ÉRTEKEZÉSEK
A TÁRSADALMI TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.
K I A D J A
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
TIZEDIK KÖTET.
A II. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L .
S Z E R K E S Z T I
PAUER IM RE
H . O S Z T Á L Y T IT K Á R .
B U D A P E S T . 1890.
TA R TA LO M .
I. szám . A d alékok :* ró m a i a lk o tm á n y -p o litik á h o z és á lla m jo g h o z.
Schrarcz G yula r. tag tó l.
I I . « A dalékok a m a g y a r á lla m p o lg á ri tá rs a d a lo m egységes t e r m észe té n e k elm é le té h e z. Schrarcz G yula r. tag tó l.
I I I . « D em o lo g iai ta n u lm á n y o k . Körösi Jó zsef 1. tag tó l.
IV . « A visszaesés o k a iró l s óv szereirő l. Tóth L ö n n c z r. tag tó l.
V. « A k irá ly ta n á cs o sa in a k felelőssége A ra g ó n iáb a n és M ag y ar
országon I I I . A n d rás ó ta. Schvarcz G yula r. tag tó l.
V I. « S extus C aecilius A frica n u s jo g tu d ó s. Vc'csey Tamás r. tag tó l.
V II. « B áró W ü lle rs to rf és a sz a b ad k e resk ed é s m e g h o n o s ítá sa az o sz trá k -m a g y a r m o n a rc h iá b a n . M atlekorits Sándor 1. tagtól.
V I I I . « Az 18S!rtO -diki ország g y ű lés v issz h a n g ja az iro d alo m b an . H allayi Géza 1. tag tó l.
IX . « T ára s, S y ra k u sa , A k ra g a s és egyéb görög á lla m o k d e m o k ra t á j a . Schrarcz G yula r. tag tó l.
X. « A specificatio. M agánjogi értek ezés. Dr. Hoff'inann Pál 1. tagtól.
KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA.
A I I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
P A U E R I M R E
H O SZ T Á L Y T IT K ÁR.
X. KÖTET. 9. SZÁM.
ÉS EGYÉB GÖRÖG ÁLLAMOK DEMOKRATÁJA.
S C H V A R C Z G Y U L A
1IE N D E S T A G T Ó L .
(o l v a s t a t o t t a í r . o s z t á l y f e b r u á r 1 0 -d i k i ü l é s é n. )
A r a 5 0 lír.
B U D A P E S T . 1890.
TÁRAS, SYRAKUSA, AIÍRAGAS
ÉS EGYÉB GÖRÖG ÁLLAMOK DEMOKRATIÁJA.
S C H V A K C Z G Y U L A
R E N D E S TÁ G T Ó L .
{O LV ASTA TO TT A I I . O SZTÁ LY FE B R U Á R 1 0 -D IK I Ü L É S É N .)
B U D A P E S T . 1890.
Nagyon egyoldalúlag itéln ő k m eg a görög n ép á llam életét és en n ek úgy alk o tm án y tö rtén elm i, m in t közm űvelődési je le n tőségét, h a csakis az a th e n e i állam o t, en n ek politikai, tá r s a d alm i és iro d alm i m eg m űvészeti m ú ltjá t, no m eg e m e lle tt leg- fölebb m ég S p a rtá t óhajtanók alapul v etn i az állam tu d o m án y i b ú v á rla tb a n . M egérdem li, hogy kitérjeszszük k u ta tá s a in k a t egyéb görög álla m o k ra is. Nem csak azért, m e rt m aga a tu la j
donképem a th e n e i állam tá rsa d a lm a a m aga 21,000 vagy m ás a d a t szerint, m ás k o rra vonatkozólag 24,000, m ajd 27,000, leg- főlebb 30,000 állam polgárával, 10,000 zsellérszerű m etoikosával és 400,000 rabszolgájával szám szerint vajm i csekély tö red ék ét te tte csak a G adestől és M assaliától egyfelől a P ontusig, m á s
felől m eg K yrenéig elterülő görög n ép összes tá rsa d a lm á n a k : de m á r csak azért is, m e rt úgy alk o tm án y tö rtén elm i, m in t c u ltu r- tö rté n e lm i szem pontból azon tö b b m in t ezerkétszáz többé- kevesbbé apró görög állam között, a m elyek eltekintve sym m a- chiai kötelékeiktől a saját belúgyeikre nézve legnagyobb részt a souverainitás attrib ú tu m a iv a l — xóp'.ov •— fö lru h á z o tt ö n k o r
m á n y z a t teljes m érté k é t élvezték, bizony ak a d ta k oly állam o k is, a m elyeket az a th e n e i d em o k ratia m éltó v e tély társaiú l ism ertek el a k o rtársaik , és a m elyeknek csak azért nem szoktunk nagyobb jelen tő ség et tu la jd o n íta n i tu d o m án y o s b u v á rlatain k - b a n : m ert b á r egy vagy m ás tek in te tb e n sokatm ondó, de n ag y já b a n véve m égis csak töredékszerű iro d alm i nyom ok vagy
epigraphikai tarraságtételek szállíto ttak rá n k egyetm ást viselt dolgaik em lékezetéből.
A szellem i m űvelődés tö rté n e té b e n a fén y p o n to t a görög állam ok közöl kétségtelenül A thén képviseli, szem ben az u tó ko rral : ám de hogy K ekrops városa ily m ag aslatra em elkedhetett, ezen pro b lém a m egfejtését sikeresen csak akkor eszközölhetjük, h a nem felejtjük ki a szám ításból azon bevégzett tén y t, hogy
M. T U D . AKAD. KRTEK. A TÁ R S. T U D . KÖR. X . K. 9 . SZ 1
A thén azon fölül, hogy sa já t m aga is h o zo tt létre e g y k é t nagy gondolkodót és n é h á n y nagy költőt, je len ték en y szám ú nagy szónokot, a sa ját c u ltu rtö rté n e lm i nagyságát első so rb an mégis azon k ö rü lm én y n ek köszönheté, m ely szerin t po litik ai á llá sá n ál fogva m á r az ötödik század közepe óta gvülhelyévé vált az összes görög törzsek nagy elm éinek, és m in t ilyen, a m aga szere
p é t a m o sto h áb b századok v ih arai közt kevés félbeszakítással m eg is tu d ta ta rta n i le egész a róm ai hódoltságig, sőt az Anto- n in o k fénytelt k orán á t le egész Ju stin iá n ig .
M ásfelől ta g a d h a ta tla n azo n b an , hogy n em valam ennyi tényezője a görögök szellem i életének tó d ú lt oda A thénbe, h a nem nagy szám m al éltek kiváló görög b ú v áro k és gondolkodók egyél) görög állam o k b an is : igen o tt éltek, o tt írtak , o tt m ű ködtek term ékenyítőleg h atv a a saját hazájo k tá rsa d a lm á ra. K ülönösen a Perikies ko ra elő tt n em egy görög város-állam képezett oly m űvelődési góczpontot, a m elyhez h aso n lítv a az akkori A thén épen n em állíth ató m ég első sorba. M iletos, K roton, Syrakusa, E leia fontos h ely et foglalnak el kim agasló szellem eik á lta l az em beri m űvelődés tö rtén elm éb en , oly városok pedig m in t Ko- rin th o s, T aras, Akragas, E p h eso s k iváltak a többi közöl iparűző, kereskedő társa d a lm u k m űveltsége által. V ájjon m inő v olt az állam élet ezekben a görög v áro s-állam o k b an ? V ájjon m inők voltak az ő állam in tézm én y eik és ezek viszonya a tá rsa d a lo m h o z ? Nem érd ek n élk ü li kérdés. M egkísérlem felelni rá, p á r
h u zam b a h ú zv a az em lített m agasabb m űveltségű góczpontokéi- val m á r csak a ta n u lsá g ok áért is oly állam okat, a m elyek m i
kép pl. Argos, h a tá ro z o tta n az ala n ta sa b b szinvonalt képvisel
ték a görög c u ltu ra életében.
M ondom , m egkísérlem felelni e kérdésre : h a b á r forrásaink szűkszavú volta és hézagossága alig kecsegtethet egyébbel m in t töredékszerű m ozzanatokkal. V izsgáljuk te h á t legalább azt, a m it forrásain k tényleg m égis n y ú jta n a k ; vizsgáljuk pedig a n n y i
val is inkább, m inthogy T ittm a n n óta, a ki a m aga «G riechische S ta a tsv erfassu n g en » czím ü m u n k ájáv al először lépett e térre a huszas években *), csakis G ilbert h o zo tt létre, és u gyan a nyolcz-
*) Nem is említve Kortiim, H üllm ann stb. kisebb hason tartalm ú m u n k á it; m ind ezekről bővebben a «Demokratie» czím ü ném et m unkám
A G Ö R Ö G Á L L A M O K D E M O K R A T I Á J A .
v a n as évek folyam ában h aso n irá n y ú m u n k á t : ezt azo n b an — b árm en n y ire el kell is hogy ism erjük philologiai é rd e m e it— egy- á ta lá n n em te k in th e tjü k v alam i k ü lö n ö sen örvendetes jelen ség nek állam tu d o m án y i szem pontból. v)
K ezdem Ar(jóssal, a m ely kétség kívül egyike a legrégibb görög állam oknak. D aczára azon szenvedéseknek, a m elyeket az argosiaknak úgy a Pelopidák, m in t a H erakleidák u ra lm a oko
zott, m á r jó k o rá n fölébredt b en n ö k az érzék a jogegyenlőségre a la p íto tt szólásszabadság és az ö n k o rm án y zat irá n t. P a u san ias a>t m o n d ja rólok a m aga IIspr/jT jatc-ében,2) hogy br/fopíav xai tó autóvojiov í'(a~öivzs<;. Meg is szo ríto tták csak h am ar k irá lyaik jogkörét, elannyira, hogy Tem enos u tó d a, Keisos, m á r csak a nevét, vagy h a úgy tetszik m á r csak czím ét viselte a királyi m éltóságnak. P h eid o n g aztettei azo n b an ro m b a d ö n tö tté k a tró n t és m á r akkor lé tre jö tt A rgosban a d em o k ratia — s n em pedig 4 6 0 -b an , az athéniekkel k ö tö tt szövetség befolyása a la tt, m in t G ilbert hiszi P au sa n ia sn a k M eltasra, M edon tizedik u tó d á ra vo
natkozó helyéből in d u lv a ki. L étre jö tt, m o n d o m az Ap'/eíiov SirjjAoxpiaTÍa, m in t T hukvdides a m aga V. könyvében 4 3 1 -re vonatkozólag m a g á t kifejezi, m ég 480 elő tt, m in d já rt P h eid o n leveretése u tá n ; lé tre jö tt p ed ig az A kestoridák nagy befolyású pap i nem zetségének befolyásával. T itokban azo n b an épen az A kestoridák voltak azok, a kik a legelőkelőbb ős család o k at a dolgok vij ren d je ellen fellázították. M ozgásba h o zták az A kesto
ridák cselszövényei a jó sd á t és a jó sd a által S p a rtá t is : hosszú sorozata áll m ost be az öldökléseknek ; Argos régi állam polgárai- in a k zöm e el is p u sz tu l a v é ro n tásb an . H ogy helyreüssék a csor
b át, k én ytelenek voltak a T/./.síc Ai>[iávec Wó m'í'jm ősrégi phyléi m ellé a <poMj twv TpvaíKwv fölállítása által vagy ezen kivűl is szám os oly elem et fogadni be az állam p o lg ári kötelékbe, vagy m in t kútfőink m o n d ják a 5icXi<;-ba, a m ely elem eket eddigelé ugyancsak távul ta rto tt az alkotm ányos jogok gyakorlásától a hagyom ányosan fejlett argosi állam élet. ■— E k k o r ism ét felkelést
R a j t ó alatt levő II. kötetének élőbeszédében. H l. e. «Staatwiss. Notizen»
1887, II.
“) G ilb e rt: H andbuch dér Griech. Staatsalterthüm er, Leipzig, Teubner I. kötet 1881, II. kötet 18S5.
2) Pausan. Descr. Graee. II. 1G; V, 23, V II, 25 stb.
tám asztan ak a dem o k ratia e lle n sé g e i; a felkelők élén az ezer logad kiizd az úgynevezett ősi sz a b a d sá g é rt; ám de a dem okratia győz, fenn is ta rtja m ag át egész ap elo p o n n eso si háborúig, E kkor m á r a gazdagok alkotják a reactió t az állam form a ellen, m ert a nem esség m á r rég k ip u sztu lt A rg o sb ó l; vagy legalább is anv- n yira m eg volt az ereje törve, hogy egyátalán nem volt képes m in t politikai tényező szerepelni.
A nagy vagyon sem volt szerencsésebb e küzdelem ben, m in t egykor a n e m e ssé g : a dem o k ratia m egállandósult. Argos souveraine népgyűlése — a — saját nevében — m in t Siuoz — gyakorolta m á r ezentúl az á lla m h a ta lm a t; különösen pedig h a tá ro z o tt h á b o rú és béke fö lö tt; a volt egyes- egyedül a rra is jogosítva, hogy szövetséget kössön vagy bontson a külállam okkal. Csak a nem zetközi követek fogadására v o n a t
kozólag á llo tt fönn m á r a persa h á b o rú k idején n ém i oligarchiái színezetű eljárás. A p e rsá k ellen segítséget kereső görög állam ok követeit ugyanis — m in t H ero d o to sn ál olvassuk — a raXuj-ba be sem b o csáto tták , h a n e m az állam tan ács — fíooXiíj — elé u ta síto ttá k ő k e t ; és az állam tan ács m eg is a d ta nekik a végérvé
nyesen elutasító választ. B izonyára nem volt erre joga az argosi po^Xyj-nak a fö n n á llo tt állam jog szem p o n tjáb ó l: dem okratiai állam form a a la tt végérvényesen elutasító választ csakis m aga a souveraine népgyűlés, a 7tóXi? a d h a to tt v o ln a ily nagyfontosságú nem zetközi k é rd é sb e n ; hogy azo n b an az állam tan ács mégis ebben az esetben egy ily végzetterhes végzést h o zh ato tt, ezt csakis akkép m ag y arázh atju k ki, h a elfogadjuk azon k útfőink ta n u ság tételét, a m elyek az argosi á llam tan ács tag jain ak m edis- m osáról beszélnek. A nagy k irály n ak m in d en esetre volt kincse elég, és H ellas elleni h a d já ra ta alkalm ával — m in t tu d ju k — nem is kím élte a pénzt, v alahányszor érdekében á llo tt lekenye- rezn i azokat, a kik valam ely m ég ingadozó görög állam élén állottak.
E g y éb irán t a peloponnesosi h á b o rú idején Argos dem o
k r a tá ja m ár oly széles alap o k o n nyugodott, hogy csakis az a th é n i Snjfj.oxpxtía ax p aro í-t leh et h ozzá h aso n lítan i. Phylékbe volt ugyan az állam polgárság osztva m ég m in d ig : ám de ezek a phylék m á r akkor leköszörülték volt a m ag u k genealógiai je le n tőségét, m id ő n a gazdagok p á rtja a hagyom ányos tö m eg u ralm i
A G Ö R Ö G Á L L A M O K D E M O K R A T I Á J A . 7
fo rm á t m eg tám ad ta vala. A so u v erain e népgyülés — a juóXic — b eleav atk o zo tt esetről esetre a legrészlegesebb közigazgatási kérdésekbe is, igy p é ld á u l a h ad iszo lg álat ügyeit a jtóXic folyton éb er szem m el ta rto tta és közv etlen ü l souveraine népgyülési h a tá ro zatokkal in té z k e d e tt b en n ö k . E z t a souveraine n ép g y ű lést — tcóXi? — nem közigazgatási tisztviselők, n em az a rty n o k , nem is a dem iurgok h ív ták egybe, jó lle h e t ezek á llo tta k a közigaz
g atás é l é n ; n e m ; k ü lön, tü zetesen e czélra re n d szeresített állam i közeg, a Syjfjiot) jTpoaxátKj? volt az, a kinek tisztéb en á llo tt a souveraine népgyűlés egybehivását eszközölni. N em volt m eg k ü lö n b en sem a közigazgatási tisztviselőknek — oí zoö Sifjjiou jtposaróts; ■— sem a hadvezérek n ek az a sacraljogi h a tásk ö rü k m in t A th én b en ; az eszten d ő t sem valam ely a rty n vagy strateg nevéről nevezték el, h a n e m a H é ra te m p lo m á n a k élethossziglan v ála sz to tt p ap n ő je h iv atalo s évei u tá n . K ö rü lb elü l bizony n ém i p araszto s színezete v an enn ek az egész argosi d em o k ratián ak , az ta g a d h a ta tla n ; az argosi állam szervezet k o rán tsem v o lt an n y ira külzelékezett, m in t az a th é n i. A nag y tan ács — oí yíkioi — n em gyakorolt sem törvényhozói h a ta lm a t, sem biróit. M ind am az, m in d em ez végső fokon a souveraine népgyűlés — a itóXt?
vagyis a jcóXi^-ban egybegyűlt n ép — oa'j.oc — illetékessége alá ta rto z o tt, és u g y an m á r a Iveisos árn y ék szerű k irály ság át jóval m egelőzött idők óta. V olt egy n o inotlieta-collegium , nyolczvan tagból álló —• oí o*fSoTj/ovra —■ m ely a tö rv én y h o zási m u n k á la to k a t tu la jd o n k ép en végezte és eg y ú ttal tö rv é n y t is ü lt bizonyos ügyekben szintúgy, m in t a bírásk o d ási jo g k ö rrel sz in tén föl- ru liá z o tt (3odXyj.
Az igazságszolgáltatás, a 'AXiaía, te h á t n épbiróság k ezé
b en volt.
A tisztviselők feleletre v o n ását, illetőleg m egszám olta- tá sá t m aga a souveraine népgyülés — a Ttok'.<; -— eszközölte : ez alól csakis a hadvezérek képeztek kivételt, a kiket a h a d já ra t bevégeztével azo n n al feleletre v o n tak , illetőleg m eg szám o ltat
tak és addig őket a városba be sem eresztették, m íg csak a v á ro so n kívül, a C h ara id ro n b a n az illetékes h atóság, valószínűség sz e rin t a nyolczvan tagból álló n o m o tlieta-co lleg iu m e lő tt ügyök le nem b o n y o lítta to tt. O strakoplioria is v o lt A rgosban, m ég pedig oly tö rv én y alap ján , a m ely k o ráb b i k eletű az a th é n i K leisthe-
nes epoch áján ál. T erm észetesen e tö rv én y alap ján az argosi o strak o p h o ria is, szin tú g y m in t az a th é n i, m eg m in t a sikeliai írsTaXta^óc — a v ag y o n u k n ál fogva vagy egyéb okokból állam po lg ártársaik közöl szerfölött kim agasló, ren d k ív ü l befolyásos férfiak tiszteletteljes eltáv o lítására volt irányozva. Csakis n é h á n y papi állo m ásra vonatkozólag á llo tt fönn A rgosban a születési előjog -— az állam h iv atalo k betö ltésén él nem k iv á n ta to tt egyéb képesítvény, sem előkelő születés, sem vagyonbeli census, h a nem csakis a közbizalom . A legfőbb tisztviselők a atpatrjYOÍ vol
tak, szám ra 5-en, m egfelelőleg az 5 Xóyoc-nak, a m elyekre a fegyveres erő A rgosban osztva volt. S ajátszerű, hogy T hukydides m időn a Kr. e. 421. év esem ényeit a m aga V-dik könyvében (37 f.) elbeszéli, e kifejezést h a s z n á lja : 5úo avSps? rijc i p ’/'ffi rijc
|j.s‘CÍaríjc.
G ilbert azt hiszi, hogy T h ukydides nem é rth e te tt egyebet e k ét legnagyobb h iv atalb eli argosi férfiú a latt, m in t két argosi aTpanrjfós-t. De h a G ilb ertn ek csakugyan igaza van, akkor ezzel egygyel több a b izo n y íték u n k arra , hogy T hukydides csakugyan m in d e n t inkább h aszn ált, m in t állam jogi kifejezéseket, m időn kü lállam o k közegeiről volt szó, és h a a m aga körülírásaiban,, m in t a je le n esetben, el ta lá lta is a kellő jelző t az illető h iv a tal állam jogi fonto sság án ak k id o m b o rítására, az u tó k o rt m égis kétségben h ag y ta m ag u k ra az illető állam ok hiv atalain ak czí- m ére vonatkozólag, v alah án y szo r Tlm kydidesen kívül egyéb forrás n em áll a m o d ern k u ta tó k rendelkezésére.
A d em okratia, m elyet csak 8 h ó n ap ig ta rtó oligarchia sza
k íto tt félbe, ugyancsak a pelo p o n n eso si h á b o rú a latt, A lkibiades segítségével m egerősbült újra, és nagyobb tám ad áso k n ak úgy látszik, nem is volt kitéve egész 370-ig, m időn a oxotaXiojió;
bekövetkezett. E rő s á ra m la t m u ta tk o z o tt ekkor ism ét az oligar
chiái állam fo rm a b eh o zatalán ak érdekében. A n ép azonban ta lp ra á llo tt és nem kevesebb m in t 1200, P lu tarch o s szerint meg épen 1500 állam p o lg árt bunk ó ztak le a n é p p á rt hívei azok közöl, k ik et oligarchikus h ajlam o k k al gyanúsítottak.
A diadochok korszakában ism ét hevesen folytak az oligarchiái és dem okratiai pártk ü zd elm ek A rgosban, a m elyek következm énye az lön, hogy K r. e. 251 u tá n ezen ősdem okrata állam b an is- fölütötte a fejét a ty ran n is. A ratos koráb an A ristom achos szin
A G Ö R Ö G Á L L A M O K D E M O K R A T I Á J A . 9 té n közel á llt m á r ahhoz, hogy m in t rópavvo? az á lla m h a ta lm a t m agához rag ad ja, de v isszalépett az utolsó p illa n a tb a n és így ism ét m egerősödött a n ép u ralo m A rgosban, leszám ítva egyes ty ra n n o k a t, a kik időről időre fölülkerekedtek, m íg végre 229-ben Argos az achaii szövetségbe lépett, a m i a z u tá n az ö rö k lö tt állam fo rm át to v áb b ra is, egész a ró m ai hódoltságig, b izto síto tta.
Ily en volt, a m en n y ire a rá n k szállo tt csekélyszám ú, tö re dékszerű a d a t n yom án, m ag u n k n ak tö rté n e lm i k ép ét m egalkot
h atju k , a keleti h ellénségnek ezen egyik legrégibb dem o k ratiája.
E lein te a nem esség, a z u tá n pedig a gazdagok elleni küzdelem jellem zi. M ég II. m aked o n iai F ü lö p id ejében is a legvagyono
sabb és legelőkelőbb — svőolotárooc x«l zXooatíoiáTooc — elem ek elleni harcz folyt ádáz v é ro n tá s s a l: de ez in k áb b irtó h á b o rú t je le n te tt akkor ezen elem ek ellen, nem pedig az ellen tétes p o li
tikai p á rto k v áltak o zására vall az u ra lo m b a n .
Nagy szám m al voltak A rgosban is rabszolgák — és ezek k özött az állam i rabszolgák — 7ojj.v/jrsc. E rab szo lg ák at foly
ton lá zad ásra c sá b ítg atta S p arta, b á rm e n n y ire já ts z o tta is k ü lönben a conservativ h a ta lm a t a p o litik áb an . A szövetség A th én n el azo n b an elejét vette a rabszolgák fölülkerekedlietésé- nek. É p oly kevéssé sik erü lt a rabszolgáknak az állam csíny, m in t a hogy n em sik erü lt a fö n n e m líte tt ezer logadnak, vagyis zsoldos k a to n á n a k m eg d ö n ten i az á llam fo rm át a m a n tin e ia i csatavesztés u tá n .
E p id a u ro sb a n szin tén fo rd u ln a k elő arty n o k , csakhogy itt nem közigazgatási tisztviselők, m in t A rgosban, h a n e m szű- kebb bizottságát kepezik az á llam tan ácsn ak , m ely 180 tagból áll, te h á t oly m o zzanat, a m elyről azt m o n d h atn ó k , hogy n é m i
leg m ár közel já r a képviseleti eszm éhez, h a közelebbről ism er- nők az epidaurosi állam szervezetét. E z t azo n b an épen nem á llíth atju k , m ert alig b íru n k az epid au ro si állam in tézm én y ei
nek tulajd o n k ép em term észetéről m ég legfölszinesebb ism eret
tel is. M indössze is a n n y it tu d u n k , hogy E p id a u ro st tévesen szám ítják az ódonság av atlan irói az oligarchiák közé. M ert h a csakugyan voltak az epid au ro si állam szervezetnek oly vonásai, a m elyek achaii p o litik ára em lékeztetnek : h á t akkor csakugyan n em le h e t E p id a u ro st csupán a z ért o d aszám ítan i az oligarchiák
közé, m e rt h á t úgy a p ro b u leu ta, m in t a közigazgatási közegek szám a csekélyebb volt egyéb dem okratiai állam ok p ro b u leu ta és közigazgatási közegeinek szám ánál. A közbeszéd avatlan nyelvezete bizonyára oligarchikus jelzővel illeth ette az epidau- rosi állam a lk o tm á n y á t ezen állam közegek csekélyebb szám ára való te k in te tte l; ám de csakis oly ódon irók u tá n o z h a ttá k az a v atlan közbeszédnek e kifejezését, a kik nem szoktak, vagy nem tu d ta k a dolog lényegébe liatólag ily kérdések fölött gondol
kodni. A d atain k egyébiránt a következőkre szorítkoznak. A h a todik században sz ű n t m eg E p id a u ro s királyság, vagy h a a Perian d ro s k o rin th o si aisy m n etán ak H ero d o t á lta l is em lített apósára, P roklesre való te k in te tte l inkább úgy tetszik, topavví?
len n i. P erian d ro s a Kr. e. 627— 587 közé esik: ez ig azíth at b e n n ü n k e t ú tb a ném ileg az ő apósának P rokiesnek k o rára nézve is. A királyság, illetőleg tupavvís, m egszűntével m á r m ost beáll E p id au ro sb an , ezen eredetileg karok-tól lak o tt és a H era- kleidák visszatértével dórok b ev án d o rlása által m egélénkült aktéi állam o csk áb an is, a politikai szabadságnak prim itív alakbani m e g te ste sü lé se : a nem zetségek ju tn a k u ralo m ra b en n e az A sldepiadák pap csalátijam ak segélyével. E p id au ro s te h á t olig
arch ia lett, a szónak legvalódibb jelentőségében. Az állam ügyeket á lla m ta n á c s — [jouXrj — vezette, a m elynek tag jai — szám szerint m á r ekkor 180-an —• a legkiválóbb, illetőleg leg
h a talm asab b dó r nem es családok sarjai leh ettek kizárólag. Ekkor az elölülők szerepét az á llam tan ácsb an az arty n o k v itté k : de bekövetkezett a nagy fo rd u la t és a választási ala p ra fektetett PouXyj a sa ját kebeléből áprövot — és nem m in t A rgosban ápTöva; — czím m el, szűkebb bizottságot választott, úgy látszik, főleg p ro b u le u tik u s teendők végzésére.
A n ép, vagyis a 3f;|j.o? legnagyobb részt a vidéken lakott és ezt a g ú n y n ev et viselte m ég a későbbi kom ikusoknál is, hogy xovÍ7cooí; : nem épen tiszteletet parancsoló díszjelző ; inkább a h a ta lm i tényezőkre és ezek b é relt d aln o k aira vall, a kik egy ily gúnynév által vélték az e lle n té te t a ftooXstrcaí és a kevésbbé előkelő állam polgárok közt k itü n te th e tn i. (Plut. Quaest. Graec.:
1 : oí !j.sv tö TroXÍTsou.ct — ófSofjXOVTa xal ixatöv avSpss T;aav ex ős roútwv fjpoövto pooXs'JTdtc, oí>? aprúvoo? sxáXouv. toO Ss StÍ)/íOO tó JtXsiaTov iv á-fpi}) SisrpipsV IxaXo'JVTQ dk xovítoSs?, <ú; aofiP^Xstv
A G Ö R Ö G Á L L A M O K D E M O K R A T I Á J A . 11
. s ^ t í v , o r e ö í í ü v K o c a ) ' / •pwpr.Có[j.svot x s x o v ’|Aáva>v, ónórs xadáXö-o'.sv é t , r íjv JtóX'v.)
K orinthos a királyság m egszűntével, m id ő n a dór b e v án dorlók h o n alap ító vezérének A letesnek u tó d a, a B akcbis n e m zetségéből szárm azó Telestes tró n v esztetté lö n , a B akcliiadák erősen vérségi alap o n nyugvó o lig archiájának volt kénytelen m eghódolni. Ezek a B akcliiadák — T elestes b u k ásak o r szám ra n em kevesebb m in t 200 család — évről-évre egy Tcpótavic-t v á laszto ttak a sa já t kebelükből az á lla m h a ta lo m élére. Nagyon m erev oligarchia v o lt ez : t(v óX’.fotpyírj xai oí BaxyiáSai xaXsó- [j.svoi evsjAov t t (v ttóXiv, íStSoaav Ss xai tJ^ovto sí; áXX^Xwv m o n d ja H e ro d o t Y. k ö n y v é b e n : csakis azok b írta k teljes állam polgári, azaz po litik ai jogokkal ez idő szerin t K o rin th o sb an , a kiknek m in d atyjok, m in d anyjok b akcliiada volt. Ki voltak te h á t zárva a politikai jogkörből n em csak a alsóbb rétegei, de azon dór bevándorlók u tó d a i is, a kik n em ta rto z ta k a B akchis n e m zetségéhez ; v a lam in t ki voltak zárva a K o rin th o sb an lakó aiol e re d e tű szabadok összes, régi nem es család jai is.1) Oly á lla m form a v olt ez, a m elyre A ristoteles « P o litik á»-ja n e m is reflec- tál, legalább n em jelenlegi szövegében.
6 57-ben K r. e. le tt vége e sajátszerü olig arch ián ak , m e lv et SovaoTsía-nak is nevezh etn én k , lia a m ag a v álaszto tt itpikavij-ával beleférne A ristotelesnek ezen á lla m fo rm a ta n i v á l
fajába. E kkor G57-ben le tt TÚpavvo?-szá K o rin th o sb an Kypselos, ez a B akcliiadák egyik legelőkelőbb család jáb a rav aszu l bele
h ázaso d o tt la p ith a ered etű , m in d e n kétségen kívül nagyelm éjű dem agóg, a ki m eg tu d ta d ö n te n i a n é p segélyével s szám űzte a B akch iad o k at L akedaim onba, és m ag a — K ypselos — oly bölcs szelídséggel tu d ta v in n i az u ralk o d ást, hogy n em volt szüksége sem m iféle te s tő rs é g re 2) és a k o rin th o si n ép m indvégig m elegen ragaszkodott az ő ty ran n isáh o z.
1) Diodor. V II, 9 : oí o’ i-o 'llpxxXÉou; Bax/íaoa! r:Xeíou; Ővte; ota- r.ooíiuv za-Éayov tf,v ápy_f,v za't xcitvij rxkv jipösKrnjxEaav "rij? nóXew; ST.i'mc,, i1- ajttöv is Éva JÍaT’ Eviautov jjpoSvto itpítavtv, 05 if,v toü Xitoi EÍ/s Ti'tv Ík) irrj Evsvr[/.ovT* Trj; kyj/ÉXou T’jpxvviSo;, úy’ rj; xaTsXiiSrjOív. Strabon p. 378 szerint 200 évig uralkodtak a Bakcliiadák.
1) Aristot. Polit. V III (V) 12: 6 jjlev yicp K'j'isXoj. or(;iaYwYo; Vjv y.%’.
z it í Tf,v i p / v ' áiEtíXssev iSoousóprjTo;. Nicol. Damasc. fr. 58 : Kú^eXo? oí
H arm in cz évig u ralk o d o tt K ypselos ily szellem ben; u tán a fia, P erian d ro s következett. Széles látkörtí, m űvelt lelkületű, gondolkodó állam férfi, h arczias term észetű — topavvtxóc, áXXá m o n d ja felőle A ristoteles — a ki 44, vagy Eceper szá
m ítása sz e rin t,1) 40V2 éven á t n em csak tekintélyét tu d ta m a gasra em elni a ty ra n n isb a n , de egyúttal bele is tu d ta iskolázni a korintliosi n é p et egy új irán y b a, a jogegyenlőség cu ltu sáb a szintúgy, m in t ez A thénben P eisistratos érdem e volt. Való
b an, an n y ira elszoktak a korintliosiak P erian d ro sn ak több m in t negyven évi u ralk o d ása a la tt a hagyom ányos conservativ h a jla m októl, sőt m ég a b ru tá lis töm eguralom cu ltu sátó l is, hogy m i
dőn 3 év m ú lv a P erian d ro s u tó d át, az utolsó K ypselidát II. Ky- pselost, vagy P sam m etich o st az összeesküvők m egölték,2) való
színűleg tettek ugyan k ísérleteket az u ra lo m visszaszerzésére a B akeliiadok, de siker n é lk ü l; nem tö rő d ö tt a régi nagy csalá
dok u ra lm i igényeivel Ivorinthosban m ost m á r senki. O ligar
chiák keletkeztek ugyancsak egym ásu tán különböző dem agogok állam csínyjei folytán ; fönn is b írták ezek ta rta n i m ag u k at egész 392-ig Ivr. e., m időn Argos segélyével d em okratiává tág íto tta a korintliosi nép a m ag a alk o tm án y át. De h á t hogy tö rté n h e te tt, hogy ezen ipar- és kereskedelm ileg eg y irán t virágzó, m eglehetős nagy görög v á ro sb an oly sokáig b írta m ag át fö n ta rta n i az olig
a rc h ia ? E kérdésre csak azt felelhetjük, hogy az az oligarchia, a m ely a K ypselidák b u kásával K o rinthosban m egállandósult, m inden v olt in kább, csak nem holm i vérségi kötelékben gyöke
rező oligarchia. A m it P lu tarch o s m ond, a H ero d o to s rossz
hiszem űségéről írt kis m u n k á já b a n , hogy t. i. a lakedaim onok űzték v o ln a ki a K ypselidákat K orinthosból, m ás színt kölcsö
n ö zh etn e ugyan ezen oligarchia keletkezésének, a m ennyiben t. i. a lakedaim onok conservativ oligarchiák létreh o zatalán szoktak fáradozni, a jó sd ák cselszövényei folytán, m in d e n h a ; és ez esetben alig len n e érth ető , hogy ta rth a tta fönn m agát K o rin thosban, ezen élénk forgalm i k ö zp o n tb an é sta g a d lia ta tlan ú l jelen - KopivSou 7cpáto; fjp^sv, oúte o&p'joóp&u; e'/ojv c:jt' wv kopiv^íci;.
H l. e. Herod. V, 92. G ilbert (II, 89) helyesen jegyzi meg, hogy H erodot előadása megfér a fönnebbi tanuságtételekkel.
x) «Philol.» 20, 722. kvv.
2) Nicol. Damasc. 60 frgm.
A G Ö R Ö G Á L L A M O K D E M O K R A T I Á J A . 13 tó k en y m űveltségű városban, az oligarchia. Ámde, H e ro d o t a m aga V. könyvében, b á rm e n n y ire belem élyed is a k o rin th o siak viselt dolgaiba, egy szóval sem em líti ezt az állítólagos lakedai- m o n in te rv e n tió t és így valószínűleg n em is egyéb az, m in t P lu ta rc h o s H ero d o to st m in d en áro n g án cso lg atn i vágyó, ész
já rá s á n a k a szülem énye. N e m ; a sa ját m aga erejéből szab a
d u lt föl a k orintliosi n ép, m id ő n véget v etett a K ypselidák u ra l
m án ak és nem is k ért kölcsön conservativ eszm éket vagy vellei- táso k at sem a lakedaim onoktól, sem m ások hagyom ányos p o li
tik a i bölcseségétől, m időn a dem agogok állam csínyjeibe oly kész
ségesen b elem en t és az oligarchiát egészen új alapokon szervezte.
Nem h a llg a to tt a k o rin tlio si n ép ez alk alom m al senki m ásra, csak a sa já t m aga fölfogására és h a jlam aira.
E fölfogás, e h ajlam ok pedig ő t első so rb a n a rra u ta ltá k , hogy a jogegyenlőségi alaphoz ragaszkodjék ugyan, de azért ne tö m eg u ralm i form ákban keresse a b o ld o g n lh a tá s t: jxr; xoXXá Ttüv v.otvwv sv i(j) Kp jrpáttovta?, így jellem zi a k orintliosi n ép et P lu tarch o s, D ión é le tra jz á b a n .1) Az oligarchia ezen értelm éb en való állam szervezetének élén a ~pó[3o')Xot te stü le t állo tt.
Nikolaos D am askenos szerin t aotoc 3s (m ár t. i. ó Srjao;) -apa/pfjU.a y.occscuTrjoaTO rcoX’.tsíav TO’.ávSs- (j.íav txsv ovaáoa jrpo(3oóX(ov sicoÍTjasv, sx os tcov Xoijtwv (ta'jXrjv yatsXsjsv ávSpröv í>". T ellát a TtpópouXot m elle tt o tt volt a PtoXtíj i s ; D iodoros szerin t fspoucjía, se n a tu s, a m ely a b iró i h a ta lm a t gyakorolta és a nem zetközi politika ügyeiben d ö n tő leg re n d elk ezett.2) A h a d ü g y fölött aTpaTY]7Ó;-ok re n d e lk e z te k ; T hukydides k ét ily rszpair^óz-t em lít a m aga 3-dik, 4-dik és 5-dik könyvében. (Kypselos ~oX;u.ap-/o;
volt, m ielő tt túpavvoc-szá l e t t : de hogy később az oligarchia idején is fö n n á lló it v o ln a ez a tisztség, en n ek a forrásokban sem m i n y o m a .)3)
L) P lut. Dió. e. 53. Hsl. e. Aristot. Pol. V III (V), 6. Plass, Tyr.
% 79. kvv.
2) Nicol. Damasc. fr. 60 M üller Fig. Hist. Graec. II I , 394; Diód XVI, 65. Gilbert Griecli. Staatsalt. II, 90 azt hiszi, hogy ezen ycoouaía azonos volt a Nikolaos Dam askenos által em lített pouArj-vel, a m i való
színű is.
3) Tliukyd. III, á, 33, 83, IV, 43; V, 1, 29, 40. A TcoXc'uapyos-ra nézve Nicol. Damasc. fr. 58.
Nem ism erjük tü zetesb en a korin th o si állam szervezetet az oligarchia id e jé b ő l: ám de h a figyelem be veszszük egy felől a m in denféle h a jó m ü ta n i fölfedezőkben bővelkedő és nagy terjed elm ű kereskedelm et folytató k o rin th o si n ép m űveltségi fokát, m ás
felől pedig azon szabadságszeretetet, a m ely T hukydidesnél a korinthosi követek fölszólalásából b e s z é l: leh etetlen a rra a g o n d o latra nem jö n n ü n k , hogy ezen köznapi szólásform ával olig
arch ián ak nev ezett k o rin th o si állam szervezetnek állam jogi alap ját utóvégre m égis csak az állam polgárok, vagyis az összes szabad férfiak állam p o lg ári jogegyenlősége kép ezh ette. Nagyon érzékeny cso rb át ü t a görög alk o tm án y tö rtén elem re vonatkozó ism eretk ö rü n k ö n , hogy A ristotelesnek K orinthos TroXiTsta-járól szóló értekezése nem szállo tt k o r u n k r a : a n n y it azonban m égis m eg érth etü n k a föntebbiekből, hogy a K ypselidák b u k ása óta K o rin th o sb an a népfelség elve — az összes állam polgárság xóf/tov-ja — ju to tt állam jogilag ugyan érvényre, de a k o rin th o si n ép sajátszerű h ajla m a in á l fogva nem tö re k e d e tt a gyakorlatban ezen elvnek töm eg u ralm i m egtestesítésére, az a th é n i állam és egyéb görög d em o k ratiák p éld ájára.
A k o rin tlio si n ép n em az állam életbeni, m in d e n n a p o s töm eges tevékenységre fektette, úgy látszik, a fősúlyt, h an em arra, hogy az á lla m h a ta lm a t m egbízható, feleletre vonható ügy
nökök kezeljék, m aga pedig a n ép nagy töm ege a tá rsad alm i erőkifejtésben, az ip a r és kereskedelem szerezte földi jav ak h á- b o rítla n u l n y u g o d t élvezetében kereste a m aga boldogulását.
Egy görög álla m b a n sem v o lt — ta lá n az egy S ybarist m eg P aphos szigetét kivéve -— a n n y ira kifejlődve az érzékiség cul- tu sa, m in t K o rin th o sb an . A phrodité tem p lo m a á llo tt itt egész seregével a közkéjelgésre sz án t p ap n ő k n ek , az ezer főnyi liiero- duIával. E vallásos színezetű közkéjelgés nagyban e lp u h íto tta a korin th o si n é p e t; azon 1(1,000 drach m a, a m elyet a korin th o si Lais fizettetett m agának látogatói által, ez a 10,000 d rach m a rengeteg összeg volt ab b an az időben a görög élet á rtö rté n e té ben : fé lreérth etetlen világot vet te h á t m á r ezen m agas összeg is azon érzékiségbe sülyedt léh a életfölfogásra, a m ely a k o rin th o si n ép et a K ypselidák b u k ása óta jellem ezte, le egész a negyedik század elejéig. Ne csodálkozzunk te h á t, h a az a nép, a m ely an n y i sikerrel ű zh eti vala az ip a rt és a k ereskedelm et és e m el
A G Ö R Ö G Á L L A M O K D E M O K R A T I Á J A . 15 le tt m ég a n n y ira ra b ja is volt a folytonos élvm ám ornak, nem á llíto tt m agának sem Pnyxet, sem A gorát a m aga szenvedélyei
nek kito m b o lására, h an em csak azon igyekezett, hogy m ások, m á r t. i. csekély szám ú, feleletrevonható á llam i közegek végez
zék h elyette a politikai teen d ő k et. És a k o rin th o si n ép — m in t ezt P in d a ro s b ó l1) tu d ju k — nem is tév ed t a m aga szám ításá
b an. íg y ta rto tt az — egyes sikertelen kísérleteket leszám ítva — egész 392-ig, a m id ő n a k o rin th o si n é p p á rt, az argosiak á lta l tám ogatva, m egkísértette az a lk o tm án y t m eg d ö n te n i; de h a sik erü lt is az o lig arch ák at s z á m ű z n i: a k o rin th o si tö m e g u ra lom csakis az á lta l és így is csak rövid ideig b írta m ag át fön- ta rta n i, hogy7 u n ió ra lé p e tt A rgosszal.2)
M ár 387-ben visszanyerte K o rin th o s a m aga teljes függet
lenségét A rgosszal s z e m b e n ;8) az oligarchák visszatértek és K o rin th o s ism ét oligarchiává lö n , de term észetesen csakis a szó
nak fö n tjelzett értelm ében. T im ophanes ty ra n n isa m eg szak íto tta ugyan ezen állam p o lg ári jogegyenlőségen alapuló, úgy nevezett, oXrcap/ía-t, helyesebben ápiaToxpaua-t, de csak rövid időre.
C sakham ar ism ét a régi m ed erb e sik lo tt vissza a k o rin th o si állam élet. 2 43-ban b elép ett A ratos p o litik ája fo ly tán K o rin th o s az achaii szövetségbe és en n ek kötelékében m a ra d t is egész 146-ig, m id ő n a z t a róm ai légiók m ajd csakhogy n e m egészen m egsem m isítették. A vh-ágzó város m á r ekkor e lp u sz tu lt; Caesar 44-ben róm ai gy arm ato so k at tele p íte tt helyére.
K ypselos egyik u tó d a, P erian d ro s u ra lk o d o tt m in t ty ra n n o s K o rin th o s egyik gyarm ata, A m brakia fölött E p eiro sb an . De ez a P erian d ro s úgy látszik legkevésbbé sem ta rto z o tt az ő nagynevű név ro k o n án ak állam férfiúi isk o lá já h o z : a törvények u ra lm á n a k tiszteletben ta rtá sá ra n em igen tu d ta rá sz o ríta n i az am brakiótá- kat. L egalább az ő elüzetése u tá n oly7 tö m eg u ralo m lép ett életbe A m brakiában, a m ely m érsék elt cen su sra volt ugyan a la pítva, de csak h am ar k o rlá tla n dem o k ratiáv á f a j u l t : m e rt h á t a törvény ellenére fölvettek az állam polgárság kebelébe boldogot, b oldogtalant, m in d en m inősítvény n élkül, hogy ez értelem ben
l) Pindar. Olymp. 13, 6.
*) Xenoph. Hell. IV, 4, 1. kvv. Diód. XIV 86 és 9“2.
pl) Xenoph. V., 1, 34.
a törvényt, vagy a :roXÍT30fj.a-t tüzetes ^ rp ta jia által m egváltoz
ta ttá k volna. E s m égis, hosszú időkön á t fö n n b irta ta rta n i m a g át az am b rak iai állam különféle vad népek közepett ez alapon is : m é rt? M ert az am b rak ió ták m in t k o rin th o si gyarm atosok arán y lag m agas fokú m űveltséget hoztak m agukkal e vad népek közé, és e m űveltséget a későbbi em beröltők folyam ában is any- nyira am ennyire á p o ln i tu d tá k a m aguk m ódja szerint. Aristo- telesnek m ódjában á llo tt volna tüzetesebben szem ügyre venni azon an alo g o n t, m elyet a T lieram enes d e m o k ra tá já h o z ez am - b rak iai tö m eg u ralo m n y ú jth a t v a la ,1) de hogy nem m o n d tö b b et ezen tárgyban, m in t a m e n n y it V III. köny v éb en o lv a s h a tn i:
ennek az o k át csak akkor tu d h a tn é k egész bizonyossággal, ha ism ernők A ristoteles elveszett m u n k á já t, a (loX’.Tsíai-t vagy A om -
«)[i,«ta-t.
M egara egy ideig királyság volt — m in t Z enobiosból ki
tűnik,-) de e királyság m á r ab b an az id ő b en m egszűnt, m időn M egaris a k o rin th o si B akcliiadák u ra lm a a lá került. 720 u tá n M egara ism ét függetlenné tu d ta te n n i m ag át K orinthostól.
E lein te oligarchia v o l t : de a gazdag ős családok túlkapásaival szem ben T heagenes a V II-dik század m ásodik felében TÚpavvo?-szá bírja m ag át fölküzdeni és testőrség ta rtá s á ra n y e r engedélyt a nép tő l. A ristoteles a IloXiuxá 8 -ik könyvében azt m o n d ja róla, hogy HsafávY); sv MsYápot; rcöv sorcópwv t á xníjVY] áiroatpáfia;
Xajswv zapá zöv !tora(aqv sjcivéjiovras.8)
T heagenest később e lű z té k ; a ty ra n n ísra m érsékelt tö m eg u ralo m ; erre pedig k o rlá tla n dem o k ratia következett, a m elyben n em a dór, h a n e m egyéb elem ek b írta k túlsúlylyal. E k o rlá tla n dem o k ratia fo lyam ában legelsőben is az ősi öt xtóftTj ju to tt ism ét fölszínre, te h á t n em vérségi, de hely irati, községi alapon szer
veződött az á lla m h a ta lo m ; a z u tá n pedig az idegen ered etű előkelő nem zetségeket űzte el a nép, hogy rá tehesse a kezet vagyonukra. Sőt n é p h a tá rz a tta l re n d e lte el a aeiaay& sía-nak egészen új n e m é t: visszafizettette a hitelezőkkel az összes k a m ato k at a kölcsönvett pénztől, az adósoknak.
1 Arist. Polit. V III, 2, 9 ; 3, 6 ; 8, 9.
2 Zenob. V. 8 ; lisL. e. Bekker Auecd. 281, 26. Diogenian, VI, 3 i
" Aristot. Rhetor. I, 2, a testőrségre nézve.
A G Ö R Ö G Á L L A M O K D E M O K R A T I Á J A . 17 M ásfelől vad orgiákat re n d e z e tt a n é p p á rt m ost az előkelő
■családok m eg ro h an t h ázaib an .
Nem csoda, h a enn y ire vetem edtek a fölszabadult közép és alsóbb társad alm i néprétegek M e g a rá b a n : hisz az erkölcsiség intő szavát alig ism erh ették egy oly állam b an , a m elynek ü n n e p elt költője Theognis m aga is oly erkölcstelen hang o k b an ö n tö tte ki a saját keserveit a hagyom ányos o ligarchiának h á tté rb e szorulása fölött, szem ben az új, jogegyenlőségre törekvő irá n y nyal. Az elű zö tt oligarchák azo n b an visszatértek és m egdöntve a d em o k ratiát, a réginél m ég sokkal m erevebb u ra lm á t lé p te t
ték űjból életbe a kisebbségnek.*) Nem ju to tt ekkor osztályrész a k o rm á n y z a tb a n senki m ásnak, h a n e m csak azoknak, a kiket a n n a k előtte a d em o k ratia szám ű zö tt volt. A ristoteles s z e r in t:
a h ivatalok — ápyaí — csakis ix tíöv ooi'xa'teXdóvTíov xai yjrjaafisvcov zpóc tóv S^jjlov tö lte tte k be. T e h á t csakis azok, a kik m in t szám űzöttek, fegyverrel kezökben, já rú lta k hozzá a n é p u ralo m ledöntéséliöz.
E z a m erev o ligarchia u tóbb b izo n y ára tá g u lt a m aga k e re téb en , m e rt hisz k ü lö n b en n em b irta v o ln a m ag át fö n ta rta n i
>,:) Plut. Quaest. Graec. 18, p. 364: Msyapsi; 0£»yévr) xov xópavvov ex- őXíyov yoóvov Ejtocppóvrisav xaxa xijv noXiXEÍav s?xa roXXrjv xaia ílXá- Tojva xa\ áxoaxov auioic; eXsu^sptav xcov or^a.aytDYwv oívo^poüvctuv, őiacpSapsvxe?
Ttavxáraai, xá xs aXXa xoi? ^Xouatoi? rpa'jssEpovxo xat rcapióvxs; ét;
xa? a; auxtov oí icévqxe; Tj^íouv iaxtaaSai xa\ dsircvslv noXuxsXuj?, st ős u-f, xyyy ávo'.sv, 7:00? píav xál (xe3’ u^pEojs sypüvTo icaat. xs'Xo? ok oó^aa Se'fxsvot xoü;
xóxoo? averpáxxovxo napa xtov Őaveiaxcov, ou? ŐEŐov/.ÓTs; ÉT'Jyyavov, naXtvxoxíav xo yivőxevov npoaayopeűaavTE;. — Tlieoguis költői kifakadásai határosak a becstelenséggel (55— 677. fr.), így többek közt az a dicsekedése is, hogy a. «régi jó időkben», m időn még nem kerekedett fölül a «szemétnép*, neki az ős régi nemes m egarainak csupán azért engedte át m agát egy középosztálybeli szép ifjú hajadon, m ert illő tisztelettel viseltetett T he
ognis ősrégi előkelősége iránt. Azután, hogy irja le Theognis a m egarai oí)|xo; korábbi á lla p o tá t!
aXX’ aatpl nXsupTjai őopa; atyöSv xaiÉxpi(3ov si*<o o’ Ójjx’ sXasot xíjao’ evsxovxo 7TÓXeo? !
Hal. e. Aristot. Pol. V ili, 5 : napanXrjaíioi; Őe xa\ tj ev MEyápot? xaxsXü^rj Őrjixoxpxíor oí yap őrjtxaytoyo!, ?va xprjjxaxa zyuxii Őrjjieúeiv, E^^aXXov roXXoü?
xwv yvwpíjxtov, Küí5 710XX0U? Inoír,aav xou? cpE’Jyovxa;* oí ős xaxtóvxs; IvíxTjaav uayójxEvot xov őrjfxov xa\ xaxáffxr,aav xf,v őX'.yap^iáv. Aristoteles szerint ez a jnegarai dem okratia aTa-ía és avapyía folytán pusztult el. Arist. Pol. V III, 3.
M . T U D . AKAD. KRTKK. A T Á R S. T Ű D . KÖR. X . K . 9 . SZ. -
am a diad alm asan visszatérő szám ű zö tt egyének elhalálozásával,, h a csak nem Suvaaieía alap ján , a m i hogy M egarában h u z a mos!) időn á t fö n n á lló it volna, en n ek sem m i n y o m át sem találju k a kútfőkben. Tény az, hogy M egara egész 375-ig K r. e. folyton oX ifap/ía volt. T hukydides is ezt erősíti m eg a m aga negyedik könyvében, m id ő n azt m o n d ja : xal s? oXqapyíav t a jiaXiota xatéaiTjoav vrp itóXív xal jrXstat&v Sry ‘/póvov aor/] újt’ iXa^íaitov fsvojiévY) sx aTáasw? u stá a ta a tc ^ovép.stvsv.1) P la tó n a «Kriton»- b a n m egdicséri M egarát Tliebával együtt, m o n d v án e két állam felől, hogy euvo|ioövtai -f&p áji/pótepai2) — a m it P la tó n n e h e zen m o n d o tt volna, h a azon id ő p o n tb an , m időn a K rito n t irta, M egarában tö m eg u ralm i le tt volna az állam fo rm a.3)
375-ben zendülés tám a d t, a m ely a tö m eg u ralo m ellen volt irá n y o z v a : te h á t ekkor 375-ben m á r a d e m o k ra tá n a k életb e
léptetve k ellett len n ie M egarában.
Az o lig arch a-p árt e tá m a d á sa azo n b an sikerre n em vezetett..
D iodoros ta n u ság tétele szerint leverte a zendülőket a nép. Sok em berélet esett ez alkalom m al áld o zatu l.4) Nem is b írtá k ettől az időponttól fogva m á r többé m eg d ö n ten i a d em o k ratiát M ega
rá b a n az oligarchák. Sőt az A rtaxerxes békéje u tá n egy refo rm p á rt keletkezett, a m ely az ősi családok befolyását végleg m eg
sem m isítette : és így létre jö tt a d em o k ratia M egarában m in d en fék nélkül. F ö n n is á llo tt az, egész az achaii szövetség fénykoráig,, m időn a m egarai állam szintén ez utóbbihoz csatlakozott ; 223-tól 172-ig a boiot szövetség kötelékébe lép ett, ezu tán pedig ism ét v isszatért az achaii szövetség k ö te lé k é b e : 6) hogy m inő in tézm ényeket v allo tt ez időkben m agáéinak a m egarai állam,, kevésbbé érd ek elh et b en n ü n k e t, m in t ezen állam alk o tm án y tö r
ténelm e a n n ak teljes függetlensége id e jé b ő l: ugy an azért csak is ez u tó b b i m ozzanatok jelzésére fogok e h e ly ü tt szorítkozni.
A d em o k ratia idejében is fö n n állo tt m ég a hagyom ányos h á rom dór tpdXtj, az öt xiú[j.Yj m e lle tt: de politikai jelentősége aligha
*) Arist. Tol. VI, 15.
2) Hol. Tliucyd. IV, 74.
3) Plat. Crit. 53.
4) Diód. XV, 40.
5) Diód. XX, 46; Plut. D em etr. Poliorc. 9 : T7jv auTovojJiíav tuj orjfxa)^
Polyb. II, 43, XX, 6.
A G Ö R Ö G Á L L A M O K D E M O K R A T I Á J A . 19 v o lt azok vérségi eredetének m á r ekkor. A Kr. e. 300-dik évből szám os fölirat szállott k o ru n k ra a m egarai a lk o tm án y ra v o n a t
kozólag ; e fö lirato k at L ebas gyűjtötte öszve, s ezek alap ján a z u tá n F o u c a rt irt tüzetesebben a m egarai alk o tm án y ró l. H elye
sen hiszi G ilbert, hogy azon intézm ények, a m elyeket ezek a föl
irato k jeleznek, m in d en valószínűség szerén t m á r a 300-dik évet jóval m egelőzött időkben is fö n n á llo tta k : m e rt a n n ak , hogy rö viddel 300 elő tt alkotm ányváltozások tö rté n te k v o ln a M egará- ban , a k ú tfő in k b en sem m i n y o m a.1) H a ism é m ők a D ieuchidas M s'fapixá-ját a m aga egészében, és n em csu p án tö re d é k e it: 2) akkor jó v al tö b b et tu d n á n k M egara álla m sz e rv ez e té rő l; így azo n b an csak azt tu d ju k , hogy a (iaa'.Xsúc a dem o k ratia idejé
b en is eponym közege volt m ég m in d ig az állam n ak , h a b á r aligha te rje d t az ő ügyköre egyébre, m in t a vallásos s z e rta rtá sokra és az ezekkel k apcsolatos közjogi m ozzan ato k ra. A otpanj-
•fó?-ok, vagy m in t a m egarai föliratok m o n d ják , a atp atafő c-o k szám a öt volt, te h á t m egegyezett a x(úu.T(-k szám ával. H ogy azo n b an m in d e n egyes xiúiírj egy-egy azpazayós-t v álaszto tt v o ln a : ezt nem bírju k a kútfőből igazolni.
D em etrios Poliorketes fö lszab ad íto tta M eg arát K assan d ro s b ék ly ó ib ó l: ekkor a azp<xzayó$-ok szám a 5-ről 6 -ra e m e lte te tt:
de hogy a xiójiTj-k szám a is 6 -ra e m eltetett volna, tá n épen D e
m etrios Poliorketes tiszteletére : enn ek ism ét sem m i n y o m a; D iodoros sz a v a ib ó l: 3) xai ujjiöv ác 10X07 cov sxtr/sv nxb tojv s ó ~a- dóvtiüv ugyan nem leh et ilyesm ire k ö v e tk e z te tn i: pedig csakis ez esetben leh etn e bízvást ok tan i egybefüggésbe h o zn i a zzptxz- afóc-ok szám át a xtófi.7]-k, és nem m in t F o u c a r t4) m o n d ja, a a !fuXr(-k szám ával.
Ez a két kifejezés is előfordúl a fölirato k b an Ypajj.u.r/tsói;
pouXa? xai Sá[iou és a z u tá n egyszerűleg ekkép : YpaaaaTsó? tód
Sá(xou. G ilbert azt hiszi, hogy itt egy és u gyanazon közegről van szó: F o u c a rt pedig külön két közeget vél fölism erhetni. T ám p o n tja ép oly kevéssé v an e részben a franczia m in t a ném et J) M ittheil. d. deutsch. arch so l. Inst. Athén 1883, 183. kvv. 11. Gil~
bért II, 71. 1.
a) M iiller: Fragm . Histor. Grsecor. IV, 390. kov.
3) Diód. XX, 4(i.
4) p. 14. és Nro. 31.
2*
tu d ó s n a k ; a m űveltség sem m i esetre sem volt oly ala n ta s M ega
ráb an , daczára az a th én iek örökös élczelődéseinek, hogy két k ü lön közegre is ne te h ettek volna szert e kicsi állam b an az Írástudók sorából. -— A souveraine népgyülés Sa|io? — de egy
ú tta l jtóX'? is — gyakran ta rth a to tt üléseket az állam felség
jo g ain ak ügykörében, a m in th o g y ez e feliratos kifejezésből is k itű n h e tik : osoóyíHi zö. (3ooXéj ■<!' octjj.o), a m ely form ula az élénk tö m eg u ralm i állam o k n ál fordúl elő leginkább. H ogy a pooXá vagyis állam tan ács, m ely a folyó ügyeket intézte el és a n ép h a tá ro z ato k a t készítette elő, h á n y tagból állott, és m inő a la p o n volt szerv ezv e: erre nézve n incsen sem m i a d a tu n k ; leg- fölebb a n n y it sejth etü n k , hogy ezen (koXá 300 tagból á llh a to tt a 4-dik század közepe t á j á n : m iu tá n 343-ban Kr. e. D em osthe- nes tan u ság tétele szerin t m akedoniai F iilöpnek egyik p árth iv ét M egarában a tpiaxóato' ítélte e l.1) V alam int A th én b en voltak prytanok, úgy M egarában is voltak oly közegek, a kik az álla m ta n á c s ügyeinek vezetésére voltak hivatva. M egarában e közege
ket így h ív tá k : a i a t p i t a i . C auernél a 108-dik fölirat így h a n g zik : csuvap)(ía' jrpos(3ooXeúaavto Jtotí zs toí>? atatfiváta (?) (táv) (SooXáv xai tóv oájj.vv. H ogy pedig ezen a la ’.|ivátat csakugyan az a th é n i p ry tan o k n ak felelhettek m eg a m egarai á lla m jo g b a n ; e föltevésre tá m p o n to t azon k ö rülm ény ny ú jt, m ely szerint a m egaraiak egyik g y arm atáb an , K alch ed o n b an csakugyan hasonló tisztjök volt az aisim n aták n ak , a m in t ezt Böckli a C orpus In- scrip tio n u m G rascarum 3791-dik szám ából kiolvasta. E g y éb irán t A ristoplianes az ’A/apvEls-ben a) szintén em lít avőps; rcpópouXot- k a t ; h a ezek a la tt az aioijivátai-t é r te tte : akkor nagyon való
színű, hogy a m egaraiak alk o tm án y p o litik ájára az a th é n i jrpó- PooXo'.-fele reform v olt n ém i kihatással, ha csak m á r előbb nem jö tte k azon gon d o latra, hogy tág ab b ügykörrel ru h ázzák föl a PooXá ügykörét vezető közegeket, m in t a m inővel A thénben vol
tak fölruházva, m ég a sikeliai k a ta stro p h a előtt, a pry tan o k . Pau- sanias M egarában alaúfm ov-t em lít és a z t jBooXsotVjpiov-nak, t a nácsháznak n e v e z i; de ezenkívül em lít egy m ásik |3o'jXsotrjp'.o''-t
') Demosth. X I X , 2 0 5 : o i IIapíi.xo; ir.pin-o é'/áyfoz Év M sy ip o ts Év t ó i t
T p ' a x o a í o i ; , ő r t 7 i p o < ; <1>íXi7 : ;t q v á s á x e T O .
2) 755.
A G Ö R Ö G Á L L A M O K D E M O K R A T I Á J A . 21 is, a m elyben az á llam tan ács — JiooXá — ta rto tta a m aga ülé
seit.1) M ár m aga az a körülm ény, hogy az aloijivátai külön köz
ép ü letb en székeltek, csak a z t m u ta th a tja , hogy je len ték en y volt az a tiszt, a m elynek betöltésére v álasztattak . — E n n y it tu d u n k csak és nem tö b b et e kicsi állam ról, a m ely bölcsészeket is szü lt H ellasnak, de tan fo ly am ra A thénbe küldte őket ez utóbbiak saját h iv a tá s é rz e te : m e rt n em v olt képes kellő a lk a lm a t n y ú j
ta n i nekik o ttlio n n m agasabb kiképeztetésökre.
S ik y o n h a jd a n dór m o n a rc h ia v o lt; en n ek b u kásával a d e m o k ratia lé p e tt életbe. De m á r a h eted ik században fölülkere
k ed ett az O rthagoridák ty ra n n isa s oly tetterő s férfiak álltak egym ásu tán a sikyoni állam élén, m in t O rthagoras, A ndreias, M yron, A ristonom os és K leisthenes. M aga S trab o n , az éleselm ü b ú v ár m o n d ja felölök, hogy nagyon rá te rm e tt férfiak voltak, e sokat m ondó jelzővel illetvén őket, h o g y ; sjrieixeíc. A tö r vények u ra lm á n a k alap ján , bölcs m érséklettel u ralk o d tak a sikyoni állam fölött. A vidéki lakosokat ugyan a rra kényszerí
tették, hogy ju h b ő rb ő l készült ru h á z a tb a n já rja n a k , nehogy a városba jővén a városiakkal összeelegyedjenek egész a fölism er- lietlenségig. E z a rra m u ta tn a , hogy válfalakat igyekeztek e r u h a kényszer által is em elni az állam polgárság különböző osztályai k özött — ám de ez m erőben re n d ő ri intézkedés is leh etett, sz in t
úgy m in t A thénben is hasonló czélból ren d e lté k el a P eisistra- tidák a vidéki lakosok külön ru h ázk o d ási m ódját. N agyjában véve pedig az O rthagoridák ép oly népnevelő szerepet vittek Si- kyonban, m in t a P eisistratidák A thénben.
Az O rthagoridák u ra lm a u tá n d em okratia következett, de ez sem volt m erőben nyers töm eguralom . H ogy m inő szerve
zete volt ennek, tüzetesebben nem ism erjük, csak a n n y it tu d u n k , hogy sikyoni K leisthenes h a lála u tá n a nem dór ered etű szab a
dok — kik h a jd a n m in t xat<ovaxo<fópoi, m ajd m in t xopovTj'fópot2) körülbelül ép oly viszonyban állo ttak a dór családokhoz, m in t S p a rtá b a n a lieloták a sp a rtia ta állam polgárokhoz, és a kik Si- kyo n b an az O rthagoridák n é p b a rá t u ra lm a a la tt politikai jo g o k a t nyertek, m ost ezeket m e g ta rto ttá k és egyenlő m értékben
1) I, 43. — I, 42. Descr. Gr.
2) Theopomp. Athén. Deipnos. VI, 271. D ; Poll. V II, 68.
vettek részt az állam polgári alapjogok gyakorlásában az ered eti
leg u ralk o d o tt dór családok ivadékaival. E kkor nyerték vissza az ős dór phylék is eredeti neveiket — k ö rülbelül 60 évvel K leisthe- nes h a lá la u t á n : így az A qiaXsíc nevét viselő ősi dór pliyle, m e
lyet K leisthenes g ú nyosan ’ApyéXaot-nak, m integy fejedelm ek
nek, népfőnököknek nevezett el, ism ét a régi nevét kajjta vissza, a m i aligha tö rté n h e te tt volna, h a nem jö tt v o ln a létre a dől
és n em -dór lakosság között, a teljes kibékülés. L assan k én t azo n b an, úgy látszik, ez a dem o k ratia n ém i szelidebb term észetű oligarchiába m e n t át, a m elyet a lakedaim onok 487-ben m ere
vebbé tettek, szűkebbre szorítottak ugyan, de a m ely m égis a m aga egészében k ö rü lb elü l 369-ig Kr. e. fö n n á lló it.J) ■— 366-ben sik erű it végre E u p liro n n a k m eg d ö n ten i az oligarchiát, m iu tán 375-ben a h a so n czélra tá m a d t zendülés leveretett.
Az a d em okratia azonban, a m elyet 369-ben E u p h ro n életbeléptetett, ném ileg tupavvíí-szal volt öszvekötve ; 2) az állam h a ta lo m élén m aga E u p h ro n ol}- jogkörrel állott, a m elynek je l
zésére a kegyelet az ő h a lála u tá n Sikyonban ezt a sajátszerű czím et a lk a lm a z ta : ap^Tj-fér/j? zfj? xóXecuc;. —- E u p h ro n alk o t
m ányjogi intézkedéseiből csak a n n y it tu d u n k , hogy ő h ozta be az öt iz'j'tzrfló:; h iv a ta lá t Sikyonba.3) Erparrj-főc-ok egyébiránt m á r előbb is leh ettek S ikyonban, h a b á r H ero d o t a m ykalei csa
tá b a n csakis egy sikyoni aiparíj-fó^-t em lít.4) H ogy volt állam tanács, — pooXV] — is S ikyonban, ez k itű n ik P au san ias azon helyéből,5) a h o l pooXeutfjpiov-ról beszél. P lu tarch o s í3ooXifj atetpa- vrj’-popoüaa-t em leget.6) H ogy a census, m ely E u p h ro n állam csínja elő tt alap ú i szolgált a sikyoni 7toXÍTeu|j.a-nak, m ennyire volt képes a m űvelődés tén y ező it tú lsú ly ra ju tta tn i ezen kicsi — úgylátszik, ach aii szellem ben szervezett —■ állam ban, m a m ár
*) Herod. V, 68. — P lut. Maiig. 50, Herod. 21 ; Xenoph. V II, 1, 44:
ev os Tfo Sbcuöívi t'o jjlev j-ts^pt toútou (Euphronig) xcccá to j; ápyatous vójíou;
í] r.oA’.zúa rjv. —• Hog}- a lakedaimonok 418—7-ben szűkebbre szorították, 1. Tliucyd. V. 81 : "á t’ ev Stxu&vi e; oXíyou; u.áXXov xaTÉairjoav aüio't oí Aa- xeSaijiávtoi eX^ovts?.
2) Xenoph. VII, 1, 44; V II, 3, 1, 12. Diód. XV, 70.
3) Xenoph. V II, 1, 45.
4) Herod. IX , 103.
*) Pausan. II , 9. 6.
8) Plut. Arist. 53. Aratos halálának, illetőleg gyászának ötletéből.
A G Ö R Ö G Á L L A M O K D E M O K R A T I Á J A . 23 nem álla p íth a tju k m e g : de hogy az O rthagoridák tupavvts-a ne- velőleg h a to tt a sikyoni á lla m p o lg á rsá g ra : enn ek bizonyítéka azo n festőiskola, m elyet E up o m p o s S ikyonban a la p íto tt,1) v a la m in t az a gondozás is, a m elyben a sikyoni állam a ra jz ta n ítá st, m in t kötelező elem i tan tá rg y a t, m á r jó k o rá n részesítette. Pli- n iu s tan u ság tétele szerin t Sikyonból te rje d t el a z u tá n a ra jz ta n ítá s a többi görög város-állam okba. II. m ak ed o n iai F ü lö p és Nagy S á n d o r k o rá b a n m á r ism ét ty ra n n o so k u ra lk o d ta k Sikyon f ö lö tt; ugyanez tö rté n t a h a rm a d ik század első felében is ; 251 elő tt kevéssel Nikokles v olt a tópavvo?, de m á r neki köz
vetlen elődei k ellett hogy voltak legyen a i:opavví<;-ban, m ert m id ő n A ratos 251-ben K r. e. Sikyont a topotvvíc alól fölszabadí
to tta , visszahívta a sikyoni n ép m in d azokat, a kik a Topavví?
id ejéb en szám űzettek, és ezek között voltak olyanok is, a kik n em kevesebb m in t ötven évig sínylődtek m á r ekkor szám ki
vetésben, te h á t 251 elő tt legalább is ötven éven á t k ellett m á r ta rta n ia a tupavvíc-nak S ik y o n b an .2) A ratos ösztönzésére belé
p e tt Sikyon az ach aii szövetségbe. H ogy m inő intézm én y ei voltak ezu tán e derék kis á lla m n a k : erre nézve m á r csak
ugyan igaza v an G ilbertnek, hogy eg y átalán nem vagyunk tá jé kozva.8)
M iletos egyik fénylő góczpontja volt a görög m űvelődésnek m á r a h ato d ik században, m id ő n A th én m ég u g yancsak a la n ta s fokán á llo tt a szellem i életnek. N agynevű bölcsészek éltek,
1 L. G rassberger, E rz. U n te rr. G riecli. I.
2 P lu tarc lio s szavai a xupavví; m eg á lla n d ó su lásáró l n ag y o n érdeke^
s e k : P lu t. A rat. 2 : rt ^ixuomtov tcóX'.;, gxre't to xpúzov ex T7j; axpáxou xa A top1.XT]; ápiaioxpaTta; óSaTiep ápaovíac üeíirfi gtoktzk; ivéneae xa\ cpcXo- xiixia; öri'j.zy(oy(i>v, oux é~aü-jaro voaoüaa xa\ Taparrouevr] xat Tjpavvov ex to- páwou uLSTa(3áXXouaa. — T e h á t áxpaxo; xai Atopixr; áptoroxpaxía-nak nevezi ad n o rm á m áxpaxo; 8rj(xoxpaTÍa a S ik y o n b a n az O rth a g o rid á k elüzetése u tá n életbelépett á llam fo rm át. S e m m i esetre sem egyezik m eg a zo n b an e kifejezés A ristoteles fölfogásával az áp'axoxpaTÍa-ról. (L. alább.) S tra b o n (Geogr. 382) pedig ekkép fejezi k i m a g á t a sik y o n i a lk o tm á n y v á l
sá g o k ró l: erupavvr^rj oe TíXeíarov ypóvov, aXX’ áe't to'j; tuoávvou? l7rteixst; áv- őpa; eaysv.
3 G ilb ert (II, 8*2) egy szerű leg kö zli P lu ta rc h o s im é n ti szav ait m in d e n m egjegyzés n élk ü l, és m ég azon k érd ések k el sem foglalkozik, a m e ly ek e t több m in t félszázad elő tt T ittm a n n lá to tt szük ség esn ek beleszöni a m ag a sik y o n i alk o tm án y v á zla tá b a.
