1961. évi összefoglaló jelentés Európa lakásépítési statisztikájáról

MATISZTIKM IRODALMI FIGYELÖ

919

és a termelő szféra közötti határ elmo—

*sódikÁ

A hivatalos statisztikában az Egyesült Államok nemzeti termékét a különböző ágazatok végtermékeinek összegeként fogják fel. Az Amerikai Egyesült Alla- mok Kereskedelmi Minisztériuma a kö—

vetkező adatokat adta közre a bruttó nemzeti termékre vonatkozóan.

Bruttó nemzeti termék 1958-ban (milliárd dollár)

Első változat

Bruttó nemzeti termék ... 4445 Ebből:

Végső értékesítés ... 446,5 Leltári készletek csökkenése —2,0 Második változat

Bruttó nemzeti termék ... 4445 Ebből:

Arukibocsátás ... 229,4 Ebből:

Végső értékesítés ... 231,4 Leltári készletek csökkenése —2,0 Szolgáltatások ... 164,2 Építkezés ... 50.9

Úgyszintén a nemzeti termékre vonat—

kozóan, az amerikai statisztikai szervek a következő adatokat publikálják:

Az Amerikai Egyesült Államok bruttó nemzeti terméke végső felhasználás szerint 1958—ban

(milliárd dollár)

Bruttó nemzeti termék ... 4445 Ebből felhasználás:

Személyi fogyasztásra ... 293,2 Magánbemházásokra ... 56,5 Külkereskedelmi áruk és

szolgáltatások szaldója i ... 1,3 Aruk és szolgáltatások

állami felvásárlására ... 93,5

A fenti adatok ugyan nem használhatók fel a társadalmi termék meghatározásá- hoz, az egyéb statisztikai adatok azonban

megteremtik marxi értelemben vett ki—

számításának lehetőse'gét. ' Mindenekelőtt tisztázni kell egy kér—

dést. A társadalmi termék összességét többféleképpen lehet kiszámítani. Meg lehet határozni többek között az ún. ,,vál—

lalati módszer" szerint, a termelő vállala- tok bruttó termelésének összegeként.

A szovjet gyakorlatban ez a módszer az elfogadott. E módszer szerint meghatáro—

zott társadalmi termék felel meg a társa- dalom termelő fogyasztásának.

A következő megoldandó kérdés —— írja a szerző —, hogy a módszernek megfele—

lően az ágazatok milyen körét kell figye—

lembe venni. A Szovjetunióban idetar—

tozik az ipar, az építőipar, a mezőgazda—

ság, az erdőgazdaság, az áruszállítás, az anyagi—műszaki ellátás, kereskedelem és közétkeztetés, a mezőgazdasági termékek begyűjtése, a termelést szolgáló hínköz—

lés és az anyagi termelés egyéb ágai.

Az amerikai statisztika esetében a ne—

hézség ezzel kapcsolatban. ott van, hogy az ágazatokra bruttó termelési értéket nem számítanak, tehát azt csak becslés útján lehet megközelíteni. Szerző az anyagi termelés különböző ágazatai sze—- rint tárgyalja a— megközelítés módszereit, valamint a felhasználható statisztikai adatok körét. A különböző forrásokból származó statisztikai adatok alapján több évre meghatározza a társadalmi termék értékét a szovjet gyakorlatban alkalma- zott elvek szerint. Szerző az 1929—1958 évre folyó és változatlan áron is kiszámí—

totta az Amerikai Egyesült Államok bruttó társadalmi termékét ágazatok sze—

rinti bontásban.

(Ism.; Ujlaki Lászlóné)

IPARSTATISZTIKA

1961. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS EURÓPA LAKÁSÉPITÉSI STATISZTIKÁJÁRÓL

(Annual Bulletin of Housing and Building Statlstlcs for Europe 1961.) Geneva. 1962. United Nations. 54 p.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá—

gának titkársága a Lakásépítési Albizott—

ság felkérésére 1961—ben már ötödször készítette el a változatlan alakban jól be—

vált éves összefoglaló jelentését. Célja, ugyanaz, mint eddig: megvilágítani az európai lakáshelyzetét és a lakásépítési tevékenységet ada—tok szolgáltatásával. Az összeállításban —— ha nem is minden táb—

lázatban — csaknem valamennyi európai ország szerepel és sok helyt az összeha- sonlíthatóság kedvéért feltüntették az

Amerikai Egyesült Államok idevonatkozó adatait is. A közölt adatok vagy az utolsó összeírásból, vagy az elmult legutóbbi 11 évből (1951—1961) származnak.

Az Összefoglaló Jelentésnek 16 táblá—

zata van, melyek a következő témakö—

rökikel foglalkoznak:

a) 1—4: lakáshelyzet—

irányzatok,

és demográfiai

* A bruttó és nettó nemzeti termék, a nem- zeti jövedelem stb. számítására vonatkozóan bővebben lásd Kenessey Zoltán, Nemem] Vil- mos, Stmon Józsefné: ,,A polgári nemzeti jö—

vedelem statisztikai módszertana" c. tanul—

mányát. Statisztikai Szemle 1956. évi 6. sz.

525—543. old., illetve Nemzetközi Módszertani Füzetek 1. sz. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest. 1956. 20 old.

920

b) 11, 12. és 16: ráfordítási tényezők, c) 5—10: kibocsátási tényezők,

d) 13—15: lakbérek, költségek és árak.

Különös figyelmet érdemel az Össze—

foglaló Éves Jelentés függeléke, amely az ENSZ Statisztikai Hivatala által elfo- gadott ás a tagországoknak alkalmazásra ajánlott lakás- és építésstatisztikai fogal- makat közli. Feltűnteti azt is, ha vala—

mely ország nem ezek alapján állította össze adatait, jelezve azt, hogy mi az el- térés.

Igy megtudjuk belőle, hol közlik az or- szág tényleges vagy jogszerinti népessé—

gét, mi a magánháztartás meghatározása, mi tekinthető lakásnak, melyik ország hogyan különbözteti meg a ,,városi" és ,,falusi" területeket, mikor tekinthető egy lakásépítkezés megkezdettnek, meddig van kivitelezés alatt és mikor számít be—

fejezettnek, mi az új építkezés, karban—

tartás, helyreállítás, bővítés, átalakítás, mi határozza meg a helyiséget, hogy azt lakószobának lehessen számítani stb. A Jelentés közli, hogy 1962. első negyedétől kezdve ,,Guarterly Housing Construction Summary for Europe" címen új kiadvány—- nyal sűrítik az adat.-szolgáltatást. Ennek is, mint magának a Jelentésnek jellege adatközlő. Az európai lakáshelyzet trendf jének és az eges országok lakáspolitikáé jának vizsgálatával az Európai Gazdasági Bizottság titkárságának a kétévenként megjelenő ,,European Housing Trends and Policies" (,,Lakásügyi elvek és irány—

zatok Európában") c. kiadványa foglal—

kezik,

(lsm.: Szentes Vidor)

*

ARHIPOVA, G.:

Az lDÖTÉNYEZÖ HATÁSA A TERMELÉS ÚTEMÉRE

(Vlijanie faktora vrémeni na tempü vüpusz- ka produkcü.) — Voproszü Ekonomlki. 1962.

3. sz. 90—97. 1).

"A cikk szerzője a népgazdaság fejlő—

désének egik jelentős kérdését veti fel.

Hogyan hat az időtényező a termelés fej—

lődésének ütemére? Erre a kérdése ma—

tematikai úton ad választ. Az egyszerűség kedvéért kiinduláskor a következőket té—

telezi fel.

Egy gazdasági egység n féle terméket állít elő. Egy-egy termékféleség előállítá—

sához felhasználnak bizonyos mennyisé-;

get minden n termékből, tehát minden termékféleség beépül a többi termékbe.

' Az a", an, ...., am technológiai koef—

ficiensek azt mutatják, hogy a kérdéses tenmék egységének előállításához mek—

kora mennyiség szük-séges a többi ter- mékből. Ezek a koefficiensek állandónak tekinthetők rövidebb időszakra Vonatko- zólag. Ezek az adatok a következő mat—

rixot adják:

au au ... am a" a" ... am

a,u an, ... a,m

Feltételezzük még, hogy az előző idő—

szakban termelt teljes mennyiséget (zi, z2, . . . ., z") felhasználjuk a jelenlegi ter—

meléshez.

Kiinduláskor az időtényezőt még nem vesszük figyelembe, vagyis minden ter- mék termelési idejét egyenlőnek, 1 hó- napnak tekintjük. Ebben az esetben a jelenlegi hónap termelését a következő egyenletrendszerből számíthatjuk ki:

an it,-Panaka— %a," wheel GHz,-Fan aaz—k ....4—am xnaz,

_amwl—l-an,x,e tannxnzzn

ahol x,, aaz, ..., x,, az 1.,2.,...,ntermék tennelési mennyisége.

Ha követjük azt az elvet, hogy a hónap termelését teljesen felhasználjuk a követ- kező hónapi termeléshez, akkor bizonyos idő után negativ eredményhez jutunk. Ez abból adódik, hogy a termelés arányai nem megfelelők. Az optimális arányok kiszámítását a következő egyenletrend—

szer mutatja:

au oxi—ra,, cm,-iv 4—am cznewl

an ezt,-Hz" cas,—!- . . .. *a," cannes-k

anlcxl-kamczg-l— %anncznzwn

ahol c a fejlődés havi üteme.

Abban az esetben, ha az egyes termék—_

feleségek termelési ideje nem egy hónap, hanem különböző ki, kg, ..,., k,, hónap, az egyertrletxrendszer módosul: ,