Schneller Károly: A református lakosság szociális és gazdasági viszonyai

10. szám ——883——

1936

leztük, hogy itt a tárgyalási anyag egy olyan fon- tos területre is kiterjed, ahol a közgazdaság- és pénzügytan egyéb összefoglaló munkái alig mo—

zognak. Véleményünk szerint igen szerencsés el- gondolás vezette a szerzőt erre a területre, ahol a közületi gazdaság és pénzügy különleges magyar vonatkozásai bontakoznak ki. Eddig nem áll olyan szakirodalmi munka rendelkezésre, amely a nem—

zetgazdaságtan és pénzügytan nagy problémakörét a maga egészében a mi magyar gazdasági és pénz- ügyi életünkre vetítette volna. Az általános elméleti ismeretek megszerzése után mindenki csak rész- letekre kiterjedő támpontokat kaphatott ehhez a szakirodalomban és az egész képnek a részletekből való felvázolása terén mindenki magára volt utalva.

Nézetünk szerint Surányi-Unger most olyan példát adott, amely tartósan követendőnek fog bizonyulni.

A könyvnek ez a része határozottan, nyiltan mond véleményt közgazdasági és pénzügyi irányításunk- nak lényegesebb mult és jelen mozzanatairól. A kritikai hang azonban mindenkor a tudományos objektivitás magas piadesztáljanak tónusában szó—

lal meg.

Ebben a magyar jólét kérdéseit tárgyaló har- nnidik részben különben a szerző mindenütt a legszélesebb körű és a legújabb eredményeket is már tekintetbe vevő statisztikai alátámasztassal dol.

gozik, olyannyira, hogy a munkának ez a része .a szakirodalmunkban jelenleg még hiányzó átfogó modern magyar gazdaságstatisztikxai kézikönyvet

is részben pótolni alkalmas.

Mindezt összevéve, meg kell állapítanunk, hogy Surányi—Unger új könyvei rendkívül értékes munka, amely az illusztris szerző tudományos pályafutá- sának újabb jelentős mérföldköve és szakirodal—

munk komoly nyeresége gyanánt veendő számba.

Szigeti Gyula dr.

Schneller Károly: A református lakosság szociális és gazdasági viszonyai.

Charles Schneller: Les conditions sociales et éca- nomigues de la population calm'm'ste.

Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Részvénytár- saság kiadása.

Publicah'on de Első Kecskeméti Hírlapkiadó És Nyomda Részvénytársaság.

Kecskemét, 1936. 64 1.w—p,

Schneller Károly a Dunamelléki Református Egyházkerület tanárainak első tanulmányi össze—

jövetelén tartott igen alapos előadását fenti címen lényegesen kibővítve, önálló füzetben bocsátotta közre.

A tanulmány bevezetésében Schneller megfelelő nyomatékkal fejti ki, hogy melyek a vallásfeleke—

zeti statisztikai kutatómunka határai s mily nehéz és mennyire nem helyes az egyszerüen csak val-

lásonkint tagolt adatok ;eltérőségéből a hit be- folyására, a hatására következtetni.

De jól hangsúlyozza a vallási vizsgálódások gya- vallásosság

korlati szükségességét —— úgy érezzük, munkája elsősorban konkrét gyakorlati adatszükségletnek köszönheti megszületését —, valamint a tanul—

mányában részletesen megjelölt korlátok közt két—

Egyéb—

ként bár a mű célja elsősorban református népünk szociális és gazdasági viszonyainak taglalása, en—

nél két irányban is jóval messzebb megy: egyeészt a reformátusok számára, lélekszámváltozására, területi, városi és vidéki elhelyezkedésére, nem, kor és családi állapot szerinti összetételére jellemzö adatokat is

ségkívül meglévő tudományos értékét is.

református vonatkozó számok mellé összehasonlítás kedvéért a népesebb vallásfelekezetek adatait is odailleszti. Munkájaból tehát a katolikus, ág. h. evangélikus és zsidó lakosság életviszonyai szempontjából jellegzetes számok és megállapítások sem hiányoznak.

közreadja, másrészt a

elemre

római

A részletanyag bősége miatt a tanulmány tar—

talmát csak körvonalozhatjuk. Schneller mindenek- előtt kimutatja, hogy a református lakosság las—

súbb tényleges gyarapodása miatt népszámlálásról- népszámlálásra tért vesztett, népességi arányának csökkenése azonban újabban lényegesen enyhült.

A kilépési és áttérési mozgalom alapos vizsgálata után megállapítja, hogy a térvesztést túlnyomó—

részben a református elem természetes szaporodá- sának lanyhább üteme okozta.

nyers rélveszületési aránya ugyan 1933-ban és 1934- ben egy árnyalattal kedvezőbb volt, mint a kato—

likusoké, azonban halandósági arányszámnk állan—

A reformátusok

dóan és nem lényegteleniil magasabb; ezt a kor—

megoszlás különbözőségének figyelembevételével igen érdekesen korrigált hányadosok is bizonyít—

ják. Az adatok területi szemléjében az egyke által fertőzött dunántúli reformátusok visszaszorulásá—

ról találunk sajnálatos adatokat. Figyelemreméltó a református elem városbatódulása is: 1900-tól 19304; a városias településeken 68'7%-kal nőtt meg a református lakosság, a falusias helyiségek- ben ellenben (Schneller becslése szerint) mindössze 7'3%-kal, holott az egész népesség tényleges sza—

porodása előbbiekben csak 50'1—et tért el, utóbbiak—

ban viszont 18'5%—ra rúgott! Hogy azután a sza- alsódunántúli pora felsőtiszamenti és az egykés

református nép összetétele mennyire elütő, erre Baranya és Szabolcs vármegye református-ainak korparhuzama mutat tanulságosan reá. Foglalko- zási téren a református elem kevésbbé difereneiált:

sorában az őstermelő lakosok aránya nagyobb, mint a római katolikusok közt Schneller azt is kimutatja, hogy a református nép körében az ön—

állók aránya ugyancsak elég magas: ez azonban 63"

10. szám.

—884—

1936

némileg megtévesztő adat, mert igen sok statiszti- kailag megállapított tény anyagi helyzetük kedve- zőtlenségére vagy legalább is kedvezőtlenebbre for- dulására vet fényt (a reformátusok egyik főtelepii- lési vidékén: az északkeleti megyékben igen nagy a földbirtok eladósodása; a tisztviselők sorában aránylag kevés a református; a legkedvezőbb ka—

tegóríabeli református földbirtokosok száma erő—

sebben fogyott meg, mint a katolikusoké, mig a mezőgazdasági proletariátusban éppen az ellenkező jelenség észlelhető, a gazdaságtársadalmi fejlődés tehát a reformátusokra nézve előnytelen stb.). Ter—

mészetesen szerző a református szempontokból kedvező adatokról sem feledkezik meg. így pl. be- számol írni—olvasni tudás dolgában elfoglalt ki—

elégítő helyzetüktől; de ugyanakkor megemlíti, hogy a fejlődés ezen a téren is lassúbb s a fiatal generáció alapműveltsége dolgában a református lakosság már nem foglalja el egykori előkelő he- lyét. A mélyenpillantó könyv néhány morálstatisz—

tikai adattal zárul. Mindent egybevetve, a magyar népességi és szociográfiai irodalom igen sokat nyert Schneller könyv-ében. Th. L. dr.

Katona Béla: Magyarország közgazdasága.

Béla Katona: L'e'eonomie nationale de la Hongrie.

Közgazdasági évkönyv 1935. évről.

Ammaz're économigue pour 1935.

Budapest, 1936. 491 1. —— p.

A háború előtt és alatt, 1903—tól 1918—ig meg- jelent Katona-féle Közgazdasági (évkönyvek

tatása.

A társadalom—gazdasági fejlődés rövid történetét

vázoló s bevezetőnek szánt általános, továbbá a

nemzetközi gazdaságpolitikára döntően ható 5 ter—

mnészetesen az egyes országok gazdasági fejlődésére is hatást gyakorló fontosabb nemzetközi gazda—

sági és politikai eseményeket részben kronológiai, részben fontosságuk szerinti sorrendben kimerítően tárgyaló résszel együtt 13 fejezetben ismerteti a

szerző, néhány segítő munkatársa közreműködés-é—

vel gazdasági életünk különböző területeinek 1935.

évi alakulását. Elsősorban az elmult év gazdaság—

jogi eseményeit és alkotott szabályait tárgyalja, melyek közül legtöbb a pénz— és hiteleszközök igénybevételének módjait szabályozta, továbbá a válság által leginkább sujtott mezőgazdák és adósok védelmét célozta. E fejezet után, melynek teljes- sége és használhatósága érdekében a

joggal kapcsolatos 1935. évi miniszteri rendelete—

ket abc—sorrendhen is közli, az állami pénzügyek alakulását vizsgálja, utána pedig a Magyar Nem- i'oly-

gazdasági

zeti Bank és a nemzetközi devizapiac elmult évi helyzetét tárja az olvasó elé. Ezek után kerül sor a pénzpiac, a hitelélet s az érték- és árutőzsde helyzetének feltárására, majd a biztosítás, a kül—

és belkereskedelem, az ipar s a mezőgazdaság helyzetének megvilágítására, végezetül pedig a szociális ügyek és a közlekedés 1935, évi esemé—

nyeinek és adatainak ismertetésére.

llogy e tartalomszerű felsorolásból mennyire nem tűnhetik ki az egyes fejezetekben összehordott gazdag anyag, amely pedig valóban teljes isme—

retét nyujtja az egyes gazdasági ágazatok 1935.

évi alakulásának és eseményeinek, annak illusz—

trálására s egyúttal a kötet értékességéne—k és használhatóságának bizonyítására kiragadjuk a munka Mezőgazdaság című fejezetét, hogy az ab—

ban foglaltak bővebb felsorolásával jobb tájékoz—

tatást adjunk a könyvnek gazdasági életünk min—

den részletébe behatoló elmélyeduéséről.

Agrártermelésünkben a válság óta végbement változások áttekintésével kezdi a szerző e fejeze—

tet, majd a mezőgazdasági termelés rentabilitását—

teszi vizsgálat tárgyává s itt arra az örvendetes eredményre jut, hogy az agrárolló záródása foly- tán a mezőgazdasági termelésünk 1935. évi hely—

zete jóval kedvezőbb az előző e'viekénél. Részlete- sen foglalkozik a mezőgazdaságot ért elemi ki'll'O' sodással, az érdekképviseleti és hatósági kártala—

nítási akciókkal, majd a mezőgazdasági termények átalakulásával. Hosszasan taglalja az elmult évi a birtokpolitikai akciókat, a birtokforgalmat, a földárak alakulását, a haszon- bérletek ügyét és haszonbérek változását. Elénk termelés értékesítésének problémáját s ezzel kapcsolatban a kiviteli nehéz—

ségeket és a belső piac fontosságát, nem feledkezve meg a minőségi termelés fokozása érdekében ki- vánatos

akciókról sem. ls—

merteti a mezőgazdaság támogatása érdekében az elmult évben tett kormányintézke—déseket, a mező—

gazdasági szakoktatásügy állását és az érdekképviv seletek működését, végezetül pedig az agrártermev lésiink egyes (szántóföldi termelés, kertészet, gyümölcsészet és szőlészet, állattenyész—

tés) 1935. évi helyzetét és termelési eredményeit mutatja be az olvasónak.

De ahogy a mezőgazdaság problémáit és je—

lenségeit bőséges statisztikai adatok kíséretében tollára veszi e fejezetben a szerző, ugyanúgy nem hanyagolja el a többi gazdasági ágak részletkérdé- seit sem s így ez a gazdaságstatisztikai irodal—

munknak nagy nyereséget jelentő évkönyv gazda—

sági életünk elmult évi történetének alapos isme—

retét nyujtja. G. G, dr.

agrármozgalmakat,

tá rja a mezőgazdasági

termelés átszervezési

ágazatainak