A m. kir. Állami Munkaközvetítő Hivatal 1940. évi jelentése

8. szám

—-590— 1941

zési cikkek között a vöröshagyma, az őrölt paprika, a mák, a méz, a köménymag és a citrom áralaku-

lását sorolja fel, közli azoknak áringadozásait.

Könyvének második részében, a függelékben pedig a vizsgált 40 élelmezési cikk évi és havi átlagárait közli pengőértékben.

Áttekinthető, világos és könnyen kezelhető for—

nzában megirt és adatokkal kibővített könyvéből az a tapasztalat szűrhető le, hogy nagy általánosság—

ban a drágulás terén mindig ugyanazok az áruk vezetnek a különböző drágulási periódusokban.

G. L. dr.

A m. kir. Állami Munkaközvetitő Hivatal 1940.

évi jelentése.

Rapport pour 1940 de l'Offíce royal hongrois de placement.

Szerkesztette: Gartvay György dr.

Rédigé par le Ur Georges Gorlvay.

Budapest, 243 l. — p.

1931 óta nem adott ki a Munkaközvetítő Hivatal évi jelentést, az 1941. évi jelentés ezért nem csupán egy esztendő munkapiac statisztikai anyagáról szá- mol be, de több évre visszamenően feldolgozott ada- tokat tár elé. A statisztikai anyagban is bővelkedő jelentés, továbbá a munkaközvetítés korszerű átszer- vezésével kapcsolatos kérdések tárgyilagos megvita—

tásához bőséges tudományos anyagot is szolgáltat.

Ez utóbbi anyag főleg a X., ,,A munkaközvetítés újjászervezésére vonatkozó gondolatok" című feje—

zetben van felhalmozva, de az I. fejezetben, mely a munkaközvetítés ügyének fejlődésével és hazai tör- ténetével, továbbá a H. fejezetben, mely a munka- közvetítés jelenlegi szervezetével és kritikájával fog- lalkozik kimerítő részletességgel, igen kiterjedt tudo—

mányos forrásanyagra akadunk. Csupán a III., lX.

és XII. fejezet szorítkozik tisztán az 1940. év tevé—

kenységének és munkaügyi eredményeinek leírására, a többi fejezetek, mint pl. a munkapiac általános helyzetével, a szakmai munkapiac alakulásával általában és a férfi— és női munkapiac alakulásával és a tanoncmunkapiaccal foglalkozó fejezetek több évre visszamenő részletes adatokat foglalnak ma—

gukban. Nemzetközi összehasonlítást találunk a XI. fejezetben, mely a munkaközvetítés és közületi

p:'ul_vavz'llasztasi tanácsadás helyzetét tárja fel 12 államban.

Gortvay György dr.-nak, a Hivatal igazgatójá—

nak szerkesztésében és kiadásában megjelent eme e'vi jelentés tudományos anyagban bő tartalmánál fogva nem sorolható a szokásos, csupán az évi adatokat és eredményeket regisztráló jelentések közé, hanem azokat magasan túlszárnyalva, nélkü—

lözhetetlen forrásmunkának tekintendő. M. S. dr.

Székely Artúr: Gyümölcsértékesités.

Arthur Székely: La vente des fluits.

Budapest, 1940. 861. —— p.

Székely Artúr dolgozatában a gyümölcsértékesí- tés kérdésének közgazdasági jelentőségét és a ma- gyar gyümölcsértékesítés helyzetét vizsgálja.

Előljáróban a szerző tájékoztatásul megemlíti, hogy Magyarországon becslés szerint évente átlago—

san 2'1 millió (] gyümölcs terem s ennek a mennyi—

ségnek évenkint átlag 18'65%-a értékesül a külföl—

dön, Rámutat arra, hogy bár a kivitel fontos ténye—

zője a termésérte'kesítésnek, az értékesítés mégis elsősorban a belső fogyasztásra van utalva, mely—

nek fejlődési lehetőségei még igen nagyok, mint- hogy a gyümölcsfogyasztás hazai fejadagja a nyu—

gati országok 40—80 kg-os fejadagjával szemben csupán 15—20 kg között mozog. A belföldi fogyasz- tás ki nem elégítő volta egyrészt a társadalomiszé—

les rétegeinél tapasztalható alacsony vásárlóképes- ségnek, másrészt a gyümölcskereskedelem szerve- zetlenségének tulajdonítható, valamint annak a kö—

rülménynek, hogy népünk tekintélyes része a gyü—

mölcsöt, mint élelmezési anyagot kellőkép nem értékeli. Szükségesnek tartja tehát a szerző gyü- mölcskereskedelmünk mielőbbi megfelelö kiépíté- sét, hogy a gyümölcs a termelési központokból könnyen és gyorsan eljuthasson az ország gyü- mölcsben szegény vidékeire, továbbá kellő prop—a- gandát kíván a gyümölcsfogyaszlás emelésére.

Ugyancsak kívánatos lenne a gyümölcsórtékesite's megszervezése érdekében a már eddig is megnyil—

vánult állami támogatás fokozása, valamint gyü—

mölcsfeldolgozó iparunk továbbfejlesztése és a l'el— ' dolgozott gyümölcs különböző formáinak, neveze—

tesen a konzerveknek, izeknek, dzsemeknek és

gyümölcsleveknek népélelmezési célokra történő fo- kozottabb felhasználása. Gyiimölcskonzerviparunk, mely évenkint átlag 28.500 (; gyümölcsöt dolgoz fel, még nagymértékben fejleszthető lenne. Megemléke—

zik a szerző gyümölcskivitelünk alakulásáról is;

Magyarország friss—gyülnölcskivitelének mennyisége 1929—ben 492.000, 1930—ban 479000, 1937—ben39l00t), 1938-ban 309000 és 1939—ben 584.000 (1 volt. A ki—

vitelre került mennyiség a jobb, vagy rosszabb ter- mésnek, illetőleg az áralakulásnak megfelelö inga-

dozást mutat.

A könyvecskét a gyümölcsértékesítés kérdése- vel foglalkozók bizonnyal érdeklődéssel forgatjak.

D. G. dr,

Ungarn. Das Antlítz einer Nation.

Szerkesztette: Baranyai Zoltan.

Rédigé sous la direction de Zoltán Baranyai.

Budapest, 1940. 869 l. —— gy.—j— 1 térkép melléklet — [carte'

Németnyelvű útmutató a magyarság megisme- réséhez. Gróf Teleki Pál messze távlatokat felölelő nemzetpolitikai tanulmánya után 72 hosszabb, rövi—

debb dolgozat sorakozik egymás után a vaskos és rendkívül változatos kötetben. A föld, a nép s a

történelmi nemzet életének minden mozzanatát és sajátságát bemutatják az ísmertnevű szerzők, akik közül itt csak a statisztikai vonatkozású tanulmá—

nyok íróit említjük meg. Surányi—Unger Tivadar a két világháború közötti időszak s a jelenlegi kivéte—