"('—8. szám.
rleti KárOIy féle örökségek, hagyományok le- téteményese volt ő, egy a statisztika techni—
kájának fejlettebb szinvonalat munkálo kor-
"mm és az ékesszólás—a száminterpretáciö már alig: hasonlítható kariz'máival megáldva.
A munkateljesítnn'my legszigorúbb merte—
ket is megállja a tárgyak változatossága, a szinoptikus szemléletre törekvés nagyvona- lúsíga s az igen erős gazdasz'igpolitikai ér—
zékkel való megáldottság tekintetében Laky Domo" irodalmi munkássága, amelynek kii—
lönösen érték tekintetében nem csekély része még a Statisztikai Társaság megalakulása előtti időkig nyúlik vissza. De a szigorú iteletet igen nagy mértékben kiállják azok a nagy munkák is, amelyek 1022 óta gyors egymásutánban jelentek meg. Ezek egyen- kinti felsorolása a jelentés kereteit megha—- larlnák_ Akár a tuberkulozis—halán(It'vságról, akár a Magyarország megszz'tllásábol szár- mazó gazdasági károkról, vagy a fő "áros la—
kosságának újabb fejlődéséről, akár pedig az egyes termelőréiegek szociális és lakásvi—
szonyairól szol, i'nindig előttünk áll a sta- tisztikai forráskritika és feldolgozási teob—
mika, valamint anyagértékeles minden fegy-
301 1947
verzetevel ellátott gladiátor, akinek a szám jelentese elmeny s egyben cselekvesre kesz—
tetö rúgó, hareies koz is. A számoszlopok merő szemlelőjehl'i—l mindegyre inkább ,,ml fuln'ram'"-ianulságok levonoja lesz.
(le a tüzetes anyagismeret és a nem egyszer egészen önálló és ötletes telvételtechnikai újlí
tás sok szilárd talajára építve a mondan—
dókat. Bátran lehet mondani, hogy Kőrösy József óta (de talán őt magát is beleértve) nem volt a magyar statisztikai irodalomnak olyan munkása, aki a statisztika munkakö—
rének oly sok ágában produkált, volna, mint laky Dezső. Nála egyollla'ilúságról igazán nem lehet szó s így a közviszonyok megis—
n'iertetesenek szeles skálája tekinteteben valoban Keleti Károly szellemeben dolgozó
kiváló statisztikust érne a kitüntetés,
! közgyűlés az elhangzott javaslat alapján az emlékérmet elsőizhen 'I'lzírring (lusztávnak, Buda/y Lászlónak és Lali—y Dezsőnek itélte.
Végül úgy határozott a közgyűlés, hogy a Társaság 25 éves fennállz'isárol ünnepi ülés keretében fog megemlékezni. Az ülés előké.
szítésére a titkárság nyert megbízatást.
Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja') és a Magyar Statisztikai Társaság Demografiai Szakosztálya.
Le Comité hongrois de l'Union internationale pour l'Étude scientifioue des Problémes de la Population et la Section démographígue de la Société Hongroise de Státistiaue.
A Csoport és a Szakosztály együttes ülései.
A Csoport tevékenységét a háborús esemé—
nyek az lfl—ll febr. 29-i ülést követően meg:- szakitották. újjászervezése után a, ('soport első (sorrendben huszonhatodik) ülését 1947 június 13—án rendezte meg a Műegyetem Köz- gazdaságtndományi Karának egyik elt'íadoter.
i/ntíben. Ugyanezzel az üléssel kezdte meg munkásságát a Magyar Statisztikai Társaság még 1924-ben megalakult, lOVÓkPnySÓSOT azon- ban eddig ki nem fejtett _— most újjáala—
kult — Demográfiai Szakosztálya is. Az együttes ülésen a Csoport, a Szakosztály és a Magyar Statisztikai Társaság tagjai, va- lamint meghívottak is igen nagy számban vettek részt.
Minthogy az ülést a Csoport és a Szakosz—
tály a Magyar Statisztikai Társasággal kar- öltve rendezte meg, azon a Társaság elnöke, Bud János dr. elnökölt; az ülést ,,Statisztika és demokrácia" c. elnöki szókfoglalója ve- zette be.
Az ülésen ezután a Csoport és a Szakosz- tály elnöke, Schneller Károly dr, tartotta meg ,,Demografiai helyzetkép" címen széles 1) A Magyar Statisztikai Társaság ke—
belében.
tárgykört felölelő, grafikonokkal, statisztikai, térképekkel is illusztrált szakosztályelnöki székfoglalóját. Elűáuli'tSábttn utalt arra, hogy a kulturális, gazdasági és erkölcsi értékrend alapjait megrázó évek, a totális értékpusz—
títás jegyeben lefolyt háborús események _,—
az emberi szolidaritás nagy sérelmein kívül -—— a nepesseg összetételét és a népesedési mozgalom menetét is erősen megzavarták. A közvetlen számbeli hatásokkal felérnek a közvetett és az idők folyamán szintén szám_
beli eredményekben leesapódó antiszelekció—
nális, minőségbeli hatások. E számhatások jórésze hozzáférhetetlen a statisztikus szá—
mára; pedig ezek szám—formáló ereje nagy s éppen ezért ismeretük fontos volna. E mel—
lett a demológiai értékítéletek felállítását megnehezíti az, hogy' a népesség szerkezete
— újabb népszámlálás hiányában —_ ismereL len s így a népmozgalmi viszonyszámok tir- télte felettébb problematikus. A népességszer- kezet tudvalevőleg a harctéri veszteségek, a fogságbajutottak, elhurcoltak és az áttelepí—
tettek __ pontosan nem tudott — jelentös száma révén erősen módosult. Mindezen okok miatt a különböző népmozgalmi viszonyszá—
mok ma csak durván tájékoztatnak, de nem tekinthetők oknyomozó ítéletek felállítására alkalmasaknak. Pedig az élet és a halál
"('—8. szám 302
számjelenségelvel foglalkozni alig volt va'- lnha is el 'mi fontos, mint ma, amikor egyes nemzetek és társadalmi csoportok szinte a sír széléről kerültek Vissza a vegetálásnak tekinthető élet útjára. A demográfiai hely- zetkép nyujtásábnn a súly a nélmozgalomra helyezendő; jelenleg azért is, mert a népes—
ség lényeges tulajdonságok szerinti megosz—
lását pillanatnyilag nem ismerjük. A szüle.
tési ll'lW' almat á ninlthoz kémet egyébként csekély mértékben befolyz'tsolt'i s épen ezért néwsedéspolitikai szempontból túl nem be—
csülendő házasodási arányszám a háború aluli kevéssé romlott; sokkal kevésblié, mint az első yilt'ifxln'tbori'x folyamán. )ingynrorszz'ig- nál; zi legtöbb európai országhoz mert fölé- nye azonban n áll)—as és illlnas évek foljainán is mérséklődött és á háború alatt a ning'ár háznsságkötési nmtátót mm olyan ország arányszáma túlszz'irnyalta, amelye régebben állandóan Magyarorszz'ig mögött járt. E vi—
szonylagos hanyatlás azonban korántsem oly nagy, hogy ebből Magyarország különösen kedvezí'itlei'liil alakulo születési arányát meg—
inag'zirázhntnók. A születések arányszáma lslagyárorszz'igon az első vllz'igliábort'i előtt is, de kivált, a két vih'igln'ibz'wú közt, is sokkal erősebben csökkent, mint az egyébként, szin- tén következetesen Csökkenő európai átlag;- lfinnek következménye az. hogy a születési mulató tekintetében elfoglalt rnnesornnk egyre hátrább csúszott, A Sti—as évek köze—
pén észlelt, kezdetben lassú, majd kifejezett javulásból Magyarország nem vette ki n ré—
szét s így hazánk a bölcsők versenyében végzetesen lemaradt. Azok a vizsgálatok, amelyek a születési és szaporodási :1'ány nngysz'lgát megtisztítják az életkor és n csa- ládi állapot szerinti tagozódás Változó lakto—
'aitól, arra mutatnak, hogy különösen a 3()-as évek közepéig a születési arány még erősebb hanyntlást mutatott, amint ahogy a nyers, ezer lélekre eső hányadosok alapján gondol—
nok, ll hanyatló folyamat korniegoszlásnn—
kat destrnálta és ma már nemcsak a gyer—
mekekben, hanem a fiatalabb korú munka- bírókban is komoly hiányt szenvedünk. Ke—
leti és déli szomszédainklioz mérten (Romá- nia, Jugoszlávia) a hanyatlás különösen fel—
tünő. M;;ryarország, Románia és Jugoszlávia 65 éven felüli egyesített néptömegéből Ma- gyarország: még 26%—kal részesedett; az 5 éven aluliak sorából azonban Magyarország részesedése csak 1(l%. Hazánk és jelesül a már var vidék fogyasztóképességének — ré- szint a termelési, részint a jövedelemmegosz—
lási okokból magyarázható —— alacsony szín- vonala a főoká annak, hogy Magyarország születési hányadosa az átlagosnál is nagyobb mértékben hanyatlott. A bél-színvonalat a to—
niefxes nmnkakínálata'tval rontó, gyökértelen és kellő vásárlóerőt nélkülöző néprétegeknek a városokba irányuló túlzott áramlása, nem-
194?
különben a nagybirtokrendszer és az egek dnlú szemternlelés egy pszeu(lo—túltelítettsé;
get idézett elő, amelyet tetézett a trianoni.
szerződés tolyománynképen bekövetkezett át..
telepiilt'rsokozta tényleges zsúfoltság is. Mind- ezek együtt odavezettek, hogy az első világ:—
háború előtti 34—43?) és az első Világháború utáni 20—30 ezrelékes születési arány fok—
ról-l'ok'a és nyílegyenesen zuhanó irányzat——
tal :; ltlw LH) ezrelék szinvonalára süllyedjen.
l'fj tünet ellenben lűnri'ipziszerte az immár két emberöltő em észlelt hanyatló irányzat meg—
forduló—wz. Főleg az északnyugati és nyugati európai illlíll'll(bkl)§lll, az ll S. A.—bnn és az angol (lomininmokban és, ha kisebb mértéku ben is. a legtobb egyéb euró;—ai államban is észlelhető a születési arány fellendülése. 'Vá-v loszínü. hogy á súly és a ;:Jákorl 'ág negatív korrela'teit'ljl'u'ól van szó. lieynnis n nemzésf képes korba jutott á születésszám korláto—
zása folytán már abszolút számban is meg:-.
csökkent évjz'trntok sora; ezeknek érvényeil—
lési tere ta'ieasább, mint az előttük járó év.- folyamoké. Emellett azonban lehetséges, hogy az államok sznverénitásának sorvmlását (s a gazdasági élettér ezzel lmpesolatos kimenni——
sát á kiizmefxiryt'lzl'idés l'ielekallmlálja a jövő alolmlásábu; lehet to*ábbá, hogy egy elég;
széles körben észlelhető valláserkölesl ébredő mozgalom is gyengíti azokat a gátakat, nme—
lyeket lnteliektwins—gazdasági megfontolások alapján a fogamzás elé állítottak a közel-—
nmlt társmlalniak. A halálomat arányszám értékelé, t egyre fokozódó mértékben nehe—
zítik a koreloszlás teren bekövetkezett s ál—
lnmonkint korántsem egyenlő ütemű eltoló—
dásol; A halandóság terén z'tlltunonkint, nni- tntkozo kiilönbse ek határozottan mérséklőd- tek. Ebben a folyninátbán nagy része van an—
nál; hogy á születések csökkenésében elöl—
járó nemzetek népiisszetetele szenilisebbé lett; így nyers halandóságuk sziikségkepen nem javulbatott jelentős mértékben, míg a születések arányának nagyobb ellenálló ké—
pességét nnttntó országokban az ezer lélekre eső hányados még tetemesen javult, Az át—
értékelés elvégzése ntán is számbavehető ja..
vnlást mutató magyarországi hányados (az egykori 23 ésazelső háború utáni 19—21. ez—
relék helyett újabban csak 13—14 haláleset jut ezer lélekre) jórészt azért ily kedvező, mert még nem túlzott nagy a kimagasló élet.
veszélyt képviselő öregek képviselete és mi- wl már nagyon z'ilácsonyarendkívüli balan- dóságot mutató csecsemők aránya, de Igen magas a fiatal, életerős produktív korúak részesedése. Az egyes korcsoportokon belüli halandóság tekinteteben elmaradásunk a nyugati nemz'etekhez képest sokkal nagyobb, semmint az ezer lélekre eső halandóság alap- ján gondolnák. Különösenamég mindig 12—- 11—l% körüli csecsemőhnlandóságunk kirívó;
emellett a javulás a középeurópai államok
7—8. szám 303 194?
többségéhez képest ( — imgxzabb idő távi:itf'—
b'an tekintve w. nem is kiviőcitő. Társadalmi rémgeződésuuk ki'-(ivvzí'yiion mim, :( (ei-(neiési színvonal :iinegonya—(i; :( nem, t'iii'mi (§; iii"-
kv)