ÉRTEKEZÉSEK
A
Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .
KIADJA
A M A G Y A R TUDOMÁNYOS A K A D É M I A .
H A T O D I K K Ö T E T .
A II . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L SZERKESZTI
P E S T Y F R I G Y E S
OSZTÁLYTITKÁR.
J'* D É M I A
k;vata*4
B U D A P E S T . 1 8 8 1 .
A M A G Y A R T Ó D . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A . A z A k a d é m ia ép ü le té b e n .)
Budapest, 1881. A z Athen aeum r. társ. k ön y v n y om d á ja .
T A R T A L O M .
I. Szám. M agyarország és egyes törvényhatóságainak népesedési m oz
galma. K ő n e k S á n d o r t ó l .
II. » N agy férfiak szerepe a történelemben. (Székf. ért.) Z s i l i n s z k y M i h á l y t ó l .
III. v K azinczy Gábor irodalm i hatásáról. Irodalom -történeti ta
nulmány. J a k a b E l e k t ő l .
IV. » Em lékbeszéd Urházy G yörgy felett. S z i l á g y i S á n - d o r t ó 1.
V. » Palaczky Ferencz emlékezete Z s i l i n s z k y M i h á l y t ó l . VI. A nemzetgazdaságtan és módszere s a társadalmi tudomá
n yok terén való haladás nehézségei. W e i s z B é l á t ó l . VII. » A magyar jo g i műnyelv kérdéséhez. Jogirodalm i tanulmány,
tekintettel jo g i m űnj'elvünk jelenére, múltjára, m ivoltára és gyökeres javítására. B a k o s G á b o r t ó l .
VIII. » A fémvaluta kérdése a tudom ány jelen állása szerint. Első rész : >;Egyszerű vagy kettős valuta ?« K a u t z G y u l á t ó l . IX . » A magyar és osztrák államháztartás 1868— 1877-ig. L á n g
L a j o s t ó 1.
X . » G róf Teleki Dom okos emlékezete. D e á k F a r k a s t ó l . X I. » Emlékezés Zlinszky Imre 1. tagra. T ó t h L ő r i n c z t ő l . .XII. » A perdöntő eskü és az előzetes tanúbizonyítás a középkori
m agyar perjogban. (Székf. ért.) H a j n i k I m r é t ő l .
KAZINCZY GÁBOR
1110 D A L MI HATÁSÁRÓL.
IRO DALOM TÖ RTÉN ETI TANULMÁNY
J A K A B E L E K
t. TAGTÓL.
(Olvastatott a II. osztály ülésén, 1880. január 12-én.)
B U D A P E S T , 1880.
A M . T . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A . (A z A k a d ém ia épületében.)
Kazinczy Gábor irodalmi hatásáról.
A z irodalom ban — hasonlóan a term észeti és társa
dalm i életszervezetek szabályos m űködéséhez — a tudom ány
ágak összhangzó mívelése biztosítja az egyetem es haladást.
A nemzeti szellem igaz m ivoltában lángeszű írók n agy a lk o tásaiban fejeződik ki, s ez m utatja a közm íveltség m érvét és em elkedési fo k á t ; de e fénylő jelen ségek csak a nem zet többi Íróinak egy czélra irányult szellem i m unkássága eredm ényei
vel együtt idézik elő az irodalom közvirágzását.
Tévednek, a kik az irói érdem eket m ásképen Ítélik m eg s csak e vagy ama tudom ány-ágat — költészetet, exact tu do
m ányokat stb. vagy a korszakalkotó műveket tartják absolut becsűeknek, az egyleti, hírlapi, nevelés- és oktatásügyi, vagy a nyelvészeti, szépészeti és kritikai m unkásság s classicai fordítások terén fog la lk ozó erők elért sikereit ellenben k i
csinyük. E z t igazolni nem lehet, ez árt az irodalom érdekei
nek. M indenik munka szükséges, tehát mindenik munkás elis
m erést érdem el — az eredm ények arányában.
N álu nk K a zin czy Gr. k orában az irodalom mi velőinek két osztálya v o l t : e g y i k életm ódot keresett vele, a m á sik kedvtelésből, m agasb becsvágytól ösztönöztetve irt. A z elsők
nél hivatás volt az iróskodás, az utolsóknál szenvedély és szellem i szükség, indok m indkettőnél a nem zeti ü g y szolgá
lata. A z egyik készült e pályára, kereste a tetszést, irói koszorú m ellett haszonra nézett, m unkája alapján jo g o k a t form ált a közönség irányában s ezzel kötelességeket vett magára. A másik anyagi igények nélkül dolgozott, lelke b elvilá gá t s irói
M. T. AKAD. ÉRTEK. A TÁRSAD. TUD. KÖRÉBŐL. 1*
tollat erkölcsi és hazafiúi indokok m ozgatták ; díjok a siker és nemzeti gyarapodás öröm e volt — ha volt siker — becsm érté- k ök et tehát ez elvek és külön indokok adják meg.
K a zin czy G . az utóbbiak közűi v a ló : egy, csak az iro dalm i és nemzeti érdekeket szolgáló igazi m agyar tudós typi- cus példánya, a régi jó táblabirói világból s azon fényes írói sorból, hol gr. Széchenyi, gr. K em ény József, b. W esselén y i, a gr. Dessewffyek neve a m agyar irodalom történetében köz
tisztelettől környezve ra g y og . M á r 14 éves korában irt verse
ket, később balladát, novellát, aesthetikai és színi kritikát, fordított latin, német, franczia, olasz, angol, orosz, lengyel, finn n yelvek ből vett tárgyakat hírlapok s foly óira tok szá
m á ra ; ném elyiket önköltségén adta ki, miket később f i r k á k n a k nevezett, s ahonnan lehetett, visszaszerezvén, m egsem m i
sítette. E g y , csak dicséretre m éltatott pályam űve kiadásáért az A thenaeum szerkesztőire form aszerint neheztelt. D íjt r it
kán, akkor is az irodalom , K a zin czy F . örökösei va gy barátja, T o ld y érdekében fog a d ott el. A mit m aga vett el irói tiszte
letdíjban, m oecenási bők ezű séggel fizette vissza saját K a z in czy-gyűjtem énye gyarapítására, a m agyar S crip torok kézira
tai m egszerzésére ford ított költekezései által. Sok levele van, m elyekben T o ld y tó l kérdezősködik M agyarországot ille tők ön y vek becséről, m elyekkel őt kínálják, s ő m egvenni szándéko
zik . . . . ír ó n a k tartatni nem kívánt, oly magasra állította annak m é rté k é t; végig ford ító maradt, sőt abban is gyön gé
nek érezte m a g á t ; m ert -— úgym ond — sem az idegen nyel
vek sajátságait, sem a m agyar nyelv törvényeit s ezer árnya
latát nem érti és érzi át eléggé. E zt ném elyek önbizalom hiánynak v é lik ; de tévesen. N em innen, hanem g ö rö g és róm ai, ó-, angol, franczia és ném et újkori classicusokról alk o
to tt mértéke m agasságából lehet azt csak kim agyarázni. O iróskodni — szerinte irászkodni, irodalm árkodni — nem akart, s ez részben az ő nagy példányai és utólérhetlen mesterei m ű v e: T acitus és T asso, V o lta ire és M oliére, Rousseau és G oe th e okai ennek. H ozzájárult szerénysége, mit sokan tet
tetésnek mondanak, de én nem merném állítni. Innen a kitün
tetések és népszerüsködés nem kedvelése. A zokat, a kik 1854.
levétették — szerinte kipelengérezték — s a kik erre pénzt
adtak, vesztegetőknek t a r t o t t a ; képe — úgym ond — a postai d ijt sem érdem li meg. W a lz e ltő l a követ m egvette, liogy m eg semmisíthesse. »0 1 y korban — irja 1854. jűn. 3. T old y n a k
— m időn szójárássá lö n : N o m ég ezt is le fe s té k ! kétszeres becsü dolog, h ogy az em ber lepingálva n incs.« M időn k ésőbb is levétetni akarták, ezzel tért ki előle. Csak gr. M ik ó tudta rá birni, h ogy szám ára egyik hazai festőnknek üljön, a ki őt életnagyságban, parlam enti diszöltönyében igen sikerültén le is festette. K ev és év előtt m ég ott volt K olozsv á ra tt a nem es g r ó f halálakor, irodalm i és m űkincsekkel gazdag h a gya ték á ban B áthori, B ocskay, B eth len s töb b erdélyi nem zeti fejed el
m ekkel egy sorban. M úzeum ba illő gyön yörű m ü !
I t t van forrása annak, hogy n agyobb eredeti m űveket nem irt. Ifjú k ori kísérletei, m ik az A th en a eu m , K a s s a i M i n e r v a , T á rs a lk o d ó [H elm eczy -féle] és R e g é lő hasábjain je le n tek m eg, szárnypróbálgatás, mit m inden tehetséges ifjú m eg- kisérlett. N ém ely életirói szerint a H o n m ü v é s z -be is i r t ; én neve alatt semmit nem ta lá lta m ; ha irt, álnév alatt adta ki, s azt vagy irói je g y é t csak közelebbi ism erői tudhatják. L é - vay Józsefn ek a K isfa lu d y -T á rsa sá g 1865-ki n agygyűlésén tartott k öltőileg szép em lékbeszéde azon állítá sá ra : »h o g y munkái és előkészületei sejtetik, h og y a X V I I . és X V I I I . szá
zad történetei m egírásával fo g la lk o z o t t — levelezéseiben b izo nyítékot nem találtam . A z is, h og y ő m indenképeu iró akart lenni — m int L év a y m ondja — inkább csak ifjú korára illik.
E rő s szenvedélyektől izga tott lelke s m ohó tettszom ja ez időbeli fölbuzdu lásait az élet, a kedvezőtlen irod alm i vi
szonyok, kora vezér férfiaival önheve következtében összeüt
közése, censurai akadályok s P e strő l távozása stb. lehűtötték iróskodás és írásai közönség elé bocsátása iránt őt egészen közönyössé téve. E tekintetben élete k ésőbbi szakában oly hajthatatlanná lett, h ogy le g jo b b barátjának, a rábeszélésben oly hatalmas T oldyn ak is csak b a jja l sikerűit őt, sok évi ser- kentgetés és nógatás után, abban m egingatni. 1850. hozzá irt egyik levelében U j M . M ú zeu m a m egindítása felett csaknem tapsol öröm ében, m agasztalja őt, m indent igért s ajánlott neki, csak egyet nem — h o g y öt iv ó v á tegye, h o g y öt tu d ó sn a k nevezzék s e red etit k ív á n ja n a k tőle. »Ir ó n a k — szerinte —
KAZINCZY GÁBOR IRODALM I HATÁSÁRÓL. 5
terem tő lángésznek kell lenni, m agasb fokú géniusznak ; jeles, olvasni m éltó eredetit köznapi talentum irni nem képes, nincs jogosítva , az irodalom nak nincs benne nyeresége. 0 m agát arra képesnek nem érzi, a m agyar irócskák efféle kisérleteit nevetséges pöffeszkedésnek tartja, nem szereti őket, nem olvassa, megveti. F ord ítá s egyedül az, — úgym ond — a m i
ben kedve telik, régi classicus irók nagy gon dolatait vágyik nem zete irodalm ába átültetni.« B a rá tja ez old alról való tö b b szöri ostrom lás után, a titk olt am bitió indokát is felhozta elle
nében, m elybe az ily túlságos szerénykedésnél nem egyszer túlzott s kielégíthetlen nagyravágyás burkolózik. K a zin czy nem véve m agára a czélzást, m eggyőződésében végig m egm a
radt, eredetit irni soha sem törekedve. K ielég ítette-e ambi- tiójá t a fordítás dicsősége ? oly kérdés, mire határozottan felelni nem lehet. 0 T old y h oz irt leveleiben állította s én k ét
ségbe vonni nem merem. S mégis úgy tetszik, hogyha első irodalm i föllépését nagyobb elismerés követi, irói törekvései más irányt vettek volna. E zt pályája első korszakának nem egy jelen sége sejteti.
E nnek daczára az 1 837— 1838. években élénk munka
ösztön s erőtől duzzadó irodalm i tevékenység tűnik ki T o ld y hoz irt leveleiből, igazolva n agy számban m egjelent dolgoza
tai által. 1837. szept. 13. S om ogyi (A n ta l) barátja verseinek bírálatát küldi kezeibe, 1838. ápr. 1. V ic to r H u g ó L e B ő i s ’ am u se czim ű szom orú já ték a 5-ik felvonását jám busban fo r
dítva, m elynek főképen két jelenése — Ítélete szerint — a drámai irodalom nak általa ism ert legclassicusabb p é ld á n y a ; ápr. 20. levelében küld H o lm i-1 : »határozzon felette — ú gy
m ond — határtalan h a ta lo m « ; barátaitól is küld dolgozato
kat. E rd é ly i válaszának közlését igéri, m ihelyt kezében le s z ; tudatja, h o g y : »F eren cz bátyjának ném ely dolgozatait szán
dékszik munkái összes kiadásához m integy N a ch tra g -ú 1 köz
leni, h ogy a belőle bejövő pénzből levelezési gyűjtem énye kia
dását megkezdhesse, s kéri T old y t, segélné őt elő bárm i m e
zőn, bárm i parányi munkálattal, h ogy válallata korszerűbb legyen s az ő tisztelt neve annak fényt adjon. E z óhajtást közölje — kéri őt — B a jza urral is. T u d ja ő, mennyire nem szerény e kérelem az ő elfoglaltatásuk mellett, de nem m agá
K AZIN CZY GÁBOR IRODALMI HATÁSÁRÓL. 7 nak k é r ; legyen szabad remélnie, hogy nem csalatkozik, s a neki szántakat juliusban át fo g ja vehetni.«
E z évben egy más terve is v o l t ; ki akarta adni nagy
b átyja levelezéseinek első kötetét, m elynek tartalm a lett v oln a : Csokonai/, N y e lv h a r c z , N a p ló k , H a m let töred ék e 181 9 - b ő l já m b u sb a n ; nem különben adni akart évenkint egy k ü l
föld i classicai drám agyüjtem ényt. M indkét terv kész — irja
— csak a kéziratokat kell tisz tá z n i; de ha T old yn a k szüksége lenne rajok, rendelkezésére ad ja . . . .«
M ik voltak a H o lm i-k ? m egm on dja 1838. jún. 18. levele, m elyben e czikkei sorsá ról kért tu d ó s ítá s t: 1. M adarász, 2- P on grá cz versei kritikája, 3. V arázskigyó, 4. B erta la n -éji vérmenyekző, R otteck től, 5. L e R o i s’amuse, 6. T est nélküli lélek, orosz mese. E zek közül a két u tóbbi az A ih e n a eu m b a n m egjelent. M egkiildötte C h a tea u b ria n d classicus műve fo r d í
tását (nem m o n d ja : m elyiket P), szerencsésnek vallván m agát
— úgym ond — ha az A th en a eu m n agybecsű lapjain helyet lelend, a mi azonban e lm a r a d t; végre m egküldötte E z e r e g y ó r a n e g y e d (T a tá r n ovellák) czim ű ford ított műve egy p é ld á n y á t: » M A L V IN A , Regények könyve« czim alatt, hálája k ife je zéséül, a mivel iránta tartozik. »M ily szerencse és fén y lenne neki —- irja — • ha T o ld y azt p ár sorra méltatná. F o g ja -e és m ik or fog ja adni a I l -d ik füzetet ? nem tudja.«
1838. decz. 8. levelében ism ét uj terv ről értesíti T o ld y t, a rról t. i., h ogy T á b o r o z á s a im czim alatt I d ő s z a k i F ü zetek et szándékszik kiadni, a m iben részvételre V örösm a rty t is f ö l kérte ; reméli, látta s olvasta ő is kérését, a m it itt megújít-
»O rű l — úgym ond — e vállalatnak, m ert alkalm a nyílik benne töm jént gyújtani a jók n a k s csatát izenni a litteratori kontároknak. A u g iá si ól-tisztogatás lesz bizon y az — tu dja — de lenni k e ll; hiszi, h ogy nyom nélkül nem vész el m unkálko
dása. L egyen la p ja nyaktiló, mi alatt a silányság vérig kí- noztassék . . . . S ok ifjú erőt g y ű jtött össze — irja — m iben tán egy n agyobb jö v ő m agvai szunyadoznak, s büszke rá, h ogy nehányat ő in d ított csirába.« E jó sla tá t a k övetkező évtizedek valóvá tették. A m agyar irodalom n ak e k ö rb ő l leghasznosabb s legkitűnőbb munkásai em elkedtek ki . . . E g y 1839. febr. 1.
levelében e szám ot 4 8 -ra teszi, kiknek központja ő volt, kik
különösei! vonzódtak hozzá, kikkel ő m int tanuló S árospata
kon, m int patvarista a pozsonyi országgyűlésen, mint kezdő iró P esten léte alatt ism erkedett meg. E zek közé ta rtoztak : E rd é ly i János, O bernyik K á ro ly , P a p E ndre, R isk ó Ignácz, A d o r já n B oldizsár, S om og y i A n ta l, K o v á cs L a jo s, V a ch o t Sándor és Im re, O rm os L ászló, K erén y i (elébb Christm ann) F rig y es, T om p a M ih á ly — G öm ör-, Sáros-, Zem plén -, B o r
sod - és Szathm árvárm egyékből . . . E levélhez két czikke volt m ellékelve ; rem ényét fejezte ki, h ogy az E rd ély i J á n os
tól küldött, St. M . G irc ird in-tói *) való czikkét v e tte ; igéri, h ogy ezeket a következő hónap elején egy tuczattal szaporí
t a n i a . A p r . 29. 1839. ism ét küldi n ek i: A d al le á n y a czimű eredeti novelláját, a mi, ha m egnyeri tetszését, egy féltuczatra kötelezi m a g á t; egyúttal a szerkesztőségnél l x/2 év óta he
v erő d olgozatait kéri vissza. E levelében fölújitja ama válla
lata eszméjét, h ogy nagybátyja Írásait kiadja. » A z egész telet e két ezer ivet m eghaladó írásokkal tö ltö tte ; csodálkozva és sajnálattal látta, mennyi m unkája van eltévedve s talán örökre, életben és élet után félreism ert s elism erni nem tu
dott pályatörőnknek. In g e r és kötelesség nála, ki élte legfőbb feladatául tűzte ki e rokona em lékezeteért mindazt megtenni?
m it arasznyi erői engednek, h ogy a veszni indult kincsek n yo
m ába jusson. K é r i e czéljában segélyét s ném ely művei iránt fe lv ilá g o sítá sá t. . . . A kiadásra azonban — je g y zi m eg — olyan em ber, mint ő, nem képes. E z 4 0 0 0 pengő forint áld o
zatot kiván. H o g y tehát az em berek ném ileg ism erni tanulják e k in c s e t: L a p o t in d ít m eg m u ta tv á n y o k k ö z léséü l az egésznek kiadbatása végett. N éhány társa (5 0 -en fölü l) biztosítja arról, h ogy silányság nem lesz, mit hozni fog. M ily szerencse lett volna neki, T old yt, kit m int em bert a m agyar littera- tura-világ egész birodalm ában leginkább szeret, kinek oly sok szívességgel tartozik, körében lá t n i! Em lékezteti rá, hogy V örösm a rtyt is fölkérte levelében ; de ő munkálatot neve kitétetése nélkül ígért, a mi őt ezélj a elérésében nem segíti elő
') Saint-Marc Girardin (Francois August) kitűnő franczia publi
cista stb. szül. febr. 12. 1801. a parlamentben követ, 1854. III. Napoleon alatt a franczia Akadémia tagja és közoktatásügyi tanácsos a cultusmi- ininisztériumban. Szellemes és erős polem ikxs iró stb.
KAZINCZY GÁBOR IRODALMI HATÁSÁRÓL. 9
s igy nem fogadhatta el. T oldyn ál m egú jítja k é r é s é t ; nagyon lekötelezendi őt, ha tudatni szives lesz : akarnak-e ő és B ajza ur társai le n n i? d e m ie lé b b , mert jú n iu sig két füzetet szeretne kiadni.« E tervezés a fennérintett első szándék b őv eb b kifej
tésének látszik. A levél végéu M olié re J u liu s v o n T a ren to czimü, általa valószínűen ném etből fordított, de az A kad ém ia drám abiráló választmánya által elejtett vígjátékénak kritikájá
val együtt kiadási szándékáról szól, a mi szintén nem valósult.
A további levelek azt mutatják, h og y valam ennyien kité- rő le g válaszoltak; m ert K a zin czy élesen kitör V örösm a rty és B a jza ellen, kivált u tóbbira K u r u c z P á l álnév alatt irt b írá latáért szerfelett neheztelni látszott, azt személyeskedőnek, igazságtalannak vélte s T old y h oz irt levelében sértő m od or
ban torlotta meg. Ú g y látszik, K a zin czy t vállalkozási heve s e kérdésben nyilvánult túlságos önbecsérzete jó k o r keserű tapasztalatokhoz ju ttatta. S tán nem csalódom azon Ítéletem ben, h og y itt van forrása jellem e azon vonásának, mit ném e
lyek önbizalom hiánynak mondanak. H á rom érintett vállalata közűi kettő m eg sem indult, eg y az első füzetnél félben m a
radt, s bizonyos, h ogy erre az akkor oly hatalm as athenaeum i T riu m v ir á tu s vonakodása döntő befolyással v o lt.... T á n inkább is kívánhatták, h ogy az ifjú erők az ő zászlójukhoz, mintsem ők amazokéihoz csatlakozzanak. Ú g y látszik, h og y K a zin czy szivében T o ld y iránt is tám adt volt akkor némi hidegség, de a mi csakham ar ism ét barátsággá változott, egym ás irodalm i ezéljai szives előm ozdítása következtében. 1839. szept. 7 -ki leveléből kitűnik, h ogy tőle ez időben több fordítást fo g a d ott el az A k a d ém ia drám abiráló választmánya, hol pedig épen e három férfi szava volt döntő, i g y : a M eg h ittek , S z ív és E s z , F r ic s k a czim ü szinműveket, miket simítás és tisztázás végett kért vissza; kérdezte az E p ig r a m m és D ú s S z e g é n y czim űek sor
sát, s az elsőt, ha elfogadtatott is, szintén kérte. l) E lev elé
ben irta, hogy ford ítja C u m b erla n d Z sid ó czim ü 3 felvonásos drám áját, M ic k ie w itz Z a rá n d ok sá g könyvei és L a m e n n a is
J) M int irodalm i curiosum említést érdemel, h ogy Epigramm czim ü, m ég 1839. az Akadém ia által elfogadott fordítását 1860. jan. 13.' írt levelében kérte tőle kiadás végett T old y ; de ő csak úgy Ígérte meg, ha az elfogadtatás évét teszik a czimlapra.
P aroles d ’uu C royaut stb- czimü müvét, J) egyszerűm ül MAL- VINA I l - ik füzete következő tartalm áról is értesíti: 1. B la n ch e de B e a id ieu [D um as-tól], 2. S á r g a D o m in o [M arryat-tól], 3.
A lö v és [P uskin-től], 4. A p o lg á r n ő , 5. A s ely e m lé tr a [Janiu
tói],2) 6. C an a letta b. G audy után. Ezután írt leveleiben em lítve van M oliére töb b vigjátéka. »V a jjo n elfogadná-e az A k a d é mi a ? — kérdi egyikben, melynek nincs kelete — kettővel kész s beküldené.« M ásik levelében k érd ezi: » vájjon Sou- vestre E m il szom orú já ték á t3) elfogadná-e a drám abiráló vá
lasztmány ? « M eg másikban ir ja : a drámai választmánynak beadta a » D ia V er tra u ten « czím ü vígjátékot M ü llnertől s Du- mas A n t o n y czim ü szín m ű vét; m egint egy m ásban: »L am en- nais ily czimü m ű veit: P a r o le s d ’ u n C roya n t é s: L a V ö k c du P e u p le bevitte az A k a d ém ia kézirattárába, pihenjenek ott — je g y z i m eg csaknem forradalm i hangon — addig, mig szellemi s népvilágunk bilincseit le nem tören d jü k ...« Másikból kitűnik, hogy ily czim ü történeti-politikai műven is d olg ozott s belőle mutatványai v o lt a k : A len g yelek . L evele e felkiáltással v é g z ő d ik : Oh ce n su ra ! . . . . L éva y fennérintett emlékbeszédé
ben irja, h ogy K a zin czy G . már ifjú korában Krazewszki len
gyel k ö ltő : » N e m -is te n ie s k o m é d iá já t« lefordította s rajta haláláig sim ítgatott, valam int G oethe W erth erén s Cicero, T acitu s és P lu tarch m ü veib ől v ett k ü lön b öző tá r g y ú f o r d í t á s a in is. A z 1839-ik évről van följegyezve egyik életiratgyüj- tőnk á lta l,4) h ogy N é p b a r á t, O r , E lle n ő r , H o lm i czimü d o l
gozatai a censura által letartóztattak s igy ő az irodalm i tér
rő l a m egyei munkásságra m integy kényszeríttetett, az alatt gyűjtem ényeit bővítette s kiadásukon fá r a d o z o t t . . . .
*) M egjelent Parisban 1834-ben.
e) E gy másik kelet nélküli levelében ezt igy nevezi meg : Részen- kini adja el magát.
3) Ú gy tetszik, a fennemlített D ás és Szegény cziműt érti.
*) M agj’ar írók. É letrajzgyüjtem ény__Dánielik József.Pest, 1858.
136— 137. 11. E czikk alapján irta tévesen a Biograpliisches L exicon des Kaiserthum’s Oesterreich stb. 1864. E ilfter Tlieil 110— 111. lapjain, hogy K azinczy G. ily czim ü betiltott lapokat kezdeményezett volna. A három első, értesülésem szerint ugyanannyi czikk volt, nem lap, a Holmi-riíl fen*
nebb láttuk levelét.
KA ZIN C ZY GÁBOR IRODALMI HATÁSÁRÓL 11 Ú g y látszik, T old y és barátai K a zin czy G á b o rt n agy
bátyja munkái kiadásában sem se g íte tté k ; e helyett 1841. az A kadém ia birtokában levő forrá sok b ól maguk akarták azt tenni s T o ld y októb. 12-ki levelében kérdezte őt, nem lenne-e hajlandó csatlakozni, vagy a következő *) osztály szerkesztését egészen átvenni ? » H a — úgym on d — nála ide tartozók nagy számmal vannak, talán külön osztályra szakasztbatnák a nyelvtudományhoz, külön osztályra az irodalomtörténethez tar
tozókat, hová a bírálatok is já ru lh a tn á n a k ; kiilönre ism ét az aesthetikaialcat, csakhogy e tárgyak gyakran összefolynak.
Ig en óhajtaná — ig y végzi levelét — h ogy litteraturánk m aholnap együtt bírhassa elhúnyt dicsőnk valam ennyi Írását.
A leveleket, ha akar kiadni, az ő gyűjtem ényükhöz soroz
hatja . . . . « K a zin czy azon évi decz. 22-ki levelében vissza- utasítólag válaszolt. »M eglep etve olvasta — úgym on d — nagybátyja munkái kiadása végett csatlakozásra felszólíta- tását s nehezére esik, hogy azt elfogadn ia nem lehet. H ivatlan p rók átor szerepét játszani nincs kedve, sem B a jza urral — a Knrv.cz P á l vallomása Í r ó já v a l2) — kitől minden tekintet
ben elv-különbözés zárja el, egy czélra nem m unkálkodhatik.
E z t nem sértett hiúság m ondatja v e le ; ő mindazt, a mi K a zin czy F . ü gyét illető kezei közt van, szívesen átengedi — ne quid rés puhlica detrimenti capiat, sőt vele [T old yva l]
m inden viszonyt fentai'tani szerencséjének, sőt büszkeségének v é li; de nevezett társával egy úton já rn i nem fog. Tudassák vele, m ire van szükségök, k özöljék teljes lajstrom át a mit bírnak, a d olg ozá s éveivel együtt, ő a m agáéival kiegészítni kész, s azon lesz, h ogy a variánsokat m inél teljesebben adhassa. Ö röm m el adja a levelezéseket a társasági kiadás a la k já b a n ; elsők a Glottomachusok lesznek, stb .« A zon b a n m int K azin czyé korábban, úgy hiúsult m eg m ost T o ld y és társai tervezése is. K a zin czy F . összes m üvei kiadása sem akkor, sem a százados nemzeti ünnepkor 1859., sőt m áig sem sikerült. Itt a tekintetes A k a d ém ia kézirattárában, általam rendezve, várja e szerencsét igen tekintélyes része az annyiak
') Kazinczy F.-nek a nyelv, irodalom - és szépmütanhoz tartozó írásai, 2 kötet, a mit ők gyűjtöttek.
2) Kazinczy Gábor egyik dolgozatára irt ily czimü bírálat.
által gyűjtött, összeszerzett és eladott, részint ajándékozott, már csaknem százados Kazinczy-féle irodalmi kincsanyagnak.
Ezeket igy értve, tekintetes A kadém ia! az lenne gon
dolható, hogy ez önmagával és a gyakorlati életviszonyokkal vívódó, tettszomjas férfi ifjúsága örökös tervelés, tenni-akarás és semmit nem-tevés közt folyt el, aránylag kevés sikerrel.
Dg a miket mindjárt idézek, épen ellenkezően azt fogják igazolni, hogy Kazinczy Gr. zsenge tanuló kora óta, midőn a sárospataki tanuló ifjúság Parthenon czimü folyóiratában novellát és verseket Írogatott, lefordította Ossián Homála czimü költeményét, közölte a kassai Minerva hasábjain Arab költészet czimü érdekes czikkét — miről alább lesz még szó — valamint a t. Akadémia által közzétett nyilvános felhívásra késznek nyilatkozott Pessler és Engel németül irt magyar történetét lefordítni. Kedvencz szakmáiban megszűnés nélkül írt, fordított, az akkori lapok és folyóiratok egymás után adták ki különböző dolgozatait, mik között eredetiek is voltak, s e hangya-szorgalom és különösen Európa minden nagy nemzetének irodalmából való fordításai által magát tökélete
sítve, ismereteit gyarapítva, egyszersmind nemzeti irodalmun
kat gazdagította, a közhasznú ismereteket terjesztette, a magyar Írókat és olvasó közönséget a többi nemzetek irodal
mával megismertetve, egyoldalúságtól és saját irodalmunk túl
becsülésétől megóvni törekedett. Kazinczy Gr. irói munkássá
gának itt kezdődik nemzeti irodalmunkra alakító befolyása.
Munkássága három időszakra oszlik; elősorolom miu- deuikben müveit időrendjük szerint s azután elmondom róluk ítéletem etJ).
') Első időszak : 1835— 1843.
I. Ónálló eredeti dolgozatok: a) Szerelem könnyei. 1835. Sárospa
tak, 8-r. 1— 38 11.
b) B éla herczeg. A Kisfaludy-Társaság által dicsérettel kitün
tetett pályaballada ; megjelent Évkönyveiben s az Atlienaeum, 1838. I.
folyam a 343— 46 11.
c) A dal leánya.Eredeti novella. Toldynak elküldötte, de meg
jelenve nem láttam.
d) E g y elvesztett lét. Atbenaeum , 1839. I. 614 — 15 11.
e) A Felföld. » » » 245 — 47 11.
f) A Lengyelek.A sajtó-viszonyok miatt megjelenve nem láttam.
A z alul elésorolt eredeti művek közűi az elsőnek iro dalmi s egyszersmind életirati becse az, b o g y K azin czyn ak első szerelme tárgyát sejteti, őt m agát iró i képzettsége legelső fokán m utatva:
» Ajánlva M — nak, A sírig im ádottnak«
ez a vers-gyűjtem ény kezdete, [az M . alatt » M a lv in a « rejlik ] végsorai p ed ig e z e k :
»És m ajd T e É rted égő lángom árja E ldulja sorsom kínos lánczait — —
KAZINCZY GÁBOR IRODALMI HATÁ SÁ RÓ L. 13
M alvina ! szived nekem a m ennyt adja Es a halandót Istenhez ragadja !«
II. Fordítások : a) Malvina. B egények könyve, kiadta K azinczy G.
Első kötet. Pest, sat. Belső cz ím la p já n : E zer-egy óranegyed. Tatár novellák. 8-r. 1838. 1 — 132 11. M egjelent 20 óranegyed. J elig e: Erdély
K azinczy Ferencz.
A jelige kiegészítve: E rd ély ! menyköveid forrn a k bennt. E sk ü szöm,.- Áldozz . . . . Valószínűen a sajtószigor m iatt nem v o lt adható, legalább K azinczynak T old yh oz 1838. jún. 14. irt levele ezt gyaníttatja, melyben írja, h ogy 2 ’ /a ív Előszavából csak a m i m egjelent, annyit bocsátott ki a censor. A z eredeti m ű Petit de la Croie franczia íróé, a ki az Ezer-egy éj és napczím ű novellákat irta — je g y z i m eg K azinczy.
b) Műcsarnok. Kiadja K. G., Pest, 1840. Első Füzet.
a) Gazdag és Szegény. Dráma Souvestre Em iltől. Először ada
tott Párisban, 1837., febr. 1. — Pesten, Laborfalvi R óza jutalm ául, jan 25. 1840.
E vállalat félben maradt.
b) Meghittek. V ígjáték 2. felv. M iiller A d o lf után, K. G.
c) Szív és Esz. » » » Steigentesch után.
d) A Fricska. » » » Raupach után.
Ezeket a m. tud. Akad. drám abíráló választmánya kiadásra m él
tóknak Ítélvén : m egjelentek nyomtatásban önállóan is. A z ezentúliak csak időszaki lapokban találhatók föl.
e) Arab költészet Moh.amm.ed előtt. *** után. M egjelent a Felső
M agyarországi Minerva 1834. évi folyam a, 3-dik kötete 527— 543 11., ily a lá írá ssal: Sárospatak, ápril 1834. K. G. tagja az ifjú egyesületnek.
d) A Társalkodóban következő művei jelentek m e g :
1836. I. félév : K önyvirágok. (Vers Goethe után) 46 szám, 181 1.
» » » Könyvirágok. (Vers) 52 szám, 205 1.
R e g é n y ek k ön yv e czimű vállalatát is M a lv in a név alatt in dította meg, a mi első szerelme tárgyát gyanítatja. De van
nak ennek A já n lá s -ó b a n ő t jellem ző vonások is.
>Nem csúszom én [ig y dali] mint jászol állata E gy ember, s gyönge ember zsám olyához, Feledni azt, h ogy én ember vagyok ; Sem a magas bűn bérszolgáinak, K ik tarka színek csillogásival E löln i vágynak bosszú átkait,
B ókolva szívem s főm m eg nem hajol.
Csak az Isten, a kit én im ádok, A z, a k i téged pályádon vezet — Elődbe hullok, Em ber s H o n fi! én.
Te Szent s N agy ! engedd, h ogy magas hited A gyön ge szívnek adjon Szent erűt.
S leány, te gyüjtsd kebled mennyvirágit, S szerelmed addig áldja éltemet csak, M ig hűn szeretlek — Téged s a H a z á t! . . . .
L esznek K a zin czy törekvéseinek kicsinylői, a kik engem hibáztatnak, h og y ezeket feledékenységben nem h a g y tam. A z ilyenek csak európai hírre ju tott neveket s shake- speare-i alkotásokat tartanak közfigyelem s kritikai m éltatás tárgyainak. A z én nézetem más. É n K a zin czyt ily nagynak nem t a r t o m ; de M agyarország s tudósai figyelmére m éltónak
1836. II. félév : Könyvirágok.(Vers) 87 sz., 345 1.
1837. I. félév : A z alvó fölött.(Vers) 49 szám.
» » » Gessner monumentuma a körmöndi kertien, 207 1.
1838. I. félév : A Rothschild család. 53— 54 11.
>> >> v Verböczy és Törvényszéki sorok.(Grellmann, göttin gai tanártól.) 61— 62 11.
» » I. Pasquill-litteraturánk.47 1.
» j# v » » 63— 64 11. (Eredeti.)
í II. * A szerelem könye.257 1.
A z 1836-ki I. félévi 47 számban, jú n . 11. 185 lapon van közölve saját neve alatt Szabolcsi Népdalczim alatt, azon népdal, melynek Erdé
lyi János Népdalok és Mondák czímű gyűjtem énye 1846-ki I-sö kötete 67-ik lapján csak két első versszakát adja s az első íg y k ezd őd ik : Kém anyától lettél sat., második versszaka így : Arczodnak rózsái sat. K azinczy ezenkívül még négy versszakot közöl. Ezt népdalköltészetünk szakfér- fiainak figyelmeztetéseül láttam m egjegyzendőnek.
KA ZIN C ZY GÁBOR IRODALM I HATÁSÁRÓL. 15 igen. A la n t fokról, lassan, s csaknem folyton os b etegségtől környezve küzdvén fö l m agát kitűnő irói polezra, érdemesnek láttam őt fejlődése minden fokán tanulmányozni. M ás is, de főleg az ifjú irók tanulhatnak életéből sokat. Tanulm ányom irodalom történeti, tehát mindazt, a mi K a z in czy irodalm i munkásságát jellem ezheti, szellem i és tudom ányi értéke m eg
határozására képesít, nyom ozódásim k örébe tartozónak s ism ertetendőnek vélem. H a nem a lk otott is világirodalm i műveket, az igazságot átlátó olvasó m egengedi nekem azt, h ogy sok irányú m unkatöredékei az indokokban, irányban és czélban összhangzó egészet képeznek, mi által korára hatást gyakorolt, irodalm unknak és kivált a m agyar nem zetiségnek nagy szolgá la tot tett.
K azin czyn ak első ifjúsága m űzsengéiben nyilatk ozó sze- e) A Tudománytárban :
Litteratura Magyarországon.A Francé Litteraire után, Litt. II.
1838. 412 1.
Polgárisodás és litteratura, mint ok és eredmény. 1841. Litt.
V. 87-1.
A Graechusolc forradalm a.Heeren után. 1838. Ért. III. 105 1.
Orosz litteratura. (Németből.) 1837. Litt. I. 271, 387 11. 1842.
Litt. VI. 41 1.
Pillantás az orosz litterat. történetére. (N ew erow után.) 1843.
Litt. V II. 41 1.
A spanyol időszaki sajtó. 1841., 1842. Litt. V I. 161 1.
Bulgár litteratura.(Puskin után.) 1841. Litt. V. 167 1.
Olasz litteratura.1841. Litt. V . 169 1.
A görög litteratura jelen állapotja. (Francziából.) Litt. IV.
441 1.
Angol litteratura. 1838. U gyanott 1841. Litt. V. 207 1.
Laube Henrik. 1841. Litt. V. 300 1.
Demosthenes.1840. Ért. V III. 271 1.
Balsac. (Németből.) 1841. Litt. V. 61 1.
» » 1842. » V I. 81 1.
f) Athenaeum,1837. I. félévi folyam ában : A kép.Sberidan K nowles után. 141 — 144 11.
A halál mint leeresztatya. (A ngolból.) 215 — 16 11.
Marmontel életéből.U. o. 239— 240 11.
Canova életéből.(A ngolból.) U. o. 246— 48 11.
A j ó bramin.(Voltaire után.) U. o. 343— 44 11.
A zsidó.(Ném etből.) U. o. 359 — 360 11.
A veszélyes föltétel. (N ém etből.) U. o. 389— 392 11.
relm ét s szabadsági ábrándos bevét a férfiúi évek kom oly tapasztalásai és válságos történetek később h iggadttá tették, de belső erejét m eg nem fogyasztották. 0 M agyarország a lk ot
m ányos önállásának s a nagy franczia forradalom közszabad
sági eszméinek azon alakban, a mint nálunk az 1825 — 1848 közötti korszakban kifejlődtek s a nemzet javá n a k szivvérébe mentek át, végig híve v o l t . . . . M a lv in a m egjelenése után hat hónappal nősült. A dalköltői ideált más váltotta föl. A szere
tet érzelm ei nála is az ifjúság és költészet, az ideálok és rideg való földsarki nagy távola között azon úton csapongtak, m elyet
Athenaeum, 1837. II. félévi folyamában.
Fecomp megvétele.(Németből.) 169 — 173 11.
Cervantes. (Spanyol novella.) 92—96 11.
A kócsag. (A ngol novella.) 338— 383, 390 — 92 11.
A lelkiismeret.(Franczia novella.) 456— 464 11.
Athenaeum, 1838. I. félévi folyamában : Róma. (Quinet után.) 378— 79 11.
A hosszú.(ír novella.) 729— 734 11.
Lékain. M oliére életírója. (Franczia novella.) 748 — 751 11.
Emmi.Báljelenet Seidl után. (Németből ) 217—21, 234— 37 11.
A z álarcz.Á rn yrajz Lanbe után. (Németből.) 392—99 11.
Athenaeum.1838. II. félévi folyam ában :
Selyem harisnya.(Franczia novella.) 370— 75 11.
Napoleon menyasszonya. (Franczia novella.) 467— 70, 481 — 486 11.
0 . Duplessis Constance asszony után. 547 - 550 11.
K ét éj Rómában.S. I. de N ogent után. 744— 50, 764 — 68 11.
A vén hegedűs. (Franczia n o v e lla ) 828 — 34, 844— 48 11.
A test nélküli lélek.(Orosz mese.) 112— 116 11.
Athenaeum 1839. I. félévi folyamában :
Műveltség és litteratura kölcsönös hatásukban. (Kevue frangaise után) 849— 52 11.
Triboulet.H ugó V ictor : » £ e R oi s’ amuse« czimű drámájából, az 5. felvonás, 630— 39 11.
Aesthetikai vizsgálatok töredékei, história, tudomány és művészet fölött. (Tullio D andolo után.) 455 — 58, 471— 74 11.
A z árnyak. (Swifft után.) 556— 59 11.
Egésségére. (Franczia novella.) 620— 24 11.
Hol telelnek a rákok? (Orosz történet.) U. o.
Athenaeum, 1839. II. félévi folyam ában :
Zarándokság útjai.Töredékek M ickiewitz európai hírű munká
já b ól. 166— 70, 185 — 88 11.
K AZIN CZY GÁBOR IRODALMI HATÁSÁRÓL. 17
főképen a legszebb lelkek tettek oly já rttá és csábítóvá.
D e érzületének költőiessége a sirig kisérte, a mi levelein m eg
látszik, a m iről müvei tanúskodnak, a mi m ennyei órákat adott neki, m ik or testileg ép volt, enyliitő balzsam ul szolgált sebeire, m időn szenvedéseket m ért rá a sors.
M int iró, szigorú b irá ja volt m agának. B é la h e r c z e g -ét 1841. decz. 23-d iki levelében silányságnak nevezi. A z kétség
kívül nem árul el m eglepő k öltői erőt sem eszmében, sem technikájában. D e vannak jón evü m ásodrangú költőink, kik ennél nem jeleseb b alkotással léptek a közönség e l é ; küzdöttek s helyet vívtak ki. K a zin czy t az első nem teljes siker parnas- susi útjában m e g á llíto tta : ő lan tját félretette, n ovellát sem írt töb b é, fordításn ak szentelte munkásságát. D e azzal sem volt elégült. L eveleiben n em -dolgozásról panaszol, s hogy sokat kell törö ln ie ; nem érti a nyelv sajátságait, s mégis, ha nyom tatva m egjelent h írlapi művein végig nézünk, a legszorga lm a sabbak egyikének bizonyul. Olasz, német, angol, franczia ir o dalm at egyszerre tanulm ányoz s m indenikből a legk itű n őb b Íróktól közöl fordításokat. M egism erkedik M ickievitz, Puskin, Cervantes, G oethe, D an dolo, M arm ontel, V olta ire, R ousseau, Chateaubriand, V ic to r H u gó, S heridan sz e lle m é v e l; szenve
d é l l y e l buvárolván egyszersm ind C icerót, T acitust, P lu ta rch ot is. E nagy elm ék eszméivel táplálta tudnivágyó lelkét s m eg- kedveltetui igyekezett nemzeti irodalm unk olvasóival is ; R óm a nyelve classicism usával a mienkre kívánt hatni, R ó m a történet
iró férfiaival a mi erkölcseink nemesítését, politikusaink érzü
lete emelését czélozta.
K i tette ezt előtte K a zin czy F erenczen k ivü lP A z Gessner, L essing, S chiller, Shakespeare, Ossian, M oliére, M etastasio classicus fordításaival m egtörte az útat, ez simára egyengette.
A m a z H ellasra és az európai nagy nem zetekre fordította nem zetünk figyelm ét, h ogy példájok on lelkesüljön ; ez R ó m a nagy íróira s a m ellettünk és szom szédunkban élőkre vonta azt, h ogy megism erkedvén velők, töb b ről-töb b re igyekezzünk s őket és a mi birtokunkat becsülni tanuljuk. A ki évezredek s annyi nagy nép nagy íróival szellem közösségben élni bír, azok történelm i, pliilosophiai, rom antikái és szépészeti irod a l
mában oly já ra tos, érti a századok nyelvét s az em beriség
M T U D . A K A D . É R T E K . A T Á R S A D . T U D . K Ö R É B Ő L .
geniusának civilizáló liatáását úgy ismeri, mint K azin czy G á b o r : csoda-e, lia tehetségére nem tudott oly elbizakodott lenni, mint a mi számtalan kisebb-nagyobb Íróink, a kik egy -k ét nemzet nyelvén kivül — a mi még nem jelen ti annak irodalm i ismerését — egyebet alig tudván, m agukat és nemze
tünket nagyoknak Ítélik ? M ert kétségtelenül innen származott közöttünk az oly könnyűnek vélt magyar Petrarca, magyar Shakespeare s több ily önnagyzoló eln evezés! Semmi sem visz oly könnyen téves Ítéletre, m intha magunkat gyöngékkel és kicsinyekkel hasonlítjuk össze. K a zin czy G á b or e téren akarta szem einkről a régi h á lyogot laszakgatni s minket elbizakodás- tól m egóvni. É le te ez első korszakában őt saját emelkedett irodalm i fölfogá sa s ösztöne vezette, a mi teljesen öntudatossá csak a későbbi évek alatt lett, a m ikor elveit kifejtette, rend
szert alkotott, s irán yáról magának és barátainak számot adván : h ogy ő m iért míveli e tért s miért nem m egy több dicső
séget ígérőre, szellemes leveleiben m eggyőzően indokolta. Ez irányt egyenesen a két Kazinczyénalckell vallanunk, a minek iro dalmi színvonalunk em elkedésére befolyását tagadni nem lehet.
* * *
K a zin czy G á b o r írói élete második időszakát az 1 8 4 3 — 1849-diki évek teszik, m elyeket m egyéjében töltött.
A z t m ondják életirói, h ogy ő 1838-ban P e strő l eltávozván, Z em plén m egyében egészen a m egyei nyilvános politikai élet
nek szentelte m agát . . . . E zzel ellenkezőt bizonyít számos irodalm i tény. 1839., 1840., 1841., 1842-ben rendezte és e g é szítette ki K a zin czy F .-féle könyv- és kézíratgyüjtem ényét.
melyet atyja 1831-ben szerzett m e g ; levelezett Toldyval, cs a mint nyom tatott dolgozatai tanúsítják, különböző irányú tanul
mányait folytatta, irodalm i ügyekkel folyvást foglalk ozott s csak az 1843 — 1847-dik évekből gyérebbek erre nézve a bizonyítékok, m ikor ez évi országgyűlések fontos reform m un
kái a m egyéktől is megfeszített munkásságot kívánván, azok kitűnőségei egész tetterejét és idejét igényelték. E g y 1843-dik febr. 20-diki levele, melyet T old y h oz irt, m eggyőzően bizonyítja ezt. E bben m entegetődzik : »h og y későn válaszol, mert más
KA ZIN C ZY GÁBOR YRODALJII HATÁSÁRÓL. 19 épen oly roppant id ő t igénylő, m int kevéssé gyü m ölcsöző p á ly á ja által elvonatva az irodalom nak — parányi tehetségei miatt úgy is csak kontárkodva m ívelt — m ezejéről, cselekvés h elyett csak jóa k a ra to t mutathat. E gy éb irá n t igy is k üld a Nyelvre és Litteraturára vonatkozó egy csom ó töredéket, a Glottomackusokat, a Boszorkányok czímüt, Á nyos egy levelét jegyzetek k el sat. M in t tagja az országgyűlési utasításokat k é
szítő választmánynak, tanulm ányaitól eltérő d olg ok ra k ell — úgym ond — pénzt és id ő t fecsérelnie. É p e n m ost egy P o ly - technicum tervén dolgozik, országgyűlési vitatás alá. S o ro lja ide — kéri T o ld y t — a töm éntelen gyülésezést, crim inalis p örök ellátását, választmányi m unkálatokat sat. s mentse ki önm aga előtt késedelm eért.« S őt h ogy m ég ekkor is irt és fo r
dított, a Tudornánytá? 1843. évi folyam ában m egjelent s alább látható orosz irodalm i tárgyú fordítása, valam int ugyanezen levelének ama h e ly e : »h o l az A k a d ém ia gyű jtem én yeiből K a - zinczyra vonatkozókat kér s viszonzásul igéri, h og y mindazt, mit irodalom történetünkhöz tartozót a sárospataki könyvtár és saját parányi gyüjtem énykéje nyújt, önköltségén m ásoltatva, időnkint kezeihez fo g ja ju ttatn i. A z é r t kér ő is, m ert szándé
kozik összegyűjteni m inden K a zin czy t illetőt, h ogy élete egyet
len irodalmi föladata m iatt egykor pirulnia ne k elljen .«
E korszakból kevés irodalm i műve van. E kevesek egyike ily czimü fo rd ítá s: Pillantás az orosz irodalom történetére 1j, b. Kemény Dénes felett tartott Em lékbeszéde; 2) irt p olitikai czikkeket az E sti Lapok D ebreczen ben m egjelent számaiban
1849. N em állítom , de övéinek látszanak lenni e czik k ek : a) E gy uj Kazinczyád. ápr. 20. A z ápril 14-ki határo
zat corollarium ával jö jjü n k tisztába. L eron tottu k a múltat, épülni kell a jöven dőn ek. A lá ir v a : Z .
b) Még egy Kazinczyád, a Már.czius (1 5 -k e czim ű p oli
tikai la p ) számára, ápr. 21. Sürgette a hatalom és szabadság rendezését. A lá ir v a : N .
') Tudomdnytdr 1843. évi folyam a. Litt. V II. 41.1.
") Emlékbeszéd Kemény D énes fűlött,a képviselőház márczius 26-ki határozatából tartá ápril 1. 1849. K. G. Debreczenben, a képviseiőház határozatából, a város nyomdájában. 8-drét 1 — 20 11.
2*
c ) Is m é t M á rc ziu s. Á p ril 27. Védelem Szem ere Bertalan, mint igaz republicanus mellett. A lá ír v a : K .
d ) K azinczi/ád, ápril 28. V éd elem a kormányzó, N yári és K a zin czy Gr. m ellett, a M á rc ziu s l ő - k é v e l szemben.
e) N égy czik k : K a z in c z y á d czim alatt, a május 2., 5.(
15., 23-ki számokban. A május 5-kiben irja czikkiró, h ogy a M á rc z iu s 15-lce ő k e t: » a z isten telen f o r r a d a l m i c o n s er v a tiv o p p o s itio n a lis p á r t n a k n e v e z i___ « L eg y en elég ezeknek egyedül irodalm i szem pontból egyszerű érintése.
H ogy e korszakban nagybátyja hagyatékával is sokat foglalkozott, mutatja azon tény, hogy 1842. óta többször cse
rélt ki Toldyval Kazinczy-iratokat; 1848. szeptember 5-én irja levelében, hogy átvette az Akadémiától a Kazinczy-gyüjte- mény 18., 21., 44., 45., 51., 52. és 76. számú köteteit s Mailáth R e g é it...
A Kem ény feletti Emlékbeszédnek nem politikai tartal
máért — a mit nem vontam tanulmányom keretébe — de mint a magyar szónoklat irodalma kiváló emlékének nehány szép helyét idézni s pár szóban jellemezni szükségesnek vélem,
»Beszéde végbúcsu — igy szól — mit a rohanó élet az enyé
szet örök éjjelébe kiált a távozó u tá n ___ V olt egy korszak nemzetünk életében, »N é v te l en n ek« m ondhatnók azt, melynek aligha lesz biographusa — az egykori ellenzék k o r a ___ É jje li csata volt küzdelmök, nem nyilt vivtér, mit a dicsőség s a nap beszegélyez, m int egy fényes k o s z o rú ___ F eg y v erök a puszta, puszta szó. N em a jö v en d őrő l kértek számadást, m ert tudták, hogy az a népé, s az m ajd biráskodni fo g igazsága m ellett: a legázolt, m egrablott m últnak m utatták fel hosszú btiujegyzé- két, mely riaszszon és tanítson egyiránt... És ők hű őrök v o lta k ___ Megvédték a tért, hogy a teremtés nagy müvét szé- lesb alapon folytathassa a b old o g a b b j ö v ő ___ K em ény D énes je lle m volt, állhatatos vezér-harezosa ez ü g y n e k ___ A jellem hasonló a napsugárhoz, mely az Isten zsám olya m ellől fakad s leúszik a fö ld poráig, de fényes p alástját el nem szen n yezi. . . . L együn k egyetértők. M ig a közveszély kapunk előtt, mint H an n ibál, m inden nézetet tartson hű egybeolvadásban az, m i
nek szent nevénél térdre hull minden, a ki hű — szent ne
vednél oh szép, dicső h a zá n k ! . . . E nemzet élni fog. E gyes
KA ZIN C ZY GÁBOR IRODALM I HATÁSÁRÓL. 21
hullámot a part szilijeire tör a fergeteg ■— az Oczeáu azért egyenlő. Irtani, ölni a hóhérok és királyok hivatása, a népé a fellázadás, mely eltépi lánczát, s a szeretet, mely teremt és elevenít...
Neked élni kell, ó h on ! S örökre mint tavasz virulni.
A h mert om ladékidon Reszketve fogn ék szétom olni Hazám ! Hazám !«
Itt is az a szabad s bátor lélek szól, melyet benne tíz év előtt megismertünk. A z emberi és polgári jog, a szabadság és alkotmány védői mint hősök jelentek meg e beszédben, dicsőit- tetik a jellem s az egyetértés mint nemzetfentartó talizmán.
A z ország helyzete sötét körrajzban ttinik fel. Kazinczy forra- dalmias szavában a küzdő nemzet haragja szól, mely törvé
nyeire támaszkodva nem fél, de bízik karja erejében. Szentség gyanánt nézeti szónok a hazát s neve említésére hódolattal le borulni hív fel. Jelszava: vagy élni benne s neki, szabadon, vagy halni igaza védelm ében___ Kazinczy úgy szólott, a mint a nemzet érzett, az úgy tett, a m int ez szólott, s szónok és haza egy hosszas martyrium nak lőn ek nem sokára a n épektől m egkönnyezett tá r g y a i___
* * *
M a gya rorszá g legyőzetésével K a z in c z y iv ó i é letén ek h a r m a d ik id ő sz a k a kezdődik, m ely 1849. v égétől 18134-ig, tizenöt hosszú és szom orú évre terjed, m elyre a lig vetettek egy sebe
sen átvillanó fényt az 1 8 6 1-ki dicsőség- és rem ényteljes napok, m int ahogy a sötét éj felhőin át fut a lángvörös és ezüstszinü villám , h ogy ism ét elboru ljon a közélet láthatára, m elyet ő többé föld eröln i nem látott. 1849. számos társaival halálra ítéltetett, s életét — mint 50 év előtt nagybátyjának —• fejedelm i kegy adta vissza. A ki oly hőn érzett hónáért m int ő, nem csoda, ha m egfagyni látszott keblében a szív, m időn azt leigázva látta.
A ki csaknem rajon gott az alkotm ány és m egyei élet szabad
ságáért, nem term észetes-e, h ogy kétségbeesettnek képzelte magát, m időn idegenek s katonai ordonnance-ok által önkény szerint látta korm ányoztatni nemzetét. A z agy id eg eit m eg-
rázta, a lelket összezúzta a férfi bú ama gyötrelmes hangja, melylyel ő ez időben a'közveszélyt leveleiben festi. MintM arius Carthago romjai fe le tt: úgy keserg ő a hon gyászos sorsán, magát a föld legszánandóbb emberének, nyomorult féreg-lény
nek é rz i; éveken át e sötét lélekliangulat kísérteties nyomása alatt állván, hitében már-már megrendült. Ekkor szólalt meg Magyarországon Toldy, meggyujtván az irodalom oltárán az áldozat tüzét, áldozatra s munkára híván fel a nemzet bakó
kéztől és börtönélettől megkímélt jobbjait. Kazinczy egyike azoknak, kik meghallották a hivó szót s legelsők voltak az ál
dozatban ___ A mint Toldy felhívása az U j M a g y a r M ú zeu m ban megjelent, ő Nyiltlevelet irt hozzá, üdvözölve a bátor fel
szólalót. »K észti kezet nyújtani neki — irja — az elismerés s elmondani, mily helyesen tette, hogy elméleti viták helyett a múlt kincsásója le t t ; mert a fáklya, mit e sötét birodalomban gyújt, nem csak azt mutatja, hol valánk, hanem elveti fényét előre is. A h e m ú lt! Mint a prófétát a léha gyermek-csoport, sárral dobáltuk egykor az ősz múltat, és m egjövének--- .« ') Itt a mondat megszakadt, az Írónak a censura miatt, gondola
tait el kellett hallgatni, de a nemzet a néma pontoknak értel
met adott, és a levél gyújtott, elhatott a velőkig s a csontok megoszlásáig, a munkát az alább nevezett férfiak elkezdették s kiadványaik sorában csakhamar Kazinczy Gr. nevével mint egyik legbuzgóbb munkáséval találkozunk.2) E férfiak az U jabb Nemzeti K ö n y v t á r kiadói: Urményi József, Kazinczy Gábor, Zsedényi Eduard, b. Eötvös József, Toldy Ferencz, E rdélyi János, Ghyczy Ignácz, Jókai Mór, Reguly Antal, Fáy András, b. Kem ény Zsigmond, Somsick Pál, Hunfalvy Pál, Csengery Antal, V ida K ároly és Fényes E le k ___ Tisztelet adassék nekik most és m indörökké!
Kazinczy Gábor munkásságát ettől fogva három con- centrált irányban látjuk nyilvánulni: 1. a magyar történeti
*) Uj M agyar Múzeum. Második folyam. 1851— 52. I. kötet.
438— 453 \h
2) Ujabb Nemzeti Könyvtár.Első folyam. Gr. Zrínyi Miklós munkái.
Eredeti kéziratok és kiadások után a szerző életrajzával, kiadják az előbb említettek, szerkesztik Kazinczy Gábor és T oldy Ferencz. C zim kép:
Csáktornya,Pest stb. MDCCCLII. 4-drét.
KAZINCZY GÁBOR IRODALMI HATÁSÁRÓL 23 források kútfőszerü kiadásában tettleges részt vett, 2. n agy
bátyja gyűjtem ényeiből kiadásokat szerkesztett és létesített, 3.
latin, franczia és német classikusokból ford ítá sok k a l T o ld y U j M a g y a r M ú z eu m -k i gyarap itólag segítette ; G aleotu s és C arbo M átyás k irá lyról irt nagyérdekü ira ta it bevezetéssel önállóan adta ki. Ö nálló, n agyobb d olgoza ta liárom v a n : sz a y P á l utolsó éveinek s irod a lm i n agy törekvéseinek m eg indító rajzát adta, a M a g y a r E m l é k í r ó k r ó l lelkesitően érteke
zett, s Szem ere P á l felett a K isfalud y-T ársaság 1864. ja n u á ri gyűlésében oly em lékbeszédet tartott, m ely hattyudalkép egyed ü l képes nevét a nem zet szivében és az irodalom ban fentartani. ])
’) K azinczy Gábor harmadik életkorszakából való munkásságának nyom tatott e m lék ei:
a) Magyar történeti forráskiadások : 1) Gr. Zrínyi Miklós munkái {lásd fennebb.)
2) Ujabb Nemzeti Könyvtár.E lső folyam. Miklósvárszéki Cserei Mi
hály históriája 1661— 1711. Eredeti kéziratok és kiadások után szerkesztő K azinczy G. Második kiadás. Pest, MDCCCLII. 4-drét.
3) Zerinvári G ró f Zrínyi Miklós összes Munkái. Első, a nevű k i
adatlan prózai müveivel kiegészített kiadás K azinczy G. és T old y E. által.
Pest sat, MDCCCLIII.
A z eredeti kiadás czim lapjának m ása: A D R IA T E N G E R N E K SY R E N A JA gr. Zrinyi Miklós. Sors boua nihil aliud.
H á t u l: A TÖ RÖ K A F IU M E L L E N V A L Ó ORVOSSÁG avagy a töröknek a magyarral való békessége ellen Antidotum .
4) Magyar Történelmi Emlékek.H etedik kötet. Gr. Illésházy István nádor följegyzései 1592 — 1603. és H ídvégi Mikó Eerencz Históriája 1594—-1612, B író Sámuel folytatásával. K özli K azinczy G. Pest, 1863.
^Szándéka volt — irja Bánfalván, aug. 31. 1863. — példányairól szám ot adó előszavában a két férfiról hosszasabban szólni, de m egrongált egész
sége tiltja a kiadás tovább halasztását s e hálás feladatot jo b b időkre s szerencsésb erőknek hagyja fenn.«
5) Magy Tört. Emi. Tizenegyedik kötet. B . A por P éter Munkái.
K özli K azinczy Gábor. Pest, 1863. E lőszóul a b. A porét fogadta el, m it az 1732. jan. 20. irt. Megválasztva sok jó t találhatni benne a X V III. szá
zad első felére — mondja a kiadó — s h ogy hibátlan példányban adhatta, gr. M ikónak köszöni ő s köszönheti az irodalom — azon férfinak, ki az egykori k özélet koszorús gondjai között is nem lankadó híve v o lt m ind
annak, a m i a haza ügyére vonatkozott. Tartalm a : Lusus Mundi, Synop- sis Mutationum sat. Metamorphosis Transylvaniae, Cserei M ihály pótlék jegyzetei. 4-drét.
M űvei bő czim ét azért adom jegyzésben, mert azok m egism erésre érdemesek, b o g y m agyar bibliográphiánknak s irodalom történetünknek szolgáljak s tanulm ányom további folyam ában az olvasó m egértsen, a nélkül, b o g y m eg-m eg- ujuló idézéssel tért fog la lja k s a figyelm et fáraszszam. G o n d o l
kozó olvasó előtt feltűnik a fordítás és eredetiek k özötti nagy aránytalánság. E nnek két oka van. 0 kétségtelenül politikai pályára volt hivatva, arra birt kiváló tehetségekkel s az Író
ságnak csak eszköznek kell vala lenni azon tovább em elkedésé
ben, mint gr. Széchenyinél, gr. Dessewffyeknél sat. M a g a tesz erről bizonyságot 1857. febr. 1-ői levelében. »E g y e tle n álmám volt a v ilá g legm a gasabb b ércz eit lá tn i s im e a lapályhoz
b) Kazinczy F. müveiből s gyűjteményéből rendezett kiadások: 1) Magyar Remek írók.[Gyémántkiadás.] Kazinczy F. Versei. A költő arcz- képével K. G. által. Pest, 1858. sat. Ajánlva K is-A pponyi Bartakovics Béla egri érseknek, kinek hazafiságát s jó te v ő lelkét a kiadó magasztalja.
» 0 felette áll — irja K. az olcsó dicsőitésnek, s midőn soraiban — tudtán kívül — liazafiui hódolatát megszólaltatá, csupán azon közérzetnek lett tolmácsa, m ely őt oda emelte, m eddig nincs e földön méltóság, m ely föl- érjen«. Előszavában elbeszéli K. F. életét, törekvését s irói érdemeit. K ölt Pesten, októb. 27. 1858.
2) Széphalom.I. kötet. Adalékok a m agyar nyelv és irodalom T örté
netéhez. K azinczy F. levelezése Kisfaludy K árolylyal s annak körével.
[Vörösm arty, Stettner, Toldy, Bajza, Helmeczy,a ki az egykori Triász : Szemere, Horváth Istvánés Vitkovicshelyébe lépett K azinczy F .-nél.] K i
adta K . G. Pest stb. 1860. Ajánlva H ídvégi gr. M ikó Imrének, polgári hódolat, személyes tisztelet és a bánfalvai szép napok emlékeül. Előszava k ö lt Bánfalván, decz. 18. 1859.
Széphalom. II. kötet. sat. K azinczy F. levelezése Berzsenyi Dá
n iellel sat. Kiadta K. G. Buda-Pest, 1860. Ajánlva TO LD Y FERENCZ barátjának.
3) G ró f D essew ffy J ózsef Irodalmi Hagyományai. Kiadta K. G.
I — III. köt. Gr. D. József levelezése K azin czy Ferenczczel. 1793— 1831.
Pest, stb. MDCCCLX.
4) U gyan a K azinczy F . gyű jtem én yéb ől: Gaal G yörgy Magyar Népm esegyüjteménye, kiadták K azinczy G. és T old y F.
I. kötet Pest, MDCCCLV1I.
A z előszót irták Bánfaiván, október közepén 1856.
II. kötet, ugyanott ugyanazon évben .
III. kötetet Pest, MDCCCLX. E z a magyar iro
dalomban legelső L III népmese, m it Gaal m ég 1822-n irt.
5) Kisebb ep istola-közlések:
