Umnjagin,N.–Haraker,G.: A gépipari termelés gépesítési és automatizálási színvonalának meghatározása

1276

Az elemző munkát akadályozza, hogy egy sor olyan nem ipari termelés beke—- rül egyes iparágak termelésébei ame- lyeknek semmifele rokonvonásuk nincs az iparág alapvető tevékenységével. Pél-

dául a bányászat alapvető tevékenységt-

ásványok kitermelése. Gyakran előter—_

dul azonban, hogy a bányaüzemekben ipari termékeket (villamosenergia, bá,—

nyafa stb.) is előállítanak, amelyeknek nincs közük a bányászat alapvető termé—

keihez. Ugyanakkor a bányák foglal—

koznak nem ipari tevékenységgel le' (me—

zőgazdasági termelés, szállitó tevékeny—

iség), másrészt az sem ritka eset, amikor más iparágba tartozó üzemek ásványok kitermelésével foglalkoznak _A szocia—

lista országok népgazdasági osztályozá—

sának megfelelően bányászathoz

számítani a nem ipari üzemek kisegítő bányászati tevékenységét és nem kell beszámítani a nem bányászati Vállalatok

bányászati tevékenységét. A kérdés ilyen megoldása ellentmondó. Akadályozza a mélyebb gazdasági elemzést és bonyolul- tabbá teszi a statisztikai mutatók nem—

zetközi összehasonlítását.

__ Szerző nagy figyelmet szentel a ter- melés'i specializáció szinvonalának tanul—

;mányozására szolgáló mutatók ismerte—

__tésére. A Német Demokratikus Köztár—

saság 1959. évi adatain keresztül be—

mutatja a teljes ternielés* terjedelmét (iparági és nem iparági), az iparban és más népgazdasági ágban előállított ága—

zati termelés terjedelmét és a kettőnek viszonyát jelző mutatószámai. Különös figyelmet szentel ez utóbbira, melyből látható, hogy az ágazati termelést az adott iparágban, illetve az ország nép—

gazdaságának más ágalban, termelik-e.

Lengyelország, Magyarország, Bulgária 1959. évi iparági adatai alapján meg—

állapítja, hogy a termelési specializáció színvonala lényegesen nem különbÖZik.

Ezek után rátér a társadalmi ter—mék l. és II. alosztályai és az ipar A és B csoportja közötti kapcsolat számításá—

nak módszerére. Egyes országokban a csoportosítás alapja a vállalatok termé- keinek rendeltetés szerinti ismérve, más országokban bár ugyanezen elvből in—

dulnak ki, a számbavételnek számos, sa—

iátossága van.

A Német Demokratikus Köztársaság—

ban például nem a tennelőeszközöket és a fogyasztási cikkeket előállító Válla- latok, hanem a nehéz— könnyű—, és élel—

miszeripar közötti kapcsolatokat szá- mítják. Ezzel egyidejűleg —— nemzetközi összehasonlítás céljára —— összeállítják az A és B csoport közötti kapcsolatot, kell *

"zési!

ainilemis a vállalatok termelésének,_ ren—-

deltetését veszik alapul. Szovjemnióban

az ipari termékek felosztása ,,A es ,B

csoportra a tényleges felhasználás alnev ján törtenik, Lengyelországban és30— * mániában is az egyes tennékek alapj—

ján, de nem a tényleges rendeltetés fi—

gyelembevételével.

Az ipar struktúrájának nemaeiltözl, összehasonlitása egységes módszerekal-r kalmazását követeli

felosztásánál minden országban Szerző ' véleménye szerint a társadalmi termék *

I. és VII. alosztályai közötti kapcsolatot nem a vállalatok termelése, hanemwz egyes termékek osztályozása alapján kan: , ;

megállapitani. Csupán az ilyen osztálya—

zással lehetséges a szwializmnsban a jellemző törvényszerűségek kifejtése *

A szocialista országok iparstalisztikaíu

mutatóinak összehasonlíthatóságával kap—

"csolatos vizsgált módszertani problémák még nem találtak Végleges megoldás—

ra. Nagy szerep vár e téren a Ki T

Statisztikai Állandó Bizottsagának _

kacsoportjára, melyben már egy sor feladatot teljesítettek a fennálló terve—

statisztikai sajátosságok és eltéré,- sek kiküszobölésére, valamint a. statisz—

tikai mutatók számítási módszereinek és

az osztályozásnak egységesítése érdeké—'

* ben,

w ' (Ism.: Tilcsik Jenna/á)

* UMNJAGIN, N. —— HARAKER, G.;

, A GÉPIPARI TERMELÉS . Gépi-zenés: es AUToMA'tizAaASI __ sleVONALANAK MEGHATÁROZÁSA _ _ .

* (Opredelenie 'urovnja mechanizacli i artalma—

tizacil proizvodsztva v masinoszt—roenll.) .—

Veszmik—Sztatisztiki.1964.1.sz.—Mem— p.— —_ :

A gépipari termelés gépesítésének és automatizálásának meghatáron nyolc tudományos kutató és tervező intézet közös munkájának eredménye.

E metodika a termelés gépesítésének és automatizálásának öt fokbzatát álla—

pítja meg:

- 1. A gépesítés legalacsonyabb foka a.gépi—

kézi termelés, ahol az egyes műveleteket kéz- zel végzik olyan gépi szerszám segitségével, mely az energiát külső forrásból kapja. , ,

2. A. gépi termelésnél a gépek irányítása es a kisegítő folyamatok kézi munkával történ—

nek.

3. A komplex gépi termelésnél —- a terme—

lési ciklus gépesítve van, a gépek irányítása részben kézi munkával történik.

4. Az automatizált termelémél a fő— és a" ki- segítő termelési folyamatot és ezek szabalyo—

zását automata-gépek végzik az ember köz- vetlen részvétele nélkül. A kézi munka csak azokban az esetekben engedhető meg, ame—

az ipari tm

STATISZTIKAI IRODALMl FfGYE-LÖ 1277

lyekben az automatizálás mgszakiágazdasági 31101; (

meggondolások alapján nem (: lszer . V ; .. __

_ 5. A legmagasabb fok: a komplex módon MU '— az ddOl'C munkahelyen az 052

automatiZált termelés -—' az ember közvetlen részvétele nélkül.

A metodika tisztáz néhány, a gépesí—

tésSel kapcsolatos alapfogalmat is, mint például a félautomata, az automata, a folyamatos termelési vonal stb.

A gépesítés és automatizálás színvo—

nalának vizsgálatára mutatószám—rend—

szert dolgoztak ki. A mutatószámok a

következők:

1. A gépi munkát végző munkások aránya

Mt)

829 : — - 100,

Mg -l- Mgk —l— Mk ahol:

Mg —— a gépi mun—kán dolgozó mun—

kások száma,

Mek — a kézi gépszerszámmal dolgozó munkások száma,

Mk —- a kézi munkán dolgozó mun—

kások száma.

Hasonló módon számítható ki a kézi gépszerszámmal dolgozó munkások ará- nya.

2. A géppel végzett munka aránya az adott termelési folyamat összes munka—

!áfordításában

Ig : ———————————— . 100,

* Rg 4- ng Jr Rk ahol:

33 — a gépi munkaráfordítás,

Rei; — a kézi gépszerszámmal végzett

munkaráfordítás,

_ Rk —— a kézi mun-karáfordítás.

A arakorlatban e mutatószámot a kö—

vetkező képlet segítségével közelíthetjük meg;

SZGS műszakban gépi munkán dolgozó munkások száma, K — a gépes-ítés koefficiense, amely

a gépi munka idejének ará—

nyát mutatja az adott munka—

helyen.

E mutató hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a berendezések termelékeny—

séget és a többgépes munkarendet.

3. A termelési folyamat gépesítési és automatizálási színvonala:

L' l/la LK ]"

Sz :: - 100

g

, Ig

L'Ma-G-K-TJr—M —_—_

100

ahol:

G —— a többgépes munkarend koeffi—

ciense. amelyet a gépek és a munkások számának hányadosa—

ként kapunk.

T —— a berendezés termelékenységének koefficiense, amelyet a munka—

darab legalacsonyabb termelé—

kenység'ű gépen történt meg—

munkálásának munkaigénye és az adott gépen történt megmun- kálás munkaigényének hánya- dosaként kapunk.

4, Esetenként célszerű megvizsgálni a gépi úton nyert termékek mennyiségé- nek arányát az összes előállított termé—

kek mennyiségében.

Végül a szerzők megemlíti-k, hogy az általuk ismertetett módszer gyakorlati alkalmazásra is került. így például a Lett SzSzK területen 20 iparághoz tar—

tozó 330 vállalatnál mutatták ki a gépe—

sítés tényleges színvonalát a javasolt

[ : WA EM" ' K V 100 módszer segítségével,

* Vir/* Mia/HMA- , (Ism.: Kovács Tamásné)

ÁRSTATISZTIKA

GUCKES, s.:

A FOGYASZTÓ! ÁRAKKAL És ÁRINDEXEKKEL KAPCSOLATOS

KüLÖN SZÁMITÁSOK

(Sonderrechnungen zum Preislndex für die Lebenshaltung und zur Statistik der Ver- braucherpreise.) —-— Wirtschaft und Statistik.

1964, 2. sz. 77—82. p.,

Szerző a Német Szövetségi Köztársa—

ság Statisztikai Hivatala által a közel—

múltban végrehajtott árstatisztikai vizs—

gálatokró—l ad összefoglaló beszámolót.

Az egyik vizsgálat a hivatalos fogyasz—

tói árindexhez felhasznált súlyok kor-

szerűsítésének problémájával foglalko—

zott. A középső fogyasztói csoportba tartozó kereső háztartások jelenlegi ár- indexe a háztartások 1958. évi kiadási szerkezetén alapszik. A gazdasági élet- ben, a keresők jövedelmében és egyes cikkek keresletében bekövetkezett vál—

tozások azonban kérdésessé teszik az 1958. évi árukosár további használatá- nak helyességét. Ezen túlmenően bízó—