PESTY FRIGYES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. ÁRSADALMI TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL. ÉRTEKEZÉSEK

ÉRTEKEZÉSEK

A

Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .

KIADJA

A M A G Y A R TUDOMÁNYOS A K A D É M I A .

H A T O D I K K Ö T E T .

A II . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L SZERKESZTI

P E S T Y F R I G Y E S

OSZTÁLYTITKÁR.

J'* D É M I A

k;vata*4

B U D A P E S T . 1 8 8 1 .

A M A G Y A R T Ó D . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A . A z A k a d é m ia ép ü le té b e n .)

Budapest, 1881. A z Athen aeum r. társ. k ön y v n y om d á ja .

T A R T A L O M .

I. Szám. M agyarország és egyes törvényhatóságainak népesedési m oz­

galma. K ő n e k S á n d o r t ó l .

II. » N agy férfiak szerepe a történelemben. (Székf. ért.) Z s i ­ l i n s z k y M i h á l y t ó l .

III. v K azinczy Gábor irodalm i hatásáról. Irodalom -történeti ta­

nulmány. J a k a b E l e k t ő l .

IV. » Em lékbeszéd Urházy G yörgy felett. S z i l á g y i S á n - d o r t ó 1.

V. » Palaczky Ferencz emlékezete Z s i l i n s z k y M i h á l y t ó l . VI. A nemzetgazdaságtan és módszere s a társadalmi tudomá­

n yok terén való haladás nehézségei. W e i s z B é l á t ó l . VII. » A magyar jo g i műnyelv kérdéséhez. Jogirodalm i tanulmány,

tekintettel jo g i m űnj'elvünk jelenére, múltjára, m ivoltára és gyökeres javítására. B a k o s G á b o r t ó l .

VIII. » A fémvaluta kérdése a tudom ány jelen állása szerint. Első rész : >;Egyszerű vagy kettős valuta ?« K a u t z G y u l á t ó l . IX . » A magyar és osztrák államháztartás 1868— 1877-ig. L á n g

L a j o s t ó 1.

X . » G róf Teleki Dom okos emlékezete. D e á k F a r k a s t ó l . X I. » Emlékezés Zlinszky Imre 1. tagra. T ó t h L ő r i n c z t ő l . .XII. » A perdöntő eskü és az előzetes tanúbizonyítás a középkori

m agyar perjogban. (Székf. ért.) H a j n i k I m r é t ő l .

A MAGYAR ÉS OSZTRÁK

Á L L A M H Á Z T A R T Á S

- 1868— 1877-ig.

I R T A

L Á N G L A J OS .

B U D A P E S T , 1881.

A M . T . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó H I V A T A L A . (A z A k a d ém ia ép ü letében .)

Budapest, l SS I . A z A t h é n a p u m r. társ. kön yvn yom dája.

A magyar és osztrák államháztartás 1868— 1877-ig.

i .

A képviselőim zárszámadási bizottsága s még inkább a legfőbb számszék kétségkívül nagy érdemeket szereztek magok­

nak azon ritka fáradsággal és gonddal összeállított kimutatá­

sok által, melyek alkotmányos háztartásunk első tiz évéről az első összefüggő képet adják. Bármily nagy elismeréssel visel­

tetünk azonban e munkálatiránt, talán nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy az abban foglalt gazdag és becses anyag csak akkor fog igazán hasznunkra válni, ha a magánszorgalom is igyekezni fog hozzájárulni az annak tárgyát képező nagy kérdések tisztázásához, vagy legalább megvilágításához. A hiva­

talos szorgalom fölkutatta és összeállította az adatokat. De bármily hangosan beszéljenek már e számok magokban is, igazán meggyőző, egykönnyen meg nem dönthető következ­

tetéseket csak akkor vonhatunk belőlök, ha hazai viszonyaink­

nak más országok viszonyaival való egybevetése útján élénk és megkapó színeket vázolhatunk arra a képre, mely most csak rajz. A z alakok, melyek előttünk állnak, kétségkívül szabato­

sak, de az élet melegét, a közvetlenség erejét csak akkor fogják nyerni, ha az ón szigorú egyhangúságát és színtelen árnyalását az ecset tarka színgazdagsága váltja föl. N agy voná­

sokban alig fog változni a kép. De igen sok részlet csak ezután nyeri a kellő világítást. S ha az avatott most is csak ugyan­

azon tanulságokat vonja le, mint azelőtt, mégis meglesz az a haszon, hogy a mit eddig csak kevesen tudtak, szélesebb körök közvagyona lesz. A hangjegyekből, melyeknek értelmét arány­

lag csak kevesen tudják, kitör a dallam, melynek itt elkomo- M. TŰD. AKAD. ÉRTEK. A TÁRS. TUD. KÖRÉBŐL. 1 *

4 LÁNG LAJOS.

lyító és ernyedetlen munkára serkentő, amott fölvidító és a munkára ujabb ösztönt adó sorai csak azután válhatnak az értelmes közönség közkincsévé.

Minél nagyobb értéket tulajdonítunk a számszék adatai­

nak, annál kívánatosabbnak kell tartanunk, hogy azokat más országok hasonló adataival egybeállítsák és egybevessék. S ép ezért talán nem cselekszünk egészen haszon és érdek nélküli munkát, midőn a számszéknek hazánkra vonatkozó adatait összehasonlítjuk az osztrák zárszámadásoknak ugyanazon tiz évre szóló adataival.

Lesz talán, ki helyesebbnek tartja vala, ha csak az osz­

trák viszonyok helyett egyéb országok viszonyait is tüzetes összehasonlítás tárgyává teszszük. Ha mégis főleg csak Ausz­

triára korlátozzuk az összehasonlítást, teszszük ezt azért, mert ennek viszonyai érdekelnek bennünket leginkább s mert ennek sokban hasonló viszonyai követelik meg leginkább az összeha­

sonlítást, annál is inkább, minthogy e kötelességünket mind­

eddig igen lanyhán teljesítettük.

D e még ily korlátozott mérvben sem nyújthatunk e fon­

tos kérdés minden részleteit felölelő tanulmányt. M ár az érte­

kezés kerete hozza magával, hogy ez összehasonlítás csak a legkimagaslóbb érdekű jelenségekről szól, Nem a tárgyat egé­

szen kimerítő alapos szakmunka igényeivel lép föl e dolgozat- Csak figyelmeztetésül akar inkább szolgálni azok részére, kiket a tárgy érdekel. S ha a fölhívásnak meglenne az az ered­

ménye, hogy mások alaposabban és behatóbban foglalkoznának e kérdéssel, abban lelnők legfőbb jutalmunkat.

S végűi talán fölösleges is megjegyeznem, hogy midőn e tudós testület előtt van szerencsém szólni, nem a politikus, vagy pártember, hanem egyedül a közgazdaság és pénzügy tudományának egyik igénytelen munkása beszél belőlem, ki távol attól, hogy egyik vagy másik pártot a másikkal szembe­

állítaná, erejéből telhetőleg a tudomány komoly tárgyilagos­

ságával igyekezik vizsgálni nem annyira a hibákat, melyeket e téren eddig pártkülönbség nélkül elkövettünk, mint inkább azon czélokat, melyeket nem kevésbbé pártkülönbség nélkül szem előtt kell tartanunk.

A MAGYAR ÉS OSZTRÁK Á L LA M HÁ ZT A RT ÁS 1 8 6 8 — 1877-IG. 5

. II.

A számszék és a zárszámadási bizottság csak a zárszám­

adás adataiból merített. Innen van, bogy említés nélkül bagyta nemcsak a mi, de az összes szárazföld budget-törvényliozásá- nak legmegrögzöttebb, s mindazáltal kevés figyelemre mélta­

tott nyavalyáját. Értjük amaz örökös módosítást, melyen az egyszer meghozott pénzügyi törvény az év folyamán kivétel nélkül átmegy, s pedig természetesen mindig az államháztar­

tás annyira óhajtott egyensúlyának még nagyobb sérelmére.

Fontos e körülmény reánk nézve két okból is. Először azért, mert zárszámadásaink, noha egészben jóval szabatosab- bak, mint az osztrák zárszámadások, ez egy pontban nem tün­

tetik fel oly világosan és áttekinthetően a póthitelek okozta módosításokat. D e fontos másodszor s főleg azért is, mert a póthitel fölburjánozása nem annyira a kormányok, mint magok a törvényhozó testületek hibája, s a mai tőkebőség s bármely csekély job b kilátások mellett kétszeresen lehet attól tartanunk, hogy a törvényhozó testület nem lesz mindig képes a kellő egyensúlyt föntartani az üdvös, de csak a jö v ő ­ ben kamatozó befektetésekre szükséges kiadások s a viszo­

nyaink közt elérhető bevételek közt.

Egyedül Angliában ragaszkodnak szigorúan ahhoz az elvhez, hogy kiadást csak a korona, illetőleg a kormány kez­

deményezhet. Minden szárazföldi parlamentben a képviselőház szintúgy gyakorolja a jo g o t az államháztartás egyensúlyának nagy hátrányára.' A közmunkák, egyes művelődési czélok, a közhivatalnokok fizetésének javítása, hasznos és humanitarius jellegök mellett, nem egyszer lesznek kortesfogások egyesek és pártok kezében. S a parlamenti budget e nagy fogyatkozását csak úgy lehetne orvosolni, ha követhetnők az angol példát, vagy legalább is tartózkodnánk a pénzügyi törvény minden olyan utólagos módosításától, mely az egyensúly rovására történik.

De lássuk magokat a számokat, hogyan módosúlt idő­

közben a budget-törvény nálunk úgy, mint Ausztriában, s talán még egyéb következtetéseket fogunk levonhatni.

-tö rv é n y és m ó d o s ít á s a i

LÁNG LAJOS.

s<X>

>

rH tq^

cm' '

o

t-H oT CM

<M CD co^

© * CO CO^

c T CM

COco CM 00

o 05

L— rH 0 5 1 0

^H co10 00 rH 05 CM 00^

r H rH c r T

co

io oo co co

o o05 t>- CD

rjT co''

CN ^H

O ^

rH 00 a o T i o ^ c r T

G M

'O

05 O

lO r—H 00 (M^

CM crT CO CM

cq^ iq^

rH~ o f 00 rH

tOt -

CO lO 05 co

CD oo'' lO 05^

co o T

lO rH

o 00 z

(M CM CM O

< * (M lO rH~

cm CM

O i-O CO^

cTrH (M

CO ^H oo o CD 00 -^T cT

(M 00

\ o c d ' CM rH CM CM

O t e 'S3

©

3

t e~ o 'O

O ) b £ PS

Ö

:Q

t o N a vQ?

PH

CM CM rH t>- i S c r T

CO 00

^ ° . . co* co' rH CD CM CM

»C L—

t>» CD t-H 00 00 o

o i o t o c d ' l O rH

O oo'' ~

0 5 lO o o

IC t— 00 CO rH rH^

oT i o L— CO

05^

oo' ocT lO co CM CM

lO CD 4h CMcq^

ocT c T CD rH rH od ‘ co*

CO rH 0 5 G0 CD

05 05 iq^

rH CMl>-

O ! (M lO

^ cm' (M rH CM rH

C O 0 5

o o

(M 00 00

O lO

CO^co'

rH CD

O

rH

O t - CM lO

LO IC

O CD XO I>- rH CO

CD^ 05^

rH* urT L^- CD CO rHlO CM

CO 00 o

CM

CD

O 00;

c o '

00

cm' ' o o 05 l O 00^ _ CM~ rH CO CD CO CO rH

00

rH C 0 C O 1>-

°~ !>r

rH i O 05^

CM* o T

* 0 rH 05

O

CM

O

CM »—i CM CM

CO G0 CD rH 'CM rH rH*

CM CM CM

l O

O

rH cd' lO

cd'

rHo

O iO

o o CO^ CO^

ocT ao*

rH o lO^ to

O* lO

CO 00

00

CO^

IC CM 0 5

CM i—l rH~

O

cT

°q.

CD CM

0 5 O CD

05^

t>»*' c o ' 05 CD CM^

cd' co' 05 CD CM CM

O

CD CM G0 CO CO

00^

c d ' ' c o

lO co

(M CM 00 <M CM rH cq^

cd' c>r

0 5 O co^

o í * c d'

co co

>

00 G0 O rH

00 oo

CM c o rH t o CD t - 00 00 00 G0 00 00 h

A u sz tr iá b a n .

A MAGYAR ÉS OSZTRÁK ÁLLAMHÁZTARTÁS 1868— 1877-IG. 7

d 'ü

>

öo

CD lO t-H TfH co

o05 co

t-H 05 o

<xT co CT) r—H 05Ol co' CM

o

CM CM

cT coc d

CD 05»q GO CM oT

GviCO^

írT05 05 io'

05 CM O CM

© CD*'

!>•

CD UO 05 CD^oT

iO lO

cm*' 05 CD

+ + I

05 CO

© ^ L^»

00

cTCD^

co

o 'O

3

<1

05 lO

»-H t-H CD

CDCD O

iO

o _to

o

05

co

28 9.

CM CO

coco

co

co

'O

fl

>

lO 05

© ^ c d' co CD_cT

<M CO co GO 05^

ccfco o

© ^ ocT tH

cTo

co lO 05 CM*

© _

co

coCM 05^

CO

cT

CO

(M LO co"

05 CO coco

© ^ t>r CM CD

lO

©iO^

co' CMCD CD*

lO CO 05 CD^

CM*' CD í' +

CO CM CD CM CO^

co co

lO CD^

oT

CMrH

TfT05 __CC^_

lO© TjH 00*' Th

+ coí-H CD*' CO CD^

05 CO CO CD

©*' CD CO

rtT

COco CD CD^

CO CO +

CD lO

©CM CM iO

© ^ CD*' GO CO

lO

rjT

05

rjT

_CO_GO

o

© ^ rH 00 CM^

oo' CM

rH CO i-O CM lO lO

lO CD

co

co

05IC

© ^ uo' CM lO

oo CM CM ocTCD

cTco CDLO

iq CM IO05^

oTo

—ÍL

t>-

lOCD^

t-H CM05^

00*'

CM

fcX)

*c3■o .5 5

o

05^

io'

t-H GO CM CD CM McT

CO

cT

CMCO CD r—It—

00 CM CD*' 05 CM rH CD^

cd' CMco^

oT05 CM

O

© ^ i S 05

i o

°i.oT co b-

cT

CM CO

05 05

co co co

© 05^

CD*' t—

CD^

»rT co

o

05^

CD*' I>^

CCT

lOco o

CM rH t>- co'10 co

05 CD^

CD^

CO 05 CO CM 05 CMoT

CM 05^oT

coco iG 05^

OŐ'05 CM CO coco

co^

lOCD CM co' co co

05 05 CXoT

GO co' CD O O*'

coCO- CM CO CM*'o

oL-—

t-H COo

co CD^

CD*'

oT

CD i o'

o

oo CD 00

05 CD CO

O

00 CO 00 00 ^L'-GO CO 00 00

8 LÁNG LAJOS.

A z 1 8 6 8 — 1877-ig terjedő tiz év alatt nincs egyetlen egy sem, melynek budgetje utólag nevezetes változást ne szenve­

dett volna. E nnyiben m egegyeznek a m agyar és osztrák ada­

tok teljesen. D e van különbség a két b u d get közt, s pedig az osztrák budget javára. S ez az, b og y A usztriában nemcsak a kiadásokat, de lehetőleg a bevételeket is szaporították. íg y elő ­ ford u lt legalább egyszer, 1875-ben, h ogy a deficit a póth ite­

lek következtében 8,281,007 írtró l 1,559,649 frt 5 6 1/2 krra szállt le. íg y látjuk azt, h ogy nálunk a bevételek négyszer, 1868-ban, 1874-ben, 1875-ben és 1877-ben mutatnak tetemes emelkedést, s három szor, 1869-ben, 1871-ben és 1876-ban kisebb emelkedést, s csak három szor, 1870-, 1872- és 1873-ban csökkenést ; ezek közül is csak az utóbbi terjedt nagyobb ösz- szegre. Szóval, ha összeadjuk azon összegeket, a melyekkel a bevételeket póthitelek által növeszték és apasztották, úgy m in­

den esetre tetemes plust kapnánk.

H a ellenben nézzük, mi történik nálunk, úgy látni fo g ­ juk, h ogy a pótintézkedésekkel nem apasztották ugyan bevéte­

leinket, de nem is gyarapították soha. N álunk a bevételek a pótintézkedések által vagy érintetlen maradtak, mint 1870-ben, 1875-ben és 1876-ban, vagy csak igen kevéssel gyarapodtak, mint a többi években. S m iért ? M ert a parlamentek általában igen könnyen szavaznak m eg kiadásokat, de csak igen nehezen bevételeket.

A póthitelek okozta m ódosításokat a magyar zárszám­

adások csak 1 8 7 6 -tól fogva adják áttekinthetően, miután egy­

szer 1870-ben adták, de azóta elhagyták. E z ok b ól a részletes összehasonlítást természetesen csak az utolsó tíz évre k orlá­

tozhatjuk. D e ha látni fogjuk, h ogy az ily m ódon nyilatkozó tanulságok m egegyeznek azokkal, melyeket a korábbi évek szem beötlőbb adataiból meríthetünk, talán mégis ném ileg m eg­

állható következtetésekre juthatunk.

A legkirívóbb két eltérés 1870-ben és 1873-ban mutat­

kozik, úgy nálunk mint A usztriában. N álunk m ind a két eset­

ben több mint 20 m illió forintra m egy az eltérés, a bevételek­

nek úgyszólván változatlansága mellett. Ausztriában 1870-ben szintén 20 m illió forint az eltérés a bevételek majdnem teljes változatlansága m ellett; 1873-ban pedig 18 millió forint, de

A M AGYAR ÉS OSZTRÁK Á L LA M H ÁZTARTÁ S 1868— 1877-IG. 9

részben, töb b mint 5 m illió forint erejéig, a bevételek apasz- tása mellett. K orlátozzu k az összebasonlítást csak 1870-re, miután e részben bírunk mindkét old alról áttekinthető kim u­

tatást.

Term észettudósok m ondják, h ogy minden szerves lény em bryója ugyanazon átalakulási ph asisok on m eg y á t és ugyanazt a képet nyújtja, mint a teljesen k ifejlett organismus. E m e két em bryonalis bu d getről, m elyet most láttunk, csakugyan el lehet azt mondanunk, h og y valóságos m ikrokosm osai az illető nem ­ zetek teljes budgetjének L ényegü kben teljesen szószerint és híven közöljük azokat s a közöttük m utatkozó hasonlóság és eltérés valóban jellem zi úgy m agokat a kim utatásokat mint a két ország teljes budgetjeit,

A közösü gyi költségek szerepelnek m indkét oldalon, m int a póthitelek leg főb b okai. E b b en nyilatkozik a hasonlóság. A z eltérés viszont abban mutatkozik, h og y M agyarország a k öz­

munkák és saját nemzeti aspiratiói érdekében is engedett m eg magának nevezetes póthiteleket, mit A u sztriá ról nem m on d ­ hatni. S mutatkozik főleg még abban is, h ogy m ig a m agyar kimutatás egyszerű és correct, addig az osztrák, ha talán ked­

vezőbb, annyira b on yolu lt és kuszáit, h ogy sem a budget- tudomány, sem a közönséges soliditas elveinek egészen meg nem felel.

E z állításainkat csak m egerősítik az utolsó két évről szóló adatok, melyek, mint m ár jelzők , a m ár felhozott példán kivűl egyedül szolgáltatnak mindkét részről teljesen összeha­

sonlítható képet.

1 0 LÁNG LAJOS.

O GO

Po 'CÖ

tr

o oés c5 kc5

CS2

CGbX) o-»

cdks

&C cd

vc3 nd c3

: d co

• Sh

d ,rH

CD r—í

P3

>73 c3

rÖ

d

<D

Ph

v(D

fl

:0

Eh

goco co t^-*10 iC^

o f

(J i

o

© 00ic I>-

CM

co^

oo

o

co '

c o '

o *

CM

CO*'t>»

co cTo

©

lŐ

oo o_

CM*

CO co

00

t>»

CM

CM05

IC

cq tV

0005

coG0 ^iíT co co'

co^

oTic

C O 00* '

co o co'

CM

CO

CO~

oo o ö 'o o

O 00 o co

°~ ^ C>f G0*

co co

©o

©^

ic 00 co »cT co

51,03

coCO

o05^ 270,758 CO co©^

coCM 00

COIC t-H

0 5 CM IC r—~ co^

G00 5

ICCC

CM

Cl IC

05*'

CMCO

í>*

'O

>

:d

d

Ph o

S<D

'O

>

t a<x>

a

o

d

'03

-t-5 M

i-5 M

X X

• a ö

& S

’So ’ g 'tS rS_m cd

Cg N CD tG ^

. r—4

-+-> c5

M N

t> °

M ^

X J M M

a

’ a

d

rOJ

c3 a?

'O

:0

r~ 4 r±4<X>

:dfcJD00 :0_tSJ :0

<D

'CD

aÍH o

©3 cd

d

X

oI>»

go

o

00

o

00

o

00

ot>»

G0

01 — co

o

co t>- L— oo oo

A M AGYAR ÉS OSZTRÁK Á LLAM H ÁZTARTÁS 1868— 1877-IG. 11

Megszavazott kiadás 1870-re.

Ausztriában.

A z 1 8 70. év szükségleteire e lőirá n y zo tt:

az 1870. ápril 12-ki pénzügyi törv. 3 2 0,739.254 irtot az 1871. jú liu s 28-ki törvény a k ö ­

vetkező póthitelekkel, és pedig

belü g y m in isztériu m ra ... 149,000 » bonvédelm i m inisztérium ra... 4 40 ,633 » közoktatási m inisztérium ra... 422,442 » pénzügyi m inisztérium ra... 53,500 » földm ív. m in isz té riu m ra ... 60,000 » su b v e n tiók ra ... . . . . 4 73,000 » k ö z ö s ü g y e k r e ... 17,022,643 »

Összesen 339,360,461 irtot.

E z előirányzott szükségletből azonban az 1870. ápril 12-iki pénzügyi törvény ( V I I . szakasz, 4. kikezdés) értelm é­

ben, a következő 1871. év terhére

e s i k ... 3,959,380 frt.

M arad az 1870. év előirányzott szükségletére 335,401,081 frt.

H ozzászám ítva az 18 6 9 -ről áth ozott h itel­

maradványokat ... 5,038,153 frt.

Lesz az 1870-iki szükséglet 340,439,234 frt.

12 LÁNG LAJO .

Megszavazott budget 1876 ra.

Magyarországon.

K i a d á s B e v é t e l A z 1875 :L V . t. ez. (az 1876.

p. t ö r v é n y )... 232,796,328 Póthitelek.

A z 1875 : X L I X . t. ez. A 80

milliós járad. kamataira 1,200,000 A z 1 8 7 6 : X X I I . törv. ez. A z

1870. és 1871. közösügyi

k ia d á so k ra ... 170,56 4 • 7 11/.

A z 1 8 7 6 : X X I V . t. ez. H or-

v á t-é s S la v on orszá g g a l. 10,005 A z 1 8 7 6 : X X V . t. ez. A d ó le ­

szá m o lá sik ö lts é g e k re .. . 150,000 A z 1 8 7 6 : X X I X . t.cz. P h y l-

lox era k iir tá s á r a ... 80,000 A z 1 8 7 6 : X X X . t. ez. P árisi

nemzetk. méterhivatalra 1 1 ,1 2 0 - 80 A z 1 8 7 6 : X X X I V . t, ez A

hrassó-töm ösi vasútra. . 1,000,000 A z 1 8 7 6 : X L I . t. ez. A nagy­

szebeni kir. árvaházat és a károlyfehérvári kápta­

lant illető alapítványi ju ­

ta lé k r a ... 124,625 A z 1 8 7 6 : X L I I . törv. ez. A z

1876. és 1877. közös költ­

sé g e k re ... 1,086,522-7 7 1 A z 1876 : X L I I I . t. ez. árviz-

k ö lc s ö n ö k r e ... 280,000 A z 1876 : X L V . t. ez. közle­

kedési e z é lo k r a ... 1,179,559 A z 1 8 7 6 : L I . törv. ez. erdélyi

kath. k ó rh á z a k ra ... 7,600

224,424,683

i 2

1,000,000

Ö sszesen .. 238,168,324 65 [2 2 5 ,4 2 4 ,6 8 3

A M AGYAR ÉS OSZTRÁK Á L LAM H Á ZTAR TÁS 1868 — 1877-IG. 13

Megszavazott budget 1877-re.

Magyarországon.

A z 1876 : X L Y I . törv. ez. (az 1877. p. tö rv é n y )...

Póthiteiek.

A z 1876 : L I . t. ez. E rdélyi ka tonai k órh á z a k ra ...

A z 1877 : V I I . t. ez. H onvéd fölszerelésre ...

A z 1 8 7 7 : I X . t. ez. Járadék kibocsátásra...

A z 1877 : X V . törv. ez. Párisi k iá llít á s r a ...

A z 1877 : X V I I . t. ez. B esz- terczebányai gőzfürészre A z 1 8 7 8 :1 1 . t. ez. D iósg y őri

v a sg y á rra ...

A z 1 8 7 8 : X I I . t. ez. fővárosi közmunkák tanácsának.

A z 1 8 7 8 : X V . t. ez. K özlek e- A z 1 8 7 8 : X V I . t. ez.

K i a d á s B e v é t e l

236,602,042 216,056,105

10,241 *471 /2 425,065-32

15,940 75,000 91,378

667,695 4 2 4 ,7 9 8

.

3,047,482-39 »/8 67,826 1,524,573-18

5 1 3 ,447-24l /2

243,040,689-1 V [ s 216,480,894

14 LÁNG LAJOS.

Megszavazott budget 1876-ra.

Ausztriában.

Kiadás.

A z 1875. deczem ber 25-iki pénzügyi tör­

v é n y n y el... 403,170,570 frt.

A z 1876. márcz. 15. törvénynyel galicziai ín­

ségre ... ... 700,000 » A z 1876. m árczius 15. törvénynyel ném ely

tárczára ... ... 385,910 » A z » márcz. 18. törv. katb. lelkészek tá­

m ogatására ... 600,000 » Ö sszesen... 404,856,480 frt.

E b b ő l az 1875. évi decz. 25. és 29. pénzügyi törvények értelmében az 1877-dik évre

Í r a n d ó ... 4,036,943 frt.

M a r a d . . . . . 400,819,537 » E bhez az 1875. hitelm aradványok... 4,425,522 frt.

Bevétel.

A z 1875. decz. 25. törv én y n y el... 372,702,342 frt.

A z 1876. márczius 18. törvénynyel a vallás­

a la p b ó l... 600,000 » A z 1876. márczius 15. törv. kibocsátott k öt­

v én y e k b ő l... 250,000 » Összesen... 373,552,342 frt.

A MA GYA R ÉS OSZTRÁK ÁLL Alt H Á Z TAR TÁ S 1 8 6 8 — 1 8 7 7 - I G . 1 5

Megszavazott budget 1877-re.

Ausztriában.

Kiadás.

A z 1876. decz. 29. pénzügyi tö r v é n y n y e l.. . 4 0 5 ,5 6 9 ,4 7 4 frt.

A z 1877. május 17. törvénynyel, kü lön böző

m inisztérium oknál...; . . 4,654,073 frt.

A z 1877. febr. 25. törvénynyel néhány alsó­

ausztriai község középítkezéseinek e lő ­

m ozdítására ... 500,000 » Összesen . . . . 410,723,547 frt.

E b b ő l az 1876. decz. 29. pénzügyi törvény

szerint az ,1878. évre Íra n d ó... 4 ,807,934 » M a r a d ... 4 0 5,915,613 frt, Ehhez az 1876. hitelm aradván yok ... 4,036,943 frt.

Bevétel.

A z 1876. decz. 29. pénzügyi törvén yn yel. . . 3 7 6,637,817 frt.

A z 1877. m ájus 17. törvén yn yel... 2,627,700 » Összes fe d ez e t... 379,265,517 frt.

H a az utóbb felhozott póthiteleket összehasonlítjuk a korábbiakkal, egy különbség fo g m indenekelőtt szemünkbe ötleni. S ez az, h ogy a m ig nálunk a kisebb közösü gyi kiadáso­

kat is póthitellel fedezték, A usztriában találtak m ódot, azokat a rendes költségvetésbe fölvenni. E z mindenesetre előnyére szól az osztrák eljárásnak. D e másrészt az is kétségtelen, h ogy a póth itelek oly tág mérvű használata, m int a m inőt itt tapasz­

talunk, h ogy t, i. 1870. és 1 8 7 1-iki kiadásokat is kelljen m ég 1876-ban fedezni, annyira ellenkezik a budget fogalmaival, h ogy m ég akkor sem helyeselhető, ha a rendes költségvetés és nem póthitelek utján történik.

16 LÁNG LAJOS.

E gy másik feltűnő körülmény, hogy Ausztriában nagyobb mérvben veszik igénybe a póthitelt mint azelőtt. S ha részle­

tesen megnézzük, mire szolgálnak ezek a póthitelek, látni fog­

juk, hogy vasútépítésre. Más szóval, a mint Ausztria kezdett a befektetési politika terére lépni, ő is csak úgy fedezte szükség­

leteit póthitellel, mint azt mi is tettük s teszszük, fájdalom, a legújabb időkig.

H a szorosan veszszük a budgettudomány követelményeit, a különböző póthitelekből csak igen kevesen állhatnak meg.

Mert csak igazán rendkívüli, előreláthatatlan és elodázhatat­

lan kiadások azok, melyeket póthitellel szabad födözni. Ilye­

nek nevezetesen a háborúk vagy elemi csapások és Ínségek okozta kiadások. Ezek azonban oly csekély szerepet játszanak a fönnebbi kiadások közt, hogy szinte egészen elvesznek a közöttük fölburjánozó egyéb, meglehet igen hasznos, de sem­

miesetre sem előreláthatatlan és elodázhatatlan költségek között.

E tekintetben alig van különbség a két ország eljárása közt. S ha az osztrák póthitelezés azon természete, hogy a kiadásokkal szemben fedezetekről is szeret gondoskodni, elő­

nyösen is különbözteti meg azt a mi eljárásunktól, láthatjuk egyszersmind azt is, hogy ez igyekezet inkább alaki mint anyagi. Mert a bevétel gyanánt beállított tételek nem igen képeznek valóságos bevételt. S ha e részben volna is némi előny az osztrák részen, teljesen lerontja azt számvitelüknek ismételten tapasztalt bonyolult és kusza volta, mely az ellen­

őrzést igen nehezíti, ha épen lehetetlenné nem teszi.

• III .

E nyitány után, melynek itt még csak futólag elhangzó motívumai mind erősebben és teljesebben kifejtve térnek majd vissza előadásunk későbbi folyamában, áttérhetünk tulaj don- képeni tárgyunkra: a zárszámadások adataira, s pedig egy­

előre magának a végeredménynek megállapítására, a későbbi szakaszokra tartva fenn a kiadások és bevételek részletesebb fejtegetéseit s az azokból részben önként folyó következte­

téseket.

A MAGVAK ÉS OSZTRÁK ÁLLAM H ÁZTARTÁS 1868--- 1877-10. 17

H a a m agyar és osztrák zárszám adásokat egymással összehasonlítjuk és keressük, m iben állanak kölcsönös előnyeik és fogyatkozásaik, arra a m eggyőződésre jutunk, h ogy az osz­

trák zárszám adások alakilag mindenesetre felette állanak a magyar zárszámadásoknak, de anyagilag és tartalm ilag aligha nem a mi zárszámadásainkat illeti a fölény.

A z osztrák zárszám adások elejétől fogva m eglehetősen egyenlő rendszert követnek és ez által lényegesen m egkönnyítik az áttekintést s az egyes évek eredm ényeinek összehasonlítását.

A m agyar zárszámadások ellenben más és más rendszert követnek 1 8 6 8 -tó l egész 1874-ig, ú gy szólván évenkint, s csak az u tóbb em lített évtől fogva ragaszkodnak szorosan egy elszá­

m olási módhoz. A rendszerek e különfélesége hozza m agával, h ogy összehasonlításról pusztán az eredeti zárszámadások vég­

eredményei után alig lehet szó. S innen van az is, h og y m ind­

azon adatok, m elyeket eddig budgetjeink végeredm énye felől még a legtekintélyesebb szakemberek is közzétettek, igen lényeges eltéréseket mutatnak. — A m agyar számszéknek az utolsó tiz év adatait ugyanegy rendszer szerint összeállító kim utatása véget vetett e bajnak.

A z egyes évek kiadásait és bevételeit feltüntető egyön ­ tetű adatokat hiteleseknek ism erte el a zárszámadási bizottság is, m ely különben sok tekintetben eltérő vélem ényt tanúsított.

E zeket az adatokat tehát mi is elfogadjuk, habár azok csop or­

tosítása k örű i s az azokból levonandó következtetések tár­

gyában nem is értünk m indig egyet a számszékkel, m int azt lejebb tüzetesebben lesz alkalmunk kifejteni.

E nnyit a zárszámadások alakjáról, s ezzel áttérhetünk a zárszámadások végeredm ényeinek anyagi, vagyis tartalm i m él­

tatására.

A m ily őszintén elism erjük az osztrák zárszámadásoknak egyöntetű voltukban re jlő alaki előnyét, ép oly kevéssé lehet szemet hunynunk azon körülm ény előtt, h og y az osztrák zár­

számadások végeredm ényei nem felelnek m eg a szigorú való­

ságnak. A z osztrák zárszám adásokat kezdettől fogva egy külön számszék állította össze, mely azonban, ú gy látszik, napjainkig nem emelkedett az önállóság és tekintély ama fokára, melyet a magyar számszék csakhamar elért. A m agyar zárszámadások

M. T . A K A D . É U T E K . A TÁRS. TUDOM . K Ö K É R Ő L.

2

18 LÁNG LAJOS.

csak 18 7 0 -től fogva erednek a számszéktől. S habár ez első zárszámadás még nem igen m utat önállóságra, m ár az 1 8 7 1-iki évben m eglátszik a függetlenségre irányuló törekvés, mely egy-két évig sok ingadozást és tapogatódzó kísérletet is tanúsít, de 1874-től kezdve határozott és következetes ön álló­

ságra vergődik. A számszék ily magatartása mindenesetre kényelm etlenebb a korm ányra nézve, mint az, m elyet A u sztriá­

ban látunk, de talán egyszersmind job b a n felel meg az a lk ot­

m ányos ellenőrzés fogalm ának.

E bevezetés után lássuk a magyar és osztrák költségek végeredm ényeit a m egfelelő zárszámadások sommázata szerint s állítsuk m indjárt m ellé a költségvetési törvények és p ót­

hitelben előirányzott eredményt.

A következő két táblázat, úgy hiszszük, eléggé m egerő­

síti az im ént m ondottakat. A usztriában a zárszámadások ú g y ­ szólván kivétel nélkül kedvezőbb eredményt mutattak, mint az előirányzat, m ig nálunk a számszék e kedvezőbb és elnéző irány­

zata csak egy-két éven át tart.

Iga z ugyan, h ogy ez m ég nem elég bizonyíték. M ert m ondhatnók, h ogy a zárszámadás azért kedvezőbb, m ert az eredmény tényleg is kedvező volt. Á m d e ha tekintetbe vesz- sziik, m ily rendetlen m ódon ingadoznak a m agyar számszék adatai a kedvezőbb eredm ényt felmutató első években, a kiadá­

sok apadását tüntetve fel oly években, m elyekről mindenki azt tudja, h ogy nagyobb kiadással já r ta k ; m ig ellenben mennyire m egfelel a köztudatnak a kiadások és bevételek hullámzata a későbbi, kedvezőtlenebb eredményt felm utató évek b en ; s ha továbbá látjuk, h og y az úgyszólván folytonosan kedvezőbb végeredm ényt feltüntető osztrák zárszámadások három éven át egészen egyenlő bevételt és kiadást tűntetnek f e l : akkor term észetszerűleg gyanakvással kell eltelnünk úgy a magyar zárszámadásoknak 1 8 7 0 — 1 873-ig terjedő, mint az osztrák zárszámadásoknak különbség nélkül minden évre szóló ada­

tainak vagy legalább is azok csoportosítási m ódjának valósága és helyessége iránt,

Csak növekedni fo g m ég e gyanakvásunk az osztrák zár­

számadások helyessége iránt, ha részletesebben vizsgáljuk, minek köszönhetik ez állítólagos p lu s-ok eredetöket.

A MAG YAR ÉS OSZTRÁK ÁL LA M HÁ ZT ART Á S 1 8 6 8 — 1 8 7 7 - I G . 1 9

<D y<DPl

<D Qp

a tS3 , ö

'OŐ CM

o f

o rH

oTCM

CM coco^

cTco co cT

GM

00

GO05 cT

!>•

0 5 t|T

COco CM

00, oT iO iSco

co

0 5 CM

C »

r-1 lQ^

CO CO

00

0 5 tH CM

lOco o CO^

Cff 00 CO 00 GO 05*

iO xO^

CO~

CM

iO to

co

0 5 CM

<M 0 5 CM

iO

CM

CO*'o

CM CM

O CO 00^

1—1 lO c o ' co +

00 0 5 T*H

CM

co coco

0 5 ö 'co GM

( M CO

co00 coco o

CO

CM

voő N

COCO^

ic' t>- CM co'

C O CM CMo co

oto

0 5 CO 05^

co"

o co CM

CMo co

CM

CM^

I—*

C—

CM

O 05^

CM

iO

CM CM

OiO CO

CO CO 00

co

0 5

í^T

CM CM

Cl o CO

<M 0 5

m 0 0 H

iO

05 CM

0 0 c o

o CM

o c o QO rH

t o CM 05

C^»

c o 0 0 GM

Th c o c o O '

CO 0 5

< » o * 1^

o í rH

05~ i íT c o

05^ CM

i-H c o ' CO

iO co

o f G0 CM

CO ÍO CM

t—*

CM CD lO CM

CDCO CM

CO'

CM GM

> o

oo 0 0 0 0 CG 00

iC

t—

00

2 0 LÁNG LAJOS.

£>

I r^5

50

r— « V ©

® s

CD ©

fc ű ^

<U

a?

T * -+->

fcO c3 mD N

t>

, ^

'C3

>

c o r H t q ^

O 0 5 C O ^

c o C OrH

0 5 O T C M

c o 0 5 t o

r—i r H C O ^

1“H

0 5 r j T 0 5 C M

o ' C O c o ^ c o

C M C O c o ' c o '

C M

l O - C M

co

GO CM

corH coco co

l O

tfT

CM CO

co co

c o

coCO

0 5

rjT

CN c o

coCO

GO

05CM

co

CM CM

^ H O CO_

cm'

rH0 5

co'

CM C O

coo.

ir^

oT

L—

cT

0 5

CO00 coco lO

CO co

c o '

(M co

t O i O 1— Ito

CO^

cT

0 5 GO

l O ö '

l O l Oco

tO l O

co

tO CO^

c m'

CMco co

o

c o

CMco

0 5 ^ [ —*

CO

+ + + +

r H GO a i

CD 0 5

<M^

c o ' tOco

lO CM

co

r H ^ l O CO^

f c -

co

rHrH

0 5 O

°q*

trT coco

GO

CO

GO^

L '-" ' C O

co'

tOco

CM c q ^

icT

0 5 O

trT

lOco

0 5

(MrH^

iOa ocT

0 5 CO

o CO

0 5 CMrH^

i-HlO 00

g o' 0 5co

o

CM

CO*' COto

0 5

-Hco

»ooT lO

( M

Oj CO

4- +

rHco coco CO^

CO*'

GO^H

CM co t— t—

00 00 05

CM

ocT rH0|

cTo

rH

0 5 CMO 00*' rHC M ^

cTo

rH

^H

GO

rHCO

0 5co

rHCO t—

t-H 0 5 C O

lOt>- co

co co

00 rH

GO CO

lO rH

rH rH'O

<»

to'

r—H

1877I 415,478,460-73388,130,334•541 ’2— 27,328,126• 181 2 [ — 30,687,039

A MAGYAR ÉS OSZTRÁK ÁLLA M H ÁZTAR TÁS 1 8 6 8 - - 1 8 7 7 - I G . 2 1

í g y látunk m indenekelőtt az 1868. év elején egy tetemes pénztári készletet, mely tett 29,673.191 frt 5 2 1,3 krt.

A z 1868-iki 283,170 forin t 11 k rajczár plus-nh\ látunk b evételk ép :

államjavak e la d á s á b ó l.. . . 15,111,330• 8 5 forint, visszafizetett subventiókból 2 ,2 2 6 ,4 4 8 ’ 80 » közös a c tiv á k b ó l... 18,803,996 40 »

Ö sszesen . . . . 3 6 ,1 8 1 ,7 7 5 -6 5 forint.

A z 1869-iki 22 m illió 713,010 '9 2 p lu s-nál látunk bevé­

telkép :

államjavak e la d á s á b ó l.. . . 8 ,6 5 9 ,2 7 7 -4 3 visszafizetett subventiókból 1,877,471 •201/2 á lla m a d ó ssá g b ó l... 4,754,807 58»/a közös a c tiv á k b ó l... 4,300,814 1868 előtti id ők b ől szár­

mazó bevételekből . . . . 5 ,8 8 1 ,4 1 0 -3 2 Összesen . . . 2 5 ,4 6 3 ,7 8 0 -5 4 . A z 1870-iki 23 m illió 237,865 3 3 1 3 pZ«js-nál látunk bev ételk ép :

államjavak eladásából. . . . 12,329,936 87 visszafizetett subventiókból 6,098,761 •231’3 á lla m a d ó ssá g b ó l... 9 ,0 9 0 ,1 3 6 -5 5 visszanyert közösügyi k ölt­

ségekből ... 1 5 ,0 3 2 ,5 0 5 -5 1 Ö sszesen. . . . 4 2 ,5 5 1 ,3 4 0 ' l ö 1^- A z 1 8 7 1-iki 10 m illió 651,553 ■ 12 p lu s-nál látunk bevé­

telkép :

államjavak e la d á s á b ó l.. . . 9 ,3 9 3 ,6 9 0 -67>/2 visszafizetett subventiókból 5 ,8 2 1 ,2 0 8 -3 2 á lla m a d ó s sá g o k b ó l... 5 ,2 0 6 ,9 5 8 ' 1 11^

Összesen ____ 2 0 ,4 2 1 ,8 5 7 -1 1 . A z 1872-iki 14 millió 1 6 7 ,9 3 2 , 2 7 1 3 p lu s-nál látunk b ev é te lk é p :

2 2 LÁNG LAJOS.

államjavak e la d á s á b ó l.. . 1 ,5 2 5 .4 8 9 '9 6 visszafizetett subventiókból 4 9 9 ,7 9 3 ‘ 33 á lla m a d ó s s á g b ó l... 4 2 7 ,9 8 7 '5 5 12

Ö sszesen... 2,453,270 •841 3.

A z 1873-iki egyenlegnél látunk bevételkép :

állam javak eladásából. . . . 1,416,008 5 1 2 visszafizetett subventiókból 982,512 "28 á lla m a d ó ss á g o k b ó l... 1 4 0 ,8 9 6 ' 6*^

pénztári készletekből. . . . 1 2 ,38 6 ,6 2 9 ’ 2 8 1 2 Összesen... 14,920,045 • 6 8 1 3.

A z 1874-iki egyenlegnél látunk bevételkép:

állam javak ela d á sá b ól. . . . 3,325,405 ’ 4 7 1 visszafizetett subventiókból 1 ,2 7 3 ,6 5 6 ’ 07 pénztári készletekből . . . . 20.326,546 36 á lla m a d ó s sá g b ó l... 12,097,473 ’ 8 8 1 /3

Összesen... 37,023,081 ’ 79.

A z 1 8 7 5-iki egyenlegnél látunk bevételkép:

államjavak ela d á sá b ó l. . . . 1 ,1 4 9 ,5 9 4 ’ 93 visszafizetett subventiókból 1 ,2 0 9 ,2 6 2 ’ 5 0 1 3 volt központi a c t iv á k b ó l.. 7 ,0 3 8 ,7 4 4 ' 4 8 1 3 á lla m a d ó s s á g b ó l... 1 7,4 0 7 ,2 6 6 ’ 40

Ö sszesen... 26,804,868 32.

A z 1876-ikl 34 m illió 4 8 6 ,0 7 8 ’ 64 d eficit-nél látunk b ev ételk ép :

államjavak e la d á s á b ó l.. . . 327,386 60 visszafizetett subventiókból 3 3 ,1 1 5 ’ 79 á lla m a d ó ssá g b ó l... 16,570,502 ■ 1 4 1/2

Ö sszesen... 1 6 ,9 3 1 ,0 0 4 ‘ 5 3 1/2.

A z 1877-iki 27 millió 3 2 8 ,1 2 6 ’ 1 8 x/2 d eficit-nél látunk b ev ételk ép :

államjavak e la d á s á b ó l.. . . 2 5 7 ,4 2 6 ’ 52 visszafizetett subventiókból 1 1 ,7 1 5 ’ 3 v olt központi a ctivá k b ól. . 6 8 3 ,0 0 7 ’ 40 á lla m a d ó ssá g b ó l... 17,837,317 • 26

Ö sszesen... 18,789,466 ’ 21.

A M AGYAR ÉS OSZTRÁK ÁLLAM H Á ZTAR TÁS 1 8 6 8 — 1 8 7 7 - I G . 2 3

S e m integy 270 m illió frtnyi bevételeken kivííl m ég a költségvetés keretén kivűl maradó k ölcsön ök ből b e v é te lk é p :

az 1 873— 1875. évek alatt 80,000,000 forintot, 1876-ba n ... 54,483,925 » 1877-be n ... 85,755,379 » 1 8 76-ba n ... 8 2 2 ,3 6 5 .7 6 » 1877-be n ... 3,644,812 ■ 1 3 1 ., ftot, továbbá a költségvetés keretén kivűl, a

régibb központi állami előlegpénztárak követeléséből bevételkép, vagyis a költ­

ségvetés keretén k iv ű l:

Ö sszesen ... 229,706,481 ■ 89* 2 frt, vagyis összesen közel 500 m illió forint olyan bevétel, mely a m agyar zárszám adásokban legalább 1874. óta bevétel gyanánt vagy egyáltalán nem fordul elő, mint például az állam adósság és a pénztári készletek, — vagy csak igen szerény m érv b e n : mint az államjavak eladása, közös activák és subventiók visz- szafizetése. S ha jo g o s és tényleges bevételnek ism erjük is el a visszafizetett subventiókat, az állam javak elidegenítését, a pénztári készleteket, a volt közös aktívákat, noha ezeknél sem leh et szem elől téveszteni azt a körülm ényt, h og y ezek csak ideig-óráig szolgáltatnak jöved elm et — lehetetlen valóságos bevételnek elismerni azt, a mi kölcsön ök ből keletkezett, s a mi 285 m illió forintnál többre megy. E zzel az összeggel tehát mindenesetre le kell szállítani a bevételt, ennyivel rom lik A u s z ­ tria m érlege a lefolyt 10 év alatt, bárm it g on d olju n k is egyéb bevételeiről.

A zárszámadások szerint volt az eredm ény 1 8 6 8 : + 2 8 3 ,1 7 0 -1 1 1 8 6 9 : + 22,713,010 92 1 8 7 0 : + 2 3 ,2 3 7 ,8 6 5 -3 3 1/a 1 8 7 1 : + 1 0 ,6 5 1 ,5 5 3 -1 2 1 8 7 2 : + 14,167,932 27> 2 vagyis összesen + 7 8 ,9 5 3 ,5 3 1 -7 6 .

18 7 3 -tól 1875-ig a kiadás és bevétel kiegyenlitették egymást.

24 LÁNG LAJOS.

1 8 7 6 : - 34,486.078 -1 4 1 8 7 7 : — 27,328,128" 1 8 1 2 vagyis összes — 61,814,206 '8 2 1 2.

A zárszámadások végleges eredménye a lefolyt első tiz évre te h á t:

+ 1 2 ,1 3 9 ,3 2 4 -8 6 1 2.

H a ez összeget levonjuk a több, mint 285 m illió adós­

ságból, marad m ég m indig 273 m illió deficit az első tiz évre, a mely alatt pedig, m int láttuk, több. mint 200 m illió forint oly jövedelm e volt Ausztriának, melyre, oly bőven legalább, nem igen tarthat igényt a következő években.

E lő á ll m ár m ost az a kérdés, m inő volt M agyarország m érlege e lefolyt első tiz év alatt.M ert hogy a zárszámadásokban m utatkozó összefoglalások nem használhatók első kezdettől fogva, azt a m ondottak után fölösleges ismételni. D e itt van előttünk a zárszámadási bizottságnak az első tiz évről szóló jelentése, melynek a számszék által szolgáltatott adatait a bizottság is kifogástalanoknak ism erte el. E z adatok egy alapon m utatják a lefoly t évek kiadásait és bevételeit. S ha ezekből levonjuk az átfutó kezelést s a bevételekből m eg a kölcsön ök­

ből befolyt pénzeket, úgy m egkapjuk a viszonyaink között egye­

dül elfogadható mérleget. U gyan igy állította föl a m érleget előttünk m ár L ukács B éla országos képviselő, a zárszámadási bizottság jelen téséről szóló tanulmányában.

K iadáso k és bevételek m érlege kölcsönök nélkül M a gya ro rszá go n .

Kiadás. Bevétel. Eredmény.

1868 147,536,150 154,067,734 4- 6,531,593 1869 165,584,587 152,517,789 — 13,066,798 1870 199,973,383 171,224,038 — 28,749,345 1871 215,132,191 179,577,338 — 35,554,853 1872 237,527,042 186,627,868 — 50,899,174 1873 251,214,746 181,707,410 - 69,507,336 1874 252,112,118 190,294,845 — 61,817,223 1875 235,995,018 192,727,056 — 43,267,962 1876 246,506,261 211,516,208 — 34,990,053 1877 252,252,819 218,628,966 — 33,623,853.