002: 6 2/097/439/
ADALÉK A MAGYAR SZAKIRODALMI DOKUMENTÁCIÓ T Ö R T É N E T É H E Z
Kiss Ferenc
Hazánkban a felszabadulás előtt a mai értelemben v e t t s z a k i r o d a l m i dokumentációról nem beszélhetünk, v a g y i s a z egész i p a r és g a z dasági élet érdekeit, i l l e t v e fejlesztését célzó, tervszerű s z a k i r o d a l m i dokumentációs munka abban a z időben nem létezett.
A régi magyar szakfolyóiratok közötti tallózás közben azonban sikerült felfedeznünk néhány o l y a n referáló l a p o t , amelyek az első h a z a i dokumentációs termékeknek tekinthetők, és a z t igazolják, hogy
egyesek ennek a munkának a szükségességét már a második világháború előtt felismerték és h a nagyrészt hámi használatra i s , de dokumentá
ciós tevékenységet f e j t e t t e k k i . A munka általában k e z d e t l e g e s és r e n d s z e r t e l e n v o l t , de lényegében dokumentációs tevékenységnek mond
ható.
Az első i l y e n referáló l a p o t 1928-ban a b u d a p e s t i Gázmüvek i n - d i t o t t a meg házi kiadvány formájában, a z alábbi cimen:
Budapest Székesfőváros Gázmüvei Lapszemléje
/ b e l - és külföldi folyóiratok közleményeinek feldolgozása//l/
A l a p sokszorosított formában h a v o n t a j e l e n t meg, a háborús évek
ben azonban már összevont számok kerültek kiadásra és az 1942. év v é gén megszűnt.
Tárgyköri beosztása a z évek során változott, és 1939-ben p l . a következő beosztással j e l e n t megs
Gázgyártás A gáz elosztása A gáz sladésa
A gázgyártás melléktermékei Tüzelőanyagok
Elektromosság Személyzeti ügyek Üzemigazgatás
Üzem- és anyaggazdálkodás Általános kérdések
/ ! / OKKUL-tan fellelhető a 11-15.évi. /raktári j e l z e t : E 643/
TKí 1964.október Xl.évf. S.száat
A f e n t i témák területéről mintegy 40 belföldi szaklapból és n a pilapból, v a l a m i n t kb. 30 külföldi szakfolyóiratból /főleg osztrák, német és svájci lapokból/ h o a u t t referátumokat, i l l e t v e k i v o n a t o s közlsményeket. Az évente közölt k i v o n a t o k száma a z 1 9 3 0 - a s években 1500 körül mozgott, beleértve a Gázmüveket érintő v a g y a z z a l f o g l a l kozó h i v a t a l o s közlönyökből és napilapokból v e t t k i v o n a t o k a t l e .
A referátumok t e r j e d e l m e változó, de általában tájékoztató j e l legű v o l t , és e z e k e l e i n t e rögtön a c s a k m a g y a r u l közölt c i m után k ö v e t k e z t e k . A folyóirat, i l l e t v e l a p c i i u - és a meg j e l e m ' 3 i d e j e a r e ferátum -ítán v o l t f e l - c t t n t e t v e . Az utolsó évfolyamokban a s o r r e n d már a következő v o l t : a közlemény cime m a g y a r u l , a szerző n e v e , a folyó
i r a t cime, megjelenési i d e j e és a vonatkozó oldalszám.
Emlitésreméltó, hogy a z e g y e s számok függelékként egy-egy e r e d e t i tanulmányt h o z n a k , vagy egy-egy szakkérdés irodalmának rövid t a nulmányok alapjában való feldolgozását közlik.
A Földmüvelésügyi Minisztérium vízügyi műszaki csoportjának a szerkesztésében 1931-ben i n d u l t és 11 évfolyamot é?.t meg egy referá
ló l a p , amelynek cime a következő v o l t :
L a p s z e m l e a b e l - és külföldi folyóiratokban m e g j e l e n t vízügyi vonatkozású közleményedről /Z/
A h a v o n t a sokszorosított formában megjelenő l a p a n y a g a 9 fő f e j e z e t r e o s z l o t t , a m e l y e k e n belül a l f e j e z e t e k s z e r e p e l t e k . A fő f e j e z e t e k e l m e i :
A vízépítés és viziügyek B e t o n - és vasbetrnépitmények
Építőgépek- és építőüzem /kotró-, furó-, robbantó-, szivattyú s t b . berendezések/
Építőanyagok és anyagvizsgálat
Segédtudományok / m a t e m a t i k a , m e c h a n i k a , geodézia és geológia/
Általános műszaki kérdések Gazdasági kérdések
Könyvismertetések
összesen m i n t e g y 30 magyar ós 60 külföldi szakfolyóiratról kö
zölt k i v o n a t o k a t a f e n t i tárgykörök területéről. A k i v o n a t o k általá
ban 10-12 s o r t e r j e d e l e m b e n informatív jellegűek v o l t a k és évente m i n t e g y 1200 i l y e n k i v o n a t j e l e n t meg. Cimfelvételezése a követke
ző v o l t : a folyóirat rövidített cime, évszám, Bzám, a közlemény k e z dő oldalszáma, szerző, e r e d e t i c i m , e s e t l e g e s ábrák ós táblázatok száma. A folyóiratröviditéeek feloldása a füzet végén v o l t találha
tó.
A "Könyvismertetések" c . f e j e z e t a l a t t egy-két külföldi s z a k m a i könyv annotációját h o z t a , v a l a m i n t h i r t közölt magyar szerzőknek /2/ OltfKEK-ban fellelhető az 5-évf. /raktári j e l z e t : E 719/
67C
ET.S3 /.: A magypr dokumentáció története
külföldi folyóiratokban m e g j e l e n t cikkeiről.
Egy másik i l y e n dokumentációs kiadvány v o l t a z 1932-ben megin
dított ép 1942-ben megszűnt a Kisórletugyi Közlemények melléklete- kénje awgjelenői
Szemle a b e l - és külföldi folyóiratokban, évkönyvekben, önálló müvekben m e g j e l e n t mezőgazdasági érdekű u j a b b k u - ta.ások ÓB kísérletek eredményéről / 5 /
A rzerjwsztő gardát illetően a következőket o l v a s h a t j u k :
"A mezőgazdasági és egyéb tudományos Intézetek, mezőgazdasági szakoktatási intézetek és más, mezőgazdasággá", vonatkozásban álló i n tézetek tudományos szaktisztviselőinek, tanárainak közreműködésével s z e r k é n t ! : GKENC7.ER Béla kir.fővcgyébZ"
A l a p 1932 éd 1936 között n y o m t a t o t t formában, évente kétszer- hércnszor /összevont számokban/ j e l e n t meg, 1937-től 1 9 4 2 - i g évente e g y s z e r .
ttss .éjen 18 témakörből / p l . Gazdasági növénytan, T a l a j t a n , T e j gazdaság, Mezőgazdasági gépek, Mezőgazdasági üzemtan, Mezőgazdasági termények, termékek és c i k k e k vizsgálata, s t b . / h o z o t t tájékoztató jellegű referátumokat, amelyek általában 10-14 s o r terjedelműek, de akad köztük t e r j e d e l m e s e b b , kimerítő referátum i s .
A referáló bázis, a z a k k o r i v i s z o n y o k h o z képest elég k i t e r j e d t v o l t , de a z évi referátumok száma 400-500-nál nem v o l t több.Mintegy 20 magyal és 150 külföldi szakfolyóiratból merítette anyagát, éspe
d i g német, osztrák, o l a s z , a n g o l , f r a n c i a , amerikai*román s z a k l a p o k ból; s z e r e p e l t továbbá e z e k között a Szovjetunió Tudományos Akadé
miájának Közleménye és egy japán l a p i s .
Clmfelvételezése már a mai értelemben i s szakszerűnek mondható és a következő a d a t o k a t t a r t a l m a z t a : szerző n e v e , a közlemény magyar e m e , zárójelben a z e r e d e t i c i m , a folyóirat cime, megjelenési a d a t o k , a referátum vérén közli a referáló nevét i s . A folyóiratcímek rövidítésének feloldását időnként egy-egy számban h o z t a .
A l a p "figyelő" c . rovatának a n y a g a : " V a l a m e l y kérdésnek a l e g - u j t b b i r o d a l m i a a a t o k alapján rövid terjedelmű összefoglaló i s m e r t e tése" •• a végén bibliográfiával, s z i n t e a Témadokumentáeiós kiadvá
nyok ősének tekinthető.
A l a p ezinvonalasságra törekvésének bizonyítéka, hogy a z 1 9 3 8 . évi l.szém elején a referalókat nyomatékosan felhívja a referátumok egységes készítésére. U g y a n i t t található továbbá egy a referátumok készitésének irányelveire vonatkozó c i k k k i v o n a t a , amely c i k k meg
állapításai ma i s helytállóak, sőt megszívlelendők, lássuk néhány megállapítását:
CEAHE, 2.3.i M i l y e n a jó referátum? /On t h e A b s t r a c t . / I n d . and E n g n g . C h e m i s t r y , Hews E d i t i o n , 1 6 , 3 5 3 , 1 9 3 8 . /3/ OMKEK-öau f e l l e l h e t i az l- 1 2.évf. /raktári j « l « e t : P 144/
fmT 1964.o^lőber Xl.évf. 8.szám
" S z a k c i k k e k referátuma a c i k k l^ n y í g é t k e l l , hogy a d j a . Nem s z a b a d a referátumkészitésnél e l f e l e d k e z n i arról, hogy r->ia k r i t i k a , hárem tájékoztatás a célunk." ... "A tárgymutató k'szitás-'nek megkönnyíté
sére dőlt betók_el nyomaeeunk o l y a i kifejezéseket, a ~ e l j ' k a tárgy
mutató címszavaiként k e l l , hogy szerepeljei-ek.« ... "A jó referátum terjedelmét nem le''.et á1 talánosságban megadni. A referáJő szerénysé
ge, vt^gy túlbuzgósága nem h e l y e s szempont e téren, inkábc a c i k k f o n tosságát és tartalmát k e l l t e k i n t e t b o v e n r i . " ... "A kszdő referálók- ii8k g y a k o r i hibája, hogy a szöveget a c i m ismétlésével k e z d i k . E z t e l
j e s e n f e l e s l e g e s , U g y a n r s a k f e l e s l e g e s és z a v p r ó a "'szerző m e g á l l a pítja", 6xb. kifejezések használata, h i s z e n nyilvánvaló, hogy a z egés^ referátumban a "sí-.rző" "Tiunkáss ágáról van szó. Röviden össze
f o g l a l v a : a jő r e f e r a t u c tájékoztató, t e l j e s , é r t h e t ő , p e n t o s , meg-
vi z h a t ő és a lehetőség s z e r b i t rövid."
A b u d a p e s t i Vízmüvek 1936-ban i n d i t o t t a meg házi referáló l a p ját "Vízmüvek L a p s z e m l J j e " cimen, amely l a p összesen 8 évfolyamot ért meg és a nüjzaki k ö n y v t á r égisze a l a t t a Vízmüvek műszaki gárdá
j a e z. e r k e e 3 t e t t e . A l a ? - t e l j e s cime 1 9 4 0- t ő l : B u u a f s s t Székesfőváros Vízmüveinek Lapszemléje
•. b e l - és külföldi folyóiratokban m e g j e l e n t v a g y egyébként i s m e r t e t e k r e érdemes vízellátási v o n a t kozású közleményükről / £ /
Az 1V3"7. ^ v i "Újévi b e k ö s z ö n t ő d b e n P A i P Perére, a Vizmüv«k a k k o r i vezérigazgatója a L a p s z e m l e céljaként többek között e z t i r j a :
"... a VlsíTüvek Lapszemléjének célja a z , hogy e n y h s kényszert a l k n l m e i z o n abban a t e k i n t e t b e n és egyúttal megadja a lehetőséget i a a r r a , hogy a z Ütemnek a személyzete állandóan és i n t e n z i v e n f o g l a l kozzék a vonatkozó s z a k i r o d a l o m m a l és a z t f e l d o l g o z v a , munkásságáról a Lapszemlében rlszámoljon A Lapszemlében közreadott rövid i s m e r t e tések megkönnyítik a z áttekintést a z aktuális kérdésekről. M e r t a z egész i r o c i a l m a t n a p i munkája m e l l e t t m i n d e n k i külön-kiT ön éo t e l j e s e n f e l nem d o l g o z h a t j a . Többen össreéllva már könnyen m e g t e h e t i k a a t . "
A szóbanforgó L a p s z e m l e a vízellátási vonackozáBU közlemények
ről 12 témakörre t o n t v a közölt referátumokat. M i n t e g y 70 külföldi /német, osrtrák, f r a n c i a , a n g o l és svájci/ és 20 magyar szakfolyó
i r a t o t d o l g o z o t t f e l éf. a z évi referátumok száma, ai< e g y e s füzetek
ben nem egyeile«eser e l o s z t v a , általában 400-500 v o l t .
A referátumok átfutási i d e j e 2-6 hónap. Terjedelmük váltor-í, általában bőséges, kiirsritő és tájékoztató j e l l e g e v o l t . A c i m f e l - vételezés a következő: folyóirat r J v i d i c e t t cime, éveaém, szám, k e z dő oldalszám, szerző, a közlemény magysr c i m e .
M i n t érdekességet megemlítjük, hogy a L a p s z - m l e e g y e s szánai- n a t anyagát kivágva tárgy s z e r i n t rendezték és a Vízmüvek műszaki könyvtárában tárolták.
/ 4 / OHE33£-bon f e l l e l h e t ő az 1-8.évf. /raktári j e l z e t : E b9o/
672
? . : A magyar dokumentáció' története
Az építőipar vonalát, i s történt kezdeményezés, és PÉCHY. László székesfővárosi főmérnök szerkesztésében 1939-ben m e g j e l e n t a z
Építészeti L a p s z e m l e / 5 /
A h a v o n t a sokszorosításban megjelenő l a p a magasépitős, város
rendezés, épületberendezásek, tervpályázatom-, k o n g r e e s c u s o k , közszál- litáji ügyek területéről m i n t e g y 15 külföldi /főleg német, o l a s z és svájci/ és 15 magyar szakfolyóiratból közölt inkább c s a k a mai érte
lemben v e t t bővitett cimforditásókat.
A l a p formájában i s k e z d e t l e g e s , cimfelvételezéeében r e n d s z e r - t e l a n és következetlen v o l t . H a v o n t a m i n t e g y 100 a d a t o t tárt f e l i l y e n módon. X megjelenési példányszámra és a terjesztés, i l l e t v e felhasználás mérvére a d a t o k n i n c s e n e k . A l a p 1944-ben megszűnt.
Végül v ^ y a n c s a k a felszabadulás előtt. 1940-ben i n d u l t a z 1 9 5 3 - ban megszüntetett
Közgazdasági I r o d a l m i Szemle / 6 /
A l r p o t a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági, tanulmányi és s t a t i s z t i k a i osztálya n y o m t a t o t t h a v i füzetek formájában a d t a k i I - I I . részre b o n t v a .
Az I . rész a j o n n a n m e g j e l e n t magyar és külföldi közgazdasági tárgyú könyvek recenzióit t a r t a l m a z t a .
*. I I . rész két fő f e j e z e t r e o s z l o t t : kJ Magyar gazdasági és szociálpolitika
B/ Külföldi és általános gazdasági és szociálpolitika.
Az xj és B/ f e j e z e t m i n d e g y i k e 9 a l f e j e z e t r e o s z l o t t .
A I I . rész 5-6 magyar és k b . 10 külföldi /főként német, f r a n c i a ét svájci/ szakfolyóiratból h a v o n t a m i n t e g y 40 bőséges k i v o n a t o t tár
ta"1 m a z r t t . Cimfelvé-'.elezése a mai értelemben szabályosnak mondható.
A f e n t l e k b e n vázlatosan i s m e r t e t e t t , főként házi dokumentációs kiadván>ok megjelentetése b i z o n y l t j a , hogy a hivatásukat szerető, a fejlődést szolgálni kívánó szakemberek egy-egy l e l k e s c s o p o r t j a már a felszabadulás előtt szükségét érezte a dokumentációs munkának, i g y e k e z e t t e z t a z a d o t t lehetőségek között k i f e j l e s z t e n i , ós a h a l a dás szolgálaté-a állítani. A tervszerű és a s z o c i a l i s t a társadalom gazdasági fejlődésének érdekeit szolgáló s z a k i r o d a l m i dokumentáció természetesen c s a k a felszabadulás után i n d u l h a t o t t meg.
/5/ OKECEK-ban f e l l e l h e t i az 1939-1944.évf. /raktári j e l z e t t E 686/
/ 6 / Közgazdaságtani Egyetem Xgnyvtárá'ban fellelhető az 194o-1953.évf.
/raktári j e l z e t FQ 48a/
