651.836.4.001.14
EGYSÉGES KONCEPCIÓT A DOKUMENTÁCIÓ MŰSZAKI FEJLESZTÉSÉBEN Rózsa György
A könyvtári törvény megalkotása óta számos konkrét intézkedés történt annak érdekében, hogy könyvtári és dokumentációs s z e r v e z e t e ink a törvényben k i f e j e z e t t alapkoncepció keretében tovább f e j l e e z - szék munkájukat. Több-kevesebb nehézség után k i a l a k u l t a k a könyvtá
ri-dokumentációs hálózatok, i l l e t v e megszilárdultak s z e r v e z e t i l e g , módszertanilag egyaránt /amiből távolról sem következik, hogy megol
dandó problémák e téren már nem lennének/.
Pontos lépés a könyvtári törvényből következő f e l a d a t o k tovább
fejlesztésében a d o k u m e n t á c i ó kérdésének előtérbe helye zése, ami annak a reális társadalmi-gazdasági igénynek a kifejezése, hogy röviden szólva: a m a g y a r t u d o m á n y é s t e c h n i k a v i l á g s z í n v o n a l o n álljon /legalábbis a h a z a i legkedvezőbb adottságoknál rendelkező szektorok tekintetében/. A do
kumentációnak ez a h a z a i "rangemeléee", pontosabban a konkrét f e l a d a tok súlya és terjedelme fejeződik k i abban, hogy az országos s z a k f e l ügyeletet ellátó művelődésügyi Minisztérium m e l l e t t , az Országos Mű
s z a k i fejlesztési Bizottság vállalkozott a tudományos tájékoztatás egyik legfontosabb szektorának, a műszaki dokumentációnak irányítá
sára és általában a dokumentáció kérdéseivel való foglalkozásra, be
l e i l l e s z t v e ezirányu tevékenységét a m ű s z a k i f e j l e s z t é s o r s z á g o s k o n c e p c i ó j á b a . Ezáltal a doku
mentáció á l t a l á b a n , a műszaki dokumentáció pedig k ü l ö n ö s e n s z e r v e s részévé, alkotóelemévé vált a műszaki f e j l e s z tésl politikának. Más - és csak bizonyos pontokon érintkező és i d e tartozó - kérdés, hogy mindez hogyan kapcsolódik a társadalomtudomá
n y i - és a humán dokumentációhoz, amelynek problémái a dokumentálás -tárgyát képező szakirodalom jellegéből kifolyólag javarészt más t e r mészetűek. / E z e k k e l kapcsolatban mindenek előtt az Országos Könyvtár ügyi és D o k u m e n t á c i ó s Tanácsnak - formálisan ez i s hoz zátartozik a már e m i i t e t t "rangemelőe"-hez, hogy a Tanács, mint az MM konzultatív testülete, nevében i s v i s e l i a "Dokumentációs" jelzőt - továbbá az MTA Könyvtörténeti, Társadalomtudományi Bibliográfiai és D o k u m e n t á c i ó s Munkacsoportjának vannak f e l a d a t a i - de ez már egy más témára vezetne át./
Amennyire kialakulóban van, vagy k i a l a k u l t n a k tekinthető a mű
s z a k i dokumentáció fejlesztési koncepciója, a n n y i r a nem látszik meg-
RÓZSA 6X. i A dokumentáció műszaki fejlesztése
fogalmazottnak a d o k u m e n t á c i ó m Ü B z a k i f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j a . A két koncepció természete
sen nem l e h e t azonos, jóllehet a kettőnek kölcsönhatásban k e l l l e n n i e . A műszaki dokumentáció fejlesztése, ha az egyik leglényegesebb
re i s , mégis csak e g y s z e k t o r r a t e r j e d k i /lényegében a technológiai-termelési s z e k t o r r a , de a műszaki alapkutatásokra már jóval kevésbé/ és magában f o g l a l j a értelemszerűen a dokumentáció mű
s z a k i fejlesztésének e l e m e i t i s , e z z e l szemben a dokumentáció műsza
k i fejlesztése k i t e r j e d a t u d o m á n y o s t á j é k o z t a t á s e g é s z é r e , v a l a m e n n y i s z e k t o r á r a . A műszaki dokumentáció még ha a motor szerepét i s töl
tené be a dokumentáció műszaki fejlesztésében - és ez kívánatos i s - / e r r e a szerepre egyébként igen kedvezőek az adottságai: i t t J e l e n t k e z i k mindenek előtt a n é p g a z d a s á g i l a g sürgető igény nagytömegű és v i s z o n y l a g egyszerűen kvantif1kálhetó adat gyors és rendszeres feltárására, a z előbbiből következőleg a dokumentáció mű
s z a k i fejlesztésének relatív könnyen bizonyítható gazdaságossága, az ezen a területen működő dokumentációs szakemberek műszaki "probléma
érzékenysége" - hogy néhányat említsek e faktorok közül/, akkor sem azonosulhat a kétféle fejlesztési program.
Mos, dokumentációs műszaki fejlesztési programnak ezidőszerint még a körvonalai sem a l a k u l t a k k i , nemhogy egységes koncepcióról l e hetne beszélni. E z a h e l y z e t pedig nem kevés bizonytalansági tényező, gazdasági és tudományos h i b a és kár veszélyét idézi f e l . Ehhez azon
ban két dolgot k e l l előzetesen tisztázni akár utalásszerűén: m i l y e n i g é n y e k e t k e l l kielégítenie a dokumentációnak /kö
vetkezésképp műszaki fejlesztésének i s / - ez az egyik; mi, i l l e t v e milyen legyen a dokumentáció műszaki fejlesztésének t a r t a l m a - ez a másik.
Az első kérdésre konkrét, általánosan .érvényes, l e g f r i s s e b b ada
tok állnak rendelkezésre. KXEBS Rezsőnek, az MSzMP Központi Bizottsá
ga titkárának, a népszabadság 1964. március 1 2- i számában olvasható előadásában a következő adatok és megállapítások találhatók a műsza
k i fejlesztés szerepéről a gazdaságpolitikában: Magyarországon j e l e n l e g évente a nemzeti jövedelem 1.4 £-át fordítják a tudomány f e j - lesztésére; több mint 130 kutatóintézetben, közel 700 tanszéken és 77 vállalati kutatási szervezetben f o l y i k tudományos kutatás; ezen intézményekben több mint 30 e z e r dolgozó működik, körülbelül a fele ennek a létszámnak műszaki területen. Az előadásban a következő ál
talános e l v e k fogalmazódnak meg a kutatási kapacitás felmérése a l a p ján:
" - ö n á l l ó k u t a t á s t olyan területen tervezzünk, ahol a világszinvonalon maradáshoz megfelelő s z e l l e m i kapacitást t u dunk kialakítani, v a g y i s világszinvonalon tudunk k u t a t n i ;
- más terűleteken a f e l a d a t o k végrehajtásához szükséges tudomá
nyos eredményeket a n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s m u n k á b a n való részvétel utján k e l l elérni;
- azokban az ágazatokban, ahol lassúbb a fejlődés, á l t a l á b a n i n f o r m á c i ó s z e r z é s s e l , é B e z e n a 1 a-
SMT 1964.Július xi.évf. 6,Bzám
P u 1 6 " f e j l e s z t ő m u n k á v a l k e l l lépést tartanunk a fejlődéssel." /kiemelés E.Gy./
A dokumentáció /és a könyvtári munka természetesen/ mindhárom irányú kutatásban jelentős s z e r e p e t játszik, a harmadikban pedig egyenesen ezen alapuló fejlesztőmunkáról van szó. Aligha k e l l bizony
g a t n i a másik két irányú kutatásban a tudományos információ szüksé
gességét: magának a "világszinvonalának a meghatározása sem képzel
hető e l s z a k i r o d a l m i tájékoztatás nélkül, a nemzetközi tudományos munkában való részvételbe pedig beleértődik az információcsere /amely
nek nem e g y e t l e n , de lényeges csatornája a dokumentáció/. A dokumen
táció szükségességére történő ezen utalások közhely számba, mennek, de olyan közhelyek, amelyeket nem l e h e t figyelmen kivül hagyni. Az OMFB által végeztetett műszaki tájékoztatási fejlesztési felmérés gazdagon dokumentált anyagban tárja f e l e problémákat.
Talán nem f e l e s l e g e s i t t sem emlékeztetni a r r a a tényre, hogy a tudományos produkció /ideértve a publikációk legszélesebb skáláját/
exponenciálisan növekedik, azaz 10-15 évenként megkétszereződik,hogy a kutatás a leggyorsabban fejlődő "iparrá" vált, következésképp n e m c s a k a d o k u m e n t á c i ó v á l t n é l k ü l ö z h e t e t l e n n é a k u t a t á s s z á m á r a , h a n e m a d o k u m e n t á c i ó s z á m á r a a s a j á t m ű s z a k i f e j l e s z t é s e i s , mivel kizárólag a hagyományos módsze
r e k k e l , eljárásokkal képtelen megbirkózni a rázúduló a d a t t e n g e r r e l és ez egyaránt vonatkozik a feldolgozásra és tárolásra, valamint a s z o l gáltatásokra / a gyors és széleskörű közreadás igénye/. A tudományos kutatók és a mérnökállomány rohamos növekedésével pedig egyszerűen azért sem t a r t h a t lépést a kvalifikált dokumentációs személyzet szá
mának növekedése, mert a magasan kvalifikált szakemberek tömegére mindenek előtt a kutatás és fejlesztés területén van szűkség - világ
s z e r t e ez a tendencia - és sem o b j e k t i v /gazdasági és tudo
mányos szükséglet/, sem pedig s z u b j e k t í v tényezők / a k u t a tás anyagi-erkölcsi-tudományos vonzása/ nem t e s z i k lehetővé a doku
mentációs szakemberek létszámának egy bizonyos határon t u l i növeke
dését. Mindebből adódik a dokumentáció mechanizálásának, még tágab
ban: a k ö n y v t á r i é s d o k u m e n t á c i ó s m u n k a m ű s z a k i f e j l e s z t é s é n e k o b j e k t i v s z ü k s é g e s s é g e .
Megközelítőleg sem rendelkezünk azonban a fentebb e m i i t e t t OMPB- felméréshez hasonló dokumentációval e témakörben, inkább csak ötle
t e k r e , sejtésekre l e h e t támaszkodni a dokumentáció műszaki fejleszté
sét illetően. Kezdjük magával a fogalommal: ugyanazt érti-e mindenki e címszó a l a t t ? Villanyirőgép, xerox, t e l e x , lyukkártyás berendezé
sek, elektrónlkus számítógép egyaránt b e l e t a r t o z n a k - e , egy és v a l a mennyi könyvtár- és dokumentációs s z e r v e z e t típusra egyaránt vonat
koztatható kategóriába tartoznak-e? A l i g h a .
Ha megkíséreljük e műszaki fejlesztés lehetséges fő irányait k a tegorizálni, nagyjából a következő téma-csoportok látszanak k i a l a k u l n i :
RÓZSA GX.: A dokumentáció műszaki fejlesztést,
a / épületgépészet és tároló berendezések b/ reprográfia
c / dokumentum-higiéné
d/ olvasószolgálati és adminisztrációs mechanizálás e/ dokumentum feldolgozás, feltárás mechanizálása.
Valamennyiről néhány szót, részletesebben a dokumentáció mecha- nizálásáról.
a/ Épületgépészet és tároló berendezések, mint műszaki f e j l e s z tési probléma valamennyi könyvtártípust érinti, elsősorban a tudomá
nyos nagykönyvtárakat /és dokumentációs s z e r v e z e t e k e t / . A k ö n y v t á r é p í t é s z e t a maga egészében - amelynek a gépészet és a raktár részei - tulajdonképpen ugyancsak b e l e t a r t o z i k a műszaki f e j lesztés kategóriájába, azonban elsősorban mint építészeti problémai, e z z e l szemben az épületen belüli gépészeti megoldások /leszűkített értelemben, i d e nem számítva az általános t e c h n i k a i kérdéseket, mint a személyfelvonó rendszer, kondicionálás, szellőztetés, tűzvédelmi felszerelések s t b . / , mint a raktározás / p l . a tömör-raktározás kü
lönböző formái/, transzportőrök, az olvasószolgálat és a raktár kö
zötti mechanikai kapcsolat /jelzőberendezések s t b . / , mint k i f e j e z e t ten k ö n y v t á r i c é l - b e r e n d e z é s e k , a dokumen
táció műszaki fejlesztési kategóriájába tartoznak.
b/ Reprográfia - a legtágabb értelemben: mikrofilmtechnika / a z állományvédelem, a szolgáltatások, a publikációs lehetőségek terüle
tén/, különböző sokszorosítási eljárások /xerográfia, gyors-másolás, tömeges sokszorosításra alkalmas felszerelések s t b . / . Ez a téma-cso
port i s mindenekelőtt a tudományos nagykönyvtárakat, a szakkönyvtá
r a k a t és dokumentációs szervezeteket érinti.
o/ Dokumentum-higiéné: könyv- folyóirat, kézirat-restaurálás, konzerválás, kötés technikája / p l . fertőtlenítés! eljárások - vegyi és vákuum-rendszerek-, címkéző, vágógépek, füzésnélküli kötés s t b . / . A kötészet a közművelődési könyvtárak műszaki fejlesztését i s érin
t i .
d/ Olvasószolgálati és adminisztrációs mechanizáláa - a nagy kölcsönzési forgalmú közművelődési könyvtárakat érinti mindenek előtt:
kölcsönzési mechanikai eljárások, a forgalmi nyilvántartások és s t a t i s z t i k a mechanizálása s t b . , ami a kisgepesités fogalmába t a r t o z i k . A szakkönyvtárakat és dokumentációs s z e r v e z e t e k e t e műszaki f e j l e s z tési kategóriából a gyors tájékoztatást nyújtó t e l e x és egyéb hason
ló t i p u s u távközlő berendezések érintik.
e/ Dokumentum feldolgozás, feltárás mechanizálása - mint a do¬
kumentációs műszaki fejlesztés l e g m a g a s a b b f o k a , l e g f e j l e t t e b b formája, t u d o m á n y o s a n l e g i g é n y e s e b b t e r ü l e t e , a tudományos nagykönyvtárak és a doku
mentáció legsajátosabb érdeklődésébe - mondhatni, perspektívában, létérdekébe - vág. Hos, mig az a-d/ a l a t t i a k b a n elképzelhető eredmé
nyes munka - és e z t a gyakorlat i g a z o l j a i s - egységes koncepció,
TMT 1964.július XI.évi. 6.szám
országOB Bzervezós nélkül, egy-egy intézmény, vagy szakemberek egy csoportjának hozzáértése, probléma-érzékenysége, áldozatvállalása ré vén, addig a dokumentáció mechanizált adattárolása és visszakeresése terén koordinált és tervszerű erőfeszítések, egységes koncepció nél
kül jelentős lemaradás, tudományos és gazdasági kár veszélye áll fenn.
Lehetne e r r e a z t válaszolni, hogy többet ér egy gép, mert az megfogható és konkrét valami, mint bármiféle koncepció, amelyben e s e t l e g a gépek egész s o r a Bzerepel - de csak potencionálisan, jám
bor szándékként. Igen ám, csakhogy j e l e n l e g éppen az a h e l y z e t van kialakulóban, hogy e l s z i g e t e l t , partikuláris gépesítési tervezések, vagy tervezgetések folynak és ha nem készülünk f e l idejekorán n e m c s a k a b e r u h á z á s s a l , h a n e m a t u d o m á n y o s e l ő m u n k á l a t o k k a l i s , alighanem hamarabb üdvözölhetünk intézményeinkben elektrőnikus számitógépeket, mintsem ezek programozását, működését alaposan megismertük volna, h o l o t t a menetrendnek nyilván fordítottnak k e l l l e n n i e . Más szóval: félő,hogy
j e l e n l e g i felkészültségűnk m e l l e t t , nem tudunk mihez kezdeni a gépek k e l , vagy csak minimálisan l e s z kihasználható kapacitásuk.
Egyáltalán milyen mértékben van szűkségünk konkrét adottságaink m e l l e t t / e l t e k i n t v e a programozási ismeretektől, tehát a kezelő s z e mélyzettől/ a dokumentációban adattárolásra és visszakeresésre al kai mas gépekre; valamennyi nagyobb dokumentációs szervezetnek, vagy há
lózati központnak k e l l - e gép, vagy célszerű volna-e koncentrálni az erőfeszítéseket és olyan nagyteljesítményű gépeket behozni, amelyek több intézmény, i l l e t v e tudományos s z e k t o r igényeit elégítik k i ? Hány i l y e n gépre volna szűkség ée mely területeken? Hány ember ért ma Magyarországon i l y e n gépekhez, pontosabban a d o k u m e n t á c i ó s p r o g r a m o z á s h o z ? Yan-e legalább egy t u c a t olyan szakember, a k i vállalkozik e r r e a munkára? Milyen előkészítő munkák f o l y t a k és folynak e téren, e l t e k i n t v e a s z a k i r o d a l m i búvár
kodástól, ami persze előfeltétel, de kevés a konkrét munkához? Van-e legalább néhány olyan szakember, akinek legalább néhány hónapos gya
k o r l a t a v o l n a a dokumentációs programozásban és g y a k o r l a t i l a g i s m e r i a különböző gépek működési lehetőségeit? Végül mindeme minimális elő feltételek nélkül, l e h e t - e komoly formában gépesítésre gondolni és első lépésként nem egy o r s z á g o s h e l y z e t f e l m é r é s b ő l , i g é n y m e g á l l a p i t á s b ő l k i i n d u l ó e g y s é g e s d o k u m e n t á c i ó s m ű s z a k i f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó r a a l a p o z n i a g é p e s i t é s i p r o g r a m o t ?
Nem ismeretes, hogy dokumentációs szakemberek hosszabb külföldi tanulmányúton - ami a legcélravezetőbbnek látszik — / a h a z a i lehető
ségek kihasználásának e d d i g i mértéke sem i s m e r e t e s / konkrétan f o g l a l koztak volna-e p r o g r a m o z á s s a l , m i n t a g ő p e - s i t é s k u l c s k é r d é s é v e l . A futó látogatások és 1-2 hetes utak, kiállítások, bemutatók vajmi csekély t a p a s z t a l a t o t eredményezhetnek e téren. Vizsgálat tárgya v o l n a továbbá az is,hogy a k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y o s s z e k t o r o k i r o d a l o m f e l t á r á s á b a n a g é p e s í t é s n e k m i -
EÓZSA GY.: A dokumentáció műszaki fejlesztése
l y e n f o k a , a k a t a l ó g u s o k m e c h a n i z á l á- s á n a k m i l y e n f o r m á j a a l e g c é l r a v e z e t ő b b /kőziválogatásu, fél-mechanikus, mechanizált lyukkártyarend
s z e r , Hollerith-feldolgozás, elektrónikus számitógép: t i p u s , teljesí
tőképesség s t b . / , nyilván erősen differenciálni k e l l és a természet
tudományi- és műszaki dokumentáció m e l l e t t f e l k e l l tárni a társadal mi- és a humán tudományok dokumentációs igényeit és lehetőségeit,leg alább i s a z a l k a l m a z o t t j e l l e g ű , s z e r v e z é s i - i g a z g a t á s i á g a z a t o k é t /közgazdaságtudo mány egyes területei, szervezéstudomány, szociológia s t b . / .
Egy i l y e n minden az e m i i t e t t /és egyéb esetlegesen felmerülő/
lényeges kérdést számitásbavevő f e l m é r é s képezhetné az a l a p ját a kialakítandó k o n c e p c i ó n a k , amely tartalmazná a dokumentáció műszaki fejlesztésének f ő i r á n y a i t , gépi e s z k ö z e i t , a gépesítés f o k á t - m é r t é k é t ü t e m é t tudományos szektoronként, az ehhez szükséges e l ő t a n u l m á n y o k megszervezésének módját - formáját - ütemét,a do
kumentáció mechanizálására k v a l i f i k á l t m u n k a e r ő k képzésének feltételeit, végül de nem utolsó sorban: a gépesités
g a z d a s á g i k é r d é s e i t /költségelemzés - gazdaságos
sági számítás - munkerőgazdálkodás; a gépi beruházás kerete - f e l o s z tás - ütemezés/. Ebben a felfogásban a koncepció kialakítása t u d o m á n y o s i g é n y ű t e r v t a n u l m á n y s z i n t j é t tételezi f e l , amelynek megalkotása k o l l e k t í v j e l l e gű f e l a d a t l e h e t csak. A munka megszervezését és irányítását a f e l adat megoldásában leginkább érdekelt és illetékes két tárca, az OMPB és az MM vállalhatná a többi érdekelt tárca és s z e r v bevonásával /MTA, TFT, OT s t b . / .
A koncepció / a terv-tanulmány/ kialakításával párhuzamosan,vagy nmipv befejezése, i l l e t v e elfogadása után gondoskodni k e l l e n e 5-6 fő nyi szakember / d o k u m e n t a l i B t a , könyvtáros, matematikus, mérnök/ né
hány hónapos i t t h o n i g y a k o r l a t a u t á n / a már mü ködŐ számitástechnikai központokban/, 6-12 hónapos k ü l f ö l d i t a n u l m á n y ú t j á r ó l /megosztva a s z o c i a l i s t a és a nyu
g a t i országokban, ezekre f e l lehetne használni a különböző ösztöndíj lehetőségeket/. A külföldi tanulmányutak során a gyakorlatban szerez nének ismereteket a programozásról, a különböző gépek felhasználásá
nak lehetőségéről, figyelemmel a h a z a i szükségletekre s t b . M i n d e z e k u t á n k e r ü l n o c s a k s o r g é p e k b e h o z a t a l á r a / e z t megelőzően e s e t l e g bérbe lehetne venni 1-2 gé
pet 6-12 hónapra h a z a i kipróbálásra ós o k t a t á s i célokra/.
Ez látszik a gépesítési program megvalósítása t u d o m á n y o s é s g a z d a s á g i e l ő k é s z í t é s e racionális utjának.
Ez a f a j t a előkészítés a minimálisra s z o r i t h a t j a a szubjektív momentumok előfordulását, a partikuláris érdekek érvényesítését, az olyanféle érvelés lehetőségét, hogy y s z e k t o r gépesitése azért indo
k o l t , mert x szektoré már megtörtént /vagy folyamatban van/ és ez utóbbi legalább olyan fontos, mint az előbbi. Röviden: a gépesítést ne az s z a b j a meg, hogy k i győzi éppen történetesen beruházással, ha
nem megforditva, egységes fejlesztési koncepció keretében történjék a program végrehajtása.
TMT 1964.Július Xl.évf. 6.szám
Nem illetéktelen és i l l e t l e n aggodalmak-e ezek, árnyék-hadako
zás, a nemlétező ördög f a l r a festése? Remélhetően igen, de t u l költ
séges vállalkozás a dokumentáció gépesítése /nemcsak a k ö z v e t l e n ráfordítás révén, hanem elsősorban a t u d o m á n y t a l a n e l ő k é s z í t é s b ő l származható kutatási és követke
zésképp anyagi veszteségek következtében/, hogy ne kívánja meg a leggondosabb felkészülést. Még egy szempont az elmondottakhoz, ami még külön aláhúzza az egységes koncepció szükségességét. Néhány tíz
ezer dollárért már l e h e t dokumentációs célra alkalmazható gépet vá
sárolni, a z z a l a perspektívával, hogy a gépi dokumentáció Jelentős mértékben előmozdíthatja a műszaki fejlesztést, az i l y e n f a j t a beru
házás meg i s oldható. Távolról sem b i z t o s azonban, hogy a j e l e n l e g e s e t l e g már elérhető "olcsóbb" gépek egyben a legalkalmasabbak i s , ezek e s e t l e g egy s z e k t o r problémáját megoldják /ha az egyéb feltéte
l e k adva vannak/, de e s e t l e g több olyan "olcsó" gépet i s be k e l l i g y hozni, amelyek végül i s jóval többe kerülnek, mint egy vagy két nagy
teljesítményű gép, amely koncentrált személyzettel gazdaságosabban működtethető. /Egyébként ugy látszik, hogy a "dokumentációs gép" l e g fontosabb mutatójának nem a n n y i r a a művelet/másodperc gyorsaságot, mint Inkább a nagy befogadóképességet - a "gépi memóriát" - k e l l t e k i n t e n i / .
Mindaz, ami a dokumentum-feltárás mechanizálási koncepcióra ér
vényes, a megfelelő módosítással érvényes az a-d/ a l a t t i a k r a i s . I l y módon az egységes dokumentációs műszaki fejlesztési koncepció k i a l a kításában egy-egy fejlesztési téma-csoport kimunkálását d e c e n t r a l i záltan lehetne ellátni, i g y
az épületgépészetnek és tárolóberendezéseknek - az OKDT Könyv
tárépítészet! Szakbizottsága,
a reprográfiának - az MTA Könyvtára,
a dokumentum-higiéne-nek - az OKDT Állományvédelmi S z a k b i z o t t sága,
az olvasószolgálati és adminisztrációs mechanizálásnak - a KMK, a dokumentum feltárás mechanizálásának és v a l a m e n n y i téma-csoport összefogásának az MM és az 0M7B lehetne a gazdája - természetesen valamennyi téma-csoportot illetően a szóbajöhető s z a k emberek bevonásával.
Az eddig elmondottak kapcsán szóbakerűitek a dokumentáció műsza
k i fejlesztésének területei /téma-csoportjai/, ezeken belül könyvtár
típusok a használat, i l l e t v e alkalmazás szempontjából, a különböző tudományos szektorok s t b . Mindezeket figyelembevevő, a következőkben lehetne r e n d s z e r e z n i a dokumentáció műszaki fejlesztésének főbb szem
p o n t j a i t :
1. A műszaki fejlesztés területei s z e r i n t - horizontális tagolódás -
RÓZSI GX.: A dokumentáció műszaki fejlesztése
a/ épűletgó- b/ reprográ- pészet és f i a tároló be
rendezések
c/ dokumentum- higiéné
d/ olvasó
szolgá
l a t i és admi
nisztrá
ciós me- ohanizá- lás
e/ dokumen
tum f e l dolgozás, feltárás mechani
zálása
2. A gépesítés foka s z e r i n t - vertikális tagolódás -
nagygépesítés középgépesités kisgépesitée
3. Könyvtártípusok s z e r i n t
tudományos nagykönyvtárak szakkönyvtárak dokumentációs szervezetek közművelődési könyvtárak
4. Tudományos szektoronként /ágazatonként/
természettudományok műszaki tudományok társadalmi- és humán tudományok /ezeken belül külön a gazdasági és szerve
zési-igazgatási ágazatok/
5. Kutatási szintenként
alapkutatás alkalmazott kutatás /technológiai kutatás/
fejlesztési kutatás
Ezen szempontok figyelembevétele elősegítheti a dokumentáció műszaki fejlesztési problémáinak k o m p l e x s z e m l é l e t é t . '
Egy külföldi példával szeretném alátámasztani a dokumentációs műszaki fejlesztés terv-tanulmányának szükségességét. Az amerikai tudománypolitikai szervek támogatásával elkészült a L i b r a r y of Con- gress automatizálási e l ő - tervtanulmánya, amely általában vo
natkozik a tudományos könyvtárak / r e s e a r c h l i b r a r i e e / műszaki f e j lesztési lehetőségeire. E z a vizsgálódás, amelyet az "Automation and the L i b r a r y of Congress" /Washington,1963.Libr.of Congr.88 p./
c. kötet f o g l a l magában" nem kevesebb, mint 100 ezer dollárba ke-
* Az 0M7B-DAB 1964. évi programjába f e l v e t t téma vizsgálata során a dokumen
táció gépesítéséről, minden bizonnyal egy ilyen szemlélet fog érvényesülni;
jelen közlemény ehhez i s kivén adalékkal szolgálni.
" Lelőhely: MTA Könyvtára
TMT 1964.július Xl.óvf. 6.szám
rült és konklúziója s z e r i n t az automatizálás megvalósítása legkeve
sebb 30 millió dollárt emésztene f e l , de az optimális megvalósítás költségei elérnék a 70 milliót i s /ami a l i b r a r y of Congress évi költségvetésének h á r o m s z . o r o s összegét t e s z i k i / . Ezek a számok nemcsak a f e l a d a t költségességét érzékeltetik, hanem az e 1 ő- k é s z i t é s fontosságát i s / a kötet számos érdekes automatizálá
s i lehetőséget, költségszámítást s t b . t a r t a l m a z és a nagyságrendek és adottságok különbözőségei m e l l e t t i s messzemenően érdemes h a z a i szakembereink érdeklődésére/.
nyilvánvaló, hogy a h a z a i dokumentációnak a műszaki fejlesztés terén nem szükséges - és nem i s lehetséges - erejét, az ország gaz
dasági teherbirőképességét meghaladó nagyarányú kutatásokat f o l y t a t n i a , de i g e n i s f e l k e l l készülni az a d a p t á l ó kutatásokra, meg k e l l ismerni mindazt, ami a témáról megismerhető.
A dokumentáció valóban minőségi változások küszöbére érkezett e l , és nem k i s mértékben a tervszerű, messze előre tekintő felkészü
lésen, egységes koncepció kialakításán múlik, hogy ennek a küszöbnek az átlépése ne járjon a feltétlenül szükségesnél több botladozással.
. 0 0 0 C50
Rb. Poia:
EflMHBH KDHltenitMH B TeXHttqeCKOM p a a B H T H H gOKYMeHTamiH
B H a c T o n m e e Bpetifl T e x H H i e c K a a n oK y M S H T S I J H H C T a j i a o p r a H H i e c K o ü l a c T B E Hamea nojiHTHKH T e x H H « i e c x o r o P B B B H T H H . OnHaxo, T e X H H i e c K a n AOKyMeHTamW ysce He B C O C T O H H H J I BiinoJiHWTfo M H o r o c T o p o H H H e aaA&w, p a ö o T a a n o TpaflHUHOHHHM MeTOAaM; T a K H u o ő p a s o M , B o a H H K a e T o C e K T H B H a f l H e o S x o f l H M o c T b T e x H K i e c x o r o p a a B H T H H BOKyMeHTaliHOHHOM paÖOTH. O j H a K O , B OTOM OTHOmeHKH HCXORHOÜ ö a - 808 H B J I H D T C H n o K a JiHütt aauHCJiH M npefljiojiceHítfl. B o s H H i c a e T T a i o s e B o n p o c , B c e JtH OflHHaKOBO TOJIKyDT OflHO H TO x e HaHMeHOBaHHB. B H a c r o s m e e B p e i m BHJUHMO BOBHHKaioT c^ejjyiomHe r p y n m i T e i « : a / c a H H T a p H o - T e x H H i e c K o e oÖopyflOBaHae 8flaHHM H oöopyaoBaHHe x p a H H J i H n ; 6/ p e n p o r p a $ H H - B C B M O M nnipoKOM cvucxe;
B / r a r H e H B .noKyiíeHTOB; r / MexaHHaaiíHH oöcjiyitHBaHHH T u r r a T e J i e i i H afíMHHHCT—
p a u ^ K } fl/ MeXBHHSBUHH OÖpaÖOTKH K p a C K p H T H H flOKyMeHTOB, K a K BHCfflaa C T e - n e H b pB8BHTHH T e X H H K H S O K y l i e B T a i l M H , C HayiHOM T 0 1 K H 8p6HHH HBHŐOJiee T p e - B o B a T e j i b H B H oÖJiaCTb, HBjraraqaHCfl xHSHeHHHM H H T e p e c o u KpynHHX HayqHHX 6H Ö - j i H O T e x , a T a n c e H flOKyMeHTaH.HH.
P a s p a S o T K a uexaHH8au,HH AOJUcHa H C x o ^ H T b H8 oömerocynapCTBeHBoro a H a - j i H s a c y m e C T B y w u e r o n o j i o i e H H f l , y c T a H O B j i e H H H B O S H H K H D I U K X TpeöOBaHHH, a T a x i é eflHBofi X0HU.enn.HH paBBHTHH T Ö X H H K M HOXyMeHTan,HH. C j i e^ y a T p a c c u o T p e T b , x a x a a C T e n e H b MexaHHaauHH oöpaöoTXK j i H T e p a T y p i ! H K a T a j i o m e a H H H , a T a x z e K á s á s $ o p u a u e x a H H s a i t K H o x a r n y r o H Hanfiojiee i i e j i e c o o C p a s H H U H . T a K o B a H a j i a e , pacnpocTpaHHBmHficH n a B e e c y m e c T B e H H n e B o n p o c H , Mor Ö H a i y u r r b O C H O B O H p a s p a ö a T H B a e u o H xoHu.eiiu.HH, o x B a T U B a r m e K B o n p o c H O C H O B H H X HanpaBaeHHÜ, c p e ^ c T B u e x a H H s a U H H , C T e n e H H M e x a a H a a H H H , n j i a H a - r p a $ H x a i i e x a H X 8 a u . x K , ) i e - T O A B o p r a H K 8 a n ; H H HeoöxoflHUHx npe«BaptpreJbHHX MccjieflOBaHHii, ycJiOBHH o O y -
^ieHHH H e o G x o n H u o r o XBaütHjiHmipoBaHHoro n e p c o H a j i a H B K O H O M H K H p a s B X T K H TeXHHKJI SOKyueHTaiíHK.
B flaabHefiineM p a a p a ö o T x a o T n e j r b H H x r p y n n T © M T e x H H t i e c x o r o P B S B K T K H n p o B O A i u r a c b Ö H x.en.eHTpaJiH80BaHHO.
