Dr. Thirring Lajos: Visszaemlékezések az egykori Statisztikai Társaságra és Népességtudományi Csoportra

(1)

SZEMLE

759

lásának, a kemikáliák alkalmazásának, a su- gárzásnak stb. kvantifikálási problémái. Szük- ségesnek látszik a károsodás elviselhető ha—

tárainak megállapítása is.

Szó esett a környezetvédelem humán ol- daláról, melynek a statisztikával való erősí- tését a szubjektív véleményekre vonatkozó reprezentatív vizsgálatok rendszeresítése nyújthatja.

Sokoldalú vita folyt az aggregálás lehető—

ségeiről és szükségességéről. Egyesek ezt a környezeti statisztikában eleve megvalósítha—

tatlannak tekintik, mert itt — társadalomsta—

tisztikai analógiára hivatkozva — nincs olyan közös mérőeszköz, minta pénz, amely a gazdaságstatisztikában minden fenntartás el—

lenére is lehetővé teszi az aggregációt. Más vélemények szerint a közös mértékegységet a demográfia megfigyelési egységében, az emberben kell keresni és azt kifejezni, hogy

az egyes környezeti ártalmak hány embert ér—

nek. Kifejezésre jutott az a vélemény is, hogy ha meg is valósul valamilyen aggregáciá, az ne szorítsa háttérbe a részmutatók által szolgáltatott, semmiféle szintetizálással nem pótolható gazdag információt.

Egyes vélemények szerint nem célszerű egy

— a gazdasági és társadalomstatisztikai rend- szer mellett kinövő — harmadik, környezeti statisztikai rendszerről beszélni, de szükséges—

nek látszik a környezetstatisztikának a meg- levő rendszerekkel való integrált fejlesztése.

Az ülés elnöke zárszavában —— amellett, hogy gazdagnak és tartalmasnak ítélte a vi- tát — a környezeti statisztika számos, még meg nem oldott vagy vitatott vonatkozására irányítva a figyelmet, szükségesnek tartotta.

hogy a Bizottság a későbbiek folyamán fog- lalkozzék a környezeti statisztika egyik vagy másik részletkérdésével.

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. THlRRlNG LAJOS:

VISSZAEMLÉKEZÉSEK

AZ EGYKORI STATISZTlKAl TÁRSASÁGRA ÉS NÉPESSÉGTUDOMÁNYl CSOPORTRA Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1978. 87 old. (Kézirat gyanánt.)

Az első világháború után alapított Ma- gyar Statisztikai Társaság, valamint az 1936- ban létrehozott Népességtudományi Csoport tevékenységéről a Magyar Statisztikai Szemle egészen 1949—íg (megszűnésükíg) rendszere—

sen beszámolt.1 A Társaság munkáját. a statisztikai módszertan fejlesztéséhez való hoz- zájárulását. publikációs tevékenységét 1967- ben az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat megalakulásának centenáriuma al- kalmából Gödöllőn tartott V. Statisztikatör—

téneti Vándorülés részletesen értékelte.2 Annak. hogy most ismét megemlékezünk

— a jelen könyvismertetés kapcsán —— a Sta- tisztikai Társaság működéséről, kettős oka van. Egyrészt 60 éve annak, hogy Szabóky Alajosnak, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatójának elnökletével 1921. július 13—án tartott I. Előértekezlet a statisztikai társaság alapítását elhatározta, másrészt a fenti cím- mel (a Központi Statisztikai Hivatal támoga- tásával) kiadott tanulmány írója olyan sze—

mély. aki a legilletékesebb arra, hogy a Tár—

1 A Magyar Statisztikai Szemle 1923—1947. évfolya—

maiban közölt előadásokon, beszámolókon stb. kivül lásd különösen a ..Magyar Statisztikai Társaság, 1922—

1932" és a ,,Magyar Statisztikai Társaság (1922), 1932—1942" c. anyagokat a folyóirat 1932. évi S., il—

letve 1943. évi 5—6. számában.

2 Lásd: ,,A magyar hivatalos statisztika történeté- ből", Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztály Statisztikatörténeti Szakcsoport. Budapest.

1968. 353—385. old.

saság létrejöttének körülményeiről, munkájá- ról, problémáiról és eredményeiről beszámol- jon, hiszen már 1926—tól tagja volt a Társa—

ság tísztikarának. Közvetlen közelről látta a Társaság életét. melyben maga is tevékenyen részt vett, mint pénztáros (1926—1932), titkár (1932—1943). főtitkár (1943—1946), alelnök (1946—1949); 1929—től kezdve szerkesztette a Társaság Journal de la Société Hongroise de Statistiaue (röviden: Journal) c. vegyes nyel- vű folyóiratát, s a Társaság ülésein tudomá- nyos előadásokkal vett részt.

A ,,Visszaemlékezések. . ." a szerző előadá- sa alapján készült, amely az Eötvös Loránd Tudományegyetem Statisztikai Tanszéke tudo—

mányos munkaközösségének 1976. december 16-án tartott ülésén hangzott el. Az anyag összeállításához a szerző a Statisztikai Tár- saság és a Népességtudományi Csoport tö- redékesen megmaradt irat— és egyéb anya- gán. a Társaság és a Csoport működéséről beszámoló tüzeteken (a Társaság A., 8. és 17. sz. kiadványain) és a Magyar Statisztikai Szemle, valamint a Journal megfelelő évfo- lyamain túl saját feljegyzéseire támaszkodott.

A ,,Visszaemlékezések. . ." tartalmi felépí- tését áttekintve tájékoztatást kapunk benne a Magyar Statisztikai Társaság megalakulásá- ról, a hazai tudományos életbe való beillesz- kedéséről, anyagi megalapozásáról, a tagság—

ról, a társasági ügyintézésről, a különböző ülésekről, értekezletekről, a publikációs tevé—

kenységről. a Társaság bel- és külföldi kap- csolatairól, könyv— és irattáráról, a pályázatok- ról, a Keleti Károly Emlékéremről, a Társaság zavartalan működése érdekében tevékenyke—

dőkről, a társaság megszűnésének körülmé- nyeiről.

(2)

760

SZEM LE

Egy külön terjedelmes fejezet szól a Né- pességtudományi Csoportról. Ezt követően a témát lezáró befejezés—értékelés után a tar—

rások bemutatásával zárul az anyag. A szer- ző a ,,Visszaemlékezések. . ."—hez terjedelmes (20 oldalnyi) Függeléket is csatolt, mely az említett előadáshoz. a társasági beszámoló tüzetekhez és közlésekhez tartalmaz fontos

kiegészítéseket.

A ..Vlsszaemlékezések. . ." rendkívül értékes új információkat tartalmazó fejezetei a Ma—

gyar Statisztikai Társaság létrejöttének előz—

ményeiről, körülményeiről szólnak.

A különböző területeken dolgozó statisztikusok tömörítésére már a múlt század kö- zepén történtek kezdeményezések. Ezek közül a Magyar Tudományos Akadémia törekvései jártak sikerrel a közismert Statisztikai (később Statisztikai és Nemzetgazdasági) Bizottság formájában. A Nemzetközi Statisztikai Társa- ság (lSl) megalapításának idején egy oszt- rák—magyar statisztikai társaság létrehozásá—

nak gondolata is felmerült, írja a szerző Thirring Gusztávra, édesapjára hivatkozva, aki ezt Kőrösy Józseftől hallotta. (3. old.) Úgy tűnik a társasági gondolat bizonyos értelem- ben folyamatosan létezett. A szerző idézi a ,,Magyar Statisztikai Társaság, 1922—1927" c.

anyagból a következőket: ,.Magyar statisztikai körökben már régen több ízben fel- merült az a terv, hogy a statisztikusok hazánkban is egy külön társaságban tömö—

rüljenek". (4. old.) Sőt említi azt is. hogy a Társaság megalakulása idején -— 1922—1923- ban —- mint jogelődre ismételten hivatkoztak az első országos statisztikai tanácsra, bár az szervezete. célkitűzései tekintetében lényegi-

leg más jellegű testület volt. (3. old.)

Érdekes, hogy a magyar statisztikusok igen erőteljes bel- és külföldi tevékenysége elle- nére, melyet a Magyar Tudományos Akadé- mia említett bizottságában, a Nemzetközi Sta- tisztikai Kongresszusokon. majd a Nemzetkö—

zi Statisztikai intézetben fejtettek ki. hazai társaság megalapítására csak jóval a Föld- rajzi Társaság és a Közgazdasági Társaság megalakulása után került sor. Talán nem té- vedünk, ha ezt a tényt azzal magyarázzuk.

hogy az 1867—ben létrejött önálló magyat hi—

vatalos statisztikai szolgálatot -- melynek ve- zetői a társaság megalapítására elsősorban hivatottak voltak —- rendkívüli mértékben le- kötötték a szervezés közismert nehézségei, az első nagyszabású adatfelvételek szervezése és lebonyolítása, a nemzetközi statisztikai kapcsolatok felvételének gondjai. a IX. Nem- zetközi Statisztikai Kongresszusnak (1876—

ban), a Nemzetközi Statisztikai intézet buda- pesti ülésszakának (i901-ben) stb. megrende- zése. a világháború idején pedig ezek a gon- dolatok. tervek háttérbe szorultak.

Statisztikai társaság alapítására kezdemé- nyező lépés igy 1921-ben történt, éspedig a Külügyminisztérium részéről. A kezdeménye—- zést Szabóky Alaios magáévá tette, és nagy határozottsággal hozzáfogott a szervezéshez.

Ennek eredményeképpen ült össze az emlí- tett l. Előértékezlet, melyen Szabókyn kivül Buday László, Laky Dezső és Elekes Dezső, továbbá Bánlaky Adorján, a Hivatal aligaz- gatója és Gerevich Zoltán, a Külügyminiszte—

rium osztálytanácsosa vett részt. Az Előérte- kezleten lényegében kialakultak a leendő Tár—

saság feladatai: a statisztika tudományos mű—

velése. a statisztikai ismeretek terjesztése. a nemzetközi statisztikába való szorosabb be—

kapcsolódás. Az év végén megtartott ll. Elő- értekezleten (melyen Szabókyn. Budayn, Bán- lakyn és Kovács Alajoson kívül Dobrovits Sán- dor vett részt) az a kérdés is eldőlt, hogy a Társaság csak idegen nyelvű folyóiratot fog kiadni, mert a Központi Statisztikai Hivata!

magyar nyelvű folyóirat kiadását tervezi. (Ez lett a Magyar Statisztikai Szemle, mely 1923—

ban indult meg szintén Szabóky Alajos fára—

dozásainak eredményeképpen.) llyen előzmé- nyek után mondta ki az 1922. június 22-én tartott alapító értekezlet a Magyar Statiszti-

kai Társaság megalakulását.

Érdemes megemlíteni, hogy ezen az ülésen felmerült'az a gondolat. hogy a Társaság a Közgazdasági Társaság szakosztályaként ala—

kuljon meg. A javaslattevő Teleszky Jánost egyedül Fellner Frigyes támogatta, míg Nav- ratil Ákos, Földes Béla, Klebelsberg Kunó, Balás Károly, Somogyi Manó és Thírring Gusz—

táv az önálló társaság mellett foglalt állást.

Végül is ez utóbbi álláspont győzött. Az érte- kezlet ezután megválasztotta az első tagokat, akiknek száma a kezdeti 1ó-ról 1923 tavaszá—

ig —- az első közgyűlésig - 70 főre emelke—

dett. A Társaság első elnöke. megalapozója Buday László, a Hivatal volt igazgatója, egye—

temi tanár, titkára pedig Dobrovits Sándor, a Hivatal egyik vezető tisztviselője (később

elnöke) lett.

A Társaság akadémikus jellegű intézmény volt. A tagok számát maximálták. (Kezdet- ben 80 főben állapították meg. Ezt később 150-re emelték.) A tagokat választották (a megválasztáshoz kétharmados többségre volt szükség). A rendes tagok helyüket székfogla—

lóvai foglalták el. a tagsági jogok gyakorlá- sára csak a székfoglaló megtartása után voltak jogosultak. (18. old.)

A zárt taglétszámnak voltak bizonyos elő—

nyei. Emelte a Társaság tekintélyét. a tagok tudományos tevékenységük elismerésének te- kintették megválasztásukat. .,Bizonyos vará—

zsa... volt ennek a sajátosságnak az egyé- nek és egyben a Társaság szempontjából" —- mutat ró a szerző. (15. old.) Mindjárt hoz- záfűzi, hogy voltak azonban ennek hátrányai is. Azon túl, hogy a be nem választás mind

(3)

SZEMLE

761

az ajánlóban. mind az ajánlott személyben sértődöttséget okozott. a zártság következté—

ben a fiatal statisztikusokkal nem alakulha—

tott ki megfelelő kapcsolat. (16. old.)

A ,,Visszaemlékezések..." igen részletesen beszámol a Társaság tudományos és egyesü—

leti tevékenységének súlypontját jelentő kü- lönféle ülésekről. A Társaság fennállása alatt 90 egyesületi jellegű (zárt) és 190 nyilvános,

összesen 280 ülést tartott.

A nyilvános ülések között kiemelkedő he- lyet foglaltak el az ünnepi ülések. Az 1923 és 1947 között eltelt időszakban 22 ünnepi ülésre került sor. legtöbb esetben vidéki nagy- városban. Az általában kétnapos ülések na- pirendjén emlékbeszédek (például megemlé- kezés Schwartnerről, Fényes Elekről, Buday- ról), a különböző időszerű problémák (a gaz- dasági válság okai. népesedési kérdések stb.) szerepeltek. A statisztika népszerűsítése. a he- lyi érdeklődés felkeltése szempontjából nagy jelentősége volt, hogy a Magyar Statisztikai Szemle az ünnepi ülés alkalmából egy vagy több cikket szentelt az ülés színhelyét alkotó városnak.

A Társaság többnapos értekezleteket is rendezett éspedig 1927-ben a válások és az öngyilkosságok (2 napos), 1938—ban a nemzeti jövedelem (4 napos). 1940—ben a nemze- tiségi statisztika (2 napos) és 1948-ban a mezőgazdasági statisztika (6 napos) téma—

körében.

Az 1944. március 27—31-re tervezett érte- kezlet, melyen a magyar munkásság gazda- sági és szociális kérdései szerepeltek volna.

az ország német megszállása miatt elmaradt.

(A Laky Dezső által kezdeményezett értekez- let előadói között szerepeltek volna: Thirríng Lajos, Varga István, Barsy Gyula, Bene Lajos, és mások.) (32. old.)

A szerző sok új érdekes információt közöl a Társaság már említett folyóiratáról, a Jour- nalról is. A folyóiratnak 1923—tól 1945-ig 23 évfolyama jelent meg. Nyelve francia volt, bár Szabóky Alajos annak idején a francia—

angol kétnyelvűséget javasolta. (37. old.) Ké- sőbbi évfolyamaiban német, angol és olasz

nyelven is közölt tanulmányokat.

A folyóirat Buday László tervei szerint indult meg, majd Thirríng Gusztáv javaslatai alapján vált tartalmilag teljessé. (Az átszer- vezésben észrevételeivel a szerző is részt vett.)

Minthogy a lournallal az említett gödöllői vándorülés behatóan foglalkozott, eltekintünk itt bővebb ismertetésétől. Csupán annyit em- lítünk meg. hogy a magas színvonalú tanul—

mányokat és sok más, az országról, a Tár—

saságról. a szakirodalomról stb. gazdag in- formációkat tartalmazó. rendkívül gondosan szerkesztett folyóiratot több száz külföldi cím—

re küldték meg és mintegy száz-száz példányt a Nemzetközi Statisztikai Intézet különböző

ülésszakain a résztvevők között tiszteletpél—

dányként szétosztották.

A Journal tanulmányainak jelentős külföldi vísszhangjuk volt. Ezt nemcsak a lourna/hoz beküldött cikkek, hozzászólások, kiegészíté- sek mutatják, hanem az is, hogy a benne fel- vetett kérdések vitát indítottak el más külföl- di szakfolyóiratokban is. (41. old.)

Szorosan illeszkedik a Társaság történeté- be a Népességtudományi Csoport (teljes ne—

vén ,,A Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Csoportja a Magyar Statiszti—

kai Társaság kebelében") tevékenysége.

A huszas évek vége felé a népességi prob—

lémák felismerése. az irántuk való fokozódó érdeklődés eredményeképpen létrejött a Nemzetközi Népességtudományí Unió. A né—

pességhez kapcsolódó, gazdasági, szociális, biológiai stb. vonatkozásokra is kiterjeszkedő szerv akkor országos (nemzeti) csoportokat tömörített magában. (Csak 1948 óta áll egyé-

ni tagokból.)

A szerző már 1929-ben előterjesztette ja—

vaslatát a Társaság vezetősége számára a magyar demográfusok, népességstatisztikusok nemzeti bizottságának megalakítására és az Unióhoz való csatlakozásra. A Társaság Vá- lasztmánya 1929-ben és 1931—ben foglalko—

zott az előterjesztéssel, de döntés nem szü—

letett. 1936-ban az Unió elnöke, Sir Close le- vélben kezdeményezte a magyarországi cso—

port megalakítását. Ez az 1936. április 24—én tartott megbeszélésen meg is történt: a Tór—

saság hat tagja — Balás Károly, Elekes Dezső, Kovács Alajos, Schneller Károly, Szél Tivadar és Thirríng Lajos — megalapították a Népes- ségtudományi Csoportot. A végleges (belföl—

di) megalakulás a Társaság 1936. júniusi köz—

gyűlésén történt meg. A Csoport elnöke Balás Károly, titkára Thirríng Lajos lett, aki ezt a funkciót egészen 1949-ig, a Csoport megszű- néséig látta el. A Csoport megalakulását a szerző jelentette be az Unió 1937 júliusában

tartott párizsi közgyűlésén.

A Csoport fennállásának 13 éve alatt 34 ülést tartott, melyen mintegy 40 előadás hangzott el. Az előadások témája igen változatos volt. Napirendre kerültek népesedéselméleti.

népesedéspolitikai. településdemográfiai. né—

pességtörténeti kérdések, a népesség és a gazdasági élet összefüggései stb.

A szerző végül a Függelékben igen gazdag, fáradságos munkával "és nagy precizi- tással összeállított anyaggal egészíti ki, foly- tatja egészen a Társaság és a Népességtu- dományi Csoport megszűnéséig (1949) az is- mertetésünk elején említett tízéves beszámo—

lókat.

Megadja az 1943—1948-ban megválasztott tagok névsorát, a székfoglalójukat megtartott tagok nevét. a tisztikar névsorát 1922-től 1949- ig. a közgyűlések időpontját és az előadások cimét 1942 közepétől. Szól a Journal és a ki-

(4)

762 ^SZEMLE

advónyok szerkesztéséről, ismerteti egyes fon- tosabb kiadvanyok tartalmát. közli a Keleti Károly Emlékérem és a pólyadijak szabályza- tc'it. Felsorolja a Társaság ünnepi ülései al—

kalmából (: Magyar Statisztikai Szemlében közölt (az ülés helyét alkotó városra vonat- kozó) cikkeket.

A ,,Visszaemlékezések... nagyon sok és fontos új adatot, információt ad a Magyar Statisztikai Társaság és a Népességtudomó-

nyi Csoport valós történetének, tevékenységé—

nek megismeréséhez és értékeléséhez. Ama—

gyar statisztika történetével foglalkozók bizo—

nyóra részletesen fel fogják dolgozni a tanul-,, mónynak is beillő ..Visszaemlékezések..."-et a jelentős eredményekre visszatekintő Társa—

ságnak és Csoportnak a magyar statisztika fejlődésében játszott szerepe bemutatásához.

Dr. Gyulay Ferenc '

Közöljük kedves olvasóinkkal, hogya Statisztikai Szemle augusztusi és szeptemberi szóma —- az előző évek gyakorlatának megfelelően ,

—— összevontan, előreláthatólag szeptember hó végén jelenik meg.