ÉRTEKEZÉSEK
A
Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .
KIADJA
A M A G Y A R TUDOMÁNYOS A K A D É M I A .
H A T O D I K K Ö T E T .
A II . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L SZERKESZTI
P E S T Y F R I G Y E S
OSZTÁLYTITKÁR.
J'* D É M I A
k;vata*4
B U D A P E S T . 1 8 8 1 .
A M A G Y A R T Ó D . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A . A z A k a d é m ia ép ü le té b e n .)
Budapest, 1881. A z Athen aeum r. társ. k ön y v n y om d á ja .
T A R T A L O M .
I. Szám. M agyarország és egyes törvényhatóságainak népesedési m oz
galma. K ő n e k S á n d o r t ó l .
II. » N agy férfiak szerepe a történelemben. (Székf. ért.) Z s i l i n s z k y M i h á l y t ó l .
III. v K azinczy Gábor irodalm i hatásáról. Irodalom -történeti ta
nulmány. J a k a b E l e k t ő l .
IV. » Em lékbeszéd Urházy G yörgy felett. S z i l á g y i S á n - d o r t ó 1.
V. » Palaczky Ferencz emlékezete Z s i l i n s z k y M i h á l y t ó l . VI. A nemzetgazdaságtan és módszere s a társadalmi tudomá
n yok terén való haladás nehézségei. W e i s z B é l á t ó l . VII. » A magyar jo g i műnyelv kérdéséhez. Jogirodalm i tanulmány,
tekintettel jo g i m űnj'elvünk jelenére, múltjára, m ivoltára és gyökeres javítására. B a k o s G á b o r t ó l .
VIII. » A fémvaluta kérdése a tudom ány jelen állása szerint. Első rész : >;Egyszerű vagy kettős valuta ?« K a u t z G y u l á t ó l . IX . » A magyar és osztrák államháztartás 1868— 1877-ig. L á n g
L a j o s t ó 1.
X . » G róf Teleki Dom okos emlékezete. D e á k F a r k a s t ó l . X I. » Emlékezés Zlinszky Imre 1. tagra. T ó t h L ő r i n c z t ő l . .XII. » A perdöntő eskü és az előzetes tanúbizonyítás a középkori
m agyar perjogban. (Székf. ért.) H a j n i k I m r é t ő l .
A
FÉM VA LIIT A KÉRDÉSE
A TUDOMÁNY JELEN ÁLLÁSA SZERINT.
E L S Ő R É S Z .
„EGYSZERŰ YAGY KETTŐS VALUTA?“
É R T E K E Z É S
K A U T Z G Y U L A
A K A D É M IA I R EN D ES T A G T Ó L .
(Olvastatott a M. T. Akadémia 1880. évi novem ber 8-án tartott ülésében.)
B U D A P E S T , 1880.
A M. THD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.
(A z A k adém ia épületében.)
Budapest, 1880. A z A t l i e n a e u m r. társ. kön yv n yom d á ja .
A Fémvaluta Kérdése
a t u d ó m á n y j e l e n á l l á s a s z e r i n t.
Első rész.
Egyszerű vagy kettős valuta?
I.
A zon nagy kérdések sorában, melyek napjainkban a két művelt világrész államférfiait és törvényhozásait, úgy mint a szaktudósokat és üzletembereket egyaránt és kiváló mérték
ben foglalkodtatják, egyiket a valuta (vagy országos pénzbecs) kérdése képezi. Képezi tudományos és gyakorlati fontosságánál fo g v a ; s főleg azért, mert nemcsak első rendű közgazdasági és pénzügyi, hanem még juridikai, politikai és műveltségi érde
kek és feladványok is fűződnek hozzá, s alig van a népek éle
tének egy köre i s , ahová az gazdag elágazásában bele ne nyúlna. — Ezen tekintet, meg azon további körülmény, hogy a pénzbecs kérdése saját hazánkra nézve is bir s pedig nem csekély jelentőséggel, s eddigelé, legalább tudtomra, sem A k a démiánkban, sem irodalmunkban tüzetes és érdemének megfe
lelő részletességű megvitatásra nem talált, volt rám nézve az indok, hogy jelen értekezésem tárgyává válaszszam,') s első sorban (mai előadásomban tudniilik) a feladvány elméleti részé
') Csak m ellesleg em lítem meg, h ogy az itt tárgyalt kérdéssel ösz- szefüggésben, és annak mintegy bevezetéselcép érketekeztem inár ezelőtt a íN em es Erezek az Em beriségTörténetében« (Budapesti Szemle 1877.) »A nem zetközi pénzegység« (U . o. az 1878-ki folyam május ju n. füzetében) és a »Fém pénz- és Valutaügy a törvényhozás és tudom ány jelen állása sze vint« (Nemzetgazdasági Szemle 1877. folyam , 2. füzet) czim ü dolgozataim bán ; a m elyekre ugyanazért a t. olvasót utalnom is kell.
M. T U D . A K A D , É R T , A T Á R S A D . T D D . KÖRKBÜT,. VI. KÖT. VIII. SZ. 1
4 KAUTZ GYULA.
n ek egynémely kiválóbb pontját, lehetőleg rendszeres fo g la la t
ban, a tudom ány mai állása szerint előterjeszszem ; a kérdés m á s old a lról való megvitatása, valamint praktikus (jo g i- úgy m int pénzügyi) folyom ányainak feltüntetése egy későbbi érte
kezésre maradván fenn.
A valuta, jelesen a nemes érezre alapított azaz fém va
luta feladványa, az elm élet jelen állása szerint, de egyidejű vonatkozással a tényleges viszonyokra is, több, külön, bár szo
ros kapcsolatban álló kérdésre osztható s z é t; így például a r r a :
»m it kell tartanunk az egyszerű és a kettős valuta rendszere, s különös azon ujabb érvelés felől, am elylyel az utóbbinak hivei (az úgynevezett bim etallisták) a m o n o m e ta llis tik a i (vagy egyszerű-valutai) felfogást m egerőteleníteni törek szen ek ; — azon esetre, hogyha a tudom ány és a helyes irányú praxis szem
pon tjából az e g y s z e rű valuta rendszere m utatkoznék m egfele
lőbbnek, m elyikére a két nemes fémnek, a r a n y r a avagy ezüstre alapíttassék-e a z ; — kívánatos és lehetséges-e, h ogy a kizáró
lagos arany valuta-rendszerre történjék az áttérés, az ezüst valuta-fém i szerepének elejtésével, azaz dem onetisatiójával; — m ily összefüggésben áll különösen a v a lu ta -v á ltozta tá s kérdése a p é n z ta r to z á s o k j o g i ta r ta lm a meghatározásának kérdésével;
■— mikép m egy végbe valam ely p a p ir v a lu tá s országban a valuta-rendezés, azaz a, f é m v a l u t a ren d s ze r re való visszatérés, úgy pénzpolitikai, mint pénztechnikai tek intetben ; •— végűi m it tarthatni az úgynevezett » v ilá g p én z* eszméje felől, meg
valósítható-e az, s m elyek volnának előfeltételei ?«
I I .
A jo g ila g rendezett csereforgalom , mint egyik alapzata a m űvelt em beriség gazdasági viszonyainak, bizonyos tö r v é n y szerű m eg h a tá ro zá so k a t tesz szükségessé, azon fizetési eszköz iránt, a mely valamennyi javak, áruk, értékek és Szolgáltatások szabályszerű s általános é rté k - és á r -m é r ő jé t k é p e z i; az elő
fordu ló fizetések és tartozás-lerovások biztos (hitelezőre úgy mint adósra nézve m inden önkényt kizáró) és akadálytalan k ö z v e títé s é r e szolgálni van hivatva. E törvényileg m egállapí
tott fizetési eszközt képező, k ö z jo g i jelleg ű (az állam által tör
vényes fizetési jo g g a l és fizetési értékkel ellátott) pén znem : a
A FÉMVALUTA KÉRDÉSE. 5
valuta, a melynek eszméje és jelen tősége (jo g ila g úgy mint gaz
daságilag) abban rejlik, b ogy az állam határain b elü l a valuta
ja v az á lta lá n o s á r - és é r t é k m é r ő ; m inden más pénznem egy
ségeinek értéke a valuta pénznem eg y s ég eih e z viszonyítva határozandó m e g ; a valuta-pénz, a törvényes közérvényű fize
tési szer (legal tender), m elyben minden pénzbeli tartozások végleg le ró h a to k ; a m ely mellett m inden eg y éb pénznem ek csak tén yleges lizetésszerként szerep eln ek ; s a m ely ezek szerint e lfo g a d á s i k é n y s z e r r e l is já r, azaz senkitől vissza nem utasít
ható, s esetileg a b ír ó s á g i ítéle tek n é l is alapúi s z o lg á ló .]) -) A z o n országos pénzrendnél, a h ol csak e g y pénznemnek van az imént jelzett k özjogi je lle g az állam által m egadva, e g y s z e r ű vagy e g y es v a lu tá ró l, ott ellenben, ahol két vagy többféle pénznem bír ama tu lajd onsággal,k ettős vagy többes (ya g y v e g y e s ) v a lu tá ró l szólunk. A z egyszerű valutánál a törvényes fizetési szer vagy arany vagy ezüst, vagy épen papir, a k e ttő sn él a le g ism ertebb vagy legalább leggyakrabban em lített alakzat az, ahol mindkét nemes fém ből, aranyból úgy m int ezüstből, készí
tett pénzek képezik a valutát, azaz fizetésteljesítések m ind
egyik fémben eg y form a jog h a tá ly ly a l s az adós szabad tetszése szerint eszközöltethetnek.3)
’ ) L. m ég K . Knies: Program ul értekezés 1862. 4 0.1. Ugyanan
nak-. Geld u. Credit (1873) I. köt. 331. 1. S tein : Lehrbucli dér Finanz- wissenscliaft 4. kiad. I. köt. 380. 1. és E. W agnerAd. a Bentsch-lé\e K öz
gazdasági szótárban (1866.) 1004. 1.
2) A valuta-pénz egyébiránt nem jelenti azt, liogy kívüle semmi
féle más fizetési eszközben sem lehet érvényes fizetéseket teljesíteni (lehet például jó , azaz m indenkor beváltható bankjegyben,lehet bizonyos határig váltópénzben, lehet ezüst pénzbecscsel biró országban a sza
bad forgalomban szereplő arany érmékkel, sőt egyszerű hiteljegyekkel, péld. váltókkal, checkekkel is.) A határozó momentum a valutapénzuél e szerint nem a kizárólagosság, hanem az elfogadási kényszer, illetőleg az állam által annak adott különszerü tekintélyitulajdonság, m ondhatuók közjogi jelleg. L . különben még Kautz: Nemzetgazdaságtan Il-ik köt.
(4. kiad.) 283. sk. és 314. 1. Goldschm idt: H andbuch des Handelsrechts (1872) 104. §. Sághy : Kötelm i jo g (1877) 192. 1. és Knies: Geld u. Credit I. köt. 223. 1. és 257. 1.
3) Lehetséges egyébiránt egész sora az egyéb com binatióknak is igy például lehet ezüst és rézkettős valutaként behozva (m in t v olt egy ideig Svédországban); vagy lehet nemesércz és papírpén zvalutapénzül
6 KAtJTZ GYÜLA.
A tudom ány c l a s s i k u s a i 1) (igen kevés kivétellel vala
m ennyien) az e g y szerű valuta elvét tartották és ajánlják. É rve
lésük, a d o lo g természetére és a gazdasági élet követelm ényeire alapítva, a következő volt. E g y és ugyanazon forgalom piacz körében (ugyanazon időben ) á lta lá n o s értékm érőt és tö r v é n y s z e rű (azaz k özjogi je lle g g e l felruházott s elfogadási kényszer
rel já r ó ) fizetési eszközt, azaz a szó valódi értelm ében p é n z t, helyesen csak e g y jó szá g képezhet; egyebek között azért isi mivel csak ezen az alapon lesznek minden többi (nem-pénz) jószá g o k á r a i egyenesen összehasonlíthatók; ju t a forgalom egy lehetőleg á lla n d ó , vá ltoza tla n s hosszú időn át ugyanazon v á s á r lá s i erőt ta rta lm a zó, közérvényű s biztos értékm érő birto
kába ; s óvatik m eg m ind a bel mind a külkereskedés és áru
forgalom , de m ég az államháztartás s az egész pénzügyi rend
szer is, azon káros hatású hullám zásoktól, a m elyek a javak, értékek, és szolgáltatások áraiban a fizetési eszközül szolgáló ja v értékállásának v á lto za n d ó sá g a által szükségkép előidéztet
nek. M iután egy szóval a m é r ő c sa k e g y lehet, a pénz pedig rendeltetésénél fogva elők előleg m é r ő k é n t szere p e l: az állam helyesen cselekszik, ha országos je lleg ű fizetési eszközzé, azaz valutává csak e g y nemes fémet te s z ; 2) legális tekintélyével kijelentve, habár ez u tóbbi alakzatot, azért, m ivel mégis az érezpéuz képezné a valódi ármérszabályt,tulajdonképpeni ikettős valuta esetének alig lehet nevezni, hanem m egfelelőbbnek látszik ilyenkor : vegyesvalu
táról s z ó ln i; gondolható háromféle fém re alapított, vagy ép kétféle papírpénztösszefoglaló valuta is (utóbbi jelenleg tén}'leg Austriában, — az ezüst valuta mellett) sőt olyszeríí" form ája is a kettős valutának, ahol (mint már a múlt században James Stewart A ngliában javasolta) a fize
tések teljesítésénél az értéknek fele aranyban és fele ezüstben lenne fizetendő. Ellenben nem neveztetik kettős valutának az, a m időn egy ország az egyik valutáról (pl. az ezüstről) a másikra (jelesen az aranyra) való áttérésénél az eddig használt ezüst folyóérm eket(Silber-Courant-Mün- zen) egy időre és m eghatározott értékarány szerint törvényes fizetési eszközül (hasonló érvényben) az aranyérmék mellett megliagj’ja, félté - vén, h ogy az ezüstérmék kiveretése és forgalombahozása beszüntettetik.
(Leghelyesebben »tökélyetlen« aranyvalutának lehetne ezt nevezni.) ') A nagy angol szakembertől J. Locketól egész Michel Chevalie- rig,Stuart Műiig, Eoscherig, Göschenig, Páriáiig, Hockig, Schilffleigstb.
-)Eltekintve egyelőre egészen a papircalutától, a melynek hely
telensége, visszásságaiés káros következm ényeiről ez alkalommal nem szólunk. De 1. Kautx : Nemzetgazdaságtan XI. köt. (4-ik kiad.) 314 s. k. 1.
A FÉMVALUTA KÉRDÉSE. 7 ellátott s közkötelező fizetési je lle g g e l felruházott érméket vagy csa k ezüstből, vagy csak aran yból veret és ju tta t forgalom ba ; tehát az egyszerű és nem a kettős valuta rendszerét követi.
E felfogással szemben, az u tóbbi két évtized folyam ában egész sora a közgazdasági Íróknak lépett fel és törekszik eltérő, névszerint b im eta llis tik u s nézeteinek érvényt szerezni. *) íg y egyebek közt a franczia W o lo v s k y m eg C e r n u s c h i; a belg a L a v e lé y e ; a német E . S cijd, S c h n eid e r, K a r d ó r ff, O p p en h eim , D ü h r in g és A r e n d t ; az a n gol G ibhs, S. S m ith , W illia m s o n , s ném ileg S t a n l e y - J e v o n s ; végül az am erikai J o n es, D a n a - H o r - ton , és K el lég.
A bim etallism us e kiválóbb képviselőinek é rv e lés e az, am elyről első sorban kívánok szólani, főleg azért is, m ivel az elmélet e részének tlizetesb m egvilágositása nélkül a feladvány többi részeinek elemzésében nem lehet sikerrel haladni. — S itt m indjárt bevezetőleg arra kell utalnom, h ogy a kettős valuta elvét valló iskolának felfogásában (annak je lie n állása szerint) k é t kiilöm bözö ir á n y ú á r n y a la t észlelhető. í g y jelesü l az egyik része a bim etállistáknak, élén m agával W a l o w s k y v a l2), nem osztja az iskola többi híveinek azon nézetét, h ogy a két nemes fém értékarányának hivatalos m eghatározása (va gy mint
’ ) Részben azon nagy és mélyentnenö mozgalomnakhatása alatt is, m ely a két művelt világrész majdnem valam ennyi jelentékenyebb álla
mában az utóbbi időkben a pénz- és valutaügy körű i kifejlődött s emitt a, fenn állórendszernek módosítására, am ott egy ujrendszernek behoza
talára ezélzó törekvésekben mondhatnék vajúdásokban n y ilv á n u l; szá
mos nagy. jo g iúgy m int politikaikérdéssel (gondoljunk péld. az osztrák
német úgynevezett szelvény-kérdésre, az Éjszakam erikai U nió dollár
kérdésére, a franczia-latin érm eszövetségi tagállam oknak egym ásközt fenforgó súrlódásaira, a Német birodalom korm ányának ezüst-eladási kérdésére, Angliánakindiai birodalm a irányában követendő érme p oliti
kája kérdésére stb.) a legszorosabb összefüggésben á l l ; s nem ép legcse
kélyebb oka és forrása azon kényelm etlen és aggályos érzületnek, m ely napjainkban az üzleti világ minden körei- és m inden rétegeiben kétség
telenül észlelhető.
!) A ki egyátalában a bimetallismus legalaposabb, legszellemesebb és legbu zgóbb képviselője. L. egyebek k ö z t : »L a question monétaire*
(1869. 2. kiad.) és »L'O ret l ’Argent* (1870-ben m egjelent) munkáját, továbbá »Questions des Banquess (1864-ben kiadott) és számos kisebb dolgozatait, akadémiai és folyóirat! értekezéseit.
8 K AÜ TZ GYÜLA.
nevezni szo k tá k : taritirozása) az arany- és ezüst értékrelatió- já t egyenlő m agasságú tételben m egtartani és az aranynak vagy ezüstnek minden, egyik vagy másik oldalon előfordulható érték- és árváltozását e lh á ríta n i képes. H an em elismeri azt, b o g y minden változás, amely a nemes érczek értékrelatiójában a világ-piaczon (helyesebben szólva a fémnek világ-piaezán) helyt foglal, az értéke és ára tekintetében m egdráguló fémet az illető két-valutás ország forgalm ából k iszorítja ; azonban hozzáteszi csakham ar azt is, h ogy »e jelenség nem hátrányos sőt a közgazdaságra nézve m ég azon előnynyel is já ró, hogy ez alapon a nemes érczek mindenhai el- és visszaömlése a p é n z é r té k s o k k a l n a gyob b á lla n d ó sá g á t v o n ja m a ga után, mint a m ely mérvben ez e g y s z e r ű v a lu ta m ellett elérhető volna.« — E zen iránylat m ellett a szintén m ár em lített C ern u sch i szá
m os hirlapczikk és értek ezésben *) azon tant hirdeti, hogy
^szükséges és kivihető volna a főbb állam ok nem zetközi egyez
m én ye alapján olyszerii törvényes m egállapítása a nemes fémek érték-arányának, hogy azok egymásközti ára és vásárlási ereje állandóvá tétetnék, és az arany vagy ezüst minden, egyik félen való érték- s árváltozása a jö v ő re nézve m egakadályoztatnék,2) to v á b b á : ahogy arany és ezüst nem tekintethetnek m in t áru, a melynek ára, a többi gazdasági javak m ódjára, a kereslet és kínálat közti viszonytól függ és e szerint szabályozódik; az érmék értékűket a t ö r v é n y á lta l nyerik, a mely törvény nélkül azzal nem birnának, a mint az a papírpénznél is szemlélhető, am elynek kibocsátási jo g á t az állam gyakorolja, s a mely ugyancsak az állam által tartatik is fenn a fo rg a lo m b a n ; s miután az állam arany valutával biró országokban az ezüst érméknek, s ezüst-valutáju országokban az aranyérméknek értékét törvényileg szabályozza, nincs ok tőle elvitatni a
■) L. főleg »L a monnaie bim étallique« (1872. és 1876.) »O r et A rgen t« (1876.) »M ichel Chevalier et le Bimetallisme« (1876.) »Le Biine- tallisme an A n gleterre« (1879.)
2) Cernuschival egészen egy véleméuyeu vaunak s ugyanazou köve
telést hangoztatják, az amerikai Dana-Jíorton Silver ami Goid and their relation to the problem o f Resumption. Cincinnati (1877); továbbá a leg
újabban fellépett német szakember Arendt : D ie vertragsmassige Doppel- wáhrung (1880) ez. munkájában.
A FÉM VALUTA KÉRDÉSE. 9
jo g o t, hogy egyidejű leg e m indkét iránybani intézkedést is megtegye.
E zt előrebocsátva, lássuk a bim etallikus iskola érvelését, renclszeresb összefüggésében.
É r té k m é r ő r ő l, m ondják, oly értelem ben, mint hosszúság
nak vagy súlynak vagy térnek változatlan nagyságairól, nem szó lh a tn i; ' ) ily m érszabályt értékek tekintetében felállítani nem le h e t; de közel já r ez eszményhez a két nemes fém ből v eg yített valuta, a m elynek alapján, ha nem is szorosan úgy nevezhető kettős m é r ő (d ou b le étalon) hanem a törvényes fizetésnek k é t m ód ja (d ou ble m onnaie lé g a l , vagy dou ble m ode de payem ent lég a l) lé te s ü l.2) H a ugyanis a világ főb b állam ai a kettős-valuta elfogadására határoznák el el magokat, azon czélzattal, nem aranyat és ezüstöt e g y s ze rr e és e g y id ejű le g értékm érővé tenni, hanem f e l v á l t v a m ajd aranyat m ajd ezüstöt, a szerint, a m int az egyiknek vagy másiknak ára csök k en ik : akkor a két nemes fém nek be- és kiöm lése ( A b - und Z u flu ss) az egész világon ig e n szű k h a tá ro k k ö z é lenne szo
rítva, és a piaczi értékrelatiónak a törvény által m egállapított relatiótól való eltérése, (illetőleg különbözése) lefelé úgy m int fölfelé, csak igen csekély m értékben állhatna elő. — A kétfém ü törvényes fizetési eszköz (foly ta tju k a bim etallistak érvelésü
ket) a legális értékm érőnek, (az im ént m on dottak folytá n is) lehető legn agyobb é rté k -á lla n d ó s á g á t biztosítja, sokkal n agyob
bat, m int az egyes (akár aranyra, akár ezüstre alap ított) va
luta m ellett lehetséges. M e rt amint az egyik fém nek értéke alábbszáll, azaz olcsóbb lesz, a fizetés-teljesitések, adósok ta r
tozás-lerovásai, m ind ebben a z olcsóbb f é m b ő l v ert p én zb en tö r ténnek ; a m i által a kereslet ez u tóbbi iránt növekedvén (a drágább fém iránt pedig csökkenvén), az illető fém nek további ár- és érték-csökkenése (olcsób b á válása) feltartóztattatik, ú gy
’ ) Lásd Em. La veleye : D ie D oppelw iilm tng (1876) 11. 1. F r ére- Orhán: L a question monétaire (1874) 1. sk. és 17. sk. és John 1\ Jones : Hesumption and tlie double Standard (W ashington 1876.) főleg a 60-ik sk. 1. s kiváló tek. az Éjszak-Am er. Unióra.
a) A franczia étalon szónak nem egészen m egfelelő volta miatt használja Cernuschie kifejezést: Systeme de double étalon helyett a k ö
vetkezőt: »Systéme de la monnaie bim étallique.s
1 0 KAUTZ GYÜLA.
hogy a két fém értékviszonyában való o s c illa tió k a fent jelzett s törvényileg m eghatározott értékrelatió körüli ingadozás szűk határai közé m aradnak szorítva. *) 2) 3) M ig ellenkezőleg egyes valutánál az egyik vagy másik fém nek m egdrágulása vagy ol- csóbbáválása akadálytalanul érvényesül, s igen nagy in gado
zásnak teheti ki a közértékm érőt. Szóval épen a kéttűs p é n z becs rendszere m ellett éretik el az, a m ire a közgazdaságnak és forgalom nak oly nagy szüksége van, a fizetési eszk özök é r t é k s ta b ilitá sa kézről-kézre való vándorlásukban, vagyis az üzlet és forgalm i kötelezettségek időtartam a alatt. — T ám ogatja e feltevést (m ondják a kettős valuta hivei) azon körülm ény is, h ogy az ingadozás a két együttesen vett nemes érez évi ter- melvény-m ennyiségének viszonyában a nemes fém ek összes m eg
levő készletéhez kétségtelenül csekélyebb, m int az ingadozás az évi aranyproduktió viszonyában az arany-készlethez, vagy az évi ezüstproduktióéban az ezüst-készlethez; úgy, h ogy jo g g a l állíthatni, h og y az oly n agy fontosságú értékstabilitás épen az
') A z itt jelzett tételeknek közelebbi indokolására használta ITo- lovsky világszerte ismeretessé vált hasonlatát a compensationális pendu- lummal,azt m ondván : »A z időnek megmérésére a tudom ány az ingának mozgását használja f e l ; ha ezen inga egy fém rúdból volna készítve, a hőm érsék befolyása az inga-mozgásokat olyképen siettetné vagy tartóz
tatná fel, h ogy a lefolyt időnek ezélbavett szabályszerű megbizonyitása folyton változó lenne. A művészet e nehézséget leküzdötte az által, h ogy a compensationális pendulumot létesítő, a m elynél két fémrúd, melyek ellenkező m ódon hatnak, egymással összefüggésbe hozvák, és olykép vannak szabályozva, h ogy a perczek pontossággal megszámíthatók.®
L . alább a 16. és 17-ik oldalt.
!) E gy más, szintén nem érdektelen hasonlatot állít fel a német Prince-Smith, és az angol Stanley-Jevons, midőn azt mondják, h ogy a kettős-valuta alapján a fémérték olyképen szabályozódik, mint h ogy ha két vizm edencze, melyben egymástól függetlenül árad vagy apad a folya
dék, — egy csatorna által összeköttetik, s ennek folytán a tartalom egé
szen egyenlő színvonalra helyezkedik. L. még E r a s : V ier Zeitfragen (1870) 48. sk. Stanley-Jevons On M oney (ném. kiad. 142— 143. 1.) és E.
L a veleye id. m. 28. 1.
s) Ezen ár-kiegyenlítést,a bimetállisták nézete szerint, az 1803 óta fennálló franczia kettős-valutai törvény tényleg létre is hozta. L. még Lexisnek jeles értek, a Ilildelrand és Conrad-féle Jahrbücber für Na- tionaloekonom ie 1880-iki foly. I. köt. 361 — 417. 1.
A FÉMVALUTA KÉRDÉSE. 11
egyes valuta által van veszélyeztetve, a m ely m ellett a k ö lcsö nös k ie g y e n líté s hiányzik. J)
T anú sítja e rendszernek helyes s a gy a k orla ti élet köve
telményeivel is m egegyező voltát (m on d ják továbbá) az is, h ogy a polgárosu lt állam ok egy részében tényleg a kettőd pénzbecs rendszere áll fenn, vagy annak behozatala ép m ost készíttetik e lő ; s h ogy ez képezi a pénzrendnek azou alakzatát, a hol mindkét nemes fém egyaránt becstiltetvén meg, ezen ma
g á tól a term ész ettő l is m á r pénzczélokra rendeltnek látszó két jó sz á g jelentősége, világszerepe, k ellő m éltánylásra talál. A z által tehát, h ogy az állam ok mindkét fém et alkalm azzák valu ta
fémül, az em beri m űvelődés terjedésével m indinkább fok ozód ó fém p én z -sz ü k ség let, te'ljesb mértékben elég íttetik k i; az üzleti élet minden csatornái j ó és teljes értékű lizetés-eszközzel töltetnek meg ; nemkülönben az inkább aranyra utalt vagyonos osztályok
nak 2) érdeke ép úgy, m int a tú ln yom ólag ezüstöt szükségelő közép és alsó rétegeké egyaránt óvatik m e g .3) M íg ellenkező esetben, a z a z : ha csak e g y fém képezi a valutát, s (m int nap
jainkban a m onom etallisták nagy része a k arja) az a r a n y foga d tatnék el e czélra egyedül, az ezüst p ed ig megszűnnék orszá
gos jelleg ű fizetési eszköz lenni, azaz m egfosztva valutai tu la j
donságától d e m o n e tis á lta tn é k : az aranynak szerfeletti m egdrá
gulása s az ezüstnek ugyanoly értéksülyedése idéztetnék elő, roppant kárára az em beriségnek, a m ely vagyontörzsének egy
szerre m illiárdokra menő m egcsökkenését szen vedné; általános p é n z d r á g u lá s állama b e ,4) mely a kam atláb nyom asztó növeke
dését vonná m aga u tá n ; továbbá oly orszá g ok n a k , m elyek kényszerforgásu p a p ír p é n z z e l bírnak, a készfizetésre va ló visz- szatérése m ajdnem lehetetlenné tétetnék. N em is említve, m ek
’ ) L. még Nassa értekezését, a IIolzen d orff-E ren tan ó-iéle: Jalir- bucli. II. köt. I. fűz. 116. 1., valamint E. Seyd : The decline o f prosperity (London, 1879.) ez. munkáját és magának Cernuscliinak : M. Chevalier et le Bimetallisme (1876.) 54. s. k. 1.
2) L. az ős germ ánokról már Tacitus: Germaniája 5. fejezetét.
s) E rről többet Em. Laveleye többször idézett könyvében a 17.
s k. lap.
*) h . A ren d t: D ie Yertragsmássige D opperwáhrung. 166. s k. lap, továbbá B am bcrger: Beiclisgold (1876.) ez. munkáját stb.
1 2 KADTZ GYULA.
kora ig a zsá g ta la n sá g rejlenek abban, hogy m ost az adósok, az által, hogy a drágább aranyban kellene tartozásaikat vissza
fizetni, a hitelezők (tehát az úgy is tehetősb osztály) javára, terheltetnének; a javak, árúk és pénzszolgáltatások pénzárá
nak csökkenésével, m eg az ezzel já r ó számos egyéb viszszás- ságokkal, egyike a legsúlyosb v á ls á g o k n a k idéztetnék fel, a m elyek a müveit népek közgazdaságát valaha érték. ’ )
U talnak e m ellett a bim etallisták a való vagy vélt ered
ményekre is, a m elyekre a legú jabb g e o lo g ia i kutatások vezet
tek ; értem azt, h ogy miután egynémely term észettudós s név- szerint S u ess ta n á r: »D ie Z u k u n ft des G o ld e s« czimü (18 7 8 - ban k iad ott) m űvében azon nézetet fejezi ki, h ogy az a r a n y - p r o d u k c z ió a jö v ő b en tetem esen csö k k en n i f o g : azon következ
tetés hozatott le innen a bim etallisták által, hogy ez ok b ól sem lenne tanácslatos a kizáró arany-valutára áttérni, s a fehér fémet évezredek óta elfoglalt valuta-fémi állásától megfosztani.
— E zzel összefüggésben kiem elik azután azt, h ogy a kettős valutai rendszer a népek háztartásában ama nagy előnynyél is já r. h ogy lehető bőségét a nem es érczp én zn ek biztosítván, ez által a term elés és a forgalom élénkségét, m ozgalm asságát és sokoldalúságát fo k o z z a ; hogy kétvalutáju ország mind arany-, m ind ezüst-pénzbecscsel bíró országokkal könnyen és akadály
talanul érin tkezh etik, m ig ellenben oly országban, a mely csak egyes valutával bir, minden legkisebb ingadozásánál a nem
zetközi forgalom viszonyoknak, a n em zeti fé m t ö r z s (álladéka egy részének k ü lföldre folyása által) m e g a p a sz ta tik , s ezzel a pénznek nyom asztó drágasága és a bank-kam atláb (disconto) felszökése következik be, a m inek az egész forgalom ra és üzleti életre sújtó visszahatása leend. F igyelem be véve m ég azt, hogy a bim etallikus rendszer a nemzetközi kereskedést azon kala- m itástól is képes megóvni, a m ely a v á ltó fo ly a m ingadozá
sában rejlik, s a m elyet a lehető legkisebb mérvre leszorí
tani oly fontos közgazdasági fe la d a t!
Y a n ezeken kívül m ég két, sokszor felhozott érvük a bi- metallistáknak, a m ely különösen á lla m g a z d a s á g i szempontból
') L. Em. Laveleyea R ivu e d. d. Mondes 1878-iki foly. augusztus 15-érül keltezett füzetében.
A F ÉM VAIjüT A k é r d é s e. 13 érdemel említést. A z t állítják ugj’anis, h ogy a kettős-valuta rendszerére való általános áttérés azzal a haszonnal is járna, h ogy a p a p ír v a lu tá va l biró országok a fém valutát ez alapon sok kal könnyebben és ham arább lennének képesek m aguknál be
hozni és fentartani, m intha például a m onom etallisták legna
gyobb része által annyira kegyelt a r a n y -v a lu ta képezné törek véseik cz é ljá t; más felől, hogy korunk eladósodott s adósságaik óriási terhe alatt görn yed ő nagy állam ai az á lta lá n o s bim eta l
lism u s alapján jelentékeny m egkönnyebbülést szerezhetnének maguknak, a m ennyiben tartozásaikat a fém piacz m indenkori állása szerint olcsóbban m egszerezhető fém ben róhatnak le.
A r r a nézve azonban h og y az itt elsorolt előnyök tényleg elérethessenek, azt tartják a kettős valuta hivei szükségesnek (s egyszersmind kivihetőnek), h ogy a két művelt világrész legalább is valam ennyi nagy kereskedő állam ai egym ásközt szerződ éses v isz o n y b a lépve oly n em zetk ö zi e g y e z m é n y t alkos
sanak, a mely által a két nemes-ércznek, m int egyenlő rangú valuta-fémnek, értékviszonya m eghatározott (p éldáu l a franczia 1 : 1 5 1/2 féle) aránynak m egfelelőleg törvényileg állapíttatnék meg, illetőleg kim ondatnék, h ogy ezen érték-arány alapján fizetések és tartozás-lerovások mindenki által és mindenki irányában akadálytalanul eszk özölh etők ; s igy m integy k ö z m eg eg yez és jön n e létre valam ennyi arany- és ezüst-birtokosok és vásárlóik közt az iránt, b ogy a két fém a je lz e tt alapra fektetett érték-arányban fo g köztük adatni és vétetni.
ni.
E zekben összpontosul a kettős-valuta híveinek érvelése.
E zek a bim etallikus elm élet ama kiválóbb tételei, a melyeknek itészeti m egvilágositását, illetőleg czáfolatát napjainkban a m onom etallistikus iskola a maga feladatának tekinti, s a m e
lyekre nézve egyenként és tüzetesebben a következő észrevé
teleket te s z iJ) :
’ ) L. H ertz k a : W alirung und Handel (1877.) 269. s. k. Manne- quin : Értekezése a Journal des Econom istes 1878. augusztusi füzet. M.
Chevalier : Értekezés a uRévue cl. d. Mondes* 1876. 14-ik köt. Rob. G if- f e n : Essays in Fináncé (1880.) 286. s k. 1. R o esler: Vorlesungen über
Volksw irthscliaft (1878.) 347. s k. 1.
14 KAÜTZ GYÜLA.
A kettős-valuta Inveinek ama állítása, »h o g y a bim etal- likus pénzbecs tulajdonkép eg y ség es — csakhogy két fémen alapuló valuta, mely fém ek pénzre való tekintetben úgy veen
dők m int egységes ércztöm eg, *) a lig egyéb s z ó já té k n á l, a m ely kom oly figyelem be vételre nem érdemes, és m aga egész további érvelésük által rontatik l e . 2) E z t csak m ellesleg érintve, utalhatni először is a bim etallisták ama téves kiindu
lási pontjára, m ely szerint azt teszik fel, h ogy a két nemes fém egym áshozi értékaránya tö r v é n y és á lla m in tézk ed ések á lta l s ik e re se n h a tá ro z h a tó m eg és tartható fenn, s ig y a gazda
sági d olgok , term észetökkel ellentétes m ódon, hatósági kény
es tetszés szerint ren d sza b á lyozh a tók .3) M in t minden anyagi ja v , ú g y az arany és ezüst is a term elés forga lom és szük
séglet szerint folyton os érték- (s á r-) változásnak van alá
vetve , m elyet m egakadályoztatni leh etetlen , és ig y az sem d e cre tá lh a tó , h ogy a két nemes fémnek egym áshozi érték
aránya stabilis és változatlan m aradjon. 4) E züst- és arany
pénz kettős valutával b iró orszszágban egyszerre és eg ym á s
’ ) M ely egységes ércztöm eg Cernuschiáltal Elcctronnakkeresztel- tetett el. L . m ég Cognetti de M a rtiis: L a Rinnovazione dei trattati <li com m ercio és L a Questione monetaría (1877.) 59. 1.
2) Nem is szólva arról, liogy két vagy kéttűs mérővellielyesen mérni lehetetlen, s annyi volna, mint valamely háztartásban két normál óraszerint eljárni, vagy a tárgyak hosszúságánakmérésénél egyszer egy 90 s másszor egy 100 centiméteres m érővel mérni. L. Frére-Orbán : La question monetaire czimü m. Egyébiránt helyesen utal Chevalier(id.
ért. 558 1.) arra, h og y Francziaorszég törvényhozása sem alkotott kétfős étalont a bimetallisták nagy részének értelmében, hanem két fémben való törvényes fizethetést biztositott.
“) Törvény által valami javnak értékéim eghatározni lehetetlen, s eddigelé tulajdonkép egy törvényhozás sem kísérletté meg. L. Ilertzka : W álirung 274. s. k. 1. C h eva lier: id. élt. 584. s k. 1. Igazuk a bimetallis- táknak e tételüknél csak annyiban van, hogy belátják azt, h ogy ott, a hol törvényes m ódon va ló (definitiv jellegű) fizetés teljesítendő és telje
síthető országos törvény szerint mindegyikében a két nemes fémnek : a két nem beli érmék (illetőleg ugyanazon mennyiség ezüst és arany) közt határozott valami értékrelácziónak kell, mint szilárdul fennállónak és érvényesnek léteznie és alapul szolgálnia.
*) L. m ég Kniest (Geld I. 245. 1.) a ki itt a régibb időkre való utalással okát adja annak, miért lehetett akkoron az értékreláczió vala
m ivel tartósb állását elősegíteni Ep oly éles elemzését a kérdés ez olda-
A FÉM VALUTA KÉRDÉSE. 15
m ellett c sa k a d d ig és ú g y f o r o g h a t , a niig a világforgalom ban (vagy a m érvadó fém piaczokon) a két fém nek valóságos érték
aránya a (bizonyos országban) törvén yileg m egállapítottal egé
szen m e g eg y e z ő; illetőleg addig, am íg a m egdrágult s a fém piaczokon job b a n értékesíthető fém az orszá gb ól ki nem szivá rgott; a m int azonban a valódi érték-relatió a h iv a ta los m ód on m e g á lla p íto ttó l csak ném ileg is eltér, az érm eforgás rögtön megváltozik, vagyis nyereséges d o log g á lesz a kül fém
piaczokon viszonylag olcsób b azaz könnyebben megszerezhető fémet a két-valutás országba behozni s m iután a k iv e r e té s m egen ged ett (1. a lább) érmékké kiveretni, és v iszon t: a b e l
föld i alacsonyabb értékűnek tariffált érm éket összevásá
rolni, beolvasztani és k ü lföld re vinni, a m i a nemes fém ek nagy forgá si képességüknél fogva könnyen eszközölhető is, azt eredményezi, h ogy végfolyam atban a kettős pénzbecs- csel biró ország m indig az érték telen eb b f é m e t ta rtja m eg saját forgalm ában 1) 2), pénzének nem zetközi vásárlási ereje a törvényileg m egállapított névszerinti értékénél kisebb lesz, s bár érmeinek j i k t i v értéke változatlan m arad, a tényleges fém értéknek minden jelentékenyebb változásánál, fizetési esz
közének vétereje (purchasing pow er) ingadozik, és az összes
Iának ajpe'nz fogalm ával való kapcsolata szerint nyújtja ugyanazon iró id. m üve 131. sk. 1.
*) Rámutatnak erre különösen Colinstüdt:D ie Silberfrage. (187G.) 56. sk. B am b erger: R eichsgold 110. sk. Mannequin : Le problém e M oné- taire (1879). W a g n er: Deutsche M ünzreform (1879) 23. 1. és H erlzlca:
W ahrung. 280. s k. I.
!) E zek tényleges bizonyságát szolgáltatta Erancziaország 1850 — 1860 közt, m időn az aranynyal m integy elárasztatott, s alacsonyra ta rif
fált ezüstjét egészen elveszté, m ert ez u tóbbinak a világ-fém piaczon magasabb effektiv értéke volt. De szolgáltatta legújabban ism ét F ran - cziaország annyiban, h og y a vele érm e-szövetségben álló többi állam ok
kal együtt az 1872 óta beállott nagym érvű ezüst-depreciátió folytán ölj"
annyira elözönltetett ezüsttel, h og y (m int köztudom ású dolog) csak akként v olt képes a b a jtól menekülni, h ogy az ezüstpénz kiveretését előbb tete
mesen megszorította, 1876 óta pedig végkép beszünteté, s ig y lényegileg az aranyvalutára tért át. — A m ivel kapcsolatban azt m ondhatni, h ogy Fran khon oly sokszor hangoztatott fém-értékkiegyenlitő szerepét csak addig játszhatta, m ig az arany- és ezüst értékviszonya a világ piaczon tűrhetően constans maradt, illetőleg majd az arany majd az ezüst volt a
16 KAÜTZ GYÜLÁ.
árviszonyok m egrendülnek. ’ ). Szóval érvényesül ily országban azon szabály, melyet a nagy an gol szakember G re sh a m már közel háromszáz évvel ezelőtt constatált, hogy a rosszabb p é n z (helyesebben szólva a rosszabb valuta) k is z o r ítja a fo r g á s b ó l a j o b b a t ; emez ki, amaz m eg bevándorolván, úgy, h ogy az egész belföld i érm ecirculatio csak az értéktelenebb fém ből való érm ekből fo g á lla n i2).
E zek u tá n : a W o lo v s k y által felhozott hasonlatra, a com - p e n s a tio n á lis •pendulumot illetőlegt m ég a következők je g y ez tethetnek meg. A z érintett ingában a hőmérsék ugyanazon menete és állása szükségszerűen k ie g y e n lítő h a tá sú ; ugyanazon hőmérsék, a m ely a v a sa t kiterjeszti, kiterjeszti a zin k et is, s e két egyidejű leg létesülő kiterjedések technikailag akként hasz
náltatnak fel, hogy az inga m eghosszabbodásának és m egrövi
dülésének egyszerre ellene hatnak. É s ez az eg y kiterjedése a k ét fé m n e k : eredménye az eg y ható oknak. D e mennyire külön
böző ettől a n em esfém ek á r m o z g á s a ! H elyet foglalhat ugyanis ez a zon e g y irányban, vagy m egdrágulásra vagy olcsóbbá válásra c z é lz ó a n ; de ellen kezőben i s ; egyform a erővel azon egy irányban, de m ég igen Jdilömbözü magasságú f o k b a n ; tekintve azt, h ogy a fémek árára nézve fizetési eszközül való használásuk csak e g y határozó ok, a mely m ellett a többi okok is folyton hatnak. — M egjegyezhető továbbá az, hogy hely
telen és semmikép sem indokolható és történelm ileg is igazol
hatatlan felfogás az, h ogy törvény- és hatósági intézkedés által a tényleges viszonyokkal m eg nem egyező s csak j o g i l a g érvé
nyesként fennálló érték-relátió a két fém közt, a szab ad fo r
galom ban fenntartható, és az értékoscillatió a jo g i értékbecs, mint tényleges ingadozási súlypont körüli határok közé szorít
ható ; m ert, hogyha a kettős pénzbecsnek ily ható ereje volna,
keresettebb fém. Most azonban az ezüst nagyobb-m érvü depreciátiójának beálltával e szerepnek egyszerre végre vettetett, s vele kettős-valutájának alapjai is tényleg megrendültek. L. még M adeod:Banking I. 225 s k. 1.
’) M ig ugyanis egyes valutánál az érméknek nominál- és reál értéke mintegy egybeolvad: addig a kettős valutánál kiilömbüzhet és eltérő leliet egymástól. Ij. m ég B am berger: Reiclisgold. 125. 1.
“) Nem felejtve el, h ogy kettős valutánál, mindkét nemű pénzek egyen lő név-értékük szerint képezik az országos jellegű fizetési eszközt
A FÉM VALU TA KÉRDÉSE. 17
jelesül, hogy az értékarány a kérdésben lévő például 1 : 1 5 1/2-es arányban m egtartassák: akkor épeu oly m ódon képesnek kellene lennie u g y a n ezt az eredm ényt valam i más ford u ló pont, például 1 : 10 vagy 1 : 12 stb. relatió tekintetében is e lő idézni ; s valóban m egfoghatatlan volna, hogy, hogyan kény- szeríttethettek nagy európai állam ok, a melyekben ily vegyes valutarendszer állott fenn, a szabad forg a lom által ú jra meg ú jra arra, hogy j o g i l a g m egállapított értékrelatiójukkal fel
hagyjanak, ha eme rendszernek csakugyan m eglett volna ereje, azt a relatiót a jelzett e g y súlypont körüli oscillatióban m egtar
tani. K ép zeljü n k egyszer magunknak egy elszigetelt országot, saját ezüst- vagy arany-produktióval, vagy e nélkül, s tegyük fel ezzel egyidejűleg, a minek itt a példa prób á já u l kell szol
gálnia, h ogy n a g y o b b k ite r je d é s ű és tartós változás áll be a fémek előállításában és a két nemes érez illető m ennyiség
viszonyaiban: mért legyen itt az lehetséges, am i semm iféle m ás jószá g ra nézve lehetségesül nem vehető fel, t. i. h ogy az ezüstnek vagy az aranynak használása törvényes fizetési esz
közként k iz á r ó la g hasson határzó m ódon a fém árnak egy bizo
nyos m agasságon való m egtartására nézve ? H iszen az e nemű használása a fémnek, m ég ha legszélesb terjedelm ű is, csak e g y ható ok a nemes érczek árállására nézve, de egyátalában nem az egyetlen ható o k ! K étségbevonh ató-e, h ogy m ég azon esetre is, ha egyes valutát (péld. aranyt) látnánk behozva a világ valam ennyi á lla m a ib a n : még akkorra is fennáll a lehetőség az aranynak tartós m egdrágulására vagy olcsóbbodására nézve összehasonlítva egy m ost fennlevő ár- és érték-állással. D e ép oly kevéssé képes azután az egyetemes, azaz az egész világra kiterjedő kettős-valuta, m agára nézve m egakadályoztatni, hogy ha a körülmények akként alakulnak, a mai, péld áu l 16 : 1-es relátió 10 : 1-sé vagy 20 : 1-es relatióra lassanként át ne v á l
tozzék. *)
N em in dok olt a bim etallisták azou állítása sem, h ogy »a kettős valuta mellett az általános ár- és érték-ingadozás igen cse k ély , illetőleg az országos pénzrendszer az egyik vagy másik fém p roduktiójának ingadozásaitól függetlenebb lesz,
’ ) Ij. Kuies : Geld und Credit. I. köt. 233. sk. és 244— 257. 1.
M . T U D . A K A D , É R T . A T Á R S A D . T D D . K Ö R É B Ö L. V I. K Ö T . V I I I. SZ. 2
18 ívAUTZ GYÜLA..
s ennek kapcsán a névleges jószá g áraknak általános változá
sai nem foglalhatnak h e ly e t;« — nem indokolt jelesül, m ert:
először a v eg y es valuta gyakrabban fog ingadozni, mint az eg y sz e rű ,J) amennyiben amaz az egyik vagy másik fém et eddig elfoglalt értékállásából k itoló m in d en mozzanat által érintetik, ellenben az egyes-valuta m ellett mindenik pénzbecs ugyan a maga fém je részén beálló változástól, de nem a m á sik á én beál
ló tó l is b e foly á so lta tik ; 2) vagy az egy-fém ű pénz vásárlási ereje kevésbbé ingadozó, m ert ezen eg y fémre vonatkozó keres
let és kínálat közti természetes viszonhatás által szabályozta- t i k ; 2-or, m ert kettős valutáju ország az egyik fémre nézve netalán beállott értékingadozásnál: a m á sik f é m r e nem támasz- kodhatik, hanem m ind a kettőnek ingadozásait kényszerűi átszen vedn i; minden egyes ingadozásnál a kelletinél alacso
n yabbra tariffált fémet a kelletinél értékesebbre tariffált fém
ért kényszerülend kicserélni, tehát m in d ig v eszít, és 3-szor, mert minden ilynem ű mesterséges kiszivárgása az egyik valuta- ércznek az országból, egészen hasonló mesterkélt m ódon való b esziv á r g á s á v a l já r a másik (vagyis az értéktelenebb) fémnek, úgy, hogy ez u tób bi korántsem válik a n agyobbodott kereslet folytán (m int sokan hibásan felteszik) értékesebbé, és így az értékrelatió helyreállítására h a tó v á ; m ert a bejövő és szabad k iv e re tés m e lle t t3) érmékké átalakított fém által az éreznek összmennyisége annyival nagyobb le s z .4) Id e járulván még az
’ ) L . C h eva lier: Révue d. d. Mondes íd. köt. 576. i. Tloscher :id.
ért. 29. 1. Cohnstüdt: Silberfrage 60. 1. és Ileld : [a HolzendorfF-Brentano- féle Jarbucli III. évf. 2. fűz. 192. 1.
!) Erre utal JRoscher : Betraclitungen über die Wálirungsfrage ez.
műnk. 14. sk. 1. 25. 1. L. még II. Chevalier: Révue d. d. Mondes idézett köt. 576. 1.
3) A kettős-valuta liivei egy részének hibás érvelése egyebek közt annak is tulajdonítandó, h ogy nem tartják eléggé szem elött ez itt jelzett körülm ényt, vagyis azt, h ogy a bimetallikus rendszernek egyik jellegze
tes és szükségszerű tulajdonsága a fém ek mindegyikének szabad kivere- tése (pénzzé alakittatása), úgy, h ogy az állami pénzverdébe magánosoktól beszállított bárm ely nagy mennyiségű nemes érez a törvényileg fenálló szabályok szerint érmékké alakíttatik.
*) L. m ég Mannequin: id. értekezésének 207. sk. 1. és Iíertzka : W ahrung 296. 1.
A FÉM VALUTA KÉRDÉSE. 19 hogy épen a bim etallisták által annyira hangsúlyozott kereslet az értéktelenebb fém irá n t: ez utóbbinak még prod u ctióját is fo k o z a n d ja ; a p olg á rok ezen fém b ől való ékszereiket, edényei
ket stb. beolvasztandják, s igy annak m e n n y is ég e ezen az a la p o n is növekedni fog.
A n em zetk özi k eresk ed ést illetőleg, a bim etallisták azon nézete ellenében, hogy »nem baj az, ha a kettős valuta m ellett nemes fém kivitetik,‘sőt inkább előny, a mennyiben m ég praem ia is nyeretik, s azon kedvező helyzetnek örvend az ország, h ogy az arany és ezüst-forgalom tekintetében szabadon m ozoghat és m ind arany- m ind ezüst-valutájú népekkel könnyebben érint- kezhetik,« az egyes valuta hívei azt jeg y zik m e g ,]) h ogy ez az előny az egyes valuta-rendszer m ellett is elérhető, ha a másik fém ből, amely nem szolgál valuta-anyagul nálunk, kellő mennyiségű készletet ta rtu n k ; a m i nem já r nehézséggel. M ás
felől, am i a jelzett p r a e m ia -n y e r é s t illeti, e tekintetben téve
désben vannak a bim etallisták, m ert az, a ki kettős valutája országban, például az otthon csekélyebb értékűnek tariffált ezüstöt kiviszi k ülföldre és helyette aranyat hoz vissza, többet fo g ugyan ez utóbbival vásárolhatni, m int az ezüsttel vehetett volna, de m ég sem többet, mint a mennyi az ezüstnek m egfe
lelő becslése m ellett lehetséges lett volna. íg y azután ez irány
ban igazolva lesz azon állítás, h ogy lim e ta llik u s o r sz á g o k a két fém nek m inden érték-változásánál veszteséget szen vednek ; és egy nagy szakember találó m egjegyzése szerint, azon nem ép irigylendő sorsban részesülnek, hogy az egyes valutája orszá
goknak ön ön r o v á s u k r a tesznek s z o lg á la to t.2)
A zokn ak, továbbá, a k ik a kettős pénzbecscsel b iró orszá
goknak azon előnyös helyzetére utalnak, h ogy a beöm lő idegen fémpénz sok hazai áruczikk, ip a r k é s z itm é n y stb. m egvásárlá
sára és igy esetileg a nemzeti ipar em elésére s z o lg a ia m !: a m ár m ondottakon kivűl m ég azt válaszolhatni, h ogy a beszi
várgó fém nek jó része nem á r u k n a k v á s á r lá s á r a, hanem a másik
’ ) L. Roscher: Betrachtungen. 30. 1. K n ies: Geld u. Credit I.k . 336. 1.
s) A zt mondja B osch er: A elm licli w ie ein Puffer bei den Eisen- balinwagen ; oder wie ein Friedensstifter, sicli zwischen die kampfenden Partéién wirft, und m in einen Theil dér Stösse empfángt, die ein K ainpfer den anderen zugedaclit.*
20 KAÜTZ G tU L A .
fémnek, m ely kiment, h elyébe léteiére s z o lg á l; ami meg h a n e m i g y történnék, hanem mindkét fémnek mennyisége az országban benn m a ra d n a , valam ennyi jószá g ok és termelvé- nyek m egdrágulását hozná elő, és így épen m e g fo r d ítv a , az áru
export megnehezítve, és az im p o r t m egkönnyebbítve le n n e ; — m ásfelől azt, hogy a k ü lföld m indig az olcsóbb fémmel fogja a kettős valutával b iró országoknak term elvényeit megvenni, és a m aga áruit m indig az értékesebbért nekik e la d n i; vagyis oly országban mind a k iv ite li, m in d a b ev iteli á r u k d rá g á b b a k k á v á ln a k ; az azokat sziikséglők által csak magasabb áron sze
reztethetnek m e g ; a behozatali czikk azért, mivel a külföldi azt csak több fém ért adja mint azelőtt, m ikor ama fém érté
kesebb v o lt ; a kiviteli czikk meg azért, mert magasabb ár kí
nálásával irányában verseny támad. *)
É p oly hiányos (folyta tjá k az egyes valuta hívei) a bime- tallism us elm életének azon része, a mely e rendszernek elfoga
dását külön s o ciá lis, p é n z ü g y i, p o litik a i, sőt m ég g eo lo g ia i tekintetekkel is indokolja. íg y e lő s z ö r : a mi a kettős valuta követőinek azon érvelését illeti, »h o g y tanaiknak általános érvényre emelésével az e la d ósod ott o s ztá ly o k és országok ter
hei enyhittetnének,« — nem tévesztendő szem elől, hogy ez nem csak a hitelező osztályok rovására, és igy mindenesetre a pro- duktió és forgalom érdekeinek csorbítására, hanem sok irá n yb a n a z ö ssz eség n ek is kárára le n n e ,2) úgy, hogy nem egészen jo g - talanúl hasonlíttatott össze ez eljárás a középkori pénzrosszab- bításokkal, a m elyek pedig az igen sürgős á lla m érd ek re való utalással még ném ileg igazolhatók is lehettek. N em is említve, h ogy a jo g , m ely szerint kettős pénzbecsű országban az adós
J) M ondhatni m ég : ha az értéktelenebb ezüst az arany helyébe lép, a váltófolyam e kettős valut.áju országra nézve akként alakúi, h ogy végfo
lyamatban csak ezüst kapható tőle és ismét innét ezüst küldethetik neki ; illetőleg a külkereskedésben azt, amit vesz, az előbbinél nagyobb mennyiségű ezüsttel kényszerül megfizetni, és amit elád, szintén nagyobb quantum ezüsttel kapja kifizetve. L. még Bam berger id. műnk. 80. 1.
2) L. még K nies : Geld u. Credit I. 250. s. k. WalcJcer : Die Sliber- entwertliung (1877) 23. s. k. 1. és H ertzk a: W áhrung 289. k. 1. (Eltekintve attól, h ogy az ily fémérték-csökkenésnek lehetőségével szemben, a h ite
lezők már előre magasabb kamatokat köthetnek ki maguknak, úgy hog}' a kettős valuta hosszabb idejű kölcsönöknél a kamat felszöktetésére hat.)
A KÉMVALUTA KÉRDÉSE. 21
az olcsóbb fű m b en fiz e th e t, idegen adósok által is fo g ném ileg érvényesíttetni, a nélkül, liogy ugyanezt a k ü lfö ld i hitelezők irányában tennie lehetne, m ég azon esetben is, ha e bim etallis- mus valam ennyi állam által elfogadtatnék, miután m ég ez utóbbi nem jelentené szükségkép azt, h ogy m ost m ár az ed d ig contrahált adósságokat is szabad tetszés szerint választandó fémben lehet visszafizetni, vagy az azután já r ó kam atokat leróvni.
A bim etallisták azon állítása sem fogad h ató el feltétle
nül, »h og y a forgási eszközül szolgáló fém m in é l n a gyob b bősé
g ér e kell tö re k e d n i, s ennek csak a kettős pénzbecsi rendszer felel m eg.« M ert a népek háztartásában nem annyira a fém pénz sokasága, mint inkább a p é n z re n d s z e rn e k j ó s á g a és á lla n d ó sá g a az irányadó tek intet; a pénz túlbőségével karöltve já r ó gyors vagy nagyobi) mérvű árfelszökés azaz m egdrágulása a jószágoknak, sok visszásságot szül, hitelezőket és tőkéseket, nem külöm ben a m u n ká s o sztá ly t n y o m ja ; s igy ép oly kevéssé kívánatos, mint ellenkező irányban a pénz ritkaságából eredő gyors és nagyobb m érvűp é n z m e g d rá g u lá s.1) 2) — A bim etallikus rendszer egyik helytelen következése az is, h ogy a két valuta
fém közti a g ió t idézi elő, m ely egyszer az ezüst m ásszor az aranyérmék tekintetében jelenkezvén, az országnak m ind bel- forgalm át m ind külkereskedését s ez utóbbiban különösen a v á ltó fo ly a m o t is z a v a r j a ; amivel kapcsolatban arra utalhatni, m ily felületes a két férni! valuta-rendszer pártolóinak azon állítása is, »h og y például a legu tóbbi időben N ém etországban tapasztalt jelentékenyebb aranykiöm lés k ü lföldre a N ém et
birodalom ban fennálló arany valutának tulaj doni tan dó,« —- holott az egyszerűen a németek nem zetközi kereskedésében beállott hátrányos váltófolyam ra vezethető vissza, ez pedig
') E gyenlő viszonyok közt, minden országra nézve nemes fém jé
nek, m elylyel fizetéseit teljesíti, értékcsökkenése veszteség, emelkedése haszon. (Hertzlca) L. még Frére-Orbdn : Question Monétaire 25. sk. 40.
sk. 62. sk. 77. sk. 154. sk. 170. sk. részletes (bár túlzásokba menő) elemzé
sével az értékében csökkent pénz hátrányainak.
2) Helyesen je g y zi meg Eggers (V orschláge zu einer internationa- len M ünzconferenz 1879), h ogy kettős pénzbecs épen oly formán, mint a fundátio nélküli bankjegy, a kríziseket is m érgesebbekké változtatja.
22 KAUTZ GYULA.
a valuta-fém m el direkt összefüggésben nincsen, liánom a for
galm i állapotok kedvezőtlen alakulásaiból e re d e tt; de kiilöm- beu sem liozott elő más bajt, mint azt, hogy a bankkam atlábot a német birodalm i bank egyidőre felemelte, és ezzel a megzavart súlyegyen helyreállítására az egyedül okszerű eszközt felhasz
nálva, a baj elm érgesedését m cgakadályozá.
A z o n körülm ény (jegyzik meg az egyszerű pénzbecs védelm ezői), h ogy a világ annyi hírneves praktikusa, első rangú bankárházak, fém -kereskedők, bankkorm ányzók stb. a bim etal
lismus m ellett em eln ek s z ó t J), nem nagy nyomatékú momentum, ha azon in d o k o k a t és érd ek ek et vizsgáljuk, a melyek e gyakor
lat-em bereket vezérlik. S itt találju k első sorban a nagy fé m a r b itr a g e u r e k e t (ércz-üzéreket), akik a nemzetközi fémáru
forgalom hullám zásait bim etallikus országok hátrányos hely
zetének kiaknázására használják fe l; ott vannak egynémely nagy m on op olb a n k vezéremberei, akik intézeteiknek egyolda
lúan vett érdekét ezen az alapon könnyebben hiszik m egóv
hatni ; ott a nagybefolyásu a g r á r p á r t i feudál urak N ém etor
szágban, m eg a nagy g y á r fe je d e lm e k Ausztriában, a kik m ajd azért, m ivel adósságaik könnyebb tisztázását, m ajd azért, m ert készítményeiknek (n évbelileg) m agasabb áron eladhatását hiszik ezen az úton elérhetőnek, a bim etallisták táborához sze
gődtek. O tt látni végre az am erikai világhírű ezü stb á n ya tu la j
d on osok a t, a N evadai és C om stock-féle fém telepek sorskegyelt urait, akik, ha agitatiójuk sikerre vezet, és a művelt állam ok nagyobb részét a bim etallikus rendszer elfogadására reá bírják venni, az általok bőségesen előállított ezüstnek ára, egyszerre legalább is 1 6 — 18 százalékkal felszöktettetnék, ami egy ujabb számítás szerint mintegy harm inczm illió franknyi évi nyereség
többletet biztosítana szám u k ra!
A z o n kérdésre, mint tarthatni a bim etallisták által oly erősen hangsúlyozott g e o lo g ia i k u ta tá so k e r e d m é n y e ir ő l“) s különösen azon állításokról, hogy az arany-produktió kilátás
ban lévő megcsökkenése is arra utal, hogy az ezüstös a kettős
*) íg y nevezetesen a Rotschildek,E. Seyd, Dechend,J. Jones, Sour- dis, Soubeyran és mások. L. m ég L eroy- Beatdieu nyilatkozatát F rére-
Orbanid. m. 152. 1.
