Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja és a Magyar Statisztikai Társaság Demográfiai Szakosztálya

11—12. szám

A, Nemzetközi mnnkiiiibgi konferencia 21) ik 'iilése. _— )old-x'chmidt. P.: A fá'i'ií—leűzilnlli—

biztosítás belga módszere. __ (SM/,. x:.) San/vi], A.: A liilci'sproi)l()in;i Fi'zilltfl:ilH'SZfU-Y- liar). —_ B'liigynroi'szz'ig ipari k:ip()soln.zii, ——

,A Szovjetunio t:ii'siiidiili)i))l)i'/.i4),—i1ami. ——

(5. x:.) _lln'iíhm". ii.: A llllllllí:ill13i'k'Ö—l N!)- mcdornzúghnn i) Hiiiivoisógos lullzlllllzil; moj—.r—

z'szúlli'mi) :) i ii;.

Siiiiwuteíc'vr [inni.—rvrrin: lit)- ruihi (7947. 2, x:" How], nom..) A N*chxx'oizei' %imiixwwoin 73 (m,) ifr*i_v_lfi17.

489 194?

Mult és jolen _ (3.811) Törekvések a vi- lágkevwlwdelerxn (szabaddá tételére. * (!).

x:.) A (iollúrhiány problémái,

): z' a, tis Mika, (8. évf. 2—3, sz., Sofia,

7997. Only/(ir.). A terv és :l Statisztika. — xii-uk. munkabérek, és fizetés *k,

li' (*xf).577,81(3) Ham,)"; Review (1.017 mm .ez-., london angol,) A ZS'i'l'üdék- nel). Zi)! Nix)"l)rii.'1miizil)iin m— FiZBLÓSi mér—

log. —_ ( or. x:.) Száz, millió l'oni értékü be- ' ' i progi-mmm ii iu'ii inoziig-xdaság l'liliIlZ

Szz'iiiii'uii. f_ A i'zilliúnx'.

Nemzetközi Népességmdományi Unió Magyarországi Csoportja")

és a Magyar Statisztikai Társaság Demografiaí Szakosztálya.

Le Comité hongmis de l'Union internationale pour lűÉtude scientifigue de la Populatíon et la Section démoglapnigue de la Société Hongroise de Smtisüriue.

§ Csopurt én Szakosztály együttes ülései.

KHT/%S.

29.) inkaséi

'MSZ'íi'lly ismét

i)()x*eml)f_)i' 'i'—()n több mg '): .):

részvételével.

Az ülést Holomller Károly (i)-., ii ('sopom ()s Smikosztály elnöki) n'x'itoiii meg .li—)llomozii—s az ülés (.)löiulóji'umk zi (leinngriifin ():; ii guz- diiS-iigpolitikii kellékeit, szvrenx-xúwen egyi)—

isítő munk (pedig: ').1 iiienwlii), hogy ii nepes—

ségi ós :):izdnsúgri statisztika szintúzise mi) N::;)§i. iuliimn :iz

))mxikiu'wi második (ii mom—miben :l Csoport. (),—; :l lK?lll()f_1'l'ilfl;ll Szuk—

egyiiiíosen rendez ti) meg) 1041 zumos meghívott

különösen kíx'z'miiíos. újjal—

.építiís feladatai :i mi sn-aizzzikz'it kissé i háttérbe SZHl'l'lUliiiix. holott :) sz:)- tisztiikiinuk ez az (v)-i, iiz muberiinynuoi ért mérhetetlen és szinte, pótollmtmlim veszte- Béggel foglalkozik és így nem (Whüt ki az

érdeklődés ' iunkz'iji'miik ii

homlokterehöl.

történeti statisztilii egyik iamulsfigos I'ÓSZ—

lelt).

.ifiórír: Miklós: dr.. ii Csoport tagja az ülésen "A mag; :iroiszági mi)n,)sedórzii'n'tónet száz éve" címen (184S_i.)§8) fiu—tott sm—

tiiszt'ikni ábrákkal is kiütni", li'iuiilnms ell")—

.zidaist. Bevezetőben nie-genilítetti). hogy száz éve Milm'nrorsziig' ii Kárpátokifrl iiz Adl'íáig' terjedt és 133 millió lelkei, számlált. Mi) :) trianoni terület', HSMK) ka-ón ifi—ih? ell—akire, előreláthatólag mintegy 0.5 millió lóloln'iyi népességgel le)) majd i'it ]] két szám között száz ()); tönónelme tolt; (1, amit, az itt élő népek együttese közösen. de ii illilg'yílrb'ú'lg politikai i)'niítáa4iix'iil alkotott meg; A száz (w két l);:'l'on)tosnl)l) eSemi'mye: : Slilliildklá'ififilzll'(3

"amely ezi, :) lx'Hl'SzzlkOl' elinditotta s annak arculatát, megadni ()): :) rég-i történelmi ke)- Tem—elk. trianoni SZGÓHÖI'dPlÖSt'. A népesedés—

* történet nem elögedhet meg" ilZliül, hogy egy- Sz'erűen csak StiltiSZükzil adatokat, állapítson meg s azokat felsorolja, hogy azután más

? A Magyar Statisztikai Társnsú inna

_g kebele-

társadalmi es szellemi tudomanyok ezekböl iiz lznoklnil kiindulva zi, kori. iiiegx'iiiigit- mik,H ma'; is; kell, hogy liei'eís'se azokat. az okokat es tÓi'iVPZi'íkM inneix'ek le))velsősoi' him éppen ii si :ltiS'z'likailiig vizsviilt népes- sóg'lwn székelinek. A szabadságharc idején az országi))iin ii in'mxíiríimij) 42 lélek volt s :1

*ZillizlliHilj'lllil'C elodi'wlmtiiiliin Nzulxsegesyigeí ii le;:inl-zzibl) mlm) eppen ez a néIÉűl'üSéir teremtette) n))g. A mult, század közepére Mg)":mll—OPPSZDOU befejeződött a törököktől xixsxaln'ulímti felületnek néppel való meg- töltése, A negyvenes években— a népsűrűség :! Ziiziiyús knulwli addigi legmagasabb sürü- Siígnek majdnem a háromszorosát tette. Azon—

bim mm;: fennállottak :) középkori intézm/é—

nvek. ii 1nzij..)"*i)rs;i;:niili két irányban is hiu)—

colniu kellett valnidsiwfimt miután agyunk—) uz ősiség: védelmezői egyúttal az uralkodó—

ház szövetségesei is voltak, i) középkori intéz- mények lm'omimlz'wii nem iiirti'mheten meg:

:), llnlwlnirg-liiizzzil 'illÓ leszámolás inf—iliiiL Ez :l magyarság politikai ohredesóniei; volt:

ál megnmmtlmziisz s egyúttal jel :) többi huzni nemzetiség politikiai feleezxnélóm'ere is, Ami- Éjmn ))ie')!'iókl)i)n hurcolt. ii magyarság: poli- iílmi fí'rgeiienst'géórt, olyan mértékben váli ii nemzetiségek támadás,:iiniii; célpontjává, de egyúttal nhlizm a mértékben lett a nem- zetis-iíe'ek politikai vezetője) is. A smiiadSág—

lum— 3_)'_*iik()x'liitil:i;r elbukott, de 21 középkori intézmények lei'omlmlz'isái már nem lelwieitit magiikiidz'ilyozni, s ii Hindi—korszak befejezte :) jobbágyfelszabadítás müvét. il kiegyezés pedig hizong'os mértékű politikai, szabadságot es az urailkodóhíizznl vall") kmiipi'omissmimoi lmzoil', Mivel az oSiSÚg fois ;illiwlá—iil nem :!

műve volt az l'i')ll)),_*—niet,idi))' elet,—

bá'liis maradt: a nag,xbiríok i) Habsburgok—

niik a kiegyezés korában is hűséges támasza, különösen, mert új, idegen elemekkel is sike- rült sorait megerősíteni. Az elnyonmtás kot- SZIllííl :ilziii ;) u ópeeedés iil'emi) katasztro-

ll— l3. szám 490 tti—47

fz'ilisan nwglasxnbbutlutt s csak :: lizit'anas évek elején indult meg) ismét, mikor mar a politikai. megegyezés rmnónysófxei kezdtek je- ientke—mk A hetvenes évek a népesedés szein- pontjz'iból ismét meddő—en teltek el, amit rész.

bvn talan az allami önz'illósnlz'is lvrnninzetes vz'ilsz'igz'inak kell betudni l(_)'zi7i fejkítlésiiiik a IlylllK'V; inas évekkel indnl nie—_) ('S az első vilz'w' háború kitörésének évéig tai t, vagyis negyed- l'él évtizedet, tölt ki. Ezt a kmwzakot .t illeg- indnló iparnsmlz'ig, : 'z'ifmsiasodz'rs és az új kultúra megalapmz'lSil jellmn7i. ll: 'dll'CSálk ()k—

kni' indul meg, bár csak a kilmicnnies évek—

tö; kezdve ftiknzódik az új korniegxmzlz'is ki—

alakulasa is, amit, a visznnylap; szerény szü—

lvtósi arány és az élettartam inz)(_)(li(iss7,ab—

liudz'iszi (ikozntt Az új km niegns7lzlsi N,)nd iga—

zz'in csak az elsö vilz'i—gliz'ibbii'i után, a/, olső triancmi korszakba—n alaknl ki végzetesen, a, romlás) jeleivel. A, száz éves llÓDPSHIÉSUH'TÓHOÉ a trianoni réazen jó 'a! en'iteljvsebb fejlődést

Xllllltal. mint a peremteríilt)t'e)k(—)n_ Ezek közül

különösen (_) ony—ri) az északi e-lcsatult 'il,l'—

iiiegy'fik nnpességtejlődósu _ köztük három olyan vármegye is van amelynek lakossaga 1910—ben kisebb volt, mint 1848—ban, sőt; mint.

a newyvenes évek elején __ jóllehet, 'agy tzi- lan éppen (mert ezen a (részen volt aránylag lvgniaga—iablb akkor a népsűrűsé"; A trianoni rész lSZS-tól Szániítva lSlltl-ig több, mint, meg.

k(')tsze(re7ite lakusszűg—z'itz nőimsségfejlődőwónek jal'száma.' 212 mig) az északi rész jel- stzn'unia: 153, a nyugatit), lHl, a kelntit') 202 és a déleie') 206. Az adatok szerint az elm vilag- háború után a, volt Felvidék nóvesmlésónnk üteme meggyorsnlt ((s attől kezdve HBO-ig);

meghaladta a trianoni 'l'ÓSZÓl. A trianoni ró—

szen zi (árosiasndz'm iitmin) ig e)i-őtf—),lj(),.sel)li volt,niinit.anel'mnnken. A mult sm'mid KÖZP—

pén a trianoni részen zi vz'ii-nsnlcban és az erős f(?_jlőd(')Sű községek (íwilwn, lakott a népps—

mígnpk 28.4%—a, a, később elcsatolt pmwn- területeken nem egéswai ()gyti7edri')sz a vá- a'osok népének az aránya. Will—ben a tria- noni részen már a nép 4l%—a lakott a (_)óc—

pontukl'mn, a ma'vnieken pedig" a, vz'irusiasn- dás arány:, az (54152 lök—(kszínn ogyhamd- részén) (!ll'lt—BllePll. Ez

lll ra kife-jnm'ídóst),

az új tm'nwlósi knl—

aniilwn a magyarsag sok—

kal i'iagyobb iiitii'ttíkbnn vvtt', Jl'ÓSZl', mint, a nemzvtlaógvk. lliz'iba korniz'inyiiztz'rk a, ma)—

g'yarsz'ignt, az uralkndólizizlmz ln"! lmrnuinyai a perminei'iilet'ok i'nniizvtiségi szavazataival

s hiába, liedveskvdbtt ':l. knrniai'iy a nemze—

tiségi tel-ült,),taknok az erőteljesebb ipar- fnjlpsztéssel, __ aminek oka, ();ryébként az ipari nyersanyagok elhelyezkedése is volt __

a fejlődés wégig rohamosabb volt, a, tnrmé) keny Alföldön, ahol (§;I_fél)ként a Tisza sza,—

bt'ilyozása ötiidl'l'); millió kat. hold termő- területet adott, az odaöxíinlő népes—ség szá—

niz'irz lűzzizóvszz'imd a nia(_)asabbiendű kul- túra, életszintjének kialakítása jegyében telt;

fel s ez a kultúra mind jobban hanggúlyozta

knltnrz'ilis :SZOI'GDÖllPlC

zigt'ál'ii'iőxlszereknél zi df), ipart csak az anya—

nwgtanulni. Ezért az a poli- a nyelvi közösségek

fontossz'igz't, Az ősi nyelv alig szamitott, nyelven lPllPl.

tikai szabadsag, amit a magyarság: a sza—(

l):l(lSzlgll:!l'('llzlll kivívott és ami a. (kit,)gyn- yistől kezdve) már hatását is éreztette. zi, nyelvi elkülönülés faló, vazvlte), az itt, élő népeket, (ippen zi magasabb életszint, érde), kében, S a nzigvnhb lélekszám érdekében is amit () niagzsabb lPl'lllPlÓSl kultúra nélkül nom lelietMt ()lérni. A szabadságharc így wzmmt a trianoni SZÓllllllllz'lSllOZ; (16) a, ré- SZPk, aniolypk ()ZM' évvn z'it' eg_,'niz'i(slinz* tar—

toztak, minden, le')i'iye);:l)s köteléklikkel ma, is együtt, egymas niullvtt' vannak s keresik a megértés nn'idjz'it. Az új rendeződés és az új _kiil—tíd-zi kialakítz'isz lőiiypgns része- 1) kor népesedéstí'rrtehwtónek, amely nem eléged—

lwtik meg.: azzal, hogy a magyarz'zzitut a történelmi ().x" 'lll—i'lS tndoniz'inynktól 'z'ii'jzi.

mert, inazra lii'atntt' a magvzi'z'izat'a Az új, korban ugyanis) mind nagyobb mértéklwn zi ra'-p az alkatú, az a nép anwlyet ii statisn—v tik: a, man: adataival iii/őr és amelynek hatóerejű) köxvmleniil és a, lehető leugnawbbb ('HPSSOWYI éppen zi női'iG-sedéslndoniany én a nemeseilűstöi'téi'iot vizsgalja

Schneller Kzll'tlly tll'. e),)lníik a liallnzilósz'iír köszönetét, kifejezve a .snk *J'Éllllilolzllül éb- vesztő olűadi'ix néhány rélemólwz szól?

llOZtZá. A nagyon ÉS (relativ ()i'tékü nép"

xarűség jeleiitc'iM-gi'w, kissé, túllizli'igsúlynmtt—

nak talalta, bár a száz év előtti naturál- gazdz'ilkndas niellott ; nómí'irí'iség könnyeb- ben le)l'n)tt)tt vitaznnylag magas !(ligye),liiie%

te) tett arrz nn'rrtók bon

hogy az újabb iparfejlődt'x t)!)ds—(r lekötötte, itt tartotta a la'konv ._z'igut; mm a mult szazad ve'—gén is mód leli, volna ha a közös, Vz'initm'iilet nem lett volna (_);i'itló mm.—(i': a, ma?—"Yar ipar kifojlínle'wérta 186.) (); 1880 közt, a nó'pvwdési dekadmmíz'it tt'ilnynnn'izin az 1872. évi lmienjzirvímy ulvínzt'a: Az Alt'"ldíin ("); délen tapasztalt l'ai—

lődós () toi'iiltao'ék le)—lips i'itzilzikuli'isz'mak, dj) bóli benémwíile'wórmk volt a kiivotknzménywx Az ipar, a nagy'i'tl'tih' vilag-(ztette aSSlel'lllt'llÚ hatású. Az (')lot konznrva'lz'sa terén, Illő); so;

a tennivaló .t Nannini-Mag) háttérbevmn—

lz'isz, (folytán a lx':li'pz'itmedence—teriilvt szá—

nnia ningnyíló labetíisógvk kiliasznz'il'z'isz'ihoz nagyon sok szzrklníp7mt munkaerőre van szíikséj).

Az nggantesak a (fsuport ós Szakokztz'ily együttes i'()ii(le)z((s()lwn líl47 (lvcvnilmr 43—én megtartott folyó ninnl :m')vi harmadik (30)

ülés is a ('mimrt iii bb tzi(_)j:)'z

szirmú nivg'lii'vautaknak mim ki.

Az ülésen elnöklő

nak ()s megfelelő ()rdel—zli'í—dósót, "Zil—

Solzneuller Károly dr.

bevezető szavaiban megemlékezett arról, hogy előadó 1947 májusában teljm ered—

ménnyel vett rógzt, Mzgyarorszú) kép-

11—12. szám

viseletében Párizsban a Nemzetközi Népes—

ségtudományi Unió vezetőségének és a Nem- zeti Csoportok kikiildötteinek értekezletén, Méltatta azután a statisztika és a közgazda—

ságtan közt megoszló tevékenységét, különö- sen kiemelve a korrelz'icióról írt, eddig kéz- iratban maradt egyetemi pályamunkáját.

Elzfiadása, melyhez hasonló témakörben ré- gebben Földes Béla végzett értékes kuta-

tásokat, szintén az említett két tudomány-

szak tipikus határterülete.

Az ülés előadója, Horváth, Róbert dr., a Csoport tagja, ,.A teljes foglalkoztatottság kérdésének népességstatis—ztikai vonatkozi—

sai" cimű tanulságos fejtegetései során rá- világított arra. hogy ahhoz, hogy a teljes foglalkoztatottsag népességtudományi vonat—

kozásaival érdemben foglalkozni lehessen, előbb a teljes foglalkoztatottság fogalmát kell szabatosan meghatároan 111 viszonylag új fogalom még nem egyértelmű, mint ahogy ez mindenekelőtt a fejlődéstöarténeti sikon nyugvo részletes vizsgálatokból ki- világlik. Megemlékezett azután arról, hogy mint ismeretes, a teljes foglalkoztatottsíig elméletének kifejtése Key/nee nevéhez ;fliző- dik; ugyan már előtte is többen felismerték, hogy a monetáris tényezők és a foglalkoz—L tatottság között bizonyos összefüggés van, de nem tudták annak egy olyan általános elméletét kiépíteni, mint Keynes. Keynes tanai szerint a takarékosság és a beruházá—

sok között nincs meg az az automatikus összefüggés, amelyet a klasszikus közgazda—

sági elmélet állított, vagyis irányitott össz—

hangra van szükség, hogy a közgazdasági rendszer dinamikus egyensúlyban maradjon.

Ha a takarékosság és a beruházások között megvan a szükséges összhang, akkor a pénz- forgalom emelésével a foglalikoztatottság és termelékenység mértéke is emelhető helyes beruházási politikával, mindaddig, míg e rendszerben teljes foglalkoztatottság nem áll elő_ A teljes foglalkoztatottság állapotá—

ban a pénzforgalom emelésével a termelé- kenység már nem fokozható, csak meg- bontja az egyensúlyt és inflációt okoz, Sione 1942—es vizsgálódásai meglepő sza-

bálySzertiséggel igazolták Keynes elméletét,

sonló tanulságokat szolgáltattak a második világháború közgazdasági kérdéseinek meg- oldásai is. Az előadó azután ismertette az angol kormány 1944-es fehér könyvét a

491 ^194?

foglalkoztatottsági politikát illetően, vala- mint Be'verídne teljes foglalkoztatottsági javasatát. Kiemelte, hogy ezek a javaslatok is megvalósítlmtatlannak tartják még a tel—

jes foglalkoztatottság állapotában is a struk- turális munkanélküliség n'iegszüntetését, minthogy nem akarják a munkakényszel' bevezetésével az emberi szabadságjogokat korlátozni. Foglalkozott ezután a teljes fogr- lakoztatottsági politika megvalósításának leglényegesebb elt'lfeltételeivel, az ú. n, nem—

zeti budget módszerének kél'tlÖSÓVel, valamint annak külkereskedelmi vonatkozásaival; e téren ez az elmélet szintén a klasszikus tanok bizonyos fokú megváltoztatását vonta maga után; érintette továbbá az állami be- avatkozás es tervgazdálkodás határainak Végső kérdéseit is. Hangsúlyozta, hogy he- lyes Pigou—nak azon legújabb megállapi- tása, hogy a teljes foglallkoztaitottság, mint fogalom statisztikai norma; majd kifejtette, hogy ennek az állapotnak megragadására és más állapotokkal időben való összehasonli—

tására nem elég csak a népességstatisztikát igénybe venni, hanem a gazdaságstatisztikát isalegmesszebbmenóleg segítségül kellhívni, mint ahogy ezt, az angol fehér könyv is tette. Foglalkozott ezután Smwynak és a francia népességstatisztikának azon, törekvé- seivel, melyekkel a strukturális munka- nélküliség fokát, a teljes foglalkoztatottság anlailógiájár: a teljes népesség állapotának mint új fogalomnak felállításával kívánja meghatározni. Miután elemezte az optimális népesség és a teljes népesség közötti össze—

függéseket, ismertette még azokat a mate- matikai statisztikai erőfeszítéseket, amelyek a foglalkoztatottsági fok megállapítására szolgáló parameterekkel kapcsolatosak Bed fejezésiil összefoglalta a magyar statisztikai tudomány kontrihucióját a foglalkoztatottsági problema vizsgálatához és különösen Heller Farkas, Schneller, Kádas Kálmán' és Titeíxs idevágó elméleti rnmll—Iássz'igát emelte ki,

A ('Ésoport és a Szakosztály köszönetét Solmeller Károly dr. elnök tolmácsolta a nagy szakirodalmi apparátusra támaszkodó elt'iadász'iért. Rámutatott azokra a körülmé—

nyekre, amelyek gátat emelhetnek a teljes toglallx'ozlatottság elé. A külkereskedelmi;

adatai e tekintetl'ien is fokozott érdeklődést érdemelnek; a bemutatott angliai példa sze- rint. a külkereskedelem megbénulása és a munkanókiilisón' felszökkenése közt szoros volt az ilsszeliiiggés.