10. szám
elválás. Az anyanyelvi különbségek kevésbbé jelleg—
zetesek a házasságkötések terén; annál nagyobb fi—
gyelmet érdemelnek azonban a foglalkozási sajátos- ságok, a vőlegénynek és a menyaszony atyjának foglalkozási kombinációi. Az anyagi és társadalmi helyzetnek a házasságkötések gyakoriságára és a házasok arányára gyakorolt befolyása Szél számí—
tásai szerint hasonlóképen roppant tanulságos. itt érdekes példákat találunk többek közt arról is, hogy a munkásság többnyire fiatalabb korban ala- pít családot, mint a többi társadalmi réteg, A saját osztálybuelliek—kel való összeházasodás kiemelkedő gyakoriságáról is ez a fejezet emlékezik meg.
Az elválásokról és az elváltakról szóló második szakasz is az általános és módszerkérldéseklbwől indul ki. :A rházas kötelék sajnálatos lazulását jellemzik az idősorok: leS'O—tltlSl-ben ezer házas nőre még csak 0'32 elválás esett; 1910—v—1Ml-ben ez az arány már 4'65, majd a világháború végén és után tetőpont—
ját éri el, de még 19310w193l—ben is 7'2'5-re rúg.
Szél az elválók házasságkötési és elválási életkorá- ról, foglalkozásáról, valamint a megszűnt házas—
ságok időtartamáról is bő adatanyagot sorakoztat fel. Kiragadhatjuk innen, hogy 1929—1932-ben a törvényesen felbontott házasságok átlagos tartama 9'2139 esztendő volt. Ezután a szerző vallás és anya- nyelv, továbbá foglalkozás 5 az anyagi és társadalmi helyzet szerint vizsgálja az elválási mozgalom ala—
kulását. Az elov'álások okait és a vétkesség kérdését nyomozó fejezet is tanulságos, bár a statisztika e téren biztos eredményeket igen szolgáltat.
A könyv harmadik szakasza az egyik házastárs ha- lálával megszűnt házasságok és az özvegyek statisz- tikájának módszereit, történeti alakulását, térbeli különbségeit részletezi a hadiözvegyek adataira való kitéréssel'; itt Szél töbíbek közt is leszögezi, hogy az özvegyü—lés lassúbb ütemben halad előre, mint álta—
lában a felnőttek halálozása. Majd egy rövid feje—
zetben az özvegyek vallási és anyanyelvi megoszlá- sával is foglalkozik. Végül a mű utolsó, negyedik szakasza a kötött házasságok töb-bletéről— egybe- gyűjt'hető adatokat hozza nyilvánosságra. Az elő—
adottaknak megfelelő-en tagolódó mű tudományos és gyakorlati értéke egyformán igen nagy.
Thirring Lajos dr.
nem
Schneller Károly dr. : mányok.
Dr Charles Schneller: Etudes démologigues.
Demológlai tanul—
Miskolci Ev. Jogakadémia Tudományos Értekezéseinek Tára 39. szám.
Recueil des Etudes Scientifigues de l'Académie Luthé—
Vienne de Droit de Miskolc, numéro 39, Miskolc, 1937. 100 l. —— p.
A magyar demográfiai irodalom kiváló műve—
lője, Schneller Károly dr. három —— sok szempont—
ból új utakon járó—tanulmányát adta közre fenti
——921— 1937
cím alatt. Mindhárom tanulmányának célja a tárgyalt
témák statisztikai leghelyesebb
módszer kutatása volt; de mindegyik dolgozat a
vizsgált anyagból kivilágló gyakorlati tanulságok szempontjából is igen figyelemreméltó.
megvilágításához
Az első tanulmány a születési arány standardi- zálásáról szól. Ez a munka eredetileg az 1937 július végén Párizsban megtartott Nemzetközi Népességi Kongresszasra készült; bár szerző nem jelenhetett meg Párizsban és élőszóval nem mutathatta be dol- gozatát, a kongresszus egyik legfontosabb ülése így is behatóan foglalkozott a kivonatban szétosztott tanulmányt leglényegesebb megállapításaival. E mea- állapításokkal Schneller a születési arány standar- dizálása melletti sikraszálló demogral'usok első arc—
vonalálban rfoglal helyet. Ez már csak azért is ema
lítést érdemel, mert annak idején a halandóság
standardizálásának szükségességét is magyar tudós, Kőrösy József hangsúlyozta (Oglevel egyidejűleg) a legny—omamékosabban. Érdekes, hogy a standard- számításnaln máig igen nagysúlyú ellenzői is akad- nak, igaz, hogy nézetünk szerint főleg a standardi—
zálás igazi lényegének és céljának félremagyará—
zása miatt. Egyedül ezért is célszerűnek látszik, hogy Schneller most új területen, tanulságos elmé- leti és gyakorlati példákkal bizonyítja be a stan—
dard-számítások bizonyos korlátok közti létjogo—
sultságát és szükségességét. Ebből a szempontból az alapul szolgáló standard népesség tulajdonságainak fels—orak-ozt'atása is nagyon figyelemreméltó. Tanul- mány—ának részletrmegállapításaival nem foglalkoz—
hatunk; megemlitijük azonban, hogy 17 európai ál—
lam összesített 1910. évi lakosságára a kor (a szü- léskxépe's korú nök részletesebb kor-tagozódása) és a családi állapot mérlegelésével készült standardi—
zálás után Magyarország 19130/31. évi 254'569/oo-es nyers élveszületési aránya 19'330/oo-re csökkent. A formális jellegű zavaró tényezőknek az utóbbi szám mondhatni teljes kiküszöbölöje; éppen ezért Schnel—
ler szerint egy népesség termékenységének megíté—
lésénél ez a legjobb iránytű. E mellett azonban egy másik standartdtszáanot is megállapít, mely a nök férjes vagy nem férjes voltára való tekintet nélkül tisztán a klorkülönbségböl indul ki, vagyis
téveszti szem elől azt, hogy a nöknek családi álla- pot szerinti me—goszlása az éghajlattal, a fajjal, a ,,nem
foglalkozással stb. járó adottság és csak arra ügyel, hogy a fogamzásképes korú néktek az össznépes- ségben mutatkozó különböző részesedése s a nők kortagozódásálbzan levő eltérések ne zavarják a tisz- tánlátást." (30. 1.) A lakosság reproduk'cionális ké—
pességét inkább ez az arány jellemzi, tehát a né- pességpolitikns figyelmére is elsősorban ez tarthat számot. Ez a második tiszta születési arány Ma—
gyarországon a jelzett időkben 2'2'130/60 volt. Hazánk
)
10. szám
helyzetét nemzetközi viszonylatban mindkét stan—
dardizálás elég kedvezőtlen szinben mutatja be.
A második tanulmány címe: Az európai halan—
dóság újabb javulásának mérlege. Eredetileg a ,,Journal de la Société Hongroise de Statistigue"
Thfirring Gusztáv jubileumi számában jelent meg.
Ezért és mert szerző két korábbi tanulmánya az ide—
vágó kérdéseket éppen a Szemle hasábjain már meg—
világította,1) tartalmára itt nem térünk ki, csak arra utalunk, hogy a végrehajtott életk-orstandardi—
zálás a magyar nép mortalitásának alakulása szeni—
pontjából által—ában kielégítő képet mutat.
A befejező! tanulmány a népsűrűségről tájékoz— ,
hatja az olvasót. Schnellernek ennél a kérdésnél is bőven van újszerű mondanivalója. Igen tanulságos a nyers népsűrűségi számítások korlátozott értéké—
nek és a különféle —— részben a Szemlében is több szerző által megkísérelt _ korrekciós eljárások- nak összefoglalása. Ezúttal azonban nem is annyira az ezeken a nyomdok—okon és szerző korábbi számí- tásai és megfontolásai nyomán készült— tanulságos nemzetközi és hazai (megyénkinti) összeállításokat emeljük ki, melyek a hibaforrásokra gondosan fi—
1) L. Schneller Károly dr.: Halandxóságunk nemzetközi viszonylatban. M. Stat. Szemle 1929. év- folyam Mil—880. l. —— A standard népesség. M.
Stat. Szemle 1930. évfolyam Mitöl—1066. l.
— 922 —— 1987
gyelmezbető interpretáció segitségével önmagukban is értékesek, hanem azt a tetszetősen megokolt meg- állapítást, hogy a leghelyesebb eljárás a terület ér—
tékével viszonyba állítani a lakosságot. Szerző látja ennek a számítási módnak a nehézségeit és korlá- tait; de helyesen íhanrgsúlyozza kiemelkedően jó tu- lajdonságait is. (Nézetünk szerint természetesen e mellett más korrekciós számításokra is szükség lehet; erre a kérdésre a Szemle hasábjain alkalmi- lag még visszatérünk.) Megfelelő alapadatok 'hiá' nyában egyébként Schneller is kénytelen kisegítő eljáráshoz folyamodni: smtmítása —— de csak a me- zőgazdasági népsűrűség megállapítása céljából — a kataszteri tiszta jövedelemből indul ki. Igy nyert táblázata tanulság-osan igazolja pl. Szabolcs, sőt ezenkívül a nyers és a tiszta agrársűri'íségi számít tások szerint aránylag kevésbbé sűrűnlakottnak látszó Szatmár Vim, népsűrűségének magas fokát és viszont a látszólag sűrűn benépesített Csanád és Békés vármegyék ritkábban lakottságát is. Bár Schnellernek ez a próbálkozása több szempontból szorul még megerősítésre, gondolatmenete már mai alakjában is nagy figyelmet érdemel.
Megemlitlhretjwk még, hogy a három tanulmány megjelenésére ritka szép családi ünnep, a szerző atyjának, Schneller Istvánnak, a pedagógusok nesz—
torz'mak 90. születési fordulója adott alkalmat.
Th. L. dr.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvmges arrivés á la bíbliothégue de l'Of/ice Central Royal Hongrois de Statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dfinte'rét international el de théoríe générale.) — Le premier recensement ugri- cole mondial, 1930. Étude mélhodologígue. Institut international d'agriculture. Rome.
Le probléme des migrations. Société des Na—
tions. Geneve. 1937. (Communigué a l'Assemblée, au Conseil et aux membres de la Société.)
Rapport de la Commission pour Pétude du probléme des matieres premiéres. Société des Na—
tions. Geneve. 1937.
Report of third annual research conference on economies and statistics. June 28 to July 23, 1937. Cowles commission for research in economies.
Colorado Springs.
The mineral industry. Its statistics, technology and trade, 1936. Edited by G. A. Roush. New York.
Bartócz József: Új jelenségek és intézkedések
a gazdasági életben. 44 I. Veszprém. 1937.
Boér Elek ifj.: Tőke és tőkeke'pződés. 29 !.
Szeged. 1937. (Klny. a Balás Károly és Heller Farkas születésének 60. évfordulója alkalmából ki—
adott Unnepi dolgozatok-ból.)
Bozóky Géza dr.: Nemzetközi váltójog. XXVIII —l—
774 l. Pécs. 1937.
Colerus, Egmont: Az egyszeregyiől az integrálig.
Amit a matematikából mindenkinek tudnia kell.
331 1. Budapest. (A Búvár könyvei. V.)
Dékány István: A társadalom természete és a szociálpolitika négy típusa. 26 l. Szeged. 1937.
(Klny. a Balás Károly és Heller Farkas születésé—
nek 60. évfordulója alkalmából kiadott Unnepi dolgozatok-ból.)
Fellner Frigyes ifj.: A világgazdasági válság hatása a közlekedésre. 19 l. Szeged. 1937. (Klny.
a Balás Károly és Heller Farkas születésének 60.
évfordulója alkalmából kiadott Unne-pi dolgoza- tok—ból.)
Fürst, Kurt: Die Entwíclclung des europűischen Luftverkehrs und seine Leistungen. Dissertation.
53 1. Budapest.
Guóthíalvy D. Zoltán Vitéz: A gazdasági szer—
vezés alapkérdései. 18 l. Szeged. 1937. (Klny. a Balás Károly és Heller Farkas születésének 60.
évfordulója alkalmából kiadott Unnepi dolgoza—
tok-ból.)
Hacker, E.: Statistigue comparée de la crimi- nalité. 47 ]. Paris. 1937. (Klny. a Revue internatio- nale de droit pénal 1936. évi 4. számából.)
