Zagladina,Sz.: A társadalmi össztermék az Amerikai Egyesült Államokban és kiszámításának módszere

918

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

összes beruházások 20 százalékát, az ipari

beruházások viszont mindenütt megha—

ladják a 40 százalékot A népi demokra- tikus országok távlati gazdasági fejlesz—

tési tervei egyébként a beruházások je- lentős emelését írják elő.

A beruházások ésszerű elosztásában

és felhasználásában szerző hangsúlyozza a nemzetközi szocialista együttműködés és az ezen alapuló kooperáció és speciali—

záció jelentőségét. A beruházások nem—

zetközi koordinálására különösen az ipari

kitermelő és feldolgozó ágazatokban kell

nagy figyelmet fordítani.

Az eddig is tapasztalható kiegyenlítő—

desi tendencia ellenére még jelenleg is jelentős különbség van az egyes országok között az egy főre jutó nemzeti jövede- lem volumenének tekinrtetében. Cseh—

szlovák számítások szerint az egy főre

jutó nemzeti jövedelem Lengyelországban és Magyarországon 25 számlákkal, Romá—

niában 30 százalékkal, Bulgáriába-n pedig

50 százalékkal kisebb, mint a Német De—

mokratikus Köztársaságban

Az életszinvonal emelkedése jxít kife-

jezésre a fogyasztási alap volumenének növekedésében. A személyi fogyasztás

alapja Bulgáriában 1952—1960 között 93

százalékkal, Magyarországon 1949—1960 között 99 százalékkal, Csehszlovákiában 1950—1961 között 68 százalékkal nőtt, ugyanezen időszak alatt a Német De—

mokratikus Köztársaságban 2,24-szere

sére, Lengyelországban pedig kétszere—

sére emelkedett. Valamennyi országban

még ennél is gyorsabban nőtt a társa—

dalmi fogyasztási alap.

A személyi fogyasztási alap legna—

gyobb részét a munkabérek formájában osztják szét. A munkások és alkalmazot-

tak nominál és reálbére az európai népi

demokratikus országokban a következő—

képpen alakult.

A nominál- és a reálbér dinamikája

Bulgária. Magyarország NDK* ' Lengyelország Csehszlovákia 1 960-ban 1960-ban 1 961 -ben 1960—ban 1960—ban

Mutató az 1952. évi az 1949. évi az 1955. évi az 1955. évi az 1953. évi

százalékában százalékában százalékában százalékában százalékában

Átlagos nominálbér** . 143 265 184 l48,7 1243

Létfenntartási költségek 7 l*** 171*** 91 l29,1 85,9

Reálbét ... 195 156 148 129,1 144, 7

* Az anyagi termelési szféra szocialista Vállalatainak munkásai és alkalmazottai (bedolgozók és tanulók nélkül).

** Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Bulgáriában és Magyarorszá- gon nettó nominálbér.

*" Kiskereskedelmi árak.

Romániában a reálbér 1961—ben 90 szá—

zalékkal haladta meg az 1950. évi szin—

vonalat.

Az európai népi demokratikus orszá-

gokban a reálbérek további jelentős emel-

kedését tervezik. Bulgáriában a lakos-

ság reálbérét, 1961—1965—ben 33 száza—

lékkal kívánják emelni, Magyarországon 16—17 százalékkal, Lengyelországban 23 százalékkal. Romániában 1965—ben a reál—

bérek a tervek szerint 40—45 százalék—

kal fogják meghaladni az 1959-es szin-

vonalat.

(Ism.: Szelényi Iván)

ZAGLADI NA, sz.:

A TÁRSADALMI ÖSSZTERMÉK AZ AMERIKAI EGYESULT ÁLLAMOKBAN

És KISZÁMíTÁSÁNAK MÓDSZERE

(Szovokupnüj obscsesztvennüj produkt stA i metodologija ego iszcsiszlenija.) -——

Vesztnik Sztatiszttki. 1963. 1. sz, 38—47. p.

A termelőerők fejlődési színvonalának egyik legfontosabb mutatója a társadalmi össztermék. A társadalnü össztermék

adatai alapján meghatározhatók a bőví—

tett újratermelés főbb arányai, a válto—

zatlan áron számított társadalmi termékre

vonatkozó idősor pedig a társadalmi ter—

melés fejlődésének nagyságát és ütemét jelzi. Szerző cikkében azt a feladatot tűzi

ki célul, hogy bemutassa az Amerikai Egyesült Államok társadalmi terméke

kiszámításának módszertanát és így meg- teremtse a Szovjetunió társadalmi ter—

mékével az összehasonlítás lehetőségét.

Az amerikai polgári közgazdasági és statisztikai irodalom a társadalmi össz- termék mutatóját nem ismeri. Az Ameri—

kai Egyesült Államokban ún. bruttó és nettó ,,nemzeti terméket" számítanak. A

,,nettó" termék a nemzeti jövedelmen kívül tartalmazza a közvetett adókat is.

A ,,bruttó" termék pedig a nemzeti jöve—

delmen és a közvetett adókon kivül ma- gában foglalja a termelő és nem termelő állóalapok amortizációját is. A ,,nemzeti tennék" ilyenfajta értelmezése annak

tulajdonítható, hogy a szolgáltató szféra

MATISZTIKM IRODALMI FIGYELÖ

919

és a termelő szféra közötti határ elmo—

*sódikÁ

A hivatalos statisztikában az Egyesült

Államok nemzeti termékét a különböző

ágazatok végtermékeinek összegeként

fogják fel. Az Amerikai Egyesült Alla-

mok Kereskedelmi Minisztériuma a kö—

vetkező adatokat adta közre a bruttó nemzeti termékre vonatkozóan.

Bruttó nemzeti termék 1958-ban (milliárd dollár)

Első változat

Bruttó nemzeti termék ... 4445 Ebből:

Végső értékesítés ... 446,5 Leltári készletek csökkenése —2,0 Második változat

Bruttó nemzeti termék ... 4445 Ebből:

Arukibocsátás ... 229,4 Ebből:

Végső értékesítés ... 231,4 Leltári készletek csökkenése —2,0 Szolgáltatások ... 164,2 Építkezés ... 50.9

Úgyszintén a nemzeti termékre vonat—

kozóan, az amerikai statisztikai szervek a következő adatokat publikálják:

Az Amerikai Egyesült Államok bruttó nemzeti terméke végső felhasználás szerint 1958—ban

(milliárd dollár)

Bruttó nemzeti termék ... 4445 Ebből felhasználás:

Személyi fogyasztásra ... 293,2 Magánbemházásokra ... 56,5 Külkereskedelmi áruk és

szolgáltatások szaldója i ... 1,3 Aruk és szolgáltatások

állami felvásárlására ... 93,5

A fenti adatok ugyan nem használhatók fel a társadalmi termék meghatározásá- hoz, az egyéb statisztikai adatok azonban

megteremtik marxi értelemben vett ki—

számításának lehetőse'gét. ' Mindenekelőtt tisztázni kell egy kér—

dést. A társadalmi termék összességét

többféleképpen lehet kiszámítani. Meg lehet határozni többek között az ún. ,,vál—

lalati módszer" szerint, a termelő vállala- tok bruttó termelésének összegeként.

A szovjet gyakorlatban ez a módszer az elfogadott. E módszer szerint meghatáro—

zott társadalmi termék felel meg a társa- dalom termelő fogyasztásának.

A következő megoldandó kérdés —— írja a szerző —, hogy a módszernek megfele—

lően az ágazatok milyen körét kell figye—

lembe venni. A Szovjetunióban idetar—

tozik az ipar, az építőipar, a mezőgazda—

ság, az erdőgazdaság, az áruszállítás, az

anyagi—műszaki ellátás, kereskedelem és közétkeztetés, a mezőgazdasági termékek

begyűjtése, a termelést szolgáló hínköz—

lés és az anyagi termelés egyéb ágai.

Az amerikai statisztika esetében a ne—

hézség ezzel kapcsolatban. ott van, hogy

az ágazatokra bruttó termelési értéket nem számítanak, tehát azt csak becslés útján lehet megközelíteni. Szerző az anyagi termelés különböző ágazatai sze—- rint tárgyalja a— megközelítés módszereit, valamint a felhasználható statisztikai adatok körét. A különböző forrásokból származó statisztikai adatok alapján több

évre meghatározza a társadalmi termék

értékét a szovjet gyakorlatban alkalma- zott elvek szerint. Szerző az 1929—1958

évre folyó és változatlan áron is kiszámí—

totta az Amerikai Egyesült Államok

bruttó társadalmi termékét ágazatok sze—

rinti bontásban.

(Ism.; Ujlaki Lászlóné)

IPARSTATISZTIKA

1961. ÉVI ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS EURÓPA LAKÁSÉPITÉSI STATISZTIKÁJÁRÓL

(Annual Bulletin of Housing and Building Statlstlcs for Europe 1961.) Geneva. 1962. United Nations. 54 p.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá—

gának titkársága a Lakásépítési Albizott—

ság felkérésére 1961—ben már ötödször készítette el a változatlan alakban jól be—

vált éves összefoglaló jelentését. Célja, ugyanaz, mint eddig: megvilágítani az európai lakáshelyzetét és a lakásépítési tevékenységet ada—tok szolgáltatásával. Az

összeállításban —— ha nem is minden táb—

lázatban — csaknem valamennyi európai ország szerepel és sok helyt az összeha- sonlíthatóság kedvéért feltüntették az

Amerikai Egyesült Államok idevonatkozó

adatait is. A közölt adatok vagy az utolsó összeírásból, vagy az elmult legutóbbi 11 évből (1951—1961) származnak.

Az Összefoglaló Jelentésnek 16 táblá—

zata van, melyek a következő témakö—

rökikel foglalkoznak:

a) 1—4: lakáshelyzet—

irányzatok,

és demográfiai

* A bruttó és nettó nemzeti termék, a nem- zeti jövedelem stb. számítására vonatkozóan bővebben lásd Kenessey Zoltán, Nemem] Vil- mos, Stmon Józsefné: ,,A polgári nemzeti jö—

vedelem statisztikai módszertana" c. tanul—

mányát. Statisztikai Szemle 1956. évi 6. sz.

525—543. old., illetve Nemzetközi Módszertani Füzetek 1. sz. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest. 1956. 20 old.