VISSZAEMLÉKEZÉS
A MAGYAR MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ELSŐ ÉVEIRE
Omnia rerum p r i n c i p i a p a r v a sünt.
A i . i d e n d o l o g k i s csirából n5 k i / CICERO: Qa f i n i b u a
t i o s t 25 éve J e l e n t meg az "Országos Dokumentációs Központ létesí
tése éa szakmai dokumentációs központok, eze.-vetéae tárgyában" k i a d o t t 4118/1949./ 136 K o r m . s z . r e n d e l e t , amelynek nyomán a Gazdasági Főta
nács a már az Országos Találmányi H i v a t a l b a n működő dokumentációs ás tájékoztatási osztályból Műszaki Dokumentációs Központ szervezését r e n d e l t e e l . E jogszabályok kiadását megelőző ós követő néhány évnek a műszaki dokumentációval k a p c s o l a t o s eseményeiről, amelyeknek tevé
keny résztvevője v o l t a m , számolok be az alábbiakban.
Egy magyar műszaki dokumentációs Intézmény létrehozásának szük
ségességét először a Technológiai Könyvtár Barátainak Egyesülete i s merte f e l . KÁPlÁKi Géza, a Technológiai Könyvtár a k k o r i vezetőjének kezdeményezésére 1938-ban m e g a l a k u l t a Magyar I p a r i Dokumentáció Elő
készítő Bizottsága, " a z z a l a célkitűzéssel, hogy egy i p a r i s z a k i r o d a l mi a d a t - és forráskutató központnak a Technológiai Könyvtárnak k e r e tén belül való mielőbbi felállítását szorgalmazza". A háborús esemé
nyek meghiúsították e j a v a s l a t megvalósítását.
A Technológiai Könyvtár Barátainak Egyesülete, KÁPLÁRT Géza sür
getésére, mar 1945 közepén Ismét s z o r g a l m a z t a egy i p a r i dokumentációs intézmény létesítését, de e kezdeményezés sem járt eredménnyel.
A müesaki-tudományos tájékoztatás terén az OMKJK / 1 U . elődei/ ál
t a l ellátott negyedszázados tevékenységről a 25 éves forduló a l k a l mából kiadás a l a t t álló külön kiadvány emlékezik meg.
A külföldi s z a k i r o d a l o m a háború utáni első években még csak i g e n gyéren érkezett az országba, h o l o t t az i p a r újjáépítésében részt vevő szakembereknek munkájuk során nagy szükségük v o l t a külföldi t a p a s z t a l a t o k r a , meg akarták i s m e r n i az u j eljárásokat, gépeket, anyagokat s t b . Ezért határozta e l a Magyar Mérnökük és Technikusok Szakszerveze
tének Vezetősége egy, a külföldi s z a k i r o d a l m a t ismertető folyóirat k i adását .A folyóirat - amely a"Külföldi Technika Szemléje" n e v e t k a p t a -
szerkesztésével a mérnök Szakszervezet vezetősége e s o r o k Íróját bíz
t a meg.
Már az első megbeszélések során nyilvánvalóvá l e t t , hogy a külföl
d i szaklapokban m e g j e l e n t c i k k e k k i v o n a t a tájékoztatásra ugyan a l k a l mas, de nem elegendő, ha az abban Írottakat az olvasó mérnök hasznosí
t a n i i s kivánja. Ezért mér kezdetben t e r v b e vettük, hogy a Szemlében i s m e r t e t e t t c i k k e k fotókópiáját, sőt később forditását i s az érdeklő
dők rendelkezésére bocsátjuk. A Mérnök Szakszervezetnek ez a határoza
t a a r r a v e z e t e t t , tiogy az u j részleg Magyar Műszaki Dokumentációs Köz
pont néven kezdte meg működését. Ez az elnevezés - amint az hamar k i derült - nagyon i s túlzott v o l t , h i s z e n mindössze két dolgozója v o l t ; i g a z , hogy számos mérnök segítette munkájukat.* E l e l k e s és minden e l lenszolgéltatás nélkül dolgozó gárda, amelynek t a g j a i a természettudo
mányok és az i p a r valamennyi ágét képviselték, nagy segítséget j e l e n t e t t e k az akkor induló h a z a i műszaki dokumentáció számára.
A Külföldi Technika Szemléjének első száma 1947. április elsején j e l e n t meg. A Szemle a továbbiakban kéthetenként j e l e n t meg, és sza
monként mintegy 250 referátumot, könyv-bibliográfiákat, műszaki híre
k e t , a magyar s z a k l a p o k c i k k e i n e k a n g o l nyelvű összefoglalóját t a r t a l mazta, ezenkívül minden számDan egy, a műszaki dokumentációval f o g l a l kozó c i k k e t i s közölt. A referált c i k k e k eredetijének fotókópiáját, mikrofilmjét, később forditását i s elkészítette a "Központ". Az a k k o r az országba még gyéren érkező s z a k i r o d a l o m megszervezése nem v o l t könnyű és csak a Műegyetem és a Technológiai Könyvtár segítségével, v a l a m i n t a külképviseletek segítségével v o l t lehetséges, m i g az üze
mekbe járó szakirodalomhoz a referálókon keresztül j u t o t t u n k .
A tájékoztatást - bér i g e n k e z d e t l e g e s formában - a külföldi do
kumentációs központokkal létesített k a p c s o l a t o k nyomán k a p o t t referá- rálólap és kartoték-gyűjtemény i a segítette.
Több m i n t negyed évszázad távlatából v i s s z a p i l l a n t v a s i n c s okunk a szégyenkezésre. Ha a minimális létszámmal dolgozó k i s együttes mun
káját értékelni kívánjuk, e l m o n d h a t j u k , hogy lehetőségeihez mérten, nem végzett T O B S Z munkát, mert f e l k e l t e t t e a dokumentáció iránti ér
deklődést éB igényt. A Külföldi Technika Szemléje k i s és nem növelhe
tő t e r j e d e l m e m i a t t havonként csak mintegy 500, a t e c h n i k a különböző ágaiból származó c i k k kivonatát közölhette, ami kevés v o l t , de mégis több a semminél, és mert a k i v o n a t o k a t a szakmájukat jól ismerő szak-
* Ez időben kerültünk k a p c s o l a t b a KAPLAHT Gézával, a k i j a v a s o l t a , h o g y a referátumok ETO j e l z e t t e l j e l e n j e n e k meg; a szakozási i s elvállal
t a . KAPLÁHY Géza a későbbiek során i a sok hasznos tanáccsal segítet
t e munkánkat, bár a könyvtár és a dokumentációs intézmény viszonyét Illetően nem sikerült közös nevezőre j u t n u n k .
TMT 21.évf. 8-9.szám 1974.augusztus-szeptember
emberek készítették éa a m e g j e l e n t közlemények j a v a t válogatták k i , mégis csak tájékoztatott a t e c h n i k a újdonságairól. Több és j o b b s z o l gáltatásra nem t e l l e t t erejéből. Munkatársainak lelkesedése p e d i g v a l a m e l y e s t ellensúlyozta a szükséges t a p a s z t a l a t o k hiányát, s lényegé
ben mégis csak l e r a k t a a h a z a i műszaki dokumentáció a l a p j a i t . A Mérnök S z a k s z e r v e z e t megszűnésével a Központ i s megszűnt.
Jelentős változás akkor következett be, amikor 1948 közepén meg
a l a k u l t az Országos T e r v h i v a t a l Találmányi Osztálya, amelyből nem sok
k a l később megszervezték az Országos Találmányi H i v a t a l t . A Találmá
n y i H i v a t a l , amely a Szabadalmi airóság munkakörét i s átvette, az újí
tások és szabadalmak elbírálásához nem nélkülözhette a dokumentációt, és ezért a Találmányi H i v a t a l első vezetőjének, HEVESI Gyulának felké
résére e s o r o k irója megszervezte az OTH dokumentációs és tájékoztatá
s i osztályát, amelyből rövidesen m e g a l a k u l t a bevezetőben már említett műszaki Dokumentációs Központ.
Ekkor már lehetővé vált az akkor korszerűnek vélt dokumentáció és tájékoztatás megszervezése. Ezt a két éves t a p a s z t a l a t o k o n és j e lentős a n y a g i segitségen kivül az i s elősegítette, hogy 1949 közepén m e g a l a k u l t a mezőgazdasági, orvostudományi s t b . dokumentációs közpon
t o k dokumentációs és információs tevékenységét koordináló és egységes módszertani irányelveket kidolgozó Országos Dokumentációs Központ i s .
Hagy Begitséget j e l e n t e t t az i s , hogy a llüszakl Dokumentációs Központhoz csatolták a v o l t Szabadalmi üiróság könyv- és szabadalomtá
rát, majd - J a v a s l a t u n k r a - a gazdátlanul maradt Technológiai Könyvtá
r a t .
A Központ létszáma i s megfelelő v o l t , bár az u j munkatársak nagy része csak munkába lépése után i s m e r k e d e t t meg a dokumentációval, s időre v o l t szűkség, mig önállóan végezhették munkájukat. Ennek ellené
r e i s számos még ma i s meglévő szolgáltatást indítottunk e l , ha egy részük akkor nem i s érte még e l a mai s z i n v o n a l a t .
Célunk kezdetben néhány száz külföldi természettudományi és mű
s z a k i folyóirat r e n d s z e r e s feldolgozása és k i v o n a t a i n a k közreadása v o l t . E folyóiratok egy része a Központba és a Technológiai Könyvtár
ba, más része más könyvtárakba, kutatóintézetekbe, üzemekbe érkezett.
Tervünk az v o l t , hogy minél többféle folyóirat és más dokumentum ér
kezzék csere keretében az országba, amelyeket az érdekeltek m i k r o f i l men vagy más módon sokszorosítva kapnának meg. Hamar kiderült, hogy ez az elgondolásunk megvalósíthatatlan és így csupán a referáltatáat / v a l a m i n t a referátumok publikálásét/ sikerül megvalósítani.
A Központ munkájában - egy 1949-ben m e g j e l e n t beszámoló s z e r i n t -
"... a tudományos szempontokon kivül a dokumentációs szolgáltatásokat igénybe vevők szükségletei az irányadóak". Nagy súlyt h e l y e z e t t a Köz
pont a Szovjetunió szakirodalmának megszerzésére és terjesztésére, a¬
melynek i s m e r e t e "...a fejlődő magyar i p a r számára döntően f o n t o s , de amelynek eredményei műszaki dolgozóink között még r-em eléggé i s m e r t e k , és ismertté tétele ezért a Dokumentációs Központ elsőrendű f e l a d a t a " .
A Központ szolgáltatásainak a l a p j a az u j folyóiratokon kivül több e z e r p r o s p e k t u s , gyártmánykatalógus, régebbi kartotékgyüjtemény v o l t ,
i l y e n v o l t . p l . a Repertórium Technikum, a Schweiaetechnieche Literá
t o r kariéi, az Alumínium S p e z i a l K a r t e i , v a l a m i n t a Chemical A b e t r a c t s , a különféle Z e n t r a l b l a t t - o k , a B u l l e t i n A n a l y t i q u e néhány évfolyama.
Ezek már a retrospektív tájékoztatást i s lehetővé tették v o l n a , ha az ehhez szükséges szakemberek rendelkezésre állnak. Az első években a¬
zonban e z t a hatalmas anyagot nem sikerült kellően értékesíteni. Az az ötlet i s felmerült, hogy a Chemical A b s t r a c t s referátumait / a k k o r kb. 120 000-et közöltek évenként/, kartotékokon rögzítjük, de e z t az ötletet - szerencsére - nem valósítottuk meg.
A Központ már röviddel megalakulása után i g y e k e z e t t mind az ak
tív, mind a passzív tájékoztatást m e g s z e r v e z n i . Az aktív Informálás célját szolgálta a 16-fóle, 16-40 o l d a l terjedelmű referáló folyóirat, amelyek 1950-ben j e l e n t e k először meg és az i p a r jóformán v a l a m e n n y i ágát felölelték. A folyóiratok havonként j e l e n t e k meg. A referáló f o lyóiratok t a r t a l m a megfelelő v o l t , külsejük annál kevésbé. Az a k k o r rendelkezésre álló p a p i r és sokszorosítási t e c h n i k a minősége r o s s z v o l t . Az a tervünk, hogy a referátumokat k a r t o n r a sokszorosítjuk,anya
g i okokból nem v o l t megvalósítható.
A referált közlemények eredetijének fotókópiáját vagy fordítását meg l e h e t e t t r e n d e l n i . A fordításokat a Központ saját fordítóin kívül
"külső" forditókkal végeztette. Már kezdettől f o g v a igyekeztünk jó fordítókat f o g l a l k o z t a t n i , de nem elkerült kellő számú, a szakmát és a n y e l v e t egyformán kellően ismerő forditóhálózatot m e g s z e r v e z n i . Az a tervünk sem sikerült, hogy a fordítókat n y e l v és szakma s z e r i n t minő
sítsük. De szolgáljon mentségünkre, hogy ez a kérdés a m a i n a p i g sem t e l j e s e n m e g o l d o t t .
Az elkészült fordítások további hasznosítása végett a Gazdasági Főtanács, az Országos Dokumentációs Központ javaslatára e l r e n d e l t e , hogy a bárhol készült közcélú szakfordítások egy példányát KÖznontunk rendelkezésére k e l l bocsátani. Ezek másolatait a leírási díj ellenében terjesztettük.
A folyóiratokban és más forrásokban / p l . kartotókgyüjteményekben/
talált s o k e z e r n y i közlemény / i l l . referátum/ csupán egy részét i s m e r tethettük a referálólapokban, elsősorban a z o k a t , amelyek általános ér
deklődésre t a r t h a t t a k számot. Röviden - m i n t előttünk már sokan mások - mi i s felismertük, hogy a folyóiratainkban nem publikált dokumentu
mokat / k i v o n a t formájában/ i s e l k e l l J u t t a t n i azokhoz, a k i k n e k szük
ségük v a n rájuk. Ezért indítottuk meg a figyelőszolgálatot a müszaki- éo természettudományok több csoportjából. Ennek keretében, az ETO be
osztása alapján, a megrendelt tárgykörbe tartozó u j dokumentumok k i v o natát küldtük meg rendszeresen az előfizetőknek.
Az ETO alapján való osztályozást ma már természetesnek t a r t j u k , de 1949-1950-ben még nem v o l t az, s ma örömmel állapithatjuk meg,hogy h e l y e s v o l t Kii'LÁNY Géza tanácsára az ETO m e l l e t t dönteni.
Az Országos Találmányi H i v a t a l l a l való szoros k a p c s o l a t révén, egy különleges f e l a d a t i s hárult a Központra, mégpedig az ojdoneég- vizsgálát. Az OTH-hoz benyújtott újítások és szabadalmak elbírálásá
nak, elfogadásának f o n t o s állomása az uJdonságvizBgélat v o l t , amely a
TMT 21.évi. 8-9.szám 1974.augusztus-szeptember
már m e g j e l e n t , közzétett azabadalmákon a l a p u l t , A v o l t Szabadalmi Bí
róságtól átvett m i n t e g y ötmillió /magyar és külföldi/ szabadalmat azon
ban a d d i g sorszám s z e r i n t rakták l e , ami az egy-egy témával k a p c s o l a t o s ujdonsagvizsgélatot i g e n m e g n e h e z i t e t t e . Ezért már 1948 őszén mun
kaközösséget szerveztünk, amely szakmák s z e r i n t csoportosítva r e n d e z t e a szabadalmakat. Az i g y r e n d e z e t t szabadalomgytijtemény az időközben m e g s z e r z e t t és közvetlenül a háború után m e g j e l e n t szabadalmakkal vagy szabadalmi k i v o n a t o k a t tartalmazó könyvekkel már alkalmas v o l t az u j - donságvizsgálatra. Ezt segitették a üIOS és CIOS-reportok, v a g y i s a háború után a német, o l a s z és japán üzemekben talált és jóvátételként l e f o g l a l t , majd az Egyesült Államokban közreadott műszaki leírások gyűjteménye i s , amelyek az utolsó p i l l a n a t b a n érkeztek a Központba.
/Valóban az utolsó p i l l a n a t b a n , mert elküldésük után az "illetékesek"
megtiltották a népi d e m o k r a t i k u s országba szállításukat./ Hasonlókép
pen j u t o t t a k b i r t o k u n k b a az 1939 és 1945 közötti német műszaki és t e r mészettudományi s z a k i r o d a l o m bibliográfiát és c i k k e i t tartalmazó nagyon értékes FIAT kiadványok i s . E dokumentumok újjáépülő, majd az első öt
éves t e r v r e készülő i p a r u n k számára i g e n hasznosak v o l t a k .
A szabadalmak és a többi, az ujitőmozgalommal k a p c s o l a t o s kiadvány számára, a v o l t Szabadalmi ciróság f e n t említett dokumentumaiból, sza
badalom-kivonataiból, könyvállományéból, v a l a m i n t újonnan r e n d e l t f o lyóirataiból az OTH ős a Központ épületében "házi" könyvtárat létesí
tettünk, a h o l a szóbeli tájékoztatást i s megszerveztük. A szóbeli tá
jékoztatáshoz természetesen egyéb - f e n t e b b már e m i i t e t t - dokumentu
m a i n k a t /kartotékgyüjtemények, i n d e x e k , referálólapok s t b . / i s i g y e keztünk felhasználni. Értékes szóbeli tájékoztatást adtak a Technoló
g i a i Könyvtér g y a k o r l o t t könyvtárosai i s , a k i k ebben a Központ munka
társainál g y a k o r l o t t a b b a k v o l t a k .
A dokumentáció ós információ népszerűsítésére Szervezési Osztályt létesítettünk, amely számos b u d a p e s t i és vidéki üzemmel, oktatást-és kutatóintézettel létesített k a p c s o l a t o t . Talán nem túlzás a z t állíta
n i , hogy a későbbi műszaki könyvtári hálózat eredetét i t t keressük.
Pontos törekvésünk v o l t a vidéki üzemek műszaki dolgozói tájékoz
tatása ős műszaki i s m e r e t e i n e k bővítése i s . Ezért f o g a d t u k örömmel és valósítottuk meg KÁPLÁNT Űózának, majd SZEKERES Pálnak a z t az ötletét, hogy a nagyobb vidéki i p a r i központokban léteBitsünk műszaki fiók
könyvtárat.
Az e r e d e t i t e r v e k e n t u l nem csak M i s k o l c o n ós Tatabányán, hanem Győrött /1949-ben/, majd Szegeden, Dunaújvárosban, Újpesten, K i s p e s t e n , .Békéscsabán /1950-ben/ i s a l a k u l t műszaki könyvtár, amelyek mind
egyikébe több ezer könyv,szép számú folyóirat és a Központ v a l a m e n n y i szolgáltatása e l j u t o t t . A dokumentumokat ugy állitottuk össze, hogy ne csak a mérnökök, hanem a műszaki közőpkáderek és a szakmunkasok, elsősorban p e d i g az ujitók használhassák. Más vidéki városokban i s terveztük i l y e n könyvtár létesítését, de e r r e nem kerülhetett s o r , mert v o l t a k a k i k nem ismerték f e l e kezdeményezés jelentőségét} ennek nyomán nem létesült u j fiókkönyvtár sőt - sajnos - a meglévőket i s
"beolvasztották" a h e l y i közművelődési könyvtárakba, ami - szerintünk - legalábbis akkor, nem v o l t i n d o k o l t .
B i z o n y o s , hogy egy üzem vagy intézet saját profiljának megfelelő szakkönyvtárral nem helyettesíthető egy általánosabb jellegű műszaki könyvtár, bár fiókkönyvtárainkbai az illető város iparának megfelelő könyveket, folyóiratokat és más dokumentumokat küldtünk, mégis ugy véltük, hogy o t t a h o l több, eltérő profilú üzem v o l t , egy "horizontá
l i s " műveket gyűjtő könyvtárra i s szükség v o l t . Ez az álláspont - sze
rintünk legalábbis - akkor v o l t h e l y e s , amikor a műszaki könyvtárak állományának nagy része e l a v u l t , a könyvtárközi kölcsönzés p e d i g elég i s m e r e t l e n f o g a l o m v o l t .
A könyvtárakban és üzemekben dolgozó érdeklődők számára 1949 vé
gén szerveztük meg az első h a z a i dokumentációs t a n f o l y a m o t , amely a megfelelő t a n t e r v hiányában i s s i k e r e s v o l t .
1950-ben a Központ egy - a k k o r - korszerű Kodak m i k r o f i l m - f e l v e vő és olvasókészüléket k a p o t t . A m i k r o f i l m alkalmazásával nagy t e r v e i n k v o l t a k . A z t terveztük, hogy minden k i v a n t dokumentumot, főleg a háború a l a t t az országba nem érkezett s z a k i r o d a l m a t , e z z e l az eljárás
s a l , olcsón, mindenhova e l j u t t a t h a t j u k , oda, a h o l a r r a szükség v a n . Ez az elgondolásunk hibás v o l t ; hamar meg k e l l e t t állapitanunk, hogy a m i k r o f i l m n e k nem ez a f e l a d a t a , nem szólva arról, hogy kellő számú olvasókészülék sem v o l t és a műszaki dolgozók hazánkban nem barátkoz
t a k meg a m i k r o f i l m e n rögzített dokumentumok olvasásával.
Már 1949-ben szükségét éreztük annak, hogy a kutatásban és a mű
s z a k i életben elért eredményeket a külföldi szakemberekkel i s megis
mertessük. Ezért határoztuk e l 1950-ben o r o s z , a n g o l és német nyelvű referáló folyóiratok kiadását, amelyekőrt a külföldi partnerektől cse
repéldányokat I s reméltünk.
T e r v e i n k , elképzeléseink nem mindenben ugy valósultak meg, ahogy elképzeltük, aminek a kellő t a p a s z t a l a t hiján kivül, számos tárgyi és személyi oka v o l t , amelyek részletes ismertetésére nem vállalkozom.
B i z t o s , hogy a Központ első vezető munkatársai ma sok mindent máshogy tennének, m i n t akkor tették. Az első évek tevékenységének ismertetése - mint "érdekeltnek" - szintén nem a feladatom,mégis ugy vélem, hogy a hibák ellenére s i n c s okunk a szégyenkezésre, mert - l e h e t , hogy e megállapítás szubjektív - mnnkánkkaJ mégis csak l e r a k t u k a h a z a i mű
s z a k i dokumentáció a l a p j a i t .
Németh Béla
