A lélekszám alakulása a főváros környékén

NÉPESSÉG, KÖZEGÉSZSÉG

A lélekszám alakulása a főváros környékén.

Ije'volution du nombre des habitants aux environs de Budapest.

Résumé. Autour de Budapest, plusieurs loca—

lite's ont des rapports si intimes avec la capitale gu,on dirait gulelles sont des faubOlll'gs- D"

rapide progrés y fait, la Statistigue officielle hongroise rendait compte régulierement, surtout d'apre's les résultats des Recensements. Jusgu'ici, faute dtune réglementation administrative adéguate, elle entendait par Grand Budapest ,,statistigue", la capitale avec 22 localités (communes ou villes départementales) situe'es autour dlelle.—Pendant les deux derníéres années, pour des raisons d,urbani—

sation, la compétence du Conseil des Travach Pu- blics de Budapest a été étendue d'abord a 24 loca—

liter. suburbaines, et ensuite a 22 autres localite's de cette sor-te.

Aujourdihui encore, il est nécessaire dyoffrir des renseignements sur le Grand Budapest ,,statis—

tigue", pour permettre des comparaisons avec le passé (tableau 4). Mais pour des raisons d*ordre pratigue, il importe particuliérement d'indiguer, afin de faire voir le progrés démographigue des environs de Budapest, les chiffres des 46 loca—

lités (24—1—22) mentionnées plus haut (tablenux

! et 2). Et, pour compléter les renseignements, il convient de parler aussi de 47 autres communes situées plus loin (tableau 3), auxguelles Ia compé—

tence du Conseil des Travauyc Publics de Budapest a été également étendue, pour limitet une subur—

banisation excessive et désordonnée. En outre, le bourgmestre de Budapest ayant propos-é, lui aussi, naguére, de résoudre la guestion da Grand Bada- pest, en recommandant notamment d'anneacer 25 localite's suburbaines, il est instructif de se rendre compte des chiffres de'mographigues ;]

(tableau 4).

Ouelle gue soit la catégorie prise pour base, les chi/fres de nostableaua: montrent tous, depuís1869, et méme de 1930 a 1941, un puissant progres aux environs de Budapest. Surtout ces derniers temps, liaccroissement de la population y dépassait, guant ri son rytltme, et méme parfais absolument, celui de la capitale. Naturelleme'nt, ce progrés,'gui sie'tendait de plus en plus" a'utour de Budapest, aecusait gű et la des íluctuations,sensibles, dues au développe- ment ,progressif de certaines A localite's subur—

baines, a la creation de fabrigues et a de nou—

velles votes de communication. [! est () remarguer glfaux envir'ons de Budapest, l'accroissement na- turel de, la population était insignifiant; ta grande augmentation du nombre des habitants y tenait, pijesgue complétement, a des immigrations.

Cette grossvev agglomération centrale, _gui' com—

prerid _1'83 million d,habitants (si on compte avec relatifs

Budapest les 46 comrnunes indiguées plus haut), a

par rapport au teste du pays, une importance gran-

dissante pour le nombre et Paccroíssement effectif de la population. ,

*

A napilapok a közelmultban ismertet—

ték Szendy Károly dr. nagyszabású tanul—

mányát, melyben Budapes-t polgármestere a székesfővárosnak szorosabb környékével való egyesítésére, a Nagy—Budapest pro- bléma megoldására kidolgozott javaslatait tárta elő. Ezzel ez az esztendők, sőt évtize- dek óta napirenden lévő, országos súlyú és egyre időszerűbb, de nem könnyü kérdés az érdeklődés homlokterébe került. A ta- nulmány nyom-án élénk vita alakult ki.

Az alábbi —-— már korábban megírt _ so—

roknak és a polgármesteri elgondolás szel—

lemében most csupán kiegészített tábláza- toknak nem az a célja, hogy az egyre tartó vitába új színt vigyenek be. Hiszen a sta—

tisztikának nem legfőbb feladata, hogy az ily, sokszor politikai térre tévedő megvita—

tásokba bekapcsolódjék, hanem sokkal in-

káblb az, .hogy minél rendszeresebben és

következetesebben tárja fel a népességi, társadalomgazdasági és kulturális életjelen—

ségeket. Minthogy a főváros körül kibonta—

kozó nagy népfejlőde's gazdasági és egyéb velejárói révén legújabbkori demográfiánk egyik különösképen szembeötlő és kima—

gasló jelentőségű folyamata, kötelesség—

szerű és immár tradicionális munkátrvé'g- zünk akkor, amikor e jelenség alakulását

—— bár csak szűk keretek közt — ra régibb és újabb adatok nyomán vázoljuk.

Az 1941. évi népszámlálás előzetes ered—

ményeinek ismertetése során nagy voná—

sokban már képet adtunk a ,fővároskör—

nyéki település-ek népességfejlődésérő—lf) Ezt a képet most (hosszabb időszakra kiter—

jed—ő és területileg is kibővített adatsorok- kal egészítthetjiik ki. *

,—A magyar statisztika több mint egy emberöltő óta okkal—joggal fordít nagy*

gondot a budapestkörnyéki népességfelihal—

mozódás méreteinek s hullámzásának pon—

1) Thirring Lajos dr.: Az_1941. évi népszámlá- lás előzetes eredményei. M. Stat. Szemle 19441. §,va 1557—187. I.; V. ö.- főlegva 174—177, lapon.

3247

7. szám ———382—

1942.

tos és részletes megrögzítésére?) Az orszá—

gos és a székesfővárosi statisztikai kiadvá—

nyok az elővárosias népesedés szinte leg- első pillanatától kezdve feljegyezte'k és megvilágították a fejlődés jellegzetesebb mozzanatait. A hivatalos statisztika e rend- szeres tájékoztató munkájának alighanem van némi része abban, hogy a kormányzat és közigazgatás oldaláról előbb egyre foko—

zódó érdeklődés nyilvánult meg az élet min- den terrénumán amúgy is folyton növekvő súllyal jelentkező nagylbu-dapesti probléma iránt, majd pedig egyes rész'letkérdései te- kintetében a gyakorlati megoldásra is meg- tétettek az első lépések.

A Budapest körül észlelt igen erős iramú fejlődés statisztikai nytotmonkísérését meglehetősen megnehezítette az, 'hogy nem állottak rendelkezésre biztos közigazgatási t—ámponto-k, amelyek alapján a székesfővá—

ros környékéhez számítható községek körét egyöntetűen és pontosan meg lehetett volna határozni. A régebbi statisztikai adatközlé—

sek ezért megielhetősen elütő területre ter- jeszkedtek ki. Ezen a téren csak az 1920.

évi népszámlálás idevágó adatainak köz—

lésekor történt változás. Ettől az időpont—

tól kezdve ugyanis az összehasonlíthatóság biztosítása és az egyö-ntetűség megőrzése Céljtálból a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal és Budapest székesfőváros Statisz—

tikai Hivatala általában a következő 22 elő—

városi számította —— a székesfővároson kí—

vül — az á. n. statiszlilmi Nagy—Buda—

pesthez:

1. Alag 12. Rákoshegy

2. Újpest mv. 13. Pestszentlőrinc mv.

3. Rákospalota mv. !4. Kispest mv.

4. Pestújhely lö. Pestszenlerzsébet mv.

5. Rákosszentmihály 16. Csepel

6. Cinkota l7. Nagytétény

7. Mátyásföld 18. Budatétény

8. Sashalom 19. Budafok mv.

9. Rákoscsaba 20. Albertfalva 10. Rákosliget 21. Pesthidegkút 11. Rákoskeresztúr 22. Békásmegyer

A városoknak és községeknek. erre a körére korlátozott vizsgálódás az előváro—

sias fejlődést elég híven ábrázolta. A Buda—

pestről kitelepedő, valamint a Nagy—Buda—

pest felé áramló néptömeg azonban újab—

ban a környéknek egyre távolabbi telepü- léseit is ellepte s ezekrnek a néptömörii'ltések—

nek a lélekszámát is itt—ott szinte amerikai ütemetkben szöktette fel. Ezért a statisztikai

1) Ennek szükségességéről többek közt a ,.Miért szerepel a Pestkörnyék

adatközlések egy része nemcsak a főváros tőszomsze'dmigában elterülő községekre, ha—

nem egyes messzebb/ekvő tömörülésekre is kiterjeszkedettf)

Időközben a minden korlát és központi útmutatás nélkül sokszor nem gazdaságos formát öltő fővároskörnyéki m-éptömörüle's bizonyos mértékű irányítása és szabályozása múlhatatlanul szükségesnek mutatkozott.

A közelmultban a városfejlesztésröl és az építésügyről szóló 1937 :VI. törvénycikk alapján több rendelet jelent megf) melyek a közmunkatanács hatáskörét egyes vonat—

kozásokban kiterjesztették a fővárosunkat körülölelő területre.

Ezek a rendeletek az emlitetttörvény szempontjából 46 várost és községet soroz—

tak Budapest környékéhez. A 46 előváros—

nak tulajdonképen ugyan mindegyike egy—*

forma alkotóne'sze a főváros környékének, ezek a települések mégis két övezetbe fog—

lalhatók össze; az első 24 elővárosnak a székesfőváros környékéhez sorozása'a) ugyanis időrendben lényegesen megelőzte

a következő 22 elővárosét4) s ez az időbeli

különbség területileg és lényegileg egyaránt szorosabb és szervesebb kapcsolato—t fejez ki. E szerint közmunkatanacsi vonatkozás—

ban a legszorosabban Budapest környéké—

hez számítható (( következő 24 város és község.-5)

l. Újpest mv. 13. Pestszentlőrinc mv.

2. Rákospalota mv. 14. Kispest mv.

3. Pestújhely 15. Pestszenterzsébet mv.

4. Rákosszentmixliály 16. Pestszentimre

5. Cinkota 17. Soroksár

6. Mátyásföld 18. Csepel

7. Sashalom 19. Nagytétény

Bi Rákoscsaba 20. Budatétény 9. Rákosliget 21. Budafok mv.

10. Rákoskeresztúr 224 Albertfalva lt. Rákoshegy 23. Pesthidegkút

12. Vecsés 24. Békásmegyer

A további 22 község fővárosunkkal va—

lamivel lazábban függ össze:

!. Budakeszi 3. Törökbálint

2. Budaörs 4. Nagykovácsi

1) V. 6 pl. ,,Budapest távolabbi környékének népesedése" (M. Stat. Szemle 1927. évf. 1099—1126.

l.) és ,,Főva'rosunknak' és környékének újabb fej—

lődése" (M. Stat. Szemle 1931. évf. 240—261. l.) c.cíkkeinket.———L. M. Stat. Szemle 1941. évf. 175—

176. l. is.

2) Mégpedig e törvénycikk 2. §—ának (7) be—

kezdésében kapott felhatalmazás alapján.

3) Ez a 33/1938. (a Dobogókő tekintetében pe—

diga88.310/1938.) B. M. sz. rendelet alapján történt.

4) Ezek a 122.549/194t. (ill. Dunaharaszti már a 103.039/1938.) B. M. sz. rendelettel soroztattak Budapest környékéhez.

——383—— ¹⁹⁴² 7. szám

5. Solymár 14. Felsőgöd

6. Pilisborosjenő 15. Alsógöd

7. Uröm 16. Alag

8. Pilisvörösvár 17. Dunakeszi 9. Pilisszentiván 18. Fót

IO. Pomáz 19. Csömör

tt. Szigetmonostor 20. Kistarcsa 12. Budakalász 21. Nagytarcsa 13. Csobánka 224 Dunaharaszti

vgy újkeletű kormányzati intézkedésl)

az 1937 :VI. törvénycikk egyes rendelke—

zéseit Pest—Pílís—Solt—Kiskun vm. és Fejér vm. következő 47 községére is kiterjesz—

tette:

t. Bia 2.5. Zsámbék

2. Torbágy 26. Gödöllő

8. Páty 27. Kerepes

4. Telki 28. lsaszeg

5. Budajenő 29. Pécel

6. Tök 30_ Maglód

7. Perbál 31. Tápiósáp

8. Tinnye 32. Tápiós-iily

9. Piliscsaba 33. Mende

lO. Klotildlíget Il . Gyömrő tt. Pilisszántó 35, Péteri 12. Pócsmegyer :ltt. l'leser 13. Tahitótfalu 37. Ullő

14. Visegrád 38. Monor

15. Dunabogdány 39. Alsónémedi 16. Kisoroszi 40. Ócsa

17. Sződ 41. Tököl

18. Váchartyán 42. Szigetszentmiklós

19. Vácrátöt 43. Taksony

20. Örszentmiklós 44. Érd

21. Csomád 45. Diósd

22. Veresegyiház 46. Százhalombatta

23. Szada 47. Tárnok

24. Mogyoród

A törvényes rendelkezések a községek—

nek erre az utóbbi körére egészen más szempontokból terjesztettek ki, mint a fő- város-környékéhez sorozott 46 városra és községre. A cél itt éppen a szertelen elő- városiasodás megakadályozása volt; .az okoknak egész sora kívánja meg azt, hogy az elővárosias fejlődés a 46 valóban főváros—

kömiyiékinek tekinthető községre koncent—

rálódjék; annál is inkább, mert e 46 köz- ségen innen, székesfővárosnnk kiterjedt kiiltelkén a zöldterületek, ipari negyedek stb. leszámításával is bőséges hely áll még az országos központba gravitfálók megtele—

pedésére.

A csak körvonalakban vázolt kormány- zati intézkedések a statisztika számára is kijelölik a Budapest környékére vonatkozó megfigyelésekne'l ezidőszerint követendő utat.

Az említett rendelkezések egyébként még távolról sem jelentik a nagybudapesti

*) Ez az intézkedés a 122.330/194i. E, M. sz.

rendelet volt. A felsorolásban a községek a rende- letben megjelölt sorrendben sorakoznak.

probléma végleges megoldását. Igen fontos statisztikai követelmény tehát, hogy az adatok feldolgozása és közlése községi rész- letezésben történjen meg; ezzel azt érjük el, hogy bármilyen változás következzék is be a főváros *környékéhez sorozott községek tekintetében, illetőleg bármilyen irányban csapjon túl az elővárosias fejlődés a kije- lölt határvonala—kon, a statisztika a községi ada—tok egyszerű átcsoportosítása vagy ki—

egészítése révén azonnal és könnyűszerrel hozzásimuthat majd az esetleges újabb köz—

igazgatási rendelkezéshez, illetőleg a meg—

változott fejlődéshez.

Az így községenkint tagolt adatok cso- portosítása és összefoglalása szempontjából természetesen jelenleg az 1937:Vl. törvény- cikk alapján kiadott rendelkezésekhez a legcélszerűbb alkalmazkodni. E szerint Budapest környékéhez —— illetőleg Nagy—

Bu—dapesthez —— a felsorolt !:6 községet kell

számítani (utóbbihoz természetesen a szé—

kesfőviárossal együtt); az említett okokból a leghelyesebb, ha a 46 elővárost — mint jeleztük ——— két övezet szerint tiagoljnk.

A nagybudapestí vizsgálódásokat lényegileg erre a területre (Budapest 4— a 24 és 22 köz—

ség) lehet korlátozni. Tekintettel azonban arra, hogy a Fővárosi Közmunkák Taná—

C.Silntak hatásköre egyes vonatkozásokban lOVáibhl 47 községre is kiterjesztetett és mert az elővárosias fejlődést teljesen meg- merevíteni nem lehetll s a 47 település né—

melyike (pl. Érd és Diós-d) máris határo—

zott fővároskörnyéki vonásokat tükröz, ki- egészítésképen legalább is a főbb eredmé—

nyeket () községek e távolabbi koszorújáröl is érdemes összefoglalni.

Egyelőre azonban az ú. n. statisztikai Nagy—Budapest fogalmától sem szakadha—

tunk el teljesen. A korábbi időpontokról ugyanis egyes adatok nem községenkint, hanem egybefoglalva, az egész nagybuda—

pesti előváros-koszorúról egy tételben álla- nak ren-delkezésre. Ezért és az előző adat- közlésekket való egybevetés céljából is szűk- séges, hogy a régi községesoportosításnak megfelelő főbb eredmények szintén meg—

állapíttassanak. A megfelelő adatok kiszá—

mitása nem is ütközik nehézségekbe, a községek kellő csoportosítása útján ugyanis mind az 19371Vl. törvénycikknek, mind

pedig a régebbi statisztikai tagolásnak meg- felelő végeredményeket párhuzamosan meg—

kaphatjuk.

1) E 47 községből történhet meg a főváros kör- nyékének esetleg szükséges kikerekítése is.

24*

7. szám —384— 1942

Budapest környékének a közmunka- tanácsi és statisztikai alapokon nyugvó megvilágításán felül még a székesfőváros polgármesterének tanulmányában körvona—

lazott Nagy—Budapestre vonatkozó eredmé—

nyek egybegyűjtése is szükséges. Ez azon—

ban nem jelent súlyosabb feladatot, mert Szendy Károly dr. elgondolása szerint Budapesthez az első alkalommal a Fővá—

rosi Közmunkák Tanácsának hatáskörébe utalt 24 községen kívül még csupán Buda- keszit kellene csatolni?) A szűkebb érte—

lemben vett közmunkatanácsi Budapest- környék és a polgármesteri elaborátumban Nagy—Budapesthez vett elővárosok koszo- rúja tehát csaknem tökéletesen megegyezik.

*

A Budapest környékének népességfejlő—

désére jellemző adatok bemutatására a fenti keretekben keniilhet sor. Ezúttal a több népességi eredmények egyszerű össze—

foglalására kell szoritko—znunk. Mind a ré—

gibb, mind az újabb lélekszámeltolódások—

ról a Szemle már ismételtenf) így az 1941 évi népszámlálás első adatainak közlésekor is megemlékezett?) Részletfejtegetések he—

lyett tehát a korábbi adatismertetésekre utalunkf)

Az 1. sz. táblázat Budapestnek és —— két csoportban —— a 46 fővároskörnyéki köz—

ségnek a lélekszámalakulásám legjellem- zőbb ladatokat tárja elő. A tábla kiterjesz- kedik a területnagyság és a nyers népsűrű—

ségi arányszámok közlésére is; megjegy- zendő azonban, hogy az utóbbi adatoknak városias településeknél nem túlságosan nagy a jelentősége, mert a népsűrűségi arány a sűrűnlakottságról, a zsúfoltság kisebb—nagyobb fokáról a községek elütően nagy hatá-ra s eltérő települési jellege és építkezési módja miatt csupán halvány ké—

pet nyujt. A népes-ségfejlődés az épület—

1) Újságközlésekből kitetszően a tanulmány étr- telmében Budapesthez volna csatolandó ezenfelül Nagykovácsi egy része, továbbá Solymártól a szó- kesfővárosi erdőterület és a szentendrei sziget déli csúcsán lévő vízmű; ezeknek a részben lakatlan, vagy alig lakott és csak Nagykovácsi részeit ille—

tően népesebb területdarabkáknak statisztikai szám- bavételét egyelőre elbanyagolhatjuk.

2) L. főleg M. Stal, Szemle l926. évf. Úti—1411,

1927. évf. 1099 1126, 1931. évf. 240—261. és 1940.

évf. 1—18. 1.

3) V. 6. M. Stat. Szemle l941. évf. 155—187. 1.

4) Ezenkívül v. ti. még: Thirring Lajos dr.:

szám alakulásával is szorosan összefügg;

táblázatunk ezért a lakóházak 1910., 1930.

és 1941. évi számát is kimutatja. A nép- számlálási kötetek visszatekintő táblázatai 1869—ről, 1880—ról és 1890—ről közs—égenkint a polgári népesség, a századforduló utáni népszámlálásokról pedig az összes lakosság számát adják meg; a tábla ennek megfele—

lően sorolja fel az idevágó lélekszámered—

ményeket; az 1890—1900. évi tényleges népszaporodás mérőszámainak helyesebb kiszámítása céljából azonban 1900—ról mind a polgári, mind pedig az összes népesség számát is felöleli. A polgári és katonai la—

kosok száma egyébként a mult században a budapestkörny-éki települések túlnyomó—

részében egybeesett (katonai népesség az akkor még jelentéktelen (helyiségekben egy—

általában nem, vagy elhanyagolhatóan kis színnbanJ volt); az 1869—1941. évi népsza—

porodási adatokat tehát ez a körülmény csupán Budapesten érinti. A hét évtizedes időszak népfejlődési arányszámait a tábla nemcsak összefoglalóan és évtizedenkint, hanem két, (bár nem teljesen egyező -—— egy 31 és egy 40 éves —— szakaszra bontva is bemutatja. A tényleges szaporodás tényezői—

ről: a természetes szaporodásról és a Dán—

dorlási kűlönbözetről is nyujt az összeállí—

tás adatokat. Az 1910—1920. évi természe—

tes szaporodás számadatai tudvalévően nem adnak hű képet a viszonyokról, mert meg- állapítások a háborús veszteségek figye-

lembevétele nélkül történt; a természetes szaporulatot és a vándorlási egyenleget ezért az ősszeállítás Csupán a századforduló utáni, valamint az 1920—1930. és 1930——

1941. évi időszakról közli. Ezzel kapcsolat—

ban rá kell mutatni arra is, [hogy a termé- szetes szaporodás adatai nem a lakomát—pes—

ségre vonatkoznak; már pedig az adatok értékét erősen befolyásolja az, hogy a szülő—

intézettel, kónházzal b'írwó településekben tudvalevően igen sok a nem helybeli szii—

elött és halott, Viszont az olyan helyeken.

ahol ily intézm-ények nincsenek, a születési és a lhalálozási mozgalom kimutatása a ma- sutt megszületett és elhalt lakosok száma—

nak figyelmen kívül hagyása miatt hiányos.

Mindez nemcsak a természetes szaporulat—

nak, hanem a tényleges és természetes sza—

pero-dás különbözetének: a vándorlási nye—

reségnek vagy veszteségnek az adatait is itt-ott lényegesebb mértékben eltorzítjafl

7. szám —— 385 —— 1942 Teljesség kedvéért a tábla még a két nem ben is már közel háromszázezres —— lakos—

arányát (a nők számát ezer férfire) is közli a világháború előtti legutolsó, valamint az

1.930. és 1941. évi népszá'mlálásokról.

A fővárosban és környékén észlelt ha—

tározott irányzatú népesedésről átfogó ké—

pet nem a községi, hanem .az összefoglaló adatsorok nyujtanak. Érdemes ezért ezeket a részlet-táblából kiemelve is szemügyre venni. Az idevonatkozó összefoglalásnál (2. tábla) Budapest 1869., 1880. és 1890.

évi lélekszáma az 1. táblától eltérően nem a polgári, hanem, —— ami helyesebb -—— az összes népességre vonatkozik; Budapest és környékének ne'pszáma tehát lényegileg szintén az összes népességre jellemző adat—

nak tekintendő.

A fővárosunkban és környékén bekövet- kezett hatalmas arányú fejlődés a tábla szinte mindegyik adatából kiviláglik; csu—

pán egy—egy évtizedben maradt, de csak Budapesten és a távolabbi községkoszorú- ban 10% alatt a népgyarapo—dási hányados.

Az általában igen lendületes fejlő—désfolya—

mat önmagában véve kétségtelenül örven- detes; népünk kissé túlzott mértékű köz—

pontba'özönlésének azonban vannak komoly árnyoldalai is. A temnészetes szaporodás rovatában kimutatott eredm-ény például saj- nálatosan gyenge: nemcsak a fővárosnak közvetlenül a századforduló után is még kielégítő természetes népességi többlete zsu—

gorodott össze teljesen, hanem .az előváro—

siasodás előbbreh—ala—dása folytán ——a szom—

szé-dos és a távolabbi övezetben is megfi—

gyelhető ez a jelenség. Ma már egyedül a vidéki néptömegek betódulasa szökteti év—

tizedről—évtizevdre előbbre az ország szívé—

ben tömörült népesség számlát; sajnos azon—

ban az elváro-siasodott lakosok körében kö—

vetkezetesen és megtelepedésü—ket követően szinte azonnal megcsappan az élveszületési arány. Nagy—Budapest tehát nemcsak fel—

szívója, megőrz-ője, megélhetéshez, munká- hoz juttatója a vidéki néptömegeknek, ha- nem egyben a néperő .korlátlanatbb érvé—

nyesülésének akadályozója, megfékezője is.

Ez a már korábban is észlelt tulajdon-sága most fokozott erővel jelentkezett.

A népgyarapodás szám szerint végered—

ményben Budapesten volt a dominálóbb:

1869 és 1941 közt csaknem 900000 fővel nőtt meg fővárosunk lakossága; a környé- ken ennél kevesebbre: 600000 lélekre rúg a— 71 év alatti népnövekedés. Míg azonban székesfővárosunknak az — igaz, hogy 1860—

száma megnégyszereződött, addig a körny—é- ken az 1869. évinek tízszeresére ugrott a népesség száma. Különösen a tipikusan elő—

városias első övezet 24 településén volt szen- zációs ütemű a népfejlőldés.

A tényleges népszaporodásból egyébként egyre több jutott a gyorsan benépesedő kör—

nyékbeli városokra és községekre; sőt volt olyan évtized, amelyben az alábbi adatok- ból kitetszőeu a Budapesten és környékén bekövetkezett népességfelhalmozódás ma—

gyobbik fele jutott az elővárosokra:

Budapestnek és környékének tényleges nép- szaporodásából

,. , 1124 ia?) legyüttafiö

, afova— ——n— , _ -w—————

Evtized, rosra kornyekbelt községre összesen

időszak .a) _M-WM (la—native

JufO't (lla) [ mb) ! (llaJrIIb)

s z a z a 1 é k

1869—1880 870 102 28 ] 130 100 0

1880—1800 81'0 15'9 31 190 1001)

1890—1900 766 207 2'7 284 1000

1900—1910 55'7 387 56 443 100 ()

1910—1920 374 573 5 3 62'6 100'0

1920—1930 338 594 7'3 667 1000

1930—1941 55'5 39 3 52 44'5 100'0

1869—1900 79'8 17'4 2'8 202 1000

1900—1941 47'3 468 59 527 1000

1869—1941 ; 59'8 35'5 ! 4'7 40'2 100'0

! l

A két nem aránya 1910 óta meglehető—

sen erősen hullámzott. A férfiak világhábo- rús vérvesztesége mindegyik adatsorban, kivált a budapesti adatokban jelentkezik;

itt 1930 és 1941 közt valamelyest enyhült a hadviselés évei alatt magasra ugrott nőlöbb—

let; a környéken azonban a nők, túlsúlya még e legújabb időszakban is fokozódott.

Ez ennek a területnek egyre erősbödő váro—

siasodásával-iparosadásával ( munkásnők , házicselédek egyes elővárosokba való bete—

lepedésével) is kapcsolatban állhat, de azzal is, hogy az 1941. évi népszámláláskor .a fér—

filakosságnak valamivel nagyobb része tel—

jesitett másutt katonai szolgálatot, mint tíz esztendővel korábban.

Az 1. sz. tábla községenkinti adatai igen változatosak. A községi számsorok ugyan az időbeli összehasonlítás szempontjából még nem teljesen kifogástalanok, mert az 1930. utáni kisebb közigazgatási változások figyelembevétele a korábbi népszámlálási eredményeket illetően még nem történhetett meg; nagyobb horderejű községrész—átcsa—

tolás azonban nem fordult elő, mint ez a tábla jegyzeteiből is kitetszik. Bár a korábbi adatelemzésekre való tekintettel az adatok

7. szám

1. Terület, a lakóházak és a népesség számának alakulása,

_386—

1942

_

§uprrficz'e, variations du nombre des maisons d'hab'itation rt de la population, proporw

a,,

§ : lakóházak száma') .,... .Vombre de la

; _T'x 1 'amhre des maisons ' 4—

2 Ég d'habilah'on') poptgagggagmzle .) Az összes ——- population lolale

! § Község, város § ., %

";, _, VET , ! népesség száma

§ ; Communes :! m.les ɧ§ !

NR: ;" 33 m : ' a

%% § §" 1910 1930 1941 ! 1869 1990 1990 1900 1900 1910 1920 1930 1949)

m ;. BV:

—

I. Budapest szióv.") _ '

Budapest, la capitale") 20.675 "019637 23.444 46.845 270685 360551 491388 716476 732 1322 080880 929690 l,006.184 LIMÉSSI 11. Budapest környéke:

Les cnvirons de Budapest .- a) A 24 közelebb fekvő) kör—

nyékbe i község —24 com- munes situées prés de la

capitale

1 Újpest 13) . . . mv.*) 1.733 ;; 357330 4.136 5.719 6.977 11.929 23.814 41.836 42.173 33.212 ggg? 22933 ággá

2 Rákos alma") . ,, 2.622 . 0 5.697 7.803 ! . . 2 . 3 . . ,

:; Pestúj ely. . . nk.") 149 700 1.696 1.892 ; 3203 3544 5-9" 11432 "424 5.547 7.896 11.340 11.939 _

4 Rákasszentmihály . ,, 793 19) 1.319 3.090 4.160 184 245 679 ")3014 ")3.014.") 6.201 ") 9.225 ") 14.083 ") 18.310 5 Cinkota . . . . . ,, 1.703) ] [, 1.519 1 1.786 21)2.47.?o ")2.474 ") 3.781 21) 4.802 a) 5.506 "f) 6.781 , *

0 Mátyásföld . . . . ,, 519 491225 ; 1753 1.049 1.335 1.426 90 290 290 909 2.232 2.943 4.573 ,

7 Sashalom . . . . ,, 324 7 1.957 2.636 1 LCínim- 456 456 3.292 6.225 11.792 14.235-

ta-voírú Cinkota

8 Rákoscsaba ") . . .. 2.341 722 1.622 3.640 1.480 1.532 1.805 3.008 3.010 5.068 5.919 8.189 14.739.

9 Rákosliget . . . . ,, 89 460 699 849 2.624 2.758 3.112 3.187

10 Rákoskeresztúr" . ,, 3.139 1 . 1.146 2.262 2.444 2.769 3.330 6.143 6.149 5.403 6.029 7.550 . 11.483

11 Rákoshegy "; . . ,, 299 1 867 1.110 1.978 1.290 1.606 4.198 0.007

12 Vecsés . . . . . ,, 4.462 1.178 2.472 4.186 2.831 2.674 3.271 4.116 4.119 7.403 9.400 13.006 18.448 13 Pestszentldrínc ") . mv. 1.935 1.003 4.701 7.508 361 321 390 5.952 5.952 7.824 11.777 30.611 42.066

Nem létezett

14 Kispest") . . . . ,, 883 3.359 6.858 8.053 N'exix- 1.820 4.523 9.777 9.804 30.212 51.064 64.512 65.139

mi! pa: '

15 Pestszenterzsébet ,, 1.211 3.102 8.525 11.246 223 1.355 4.754 15.717 15.732 30.970 40.545 67.907 76.894

16 Pestszentimre ") nk. 768 1 _ 1.845 2.704 214 141 299 268 268 1.939 3.710 8.192 12.057

17 Soroksár ", . . . ,, 4.083 1 1392 2.446 3.596 4.720 5.379 0.757 8.598 8.603 11.406 12.543 14.387 18.888

18 Csepel ") ") . . . ,, 1.562 '") 955 2.625 6.605 1.329 1.526 2.246 4.563 4.568 9.156 13.589 22.901 46.208 19 Nagytétény . . . ,, 1.968 591 1.272 1.993 ( 2.246 2.346 2.610 2.614 3.924 5.120 7.160 9.789

20 Budatétény . . . ,. 345 104 435 040 : 2-512 599 752 864 864 1.435 1.750 2.549 3.272

21 Budafok . . . mv. 1.258 977 2.639 3.771 3.844 4.193 5.243 7.267 7.273 10.954 13.686 19.691 24.174

22 Albertfalva . . nk. 305 65 501 723 449 380 592 791 791 1.120 1.219 3.381 4.771

23 Pesthidegkút . ,, 1.323 346 1.394 2.133 1.093 1.271 1.393 1.559 1.559 2.130 3.263 6.030 8.260 24 Békásmegyer . . . .. 1.052 516 1.686 3.677 1.000 1.150 1.340 2.027 2.029 3.546 4.411 8.447 13.078 a) összesen —— lola! 34.856 25.101 60.294 90.247 34.205 44.8(D 71.381 132757 133177 236.484 311.316 447.783 560147

17) A 22 (távolabb fekvő)

környékbeli község 22 communes situées plus

loz'n de la capital:

1 Budakeszi 15) . nk. 3.794 ") 849 1.034 1.206 2.909 3.350 3.635 4.211 4.215 5.030 5.116 6.099 7.330!

2 Budaörs . ,, 2.370 1.248 1.693 2.238 3.449 4.376 5.281 6.100 6.104 7.395 7.957 9.006 9.830

3 Törökbálint ,, 2.552 604 838 1.036 1.890 2.105 2.401 2.796 . ' 3.534 3.728 4.485 5.177

4 Nagykovácsi . ,, 3.124 365 445 591 1.386 1.502 1.803 2.012 2.226 2.240 2.587 2.891

5 Solymár . . ,, 1.833 467 627 787 1.428 1.489 1.820 2.361 3.108 2.972 3.625 4.096

6 Pilisborosjenő ,, 910 236 277 379 945 934 1.135 1.343 1.574 1.409 1.675 1.863

7 Umm . . . ,, 549 213 302 410 700 838 1.000 1.165 1.328 1.363 1.616 1.927

8 Pilisvörösvár . ,, 2.429 736 1.127 1.396 2.533 2.668 3.048 3.654 5.584 6.069 7.815 8.392

9 Pilisszentiván ,, 810 230 320 395 628 648 808 1.218 2.277 2.173 2.810 2.287

10 Pomáz . . . . ,, 4.737 812 1.082 1.363 3.281 3.366 . 3.473 3.910 4.477 4.920 5.433 6.252

11 Szigetmonostor . ,, 2.466 253 316 329 1.111 1.124 1.182 1.273 1.262 1.194 1.358 1.45

12 Budakalász ,, 1.925 389 498 674 1.666 1.736 1.650 2.019 2.474 2.512 2.833 3.256

13 Csobanka . ,, 2.258 358 395 438 1.436 1.421 1.627 1.647 1.769 1.623 1.826 1.905

14 Pelsőgöd") . ,, 337 19 799 1.067 12 10 286 293 293 1.208 1.647 3.024 3.734

15 Alsógod") . ,, 32009) 448 1.020' 137 185 300 503 503 676 966 1.430 2.906

16 Alag . . . ,, 1.020 273 528 738 48 156 235 491 491 1.624 2.265 3.015 3.788

17 Dunakeszi . ,, 2.905 569 1.116 1.763 1.181 1.267 1.326 2.400 2.406 3.356 4.106 6.053 8.378

13 7101 _: . . ,, 3.192 610 927 1.257 2.151 2.278 2.786 3.465 3.470 3.929 4.217 5.109 6.395

19 Csomor . . ,, 2.338 424 767 942 1.307 1.445 1.756 2.120 2.121 2.718 2.872 3.727 4.13

20 Kistarcsa ,, 921 193 666 784 482 580 667 809 809 1.732 2.771 3.326 3.712

21 Nagytarcsa ,, 1.210! 171 221 253 638 720 842 896 896 988 1.043 1.160 1.274

22 Dunaharaszti . ,, 2.892 677 1.708 2.234 1.746 1.608 2.075 2.367 2.367 3.861 5.921 8.040 10.008 6) összesen —— total 44.892 ") 9.677 16.139 21.300 31.066 34.001 39.136 47.053 47.090 62.130 69.084 86.052 100.992 Budapest környéke (II. a 4-

1Lb) e mt — Total des m—

virons e Budapest (II a 4—

* ' '

II. b). . . . . . . . . 79.748 '")34.778 76.433 111.547 65.271