STATISZTIKA: ruaxozn-ro ess]
Szántóterülat megoszlása százalékban
500— 1000 kh 1000—1500 kh ) 1500—4000 kh * 4000 kh felett
Tagnagysáa 0—500 kh
* kszántótberülettei redslkeaó gazdaságokban
] kh alatt ... 2,1 0,2 0,0 ( %O 0.0
1— 5 kh ... 8.4 2.6 0,8 ,4 0.2
5— 50 kb ... au mm 18,2 um ez,;
50— 200 kh ... 29,1 31,1 86,2 37,0 403
200— 500 kh ... 233 325 263 El,? 13,1
500—1000 kh . . , ' 7.2 IBA 143 7.0
JOOO—3000 kh . . . ——- -— 4,7 10,6 10,8
33000 kh felett ... -— -- -—- —- G,!
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Az állami gazdaságok szántóterülete—
nek tagosításában elért jelentősebb ered—
mények mellett még további feladatok vannak. Törekedni kell —— esetleg a
távoleső apróbb területrészek leadásával is —- a még megléVő szétaprózottság vég—
leges felszámolt-sára.
H. F.aé
A szocialista országok iparának fejlődése
A béketábor országaihoz tartozik jelen—
leg a világ területének 260/o—a, a Föld la—
kosságának pedig 37,8%—a (kb. 945 millió ember).
A Szovjetuniónak, majd az európai és,
ázsiai népi demokratikus országaltnak a kapitalista rendszerből történt kiválása következtében a tőkés világ területe és lakossága az alábbi módon csökkent:
A kapitalistá világ területének és lakosságának csökkenése
Az egész kagitalista világ Ebböl
terulete Európa ' Ázsia '
Év az egész világ 138353?" 353:
. : (
mmm te?—1232? millió ma területének millió km területének
%-úban (x,-ában ,
n
1913 ... . .... 1843 100,0 10,1 100,0 44,1 100,0
1930 ... 112,0 83,0 övi 535 * 259 * 58J
1953 ... . .... 99,8 74,0 4.0 30,6 15,1 St.!
' A földrésznek a kivitellsta világhoz tartozoterűlete.
Az egész kapitalista világ Ebböl
lakossága Európa ' Ázsia "
Év az e ész esés:
egész világ 5
Európa la— Ázsia lehal-' millió fő lakgősáágfrak mmm m kossúgának millió fő ! § !
%-6.ban (x,-am
1913 1 778,8 ; 100,0 402,1 100,0 0885 100.0
1939 20235 '01,4 880,5 74.2 1 176,0 963
1953 1 555,7 023 807,9 öö,? 6845 LV.!
*) A íöldrésznek a kapitalista világhoz tartozo Bulletin of Stutistics, 1953. december. statistical
lakossága: _ 1 Yeerbook, 1948" 1952.. Statistische Praxis. 1952.
Annualre Interpatxonal de Statistlmie Agricole július. Demographic Year-book. 1951. Österreichische 1926/27,, Ekonomika kapitaliszticseszkih sztran Voiksslimme. 1953. július 22. adatai és snitt becslés poszle vtoroj mirovoi voim'x, Moszkva, 1953" Monthly alapján azúmitva.
584
A béketábor országainak ipari termelése gyors ütemben növekszik. A szocialista országok ipari termelése 1954—ben 2420/0- kal haladta meg az 1937. évit, a kapitalista arszágoké pedig csupán 760/o-kal. 1954-ben a szocialista tábor országainak ipari ter- melése 140/o—kal emelkedett 1953—hoz ké—
pest, a kapitalista országoké 1,7%-kal csökkent. 1950 és 1954 között a szocialista
szu—mmm mmm
tábor országainak ipari termelése évente—'
átlagosan 180/0-kal növekedett, ugyanakkor a kapitalista országok ipari termelésének évi átlagos növekedése mindössze 4305—es
volt.
Az 1929. évi ipari termelést száznak véve az egyes szocialista és kapitalista orSzágok ipari termelése az alábbi módon—
növekedett:
Az ipari termelés alakulása
(1929 — 100)
Ország 1938 1948 1949 1950 1951 1952 1963 V. 1964
Szavletnnió ... 477 721 870 1 082 1 268 1 405 1. 574 1 779 ,
Csehszlovákia . . . . 96 106 123 142 163 193 215 224
Bulgária 1 ... . . . . . . . 1002 179 241 288 843 403 452 491
Hagyamrszúg' ... 100 . 128 164 209 257 286 300
Lengyelország ... 118 170 210 274 841 409 481 534 Románia ... 132 99 142 194 250 808 352 875
Német Demokratikus Köztármágh ... - 100 ' 121 156 190 222 250 270
Egyesült Államok ... 81 175 161 182 201 199 216 202
Anglia ... 116 185 144 155 159 155 163 172
Franciaország ... 76 85 92 94 100 111 107 115
Nyugat—Németország 5) 1000 60 86 109 131 139 151 168
Olaszország ... 98 97 103 123 140 143 156 169!
Belgium ... 79 89 89 91 105 101 101 107
Hollandia ... 113 127 142 156 168 165 183 197
' 1939 a 100 Terv-jelentések, Rozvoj núrodniho hospodárstvi
' 1939 a kultury Ceskoslovenské Republiky v letech 1919—-
* 1938 a 100 1953., Vlko Cservenkov: Válogatott cikkek és beszé—
'1948'B 100. (lek. Szikra, Budapest, 1954., Staiistica—l_ Yearbook
' 1936 " 100. of the League of Nations, 1937/38., Statistical Year-
' 1936. book, 1951., Monthly Bulletin of Statistics, 1954
Mint a fenti tábla adatai mutatják, az 1929-től 1954-ig terjedő 25 év alatt a Szovjetunió ipari termelése csaknem 18- szorosára, az Egyesült Államok ipari ter—
melése viszont csupán kétszeresére emel- kedett. A népi demokratikus országok közül Lengyelország ipari termelése több mint ötszörösére, Romániáé csaknem négyszeresére növekedett, ugyanakkor, amikor a fontosabb tőkés országok ipari termelése átlagosan csak kb. 60—700/o—kal
emelkedett.
Rohamosan fejlődik a Kínai Népköztár- saság ipari termelése. A kínai ipar össz- termelése 1949 és 1952 között évi átlagban 36,9%-kal növekedett, 1953—ban pedig 330/o—kal volt magasabb az 1952. évi szin—
vonalnál.
Ha összehasonlítjuk a szocialista és a kapitalista tábor két vezető országának, a Szovjetuniónak és az Egyesült Államok—
nak 1954. évi ipari termelését, azt látjuk,
május. 1955 február adatai alapján szamitva.
hogy míg a Szovjetunió ipari termelése 13%-kal emelkedett 1953—hoz képest, az Egyesült Allamoké 7%-kal csökkent.
Ugyanez az irányzat érvényesült -— a villamosenergiatermelés kivételével —; az alapvető iparcikkek termelése terén is.
Az ipari termelés alakulása a Szovjet—
unióban és az Egyesült Államokban 1954-ben
(1953 !: 100)
Megnevezés Szovjetunió 13331:
Ipari termelés összesen . . . . 113 93 Szén ... 108 85
Acél ... 108 79
Nyersvas ... 109 77
Villamosenergia . 111 106
Ásványolnl ... 112 99
Tervielentés és Monthly Bulletin of Staiistics 1955. !ebruár adatai alapján számítva.
'—ésa
STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
Az ipari termelésen belül különösen gyorsan növekszik a szocialista országok nehézipara. A nehézipar gyors fejlődésé—
nek eredményeként ——- Albániát és Bul—
gáriát kivéve 7—- ma már nemcsak a Szov-
285
jetunió, hanem az európai népi demokra—
tikus országok ipari termelésének is több
mint a felét a nehézipar adja. Kína nehéz—
ipari termelése 1949 és 1953 között tizenháromszorosára emelkedett.
A termelési eszközök és a fogyasztási cikkek gyártásának aránya a szocialista országok ipari termelésében
A második
Ország Megnevezés világháború 1953-ban
előtt
Szovjetunió ... Termelési eszközök 61,0 70,0
Fogyasztási cikkek 39,0 30,0
Lengyelország ... Termelő—si eszközök 47,0 54,0 !
Fogyasztási cikkek 53,0 46,0 !
Csehszlovákia ... * Termelési eszközök 5692 62,0
Fogyasztási cikkek 44,02 38,0
Bulgária . ... Termelési eszközök 23,0 40,6
, Fogyasztási cikkek 77,0 59,4
Kina ... Termelési eszközök 28,8 3 423 4
Fogyasztási cikkek 71,2 3 57,7 4
: Égi ; Az ipari termelés tervének teljesítése és
s 1949: az ipari termelés emelkedése 1954—ben
4 1954.
Megjegyzés: A második világháború előtti adatok a Szovjetuniónál will—re, Lengyelország—
nál 1938—ra, Bulgáriánál 1939-re vonat—
koznak.
Voznyeszenszkij: Az 1940. év gzadasúgi mérlege népgazdaság fejlesztésének 1941_ évi terve, Moszkva, lám., Ekonomista, 1951, 3. szám. Trybuna Ludu. 1952. január 1.. Rudé Právó, 1953. szeptember 16, Raboinicseszko Béla, 1953. április 30., Csou En—laj 1954. szeptember 23—i beszéde.
A Szovjetunió és a népi demokratikus országok sikeresen teljesítették, sőt túl- teljesítették az ipari termelés 1954. évi ter—
vét. A szocialista országok 1954. évi ipari termelése általában jelentősen megha—
ladta az 1953. évi színvonalat.
Reprezentatív adatgyűjtés (az
Az olasz nép rendkívüli nyomoráról az elmúlt két évben aránylag sok statiszti—
kai adat került nyilvánosságra. Az ada—
tok általában az Olasz Központi Statisz—
tikai Intézet megfigyeléseinek eredmé- nyei, amelyeket az intézet az olasz kép—
viselőház illetékes bizottságának kíván-—
ságára végzett el.
* Giorgio Ruffolo cikke: ,,Olasz parlamenti ku—
tatások a szegénység mérvének feltárására". Banca Nazionale del Lavoro 28—29. sz. 1964,
11954. február. 6. sz.
Az ! ad
A WWW/UP tetmlielés
OTSZÉE sítés 1954-ben
százaléka (1953: 100)
Szovjetunió ... . . 103,0 113,0 Lengyelország ... 102,0 1 11.63 Csehszlovákia ... 102,5 1044 Német. Demokratikus Köz-
társaság ... 100,2 110,0 Románia ... 100,2 106,0 Bulgária ... 101,7 108,7 Magyarországx ... . . ... ml.—i 103,l
l
' Szocialista ipar.
Forrás: tervjelemések.
K. T.—né
olasz nép életszinvonaláról*
Az olasz nép nyomora annyira közis- mert tény, hogy az előtt szemet húnyni már a hivatalos köröknek sem lehet.
Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja., hogy a közismerten reakciós amerikai lap a ,,Bussiness Week"1 ,,Olaszország a Nyugat leggyengébb pontja" című cikké- ben is kénytelen e kérdéssel foglalkozni, A cikk első fejezetének címe: ,,A zord tény: a szegénység", a második fejezeté pedig: ,,Etősödik a baloldal". Ez utóbbi eshetőségtől —-- a baloldal megerősödésé—
