386 STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"
Az évad legsikeresebb darabjait —— a korábbiakhoz hasonlóan —— ezúttal is a Katona József Színház
tűzte műsorára, ahol a 13 színre vitt mű közül 9—et telt ház mellett játszottak, de a többi darab esetében
is 90 százalék körül volt a férőhely-kihasználás. Az elmúlt évad legnagyobb közönségsikerrel színre vitt új bemutatói " a kabaré műfajt figyelmen kívül hagyva —— a Vígszínház műsorán szereplő Leonard Bernstein világhírű musicalje, a ,,West Side Story", a Katona József Színházban műsorra tűzött ,,Az új lakás" és a ,,Jakab meg a gazdája" című szinművek, illetve a Játékszínben játszott ,,Jacobowsky és az ezredes" című zenés játék voltak.
A legnagyobb férőhely-kihasználtság mellett a Katona József Színházban nyolc éve műsoron levő ,,Úbü
király", illetve az ugyancsak évekkel ezelőtt itt bemutatott ,,A revizor", a ,,Három nővér" és a ,,Csirkefej"
című színműveket játszották. Mint sikerdarab feltétlen említést érdemel még a Madách Kamaraszínház—
ban, a pótférőhelyek igénybevétele mellett, 89 alkalommal játszott ,,A férfi, akit szeretek" című zenés vígjáték, a Madách Színházban tíz éve osztatlan tetszést arató ,,Macskák" cimű musical, a volt Arizona Színházban műsoron levő ,,Mindhalálig Beatles" című zenés játék, valamint az Operettszínházban játszott ,,A muzsika hangja" című operett.
Az 1992/93. színházi évadban tetemes számú olyan darab is akadt, amelyek előadásán a bemutató színház férőhelyeinek legalább a fele üres maradt. Ilyen sikertelenek voltak az új bemutatók közül ——
többek között —— a Várszínházban színre vitt ,,Szent szinpad", a Várszínház Refektóriumában játszott ,,Kétszemélyes tragédia" és az ,,Elefántcsorda", a Pesti Színházban előadott ,,Amit a lakáj, látott", vagy a Játékszínben műsorra tűzött ,,Karamazov testvérek" című színművek. A korábban bemutatott darabok közül a Várszínház műsorán szereplő ,,A profi" című színművet, a Nemzeti Színházban játszott ,,Kőműves Kelemen" című rockballadát vagy az Erkel Színházban előadott ,,Orfeusz az alvilágban" című művet játszották igen lanyha érdeklődés mellett.
Cs.—né V. J.
FÖVÁROSI IDEGENFORGALMI KÖRKÉP
1993 lee—111. negyedévében Magyarországra több mint 30 millió külföldi látogató érkezett, mintegy 20 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az utasforgalom alakulását továbbra is jelentősen befolyásolta a volt Jugoszlávia területén folyó polgárháború következtében kialakult helyzet, melynek során hazánk tranznforgalma felerősödött, nőtt az ide menekülők száma. Ez utóbbit látszik igazolni, hogy a jugoszláv utódállamokból 9,1 millió fő jött át Magyarországra, l,7—szer több, mint az előző év első kilenc hónapjában. A jugoszláv utódállamok mellett legtöbben (5,2 millió) Romániából látogattak hazánkba; a határainkat átlépők száma e két területről együttesen megközelítette az országba érkező összes külföldi számának a felét. Ez a forgalom azonban nem tekinthető valódi idegenforgalomnak, mivel döntő többségét a menekültek, illetve azok képezték, akiknél munkavállalás vagy bevásárlás volt az utazás célja. A szomszédos országok közül a Szovjetunió utódállamaiból hazánkba látogatók száma (1,9 millió) emelke- dett a legnagyobb mértékben, az 1992. I——III. negyedévinek 2,6-szeresére. Ez azonban feltételezhetően túlnyomórészt az ottani egyre rosszabb gazdasági helyzet, illetve a nem megfelelő kereskedelmi ellátás miatt megnövekedett bevásárlóturizmus következménye. Csehországból és Szlovákiából ugyanakkor jóval keve- sebben, Ausztriából többen érkeztek, mint az előző év azonos időszakában. A hazánkba látogató lengyel állampolgárok száma igen jelentősen, közel felével esett vissza, és az egy évvel korábbinál kevesebben jöttek az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Svédországból és Japánból is. A hazánkba érkező németek száma viszont több mint egyötöddel nőtt, s a belgák, hollandok, svájciak, egyesült államokbeliek és kanadaiak közül is többen voltak kíváncsiak Magyarországra, mint tavaly.
A turisták száma az 1993, I—III. negyedévi látogatóforgalmon belül közel 18 millió volt, ami 14 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A kirándulók száma pedig 39 százalékkal, közel 8 millióra nőtt. A külföldi turisták 113 millió éjszakát töltöttek Magyarországon, 38 százalékkal többet, mint 1992 I—III. negyedévében.
A turistaforgalom jelentős növekedése a regisztrált kereskedelmi szálláshelyek adataiban nem tükröző- dött. Az év első kilenc hónapjában a szállodák és egyéb szálláshelyek szolgáltatásait 5 százalékkal kevesebb külföldi vette igénybe, mint az előző év azonos időszakában. A 2,2 millió külföldi szállóvendég 8,6 millió vendégéjszakát töltött el, 3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK" 387
A kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalma a vendégek számát illetően 6 százalékkal meghaladta az előző év I——IIl. negyedévében kialakult szintet, a vendégéjszakák számát tekintve viszont 3 százalékkal alatta maradt annak.
1993 I—III. negyedévében — az országoshoz hasonlóan —— összességében Budapesten is mérséklődött a kereskedelmi szálláshelyek iránti igény az egy évvel korábbihoz képest. Az év első kilenc hónapjában a megfigyelt fővárosi kereskedelmi szálláshelyeket l,1 millió vendég kereste fel, 2 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az összes vendégforgalmon belül a külföldi vendégek száma 4 százalékkal,
928 ezerre csökkent, a belföldi vendégeké 8 százalékkal, 188 ezerre nőtt.
A budapesti kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő külföldi vendégek közül jelentősen emelkedett az izraeli, a jugoszláv utódállamokból érkező, a román és a belga állampolgárok száma, de számottevően nőtt a Spanyolországból, a Szovjetunió utódállamaiból, a Franciaországból és Németországból érkezőké is. A lengyel szállóvendégek száma —— a Lengyelországból hazánkba látogatókra jellemzőhöz hasonlóan
——- majdnem felével esett vissza, de közel egyötödével csökkent az olasz és a svéd vendégeké is.
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának mérséklődése leginkább az egyéb szálláshelyeken, azon belül is döntő mértékben a Hzetővendég—látásban jelentkezett. A szervezett fizetővendéglátó-helyeken 4— amelyek férőhelyeinek száma 1993 szeptember végén körülbelül háromnegyede volt az egy évvel korábbinak — a belföldi vendégek száma 28 százalékkal, a külföldieké 35 százalékkal csökkent az 1992.
l-w—Ill. negyedévihez képest. A szállodák forgalma lényegében stagnált, bár az itt megfordult belföldi vendégek száma 12 százalékkal nőtt. Ez azonban teljes mértékben nem ellensúlyozta a szállodai forgalom még mindig közel kilenctizedét kitevő külföldiek számának csökkenését. Az egyéb szálláshelyek közül jelentősen megnőtt az igény a panziók iránt, amelyekben 16 százalékkal több vendég szállt meg, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Valamelyest bővült a nyaralóházak és a kempingek vendégforgalma is, a turistaházaké viszont némileg visszaesett.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma —— a belföldi vendégforgalom növekedé- se ellenére —- jelentősen, 9 százalékkal, 32 millióra csökkent, mivel a vendégek, ezen belül elsősorban a belföldiek átlagosan rövidebb ideig vették igénybe a szállást, mint az előző év I—Ill. negyedévében.
l993 első kilenc hónapjában a belföldi vendégek a szállodákban átlagosan ugyanannyi, azaz l,9 napig tartózkodtak, az egyéb szálláshelyeken viszont az előző év azonos időszakára jellemzőnél átlagosan 2 éjszakával kevesebbet, 4,5 éjszakát töltöttek, A csökkenés szinte teljes egészében a fizetővendéglátó-helyek rövidebb ideig tartó igénybevételéből adódott.
A külföldiek a szállodákban átlagosan 2,7, az egyéb szálláshelyeken pedig 3,7 éjszakát töltöttek. az 1992.
l—III. negyedévi 2,8—del, illetve 4,l-del szemben. Az egyéb szálláshelyek közül a külföldi vendégek tartózkodási ideje is a fizetővendéglátó-helyeken rövidült az átlagosnál nagyobb mértékben.
A belföldi vendégek az egyes szálláshelytipusok közül a fizetővendéglátó-helyek mellett legtovább, átlagosan 2,2 napig az olcsóbb árfekvésű turistaszállásokon, illetve kempingekben tartózkodtak. A külföl- diek ezzel szemben inkább — a szállodáknál olcsóbb, ugyanakkor azokétól alig elmaradó komfortot biztosító és döntően a Város jó levegőjű zöldövezetében elhelyezkedő _ panziókban és nyaralóházakban
töltöttek el hosszabb időt; átlagosan 4,2, illetve 3,6 napot.
Budapest kereskedelmi szálláshelyhálózatában —— az évközi adatszolgáltatást teljesítő szervezetek adatai szerint — 1993. szeptember 30-án 3,1 ezer egység működött, 39,3 ezer férőhellyel. A rendelkezésre álló férőhelyeknek mintegy háromötöde szállodákban, a fennmaradó hányada pedig egyéb szálláshelyeken várta a fővárosba érkező vendégeket.
A szállodahálózat minőségi összetételében a háromcsillagos szállodák javára következett be arányelto- lódás, amelyeknek férőhely alapján mért befogadóképessége 35 százalékkal nőtt, s így az összes szállodai kapacitásnak — az egy évvel korábbi háromtizeddel szemben —— már több mint kétötödét képezte. Ez azonban szinte teljes egészében abból adódott, hogy a magasabb kategóriájú szállodák közül jó néhányat ebbe a kategóriába soroltak vissza.
Az egyéb szálláshelyek közül csak a kempingek befogadóképessége nőtt, a turistaszállásoké kismérték—
ben. a nyaralóházaké, a fizetővendéglátó—helyeké és a panzióké jelentősen csökkent.
Az év első kilenc hónapjában a fővárosi szállodák — szobaszám alapján mért — átlagos kihasználtsága meghaladta az 50 százalékot, s ez összességében és _ a négycsillagos egységek kivételével —— valamennyi kategóriában felülmúlta az országosan kialakult átlagot.
F. L.-né M. I.
