Schneller Károly dr.: Szórványok és szigetek Kolozs vármegyében

12. szám

Schneller Károly dr.: Szórványok és szige- tek sorsa Kolozs vármegyében.

Dr Charles Schneller: Le sort des ilots et des íles dans le comitat de Kolozs.

Az Erdélvi Múzeum-Egyesület jog-. közgazdashg- és gerendatomtudomanyi szakosztályának értekezései.

. szam. t

Etudeslde la classe de droit, d'économie nolítígue et de

%ctglogíe de l'Association pour le Musée íransylvain.

() .

Kolozsvár, 1943. 70 l. — pages.

A magyarság nem szórvány/nép, a szórványtele- pülés valójában nem tartozik legjellegzetesebb te- lepülési sajátosságai közé. A Kárpátmedeincében

"legnagyobb tömegei csaknem zárt, összefüggő terü—

letet; szálltak meg s kirajzásai is többnyire szorosan

tapadtak tömör tömbjéhez. Erdélyben, ahol főleg a

székelység alkot ilyen egységes, nagy kiterjedésű tömböt, szórváwnyai is jelentősebbek. Ezek a szőr—

ványok azonban csak részben laza kirajzás ered- ményei, mert tulnyomóam úgy jöttek létre hogy az eredetileg szélesebb települési sávokatatörténe- lem viharai szórványokká-szigetekké szabdalták szét. Az így kialakult erdélyi szórványtelepülések népi jelentőségét az fokozza, hogy az összefüggő alföldi-alföldszéli magyar nyelvterület és a Szé- kelyföld közt részben a szórványtelepülések az összefüggés—összeköttete's láncszemei.

Schneller Károly mintaszerűen körültekintő, alapos dolgozatában a békebeli egész Kolozs vár- megye magyar szórványainak és szigeteinek 1880——

1930. évi sorsát világítja meg. Némi történeti vissza.

pillantás s a fogalmak tisztázása és forráskriwtika után tér reá aprólékosan gondos vizsgálódásaira;

ezek során elsősorban a magyarság lélekszáma, azután terület (tájak, vidékek) szerint csoportosítja a községeket és így kutatja évtizedről—élvtizedre a magyarság és a nem magyar ajkúak lélekszám- valiakulásátfí. Sok érdekes tényre és tapasztalatra mutat reá nem egyszer egyes községekig ixs hatoló vizsgálódásai nyomán._lgy arra, hogy a magyarság Kolozs vármegyében úgy látszik hajlamos a szórvá—

nyo—sodásra; lólelkszámfejlődése 1910 és 1930 közt lényegesen más volt, mint 1880 és 1910 között: az első világháború előtt is mutatkozott ugyan a ter—

més—zetes szaporulat visszaesése és elvándorlás, vá- rosbaáramlás következtében ellankadás

*gyarsag népfejlődésében, a tu'irvesztés azonban csak

uralom alatt —— melynek, milnt szerző

a ma-

a román

találóan megállapítja, az 1930. évi román népszám—

lálás még csak a félidejére esett—vált súlyosabbá;

szinte teljes szabályszert'iséggel _ megállnníihnti'), hogy eltekintve azoktól a kategóriáktó], amelyekben a magyar ajkú lakosok csupán egypár főnyi vagy néhány családnyi psueudoszórványx'h alkotnak, minél kisebb a magyarság száma, annál inkább megritkul- tak sorai; egyazon lélekszámkategórián belül pedig ott mutatkozott kisebb térveszlés, ahol a nmgyarság

—674———

százalékos képviselete eredellileg nagyobb volt. Sok helyütt véreink ellenálló ereje 1910 után is igen figyelemreméltónak mutatkozott. A magyarság sorsa ugyan nem ;) szórványokon dől el, azonban leg- alább is helyi tekintetben, a szórványkérdésmek megvan a maga nagy jelentősége: Schneller tanul—

mánya már csak ez okból is figyelmet érdemel; de azért is, mert módszerességével mintául szolgálhat

a szórványkutatók számára.

Berényi Dénes dr.: A burgonya öntözésének

Dr Dem's Berényi: Le temps et llarrosage des pommes de terre.

A debreceni egyetem meteorológiai intézetének közle—

ményeí. (Igazgató: Milleker Rezső dr.) ?. szám.

Publicah'ons de l'Insh'tut de météorolngíe de l'Unirfersz'té de Debrecen (dírecteur: Dr Rudolph: Milleker). No 7.

Budapest, 1943. 44 1. — pages.

Hazánk burgonyatermelése meglehetős ingado- zást mutat. Az 1938. évvel végződő másfél évtized—

ben pl. a legjobb év termése majdnem kétszerese ez időszak leggyengébb évi eredményének. Miután a burgonyatermelés nagysága leginkabb a nyári csapadék mennyiségétől függ, az agrárköröket régen foglalkoztatja az a kérdés, nem lehetne—e csapadék- mentes nyáron öntözéssel védekezni a tcrmc'scsök—

kenés ellen, aminek, ha az gazdaságosan, kifizetődő módon'megoldható volna, nemcsak a mezőgazda- ság, de egész közgazdasági életünk hasznát látná.

Berényi ebben a statisztikai módszeren nyugvo agrármeteorológiai tanulmányában először is kor—

relációs számításokat végez a burgonyatermelés eredményessége és az egyes nyári hónapok csapa—

dékmennyisége között, vármegyénkint, mely számí- tásokból kitűnik, hogy a vármegyék 76%-ában állapítható meg szoros kapcsolat a burgonyatermés és a csapadékmennyiség között. Hasonló részletes- séggel végzi el számításait a burgonyatermést bf:- folyásoló másik fontos időjárási tényezőre: a hő- mérsékletre vonatkozóan is: hogy azután a két tényezőnek, a csapadék—hőmérsékletnek a termés—

sel való együttes összefüggéseit vizsgálhassa ugyan- csak minden nyári hónapra külön-külön, vár—_

megyénkinti részletezéssel. li számításainak dia—

grammokkal és kartogrammokkal tarkított előadása után tér csak munkája tnlajdonképeni céljára, a burgonya csapadék—ntz'mpt'nla'isának meghatározá—

sára. Miután e vonatkozásban a csonka—

ország egészére —— erre a területre végezte ú. i. a szerző kutatásait —A egységes irányelvet nem ad—

hat, a termésre legkedvezőbb hatást gyakorló ,,optimális csapadék értéket" kisebb területegysé- gekre számítja ki szintén inatematikai-statisztikai eljárások segítségével.

Arról nem szól a tanulmány hogy a különböző területeken a szerző által megjelölt időben eszköz—

lendő csapadékpótlásnak melyek a minden gazda- réteg által hozzáférhető egyszerű és gazdaságos esz-

trianoni