Munkanélküliségi statisztika

34-4. szám;

__—88 __

1923

A kizárásoknak és a sztrájkmozgalmak- nak viszonyát vizsgálva azt látjuk, hogy há—

ború előtt a sztrájkok és kizárások az el—

veszett napok számát tekintve úgy viszony- lottak, mint 2 : 1, a résztvevők számát nézve pedig, mint 3 : 1. A kizárások közvetlen a háború után jóval ritkábbak és kisebbméretűek voltak, mint a háború előtti években, fokoza- tosan nyertek azonban jelentőségben és az 1921. év adatai már majdnem minden vonat—

kozásban meghaladják a békeévek adatait.

A sztrájkolőknak a kizárt munkások számá- hoz való aránya 1919—ben 60: 1, 1920-ba 15 : 1 és 1921—ben 65: 1.

A munkásság teljes sikerével járó gazda— "

sági sztrájkok aránya a békeévekkel szemben nem mutat lényeges eltérést. A részleges si- kerrel járó mozgalmaknak arányszáma azon—

ban jelentékenyen megnövekedett, míg ezzel szemben a munkásság eredménytelen moz- galmainak aránya több mint a felére csök—

kent.

Munkanélküliségí statisztika.!)

Statistigue des chömeurs.

Az 1922. év végén a munkapiac helyzete jóval kedvezőbben alakult, mint az előző esz- tendő megfelelő időszakában, mikor a legtöbb állam egy rendkívül súlyos gazdasági válsá- gon ment keresztül és a munkanélküliség eddig példátlan arányokat—Öltött. Az előző hónapokkal szemben az év végén 1922-ben is számos államnál némi emelkedést láttunk ugyan, ez azonban főleg az időszaki munkanél- küliségnek, nevezetesen a szabad ég alatt vég- zendő munkák szünetelésének tulajdonítható.

Franciaországban és Belgiumban szinte mondhatnók nem is létezik munkanélküliség.

Az első államban a segélyezett munkanélkü—

liek száma január hó Végén mindössze 2.685—öt tett, Belgiumban pedig, hol adataink szep- tember óta alig változtak, a szervezett mun—

kásság tagjainak mindössze 1'70/0—a volt munka

nélkül. ,

Az Egyesült-Allamokban a munkanélküli- ség az 1922. év folyamán terjedelemben foko—

zatosan csökkent és a gazdasági helyzet javu—

lása egyre tart. A termelési viszonyok 1923 januárban igen kielégítőek voltak.

Angolországban a legtöbb iparág még mindég súlyosan érzi a válság hatását. Egye- dül a bányászat, a szén-, acél— és gyapjú- szövőipar helyzetét mondhatjuk kielégítőnek.

Olaszországban szeptember óta a munkanél- küliek száma jelentékenyen megnövekedett.

A munkanélküliség főleg a bányászatot, mező—

gazdasági termelést és a szabad ég alatt vég—

zendő iparokat érintette, mig a fémiparban némi javulás mutatkozott.

'Svájcban a munkanélküliség fokozatos csökkenése 1922 november óta megakadt.

1) 1.

2—8. sz.

Revue International du Travail, 1923,

Németországbmz és Ausztriában az 1922.

év végén az 1921. évhez viszonyítva a munka—

nélküliségnek igen aggaszto megnövekedését állapíthatjuk meg. Ausztriában a válság augusz- tus óta rendkívül nagy méreteket öltött. Az év utolsó két hónapjában a munkanélküliek száma megkétszereződött: október végén

58.000, december végén 119000 volt. Az

osztrák ipar az elmult év végén —— megbiz—

ható becslés szerint — maximális teljesítmé-

nyének alig 400/0—át érte el.

Németországban a kivitel csökkenése, az ipari megrendelések kevesbbedése tapasztal—

ható és különösen az építőiparban igen érzékeny időszaki munkanélküliség észlelhető.

A munkanélküli szakszervezeti tagok arány—

száma szeptember vége óta (0'80/0) állandóan

rohamosan emelkedik s 1923 februárban (5'70/0l már az 1920. évi rendkívül magas színvona- lat is túllépi. Az építőiparon kívül különösen a nyomdaipart és élelmezési ipart sujtja a munkanélküliség, mig a fém—, Villamossági és kémiai iparban a helyzet kielégítő. Jellemző még a német munkapiacra a részleges munka- nélküliség állandó növekedése is, amelynek arányszáma augusztustól decemberig 0'90/O—ról

8'70/O-ra emelkedett.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fentebb ismertetett adatain kívül Cseh—Szlovákiáról van- nak még az ottani gazdasági helyzetet igen jellemző adataink?) Ezek szerint a segélye—

zett munkanélküliek száma 1922 októberben 318 ezer, novemberben 377 ezer, december—

ben pedig 438 ezer volt, vagyis két hónap leforgása alatt közel 37 százalékkal növe—

kedett.

?) 1. Nemzetközi Kereskedelmi Intézet: Reoueil Mensuel, 1928. ápr. 20.

23' — 89— —— 3—4. szám.

A munkásszervezetek tagjainak munkané1külisége.

A munkások szama ezrekben

, Ebhó'lmunkane'lküli o/o—ban

. Az allam , ——— 1

neve 1 1915 ___1__ 1919 x ! 1920 1921 1' 1922 1923

as: sua—a.s. ,_-

ME s 3—7 E- 3 Se .az % süs a 3.515 e e s e

EjámjgrEn—im-o Effiujm "ÉJ :i'" v: sz*E -:-;§ 'c at:-ív

237! 243 252 251 311§ 303 308 317 329: 343; 345 351§ 344— 364 368 3 _ 379 374 381 — — ——

Ausztrália . 64713 7-0 5'3 6'5 86 l)"! 57; 5" 62 6'2 7811'412511'4 9 ; 9'2g 96, 96 — —-

78 79 76 74 — —— —— ——1——1—§ 118 516 668 669 746 7 ? 730 711' 690 686 -—

Belgium. . . 1'5 :3'1 3'2 3'5 — — " — g— _; 5'817410'4 99 96 a" 'i 5'2 :2'6 14 I'? _

110 109 115 118; 286) 293 310 311 295 306§ 308 311! 294 299 287 2 ! 273 269 266 257 258 —

Dania . . . . 7'8 3'7 3'815'11W'1'03'6 3'1 16'5 6'7 2'0; 2'7 15'1§ 214F16816'6 257297 913'2106 903190 —

62 61 68; 70 263 304 314 394 404 407. 407 399 394 396 393 395" 368 355 — —— —— —

Hollandia. . 84 329349 9'114')§8'7 45 9 72 59 41 13413 9 8'1 (f*8111'614'1 9'1 — — —

— — — —— 1744151 192 174 171 194? 180 208 207 162 133 161 158 152 161 155 — ——

Kanada. .. — — 56 2'6 2'2 354324 2'553'313'146'513'2 8'515'1 96 53 2'8 64 — —

171 172 177 1: 255 250 257 274 281 243 255 297; 237 243 237 209 2173 216 229 222 — ——

Massachusett !83 4 5 50 8'5 114 2'8 27 4141 14'616'429'222'120'1 19'124'2188§132 38 8 7 —— —

.1908 922 943 965 12431334141815411567 16031636'1535 15281279 1483 143231353 1394 1300 1246 1-043 1188

Nagybritann [ .9 l'!) 23 26 28 I'? _I'h' ') 11 174; 272 6'1310'023'114'816'510315714614 ,13'713'1

2004 2010 1994 19801 2934 3711 4316 4497 4939 5600E 5442- 56645779 5841 5965 610316284 6239 6339 6455 6728 5599

Németország 28 27 2-7 46; 39 2-5 372 39 19 3-94 4-5l4 37 30 1—4 1-6111-1 (fő 08 28 4-4 57

29 29 29 29. 33 3 38 38 46 461 46 445l§ 49 45 40 371 36 33 34 34 —— ——

Norvégia . . 1'8 07 12 37 22 I'] l'? 26. 20 083 18 6616520'617'323'425'415'611'015'1 — ——

50 53 51 61' 107 119; 118 119126 126151 146 165 145 154 1441 150 128 139 128 113 —

Svédország .z_K_7'1 26 23 44, 7'6j 6'1§3'f2 38 45 34' 2'9í15'824'527'727'3 33'230'6521'515'2 :21'721'4 —

A vagyon és jövedelem eloszlása az Egyesült-Államokbanü)

Répartition de la fortune et

Az Északamerikai Egyesült--Államok ipar- ügyi bizottságának jelentése szerint az Egy e—

sült- Államokban a nemzetvagyon őOo/O-a a vagyonos osztaly tulajdonában van, mely a népesség 20/0-át teszi. A National Bureau of Economic Research megállapította hogy

1918— ban a nemzeti jövedelemből 600/0 ju—

tott a 2000 dollárnál kisebb jövedelemmel bíró kereső népességie, 400/0 pedig az ennél ,_ nagyobb jövedelmű lakosságra, mely az ösz- szes keresők 140/0416 jelenti. Más kutatások

;-szerint a nemzeti jövedelem 680/5514 fizeté-

sek, bérek, munkadíjak, 24"/0-át tókehozadék és 80/6416 földjáradék cimen élvezték.

Ha az összes nagyobb jövedelmeket a tö- megek közt kiosztanak az egyesek átlagjöve—

delme legfeljebb esak 950/o-kal emelkednek;

ezt az ideiglenes nyereseget azonban ellensú—

lyozza az a hátrány, amelyet a termelőképes- ség hanyatlása idézne elő.

Kétségtelen, hogy a kisebb jövedelmek túlnyomó részben elfogyasztható javakra for-

1) L. Hoyt ll. cikke, Journal of the American Statistieal Association. 1923. III, 4

du rez-emu aux Etats—Unis.

díttatnak, vagyonná, nem tartalékolhatók. A nagy jövedelmet élvezők ellenben az életfenn- tartas költségein felüli jövedelemtöbbletükból mind nagyobb és nagyobb vagyont halmoznak fel. E többlet, 1918-ban 58 billió dollar evi nem- zeti összjövedelmet véve alapul, 12'5 billió dol-

lárra tehető. 1918-ban, az összes kereső népes—

ségnek egy jelentéktelen hanyada —— 2'20/0 — élvezte e fölösleg nagyobb részét, 710/0-ot.

A fölösleg fele a kereső népesség mindössze 2["f)/(,a között oszlott meg. Ez végeredmény- ben egyezik azzal az állítással, hogy a vagyon BOO/O-a a lakosság 20/0 anak tulajdona

E parallel megillapitasokbol az amerikai cikkíró azt a következtetést vonja le, hogy az atlagos .munkas az összjövedelem egyenlő el- osztása által keveset nyerne, az ipar produk- tivitása azonban annyira alabbszállna, hogy a munkás e csekély nyereséget is elvesztené.

Másrészt az is igaz, hogy a vagyon, a gazda—

sagi hatalom Amerikaban mar nagymértékben koncentrálódott s hogy kivánatos volna ha e koncentráció tovabbi végletekig menő foko—

zása erös örökösödési adókkal ellensúlyoz- tatnék.