Sztrájkok és munkáskizárások Németországban 1899–1921-ig

1

0.3—4. szam. ——86 1923.

bár ez évben is kedvezőtlen (passzív) volt, az előző évvel szemben mégis lényeges javulást mutat.

A javulas az egész vonalon tehát úgy a budapesti mint a vidéki intézeteknél ész- lelhető volt. Budapesten azonban a javu—

las fokozottabb, mert, csak a munkahelyek—

nél volt emelkedés (200/0) a munkakere- sőknél ellenben 20/0 csökkenés mutatko—

zott, vidéken ellenben úgy a munkahelyek—

né1(140/0), mint a munkakeresőknél (70/0)

jelentős volt az emelkedés. Vagyis tehat a piac Budapesten .az országos átlagot felül- múló. vidéken ellenben azon alol maradó mértékben javult. Budapesten illetőleg a buda- pesti hatósági munkaközvetitő körzetében (Budapest székesfőváros, Pest-Pilis és Fehér vármegye) a munkakeresók szamanak meg—

fogyatkozása tehat főleg a budapesti munka—

A németországi sztrajkokról és kizárások- ról alabb közölt összefoglaló adatok mutatják, hogy e mozgalmak 1921—ben jelentékenyen csökkentek. Habár a háború előtti adatokhoz viszonyitva még mindig rendkívül nagymé- retűek.

Az összes sztrájkok és munkáskizárások

1899—1921-ig.

A " k- E 'd "1 ,

bínuiígiíi- 533331? Elveszett

. Az űzemeki koztatott vagy kizárt munka-

Ev : egyének egyének napok

s z á m a

13993; §

évi átlag 11.410 3 510644 234623 8,006.791 1919 51.804 ; 6,818.925 4,706.269 , 48,067.180 1920 : 197823 ! 9,449.469 8,323.977 54,206.94'2 1921 60.526 i 2,844.226 2,042.372 i 30,067.894

A sztrájkmozgalmak kétségen kívül 1920- ban érték el a tetőpontot. Az ez évről közölt magas szamokat elsősorban a politikai sztraj- kok nagy térfoglalasa okozza. Míg a háború előtt a politikai mozgalmak a sztrajkoknal alig játszottak szerepet, addig 1919-ben s

méginkább 19204ban rendkívül nagy jelentő—

1 l. Conrad M. cikkét ,,Reichsarbeitsblatt" 1923.

4. számában.

nélküliek egy részének vidékre terelése nem

utolsó sorban a hatósági munkaközvetitőhaló- zat javára is irható.

A kimutatás külön felemlíti a 4 vidéki gyűjtőhely adatait is névszerint a békéscsabai, hődmezővasarhelyi, kecskeméti és székes—

fehérvári gyűjtőhelyekét, amelyek közül az első három, hét kisegítő hatáskörben, túl- nyomólag mezőgazdasági munkának közve—

títésével foglalkoztak s' a gyüjtöhelyi ered- mények oroszlánrészét foglaljak le. E gyüjtö- helyeknél együttesen 10.978 munkahelyet,

10.788 munkakeresőt tartottak nyilván és

10.214 munkahelyet töltöttek be. Ez adatok—

kal együtt, melyek azonban még revízióra szorulnak, a hatósági munkaközvetítók 1922.

évi forgalma így alakul: 113990 munka- hely, 126648 munkakereső és 70.616 köz—

vetítés.

Sztrájkok és munkáskízárások Németországban 1899—1921—ig3)

Gréves et lock-outs en Allemagne de 1899 a 1921.

séggel bírtak. Szerepük az 1921. évben is számottevő, azonban mégis az előző évvel szemben a munkassagnak bizonyos megnyug- vásat állapíthatjuk meg. Az alábbi táblázat- ban az 1921. évben kitört fontosabb politikai sztrájkok adatait hasonlítjuk össze 'az előző évi szamokkal.

Politikai jellegű sztrájkok az 1919—1921.

években.

Egy— § _Elve—

AZ idejűleg i szett A sztrájk megjelölése üzemek ; sztráj- munka-

É ? kolók napok

V J

s z á m a

1921 §

A középnémetországi ! !

felkelés . : 1.059 219610 1,086.006

Lengyel munkásmoz—

galom . . . . . 52 69.716 2,368.142

Egyéb . 1.657 212695 297356

1921—ben Összesen 2768; 502021 3,751.504 1919-ben ,, 12.871'2,562.664 12,934.768 1920-ban ,, §149635;6,762.2—12 36,504.142

!

A legjelentékenyebb politikai sztrájkot 1921—ben a lengyelek felsősziléziai mozgalma váltotta ki, amely ugyan csak kevés nagy- vállalatot (52-60 érintett, kerekszam 70.000

___87_ 3—4. szám.

. munkással, azonban'idő tekintetében rendkivül

hosszúra nyúlt: átlag 34 napig tartott.

* A politikai jellegű sztrájkoknak különvá- É, lasztása az egyéb sztrájkmozgalmaktól külön- ben nagy nehézségekbe ütközik, miután több- nyire a politikai és gazdasági okok együtte- sen idézik elő e mozgalmakat és statisztikai- lag nehezen mérlegelhető, hogy ez okok közül melyik volt döntőjelentőségű a sztrájk kitö—

résénél. A német statisztika az ily kétes ese-

teket általában a. gazdasági mozgalmak közé sorozza. Az 1921. évben egyébként a moz- galmak politikai jellege a gazdaságiak közé sorozott ily sztrájkoknál csak alárendelt sze—

repet játszott, s azért e mozgalmak általában tisztán gazdasági természetűeknek tekinthetők.

Az alábbi táblázatunban közöljük a német ipar gazdasági munkásküzdelmeire vonatkozó adatokat.

Gazdasági jellegű ipari munkássztrájkok és munkáskizárások az 1899—1921. években:

Sztrájkesetek, m'. ' A sztrájkok, illetve

után a sztrájkoknak és kizárásoknak meg- öbbentö térfoglalását állapíthatjuk meg.

Az elvesztett munkanapok száma a háború előtti átlagnak háromszorosára, az üzemek záma több mint ötszörösére és a mozgalmak—

ban résztvett munkások száma mintegy hat és félszeresre emelkedett. Hasonlókép figye- mreméltó különbségeket látunk a munkás- ozgalmaknak az egyes üzemeken belül való iterjedésében is. Mig a háború előtt az érin- ett üzemek munkásságának csak mintegy 450/0—51 vett részt a munkásmozgalomban, a áború után ez az arányszám 70—730/0—ra emelkedett.

1§ ;; § Éx §§É§x ggg—F §§§§§ ÉÉÉ § sg. — kizlígfigglkbzlzlágia, mlíízárások közül

§ 573 § (kg-§ §§§§§ §2§§§§g§ 333355 325 § E É; ÉÉ § Égi sikerrel §

H , . . a végződtek a munká—

§§ s z a m a § szolgált okul § sok szempontjából

A) Gazdasági jellegű ipari sztrájkok

Égi—áig? 1.885 8.584 2.298. 406043 173.501 11.536 5,290.991§ 1.816 612 1.084§ 365 729 791 1919 3.882 32.825 20.214 2,7249071,906.210194.193_32,463.62OI 3.730 805 1-309.§ 813 2.285 584 1920 ' 3.693 40.863 24.936 _1,915.581 1,338.410 79.23915,444,349§ 3.709 258 1.091?§ 887 2.171 635 1921 * 4.093 52.244 28.557 1,817.6371,287.523127.18922.5959693 3.864 160 1.033§§ 699 2.613 781

B) Gazdasági jellegű ipari kizárások

IÉÉÉÉÉ' §§ 229 2.826 708 104.601 61.122 2.256 2,715.800 139 63 § 203;1 18 154 57

1919 37 1.015 247 35.860 32.144; — 619154 9 5 § 28' 12 12 13

1920 114 1.405 1.206 93.151 90.706 15 1,311.265 81 7§ 65 18 64 82

1921 362 2.993 2.528 218433 201231 582 3,278.483 275 15 § 245 77 237 48

C) Gazdasági jellegű ipari sztrájkok és kizárások összesen

123323;— 3 2.114 11.410 3.006 510644 234623 13.792 8,006.791 1.955 675 1.287§§ 383 883 848 1919 §§ 3.719 33.840 20.461 2,760.7671,938.354§194_19333,082.774 3.739 810 1.337§: 825 2.297 597 1920 § 3.807 42.268 26.142 2,008.7321,429.116§ 79.254 16,755.614 3.790 265 1.159? 905 2.235 667 1921 4.455 55.237 31.085 2,036.0701,489.454§127.77125,874.452§4.139 175 1.278 776 2.850 829

A békeévek adataival szemben a háború Az elvesztett munkanapok száma az 1919.

évi 33 millióról 1920—ban 167 millióra csök-

kent ugyan, 1921-ben azonban újból ——

500/0—kal emelkedve — 25'9 millió volt.

A mozgalmak által érintett iparvállalatok számát az azokban foglalkoztatott munkások számával egybevetve, az az érdekes megálla—

pításötehető, hogy a mozgalmak 1919 óta foko—

zatosan a nagyobb vállalatokról a kisebb lét—

számú munkásságot foglalkoztató üzemekre terjedtek át. A sztrájkok és kizárások által érin- tett üzemek átlagos munkáslétszéma ugyanis

1919—ben 810 1920—ban 477

1921-ben 370 volt.

34-4. szám;

__—88 __

1923

A kizárásoknak és a sztrájkmozgalmak- nak viszonyát vizsgálva azt látjuk, hogy há—

ború előtt a sztrájkok és kizárások az el—

veszett napok számát tekintve úgy viszony- lottak, mint 2 : 1, a résztvevők számát nézve pedig, mint 3 : 1. A kizárások közvetlen a háború után jóval ritkábbak és kisebbméretűek voltak, mint a háború előtti években, fokoza- tosan nyertek azonban jelentőségben és az 1921. év adatai már majdnem minden vonat—

kozásban meghaladják a békeévek adatait.

A sztrájkolőknak a kizárt munkások számá- hoz való aránya 1919—ben 60: 1, 1920-ba 15 : 1 és 1921—ben 65: 1.

A munkásság teljes sikerével járó gazda— "

sági sztrájkok aránya a békeévekkel szemben nem mutat lényeges eltérést. A részleges si- kerrel járó mozgalmaknak arányszáma azon—

ban jelentékenyen megnövekedett, míg ezzel szemben a munkásság eredménytelen moz- galmainak aránya több mint a felére csök—

kent.

Munkanélküliségí statisztika.!)

Statistigue des chömeurs.

Az 1922. év végén a munkapiac helyzete jóval kedvezőbben alakult, mint az előző esz- tendő megfelelő időszakában, mikor a legtöbb állam egy rendkívül súlyos gazdasági válsá- gon ment keresztül és a munkanélküliség eddig példátlan arányokat—Öltött. Az előző hónapokkal szemben az év végén 1922-ben is számos államnál némi emelkedést láttunk ugyan, ez azonban főleg az időszaki munkanél- küliségnek, nevezetesen a szabad ég alatt vég- zendő munkák szünetelésének tulajdonítható.

Franciaországban és Belgiumban szinte mondhatnók nem is létezik munkanélküliség.

Az első államban a segélyezett munkanélkü—

liek száma január hó Végén mindössze 2.685—öt tett, Belgiumban pedig, hol adataink szep- tember óta alig változtak, a szervezett mun—

kásság tagjainak mindössze 1'70/0—a volt munka

nélkül. ,

Az Egyesült-Allamokban a munkanélküli- ség az 1922. év folyamán terjedelemben foko—

zatosan csökkent és a gazdasági helyzet javu—

lása egyre tart. A termelési viszonyok 1923 januárban igen kielégítőek voltak.

Angolországban a legtöbb iparág még mindég súlyosan érzi a válság hatását. Egye- dül a bányászat, a szén-, acél— és gyapjú- szövőipar helyzetét mondhatjuk kielégítőnek.

Olaszországban szeptember óta a munkanél- küliek száma jelentékenyen megnövekedett.

A munkanélküliség főleg a bányászatot, mező—

gazdasági termelést és a szabad ég alatt vég—

zendő iparokat érintette, mig a fémiparban némi javulás mutatkozott.

'Svájcban a munkanélküliség fokozatos csökkenése 1922 november óta megakadt.

1) 1.

2—8. sz.

Revue International du Travail, 1923,

Németországbmz és Ausztriában az 1922.

év végén az 1921. évhez viszonyítva a munka—

nélküliségnek igen aggaszto megnövekedését állapíthatjuk meg. Ausztriában a válság augusz- tus óta rendkívül nagy méreteket öltött. Az év utolsó két hónapjában a munkanélküliek száma megkétszereződött: október végén

58.000, december végén 119000 volt. Az

osztrák ipar az elmult év végén —— megbiz—

ható becslés szerint — maximális teljesítmé-

nyének alig 400/0—át érte el.

Németországban a kivitel csökkenése, az ipari megrendelések kevesbbedése tapasztal—

ható és különösen az építőiparban igen érzékeny időszaki munkanélküliség észlelhető.

A munkanélküli szakszervezeti tagok arány—

száma szeptember vége óta (0'80/0) állandóan

rohamosan emelkedik s 1923 februárban (5'70/0l már az 1920. évi rendkívül magas színvona- lat is túllépi. Az építőiparon kívül különösen a nyomdaipart és élelmezési ipart sujtja a munkanélküliség, mig a fém—, Villamossági és kémiai iparban a helyzet kielégítő. Jellemző még a német munkapiacra a részleges munka- nélküliség állandó növekedése is, amelynek arányszáma augusztustól decemberig 0'90/O—ról

8'70/O-ra emelkedett.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fentebb ismertetett adatain kívül Cseh—Szlovákiáról van- nak még az ottani gazdasági helyzetet igen jellemző adataink?) Ezek szerint a segélye—

zett munkanélküliek száma 1922 októberben 318 ezer, novemberben 377 ezer, december—

ben pedig 438 ezer volt, vagyis két hónap leforgása alatt közel 37 százalékkal növe—

kedett.

?) 1. Nemzetközi Kereskedelmi Intézet: Reoueil Mensuel, 1928. ápr. 20.