy sérelmére. Leggyakrabban az emberölés kísérlete esetében fordult elő, hogy egy tettes többrendbeli kísérletet követett el, illetve több tettes egy sértett sérelmére követte el a cselekményt. A többrendbeli és a több tettes által elkövetett cselekmények figyelembevételével az összes bűntettek száma az el-' ítélt személyek számát 7 százalékkal, a sértettek számát pedig 3 számlákkal

haladja meg. 3 tábl

1. a

A tettesek, a bűntettek és sértettek száma cselekményenként

Az elkőve tett

A tettesek A sértettek

Cselekmény bűntettek

s záma

Emberölés ... l 07 109 104 * Emberölés kisérlete ... 2 l 9 2 36 231

Gyermekölés ... 23 28 28

Összesen 3 49 3 73 3 6 3

Heterogén halmazatot a tettesek 18,1 százalékánál állapított meg a bíróság.

Ez az arány a befejezett cselekmények tetteseinzél 22,4, a kísérletek esetében pe—

dig 4,4 százalék.

A heterogén halmazatként elbírált bűntettek többsége nem kapcsolódott köz—x

vetlenül a tettes fő cselekményéhez,ü1anem a már korábban elkövetett és a nyomozás során a hatóság tudomására jutott egyéb bűntettekre vonatkozott Ezek az esetek leggyakrabban a közbiztonság és közrend elleni, illetve a va—

624? csom JÓZSEF -— DR. VAVRÓ ISTVÁN

gyon elleni bűntettek (társadahni tulajdón, illetve személyek javai—elleni bűn-—

tettek) voltak.

. , A vizsgálat anya—gában szereplő tettesként felelősségre vont személyek 981 százalékával szemben a bíróság szabadságvesztés büntetést, 2 százalékával szem—

ben halálbüntetést szabott ki. A tettesek csaknem felét (48,7 százalékát) 2 évi,

illetve 2 éven aluli szabadságvesztésre, egynegyedét 3—6 év szabadságvesztésre és valamivel több mint egyötödét 6 évi, illetve 6 évet meghaladó szabadság—

vesztésre ítélték.

A tettesek csaknem 90 százalékával szemben a bíróság végrehajtható sza- badságvesztés büntetést szabott ki, az esetek 10 százalékában pedig a szabadság—

vesztés végrehajtását az elkövető személyi körülményeire, valamint az elkövetett bűntettre figyelemmel felfüggesztette. Az 1 évnél hosszabb, de 2 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtását az esetek 1 százalékában felfüggesztették.

A befejezett cselekmények tetteseinek 94,4 százalékával szemben szabott

ki a' bíróság szabadságvesztés büntetést és 5,6 százalékával szemben halálbün-

tetést. Az esetek 10,3 százalékában 2 évi, illetve 2 éven aluli szabadságvesztésre, egyötödében 2—6 évi és csaknem kétharmadában 6 évi, illetve azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték a tetteseket. A büntetés végrehajtásának felfüggeszté—

sére az esetek 3,7 százalékában került sor.

Az emberölés kísérlete miatt elitélt tettesek közül csak egy személlyel szem—

ben szabtak ki —— két rendbeli különös kegyetlenséggel elkövetett kísérlet miatt

—- halálbüntetést. A szabadságvesztésre ítéltek csaknem kétharmda 2 évi, il- letve 2 éven aluli büntetést kapott, és csak egyharmadának bün—tetése volt en-

nél súlyosabb. Az esetek 11,4 százalékában a szabadságvesztés büntetés Végre-

hajtását felfüggesztették.

A gyermekölések tetteseinek 95,7 százalékával szemben 2 évi, illetve 2 éven aluli szabadságvesztést szabtak ki. Az esetek 26 százalékában a büntetés végre-

hajtását felfüggesztették.

az. tábla A főbüntetések megoszlása cselekményenként

Emberölés Emberölés kísérlete Gyermekölés

Fóbüntetés* ebból !el- ebből fel- ,, bból i l-

ösüzeien függesztett összesen függesztett osszesen fliggeszeítt

Halálbüntetés ... 6 — 1 __ __ _

Szabadságvesztés ... 101 4 218 25 23 5

Ebből :

30 nap —— 6 hónap ... —— — l 1 2 2 1

6 — 12 hónap ... 2 1 26 4 2 2

1 év ... 3 3 33 15 8 3

1 — 2 év ... 2 —— 39 3 9 _

2 év ... . 4 -— 28 1 1 —

2 —— 3 év ... 7 —— 38 _ _ _

3 —— 6 év ... 15 — 28 —— 1 ..

6 — 1 2 év ... . . 51 — l 1 —— _ ..

l 2 —— 15 év ... l 6 -— 3 —— _ __

15 év és több ... l — 1 __ .. ' __

Összesen

1 07 4 219 25 23 6

* A büntetés mértékére vonatkozó csoportok határesetei (kerek 6 hó, 12 hó stb.) az ala- csonyabb csoportban szerepelnek, kivéve az 1 évi és a 2 évi szabadságvesztéseket; amelyeket külön csoportba soroltunk.