A világ aluminiumtermelése

* 7—8, szám. —254—— 1923

A világ aluminiumtermelésef)

Production mondiale en aluminium.

Az 1921. évben a fémipar összes ágaiban beállott válság érezhető az aluminiumiparban is. A világ alnmininmtermelésev ebben az év—

ben az előző évhez képest 43%-kal csökkent.

Ellentétben azonban a többi fémekkel, az

1921. év aluminiumtermelése az utolsó békeév

termelését meghaladta és pedig 34'70/a—kal.

Az alnminiumipar, mely Franciaországból indult ki, a legújabb a fémiparágak sorában;

gyors fellendülése a háború következménye.

A világ albuminíumtermelése tonnában.

1885 . . . 13 1917. 156000

1890 . . . 175 1918 . 179900

1900. 7.810 1920 . 160800

1913. 68.300 1921 . 92.000

A világtermelés értéke 1913-ban 35'6, 1917-ben 1774, 1920—ban 1080, 1921-ben

pedig 430 millió dollárra rúgott.

Az aluminiumipar rohamos fejlődését a termelés olesóbbodasának s az alumínium újabb és újabb célokra való felhasználásának kö- szönheti.

! kg aluminium ára:

Némvt- - New-

ÉV OÉBZÉg' l Ylgflgbjan Év ogígggan §:ng (márka) ; (dollar) (marha) (dollar)

1855 1000 ; _ 1913 1-70 05

1886 70 § _ 1917 13-25 1-1

1890. 25 ; _— " 1921 4188 05

1892; 5 § — 1923 jan. 7743-20 05

1895 ? 3 1 1-3 ;

$ §

A háború előtt az alnminiumipar arra tö—

rekedett, hogy az előállítás olcsóbb módjai- val a termelést kiterjessze. A háború folya- mán az aluminiumszükséglet megnövekedett, felhajtotta az árat s a termelést még jobban felfokozta, míg a háború vége felé a felhal- mozott nagy készletek válságot idéztek elő, ' melynek következménye árcsökkenés s ezzel kapcsolatban a termelés kevesbbedése volt.

Könnyüsége, jó megmunkálhatősága, elek- tromos vezetőképessége és vegyi tulajdonságai miatt az alumínium a legkülönbözőbb ipar- ágakban hódított teret. Alkalmazzák az elektro- technikában, a vegyi— és repülőiparban, sport- és háztartási tárgyak készítésére; részben a

1) L. Wirtseh. u. Stat. 1923. 3—4. sz.

réz helyett is. Különösen beválik más fémek- kel Való keverésben.

_ Az aluminium nyersanyaga az Egyesült- Allamokban, Franciaországban, Magyarorszá—

gon, Romániában, Ausztriában, Isztriában, Dal-—

mácíában, Krimben, Németországban, Spanyol—

országban és Irlandban található bauxitásvány s a _Grönlandből nyert 'kryolith.

A bauxittermelés 1913-ban a következő

volt: az Egyesült-Allamokban 210'2, Francia—

országban 3044, Angliában 6'1, Olaszország—

ban 6'8 és Indiában 1'2 ezer tonna (long

ton : 1.016 kg).

Míg az európai aluminínmipar a háború előtt csaknem kizárólag a francia bauxit— és a grönlandi kryolithtermelésre volt utalva, a háború idején Ausztria—Magyarországon és Németországban is termeltek ki banxitot.

Magyarország bauxittermelése 1915-ben 59 ezer tonnát tett ki. A termelés a: követ- kező években még növekedett s 1916-ban és 1917-ben bauxitkivitelünk már 150 ezer tonna volt. Bihar vármegye keleti részének elszakítása, sajnos, megfosztott e természeti kinesünktől. Remélhetőleg azonban aDunán- túl újabban felfedezett bauxittelepek a vesz—

teségért kárpótolni fognak.

A világ aluminiumtermelése.

' Részesedés a - világtermelés-

1000 tonnában

Ország _ ben (Vo-ban

§1913: 191711920j1921 1913 1921

. ! ! -";

Franciaország 180 111? 150 100 264 109

Svájc, Német— 1

ország, Ausz— !

tria - Magyar- )

ország. . . 120 26'0131'227'0 176 293

Anglia . . : 7-6 7-1! 8-0

Norvégia . . 1-5 7-6§ %%7-0 14-5 70

Olaszország . ;] 08 17] l'? l !

Európa ges-9 53-51 616 44-03 58-5 478 Egyesült-Áll.. 22—5 90-7187-3 40—0 320 43-5 Kanada. . . 5-9 11-8 120 8- 8-6 8"?

Északameríka 28.4102-5199'3 480 415 52-2 Világ ss-ahm-oímo-s 920 1000 1000

E

Legnagyobb az Egyesült—Államok terme—

lése, mely az egész termelésnek a háború előtt 33, 1920—ban 54, 1921-ben 43"/o-át tette

1923 ——255—— 7—8. szám.

ki. Az Egyesült-Államok nemcsak nagymeny—

nyiségü bauxit felett rendelkeznek, hanem a Niagara s más folyók vizeséseiben olcsó erő- forrásokat tudnak az aluminiumipar szol-

gálatába állítani; A háború előtt Francia- ország, ahol nyersanyag a saját szükségletet felülmúló mennyiségben állott rendelkezésre, második helyen állott.

i e KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e—E

Külkereskedelmi forgalmunk 1923. első felében.

Commerce exle'm'ear de la Hongrie dans la Im moitié de llanne'e 1923.

Az elsőrendű exportcikkeinkből a folyó év első felében jóval kevesebbet tudtunk a kül- földi piacoknak átengedni, mint az előző év első hat hónapjában és így kivitelünk jelen- tékenyen visszaesett. A kivitel visszaesésével kapcsolatban behozatalunknál a nyers fa, szén és vas kivételével a legfontosabb iparcikkek- nél szintén csökkenést észlelünk. Az import e csökkenése azonban nem volt elegendő arra, hogy az exportnak nagy visszaesését ellensúlyozni tudta volna és azáltal, hogy ipari nyersanyagokból és tüzelőszerekből töb—

bet importáltunk, külföldi árúcserénk az év első felében jóval kedvezőtlenebbül alakult,

mint az 1922. év első felében.

Az 1923. év első hat hónapjában külföldi

árúcserénk volt :

milliárd K—ban

behozatal . 215'9

kivitel . ]37'0

behozatali többlet 78'9

Ha ezeket az értékösszegeket átszámítjuk a zürichi jegyzésnek megfelelóleg aranykoro- nára, a behozatal 263'9, a kivitel pedig 159'7 millió aranykoronát tesz, úgyhogy a behozatali többlet 1042 millió aranykorona. A mult év megfelelő időszakában a behozatal 226, a kivitel pedig 177 millió aranykoronát tett s így behozatali többletünk 49 millió arany- kOrona volt,

Külföldi áracserénk passer'vama a folyó év első felében tehát 55' 2 millió aranykoro- nával volt nagyobb mint az előző év megfelelő időszakában.

Külföldi árúcserénk passzívumának emel- kedését csak 17 3 millió aranykoronával okozta exportunknak visszaesése, míg 37' 9 millió aranykoronával az import értékének növeke—

dése. Hogy az értékösszeg aranykoronákban nagyobb, mint az előző év első felében, annak magyarázata, hogy az ipari nyersanyagokból, vasfélyyártmanyokbo'l és tüzelőanyagokból be-

hozatalunk jóval nagyobb volt. Mintegy 7'5 millió aranykoronával haladta meg az 1922.

év első felének importját a behozatalunk ipari nyersanyagokból, így különösen nyers pamut—

ból, fából, vasércból és nyers bőrökből, 6'7 millió aranykoronával vasfélgyártmányokból és 16'5 millió aranykoronával tüzifából és szénből. De jóval többet, mintegy 54 millió aranykoronával, fizetünk ásványolajokért is a külföldnek azáltal, hogy az 1923. év első

felében importunknak nagyobbik részét fino-

mítványok tették. Az előző év első feléhez képest jelentékeny többletet, 4'5 millió arany—

, koronát jelent a disznózsirnak megnövekedett importja is. Hogy exportunknak általános visszaesése mellett a kivitel értékösszege az előző félévhez képest nagyobb csökkenést nem mutat, jórészt annak tulajdonítható, hogy a szarvasmarha— és különösen a sertésárak jelentősen emelkedtek, az előbbiek ára ugyanis aranykorona értékben több mint kétszeresen, az utóbbiaké háromszorosan haladta meg az

1922. első félévi árakat.

Belzozatalankban a szénnek, a nyers fá- nak, a nyers vasnak és vasfélgyártmányoknak jelentékeny emelkedése az ország gazdasági élete szempontjából örvendetes jelenségnek te- kinthető, mert ezek az anyagok ipari terme- lésünk fokozására és lerongyolódott épületeink és vasúti hálózataink helyreállítására szolgál—

tak. A fának és szénnek erősen megnövekedett importja azonban még mindig nem volt ele- gendő arra, hogy a pamutszövetek behozatalát az importban elfoglalt állandó első helyéről visszaszorítsa. A pamutszövetek behozatalának február végével kezdődő erős korlátozása ' ugyanis lehetővé tette még, hogy a folyó év első két hónapjában igen erős importunk legyen. Behozatalunk értékének mintegy négy- ötöd részét az alant felsorolt árúk tették, amelyeket az érték nagyságának sorrendjében szembeállítva az előző félévi mennyiségi ada- tokkal, az alábbiakban közöljük: