A Népességtudományi Unió ülése

(1)

SZEM LE

A NÉPESSÉGTUDOMÁNYI UNIÓ ULÉSE

A Nemzetközi Népességtudományi Unió (International Union for the Scientific Study of Population) 1961. szeptember 11 és 16 között New Yorkban tartotta kon—

ferenciáját.

Az 1928—ban alakult Nemzetközi Népes- ségtudományi Unió a második világ—

háború előtt az egyes országok demográ—

fusainak csoportjait, egyesületeit viszonylag laza kapcsolatban fogta össze. Ez a szervezeti forma csak korlátozottan szol- gálta a nemzetközi tudományos együtt- működést, sa demográfia fejlődéséhez in- kább csak a rendszertelenül megtartott kongresszusok megrendezésével járult hozzá. Az. Unió újjászervezésére a máso- dik világháború után 1947-ben került sor.

Ennek eredményeképpen az Unió a kü- lönböző országok demográfusai sorából egyénileg választott tagokból álló nemzet- közi tudományos társasággá vált, amely—

nek feladata elsősorban a demográfia fej- lesztése és a demográfiai ismeretek ter- jesztésének elősegítése. Az újjászervezett Nemzetközi Népességtudományi Unió szo- rosa kapcsolatokat létesített több, nemzet—

közi szervvel, elsősorban az ENSZ—szel, il—

letőleg, az UNESCO—val. Tagjainak száma 1961 júniusában 472volt, az 1960. évi tag—

választások alkalmával öt, új magyar. ta- got vettek fel.

Az Unió 1961. évi New York-i konferen—

ciáján mintegy 350 küldött vett részt. A napirenden 128 dolgozat megvitatása sze- repelt, ezek között hét tanulmányt az Unió—— magyar tagjai küldtek be. A kon- ferencián mintegy 40 ország küldöttei vettek részt, közülük igen sokan ázsiai és af—

rikai

(nem egyesült államokbeli) résztvevők száma 150 volt, jelentős részüknek csak az tette lehetővé a részvételt, hogy az Unió, a rendező szervekkel közösen, az utazási költségekhez támogatást nyújtott.

A konferencia előzetes megszervezése mintaszerű volt. Az Unió irodája a prog—

országokból érkeztek A külföldi,

ramot témakörök alapján állította össze, az egyes témakörökhöz tartozó előadások megszervezésével egy—egy neves demográ—

fust bíztak meg, aki előzetes levelezések útján kérte fel az Unió tagjait és a kérdés- egyéb szakértőit tanulmányok készítésére- A beküldött tanulmányokat még a kon-—

ferencia előtt sokszorosították és a részt—

vevőknek, valamint az érdeklődőknek megküldték.

A konferencián az alábbi tárgykörökbe tartozó, kérdéseket vitatták meg:

—— a termékenységet befolyásoló ténye—

zők az iparilag fejlett országokban;

—— család és háztartás;

-— matematikai modellek a demográfia- ban; az elektronikus számítógépek felhasználása;

—— differenciális vándormozgalom: a kor, a nem, a családi állapot, a fog—

lalkozás, a műveltségi színvonal stb.

befolyása;

—— a XVIII. századi népességgel. foglal- kozó kutatások helyzete;

——- a halandósággal foglalkozó kutatások helyzete, különös tekintettel a bioló- giai és orvosi szempontokra;

-—- vegyes témák;

—- a termékenységet befolyásoló ténye—

zők az iparilag fejletlen államokban, különös tekintettel a fiziológiai, táp—

lálkozási és egészségügyi körül- ményekre;

—— házasság,, válás és özvegyiilés;

—— a népmozgalmi adatgyűjtés módsze- rei a gazdaságilag fejletlen területe—

ken;

—- a népesség és a társadalmi-gazdasági fejlődés összefüggései.

Az egyes témakörök közül a termékeny- séggel, a halandósággal és a család-ház- tartás kérdésével két-két magyar dolgo- zatlfoglalkozott, egy magyar dolgozat pedig a házasság demográfiai vonatkozásait vizsgálta.

(2)

.80

SZEMLB

Az ülésszakot a felsorolt tárgyköröknek megfeleloen szervezték meg, ezek a meg—

beszélések fél—fél napig tartottak. Az egyes ülésszakokon a már előzetesen fel- kért raportőr összefoglalóan ismertette a tanulmányokat, amelyet vita követett. A konferenciának ez a szervezési formája lehetővé tette a hatalmas anyag viszony—

lag rövid idő alatt történő megtárgyalá—

sát. Az elméletileg helyesnek látszó ra—

portöri intézmény azonban nem váltotta be teljes mértékben a hozzáfűzött remé- nyeket. A raportőri beszámoló célja ugyanis az lett volna, hogy a dolgozatok ismertetésén kívül értékelést adjon a tárgykörbe vágó kutatások állásáról, s a beküldött dolgozatok alapján elemezze a demográfia egy-egy ágát. Ez azonban nem mindíg történt így, a raportőrök inkább csak a dolgozatok tartalmát ismertették, az értékelésre, behatóbb elemzésre csak kivételesen került sor. A raportőri össze- foglalók emellett általában hosszúak vol—

tak és sok időt vettek igénybe. Ezért már a konferencia folyamán felmerült egy, a jelenleginél megfelelőbb tanácskozási forma kialakitásának szükségessége.

A konferencián a legnagyobb érdeklődés a termékenységi tárgykörrel foglalkozó ülést kísérte. Az e tárgykörben beküldött dolgozatok egy része a születésszabályozás kérdéseivel foglalkozott, érintve e téma társadalmi, sőt pszichológiai vonatkozá- sait is, más tanulmányok pedig a termé—

kenység tényezőit és a differenciális ter- mékenységet vizsgálták. Az iparosodás előtt álló (gazdaságilag elmaradott) orszá—

gok termékenységének tanulmányozására külön ülésszakot rendeztek. A termé—

kenységi ülésszakon hangzott el az a ma—

gyar javaslat- is, hogy a Nemzetközi Né- pességtudományi Unió foglalkozzék a termékenységi vizsgálatok módszertani egységesítésével. A javaslatot a közgyűlés elfogadta és megbízta a vezetőséget, hogy a kérdés tanulmányozására szakértő bi- zottságot küldjön ki.

A család-háztartás kérdéseivel foglal—

kozó ülésszak jórészt módszertani, fo—

galmi problémákat tárgyalt meg, míg a vándorlás témakörében a beküldött nagy—

számú dolgozat és a hozzászólók is fő—

leg a belföldi vándorlásokat elemezték.

A legtöbb dolgozat a halandóság tárgy- köréből érkezett be. Ezek egy része elsö-—

sorban a differenciális csecsemőhalandó- ságot vizsgálta. A dolgozatok többsége viszont az általános —— ezen belül különö—

sen az egyes korcsoportok szerinti — ha- landóság alakulásával foglalkozott és több olyan értékes tanulmányt is küldtek be, amely a halálokok elemzését, valamint a halandóság vizsgálatával kapcsolatos mód- szertani kérdések tisztázását tűzte ki célul.

A legátfogóbb képet a házassággal, válással és özvegyüléssel foglalkozó ülés- szak adta. Noha a válással viszonylag kevés tanulmány foglalkozott és a vita is jórészt a házasságra és az özvegyülés problémáira korlátozódott, a beküldött

dolgozatok az európai és amerikai orszá- gokon kívül számos ázsiai és afrikai ór—

szág házassági és özvegyülési viszonyait érintették.

Nagy érdeklődést váltott ki a gazdasági és a népességi kérdések kölcsönhatásával foglalkozó ülésszak. Mind a raportóri be—

számoló, mind pedig az elhangzott hozzá—

szólások felhívták a figyelmet e kérdések rendkívüli fontosságára, arra, hogy a modern kutatások úgyszólván minden te- rületén elengedhetetlen a demográfiai és gazdasági kölcsönhatások figyelembe vétele.

Érdeklődés kísérte a gazdaságilag elmaradott országokban alkalmazandó nép- mozgalmi statisztikai módszerekkel fog- lalkozó ülésszak munkáját is; a beküldött dolgozatok főleg az adatgyűjtés megszer- vezésének tapasztalatait ismertették és a reprezentatív megfigyelésre vonatkozó ja- vaslatokat tartalmaztak.

A tudományos ülésszakok mellett a Nemzetközi Népességtudományi Unió megtartotta szokásos közgyűlését, ame- lyen —-— többek között —- megválasztották az új vezetőséget, és elfogadták az Unió alapszabályának egyes módosításait.

A konferencián folytatott személyes megbeszélések arra engedtek következ- tetni, hoey a magyar demográfusok munkásságát a világ minden részében ismerik és figyelemmel kísérik.

Dr. Szabady Egon

NEMZETKÖZI lNPUT-OUTPUT KONFERENCIA

Az amerikai Harvard—egyetem az Egesült Nemzetek Titkárságával együtt az ,,input—output technika" kérdése—

iről 1961. szeptember 11—15 között nagyszabású nemzetközi konferenciát

rendezett. A konferencia Genfben, a Nemzetek Palotájában, több mint 200 résztvevővel folyt le. A nyugati országok- ban a legutóbbi évtizedben az input—output módszerről már több konferenciát