1028
[ideiglenesen foglalkoztatottak bére és tár—
sadalombiztosítása, a brigádhoz állan—
dóan tartozó állóeszközök javítása.
A termelőszövetkezeti tagok munkáját,
a munkaegység-ráfordítást, valamint azüzemráfordítást együttesen kell az egyes
brigádoknál vagy munkacsoportoknál nyilvántartani és a költségráfordítássalszembeállítani.
A cikk által idézett adatokból kimutat—
hatók/például az egy mázsa sertéshúsra
jutó közvetlen költségek, amelyeknek megismeréséhez a következő számításra van szükség:
mázsánkéntí köz.
vetlen költségek
*" közvetlen költségek
teljes termelés (bele-értve az állomány—
változásokat)
Ez az egyszerű számítás azért lehetsé—
ges, mert a sertéstenyésztő csoportra
STATISZTIKAI IRODALMI merem _ _'
, l
;
_jutó összes költségek egyetlen tennékrew
* vonatkoztathatók.
Más állati termékre vonatkozóan is vén * gezhetők hasonló számítások, mivel azon—"
ban általában kapcsolt termékekről (pél- , dául tej és hús, hús és gyapjú, hús ges to—r, jás) van szó, átszámításra van sZükség ; Ilyen esetekben a gabonaegységre '*való
átszámítás bizonyult a legcélravezetőbb—,
nek. Itt is vigyázni kell, hogy a költsége- ket közvetlenül a költségviselő számlá- jára számoljuk el (Például a gyapjúnyí—
rás költsége a gyapjú terhére írandó) Helyes, ha a termelőszövetkezetek ada— _ taikat más termelőszövetkezetekkel ősz—_ '
szehasonlítják. ' ,
A fent ismertetett módszer szerint 1957— * ben néhány termelőszövetkezet már Vég-—
zett önköltségszámitásokat a Német De-
mokratikus Köztársaságban, amelyek kedvező eredménnyel jártak.
(Ism.: Bessenyei Andorné)
KERESKEDELMI STATISZTIKA
Zotov, Borisz Dmitrievics:
Az európai népi demokratikus országok
külkereskedelmea szocalizmus építéséért
(Vnesnjaja torgnvlja evmpejs7kih sztran nad-od- noj demokratii na szluzsbe süroitelsziva szoci—
alizma.) Moszkva. 1958. Izd. Akad Nauk S7SzSzSZR 193 D.
Az európai népi demokráciák háború
előtti külkereskedelmére jellemző volt, hogy a gazdasági életben vezető szerepetjátszottak a monopóliumok. Másik jel—' lemző tünet az volt—, hogy a legfontosabb nemzetgazdasági ágakban a külföldi tőke
uralkodott. Bulgáriában például a máso—dik világháború előtt a feldolgozó ipar 48,3 százaléka volt külföldi kézben. Ezen- belül a cementipar 91, a cukor— és gyufa—
ipar 85, a dohányipar 65 százalékban kül-—
földi tőke érdekeltségekhez tartozott. Ha—
sonló volt a helyzet a többi közép- és kelet-európai országban is. Ugyanebben az időszakban például Romániában az
ásványolaj—vállalatok (96) részvényeinek
csak 8,1 százaléka volt a román burzsoá—Ziáé. Magyarországon a külföldi tőkebe- fektetés az ipar 31,9
ki. A külföldi tőkéseket a nemzetgazda—
ságnak az az ága érdekelte leginkább,
amely a legnagyobb profitot igérte, ez
százalékára terjed VRomániában az ásványolaj— és a fakiter-
melő ipar, Bulgáriában a könnyűipar,Magyarországon az alumíniumipar volt.
A közép— és délkelet—európai országok, kivéve Csehszlovákiát, túlnyomórészt ipari nyersanyagot és mezőgazdasági ter—
nékeket exportáltak és iparcikkeket, gé—
peket, felszereléseket importáltak. Ez megfelelt a nemzetközi finánctőke érde—
keinek. A nemzetközi tőke érdekeinek
megfelelően alakultak az export-import árak is úgy, hogy az exportárak mindig jobban csökkentek, mint az importárak és ellenkező esetben az exportárak növe—
kedése mindig messze elmaradt az irn—
portárak növekedésétől. Lengyelország például egy tonna igen fontos importáru—
ért 1929—ben lO—szer, 1931-ben 12—szer,1936—
ban lő—szor, 1937—ben 13—szor annyit fize—
tett, mint amennyit egy tonna exportáru—
ért kapott. Az l930-as évektől kezdve a délkelet-európai országokban egyre na—
gyobb mértékben érvényesült a német tőke irányító szerepe. Németország a dél—
kelet—európai országokból nyersanyagokat és élelmiszereket importált és katonai fel—
szerelést, valamint elavult árucikkeket ex—
portált. Ezen országok árucsere—forgalmá—
nak három iellemző vonása volt: 1. Német-—
ország javára a nemzetközi jegyzésnél ma—
u
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEL'Ö
1029
gasabbra emelték a márka árfolyamát. 2.
Az export—import árakat a fent tárgyalt
módon alakították. 3. Németország a klí-
ring forgalom során a közép— és délkelet—európai országoknál eladósodott, az adós—
ságokat természetesen nem szándékozott kifizetni és nem is fizette ki. Ez a külke—
reskedelmi politika egyik formája volt a kirablásnak.
A könyv második része az európai népi demokratikus országok felszabadulás utáni külkereskedelmét taglalja. Az ál—
lami szocialista külkereskedelemnek ezek- ben az országokban két funkciója van: a népgazdaság megvédése a kapitalista piac ösztönösségének hatásától és az
egyes országok gazdasági életének terv—
szerű összekapcsolása a szocialista világ—
rendszer összes többi országának népgaz—
daságával, a népgazdaságok kölcsönös fejlesztése céljából.
A népi demokráciák egymás közötti külkereskedelme, valamint a Szovjetunió és a népi demokráciák közötti külkeres—
kedelem a proletár internacionalizmus elvén nyugszik. így újtípusú kapcsolatok létesültek a hitelnyújtás, a műszaki együttműködés és legújabban az atom—
energia békés felhasználása terén.
A külkereskedelemnek különösen nagy a jelentősége a szocialista iparosításban.
Feladata gépeket és felszereléseket az
épülő és rekonstruálandó gyárak, vala—mint nyersanyagot, tüzelőanyagot és fél—
kész árukat a működő gyárak számára importálni.
A gépek és ipari berendezések importja (az egész import százalékában)
1938._' 1947. ! 1948. 1949. ! 1950. 1 1951. ! 1953. ! 1955. 1956.
Ország
évben
Lengyelország .. 15 i'7 6 is 22 31 35 25 .
Magyarország .. 11 . . 17 21 22 20 13 12
Bulgária ... 13' 24 25 30 37 46 39 40 ::
* 1939. évi adat,
Több ország kénytelen jelentékeny lékát importálja. A nyers— és tüzelőanyag mennyiségű nyers- és tüzelőanyagot im— az 1949—1956. években a magyar import portálni. Magyarország például a fel- 60—75 százalékát tette ki.
használt koksz 80, a gyapot 95, a gyapjú 70, a nyersbőr 60—65, a fa 75, a gumi 100 de a szinesfémeknek majdnem 100 száza—
(
Jelenleg az európai népi demokráciák külkereskedelmében a Szovjetunió tog—
lalja el a legfontosabb helyet.
A Szovjetunió részaránya a közép- és délkelet—európai népi demokráciák külkereskedelmében
(százalék) ,
1946. § ! 1948. I 1951. 1952. I 1954. I 1955. I 1956.
Ország
évben
Len elor zá im ort
gy S 3 million ) 58,5 22,0 25,1 31,8 37,6 azz zu
Csehszlovákia import 1 3, 1 1 5,8 .
! export 12,0 16,0 : 283 34'8 351 35'0 31'3
agyarország import 28 1 11 7* :
B 1 export 3118 153) ) 29,1 mm 523 22,0 23,1
omán a import . 25,0 .
B 1 i export _ 65,0 § 51,0 58,0 sem" 44,9 M,:
u gát a import 81,7 63 9 64,8 , .
l i export 661) , 553 ; 073 50*7 46"; ANH)
A ban a import . § , ., . A
export ; az,0 47,0 39,6** ll 4.4";
* 1947—ben.
** 1953-ban.
A népi demokráciák egymás közötti dött, mint a Szovjetunióval folytatott
külkereskedelme sokkal lassabban fejlő— árucsereforgalmuk.1030
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEHÓ "A népi demokratikus országok egymás közötti külkereskedelmi forgalma összes külkereskedelmi forgalmukhoz viszonyítva százalékban
1949. , 1951. ! 1952. ! 1953. ! 1954. , 1955.
Ország
évben
Lengyelország ... 24,2 32,0 35,2 36,3 32,4 31,8 Csehszlovákia ... 21,8 32,8 36,6 42,9 38,5 21,7 Magyarország ... 25,9 33,9 38,2 40, 1 38,6 32,5 Románia ... 26,0* 29,0 27,0 28,4 . 32,1 Bulgária ... 33,9 32,6 31,3 36, 1 40,8 484
Albánia ... A 43,0 53,0 GOA . .
* 1948—ban
Az európai népi demokratikus országok exportjának áruösszetétele lényegesen megváltozott. Ezzel kapcsolatban megem—
líti a szerző, hogy nem mindig volt he—
lyes a hagyományos exportcikkek elha- nyagolása. Például Magyarországon az ipar túlzott ütemű fejlesztése következ—
tében elhanyagolták a mezőgazdaság fej- 'esztését, bizonyos fokig hasonló volt a helyzet Lengyelországban, Romániában és Csehszlovákiában is.
A mű utolsó fejezete az európai népi demokratikus országok és a kapitalista országok közötti kereskedelmi kapcsola—
tokkal foglalkozik. Kifejti, hogy egyes
nyugati országok ellenkező törekvése el—
lenére a külkereskedelmi kapcsolatok
mindjobbon kiszélesednek a nyugati or—szágokkal is, de elsősorban a gazdasági—
lag elmaradt ázsiai és dél—amerikai orszá- gokkal.
(Ism.: Bessenyei Andorné)
*
A francia külkereskedelmi indexszámok
(lndices dul commerce extérieur de la Franco.) m Éludes Slatislíaues. 1958. No. !. sik—71. p—
A cikk első része az 1956. évi bázissal
készülő új indexek jellegzetességeivelfoglalkozik. Az új indexek összeállítását
egyrészt a régi 1949—es bázis elöregedése, másrészt a nomenklatura megváltozta—tása tette szükségessé. Az ENSZ Statisz—
tikai Bizottsága ugyanis azt ajánlja, hogy azonos bázisú volumenindexek használa-
tát öt évre korlátozzák, a bázisváltozta—
tás végrehajtásának időpontja volt vi—
szont a legmegfelelőbb az új cikklista be- vezetésére is, Ez az új cikklista (,,Nomen—
clature Générale des Produits") nagy vo—
nalaiban könnyen összehasonlítható az ún. brüsszeli nemzetközi nomenklaturá- val.
A havi indexek a következő bontásban
készülnek:Élelmiszerek, italok és dohány,
Nyersanyagok,
Energia és kenőanyagok, Iparcikkek, ezenbelül:
félkészáruk,
beruházási célú készáruk,
fogyasztási célú készáruk.A negyedévi indexek e főcsoportoknak összesen 40 csoportra történő bontása
alapján készülnek. Az indexek nem ve-
szik figyelembe a nomenklaturában fog—lalt összes árucikket, hanem csupán egy igen jelentős mintát. A minta nagysága
átlagosan a teljes forgalomnak 81,9 szá—zaléka; a cikk külön táblázatban cikk-
csoportonként közli a minta és a teljesforgalom arányát.
Három indexet számítanak: a tényleges értékek indexét, a volumenindexet és az
átlagértékek indexét. A cikk közli a há—
rom index egymásközti összefüggését is:
tényleges értékek indexe Volumenindex : ————————'———
átlagértékek indexe
Ezeknek az indexeknek az összeállítá- sához kapcsolódik a külkereskedelmi cse—
rearányok (terms of trade) indexeinek el- készítése is. Az átlagértékek indexével kapcsolatosan a cikk óvatosságra int, mert ezek igen érzékenyek a piaci struk—
túra összetételének változásai iránt, ami csak fokozza az áruminőségek nehezen
szemmelkísérhető változásaiból adódó
statisztikai problémákat. A cikk közli az 1956—05 bázisú új indexeket az 1957. év első három negyedére.A cikk második része az 1949—es bázisú visszatekintő indexszámokat közli az 1950—1956. évekre vonatkozóan.