• Nem Talált Eredményt

MŰHELY MARTON

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "MŰHELY MARTON"

Copied!
26
0
0

Teljes szövegt

(1)

MŰHELY

MARTON SZABOLCS

G O N D O L A T O K K Ö Z É P K O R I K A T O N A S Á G U N K S Z E S Z E S I T A L - E L L Á T Á S Á V A L K A P C S O L A T B A N

A h a d t ö r t é n e t í r á s n a k régi kutatási területe az egykori seregek u t á n p ó t l á s á n a k és ellá­

t á s á n a k felderítése. M é g i s igen keveset tudunk a k ö z é p k o r i magyar hadsereg, valamint a v á r k a t o n a s á g ellátásáról. A Hadtörténelmi Közlemények k o r á b b a n t ö b b katonai rendtar­

tást, ellátáslistát is k ö z ö l t a k o r a ú j k o r b ó l ,1 de a k ö z é p k o r i é l e l m e z é s r ő l alig valamit. K u ­ t a t á s a i m során j ó n é h á n y h a s z n o s í t h a t ó adatot találtam az itthoni k a t o n a s á g itallal való ellátására, jelen helyen azonban csak e g y m á s t ó l távol e s ő r é s z l e t e k e t tudok m e g v i z s g á l n i a magyar k ö z é p k o r i hadi italellátás, e l s ő s o r b a n is a szeszesital-ellátás t ö r t é n e t é b ő l .

K i i n d u l ó p o n t k é n t leszögezhetjük, hogy a k a t o n a s á g o t nem csak étellel, hanem megfe­

lelő m e n n y i s é g ű itallal is el kell(ett) látni, hogy a n e h é z s é g e k e t elviselje, netán legyen b á t o r s á g a harcolni. Ezen a gondolaton t o v á b b h a l a d v a kijelenthetjük azt is, hogy M a ­ g y a r o r s z á g éghajlati viszonyai ú g y r é g e n , mint m a n a p s á g is r e n d k í v ü l s z e r e n c s é s e k a s z ő l ő t e r m e s z t é s h e z , b o r k é s z í t é s h e z . Emiatt j o g g a l feltételezhetjük, hogy a bor volt az el­

s ő d l e g e s itala a magyar ( m a g y a r o r s z á g i ) k a t o n á k n a k , é s k é s ő b b a n é m e t j e l e n l é t fokozta fel a s ö r k é s z í t é s t 1541-től kezdve.2

A kumisz

I d ő r e n d b e n haladva, a h o n f o g l a l ó k k a l kapcsolatban é r d e m e s k i t é r n ü n k a kumiszra, a m e l y r ő l k o r á b b a n t ö b b e n ú g y vélték, hogy a harcosok j e l l e m z ő itala volt. Ezzel szem­

ben é n ú g y gondolom, hogy a magyarok szinte e g y á l t a l á n nem ittak kumiszt, h o s s z ú hadjáratokra, k a l a n d o z á s o k r a pedig biztosan nem vittek magukkal. E l m é l e t e m szerint ugyanis a kietlen belső-ázsiai p u s z t á k felől nyugat felé tartó n o m á d o k fokozatosan egyre kellemesebb éghajlatot, illetőleg egyre j o b b italokat találtak, é s emiatt gyors italváltás k ö v e t k e z e t t be náluk. í g y történt a h u n o k n á l , az avaroknál, majd a kunoknál is. Ez meg­

erősítést nyer a magyarok esetében is. Julianus barát részletes leírásából (1235-1236) tud­

j u k , hogy a Magna H u n g á r i á b a n maradt magyarok kizárólagos itala m é g a kumisz volt:

„Földet nem m ü v e i n e k , lóhúst, farkashúst és efféléket esznek, kancatejet és vért isznak."3 A honfoglalással kapcsolatban k e v é s írott forrás áll r e n d e l k e z é s ü n k r e , és e k e v é s b ő l is csak V I . ( B ö l c s ) L e ó (886-912) Taktika c í m ű m ü v é t lehet felhasználni ezen a helyen:

A teljesség igénye nélkül említhetjük pl. Borovszky Samu: Hadi articulusok 1734-ből. Hadtörténelmi Közle­

mények, 1891. 569-574. o.; Gagyi Jenő: Élelmiszerek a vajdahunyadi várban 1682-ben. uo. 1912. 112. o.; Geöcze Litván: Hadi élelmezés az 1664-ik évi hadjáratban, uo. 1893. 728-729. o.

2 Néhány idevágó adatot közöl Kirsch János - Szabó Lóránd - Tótli-Zsiga László (szerk.): A magyar élel­

miszeripar története. Budapest, 1986. 41-45., 68-69. o.

3 Napkelet felfedezése. Julianus, Piano Carpini és Rubruk útijelentései. (Vál., bev. és jegyz. Györffy György.) Budapest, 1965. 43. o. (Juliánus jelentése) A kancatejet itt feltehetően az erjesztett kumisszal azonosíthatjuk.

(2)

„ K ö v e t i őket nagy csapat ló, m é n é s kanca is, részint táplálékul é s tejivás végett, részint pedig s o k a s á g látszatának keltése v é g e t t . "4

A b i z á n c i c s á s z á r r ó l , L e ó r ó l tudjuk, hogy a gyakorlatban szerzett harci tapasztalato­

kat a n o m á d o k h a d v i s e l é s é r ő l ,5 így az ő m ü v e k ü l ö n ö s e n fontos s z á m u n k r a . A z is bizo­

nyos, hogy L e ó a Maurikiosz c s á s z á r n a k tulajdonított Stratégikonból vette át m ü v e nagy részét, így például a m a g y a r o k r ó l ( t ü r k ö k r ő l ) írt fejezeteit is. D a r k ó J e n ő mutatott r á arra, hogy a Startégikonhoz k é p e s t L e ó c s á s z á r a fenti idézetet k i b ő v í t e t t e , ugyanis az eredeti­

ben csak a „részint t á p l á l é k u l " kifejezés szerepelt, m í g L e ó n á l m á r a „részint táplálékul és tejivás v é g e t t " fordulat szerepel. F e l t e h e t ő l e g s z e m é l y e s e n is látta, hogy a harcosok nem csak eszik a lóhúst, hanem a lovak tejét is i s s z á k .6

M i l y e n k ö v e t k e z t e t é s e k e t lehet e b b ő l levonni? P u s z t á n a fenti i d é z e t b ő l csak annyit, hogy a h o n f o g l a l ó magyarok katonai a k c i ó i k során m e g i t t á k a lótejet (is). Hogy ezt meg­

erjesztették-e, arról nem szól a forrásunk. N e m tartom v a l ó s z í n ű n e k , hogy a h a d m ű v e l e ­ tek k ö z b e n ezzel foglalatoskodtak, mivel a kumisz m e g e r j e d é s e napokig eltart, é s készí­

t é s é h e z m e g f e l e l ő hőfok, k a v a r g a t á s kell. A z t is n e h é z feltételezni, hogy a harcosok fejenként j ó pár b ő r t ö m l ő n y i k ü l ö n b ö z ő erjedési s t á d i u m b a n levő kumisszal lovagoltak volna, hiszen kellett a hely a z s á k m á n y n a k i s . . . Sokkal v a l ó s z í n ű b b , hogy adott esetben akár egyfajta félig kész (félig kierjedt) kumiszt fogyasztottak, illetve sokkal i n k á b b m á s szeszesitalokat z s á k m á n y o l t a k .7 M e g kell jegyezni azt is, hogy katonai s z e m p o n t b ó l a magasabb a l k o h o l f o k ú italok a hasznosabbak, e l v é g r e annál t o v á b b állnak el m e g r o m l á s nélkül, illetve a n n á l magasabb a r á n y b a n lehet vízzel keverni őket ú g y , hogy m é g m i n d i g megtartja fertőtlenítő hatását az alkohol. Emiatt az alacsony a l k o h o l f o k ú kumisz nem le­

hetett s z e r e n c s é s a borral/sörrel r e n d e l k e z ő , h a d a k o z ó magyarok között. V é g ü l k é r d é s , hogy a h o n f o g l a l ó m a g y a r s á g n á l mennyire v o l t j e l l e m z ő a tejallergia. A b e l s ő - á z s i a i n é ­ p e k n é l p é l d á u l gyakori volt ez az allergiafajta, tehát paradox m ó d o n ezeknek a ' t e j e v ő ' n é p e k n e k fél kellett dolgozniuk a tejet, hogy el is f o g y a s z t h a s s á k azt.8

B ö l c s L e ó fentebb idézett kijelentésével kapcsolatban r á a d á s u l újabban k o m o l y kéte­

lyek m e r ü l t e k fel. Arról van s z ó , hogy bebizonyosodott: a k a l a n d o z ó magyarok h a d i v á l ­ l a l k o z á s a i k a t e l s ő s o r b a n m é n e k hátán folytatták le, é s m é g így is j e l e n t ő s s z á m ú tartalék

Györffy György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest, 1975. 110. o. Taktika X V I I I . fejezet, 55. szakasz.

5 Darkó Jenő: Bölcs Leó Taktikájának hitelessége. Budapest, 1915. (a továbbiakban: Darkó) 72. o.;

Moravcsik Gyula: Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Budapest, 1984. 19. o. Moravcsik szerint 904 után készült a Taktika, tehát már a honfoglalás után.

6 Darkó 100. o.; Kristó Gyula (főszerk.): Korai magyar történeti lexikon. Budapest, 1994. (a továbbiakban:

K M T L ) 405-406. о., V I . Leó szócikk (Szádeczky-Kardoss Samu).

7 Ez történt például a Sankt Gallen-i kaland során is (lásd később), amikor a magyarok azért nem verték csapra az ott talált borokat, mert már bővében voltak ilyen zsákmánynak a szekereiken. Kovács László: Ami a zsákmányból megmaradt. In: Veszprémy László (szerk.): Honfoglaló őseink. Budapest, 1996. 109-110. o.

Személy szerint valószínűnek tartom, hogy szekereket a különösen sikeres portyákon zsákmányoltak, a szeke­

rekhez értő rabszolgákkal együtt, és csak a visszafelé haladáskor használták e lassú szerkezeteket.

8 A laktóz-allergia jellemző a belső-ázsiai és a mongoloid népekre (a magyarok egy része ma is szenved et­

től). Csapó János - Csapóné Kiss Zsuzsanna: Tej és tejtermékek az emberi táplálkozásban. Kaposvár, 1998.

246. o.: „Afrika, Ázsia és Dél-Amerika, valamint néhány más etnikai csoportnál a felnőtt lakosság döntő ré­

sze, hazánkban pedig 14%-a szenved laktóz maiabszorpcióban." Abban az esetben azonban, ha a tejfehérjét k i ­ csapatják (megsavanyítják), a tej kumisz, joghurt vagy aludttej formájában már nekik is fogyasztható. Kiszely István: A magyar nép őstörténete. Budapest, 2001. 183. o.

(3)

ló kellett a m á l h a szállításához. E g y s z e r ű e n nem l e h e t s é g e s , hogy ilyen nagy l ó t ö m e g mellett m é g kanca- é s c s i k ó m é n e s e k is k ö v e s s é k a magyarokat. Hadi helyzetben emiatt teljesen lelassult volna a h a l a d á s u k , holott tudjuk, hogy a g y o r s a s á g volt egyik fő fegy­

verük. Sokkal v a l ó s z í n ű b b , hogy a k a n c á k é s a c s i k ó k csak akkor k ö v e t t é k nagy t ö m e g ­ ben a harcosokat, amikor legelőváltás történt, p é l d á u l k o n k r é t a n a h o n f o g l a l á s k o r .9 A Taktika hitelét ez e g y á l t a l á n nem ássa alá, hiszen a b i z á n c i a k h o n f o g l a l á s k o r is láthatták a magyarokat, s B ö l c s L e ó b i z o n y á r a ezt á b r á z o l t a .

E k k é n t az egyetlen magyar k u m i s z i v á s r a v o n a t k o z ó forrásunk á l t a l á n o s s á g a vált b i ­ z o n y t a l a n n á . T e r m é s z e t e s e n ez nem azt jelenti, hogy eleink ne i s m e r t é k volna az erjesz­

tett lótejet vagy a k á r annak készítését, c s u p á n azt, hogy aligha volt a h a d a k o z ó magyarok jellegzetes itala; a katonai a k c i ó k során t ö r t é n ő lótejivás, ha előfordult, v é l e m é n y e m sze­

rint k é n y s z e r m e g o l d á s lehetett (harci helyzetben sok mindent megeszik-iszik az ember, amit otthon, a b é k é s mindennapokban nem fogyaszt).

Van m é g egy kumiszra vonatkoztatott forrásunk, é s p e d i g Szent Gellért p ü s p ö k Deliberatio-ja. (1044-1046 k ö z ö t t íródott). Ő a k k é n t fogalmazott k o r á n a k bizonyos fő- e m b e r e i r ő l , hogy azok „ n e m értenek m á s h o z , csak a lovak v i z e l e t é h e z " .1 0 Ezt a helyet azután roppant s z á r n y a l ó fantáziával kapcsolatba lehet hozni a kumisszal, ha a lovak v i ­ zeletét erjesztett k a n c a t e j k é n t é r t e l m e z z ü k . " A s z ö v e g azonban semmi másról nem szól, mint arról, hogy a magyarok m é g mindig mennyire é l t e k - h a l t a k a lovaikért, é s ezt a tu­

l a j d o n s á g u k a t figurázta k i Gellért.

F o r r á s k é n t é r t é k e l h e t ő valamelyest m é g T h i e t m á r (975-1018) k ö z l é s e is, aki G é z a fe­

jedelem (972-997) feleségéről (Saroltról?) azt írta, hogy ú g y ülte meg a lovat és úgy ivott, mint egy katona.1 2 Ez az ivásról s z ó l ó rész azonban a b o r i v á s r a vonatkozhat, hiszen a kumisz ismeretlen ital volt nyugaton, é s emiatt feltehetően feljegyezte volna a n é m e t p ü s p ö k . T h i e t m á r szavai tehát sokkal i n k á b b arra s z o l g á l n a k b i z o n y í t é k u l , hogy a X . szá­

zad m á s o d i k felében m á r ' e u r ó p a i italt' ittak a magyarok.

Roppant é r d e k e s az is, hogy a K á r p á t - m e d e n c é b e b e k ö l t ö z t e k b e s e n y ő k , majd kunok, a kumisz f o g y a s z t á s á n a k m é g sincs egyetlen e m l í t é s e sem M a g y a r o r s z á g o n . Illetve egy 1268-ra datált hamis oklevél a királyi szerviensek k ö z é emelt n é v szerint felsorolt ú r b é ­ res t á r n o k o k a t , „qui vulgariter kurmis tarnuc dicuntur" ( k i e m e l é s t ő l e m - M . S z . ) .1 3 Ezt

u

Vörös István: A magyarok hadi ménjei és igavonói az írott források és a régészeti leletek alapján. In:

Veszprémy László (szerk.): Honfoglaló őseink, i . m. 130-134. o. Vörös arra is felhívta a figyelmet, hogy az 55.

szakasz fordítása rosszul sikerült. Szerinte helyesen: „Követi őket az állatok [kiemelés tőlem - M . Sz.] sokasága;

csikó és kanca-ménesek; részint élelem és tejivás végett, részint, hogy sokaság látszatát keltsék." így máris más az idézet feloldása! Ezzel már tényleg nem lehet hadi helyzetre vonatkoztatni a szakaszt, csakis a honfoglalásra.

10 Karácsonyi János: Szent-Gellért, csanádi püspök, élete és müvei. Budapest, 1887. 213. o.; újabb kiadá­

sa: Deliberatio Gerardi Moresanae Aecclesiae Episcopi Supra Hymnum Trium Puerorum. (Ed. et transi. Béla Karácsonyi et László Szegfű.) Szeged 1999. 586. о. V I I I . 147r: „ . . . qui nihil sapiunt nisi lotium equ[u]orum."

11 Kristó Gyula: Honfoglalás és társadalom. Budapest, 1996. 29. o.

12

Csorna Zsigmond: Szent István szőlei és borai. In: Csorna Zsignwnd és Balogh István (szerk.): Millenni­

umi szőlős-boroskönyv. Budapest, 2000. 23-24. o. Itt található a fenti eszmefuttatás. Thietmáit közli például Kristó Gyula (szerk.): Az államalapítás korának írott forrásai. Szeged, 1999. 113. o. (Thoroczkay Gábor fordí­

tása). Bár szimpatikus a fenti gondolat, de azt meg kell jegyezni, hogy az argumentum ex silencio önmagában még nem bizonyító erejű.

1 3 Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon. Budapest, 1980. I I I . к. 352. о., kumisz szócikk (Kisbán Eszter). Megjegyzendő, hogy a szócikk hibásan idézi a latin szöveget. A pontos szövegkiadás helye

(4)

az e m l í t é s t azonban - j ó l l e h e t t ö r t é n t r á k í s é r l e t1 4 - nem lehet az erjesztett lótejjel kap­

csolatba hozni, r é s z i n t az o k l e v é l n y i l v á n v a l ó a n hamis v o l t a ,1 5 r é s z i n t pedig amiatt, mert a kurmis a fenti s z ö v e g b e n nem f ő n é v , hanem v a l a m i f é l e j e l z ő j e a iurnacu-nák.

A n n á l is é r d e k e s e b b a kumisz h i á n y a a f o r r á s o k b a n , mert a p o g á n y k u l t ú r á h o z t a r t o z ó l ó h ú s e v é s n e k m é g a X I I I . s z á z a d b a n is van írott é s r é g é s z e t i forrása a K á r p á t ­ m e d e n c é b e n !1 6 E l g o n d o l k o d t a t ó az is, hogy a n ő s t é n y ló kanca neve s z l á v j ö v e v é n y s z ó , holott a l ó t a r t á s t ö b b i szava t ö r ö k é s finnugor e r e d e t ű .1 7

Ö s s z e s s é g é b e n az írott f o r r á s o k a l a p j á n nagyon n e h é z feladat m e g í t é l n i a h o n f o g l a l ó magyarok k u m i s z f o g y a s z t á s á t , b á r B ö l c s L e ó n y o m á n biztosra lehet venni, hogy v a l a m i ­ lyen f o k i g i s m e r t é k ezt az italt (is). A k o r á b b i p á r h u z a m o k a l a p j á n azt k e l l mondanunk, hogy a h o n f o g l a l á s k o r á b a n m é g v a l ó s z í n ű l e g fogyasztottak kumiszt, azonban nagyon hamar h á t t é r b e kellett, hogy szoruljon, mert az új k ö r n y e z e t i m m á r m á s s z e s z e s i t a l f a j t á k k é s z í t é s é n e k is kedvezett. E m i a t t nem szerepel az írott f o r r á s o k b a n a kumisz, f o g y a s z t á ­ sáról a k á r csak az avarok, a magyarok is n é h á n y g e n e r á c i ó alatt lemondtak.

A sör

A k a l a n d o z ó magyarok k u m i s z f o g y a s z t á s á n á l sokkal biztosabbnak t ű n i k , hogy bort és sört ittak a h a d j á r a t o k o n . A k ö v e t k e z ő r é s z b e n m á r k é s ő k ö z é p k o r i adatokkal f o g l a l ­ k o z o m , é s p e d i g f ő k é n t a s ö r ö s adatokkal. M u n k a h i p o t é z i s k é n t azt fogalmaztam meg magamban, hogy a bor volt a legfontosabb itala a magyar h a d á s z a t n a k , é s ezt k í v á n o m k i e g é s z í t e n i m á s adatokkal.

Jerney János: Magyar nyelvkincsek Árpádék korszakából. Pest, 1854. 81. o. Egyébként maga Jerney a kurmis-t a kumisszal azonosította, de nem lótejnek tartotta, hanem sörszerü italnak.

14 Bevilaqua-Borsody Béla: A magyar serfőzés története. Budapest, 1931. (a továbbiakban: Bevilaquá) I . k. 66. o.

1 5 Az oklevél szerepelteti például a Bethlen családot is a tárnokok között, holott a Bethlen család csak a XIV. században alakult k i . Révai Nagy Lexikona. Budapest, 1910. I I I . 240. о., Bethlen-család szócikk. Hason­

lóan zavaró pusztán a fenti rövid idézetet ismerve is, hogy a tárnokokat soha nem szokták jelzővel ellátni (tehát megjelölni, hogy pontosan miért is lennének felelősek). Szainota István - Zolnai Gyula: Magyar oklevél­

szótár. Budapest, 1906. 962. o., tárnok szócikk. Szamota sok tárnok személynevet és helynevet sorol fel, ám ezek között egy helyen sincs részletezve, hogy minek is a tárnoka lett volna az illető. Valószínűleg ez a tisztség teljesen általános jellegű volt. Erre vonatkozóan lásd még Benkő Lóránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti­

etimológiai szótára. I I I . к. Budapest, 1976. 856. о., tárnok szócikk: „tárnok a királyi ingóság őrzője, a begyűj­

tött termények gondozója stb."; K M T L 662. o., tárnok szócikk (Petrovics István).

1 Kristó Gyula: Sírhelyekre utaló adatok korai okleveleinkben. Acta Historica, L X X I (1981). 26-27. o.;

Matolcsi János: Állattartás őseink korában. Budapest, 1982. 252-253. o.; Paládi-Kovács Attila: A magyaror­

szági állattartó kultúra korszakai. Budapest, 1993. 103. o. Vata pogánylázadása során (1046) a felkelők lóhúst ettek, azonban ennél sokkal fontosabb az, hogy Sarud-Pócstöltés XII—XIII. század fordulóján élt lakóinak kivé­

telesen nagy (45,4%!) volt a lóhúsfogyasztása a csontleletek felaprózottsága szerint. Kristó Gyula állapította meg, hogy egy általa vizsgált oklevélben egy bizonyos Iván lovag a halotti torára három lovat adományozott a családjának ( X I I I . század eleje). Ez vajon a keresztény hit lassú terjedésének vagy egy újabb pogánylázadásnak lehetett a jele? Természetesen egyiknek sem, inkább csak a lóhúsevés nem tudott kikopni szokásainkból.

17 Müller Róbert: A középkor agrotechnikája. In: Bende Lívia - Lőrinczy Gábor (szerk.): A középkori ma­

gyar agrárium. Ópusztaszer, 2000. 28. o. 'Kanca' szavunk а X I I I . században került a magyarba egy közelebb­

ről meg nem határozható szláv nyelvből. Benkő Lóránd (főszerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótá­

ra. II. k. Budapest, 1971. 341. o. Feltevésem szerint, ha a kancatej és a kumisz annyira fontos lett volna eleink életében, akkor a kanca nevének ősi finnugor vagy török elnevezése is megmaradt volna.

(5)

1270-ben V . István király részletes kiváltságot adott 10 házhelynyi (mansio) ő r n e k Monorosd-on ( Ő r i m a g y a r o s d ) , Vas m e g y é b e n . Ebben leírja, hogy a szabadságjogokért cse­

rébe minden egyes m a n s i ó n a k többek között 1 köböl sört kell adnia é v e n t e a király várába ( M o n y o r ó s d ? ) .1 8 Tehát itt például a sör is jelentős lehetett a várnépek é l e l m e z é s é b e n .

1413-ban Á r v a v á r á n a k k a p i t á n y á t gyanúsítják azzal, hogy hat Rozombergh-i (rózsa­

hegyi) p o l g á r n a k valamennyi malátáját és g a b o n á j á t elvitte, t o v á b b á hat h o r d ó m á r c i u s i sört is elszállíttatott a h á z u k b ó l .1 9 Á r v a v á r a persze e g é s z e n é s z a k o n volt, így a z u t á n bort nehezen z s á k m á n y o l h a t o t t volna a helybeliektől a v á r k a p i t á n y .

Estei H i p p o l i t p ü s p ö k egri s á f á r k ö n y v e is é r d e k e s a d a l é k o k k a l szolgál. Ennek az Itá­

liából é r k e z e t t p ü s p ö k n e k a s z á m a d á s k ö n y v e m e g e m l é k e z i k arról, hogy a p ü s p ö k sört küldetett Eger v á r á b a .2 0 A s z á m a d á s k ö n y v t a n ú s á g a szerint M a k l á r falu a nagyobb ü n n e ­ peken t ö b b é v b e n szintén sörrel kedveskedett p ü s p ö k é n e k .2 1 R á a d á s u l a b o r t e r m é s é r ő l egykor híres - Eger melletti - ( N a g y ) t á l l y a ugyancsak sört küldött a p ü s p ö k n e k ! Feltehe­

tően mindez régi magyar s z o k á s r a utal, hiszen nem valószínű, hogy az olasz p ü s p ö k ra­

jongott volna a sörért.

Estei H i p p o l i t s á f á r k ö n y v é n é l is é r d e k e s e b b az egri p ü s p ö k s é g Rangoni G á b o r p ü s ­ p ö k (1475-1486) m e g b í z á s á b ó l készült 1476. évi b i r t o k ö s s z e í r á s a . E b b ő l nagyon megle­

p ő részletekről é r t e s ü l ü n k . Kiderül ugyanis, hogy az egri vár é l e l m e z é s é r e milyen sok sört kellett adnia a p ü s p ö k s é g t e l e p ü l é s e i n e k . Eger v á r o s l a k o s s á g á n a k p é l d á u l kará­

csonykor 32 k ö b ö l sört kellett adnia. F e l n é m e t t e l e p ü l é s n e k (ma Egerhez tartozik) p ü n ­ k ö s d k o r 6 k ö b ö l sört, M á r i a M a g d a l é n a ü n n e p é n (júl. 22.) 32 köböl sört, k a r á c s o n y k o r megint 32 k ö b ö l l e l , m í g a f e l t á m a d á s napján ( h ú s v é t v a s á r n a p ) m é g 6 k ö b ö l sört kellett b e s z o l g á l t a t n i a . C i g l é d t e l e p ü l é s (ma szintén Eger r é s z e ) p ü n k ö s d k o r 4 k ö b ö l sört tarto­

zott adni, N a g y t á l l y a (Heves vm.) k a r á c s o n y k o r 32 k ö b ö l , h ú s v é t k o r 6 k ö b ö l , p ü n k ö s d ­ kor újabb 6 k ö b ö l sört kellett, hogy adjon. N a g y m a k l á r település (Heves vm.) h ú s v é t k o r és k a r á c s o n y k o r 12-12 k ö b ö l sört tartozott b e s z o l g á l t a t n i .2 2 Eger v á r á h o z h a s o n l ó a n S z a r v a s k ő is p ü s p ö k i k é z b e n volt, é s ennek k a t o n a s á g á t is j ó r é s z t sörrel é l e l m e z t é k . í g y Baktha t e l e p ü l é s n e k k a r á c s o n y k o r , h ú s v é t k o r , p ü n k ö s d k o r és Szt. M á r t o n napján (nov.

11.) p o r t á n k é n t (sessio) 4-4 k ö b ö l sört kellett beszolgáltatnia. Kelezen t e l e p ü l é s n e k szin­

tén a fenti ü n n e p e k e n p o r t á n k é n t 6-6 köböl sört kellett a vár fenntartására adnia.2 3

18 Hans Wagner (föszerk.): Urkundenbuch des Burgerlandes. I . Graz-Köln, 1955. 380. о. (1270) 19

Múlyusz Elemér - Borsa Iván (szerk.) Zsigmondkori oklevéltár. IV. k. Budapest, 1994. 204. o. (1413.

júl. 11. Turóci konvent.) A regeszta kiadója tévesen méhsernek tartotta a márciusi sört. A márciusi sör valójá­

ban márciusban főzött, erősen komiózott, sok malátából készült magas alkoholtartalmú sör volt, hogy a meleg nyári hónapokban se romoljon meg.

2()

Estei Hippolit püspök egri számadáskönyvei 1500-1508. (Közzéteszi E. Kovács Péter.) Eger, 1992. 173. o.

(1505. év. Eger „Item misit cervisiam ad Castrum emit fi. III d. X X . " )

Uo. 64. о. (1501. nov. 11. Census Sancti Martini „... Machlar pro cervisia dedit f l . unum et pro cena d.

16"); 168. o. (1503. dec. 25. Census nativitatis Domini „[Maklár falu] Pro cervisia dedit unum f l . cum medio.

... [Thalya - Tállya falu] Pro cervisia dedit fl. unum medio, de aliis feci gratiam..."); 332. o. (1508. marc. 30- án Eger városa „... emi [...] cervisiam pro purgatione dicti sepulcri [Christi] d. d. 25")

DI. 37 008. Az egri püspökség javainak összeírása 1476-ban (egri uradalom). Ív., 3r-v., 4v., 6v., 7r., 8r-v., 9r. ( M O L mikrofilm D 166). A sörön kívül Ciglédnek, Nagytállyának, Nagymakiárnak és Kismaklárnak borötödöt (tized+kilenced) is kellett adniuk, de nem kimondottan a vár ellátása érdekében. Jól látszik a fentebbi lábjegyzetből, hogy a X V I . század elejére a sörjáradékokat pénzjáradékra változtatták.

2 3 Uo. Szarvaskő váráról 23v-24r., 25r-v. ( M O L mikrofilm D 167).

(6)

A bizonytalan m e n n y i s é g ű bor mellett Eger e s e t é b e n a sört pontosan meg lehet hatá­

rozni ( l e s z á m í t v a persze a köböllel kapcsolatos b e c s l é s t ) . A z 1476-os é v b e n az ö s s z e í r á s szerint 180 k ö b ö l , vagyis kb. 1800 liter s ö r j u t o t t a v á r s z e m é l y z e t n e k (kb. napi 5 l i t e r ) .2 4 Ez a legnagyobb j ó i n d u l a t t a l sem n e v e z h e t ő e l é g n e k az ismeretlen l é t s z á m ú v á r n é p szá­

m á r a , de nem tudjuk, hogy a b o r b e v é t e l e k b ö l mennyit fordítottak a k a t o n á k ellátására.

S z a r v a s k ő vár s ö r é l e l m e z é s é t m e g b e c s ü l n i sem tudjuk, ugyanakkor a kisebb vár e s e t é ­ ben feltételezhetjük, hogy a r á n y á b a n t ö b b sör jutott a v á r n é p s z o m j á n a k oltására, így k i ­ sebb b o r b e v é t e l - k i e s é s t jelentett a p ü s p ö k s é g s z á m á r a .

M i v e l az 1500-as é v e k elején a s ö r a j á n d é k m á r j o b b á r a p é n z j á r a d é k k á alakult át, 1476-ban viszont m é g j ó v a l kiterjedtebben élt a s z o k á s , így ezt a s ö r a d o m á n y o z á s t m i n ­ d e n k é p p e n r é g e b b i e r e d e t ű s z o k á s n a k tartom az egri é s s z a r v a s k ő i v á r e s e t é b e n .

A B r a s s ó melletti T ö r c s v á r s ö r ö s kiadásairól is tudunk, 1508-ban p é l d á u l 8 e d é n y sört vettek é s szállítottak fel a v á r b a .2 5 Ehhez k é p e s t v á l t o z á s , hogy 1525-től m á r csak m a l á ­ tát v á s á r o l t a k ,2 6 tehát 1508 és 1525 k ö z ö t t v a l ó s z í n ű l e g felépíthették saját sörfőzdéjüket.

A gyulai várban 1525-ben s ö r és m á r c (a m é h s e r egy fajtája) e l k é s z í t é s é r e 13 köböl g a b o n á t adott k i a gyulai v á r n a g y .2 7 Ez a j e l e n t é k t e l e n adat r á m u t a t arra, hogy a m á r c m e g n e v e z é s ű ital m é g a X V I . s z á z a d elején is létezett. A z é r t is é r d e k e s ez a forráshe­

l y ü n k , mert ez az egyetlen, ami minden k é t s é g e t kizáróan bizonyítja, hogy k a t o n á i n k m é h s e r t is kaptak e l l á t m á n y u l .

A z alföldi várnál maradva, feltehető, hogy a k ö z é p k o r v é g é r e ennek is m e g é p ü l t a sa­

j á t sörfőzdéje, ahol j ó f é l e k o m i ó z o t t árpasört ihattak a k a t o n á k .2 8 1526 vagy 1527 tava­

szán ugyanis a gyulai v á r n a g y 3 forintot é s 88 d é n á r t adott k i k o m l ó r a és árpára, me­

lyekből sört főznek majd a v á r k a t o n á k n a k és m u n k á s o k n a k a H ú s v é t előtti n a g y b ö j t r e k é s z ü l v e .2 9 A sörfőzde e l h e l y e z k e d é s é r ő l soha nem é r t e s ü l ü n k (sem G y u l á n , sem m á s ­ hol), de v a l ó s z í n ű l e g a várban volt a l e g b i z t o n s á g o s a b b helyen, így ott r e n d e z h e t t é k be.

A F e l v i d é k e n k e r e s g é l v e az adatokat,1 megállapíthatjuk, hogy 1455-ben a muszinai vár ö s s z e d ő l t falain d o l g o z ó m u n k á s o k n a k kért bártfai sört az ottani v á r k a p i t á n y .3 0 1472-

Bogdán István: Magyarországi ür-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Budapest, 1991. (a továb­

biakban: Bogdán) 218-235. o., Köböl - cubulus - Köbei. A szerző által gyűjtött adatok szerint a köböl közép­

értéke 6-30 liter között változott, ugyanis a források többségében 10-17 liter közé esett a köböl nagysága (48%), míg 37%-ban 6-10 liter közé. A többi esetekben ezeket jelentősen meghaladó köböllel számoltak. Vég­

eredményben 10 literrel kalkuláltam, de ennél jóval nagyobb is lehetett.

"5 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt [Brassó] in Siebenbürgen. (Ed. Julius Gross.) I . k. Brassó, 1886. (a továbbiakban: QGST) 129. о. (1508. okt. 7. „Item pro 8 urnis cerevisiarum et vectura illarum ad Castrum flor. 1 asp 33.") Emellett egyébként nagymennyiségű bort szállítottak szintén a várba.

2 6 Uo. I . k. 627., 678-679. o.

2 7 Veress Endre: Gyula város oklevéltára (1313-1800). Bp. 1938. 106. о. 127. A gyulai váruradalom 1524- 1527-es számadáskönyve. 1525-1526. évből: „Ad cervisiam et marcz expositi cub. X I I I . . . " Az a tény, hogy gabonát adtak ezen italokért, nem bizonyítja, hogy a márcot gabonából is készítették, ugyanis a számadás­

könyvben pár sorral feljebb például egy adománylevél lemásolásáért is gabonával fizettek.

28

Uo. 86. o. 1524. dec. 19. Pozsony. Ahorn János gyulai udvarbíró tájékoztatta urát terveiről. Többek kö­

zött egy sörfőzdét (ein Brauhaus) is akart építeni a gyulai uradalomban.

29

Uo. 105. o. A gyulai uradalom 1524-1527-es számadáskönyve. A következő bejegyzés pontos ideje nem határozható meg, 1526 vagy 1527 nagyböjti időszaka előtt íródott: „Humulos ad cervisiam et ordeum ad idem in Quadragesima propter multas gentes castrib [sic!] et laboratores continuos emere f i . III d L X X X V I I I . . . "

30

hányi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. I . k. Budapest, 1910. (a továbbiakban: hányi) 127. o.

Tudjuk, hogy a muszinai vár katonasága is kizárólag sörrel élt, éspedig bártfai sörrel. Erről tanúskodik már egy

(7)

ben a d i ó s g y ő r i v á r b a n s z é k e l ő Z b u g y a i I s t v á n i s p á n egyenesen j ó s ö r f ő z ő t kért Bártfa v á r o s á t ó l . H o l o t t akkoriban m é g M i s k o l c é s D i ó s g y ő r k ö r n y é k é n kiterjedt s z ő l ő k v o l ­ t a k .3 1 B á r t f a v á r a felső k a p u j á n a k (és a h o z z á t a r t o z ó b á s t y á n a k ) az ő r s é g é t k i z á r ó l a g az ottani s ö r f ő z ő c é h tagjai a d t á k ,3 2 tehát k ö n n y ű e l k é p z e l n ü n k , hogy saját s ö r ü k k e l é l e l m e z ­ ték a t ö b b i hadfit is. Erre a l á b b majd l á t u n k k o n k r é t adatot is.

E n n y i p é l d a a l a p j á n t a l á n m e g k o c k á z t a t h a t j u k azt a felvetést, hogy sok v á r u n k b a n a b o r n á l o l c s ó b b sört f o g y a s z t h a t t á k nagy m e n n y i s é g b e n .3 3 Ezt t á m a s z t j a alá t ö b b magyar­

o r s z á g i adatsor is. R á n k maradt p é l d á u l a tiszaluci v á m b e v é t e l e i r ő l és f e l h a s z n á l á s á r ó l 1516-1520 k ö z ö t t vezetett s z á m a d á s k ö n y v , amelynek az 1518-as é v i k i m u t a t á s a a leg­

r é s z l e t e s e b b . Itt látszik, hogy a k ö z e l i ó n o d i v á r (Borsod vm.) ö r s é g é n e k é l e l m e z é s é r e mennyit f o r d í t o t t a k a v á m j ö v e d e l e m b ő l . K i d e r ü l , hogy abban az é v b e n csak sört v á s á r o l ­ tak a v á r s z e m é l y z e t n e k . A legnagyobb ö s s z e g e t r á a d á s u l a sör tette k i az é l e l m e z é s i k i ­ a d á s o k k ö z ü l !3 4 Ö s s z e s e n 113 h o r d ó sört v á s á r o l t a k a k ö r ü l b e l ü l 20 főre r ú g ó ő r s é g n e k . A v á r b a n i d ő n k é n t k ü l ö n b ö z ő mesteremberek is t a r t ó z k o d t a k , tehát i n k á b b 22 emberrel s z á m o l h a t u n k á t l a g b a n .3 5 Ezek szerint t ö b b mint 5 h o r d ó sör j u t o t t é v e n t e egy v i t é z r e . Ha

1453-as oklevél is, amelyben Johannes de Wyelepole főesperes (!), muszinai várkapitány nehezményezi, hogy a bártfaiak nem adják meg a szokásos fizetséget, illetve malátát. Lásd Stanislaw A. Sroka: Dokumenty Polskié z Archiwów Dawnego Królestwa Wçgier. (1451-1480) II. Krakkó, 2000. 18-19. o. (Ó-Szandec, 1453. október 11.) A 'malátaadó' egyértelműen arra mutat, hogy a várban főzhették k i a sört. Vö. uo. 30. o. (Muszina, 1455.

április 24.) Ugyanakkor olyan oklevelünk is van, melyben a muszinai várnagy szekeret küldött Bártfára, hogy 1 hordó bort és 1 hordó j ó sört hozasson a járandóságon felül. Uo. 113. o. (Muszina, 1467. febr. 27.) Tehát vala­

mennyi bor is jutott a szokásos söradag mellett a várba. Kész sört is fuvaroztak rendszeresen Muszinára, lásd uo. 118. o. (Muszina, 1467. június 27.)

1 Iványi 287. o. (1472. szept. 3. Diósgyőr); Feyér Piroska: A szőlő- és bortermelés Magyarországon 1848- ig. Budapest, 1981. 35-36. o.; Bessenyei József: Diósgyőr vára és uradalma a X V I . században (források). Mis­

kolc, 1997. 70-89. o. (1563. aug. 22. Pozsony) A Bessenyei által leközölt oklevél a magyar kamara által a fel­

lelhető diplomák alapján véleményezte a diósgyőri biztosoknak a királyhoz intézett állásfoglalását. Eközben kiderül, hogy a várban és az uradalomban sok bor volt, és a szőlő fontos növénynek számított, de még az ónodi borokat is ide szállították. Mindennek ellenére 1472-ben igényt tartottak bártfai sörfőzőre, ami a sör fontossá­

gát mutatja.

A számadásokból kiderül, hogy a bártfai sörfőzőcéhnek komoly katonai feladatai is voltak. 1500-ban például kizárólag fegyverekre kaptak 7 Ft-ot, 1501-ben 10 Ft-ot, míg 1502-ben 6 Ft 36 dénárt. Lásd Df.

216 578. Bártfa város számadáskönyve 1502-1508 között. 1502. évi számadások 37. o.; uo. 1508. év 50. о. A bártfai felsőkaput egyedül a sörfőzöknek volt kötelessége felügyelni, ők abban az évben 8 Ft-ot költöttek erre.

Rajtuk kívül önkéntesként a hordókészítők, a vargák és a cserzővargák is 8 Ft-ot költöttek ugyanerre a kapura.

Tehát a sörfőzők egymagukban a fenntartási (védelmi) költség felét adták, de nekik ez kötelező is volt, míg a többiek önkéntesek voltak. (Az alsó kaput a többi céh tartotta fenn összesen 8 Ft-ból, tehát ez kisebb forgalmú lehetett. Voltak még a városfalon keresztül egyéb gyalogjáratok is, ezekre összesen 2 Ft-ot költött a város.)

33

A régebbi szakirodalom ezt még tagadja. Lásd Könyöki József: A középkori várak különös tekintettel Magyarországra. Budapest, 1905. 159. o.

3 4 Iványi Béla: A tiszaluczi vám bevételei és azok felhasználása 1516-1520-ig. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1906. 26-34., 36. o. (6 hordó sör 1 Ft, 9 hordó sör 1 Ft 50 d., 12 hordó sör 2 Ft volt.) Érdekes, hogy

1517- ben nem tudunk sörös kiadásról (uo. 36. o.), 1520-ban viszont szintén csak sört vásároltak (uo. 48^49. o.).

1518- ban a 113 hordó sör összesen 18 Ft 50 dénárba került, a következő legnagyobb tétel a marhahús volt 15 Ft 74 dénárral. Nagy kérdés, hogy itt a sör pintje vajon 1 dénárba került-e? Mert ha igen, akkor aránytalanul k i ­ csi fejadag jönne k i (0,4 dl/nap/fő).

5 Uo. 36-37. o. Mivel így is a sör volt a legnagyobb élelmezési kiadás, értelemszerűen nem vehettek drá­

gább bort. 1517-ben az 1 pint bor ára 6 dénár volt (uo. 37. o. - ez magas érték), míg 1518-ban 1 hordó sör ára volt 14-16 dénár, 1520-ban pedig 14-20 dénár. Ez bor-sör árkülönbség drasztikus lehetett! Véleményem szerint a vár számára teljesen önköltségi áron adták el a sört (talán valamiféle máslást), így pintenként az 1 dénárt sem érte el az ára, tehát a 14-20 dénárba kerülő hordónyi sör, talán kétszer annyi pint űrtartalmú lehetett, mint ahány dénárt ért. így a 0,8 liter/fő/nap söradag pontosan kijön. Mindez persze csak feltételezés. Mellesleg is-

(8)

a h o r d ó k a t d a r a b o n k é n t 1 a k ó s n a k s z á m o l j u k , akkor is 280 liter sör jutott fejenként egy é v r e , azaz l e g a l á b b napi 0,8 liter. M i v e l a feltételezett l e g a l s ó értékkel s z á m o l t a m , ennél talán magasabb lehetett a napi s ö r a d a g (akár a t ö b b s z ö r ö s e is e l k é p z e l h e t ő lenne). A z ónodi s ö r v á s á r l á s n a k annyi é r d e k e s s é g e van m é g , hogy a nyári h ó n a p o k b a n is vettek sört, tehát n y á r o n is tudtak sört főzni a k ö z e l b e n (az árban nincs szignifikáns k ü l ö n b s é g ) . A z ó n o d i j e l e n t ő s s ö r f o g y a s z t á s o n annál k e v é s b é kell c s o d á l k o z n u n k , m i v e l a vár meg­

bízott vezetőjét 1517-ben Clemens Brasium-nak h í v t á k .3 6 A z 1518-as ó n o d i italfogyasz­

tási adatot nem változtatja meg, c s u p á n árnyalja, hogy M á r i a M a g d a l é n a napján ' p r é m i ­ u m k é n t ' egy h o r d ó bort is kapott a v á r n é p .3 7 A z ónodi v á r n é p e k s ö r ö z t e t é s e mellett t u d o m á s u l kell venni azt is, hogy a b o r k o c s m á r l á s b ó l visszamaradt borokat is a v á r b a n t á r o l t á k ,3 8 v a l ó s z í n ű l e g azért, hogy esetleges ostrom esetén biztosan legyen szeszesitala a v é d ő k n e k .

Tudjuk azt is, hogy Ó n o d h o z h a s o n l ó a n B e s z t e r c é n is sörrel é l e l m e z t é k a zsoldoso­

kat. Itt az 152l-es z s o l d j e g y z é k maradt ránk, é s e b b ő l kiderül, hogy 1486-tól folyamato­

san Sigismundus úr volt a városi s ö r f ő z ő m e s t e r , mert a v á r o s 1521-ben m é g mindig neki fizetett k i 4 Ft-ot i n n i v a l ó r a .3 9

Feltételezhetjük, hogy a füzéri v á r b a n is régtől kezdve j ó r é s z t s ö r ö n éltek a k a t o n á k . K o n k r é t adatunk csak 1567-ből van e l ő s z ö r itt m ű k ö d ő sörfőzöről (Lengyel S z a n i s z l ó braxator), és 1623-től maradtak r á n k itteni s z á m a d á s k ö n y v e k , melyek szerint a k a t o n á k lőrét vagy sört kaptak italul. Ha nem lőrét, akkor naponta 2-6 légely (Simon Zoltán sze­

rint 20-60 icce) sört vittek fel a várba. A sört a vár alatti n e v e l ő h á z b a n főzték (a vár egy k i e m e l k e d ő h e g y c s ú c s o n van). A s ö r f ő z ő m e s t e r a vár s z e m é l y z e t é h e z tartozott. P á p a y T a m á s p o r k o l á b n a k és a két virrasztónak (illetve a várbeli s ü t ő a s s z o n y n a k is) 1625-ben s z e r z ő d é s szerint napi 2-2 icce sör j á r t .4 0 T e h á t naponta majdnem 2 liter sört kaptak a várbeliek. Ezt erősíti meg az is, hogy a napi 20-60 icce sört kb. 10-14 ember kapta,4 1

ugyanis c s u p á n ekkora volt a vár s z e m é l y z e t e 1623-ban. Ezek azért é r d e k e s adatok, mert látni (és ö s s z e h a s o n l í t a n i ) engedik az elfogyasztott s ö r m e n n y i s é g e t . F o n t o s s á g u k t o v á b -

merjük az 1518-as itteni borárakat is, mikor egy közepes hordó (media vasa) bor ára 6 Ft-ba került (az 1517-es adat alapján 100 pintes lehetett a hordó). Nem csoda, ha az összes bort kikocsmárolták, és sörrel itatták a kato­

nákat. Lásd D l . 26 189. Az ónodi várbirtokok borainak bevételregisztruma 1518-ban.

3 6 D l . 26 182. Az ónodi vár Szt. Mihály napi regisztruma 1517-ben a várföldek cenzusairól. A cenzust pénzben fizették a különféle falvakban lakó jobbágyok, így nem tudunk jelentősebb élelmiszerterhekről (a vár felé pedig élelmiszerjárandóságról). Sajnos az sem derül k i , hogy Clemens Brasium sörfőzői minőségében dol­

gozott-e, és a vár számára főzött-e sört, mindenesetre a fenti számolásokból látszik, hogy tisztességtelen ha­

szonra nem tehetett szert, mert önköltségi áron került a sör a várba.

3 7 Dl. 26 216. Az emődi borkilenced (Ónod birtoka) felhasználásának regisztruma 1518-ban. И . о .

3 8 D l 26 225. Ónod várának 1520. évi bevételei és kiadásai. 2. o. 7 Ft értékű kimaradt bort és 12 kishordó- nyi bort (4 Ft értékben) tároltak a várban.

3 ; M O L 309. tekercs (mikrofilm). Beszterce város hadikiadásai. 350. o. 1521. évi zsoldjegyzék (kapcsoló­

dó kiadások).; 1486-ban a város csak a sör szállítására (kereskedelem) 7 forintot és 70 dénárt költött, Sigismundus Braxator-nak pedig 27 Ft 14 dénárt utaltak ki sörfőzésre, míg 1487-ben összesen 35 Ft 61 dénárt.

Innen tudjuk a zsoldjegyzék kiadáslistáján szereplő italfelelős Sigismundus-t beazonosítani. Df. 283 324. Besz­

terce város számadásai. 1-3. o. (1486-1487. évek.)

4 0 Simon Zoltán: A füzéri v á r a 16-17. században. Miskolc, 2000. (a továbbiakban: Simon) 132. o.; Bogdán 197. o. 1 füzéri icce 1600-ban és 1606-ban 0,9568 liter volt.

Simon 126-127. о. A 14 fős várszemélyzetbe tartozott bele 2-2 juhász és béres is, akik feltehetően nem is a vár közelében teljesítettek szolgálatot. Tehát a 10 várbeli embernek mindig kijárt legalább 20 icce sör.

(9)

b á abban áll, hogy F ü z é r k ö r n y é k é n 1264 óta ismert a K o m l ó s - p a t a k n e v ü vízfolyás, é s K o m l ó s nevü falu is tartozott a v á r u r a d a l o m h o z .4 2 Mindez v a l ó s z í n ű v é teszi, hogy az i t ­ teni sörrel élés története a X I I I . s z á z a d i g v i s s z a n y ú l h a t o t t .

A v á r k a t o n a s á g italait illetően azt állapíthatjuk meg, hogy m é g a j e l l e m z ő (híres) s z ő ­ l ő s t e r ü l e t e k e n sem k i z á r ó l a g a bor d o m i n á l t (lásd Eger vagy D i ó s g y ő r fent bemutatott példáját). Ez alól feltehetően csak a h o r v á t v i d é k e k voltak kivételek, ahol e g y á l t a l á n nem tudunk a sör f e l b u k k a n á s á r ó l . Például a h o r v á t o r s z á g i V e l i k a vár 1491. má r c iu si leltára szerint a v á r b a n csak bor volt, a b b ó l viszont mindjárt 15 h o r d ó v a l .4 3 Brinye v á r b a n 1489- ben szintén csak bort t á r o l t a k .4 4 A m e d i t e r r á n j e l l e g ű o r s z á g b a n v a l ó s z í n ű l e g a b s z o l ú t a bor d o m i n á l t , ezt bizonyítja az 1490-es szlavón v á r f e l ü l v i z s g á l ó j e g y z é k is. 5 s z o m s z é ­ dos v á r b a n kivétel nélkül csak bort lehetett az italok között f e l l e l n i .4 5 Jajca v á r á b a n

1507-ben szintén csak bor volt f e l l e l h e t ő .4 6

A sör viszonylagos k e d v e l t s é g é t az adhatta, hogy a borhoz k é p e s t M a g y a r o r s z á g na­

gyobb r é s z é n olcsó volt. A bor r á a d á s u l j ó l e l a d h a t ó kereskedelmi cikknek sz ám í t o tt , m í g a sört nem lehetett messzire szállítani, és emiatt d r á g á n sem lehetett árulni. N é h á n y s z e r e n c s é s k ö z é p k o r v é g i adatunk bizonyítja ezt. B r a s s ó elöljárósága 1520-ban a havasal­

földi v a j d á n a k 66 o k t á v a sört küldött - bor helyett k i v é t e l e s e n - a j á n d é k k é n t 1 forint ér­

t é k b e n .4 7 A pozsonyi italárakkal kapcsolatban a legelső é v ü n k , amikor ö s s z e h a s o n l í t á s t t e h e t ü n k a bor és a sör árára 1477. Ekkor az ó b o r (vierdig wein) pintje 10 d é n á r volt, a söré 12 d é n á r (a bor c s ö k k e n é s e k o r 12-12 d é n á r m i n d k e t t ő ) . 1478-ban 1 kandi (3 fél pint) sör és bor e g y a r á n t 21 d é n á r volt, illetőleg 1 kandi ó b o r pintje 16 d é n á r , m í g a söré

12 d é n á r volt. 1513-ban a s ö r n e k és a bornak is 8-10 d é n á r volt pintje. A bor pintje 1515- ben 6 d é n á r , a söré 8-10 d é n á r volt. 1518-ban a bor pintje 6-10 d é n á r , a prágai sör ára 8

Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. Budapest, 1882. 448-449. o.; Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár. V I I I . (reprint) Pápa, 2001. 257. o. (1270. év.) Ez az oklevél tud Kumlovs nevü földről is, illetve Kumlovs patakról is (riuuni Kumlovs). Csánki Dezső: Magyarország történelmi földraj­

za a Hunyadiak korában. Budapest, 1890. I . k. 211. o.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1978. I . k. 144. o. Komlós falu a már említett Komlós-patak mellett feküdt.

Szendrei János: A velikai vár fölszerelésének jegyzéke 1491. márczius 9. Hadtörténelmi Közlemények, 1891.553.0. („Vasavini X V " )

4 4 Szendrei János: Brinye vár javainak és hadiszereinek jegyzéke 1489. november 27-éröl. Hadtörténelmi Közlemények, 1888. Az üres borosedényeken kívül „due barile vini ad unum pondus".

4 5 Kubinyi András: Logisztikai kérdések a Mohács előtti magyar hadszervezetben. In: Hausner Gábor (szerk.): Tanulmányok Perjés Géza emlékére. Budapest, 2005. (a továbbiakban: Kubinyi) 447^148. o. Bozsjákó várban 9 hordó bor, Lipovec várban 20 hordó bor, Vivodina castellumban 1 nagy hordó bor, Nagy- Sztenyicsnyák várban 1 nagy hordó és 4 hordó (összesen 398 köböl) bor, Mutnica várban 1 közepes hordó és 1 hordó bor volt. D l . 26 235.

4 6 Kubinyi 446. o.; Thallóczy Lajos: Jajcza (bánság, vár és város) története 1450-1527. Budapest, 1915.

203. o. 1507. márc. 8-án (?) a várleltár szerint 3 hordó bor volt a várban, az egyikből 1 tenyér hiányzott, a má­

sikban egyharmad volt, a harmadikban meg csak egy tenyérnyi. Mindez annyit mutathat, hogy fokozott lehetett a borfogyasztás, nem kellett félni, hogy sokáig „darabban marad" (és megromlik) a bor.

4 7 QGST I . 279. o. (1520. aug. 25. „Item eidem domino waywoda Transalpinensi pro 66 octavis cerevisiae dono missis flór. 1.") Mivel 1 oktáva sör csak háromnegyed asperbe került, így az oktávának igen kis mennyi­

ségnek kell lennie. Ezt erősíti meg Bogdán 236-237., 244. o. Szerinte az oktáva (oktály) egynyolcad vödör nagyságú, tehát 1 kupa (eitel), ami valószínűleg 1,37 liternek felelt meg Erdélyben. Eszerint a havasalföldi vaj­

da 90 liter sört kaphatott. - Fontos látnunk, hogy ez a 34-ed asperes érték (1,5 dénár) volt az egyik legalacso­

nyabb általunk ismert sörár a Kárpát-medencében. Bártfa város környékéről ismerünk még 1 denár/pint értéket (lásd a 49. lábjegyzetet), Pozsonyból ellenben 8-12 denár/pint sörértékeink vannak. Lásd a 48. lábjegyzetet. Az ugyanebben a számadáskönyvben szereplő 4 dcnáros borár talán közepesnek számított.

(10)

d e n á r / p i n t v o l t .4 8 A N y u g a t - m a g y a r o r s z á g i feljegyzésekben nem is találunk k a t o n a s á g r a v o n a t k o z ó sörös adatokat eme viszonylagos s ö r d r á g a s á g miatt. A F e l v i d é k e n viszont az 1450 k ö r ü l i r e datált bártfai zsoldfizetési táblázat segít eligazodnunk, amely megadja a zsoldosok s z á m á r a kiszabott árakat, így m é g az italok árát is. I t t 1 pint sör 1 d é n á r b a ke­

rült, 1 pint m é h s e r 2 d é n á r b a , ugyanakkor 1 pint budai bor 4 d é n á r t kóstált (feltehetően azért, mert távoli ' l u x u s c i k k n e k ' s z á m í t o t t ) .4 9 Bártfán kívül m é g S o p r o n b ó l i s m e r ü n k egy 1526. évi á r i i m i t á c i ó t .5 0

Ú g y tűnik, hogy a sör - o l c s ó s á g a miatt - nem csak a v á r k a t o n a s á g n a k volt rendsze­

res itala, hanem m i n d e n f é l e zsoldoscsapatnak is. É r d e k e s adat lehet Bártfa v á r o s 1442-ik évi s ö r v á s á r l á s a a csehek (cseh zsoldosok?) s z á m á r a , akik v a l ó s z í n ű l e g a v á r o s b a n vagy a k ö z e l é b e n t á b o r o z t a k . 2 nap leforgása alatt 201 kamarai forintért é s 83 d é n á r é r t vettek sört a k a t o n á k n a k , ö s s z e s e n m i n i m u m 23 teljes h o r d ó v a l . K é t h ó n a p r a rá 283 forintot költött a v á r o s újra sörre, feltehetően ugyanezen csehek r é s z é r e .5 1 A Bártfa melletti Eper­

jes 1521-ben N á n d o r f e h é r v á r f e l m e n t é s é r e 33 fős csapatot küldött. A k a t o n á k 2 h ó n a p i zsoldot, k ü l ö n b ö z ő é l e l m i s z e r e k e t é s 1 h o r d ó sört kaptak az ú t r a .5 2

Bártfán a 'hazai' zsoldosoknak is l e g i n k á b b sört adtak italul. Sok erről s z ó l ó itteni adatunk mellett s z é p példája ennek az 1442-es s z á m a d á s , a m e l y b ő l pontosan látszik, hogy a 24 n é v szerint ismert bártfai zsoldosnak j ú n i u s t ó l augusztusig 1650 d é n á r é r t é k ű sört adtak, é s m á s italfélét e g y á l t a l á n n e m .5 3 Ez naponta kb. 1 pintet, vagyis d u r v á n 1,5 liter sört jelenthetett. Ú g y é r z e m , hogy ennél kevesebbet - vagyis fejenként 1 d é n á r n á l kevesebbet költeni zsoldos italára - nem lehetett, de nem is lett volna ildomos 1 pintnél s z ű k e b b adaggal tikkasztani őket. A z ó n o d i adatsor is arra mutat, hogy a 0,8 literes napi

Pozsony város számadáskönyvei. ( M O L mikrofilm С 390) 1477. évi szk. 116-117., 119., 125. о.; С 399 1513. évi szk. 65-66., 71-72. o., 1515. évi szk. 65. о.; С 400 1518. évi szk. 45-46., 57. o.; Bogdán 246. о. A bécsi pint 1,65 liter, a budai pint 1,69 liter volt (utóbbit használták pl. Eger környékén és a Szepességben).

49

Vladimír Seges: A zsoldosok fegyelmezése és élelmezése a középkorban. Hadi szabályzat Bártfáról és Znaimból. In: Csukovits Enikő - Lengyel Tünde (szerk.): Bártfától Pozsonyig. Budapest, 2005. 248. o. A sza­

bályzatot teljes egészében magyar fordításban közli. Egyébként véleményem szerint pontosan a méhser és a bor felsorolása miatt valószínűsíthető, hogy a szabályzat átvétel eredménye (királyi rendelet?), és nem bártfai szellemi termék, hiszen Bártfán kizárólag sörrel élelmezték a zsoldosaikat. Valószínű, hogy a szabályzat 1450 körülire datálása nem helytálló, valamivel korábbra vagy jelentősen későbbre kellene kelteznünk. Ezt mutatja az is, hogy az 1510-1520-as években egy másik árjegyzéket is ismerünk Bártfáról, ahol a budai bor pintje 3 dénár, a söré továbbra is 1 dénár volt, de a méhser nem szerepelt. Lásd Df. 217 925. Bártfa város árjegyzéke új pénzben. (Utóbbi kitétel miatt lehet az 1510—1520-as év fordulója környékére datálni.) 1502-ben is 1 dénár volt a sör pintje errefelé. Df. 216 579 Bártfa város számadáskönyve 1502-ből. 605r. o.: „pro I I 4a pyr donokser Czur [a sört eladó neve] X V I g" 1 pint sör tehát valóban 1 guldenbe/denárba került.

5 0 Kubinyi 453. o.; Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. Sopron, 1929. VI. 186-188. о. I I . La­

jos 1526. június 1-jei mozgósítási parancsa, melyhez áriimitációt is küldött, hogy aszerint szerezzék be az élelmiszereket. Itt a bor budai pintje 3 dénár, a söré 1 dénár volt.

5 1 Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Budapest, 1885. (a továbbiakban:

Fejérpataky) 557-558., 561b. o. (1442. szeptember 9. és november 9-i kiadások.)

" Kubinyi 451. o. 33 emberre 1 hordó sör nagyon kevésnek tűnik. Alant láthatjuk, hogy kb. 1,5 literes napi sörfogyasztással kell fejenként számolnunk, tehát az eperjesi söröshordónak sok akósnak kellett lennie.

5 Fejérpataky 554a. o. Mivel az 1450 táján készült zsoldosélelmezési jegyzék szerint 1 dénár volt 1 pint sör, vagyis ha 1650 dénáron 1650 pintet kaptak a zsoldosok, akkor fejenként majdnem 69 pintet. A bejegyzé­

sek alapján június 7-én kapták meg ezt az adagot, és legközelebb augusztus 14-én kaptak újra sört. Fejérpataky 556a. o. (Közben más tételként szerepelnek kassai/cseh zsoldosok is, ők is kaptak sört, de nem szabad összeke­

verni a két kompániát.) A fenti adat szerint tehát kb. napi 1 pint sör járt a bártfai zsoldosoknak, ami nem túl ha­

talmas adag lehetett (Seges alapján 1,69 liter).

(11)

s ö r m e n n y i s é g a l e g a l s ó k i s z á m o l h a t ó érték volt, v a l ó s z í n ű l e g ott is i n k á b b fejenként a napi 1,5 liter körüli s ö r p o r c i ó lehetett az e l f o g a d h a t ó .

A k é s ő k ö z é p k o r i napi katonai s ö r a d a g o t tehát m á r láthattuk (0,8-1,5 1). Ehhez k é p e s t é r d e k e s lehet a boradag k é r d é s e . Ezt s z á m a d á s k ö n y v e k b ő l nem sikerült k i s z á m í t a n o m , ellenben i s m e r ü n k egy 1524-es osztrák hadjárattervezetet, melyben a b o r m e n n y i s é g g e l is s z á m o l t a k .5 4 I t t 1 fertály bort s z á m í t o t t a k naponta fejenként, ami K u b i n y i A n d r á s szerint 0,4143 liter volt (tehát a s ö r m i n i m u m fele). A fertály v a l ó b a n körülbelül ekkora lehe­

tett,5 5 ellenben v é l e m é n y e m szerint ez a m e n n y i s é g egy optimista tervezet r é s z e volt.

N e m tudom e l k é p z e l n i , hogy m í g az é s z a k - m a g y a r o r s z á g i zsoldosok napi kb. 1,5 liter sört kaptak, addig a szlavóniai k a t o n á k c s u p á n 4 deci borral m e g e l é g e d t e k volna hadjá­

rat, tehát valós életveszély k ö z b e n .5 6 L e h e t s é g e s , hogy a t e r v e z ő k s z á m í t o t t a k r e k v i r á l á s - ra, z s á k m á n y s z e r z é s r e , ezért a feltűnően alacsony napi adag.

A sörellátás és az 1524-es napi fejenkénti fertálynyi bor tervezett ellátása arra enged k ö v e t k e z t e t n i , hogy a k a t o n á k italporciójára naponta 1 d e n á r n y i ö s s z e g e t kalkuláltak.

Amennyiben v a l ó b a n a napi 1 d e n á r o s kiadás a reális a k a t o n á k itallal e l l á t á s á n á l , ú g y b o r b ó l az 1 d e n á r n y i csak egy fertályra vagy a n n á l alig t ö b b r e lehetett elég. V é l e m é n y e m szerint a zsoldosok b o r e l l á t á s á r a az 1 d é n á r nem volt e l é g naponta, a h a d v e z é r n e k itt m á s k i e g é s z í t ő m e g o l d á s o k a t is találni kellett (vagy a k a t o n á k találtak a maguk s z á m á r a , j o b ­ b á r a a l a k o s s á g r o v á s á r a ) .

É r d e k e s gondolat lehet, hogy a régi r ó m a i hadseregben italul leggyakrabban ecetet (acetum) adtak bor helyett. Emiatt a B i r o d a l o m északi é s nyugati felében széles k ö r b e n elterjedt volt a sör. T ö b b katonai t á b o r b a n találtak helyi sörfőzésre utaló n y o m o k a t .5 7 Ez vajon arra mutat, hogy a k a t o n á k jobban bíztak a maguk főzte s ö r b e n ? A k ö z é p k o r b a n volt-e ilyen m e g f o n t o l á s a sörfőzés m ö g ö t t ? E l v é g r e a v á r k a t o n á k p á r nap alatt k é s z e n lettek egy-egy főzet sörrel, így folyamatosan t u d t á k biztosítani maguknak a m e g f e l e l ő m i n ő s é g ű söritalt a k i tudja milyen borral szemben.

A z e g y s z e r ű k a t o n á k s z á m á r a szánt igencsak m é r t é k l e t e s i t a l m e n n y i s é g a n n á l is kont­

rasztosabb, mert nem c s u p á n a k ö z k a t o n á k italfogyasztására van adatunk. 1521-ből két magyar főúr tábori étrendjét is ismerjük, amibe t e r m é s z e t e s e n a bor is beletartozott (a sör

' Kubinyi 448-449. o.; Thallóczy Lajos - Hodinka Antal: Magyarország melléktartományainak oklevéltá­

ra. I . k. Budapest, 1903. 351. o. (1524. jún. 16. Laibach) Zrínyi Miklós tervezete egy török elleni támadásra 10.000 emberrel. Fejenként naponta 1 viertl (fertály) borral számolt italellátmányul.

5 5 Bogdán 174-175. o. A fertály egy ritka középkori mértékegység, nagyságának megállapítása a szöveg­

környezettől függ, itt tehát bizonyosan a pint negyedrészét kell értenünk rajta.

5 6 Sajnos csak nem túl közeli adataim vannak a középkori katonai italfogyasztás nagyságára nézve. A késő középkorban Délnyugat-Európában a lakosság italfogyasztása évi átlag 210-509 liter között mozgott. Lynn A.

Martin: Alcohol, Sex and Gender in Late Medieval and Early Modern Europe. 2001. 29-30. o. A bizánci kato­

naság (buccellarii) napi borfejadagja Maurikiosz császár (582-602) idején napi 2 sextarius volt, vagyis napi kb. 1,1 liter. Lásd Roman Wine: Windows on a Lifestyle, (http://masca.museum.upenn.edu/roman wineii/- index.html). A X V I I . század második felében Monteccucoli számításai szerint a magyar hadszíntéren a kato­

náknak fejenként évi kb. 3 hl sört kellett biztosítani (napi kb. 0,8 1 fejenként). Ez nagyon alacsony érték. Perjés Géza megállapítása szerint a 30 éves háborút követően a fejadagok látványosan csökkentek egész Európában.

Perjés Géza: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében.

Budapest, 1963. 46. o.

5 7 Adrian Goldsworthy: A római hadsereg története. Budapest, 2004. 97., 99. o.

(12)

n e m ) .5 8 Kanizsai L á s z l ó é s S z é c s i T a m á s f ő u r a k 1521. szept. 22. é s okt. 2. k ö z ö t t a t á ­ borban csak bort ittak, de a k í s é r e t ü k is. A z urak n a g y r é s z t a t ö b b i úrral t a n á c s k o z t a k , é s e z é r t csak öt nap ettek-ittak saját t á b o r i h á z t a r t á s u k b a n . A z 5 n a p b ó l egyszer c s u p á n 1 d é n á r t k ö l t ö t t e k borra ( r o s s z m á j ú a n f e l t é t e l e z h e t n é n k , hogy m á s n a p o s a k voltak?). A t ö b b i 4 napon 160 d e n á r n y i bort ittak meg ketten. A fenti á r s z a b á s o k szerint, ha feltéte­

lezzük, hogy a t á b o r b a n d r á g á b b is volt az élet, mint m á s m a g y a r o r s z á g i v i d é k e k e n , akkor sem igen s z á m o l h a t u n k 4 d é n á r n á l t ö b b e t a bor p i n t j é r e .5 9 Eszerint tehát az otthon töltött 4 napban napi 40 pint bort ittak meg ketten, tehát fejenként napi 5 pintet. Amennyiben szá­

m í t á s o m helyes, ez 7-8 liter bor volt s z e m é l y e n k é n t ! M a i szemmel ez elfogyaszthatatlan m e n n y i s é g ű bornak tűnik, ezért nem á l l í t h a t o m , hogy s z á m í t á s a i m helytállóak.

Egy r ö v i d gondolat e r e j é i g k i kell t é r n ü n k arra is, hogy a magyarok a k o r t á r s a k sze­

rint i s z á k o s a k v o l t a k .6 0 Igaz, hogy e l s ő s o r b a n a f ő u r a k r ó l tudunk ilyen i n f o r m á c i ó k a t fel­

s o r o l n i ,6 1 de ha egy sereg v e z é r e rossz p é l d á t mutat, akkor f e l t e h e t ő , hogy a sereg is e l ­ züllik. M a g y a r k a t o n á k r é s z e g e s k e d é s é r ő l az e l s ő f o r r á s u n k A n o n y m u s .6 2 A d o l o g é r d e k e s s é g e , hogy a magyarok szerint viszont a n é m e t e k voltak az i s z á k o s a k . E r r ő l ta­

n ú s k o d i k a Képes krónika r ö v i d b e j e g y z é s e 1 0 5 2 - b ő l . M i u t á n I . A n d r á s l e g y ő z t e a n é m e ­ teket, k ö n y ö r ü l e t e s s é g b ő l k ü l d ö t t a k i é h e z t e t e t t csapatoknak „ b o r t fölös m e n n y i s é g b e n . A n é m e t e k k ö z ü l sokan az é t e l e k m é r t é k t e l e n f o g y a s z t á s a k ö v e t k e z t é b e n é s a t ö m é r d e k italtól l e r é s z e g e d v e é s e l á z v a ott lelték h a l á l u k a t . "6 3 Ez a t ö r t é n e t e g y é r t e l m ű e n egy népi l e g e n d á r a mehet vissza. H a s o n l ó a n é r d e k e s az 1465. j a n u á r 7-én keletkezett o k l e v é l , amelyben Szapolyai I s t v á n , a F e l s ő R é s z e k k a p i t á n y a b e s z á m o l t egy bártfai zsoldos­

csapat p u s z t u l á s á r ó l .6 4 A csapat az ú j é v b e n Remete faluban t ö b b napon át d á r i d ó z o t t ,

" Kubinyi András: Főúri étrend tábori körülmények között 1521-ben. In: Fodor Pál - Pállfy Géza - Tóth István György (szerk.): Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Budapest, 2002. 256., 259. o.

5 9 A számadások nem jeleznek különösebb minőségi borokat, tehát a közönséges borárakkal számolhatunk.

6 0 Fenyvesi László: Katonahistóriák Mátyás király korából. Budapest, 1990. (a továbbiakban: Fenyvesi) 95. o.

1458 nyarán, a Budán tartózkodó velencei követ így fogalmazott: „Ez a nemzet bor nélkül nem bír harcolni."

6 1 Báthori István nádorral kapcsolatban lásd Szerémi György: Magyarország romlásáról. (Ford. Juhász Lász­

ló.) Budapest, 1961. 65. o. A Dózsa-féle parasztfelkelés alatt, Nagylak ostrománál „Báthori István még ágyában feküdt a szerémi bor bőséges ivásától, s így a többiek is." Balogh István: Velenczei diplomaták Magyarországról.

Szeged, 1929. (a továbbiakban: Balogh) 58. o. Francesco Massaro jelentése 1523-ból. „Azután itt van a nádor [Báthori István], ... aki reggeltől estig s estétől reggelig folyton részeg... Azután itt van az erdélyi vajda [Szapolyai János], ... nagy ellensége a nádornak is, bár egész napon át eszik és iszik vele." Ismert részeges volt még Szatmári György erdélyi püspök, aki „Szívesen ázik el, szokása ez a magyaroknak, akik igen gyakran lesznek részegek. Utána négy órát alszanak ebéd után, hogy a bor hatását eltüntessék. Itt nem szégyen részegnek lenni, mert itt reggel dolgoznak és nem ebéd után." Uo. 31. o. Aluise Bon jelentése 1519-ből. A magyarok részegségéről még lásd Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholizmus elleni küzdelem múltjából. Budaspest, 1979. 25-29., 4 1 - 42. o.; Molnár Erik: A magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig. Budapest, 1949. 191-192. o.

6 2 Anonymus: A magyarok cselekedetei. (Ford., jegyz. Veszprémy László.) Budapest, 1999. 26. o. 22.

caput. Anonymus leírásában gyakori, hogy egy-egy honfoglalás során elért hadisiker után Áipád és előkelői ál­

domást tartanak és mulatoznak. Az egyik helyen egyenesen így fogalmaz: „Amikor mindezt jelentették Árpád fejedelemnek és főembereinek, azok annyira megörültek, hogy pogányok módjára áldomást tartottak, s az örömhír hozóit különféle adományokkal jutalmazták. Árpád fejedelem és előkelői pedig örömükben egy álló héten át ünnepelve lakomáztak, és mivel az örömünnep alkalmat kínált rá, majd naponta lerészegedtek." A fen­

ti idézetet semmiképpen nem tarthatjuk fikciónak, Anonymus akár saját korában is láthatta/hallhatta, hogy m i ­ lyen élet folyt a katonai táborban az előkelők köreiben.

6 3 Képes krónika. (Ford. Bollók János.) Budapest, 2004. 61. o.

6 4 Fenyvesi 95-96. o.; Iványi I . k. 240. o. A középkori szomszédaink között Csehországban már 1039-ben tiltani kellett a részegséget. Lásd Gabriela Basarová, Ivo Hlavacek: Ceské pivo. Prága, 1999. 16. o.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

deink, h ogy nálunk mennyire otthonos, hogy minden magyar em ber kész törvénytudó s törvényhozó, valóban alig érdemelte m eg a tudomány nevét. É s azután e

É s valam int az ősi törzsnyelvből sem oly rögtön ösen , m inden különös ok nélkül, hanem vagy túlnépesedés vagy más történeti eset folytán sarjaztak ki

Zarándokság útjai.. K AZIN CZY GÁBOR IRODALMI HATÁSÁRÓL. 23-d iki levelében silányságnak nevezi.. geniusának civilizáló liatáását úgy ismeri, mint K azin czy G

síthető országos törvény szerint mindegyikében a két nemes fémnek : a két nem beli érmék (illetőleg ugyanazon mennyiség ezüst és arany) közt határozott

M.. század második felében.. EMLÉKBESZÉD UBHÁZY GYÖRGY FÖLÖTT. sz.) közlött élerrajz Urliázy Györgynek atyját csak zsibói, Nagy Iván (IX. évi Erdélyi prot.

— H iában remélik, hogy a nemzetgazdaságtanban, vagy a társadalm i tudom ányok más terén is, az igazság oly konkrét tények vizsgálása által található

hető alakba tudta volna önteni, P alaczky felléptéig nem volt.. PA LACZK Y FERENCZ EM LÉKEZETE. A főurak közűi azok, kik a nem zeti kultúrának őszinte

évi adatok úgy az 5-ik évi életkor végéig elh alt gyerm ekekre nézve, m int az elhunytakra nézve egyáltalán ugyanazon arányviszonyt tüntetik fel, mely m ár