A japán gazdaság ágazati kapcsolatainak elemzése

758 s'rn'riszrixar IRODALMI HGYELO

litésű prognózist, illetőleg tervezést tesz—

nek lehetővé. További vizsgálatokra van azonban szükség a modell olyan irányú

megjavítása érdekében, ami a műszaki együtthatók változását jellemző paramé—

terek pontosabb megállapítását is lehe-

tővé tenné.

(Ism.: Theiss Ede)

A japán gazdaság ágazati kapcsolatainak

elemzése

(Inter-industry analysis of the Japanese eco—

nomy). —— Ministry of International Trade and Industry, Council for Industry 1958. Planning, Tokyo. 47 p. —l— euantlty Table for the Japa—

nese Interindustry Table, 1951. 73 p. -4— 5 t.

Az ágazati kapcsolatok elemzésének munkája 1953—ban indult meg Japánban, a Külkereskedelmi és Ipari Minisztérium kutató és tervező osztályán, más illetékes állami szervekkel együttműködve. Az

első év, amelyre vonatkozóan az ágazati

kapcsolatok mérlegét összeállították 1951

volt, a mérleg összeállítása során alkal-

mazott szektorok száma 187—et tett ki Bizonyos előzetes publikációk után 1956-

ban tették közzé _ a japán gazdaság 182 szektoros ágazati kapcsolatainak a mér—

legét az 1951. évre vonatkozóan. A ké- sőbbiekben az 1954. évre is elkészítettek egy 36 szektoros táblát, amelyet az; 1951.

éVi tábla adatainak segítségével, becslési módszerekkel állítottak össze. Az 1951. és az 1954. évi mérleg inverz matrixát is el—

készítették, mindkettőt 36X36 szektorra

kiszámítva. _

A táblázatok elvi vonatkozásainak ki—

dolgozásánál Isamu Jamada, a Hitotsu—

bashi Egyetem és Sinichi Ichimura, az Asakai Egyetem professzora működött

közre, akik a japán mérleg kidolgozásá—

nál az Egyesült Államokban és egyes

európai országokban összegyűlt tapaszta—

latokból, továbbá a japán nemzetgazdaság sajátosságaiból indultak ki.

A japán ágazati kapcsolatok mérlegé- nek néhány sajátossága a következő prob—

lémák rövid megvilágításával jelezhető:

1 a szektorok kiválasztásának kritériui mai, 2. az import kezelése, 3. az ún. meny- nyiségi tábla kérdése.

ad 1. Japánban a mérleg összeállítása;

nál-nem az ipari cenzus adatait használ;

ták fel —— amely "a termeléshez "felhasz—

nált ráfordításokról nem adott megfelelő

tájékoztatást —, hanem a havi ipari teri

melési adatok kérdőív'eiböl indultak ki. , Tekintettel arra, hogy a havi adatekat nem vállalatoknak vagy létesítmények—

nek (establishment), hanem a technológiai egységeknek megfelelően szolgáltatják, a mérleg összeállításánál is az egyes ága—- zatok elválasztásáná—l meglehetősen ho—

mogén szektorok (tevékenységek) elkülö—

nítésére lehetett törekedni. A tábla össze—

állításánál kb. 3000 szektor, illetve ter- mék adataiból indultak ki, amelyeket végül 182 szektorba aggregáltak. A rész- letes feldolgozás lehetővé tette azt is, hogy az ún. mellékprofilú termelést le—

válasszák az egyes szektorokról és az esetek többségében átvigyék abba a szek—

torba, amelyben az—adott termék főpro—

filú termelése folyik.

ad 2. Az import kezelése tekintetében Magyarországhoz hasonlóan Japánban is

—-— ahol a külkereskedelem jelentősége a nemzetgazdaság szempontjából szintén viszonylag nagy -—— megvizsgálták az im—

port kezelésének különböző lehetőségeit.

Japánban az import kezelésének a kö—i , vetkező három változatát elemezték;

*a) az összes import competitive és nem—

competitive importra1 megosztva, b) az összes importot competitive jellegűnek és, c) az összes importot nem—competitive jellegűnek tekintve.

Az 1951—re vonatkozó 182 szektoros mérleget az a) módszernek megfelelően állították össze, vagyis az importot 'fel—

osztották competitive és nem—competitive

jellegű importra és annak *megfelelöen

kezelték. Az 1951. és az 1954. évi 38'szekto—

ros mérlegeket viszont a Viszonylag leg—

ngszerűbb megoldást jelentő b) mód—'

szerrel készítették el.

ad 3. Az 1951 évi japán mérleghez ki"

egészítésképpen egy ún. mennyiségi táb—

lát is összeállítottak, amely a 345 fő ipari

és mezőgazdasági termék mérlegadatait

tartalmaZza természetes mértékegységben és értékben. A 182 szektoros mérleg alap—

ján számítva ez a 345 termék (illetve termékcsopórt) 'a mezőgazdasági termelés 72,,9 a bányászati termelés (szénbányá—

szat nékül) 66,5 és a feldolgozóipari ter—

melee 733 százalékát öleli fel.

"V. ,

i *A competitive importot ,,átfuttatva" a

megfelelő termelő szektoron, a nem—competi- tive importot közvetlenül a felhasználó szek—

tornál (alszámokra. '

STATISZTIKAI LRODALMI FIGYELÓ

A táblázat összeállítói szerint a meny—

nyiségi mérleg adatai a termékösszetétel

változásából eredő változások megbecsü-

léséhez nyújtanak segítséget, lehetővé

teszik a ráfordítási koefficiensek részle—

tekbemenő vizsgálatát, az import koeffi—

ciensek alaposabb elemzését és általában az ágazati összefüggések mélyrehatóbb

elemzését.2

A kiadvány a japán ágazati kapcsola—

tok mérlege koefficienseit is elemzés tár—

gyává teszi, valamint külön fejezetben foglalkozik a japán nemzetgazdaság 1951.

és 1954. között bekövetkezett szerkezeti

változásaival.

A mérleg technikai összeállításával kapcsolatban a kiadvány betekintést nyújt

egyes statisztikai problémák megoldásába is. Az 1951. évi tábla összeállításának egyik érdekessége, hogy az 1957. évi ma—

gyar mérleg összeállításánál alkalmazott

eljáráshoz hasonlóan arra törekedtek, hogy a mérleg adatait két oldalról meg—

közelítve, vagyis a termelési és az érté—

kesítési statisztikából párhuzamosan ki—

indulva állapítsák meg. Ez azt jelenti, hogy a mérleg rovatainak jelentős részé—

re két forrásból álltak rendelkezésre ada- tok, amelyeket a munka során természe—

tesen egyeztetni kellett.

A kiadvány arról tanúskodik, hogy Japánban az ágazati kapcsolatok mérlege összeállítására az elmúlt években igen nagy erőfeszítések történtek. A közzétett táblázatok részletesség tekintetében, de

a feldolgozás sokrétűsége vonatkozásában is a tőkés országok mérlegei között ki—

emelkedőknek látszanak.

(Ism.: Kenessey Zoltán) Nemzetgazdasági mérlegstatisztikák

évkönyve, 1958.

(Yearbook of national accounts

1958.) — New York 1959. UN 273 p.

statistics

Az évkönyv a második évfolyama az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által a nemzetgazdasági mérlegekről ki- adott statisztikai évkönyveknek. Az 1957.

évi évkönyv volt az új sorozat első kötete.

Az évkönyv lényegében folytatása az

ENSZ által 1957—ig megjelentetett ,,Sta-

tistics on National Income and Expendi—

ture" sorozatnak, melynél azonban több

2"Érdemes megemlíteni, hogy az 1959-re ké—

szülő szovjet ágazati kapcsolatok mérlegéhez szintén! készül egy ;természetes mértékegysé—

g'eken alapuló mennyiségi táblázat.

759

országra vonatkozóan és részletesebben közli az adatokat.

Jelentős bővülés tapasztalható "az első

és a második évkönyv között: az első 70 ország nemzetgazdasági mérlegeiről kö-

zöl't részletes adatokat, az utóbbi viszont

78 országról. Ez egy összefoglaló nemzet—

közi táblázatot is tartalmaz, amely 83

országról publikál összesített adatokat.

Az évkönyvet az ENSZ Statisztikai Hi—

vatala az egyes országoknak kiküldött kérdőívekre kapott válaszok alapján

állítja össze. A kapitalista országok tel—

jesen vagy megközelítően az ENSZ Sta—

tisztikai Hivatalának javaslata szerint

állítják össze nemzetgazdasági mérlegei—

ket, a népi demokratikus országok pedig a marxi felfogás szerint számított nem—

zeti jövedelem adatokat közlik. A népi

demokratikus országokban a nemzeti jövedelem számítása az egy év folya- mán termelt anyagi javak és termelő

jellegű szolgáltatások alapján történik.

A kapitalista országokban e számításokú az őstermelőknél (a mező— és erdőgazda- ságban, halászatban, bányászatban fog—

lalkoztatottak) felölelik az egész ősterme—

lést függetlenül attól, hogy az cserére

kerül-e vagy sem, továbbá az őstermelők

által termelt egyéb termékeket és szol-

gáltatásokat, amennyiben cserére ke—

rülnek.A többi termelők esetében terme—

lésük cserére kerülő részét, továbbá terme—

lésük saját tevékenységi körükben felhasz—

nált cserére nem kerülő, valamint őster—

melésből eredő termelésük ugyancsak

cserére nem kerülő részét veszik figye—' lembe. E szabályok szerint nemcsak a vállalatok tevékenységét számítják be a termelésbe, hanem a termelésnél veszik számba a vállalatokéval rokonjellegű

háztartási tevékenységet, a farmok ter—

melésének a farmerháztartásokban el—

fogyasztott részét, valamint a mezőgazda—

sági dolgozóknak fizetett természetbeni járandóságot, a tulajdonos által lakott lakások szolgáltatásait, a saját számlára

történő építkezéseket olyan termelők esetében, ahol ez rokonjellegű fő foglal—

kozásukkal.

'A koncepcióbeli, valamint egyéb kii—

lönbözőségekre a kiadvány általános módszertani megjegyzések, valamint jegyzetek formájában hívja fel a figyel—

met az egyes országoknál. Az évkönyv a

nemzeti jövedelmet általában a következő