ÉRTEKEZÉSEK
A
Á R S A D A L M I T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .
KIADJA
A M A G Y A R TUDOMÁNYOS A K A D É M I A .
H A T O D I K K Ö T E T .
A II . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L SZERKESZTI
P E S T Y F R I G Y E S
OSZTÁLYTITKÁR.
J'* D É M I A
k;vata*4
B U D A P E S T . 1 8 8 1 .
A M A G Y A R T Ó D . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó - H I V A T A L A . A z A k a d é m ia ép ü le té b e n .)
Budapest, 1881. A z Athen aeum r. társ. k ön y v n y om d á ja .
T A R T A L O M .
I. Szám. M agyarország és egyes törvényhatóságainak népesedési m oz
galma. K ő n e k S á n d o r t ó l .
II. » N agy férfiak szerepe a történelemben. (Székf. ért.) Z s i l i n s z k y M i h á l y t ó l .
III. v K azinczy Gábor irodalm i hatásáról. Irodalom -történeti ta
nulmány. J a k a b E l e k t ő l .
IV. » Em lékbeszéd Urházy G yörgy felett. S z i l á g y i S á n - d o r t ó 1.
V. » Palaczky Ferencz emlékezete Z s i l i n s z k y M i h á l y t ó l . VI. A nemzetgazdaságtan és módszere s a társadalmi tudomá
n yok terén való haladás nehézségei. W e i s z B é l á t ó l . VII. » A magyar jo g i műnyelv kérdéséhez. Jogirodalm i tanulmány,
tekintettel jo g i m űnj'elvünk jelenére, múltjára, m ivoltára és gyökeres javítására. B a k o s G á b o r t ó l .
VIII. » A fémvaluta kérdése a tudom ány jelen állása szerint. Első rész : >;Egyszerű vagy kettős valuta ?« K a u t z G y u l á t ó l . IX . » A magyar és osztrák államháztartás 1868— 1877-ig. L á n g
L a j o s t ó 1.
X . » G róf Teleki Dom okos emlékezete. D e á k F a r k a s t ó l . X I. » Emlékezés Zlinszky Imre 1. tagra. T ó t h L ő r i n c z t ő l . .XII. » A perdöntő eskü és az előzetes tanúbizonyítás a középkori
m agyar perjogban. (Székf. ért.) H a j n i k I m r é t ő l .
MAGYARORSZÁG
ÉS EGYES TÖRVÉNYHATÓSÁGAINAK NÉPESEDÉSI MOZGALMA.
I)' KŐNEK SÁNDOR
R. TAGTÓL.
(Olvastatott a II. osztálynak 1879. október h ó 13-án tartott ülésén.)
B U D A P E S T . 1879.
A M. TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.
(azakadémia épületében.)
Magyarország és egyes törvényhatóságainak népe
sedési mozgalma.
K öztu d om ás szerint, országos statisztikánknak egyik le g elh an yagoltabb része: a népesedési m ozgalom időszakonkinti kim utatása. D a czá ra m inden törekvésnek, nem sikerűit azt a leg ű ja b b id ők ig amaz ösvényre visszavezetni, m elyen az absolut állam hatalom korában minden fennakadás nélkül h a la d o tt;
nem sikerűit jelesen sem az 1866 óta e téren b eá llott adat
hézagot u tóbb gyű jtött adatokkal betölteni, sem p ed ig fel
hagyva e lehetetlennek látszó áthidalási törekvéssel, az u tóbbi évek valam elyikére a kivánt adatokat oly terjedelem ben s oly részletességgel beszerezni, a mint azok nem csak A u sztriá
ban, hanem a társországokban is folyton gyü jtettek s mai nap is g y ü jtetn ek ; 1867 óta egész 1 8 7 6 -ig azzal be kellett érnünk, h ogy az évi esketések, születések és halálozások iránt csak a legsom m ásabb adatok valahogyan kézrekeríttettek, tehát épen azon évtizedről hiányzanak részletes n épm ozgalm i adatok, m elyben m egujult parlam entaris életünknek a társadalm i és k özgazdasági állapotok átalakítására való befolyása, a népese
dési m űfolyam ban m utatkozó változások szerint lett volna m egítélendő.
L e g e lő szö r megint 1876-ra vonatkozólag sikerűit részle
tesebb adatgyűjtést m egindítani és annak eredm ényét országos statisztikai hivatalunk évkönyve h atod ik évfolyam ának csak ez idén m egjelen t első füzetében m utatja be, h olott a horvát- szlavon országos statisztikai hivatalnak szintén ez idén m eg je le n t közlem ényében m ár az 1 8 7 7 -ki adatok és pedig együ t
tesen az 1875 és 76-ki éviekkel összeállítva találhatók.
B á r m ennyire is m egszégyenítő, h ogy a m agyar statiszt.
hivatal nem vala képes sem előb b czélt érni sem az 18 76-ki
M. T. AKAD. ÉRT. A TÁRS. TUD. KÖRÉBŐL. ]
4 DR K Ő NEK SÁNDOR.
évnél tovább nem jutni, bárm ennyire sajnos, hogy m ég ez elkésett kimutatás sem b ír ama terjedelem m el és részletes
séggel, m elylyel az akár az osztrák örökös tartományokban, akár H orvát-Szlavoniában bír, sőt a m elylyel a mi kim utatá
saink is az absolut korm ány idejében bírtak, kivált a h a lá lo
zási viszonyt illetőleg, m ire nézve a legu tóbbi közlem ényben sem a halálozás oka és ideje, sem egyéb nevezetesebb mozza
natok nincsenek fölvéve, úgy, h ogy péld. m ég 1 876-ból sincsen semmi adatunk a járványok, vagy az öngyilkolás ez évi áhh>
zatairól, — mégis örülnünk kell, h ogy leg a láb b m eg van törve a jé g , ú jra m eg van kezdve az adatnyom ozásnak tíz éven át elm aradt művelete.
A k özlött adatokban legalább 1876-ra m egint a népe
sedési m ozgalom leg töb b m om entum a iránt némi tájékozást nyertünk, és pedig nemcsak az egész országra, hanem minden egyes, a területi uj beosztás szerint mainap fenlevő megye, és önálló törvényhatósági jo g g a l felruházott városra von atk ozó
lag, miután az adatanyag a mai szerkezetű törvényhatóságok szerint van feld olgozva és ez képezi a szóban levő közlem ény
nek legbecsesebb oldalát, ez növeli különösen a közlött szám
adatoknak hasznavehetőségét.
L eg y en szabad re m é ln ü n k , h ogy országos statisztikai hivatalunk ez ösvényen akadálytalanul tovább fog haladni, és h ogy az im ént felvett fonal nem fo g újra megszakadni, sőt legyen szabad remélenünk, h ogy mivel az adatkészletnek a mai p olitikai beosztás szerinti feld olgozására m eg van nyerve a keret és m egszerezve a hivatalbeli orgánum ok részéről a kí
vánt technikai ügyesség, a népm ozgalm i adatok ezentúl na
gyobb gyorsasággal fognak közzététetni.
K e l e t i tagtársunk » M agyarország népességének sza
porodása és fogyása« czím ü értekezésében a kérdéses közle
ményben fo g la lt adatokat már felhasználta ugyan, és pedig előbb még, mintsem közrebocsátva lettek volna, de nem mu
tatta be azokat egész terjedelm ökben, nem derítette ki az egyes törvényhatóságoknak népm ozgalm i folyam át, csak arra szorítkozván, h ogy azok segélyével a m agyar faj szaporátlan- sá gá ról keringő téveszméket le r o m b o lja ; a közlött adatanyag ennélfogva m ég sokféle más irányban, jelesen a népesedési
M AGYARORSZÁG ÉS EGYES TÖRVÉNYŰ. NÉP. MOZG, 5 hullámzásban visszatükröző közgazdasági viszonyok m éltatá
sára eredményesen vala felhaszn álható; a je le n értekezésben az m eg van kísérelve, a közlem ényben fog la lt absolut számok vissza vannak vezetve relatív értékekre, t. i. százalékos a rá nyokra ; a népesedés egyes tényezői s azoknak minden m om en
tuma az egyes törvényhatóságoknak az 1876-ki év elejére k i
szám ított népességéhez viszonyítva akkép vannak felhasználva, h ogy m ind az egész országról, m ind annak külön törvén yh ató
ságairól annyira m ennyire hű népm ozgalm i képet nyújtsanak ; a horvát-szlavonországi adatok segélyével p ed ig az egész m a
gyar birodalom nak ebbeli n éprajza egyik és m ásik tekintetben kiegészítve b e van mutatva, mi annál érdekesebb, m inthogy 1867 óta m ai napig nem állott rendelkezésre tám pont, mely a k orábbi népm ozgalm i tapasztalásokat akár m egerősíthette, akár helyreigazíthatta volna.
E g y év adataiból legkevesbbé sem leh et ugyan akár egy egész ország, akár egyes adm inisztratív körzeteknek népm oz
galm i folyam át helyesen construálni, de azért m ég sem ta rtót tam feleslegesnek je le n értekezésem et a tisztelt A kadém ián ak bemutatni, m ert ezzel m eg van vetve az alap a jöv őb en b e gyűlendő adatokkal való tanulságos egybevetésekre, m eg van kezdve a sorrendnek m egállapítása, m elyben a százalékokban kifejezett népesedési arányok szerint sorakoznak úgy m egyei, m int városi törvényhatóságaink, a mi, feltéve, h ogy ezentúl a népesedési adatok pontosan fognak beérkezni, és gyorsabban mint eddig közzététetni, számos társadalm i és közgazdasági kérdés m egfejtésére fo g vezethetni.
A z o n sajnos körülm ényt illetőleg, h ogy a szóban forgó közlem ényben épen a legfontosabb népm ozgalm i tényezőre, t. i. a halálozási viszonyra nézve m ég a leg ú ja b b adatok is annyira soványak, vigasztalást találunk egyfelől am a rem ény
ben, h ogy jö v ő re az adatok e tekintetben nálunk is, legalább az osztrák tartom ányokban vagy a társországokban fenlevő m érvben és terjedelem ben fognak g y ü jte tn i; másrészt m eg
nyugvást találunk a múltra nézve ama m eggyőződésben, h ogy a közegészségügyet rendező törvény értelm ében a közegészségi orgánum ok által évenkint beadandó jelentések ből e hézag könnyén lesz kipótolható, föltéye természesesen, h ogy az illetők
<} DR. KŐNEK SÁNDOR
e kötelesség pontos teljesítésében époly lelkiism eretesen és gyorsan l'ognak eljárni, a m ily erélyesen felsőbb administrativ közegeink annak m egfelelő teljesítését fog já k ellenőrizni, és a b egyű lt becses stat. anyagot készségesen fogják a tudomány szolgálatába bocsátani. E d d ig ugyan m ég semmi nyoma nin
csen annak, b o g y a z 1 8 7 6 : 14. t,-cz. követelm ényeinek az illető orgánum ok részéről m eg lett volna felelve, de rem éljük, hogy az országos statisztikai tanács nem fo g ja elmulasztani annak idején kellően sürgetni, b o g y ezen a statisztikai hivatal részé
rő l eddig gyű jtött népm ozgalm i adatokban m utatkozó hézag legalább ez utón pótoltassék helyre.
A z é v i e s k e t é s e k , m elyeknek hullám zása leginkább a közgazdasági viszonyok szerint képződik, anyagi okok folyván b e elsősorban a házasságok kötésére, az utolsó évtizedben csak
ugyan nálunk is eléggé érthetően tüntetik fel a közgazdasági mom entum nak eme b e fo ly á s á t; legn agyobb esketési somm ával találkozunk 1868-ban a m egujult parlam entaris élet erélyesb m űködésének és hatalmas gabna-exportnak ez évében, m eg 1873-ban a szédelgésig ment term elési tevékenység szakában, inig 1870 és 1876-ban épen ellenkező okoknál fogva a m ini
mum mutatkozik, és ez u tóbbi m indkét évben egyaránt feltűnő a hanyatlás a m egelőző évhez képest, így 1870-ben 12,278-al kevesebb házasság köttetett, mint a közvetlen előtte való
1869-iki évben, 1876-ban pedig 12,43 2 -vel kevesebb esketés volt, mint 1875-ben ; egyáltalán az 1876-ki esketések 11,505-tel m aradnak az utolsó évtized átlaga m ögött, m i 7.2° /0-nyi csök
kenést je l e n t ; volt t. i.
1867. . 135,661 esketés, 1872. . 147,553 esketés,
M in th ogy M agyarország népessége az 1876-ki év elején a népm ozgalm i adatokra fektetett számítás szerint 13.525,459 főb ől állott, egy-egy esketés 1002 lélekre jött, holott 1871-ben 95.s lélekre, 1872-ben 93.j, sőt 1873-ban 90 lélekre, és 1874.
meg 1875-ben 933, illetőleg 91.0 lakó után szám íttatott egy 1868. . 179,637 »
1869. . 146,277 » 1870. . 133,999 » 1871. . 142,853 » tiz évi átlag . . .
1873. . 153,068 * 1874. . 143.718 » 1875. . 147,440 » 1876. . 135,011 » 146,516 »
M .UÍYARORSZW Í ÉS EGYES TÖUVÉNY1I. NÉP. MOZ(í. 7 esketés; mivel p ed ig H orvát-S zlavon iában is újabban hasonló hanyatlás mutatkozik, az 1 874-ik év a m agyar sz. koron a összes területén tetemesen kevesebb esketést tüntet fel, m int a m egelőző év e k ; így v o l t a m a g y a r b ir o d a lo m b a n 1874-ben 162,807 és 1875-ben 169,096, ellenben 1876-ban csak 154,305 esketés, vagyis 14,791-el kevesebb, m int a közvetlen előtte való é v b e n ; a csökkenés en nélfogva az egész m agyar állam területen 8.7° /o, tehát nagyobb még, mint m agában M a g y a r
országban k ü lö n v é v e; a társországokban 1876-ban m ég fe l
tűnőbb m érvbeu m utatkozván a hanyatlás, mint az an yaor
szágban. M iután pedig a közgazdasági viszonyok jóform á n egyen lők & m agyar k oron a összes területén, e körülm ényből inductio utján ném ileg következtetni lehet, h ogy a m agyar országos statisztikai hivatalnak az 1876 -ra vonatkozó kim uta
tása ugyanam a reális alapon nyugszik, mint a H orvá t-S zla von - országé, m ely pedig, mint tudjuk, a töb b i örökös tartom án yok ban dívó adatnyom ozási ösvényen halad.
A közgazdasági viszonyok befolyását az egyes törvén y
hatóságok esketési arányában is n a g y ob b -k iseb b hűséggel visszatükrözve találjuk, az oecon om iailag jo b b a n situált, fő le g m ezőgazdasággal kiválóbban fog la lk ozó m egyékben m agasabb esketési arány m u tatkozván : de erre m ég egyéb m ozzanatok vesznek és p ed ig sokszor d ön tő befolyást, jelesen a férfi és n ő lakosság közt fen forgó arán yk ülönbözet; ism eretes d o lo g lévén, hogy a hol aránylag több a fi-m in t a nőlakos, vagy a hol le g alább a nőnépességnek számtulsúlyozása csekélyebb, ott több esketés is számíttatik, és m ivel e szám beli fölülkerekedése a nőnépességnek a filakók fölött k eletről nyugat felé és d él
ről észak felé m indinkább em elkedik, az esketési arány ugyan- amaz irányban m indinkább alábbszáll és legcsekélyebb észak és nyugat felé eső m egyéinkben, leg n a g y ob b dél és kelet felé vonuló m egyék b en ; az 1876-ki adatok szerint, az egyes tör
vényhatóságok, ha ugyanaz év elejére kiszám ított népességü
ket veszszük alapúi, következőleg so ra k o z n a k :
8 1)K. KŐNEK SÁNDOR.
rgy esketés egy csketés egy esk.
hány lakóra. hány lakóra. h. lakóra
B o rso d . . 80.a B ih a r . . 96.4 E sztergom 107.4 H eves . . 83.7 A b a u j . . 96.0 N .-K ü k ü llő 1 0 7 .9 N ógrád . 8 4 .8 M aros-T ord a 96.6 T o rd a -A r. 1 08.2 S zilágy . . 85.9 U dvarhely 97-i N yitra . IO8.3 Csanád . 8 6 .8 T rencsén . 98.3 H u n yad . 108.g Szatm ár . 88.3 T orn a . . 98.8 Beszt.-N asz. 108.7 J á sz -N .-K .- T o ln a . . 99.o M oson . . 109.i
S z o ln o k . 88.6 B e reg . . 1 0 0 ., L ip tó . . H l-3 H ajdú . . 89.0 G öm ö r . . lOO.g Szörény . 111.5 U g ocsa . . 89., T o ro n tá l . 100.7 H árom szék 111.6 B á cs-B o d ro g 91.„ V eszprém . 101.3 Pozsony . 111-8 S za b olcs . 91 6 C songrád . 101.6 V a s . . . 112.4 Békés . . 93.2 ' U n g . . . 103.2 Sopron . . 112.e S om ogy . 93.4 K o lo z s . . 103.8 Sáros . . 113.2 H o n t . . 93.6 B ars . . . 103.9 M áram aros 113.6 A r a d . . 9 3 .8 Szeben . . 104 o K om árom . 115.0 B aranya . 9 4 .4 T em es . . 104.2 Brassó . 116.3 K is-K iik ü llő 9 4 .9 Z ó ly o m . 104.3 Szepes . . 116.6 Z a la . . . 95.2 A ls ó -F e h é r 105.J Á rv a . . 118-2 K ra s só . . 9 5 .8 F eh ér . . 105.8 T urócz . . 1 18-9 P est-P il.-S olt 96.2 S zoln.-D ob. 106.5 F og a ra s . 119-3 Z em p lén . 96.3 G y ő r . . . 106.8 Csík . . . 119.6 E sorozatban m ajd a kedvezőbb vagy kedvezőtle nebb anyagi helyzet, jelesen a m ezei iparnak kiválóbb vagy alárendeltebb szerepelése, m ajd a geográfiái fekvés szerint m utatkozó nemi arányviszony ju t elég világos kifejezésre. A z országos átlag felé em elkedő magasabb esketési aránynyal b író 28 m egyében n a gyob b vagyonosság, em eltebb m ezőgaz
dasági ipar, és a két nem közti számegyensúly eléggé m agya
rázza a magas esketési arányt, m ig a többi megyékben, de kivált az átlag m ögött annyira elm aradó 15 megyében, hol a kevesbbé kifejlett mezei ipar, vagy m ostohább közgazdasági állapotok, hol a uőnem nek feltűnő számtúlszárnyalása fejth e
tik m eg az esketési aránynak gyöngébb v o ltá t; jó lle h e t ez észlelettől nem csekély eltérések m utatkoznak az egyik-másik
M AGYARORSZÁG ÉS EGYES TÖ R V ÉN Y I!. NÉP. MOZG 9 m egyében, m elyek m ajd helybeli körülm ényekben, m a jd egyéb viszonyokban lelik m agyarázatukat.
A m ezőgazdasági iparnak esketésnövesztő befolyása e g y részt onnan van, m ivel a lakókat előb b ju tta tja ön á llósá gra és a külön háztartás terheit is elviselhetőbbekké teszi, másrészt, mivel a családban kinálkozik a legbiztosabb és leg o lcsób b m ezei munkaerő, és azért túlnyom ó m ezőgazdasági je lle g g e l b író országban, m int] M agyarországban , a n agyobb, népesebb városoknak határozottan csekélyebb esketési arányt k ell fe l
tüntetniük, m int a m ezei lakosságnak, és csak oly városokban, hol kifejlett m ű- és gyáripar, vagy élénkebb forg a lom és keres
kedés m agára ölti a m ezei ipart illető esketésnövesztő szere
pet, az ország átlagával egyen lő vagy annál k edvezőbb esketési arány t a lá lh a tó ; M agyarország nem m inden n épesebb v á r o sáról van külön kim utatva, h ogy m ilyen azoknak évi népm oz
galm uk, az a legú jabb kim utatásban is csak am a 25 városra szorítkozik, m elyek m ég je le n le g is kü lön törvényhatósági jo g g a l felru h á zv á k ; de m ivel ezek jo b b á r a am a népesebb m agyarországi községeket képezik, a h ol k ifejlettebb ip a r és forgalm i életnél fogva a városi je lle g is tisztábban jelenkezik, nem érdektelen m egvizsgálni, h ogy m ily esketési arány m utat
kozik azokban és m ily különbség fo ro g fenn ezen és ama m egyé- nek hason aránya közt, m elynek kebelében a város fe k s z ik :
város megye
N agyvárad . . . 83.0 B ih a r . . . . 9 6 .4 K a ssa . . . . 93.B A b a u j . . . . 96.fi K o lo zsv á r . . . 9 3 .8 K o lo z s . . . . 103.8 Z o m b o r . . . . 9 5 .8 B á cs . . ■ • 9 1 ..
S zabadka . . . 96 o » . . . . »
Ú jvidék . . . . 1 0 0 .o » . . . . »
S zatm ár-N ém eti . 97.o Szatm ár . CO 00 M
V ersecz . . . . 100.9 T em es . . . . 104.2 K ecskem ét . . . 101.2 P est . . . . . 96..,
P écs . . . . 103.6 B aranya . . . 94.4
A r a d . . . . 104.4 A r a d . . . . 93.8 B udapest . . . 109.5 P est . .
.
. 96.2 D ebreczen . . . 109.4 H a jd ú . . . . 8 9 .0 H old m .-V á sá rh ely . 1 0 9 * C onsgrád ..
. 101.6
10 DK. KONKK SÁNDOR.
varos megye
B a ja . . . . U 0 .u B á cs . . . • »1.«
K om á rom . . . H 0 .a K om á rom . . ,. 115.0 P ozsony . . . 111.4 P o z s o n y . . . • Ul . s Szeged . . . . H 2.0 C songrád . . . 101.e Székesfehérvár . . 115.0 F eh ér . . . . 105.g Selm ecz-B élabánya . 117 3 H o n t . . • 93-c P ancsova . . . 129., T o ro n tá l . . 100.7 Tem esvár . . . 135-5 T em es . . . ,. 104.2
S op ron . . . . 132,(i S opron . . 112.c
G y ő r . . . . 138.4 G y ő r . . . . 106.8 M aros-V ásárh ely 142.7 M a ros-T ord a . • 96.,.,
Sajátszerű, h ogy épen am a városokban m utatkozik lég- kisebb esketési arány, m elyek úgym int Tem esvár, Sopron, G y ő r és M aros-V ásárhely, fejlettebi) iparuk és forgalm i éle
tüknél fogva inkább az ellenkezőt sejtetnék, annál feltű nőbb ez észlelet különösen T em esvárott és M aros-V ásárk elytt, hol m ég a két nem közti számviszony is kedvezőbb esketési arány m ellett szólhatna. D e h ogy egyáltalán m ennyire alacsonyabb az em lített 25 városban az esketési arány, mint a m egyebeli lakosságnál, leg job b a n akkor szökik szembe, ha a két arányt átlagban tekintve szem besítjük e g y m á ssa l; volt. t. i. a 25 városnak 949,031 főre rúgó lakossága közt ]8 7 6 -b a u összesen 8 873 esketés, vagyis egy 106.9 lakóra, h olott a 12.576,4^8 főre m enő 65 m egye lakosságára 126,138 esketés számíttat
ván, m ár m inden 99.7 lak óra jö tt egy esketés.
A z é l e t k o r n a k az esketési arányra való befolyását illetőleg azt tapasztaljuk, h ogy a fiatal korfuiknak az évi eske- téseknél az ötvenes években nálunk általán tapasztalt magas képviselése, mely m ár az 1857-ik évi újonczozási szabályozás folytán tetem esen m érséklődött, a véderőről szóló 1868-ik évi törvény következtében, m ely a m egnősülési tilalm at m ég egy évvel továbbra, t. i. három évre terjeszti ki, m égiukább szállt alá, úgy, h og y a 24 éven aluli vőlegények számviszonya, mely az ötvenes években 50 százalékig is emelkedett, 1864 — 65-ben ped ig 35— 3 7 °/0-ra sülyedt, 1876-ban épen 31.250/0-ra ment alá, szintúgy a 20 éven aluli menyasszonyoké is 4 5 °/0-ról
M AGYARORSZÁG ÉS EGYES TÖ R V ÉN Y I!. NÉP. MOZG 11 33.89° /0-ra olvadt le, m ire nyilván a védkötelezettségen kivül a közgazdasági viszonyok rosszabbodása, jelesen a súlyosabb közterheknél fog v a nehezített családfentartás és önállóságra való juthatásnak n agyobb nehézsége érezhető befolyással vám inig H orvát-S zlavoniában, h ol nemcsak a m ég katonailag szer
vezett őrvidéken, hanem p olg á ri korm ány alatt levő területén is a házközösség intézm énye részben m ég feumaradt, 1876 bau is a 24 éven aluli vőlegén yek m ég m in d ig 4 5 .2°/0-al, a 20 éven aluli m enyasszonyok p ed ig 4 3 .2°/0-al jelenkeznek. T ek in tve az egybekelők életkorát, 1876-ban m agában M agyarországban következő arányviszonyok mutatkoznak, volt t. i. az esketett felek k ö z t :
vőlegény menyasszony
általán °l0 általán °/o
24 éven alul 42,198 31.25 20 éven alul 45,748 33-sd
2 4 — 30 éves 59,901 44.37 20 — 24 éves 45,898 3 3 .a9
30— 40 » 18,418 13-65 2 4 — 30 » 22,902 16.96
4 0 — 50 » 8,849 6-55 3 0 — 40 » 12,452 9.22
50— 60 » 4,337 3-21 4 0 — 50 » 6,058 4-40
60 éven fölü l 1,308 O.9 7 50 éven fölül 1,953 1-45
összesen : 135,011 135,011
H a m indjárt ama körülm ény, h ogy a íiatalabb korúakuak az évi esketésekbeu való részesűlése^m ind a két egyb ek elők részéről újabban tetemesen lejeb b szállt, ném i tekintetben kedvező m om entum nak tartható, a m ennyiben úgy a m inden
napi tapasztalás, m int bűnvádi statisztikánk tanúsítja, h ogy a fiatal korúak egybekelése nem nyújt elég garantiát k om oly m eggon dolás és ennélfogva tartós házassági b o ld o g sá g iránt, mégis e viszonyból következtetni lehet, h ogy a mezei ipar nálunk roham os hanyatlás felé indul, m ert felviruló m ezőgaz
daság nem csak az anyagi ön állóság biztosítása szem pontjából, hanem a családtagokban kínálkozó leg olcsób b m unkaerőre való szorultságnál fog v a is kétségkívül növesztőleg hat ki a fiatalok egybekelési arányára, és azért érdekes megvizsgálni, h ogy az egyes törvényhatóságok m iképen sorakoznak, tekintve a fiatal korúaknak az évi esketések közti k ép v iselését; az 1876 ki adatok szerint v o lt:
\2 1>K. KŐNEK SÁNDOR
21 éven 20 éven 24 éven 20 éven
aluli aluli aluli aluli
vőlegény menyassz. vőlegény menyassz
°/o •/« °/o °/o
B á cs- B odrog 55.4 37-c T rencsén . . 27.3 21.6 Szörény . . 52.4 32., H a jd ú . . . 27., 38.9 B aranya . . 50.4 37.0 A ls ó -F e h é r . 27., 22.9 T em es . . 50.J 41.3 K o l o z s . . . 27.0 30.0 T oron tá l . . 47.8 32.3 H u n ya d . . 26.8 33.5 K ra ssó . . 47.0 40 „ S z e b e n . . . 26 3 36.6 H o n t . . . 45., 39.3 K om á rom . 26., 28.0 T o rn a . . . 43-3 23.5 F eh ér . . 26.0 32.5 B ékés . . . 41., 4 8 .g S zoln .-D obok a 25.8 4 0 .2 Csanád . . 39.0 4 7 .9 Sopron . . 25.2 20.,, A ra d . . . 38.o 39.4 U gocsa . . 25.0 34.0 P est . . . 36.7 CO 05 M áram aros . 24.8 31., G ö m ö r. . . 36.0 46.2 B esztercze-
L ip tó . . . 36,b 21.o N aszód . 24., 36., T oln a . . . 36.3 42.5 Szatm ár . . 24.4 30.2 F og a ra s . . 35., 37.8 Szepes . . . 24.4 23.o B ere g . . . 35., 26-c Z em p léu ’. . 24.3 31.4 C s o n g r á d. . 35.5 34.9 U n g . . . 24.3 3 0 , N ó g rá d . . 34.8 36.o Szabolcs . . 23.8 36.0 S om ogy . . 34.2 4 1 .8 B rassó . . . 23.4 42.4 H eves . . . co © 42.3 P ozsony . . 23.3 25.o E sztergom . 33.9 24.4 V eszprém . 23.0 30.3 J á sz-N .-K ú n 32.2 4 8 .c M aros-T ord a 22.o 28.6 B orso d . . 32.9 41-8 T u ró cz . . 21.0 26.4 Z ó ly o m . . 30.s 38.4 Á r v a . . . 21., 20.3 K is-K ü k ü llő 30., 24.0 Sáros . . . 20.5 30.4 Szilágy . . 30.3 3 3 .2 A b a u j . . . 20.3 29.o T o rd a -A ra n y o s 30.0 26.5 Z a la . . . 2 0., 33., N a g y -K ü k ü llő 29.0 4 2 .G G y ő r . . . 17.9 29.4 N y i t r a . . . 28.8 30.2 V a s . . . . 16., 26.8 B ars . . . 28., 25., H árom szék . 15.9 16.4 U dvarhely . 27., 27.3 Csik . . . . 15.3 21-, B ih a r . . . 27.6 37.0 M oson . . . 13.2 1 4.o
M AGYARORSZÁG ÉS EGYES T Ö R V É N Y I!. NÉP. MOZG 13 H a e sorozatot egybevetjük azzal, m elyben az egyes törvényhatóságok, tekintve az esketési arányt, egym ás után következnek, legkevesbbé sem tűnik szem be ama növesztő b e folyás, m elyet a fiatal korúaknak a házasodás terén nagyobb szereplése különben term észetszerűleg gy a k orol, sem ama m e
gyék nem m utatván m indig m agas esketési arányt, m elyben a fiatal k or m agasabb m érvben van képviselve az évi esketé- seknél, sem a fiatalabb házasulok csekélyebb szerepelése nem vonván m aga utáu m érsékeltebb esketési arányt, m iből világosan ki derül, h ogy arra az életkoron kivül m ég számos egyéb társadalm i m ozzanat g y a k orol döntő befolyást, azokat ped ig csak is a h elybeli viszonyoknak tüzetesebb tanulm ányo
zása és a k ülönféle tényezők szorgos com binálása m ellett lehet felism erni, mire azonban egy évnek adatai korántsem elegen
dők, és a je le n összeállítás is csak annyiban tarthat igényt némi m éltatásra, a m ennyiben a jö v ő re alapul szolgáland h a
sonló összeállitások egybevetéséből folyó következtetések biztosabb levezetésére.
K ü lön b e n a házasulok közti kedvező k o r a r á n y o s - s á g, m ely egyik jellem zője a m agyarországi egybekeléseknek, az 1876. évi adatokban is ju t félreism erhetlen kifejezésre, a vőlegények jo b b á r a a m agok életk orát közvetlen m egelőző korosztályú nőnépességből szemelvén ki hitvestársukat, úgy, h ogy rendesen 5— 10 évi korkülönbözet létezik az egybekelő felek közt, a mi következő összeállításból szem beszökőleg tűnik k i ; az 187 6-ki esketési adatok fonalán százalékok szeriut e g y b e k e lt:
vőlegén y m enyasszonynyal
20 éven 20— 24 24—3 ) 3 0 - 4 0 4 0 - 5 0 50 év en alulival évessel évessel évessel évessel fölü li vei.
24 éven aluli öO.o 37.4 9-6 2*3 0.6 0.1
24 — 30 éves 35.7 39.„ 20.0 4-3 0*7 0-!
30-— 40 n 1 4 . 9 28.8 27.0 25.3 3*8 0.2
40 - 5 0 V 5.2 12.7 17.8 u . 9 27.5 1-9
50-— 60 n 1-6 3 .8 7.! 2 2.9 1 3 . 5 20.9
60 éven fölüli 1*3 2 .! 2.6 IO.7 29.7 5 3 .6 A c s a l á d i á l l a p o t o t illetőleg az 1 8 7 6-ki adatok is a t i s z t a p a lin g a m -e s k e t é s e k n e k ,n á lu n k az európai átlag
14 I )K . K Ő N E K SÁNDOTC.
felé tetemesen em elkedő arányát tüntetik fel, mely ez évben is 12°/0-nál m agasabbra emelkedik, s habár a fiatalabb kor újabban esketési statisztikánkban m érsékeltebb mérvben je le n t
kezik, m ég is elég jelentékeny az évi palingam esketések szám
viszonya, t. i. 28.08 ° /0, vagyis nagyobb, mint leg töb b európai állam é, term észetes azonban, h og y a testvér országokban, hol m ég mai nap is oly szem betűnő a fiatal házasulok számaránya és h ol a házközösség különösen kedvez az ism étlő esketések- nek, annyival n agyobb is a palingam -esketések számaránya, m int az anyaországban, H orvát-S zlavon országban 1876-ban is 34.5° /0-ram envén a palingam -esketések számviszonya. M a gya r
országban volt 1 8 7 6 -b a n :
tiszta prötogam 9 7,098 vagyis 7 1 . °/ 0-al
» palingam 16,332 » 12.09 »
özvegy férfi hajadonnal 14,102 » 10.45 » özvegy nő legénynyel 7,479 » 5.54 »
A szorosabb viszonynál fogva, m ely a fiatalkorú és a a palingam -esketések számaránya közt létezik, a sorozat, mely a palingam -esketésekre nézve törvényhatóságaink közt m utat
kozik, jo b b a n vág össze ugyan a fiatalkorúak aránya szerint fennebb közlött sorozattal, m int ez az általános esketési arány szerinti sorrenddel, m indam ellett e tekintetben is feltűnő nagy eltérések m utatkoznak, m inthogy e mozzanatra is az életkoron kivül m ég számtalan egyéb társadalm i viszonyok vesznek többé kevesbbé m érvadó befolyást, mint péld. a confessionalis m om en tu m ; ig y a kath. egyház szigorúan ragasz
kodván a házasságkötelék felbontatlan ságáról való hitelvéhez jó v a l kevesebb palingam -esketést tüntet fel, mint a két evan- gelika egyház, és innen van, hogy a tu ln yom ólag k a t o lik u s o k tól lakott Som ogy, Y a s, V eszprém , F ehér, K om á rom , G yőr, E sztergom stb. megyék, jó lle h e t a kedvezőbb gazdasági hely
zettel dicsekvő m egyék közé sorakoznak, aránylag legkeve
sebb palingam -esketéssel bírnak, m ig másutt az átlagos élettartam hossza, az oeconom iai viszonyok és egyéb okok vál
toztatják m eg az egyes törvényhatóságoknak az eskető felek kora szerinti sorát, igy az 1876-ki adatok fonalán m utatkozó palingam -esketés arányviszonya szerint következőleg sorakoz
nak az egyes m e g y é k :
M AGYARORSZÁG ÉS EGYES TÖRVÉNYH. NÉP. MOZG, 15
0/1°
0
/01 0// 0 U ng . . .. 41.9 B .-N aszód . 29.0 C songrád • 25.,5 S zabolcs . . 40.„ H u n y a d . . 28-s F o g a ra s . . 24.9 B ih ar . . . 37-4 T o r o n t á l. . 2 8 .7 P est . . . 24.8 Z em p lén . 36.0 S z o ln .-D o b .. 28.5 B á cs-B . . 24.8 B ereg . . . 35.9 Szeben . . 28.2 K ra ssó . . 2 4 ,4 S zilágy . . 35.4 M árm aros 28.3 Csik . . • 24.3 M a ros-T ord t« 34.B S z e p e s. . . 28., L ip tó . . • 24.0 Szatm ár . . 33.2 B orsod . 28.o T o ln a . . 2 3 .7 U dvarhely . co CO CM H a jd ú . . 28.0 E sztergom • 23.6 T .-A r a n y o s. 33.0 H á r o m s z é k . 27.9 B rassó . ■ 23.5 U g ocsa . . 32.9 G ö m ö r . . 27.4 G y ő r . . 23.4 A r a d . . . 32.7 Z a la . . . 27.2 Z ó ly o m . . 23.4 N ó g rá d . 32.6 H o n t . . . 27.0 K o m á ro m . 23., Sáros . . . 32.3 B ékés . . . 27.o P ozsony . - 22.7 A b a u j. . . 31.n T orn a . . . 27.0 F e h é r . . . 22.4 N .-K ü k iillő. 31-7 B ars . . . 26.8 V eszprém . 2 2 .„
T e m e s. . . 31.5 N yitra . . 26.3 Szörény . • 22.2 K is-K ü k iillő 30.o Csanád . . 26.3 T u ró cz . . 2 2 ., K o lozs . . 30.o B a ra n ya . . 26., V a s . . . • 21.0 A lsófeh ér . 2 9s J .-N .-K .-S z o l. 25.9 S om og y . . 20.7 H eves . . 29-8 M o s o n. . . 25.fi S op ron . . 17.2 Á r v a . . . 29., T rencsén . 25.,5
A v e g y e s h á z a s s á g o k tu dvalevőleg nálunk na- g y ob b m érvben jelentkeznek, mint leg töb b európai állam ban.
N em hitközöny, sem a hitéletnek elhalaványulása, v^gy a vallásos érzületnek kihalása, hanem okos türelem , a belső v a l
lásos m eggyőződésnek a társas együ ttlét igényeivel való helyes összhangoztatására irányzott törekvés, valam int a valláskü
lön b ség b ől eredő nézetkülönbözeteknek ildom os m éltatása, mely általán nemzetünk egyik fő jellem von ása, fő oka annak, h ogy nálunk a k ülönféle felekezetűek sűrűbben házasodnak össze mint másutt, de az egyes egyházak nem egyform án te szik túl m agokat a valláskülönbség em elte k orlátokon, hanem hol n a gyob b sim ulékonyságot, hol p ed ig ellenkezőleg ridegebb elzárkozottságot tanúsítanak, igy valam int az 1866-ki év előtti adatok, úgy az 1876-kiak szerint is legben sőbb a vegyülés a róm . katholika és az evangelika egyház hivei közt. kivált az
16 DR. KŐNEK SÁNDOR.
ágostai hitvallásnak irán yában ; kevesbbé m utatkozik az a kathol. és g ö rö g keletiek közt, s m ég kevesbbé az utóbbiak és az evangélikusok k ö z t; különben az 1876-ki adatok szerint is jó v a l töb b katholikus nő m egy evang. vőlegényhez, mint a m ennyi evangélikus nő ju t katholikus férfinak hitvestársul, igy 1876-ban egybe k e lt:
katholikus görög keleti evangélikusí unitárius összesen
menyasszonynyal esketés
kathol. vőlegény --- 1 0 1 0 2 3 6 3 5 4 3427
.görögkel. » 9 0 0 — 1 8 6 1 0 1 0 9 6
evang. » 2 9 2 8 1 4 3 — 72 3 1 4 3
unitárius » 59 1 4 9 0 — 1 6 3
egyéb vegyülettel volt — — — 2 3 7
összesen : 8 0 6 6 H a az 1876-ki évben előforduló 8066 vegyes esketést arányít- ju k az összes amaz évben számitott 135,011 esketéshez, azt ta láljuk, h ogy közel hat százaléka az esketéseknek vegyes ter
mészetű volt, t. i. 5.98° /0, vagyis minden 16.73-ik esketés vegyes volt. E zen arányviszony az egyes m egyék szerint felette külön
böző, a szerint természetesen, a mint ama törvényhatóságban csak egy vagy töb b vallásfelekezet van, s azon számviszony szerint, m elyben az egyes felekezetbeliek ama törvényhatóság területén jelentkeznek, a vegyes esketéseknek aránya is felette k ülönböző és m inél kizárólagosabban van az egyik-m ásik m e
gyében az egyik vagy másik egyház képviselve, annál kisebbre üt ki a szám arány; igy e tekintetben az 1876-ki adatok fona
lán következő a m agyarországi m egyék so rre n d je :
°/o 0// 0 »/lo
H á ro m s z é k . 15.3 S z.-D obok a . 10.6 B .-N aszód . 7.2 A ls ó -F e h é r . 14.6 B orsod . . 10.6 N .-K ü k ü llő . 7.i F ogaras . . 14.5 B rassó . . 10-4 F eh ér . . . 7.0 S z a b o lcs. . 14.o Z em p lén . . 9.8 Szatm ár . . 6-7 M a ros-T ord a 14.0 K o lo z s . . 9.2 B ih a r . . . 6.5 U dvarhely . 13.0 G ö m ö r . . 9-i B ékés . . . 6.!
K is -K ü k ü llő 12.8 T u rócz . . 9-o Y eszprém . 6.o U n g . . . 12.4 Csanád . . 8.9 Z ó ly om . . 5-8
T .-A r a n y o s . 12.2 H u n yad . . 8.2 U gocsa . . 5.7 A b a u j . . 11-5 Szeben . . 8 .o L ip tó . . . 5.6
M AGYARORSZÁG ÉS EGYES TÖRVÉNYH. NÉP. MOZG. 1 7
°/o 0 // 0 °/o
B ereg . . . 5.0 H o n t . . . 4-o T o ro n tá l . 1-9 K ra ssó . ., 5.3 T o ln a . . . 4-o M áram aros 1-9 P est . . . 5.2 S om og y . . 3.7 P ozsony . . 1.7 H a jd ú . . . 5., T e m e s . . . 3.4 Z a la . . . 1.7 T orn a . . 5.0 G y ő r . . . 3-o S op ron . . 1-4 N ó g rá d . . 5.0 J .-N .-K -S zol. 2.9 T re n cs é n . . 1-3 K om á rom . 4.9 C songrád . 2.7 N y it n i. . . l.o S zep es. . . 4.5 S zörény . . 2.5 Á r v a . . O.9 Sáros . . . 4.4 B a rs . . . 2.4 B á cs-B o d ro g O.9 A r a d . . . 4-2 H eves . . . 2., C sik . . . 0-8 S zilágy . . 4-2 B aran ya . . 2-o M o s o n . . . 0.8 V a s . . . . 4.! E szterg om . 2-o
A z esketéseknél a hivatalos kim utatásban újabban oly mozzanat van fel tüntetve, m ely eddigelé sem nálunk, sem az osztrák örökös tartom án yokban nem vétetett fel, t. i. a h á z a- s u l a n d ó k k ö z t i r o k o n s á g i vagy s ó g o r s á g i v i s z o n y . A m ily örvendetes, h ogy országos stat. hivatalunk e m ozzanatnak fölvételét kezdem ényezte, m inthogy a közel rok on ok közti egybekeléseknek közönségesen visszás hatás szo
kott tulaj donittatni a szárm azandó m agzatokra nézve, állíttatván, h ogy jelesen a siketném ák és a hülyék n a gyob b létszám a az efféle házasságok szaporább előfordulásából m agyarázható m eg, annál sajnosabb, h ogy e viszonynak k étségtelen kide- ríttetésére m egkívánt anyakönyvi intézkedések, ú gy látszik, nem készittettek elő kellő hatálylyal, m ert különben m egfog- hatlan lenne, h ogy oly feltű nő csekély szám ok kerültek volna szinre, igy 1876-ban összesen csak 4 9 8 esketési esetben s óg o r
sági, és 222 esetben k özeleb b i rok on sági viszony van ki m u
tatva, jelesen 196 n agybátya és unokahúg közt, m eg 26 nagynéne és unokaöcs közt. E z adatok oly töredék esek , h og y m éltán csodálkozni lehet, minek k özlik azokat egy hiva
talos kim utatásban ? lehetetlen, h ogy országos stat. hivatalunk ne érezné, miszerint e szám ok tá v olról sem felelnek m eg a va
lónak, le g a lá b b ezt a körülm ényt jegyzetk ép en fel kellett volna világosítani, n ehogy ily alaptalan, teljesen valótlan adatok jó hiszem ben elfogadtassanak s tévkövetkeztetések levonására
felhasználtassanak.
M. T. AKAD. ÉRT. A TÁRSAD. TUD. KÖRÉBŐL. 2
18 DR. KŐNEK SÁNDOR.
A miért n agyon kívánatos lenne, h ogy a vallásminisztérium utján oly intézkedések tétessenek, miszerint m inden felekezeti anyakönyvben az erre kívánt rovatok m egnyittassanak és azok
nak pontos, lelkiism eretes kitöltésére az anyakönyveket vezető lelkészek külön m eghagyással határozottan utasittassanak.
Szintúgy uj a kérdéses kim utatásban amaz egyik főrovat, mely a h á z a s s á g o k f e l o s z l á s á t tünteti fel és pedig m egkülönböztetésével annak, vájjon h a l á l vagy e l v á l á s folytá n történ t-e? M ennyiben felelnek m eg inkább a valónak ezen m int a rokon sági viszonyra újabban nyilt rovatban fo g lalt adatok, nehéz m eghatározni, m indenesetre ama körülm ény, h ogy elég tekintélyesnek mutatkozik az 1876. folyam ában fel
oszlott házasságok végösszege (1 1 1 ,3 9 7 ) s h ogy a halál által feloszlottak száma teljesen összevág az elhunytak közt elő
ford u ló am a rovat összegével, m ely kim utatja, h ogy az elhalá- lozottak közt hány volt házas állapotú, azt sejteti, h ogy abban jó v a l n agyobb pontossággal jártak el, jólleh et, am a további körülm ény, h ogy a 111,397 feloszlott házasságból 110,487 halál és csak 910 elválás folytán b om lott volna fel, m éltán alapos gyanút kelthet az oly adatnyom ozás helyessége iránt, azon roppant számú válóperek m ellett, m elyek nálunk éven- kint indíttatnak és pedig rendesen kedvező Ítélettel végződ
nek, nem képzelhető, h ogy egész M agyarországban egy évben nem tö b b m int 910 házasság elválás folytán érne véget és erre nézve is az anyakönyvet vezetők szigorúbb utasítása k ü . lönösen kívánatosnak látszik. H a csakugyan halál és elválás folytán 1876-ban 111,397 házasság ért véget, m inthogy ugyanaz évben 135,011 uj házassági frigy köttetett, m indig m ég 23,614 esketési töb b let m aradt, m ivel a fennálló házasságok létszáma ez évben gyarapodott.
A m i végre az esketéseknek az e g y e s é v s z a k o k s z e r i n t i e l o s z l á s á t illeti, az 1876-ik évi adatok is ugyanam a nagy aránytalanságot tüntetik fel az őszi és téli idény ju talék a közt egyrészt és a nyár-tavaszi osztalék közt másrészt, m ely k orá b b i adatainkból m ár ismeretes. M agyar
országban t. i. m int k iválólag agron om országban, a gazdakö
zönségnek csak a m ezei munkák szünetelésekor lévén id eje és csak aratás m egszűnte után lévén pénze is nősülésre, term e-
M AGYARORSZÁG ÉS EGYES T Ö R V ÉN Y I!. NÉP. MOZG. 19 szelesen leg töb b esketés, kivált a síkon, az őszi és téli időszak ban szokott helyt nyerni, m ihez m ég a katkolikusoknál a zárt idő folytán az esketéseknek bizon yos hónapokban való összetö- m örülése járu l, úgy, h ogy ha az évet k ét egyen lő részre oszt
ju k, akkor volt 1 8 7 6 -b a n :
tavaszi és nyári szakban, ápril h ótól bezárólag
szeptember hóig ... 40235 esketés v. 29.80/o őszi és téli szakban ok tób er h ótól bezárólag
márczius h óig ... 94776 » » 70.s » együtt . . 135011 esketés.
E s ezen arányviszony elég constans, nálunk évenkint 70— 72
°/0-a az esketéseknek ok tóber h ótól m árczius végéig terjedő félévre esvén, h o lo tt iparüző országokban a két félévnek osz
taléka közt h ol teljes egyensúly, h ol a tavasz-nyári évszakok
nak aránytúlsulyozása mutatkozik. K özg a zd a sá g i viszonyaink ennélfogva nem csak az államnak, hanem a társadalm i életnek háztartásában is oly szerepvivő tényező, m elynek befolyását nem szabad figyelm en kivül hagyni.
A m agyarországi s z ü l e t é s e k szám a 1876-ban 623,849-re ment, úgy, h og y m ár minden 2 1 .68 lélekre egy szü
letés j ö t t ; uj statiszt. érv, h ogy nálunk csakugyan oly születési arány létezik, m inővel nem találkozn i a n a gyob b európai á lla m ok egyikében sem, de m ig rendesen a születések száma az esketések szám ával egyenlő arányban nő vagy csökken, az utósó évben azt találjuk, h ogy a születések száma ez évben nem csak az utolsó évtized átlagát, hanem annak bárm ely évét tetem esen m eghaladja ; igy v o l t :
1867. . 506,234 születés, 1872. . 563,362 születés,
1868. . 557,841 » 1873. . 566,792 »
1869. . 566,123 » 1874. . 5 7 2 ,4 4 4 » 1870. . 570,692 » 1875. . 6 0 8 ,4 4 0 » 1871. . 591,148 » 1876. . 6 2 3 ,849 » á l t a g ... 572,692 » vagyis 1876-ban 51,1 5 7 -el töb b születés fordu lt elő, m int átlag az utolsó évtizedben, a mi 8 .2 °/o-nyi töb b letet ered ményez és m iután a társországokban is a születések 1 8 7 4 — 76-ig folyton em elkedő összegeket tüntetnek fel, egész M a g y a rb iro
dalom ban az utolsó évi születések száma tetemesen m eghaladja a k orábbi é v e k é t; ig y v o l t :
2 *
20 DR. KŐNEK SÁNDOR.
születés 1874-ben az egész M agyarbirod alom ban . . . . 651,101
1875-ben » » » . . . . 693,840
1876-ban » » » . . . . 713,156
ebből 1874-ben H orvát-S lavon iára ju t . . . . 78,657
» 1875-ben » » . . . . 85,400
» 1876-ban » » . . . . 89,307
A n agyobb, kisebb propagativ erőre mutató születési arányt tekintve, következőleg sorakoznak az egyes m e g y é k ; esik egy szü letés:
lakóra. lakóra. lakóra.
Csanád . . 16., Szatm ár . 2 1 ., N ó g r á d . . 23.0 A r a d . . . 18-2 F eh ér . . 21.2 M a ros-T ord a 23.2 B ékés . . 18-9 K o m á r o m . 21.3 S z ö ré n y . . 23.4 B ács.-B odr. 19.0 B aranya . 21.4 H o n t . . . 23-4 E sztergom 19.8 Szilágy . . 21.5 T orn a . . 23.5 S o m o g y . . 19.8 B ih a r . . 21.6 K o lo z s . . 24.0 T oro n tá l . 19-s V eszprém . 21.7 H árom szék 24.o Szabolcs . CM Ö © G y ő r . . . 21.8 T u rócz . . 24., T em es . . 2 0 .o S á ro s. . . 21.8 L ip tó . . 24.6 P est . . . 2 0 .o H a jd ú . . 21.9 K .-K ü k ü llő 21.6 N yitra . . 20 ., B o rsod . . 21.9 K rassó . . 24-7 J á sz-N .-K .- T oln a . . 22 ., Brassó . . 24.9 S z o ln o k . 20.5 A b a u j . . 22 .i G ö m ör . . 25.1 T rencsén . 20.6 S op ron . . 2 1 .i A ls ó -F e h é r 25.8 M oson . . 2 0 .o U n g . . . 22.1 T .-A ra n yos 25.8 Z a la . . . 20.6 M a r m a ro s . 22.2 N .-K ü k ü llő 26.5 B a rs . . . 20.8 Csik . . . 22.3 Szeben . . 26.7 H eves . . 20.8 Szepes . . 22.3 H u n yad . 2 7 .3 B e re g . . 21.0 Z ó ly o m . . 22.4 S z.-D oboka 27.G C songrád . 21.o V a s . . . 22.6 Á rv a . . . 27.9 U gocsa . . 2 1 .o U dvarhely 22.9 B .-N aszód . 28.2 P ozsony . 2 1 -x Z em p lén . 22.9 F og a ra s . 28.4 H a az egyes m egyék születési arányukkal nem is tart
já k m eg szigorúan ugyanam a sorrendet, melyben, tekintve esketési arányukat jelentkeznek, m ég is félreism erlietlen e két viszony közt az okilagos összefüggés, n agyjából a születés és esketési arány szerinti sorozat elég összevágónak mutatkoz-
M AGYARORSZÁG ÉS EGYES T Ö RVÉN YII. NÉP. MOZG. 21 ván. K ü lön b en a reprodu ction alis erőt tanúsító születések nem pusztán az esketéstől, sőt nem is tisztán a házas á lla p ottól fü g g vén, s a közgazdasági viszonyoktól sem influaltatván, úgy, mint az évi egybekelések, em ezeknél jó v a l csekélyebb h ullám zást mutatnak, az egyes m egyék e tekintetben sokkal h om o
génebb csop ortok ra oszolván.
V árosainkban h abár alacson yabb az esketési arány m int a síkon, m ég is a születési arány n agyobb, és pedig nem csak egyik-m ásik népesebb városunkban m a jd a k ifejlettebb ipar- és forgalm i élet, m ajd a na g y ob b számú házasságon kívüli születések folytán, hanem általában véve i s ; igy az ön á lló t ö r vényhatósági jo g g a l felruházott 25 városban az 1876-ki ada
tok szerint egy születés esett, és p e d ig :
a város neve lakóra a város neve lakóra a város neve lakóra B udapest
A r a d . . X .-V á ra d V ersecz . K a ssa . . Szabadka Z o m b o r . F e h é rv á r . K ecskem ét
18.0 19.0 19.0 20.2 20.4 20.5
21.e
21.7 21.0
B a ja . . . K o lo z sv á r . S zeged . . Ú jvidék . . K o m á ro m . P écs . . . H .-M e z .-V á - sárhely .
22.4 22.4
22.4 23., 23.i 23.5 23.7
D ebreczen Selm eczb.
Tem esvár P ozson y . S op ron . P ancsova G y ő r . .
24.0 2 4 .0 24.2 2 4 .6 24.7 25.4 25.fi M arosvásárh. 31.
9
összesen p ed ig e 25 városnak 949,031 lak ója után 4 5 ,0 3 4 születés számíttatván 1876-ban, m inden 21 .07 lak óra jö t t egy születés, m ig az e városokon kívüli 65 m egye lakosságára 578,815 születés jutván, csak 2 1 .73 lak óra k erült egy születés ; az országnak átlaga p ed ig egy születés 21.68 lakóra. K é ts é g e t sem szenved ennélfogva, h ogy a városi lakosság közt arán ylag tö b b a születés, mint a mezei lakók közt, s m inthogy köztük az esketési arány csekélyebb és e b b ő l fo ly ó la g a fennálló h ázasságok száma is kisebb, világos, h ogy a m agasabb szüle
tési arány csakis a törvénytelen ágyúak n agyobb létszámának a szüleménye, mi legkevesbbé sem kecsegtető jelenség.
A f i n e m n e k t ú l s ú l y o z á s a a s z ü l e t é s n é l valam int m indenütt másutt, ú g y nálunk is constans tünemény
képen jelentkezik, csak h ogy a szám beli túlsúly nálunk jó v a l m érsékeltebb arányban lép fel, m int akár A usztriában, akár
22 DK. KŐNEK SÁNDOR.
a leg töb b európai állam ban, nyilváü, mivel a halvasziilöttek nálunk m érsékeltebb arányviszonyban fordulnak elő, mint másutt, ezek közt pedig legfeltű n őbb a finemnek a nőnem fe
letti túlsúlya. A nemi arányviszony t. i. m ely az összes m agyar
országi születéseknél észlelhető, évről-évre állandóan a követ
kező : 100 újszülött leányra jö n 1056 újszülött figyermek, eme viszony felette csekély eltéréssel, minden egyes év adataiban egyform án és egyenlő számviszonyban ju t k ife je zé sre ; igy je le sen az 1876-ki évben 303,379 leány, ellenben 320,470 fiú születvén, 100 leány szülöttre csakugyan 1056 fiú szülött jö t t ; szintúgy az egész utolsó évtizedben valam int évenkint, úgy az átlag szerint is ez arányviszony é sz le lh e tő , az átlagban 278,518 leányszületésre 2 9 4 .1 7 4 fiszliletés, tehát 100 leán y
szülöttre 105.6 fiszülött esvén ; és valam int másutt, úgy nálunk is ezen szám beli túlsúly a házasságon kívüli születéseknél va
lam ivel gyengébb m érvarányban jelentkezik, mint a törvényes á g y b ól szárm azottak közt, jelesen az 1 8 76-k i adatok szerint a törvényes ágyuak közt 100 leányszülöttre 10 5.7 fiú, ellenben a törvénytelen ágyuak közt csak 105.3 figyerm ek jött.
A m i a t ö r v é n y t e l e n s z ü l e t é s e k számviszonyát illeti, az 1876-ki év felette kedvezőtlen eredm ényt tüntet fel, ugyanis ez évben a törvénytelen ágyuaknak mind általános, m ind viszonylagos száma erősebbnek mutatkozik, m int a m i
lyen v olt akár a m egelőző évek adatai szerint, akár az utolsó évtized átla ga s z e rin t; ugyanis szám íttatott házaságon kívüli születés M a g y a ro rszá g b a n :
1867. . 39,793 1872. . 36,524
1868. . 41,511 1873. . 36,642
1869. . 39,465 1874. . 37,284
1870. . 38,961 1875. . 41,025
1871. . 39,097 1876. . 45,966
á t la g : 39,626 A tiz évi átlaghoz mérve 1876-ban 6340-el több törvénytelen születés ford u lt elő, vagyis számuk az átlaghoz képest 16 szá
zaléknyi gyarapodást mutat, m időn az összes születések ugyanaz évben, szemben ugyanamaz évtizedi átlaggal csak 8.2
° /0-al g y a ra p o d ta k ; a törvénytelen születésűek számnövekvése ennélfogva csaknem épen még egyszer akkora, mint a szüle-
M AGYARORSZÁG ÉS EGYES TÖRVÉN YH . NÉP. MOZG. 23 téseké általán véve, s ehliez képest azoknak az összes születé
sekhez való számarányuk is rosszabbodott, m ig a tiz évi átlag szerint azok 6.9 ° /0-al szerepeltek, 1876-ban 7.s ° /0-ra em elke
dett ebbeli arányviszonyuk, h olott H orvát-S zlavon iában 187 6 - bau 4 5 1 5 törvénytelen születés szám íttatván, ott csak 5 ° /0-ja a születéseknek házasságon kivüli, noha ott is e viszony évről- évre rosszabbodik, m ég p ed ig jó v a l gyorsa b b progressióban , mint m agában M a g y a ro rs z á g b a n ; ig y volt a társországokban 1874. . 3 464 házasságon kivüli születés vagyis . 4 .3 ° /0
1875. . 4 1 5 5 » » » » . 4 .8 »
1876. . 4 5 1 5 » » » » . 5 .0 »
1877. . 4 5 2 4 » » » » . 5.4 »
E b b en kétségkívül felism erhető a házközösség-intézm ény fo - konkinti megszüntetésének befolyása, m ert kétséget nem szen
ved, h ogy a házközösség-féle intézm ény nem csekély m érvben já ru lt hozzá, hogy e viszony az előtt annyira kedvezőnek m u
tatkozott. H a az utolsó 1876-ki évnek eredm ényét ú gy az anyaországban, mint a társországokban összefoglaljuk, azt ta láljuk, h og y az egész m a gya r birod alom ban a törvénytelen születések száma ez évben 5 0 ,4 8 1-re ment, vagyis az összes az évi születéseknek épen 7 százalékja házasságon kivüli volt.
A törvénytelen á g y b ó l valók n agyobb létszám a és annak folyton os növekvése, kivált p ed ig a törvényes ágybeliekhez való arányviszonyuknak folyton os rosszabbodása, kétségkívül súlyos és folyton rosszabbodó közgazdasági és társadalm i álla p oto k ra mutatván, különösen érdekes m egvizsgálni, h ogy m i
képen m utatkozik a viszony az egyes törvén yh a tósá gok b a n ; tekintve az ebbeli aránym érvet M agyarország 65 m egyéje az 187 6-ki adatok szerint következőleg s o r a k o z ik :
H á r o m s z é k . lO.g T e m e s . . . 7-6 G ö m ö r . . 6.9 K ra ssó . . 10.7 A b a u j . . . 7-5 A r a d . . . 6.9 Z a la . . . 10.o K is-K ü k ü llő 7.4 Szeben . . 6.8 V a s . . . . 9.2 M o s o n . . . 7-4 B e re g . . . 6.8 U dvarhely . 8.6 Trencsén . 7.2 Szatm ár . . 6.8 Csik . . . 8.3 B o rso d . . 7.i T u rócz . . 6.7 Szabolcs . . 8 .o M .-T o rd a . 7-i A ls ó -F e h é r . 6.6 Brassó . . 7-9 S om ogy . . 6.9 Sopron . . 6.6 B ih ar . . . 7-7 T .-A r a n y o s . 6.9 T orn a . . . 6-6
24 DE. KŐNEK SÁNDOR.
Z ó ly o m . . 6-6 TJgocsa . . 5-8 H u n yad . . 5.
E sztergom . 6-5 S zilágy . . 5.8 Szörény . . 5.
H o n t . . . 6 .3 Szepes. . . 5.8 G y ő r . . . 5.
P est . . . 6.2 H a jd ú . . 5-8 F e h ér . . . 5.
N y itra . . 6-1 P ozsony . . 5-8 Á rv a . . . 4.
T o r o n t á l. . 6.i B a rs . . . 5.6 Sáros . . . 4.
B aranya . . 6.i H eves . . . 5.5 K om á rom . 4.
V eszprém . 6.0 Z em p lén . . 5.5 T oln a . . . 4.
B .-N aszód . 6.o C songrád . 5.5 L ip tó . . . 4.
N ó g r á d . . 5.9 TJng . . . 5.4 B .-B o d ro g . 4.
N .-K ü k ü llő . 5-9 Csanád . . 5 .3 B ékés . . . 4.
M á r a m a r o s . 5.9 J á sz-N .-K u n - S zoln .-D oboka 4.
K o lo z s . . 5-8 S zolnok . 5.0 F og a ra s . . 3.
E sorozat azonban olyan sajátlagos, h ogy a b b ól leg - kevesbbé sem ism erhető fel tisztán ama tényezőknek létele és közrem űködése, m elyek tapasztalás szerint a kérdéses arány
viszonyra m érvadó befolyást szoktak gyakorolni, sem a népes
ségnek nagyobb, kisebb töm örülése, sem a közgazdasági hely
zet, sem az esketési arány, sem a két nem közti számviszony, sem egyéb momentum, a fennebbi sorozatban nem ju t sem egyenkint, sem együttesen véve félreism erhetlen kifejezésre, úgy, h ogy a fennebbi közlem ény pusztán alapul szolgálhat az ezentúl szőnyegre kerülendő hasonló adatokkal való egybeve
tésre; m ert egy évi adat után annál kevesbbé szabad e soroza
tot a valónak m egfelelőnek tartani, mivel egy évre szóló ada
tok m ég az általános tényezők befolyásának m egvilágítására sem, annál kevésbbé p ed ig a különböző h elybeli tényezők m él
tatására nem alkalmasak. L e g fe lje b b egyik-m ásik m egyében, h ol az évi esketések csekély és a törvénytelen születések m a
gas aránya közti összefüggés, h ol a közgazdasági állapotoknak, a nemi aránynak, a vallásfelekezeti különbözeteknek, vagy egyéb társadalm i mozzanatnak kihatása ném ileg felism erhető ama sorrendből, m elyet a fennebbi kimutatásban elfoglal, de következtetés a b b ól tá volról sem vonható le.
In k á b b felism erhető a m ondott tényezőknek befolyása az önálló törvényhatósági jo g g a l felruházott 25 városunk eb
b eli adataiból, m ert ezekben a sűrűbb népesség, a m agasabb social igények, a m egélhetés és önálló keresethez való ju tá s
•i
i
9
(i
3
i
M AGYARORSZÁG ÉS EGYES TÖ R V ÉN Y I!. NÉP. MOZG. 2 5
nak nehezebb volta, szóval a súlyosabb socia l helyzet a törvény
telen születések számarányát annyira felszöktetik, h ogy e b ben a társadalm i visszásságok m ár elég világosan tükröződnek vissza; ig y az 1876. adatok fon alán a 25 város a törvénytelen születések számaránya szerint ekkép következik eg y m á su tá n :
,o 14.i 11-5
S op ron . . 9.x Selm eczbánya 8. r K ecsk em ét . 8.5 P a n csova . 8.2 Y ersecz . . 7.2 H .-M .-Y ásárh . 7.0 Szeged . . 5 .4 Szabadka . 4 .5 B udapest . 30.6 P é cs . .
Tem esvár . 28.j Sz.-N ém eti N .-V á ra d . 2 1 .2 M arosvásár- G y ő r . . . 18,9 h e ly . . . 10.4 A r a d . . . 18.5 B a ja . . . 10.2 P ozsony . . 18.4 Székesfehérv. 10.0 K a ssa . . . 17.7 Ú jv id ék . . 9 .6 K o m á ro m . 17.0 D eb reczen . 9.e K olozsv á r . 16.8 Z o m b o r . . 9.3
M é g szem beszökőbb a 25 város és a 65 m egye lakossága közt e tekintetben fen forgó különbözet, ha az átlagokat á llít
ju k egymással s z e m b e ; igy a 25 városi lakók k özt 8 3 8 9 tö r vénytelen születés m ellett ezek az összes (4 5 ,0 3 4 ) születések 18.6 °/0-át képezik, m íg a 65 m egyebeli (5 7 8 ,8 1 5 -r e m enő) születési esetek közü l 37577 törvénytelen lévén, csak 6.5 0 0-al vagy is 12.i % - a l csekélyebb arányban szerepelnek, m int a városokban.
F e le tte örvendetes észlelet különben, h og y alföldi m a
gyar városaink e tekintetben oly egészséges, ép viszonyokat tüntetnek fel, jelesen H oldm ezővásárhely, S zabadka és a m in
dentekintetben oly életrevalónak bebizon yu lt népességű szegény Szegedünk, m elyeknek abbeli arányuk jó v a l m érsékeltebb az ország á tlagán ál; és egyátalán m agyar népünk józan , erk öl
csös életm ódja, valamint alföldünk ép társadalm i és gazdasági viszonyai m ellett amaz észlelet tanúskodik, h og y az alföldet képező m egyékben is, mint H eves, Jász-ÍS agy-K u n-Szolnok, Csanád, B ékés, C songrád, B ács, B o d r o g stb. m indannyiban igen m érsékelt számú törvénytelen születések fordulnak elő, két-három százalékkal kevesebb lévén ebbeli arányviszonyuk, m int az országnak átlaga.
Term észetes, h ogy a halvaszülöttek közt arán ylag jó v a l több törvénytelen ág y b ól való van, m int az élveszülöttek közti
i
26 DR. KŐNEK SÁNDOR.
egyrészt mivel házasságon kivül a leendő anya nem gondozza méhének tilos gyüm ölcsét úgy, m int a törvényes anya, g y a k ran m ég m agzatelhajtási kísérletekkel is károsan hatván be a szülési folyam ra, m ásrészt házasságon kivüli viszonynál a szülő nőnek jó v a l inkább érdekében fék vén, h ogy ama körülm ény minden kétséget kizáró m ódon constatáltassék, miszerint g y er
m eke csakugyan halva született, a halvaszülöttség je lle g e p on tosabban szokott feljegyeztetni, m int házasságban élő szülőknél, kik e körülm ényt sok tekintetből h a jlók inkább elpalástolni, m int híven b e v a lla n i; ugyanis az 1 8 76-ik adatok szerint a 45 ,9 6 6 törvénytelen születés közt 1017 halva szülött és m int
h ogy ugyanam az adatok szerint M agyarországban összesen az évben 7409 halva szülött számíttatott, köztök a törvénytelen ágyuak 13.7 % - a l vagyis aránylag közel m égegyszer oly nagy szám erővel jelen keznek, mint az élveszülöttek közt (t. i. 7.2 °/0).
K ü lön b en az 1 8 76-ki adatok is a h a l v a s z ü l ö t t e k számarányát elég kedvező szinben tüntetik fel, átlag 1.2 ° /0-a az uj szülötteknek halvaszülött, szemben 4 — 5 ° /0-nyi arány
nyal, m elylyel rendesen másutt szoktak szerepelni. A kora h á
zasságok, a házas felek közti korarányosság, az ország agro- nom jelle g e , a nőnem nek a m ezei m unkával való általános foglalkozása, s több más a szülem lő m agzat vitalitását bizto
sitó társadalm i intézm ény ném ileg m egfejti e viszonyt, jólle h e t am a körülm ény is látszik közrem űködni, h ogy e mozzanat nem elég híven jegyeztetik fel egyáltalán , másutt is nem csekély nehézségekkel járván constatálása annak, vájjon forog-e fenn az annyira kétes » h a l v a s z ü l ö t t s é g « esete ; a társ
országokban 1876-ban 891 halvaszülött számittatván, ott épen csak 0.9 ° /0-át teszik a születéseknek, és igy a m agyar sz. k o rona összes területén a m on dott évben 8 300 halvaszülött m ellett a születéseknek épen l . t ° /0-ja halvaszülött v o lt ; e te
kintetben nem is léteznek nagy eltérések az egyes törvény
hatóságok adatai közt, az egyes m egyék az 1876-iki adatok fonalán következő arány szám okkal jelenk ez v é n :
o o o
10 ,0 10
S zörén y. . . 3.4 H eves . . . 2.2 Brassó . . . 2a H a jd ú . . . 2. G N .-K ü k ü llő . B ékés . . . 2. 0 B eszt.-N aszód 2.2 B orsod . . . 2.x T u rócz . . . 1.9
