1963. évi összefoglaló jelentés Európa lakás- és építésstatisztikájáról

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

769

IPARSTATISZTIKA

1963. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS EURÓPA LAKÁS-

És ÉPITÉSSTATISZTIKÁJÁRÓL

(Annual bulletin of housing and building statistics for Europe 1963.) New York. 1964.

United Nations. 68 p.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizott—

ságának titkársága a Lakásügyi—, Épí—

tési— és Városrendezési Albizottság fel—

kérésére 1964-ben is kiadta, immár he—

tedszer, bővített alakban és tartalom—

mal a szakmai körök részére szinte nél—

külözhetetlen éves összefoglaló jelenté—

sét. A jelentés célja: rávilágítani az euró—

pai lakáshelyzetre és adatokat szolgál—

tatni az épitkezésekről, valamint az építőanyaggyártásáról és —felhaszná—

lásról. Az összefoglaló jelentésben — bár nem mindegyik táblában —— Euró—

pa csaknem valamennyi országa szere- pel. Az összehasonlítás érdekében sok helyen tartalmazza az Amerikai Egye—

sült Allamok azonos tárgyú adatait is.

Az 1963. évi (7.) kiadás az elmúlt utol—

só tiz esztendőt (1954 1963) öleli fel. Az eddigi — így az 1962. évi összeállítások- hoz képest ís —— bővítést jelent egy tábla, amely az ország lakásállományá'r mutatja be az egyes évek végén, továbbá

három új tábla a befejezett lakások

felszereltségéről, a függőleges tehervi—

selőként alkalmazott anyagokról és az újonnan épült lakások földrajzi meg- oszlásáról (városi—falusi területek, köz—

ségek nagysága).

Különös érdeklődésre tart számot a teherviselő anyagok szerinti felsorolás, melyből jórészt megállapítható az épít- kezéseknél alkalmazott munkamódszer és ebből folyóan az igénybe vett gépek, tehát ez közvetve képet ad az orsza-

gok építőiparának színvonaláról.

A többi, korábban is megjelentetett tábla anyagát is felülvizsgálták; ahol er- re szükség és mód volt, ott az adatokat

helyesbítették és kiegészítették, elsősor—

ban az 1960. év körül végrehajtott orszá- gos lakásösszeírások már eddig rendel—

kezésre álló eredményei alapján.

A kibővített jelentés 17 táblája a kö—

vetkező hét témakörrel foglalkozik:

a) demográfiai irányzatok (1. tábla);

b) lakásépítkezések (2—8. tábla) meg—

kezdett, építés közben levő és befejezett

lakások; az elkészült lakások nagysága;

felszereltsége; az új lakások egy vagy kétlakásos, több lakásos avagy egyéb épületben vannak—e; az újonnan épült lakások megoszlása a függőleges teher—

viselőként alkalmazott anyagok és ele-

7 Statisztikai Szemle

mek szerint; az elkészült lakások cso—

portosítása a beruházóktól függően —

állam, közületek, szövetkezetek, magán- személyek, ezek állami támogatással vagy anélkül — az új lakások földrajzi elhelyezkedése;

c) lakásállomány sekkel) (9. tábla);

d) állótőke—képződés (nyugat— és kelet- európai országokban): (10—11. tábla);

e) munkaerő (foglalkoztatottság és munkanélküliség az építőiparban) (12—-

13. tábla);

f) árak, költségek és lakbérek (14—16,

tábla);

g) építőanyag —— ellátás, — termelés, fogyasztás, kivitel és behozatal a fonto—

sabb építőanyagokból (l7.' tábla).

A jelentés függeléke közli az ENSZ Statisztikai Hivatala által a tagországok

részére alkalmazásra ajánlott lakás— és

építésstatisztikai fogalmak meghatáro—

zásait, továbbá a közreadott adatok for—

i'ásait.

Az éves jelentés kiegészítéseképpen, a legújabb rendelkezésre álló adatokat is közölve, az Európai Gazdasági Bizott—

ság titkársága kiadja a ,,Guarterly Hous—

ing Construction Summary for Europe"

cimű rövid összeállítást is.

Mind ennek, mind pedig az éves jelen—

tésnek csupán adatközlő jellege van. Az európai lakáshelyzet irányzatának és az

országok lakáspolitikájának vizsgálatá—

val az Európai Gazdasági Bizottság tit—

kárságának másik, nagyobb időközök—

ben megjelenő tanulmánya foglalkozik.

(lakásmegszünteté—

(Ism.: Szentes Vidor)

*

DACY, DOUGLAS C.:

NEM HOMOGÉN TERMÉKEK ÁR- És TERMELÉKENYSÉGI moexe

(A price and productivity index for a non- homogenous product.) ——- Journal of the Ame—

rican Statistical Association. 1964. június 469—

480. p.

A statisztikai gyakorlatban mindig problémát jelent olyan termékek árvál- tozásának mérése, amelyeknek nincs egyértelműen meghatározható (összeha—

sonlítható) mennyiségi egysége. Ez az eset például az építőiparban vagy az

egyedi gépgyártásban.

A *termelés változását, ha nem homo- gén termékekről van szó, négyfélekép—

pen lehet megközelíteni: