1276
STATISZTIKAI IRODALMI nemAz elemző munkát akadályozza, hogy egy sor olyan nem ipari termelés beke—- rül egyes iparágak termelésébei ame- lyeknek semmifele rokonvonásuk nincs az iparág alapvető tevékenységével. Pél-
dául a bányászat alapvető tevékenységt-
ásványok kitermelése. Gyakran előter—_
dul azonban, hogy a bányaüzemekben ipari termékeket (villamosenergia, bá,—
nyafa stb.) is előállítanak, amelyeknek nincs közük a bányászat alapvető termé—
keihez. Ugyanakkor a bányák foglal—
koznak nem ipari tevékenységgel le' (me—
zőgazdasági termelés, szállitó tevékeny—
iség), másrészt az sem ritka eset, amikor más iparágba tartozó üzemek ásványok kitermelésével foglalkoznak _A szocia—
lista országok népgazdasági osztályozá—
sának megfelelően bányászathoz
számítani a nem ipari üzemek kisegítő bányászati tevékenységét és nem kell beszámítani a nem bányászati Vállalatok
bányászati tevékenységét. A kérdés ilyen megoldása ellentmondó. Akadályozza a mélyebb gazdasági elemzést és bonyolul- tabbá teszi a statisztikai mutatók nem—
zetközi összehasonlítását.
__ Szerző nagy figyelmet szentel a ter- melés'i specializáció szinvonalának tanul—
;mányozására szolgáló mutatók ismerte—
__tésére. A Német Demokratikus Köztár—
saság 1959. évi adatain keresztül be—
mutatja a teljes ternielés* terjedelmét (iparági és nem iparági), az iparban és más népgazdasági ágban előállított ága—
zati termelés terjedelmét és a kettőnek viszonyát jelző mutatószámai. Különös figyelmet szentel ez utóbbira, melyből látható, hogy az ágazati termelést az adott iparágban, illetve az ország nép—
gazdaságának más ágalban, termelik-e.
Lengyelország, Magyarország, Bulgária 1959. évi iparági adatai alapján meg—
állapítja, hogy a termelési specializáció színvonala lényegesen nem különbÖZik.
Ezek után rátér a társadalmi ter—mék l. és II. alosztályai és az ipar A és B csoportja közötti kapcsolat számításá—
nak módszerére. Egyes országokban a csoportosítás alapja a vállalatok termé- keinek rendeltetés szerinti ismérve, más országokban bár ugyanezen elvből in—
dulnak ki, a számbavételnek számos, sa—
iátossága van.
A Német Demokratikus Köztársaság—
ban például nem a tennelőeszközöket és a fogyasztási cikkeket előállító Válla- latok, hanem a nehéz— könnyű—, és élel—
miszeripar közötti kapcsolatokat szá- mítják. Ezzel egyidejűleg —— nemzetközi összehasonlítás céljára —— összeállítják az A és B csoport közötti kapcsolatot, kell *
"zési!
ainilemis a vállalatok termelésének,_ ren—-
deltetését veszik alapul. Szovjemnióban
az ipari termékek felosztása ,,A es ,B
csoportra a tényleges felhasználás alnev ján törtenik, Lengyelországban és30— * mániában is az egyes tennékek alapj—
ján, de nem a tényleges rendeltetés fi—
gyelembevételével.
Az ipar struktúrájának nemaeiltözl, összehasonlitása egységes módszerekal-r kalmazását követeli
felosztásánál minden országban Szerző ' véleménye szerint a társadalmi termék *
I. és VII. alosztályai közötti kapcsolatot nem a vállalatok termelése, hanemwz egyes termékek osztályozása alapján kan: , ;
megállapitani. Csupán az ilyen osztálya—
zással lehetséges a szwializmnsban a jellemző törvényszerűségek kifejtése *
A szocialista országok iparstalisztikaíu
mutatóinak összehasonlíthatóságával kap—
"csolatos vizsgált módszertani problémák még nem találtak Végleges megoldás—
ra. Nagy szerep vár e téren a Ki T
Statisztikai Állandó Bizottsagának _
kacsoportjára, melyben már egy sor feladatot teljesítettek a fennálló terve—
statisztikai sajátosságok és eltéré,- sek kiküszobölésére, valamint a. statisz—
tikai mutatók számítási módszereinek és
az osztályozásnak egységesítése érdeké—'
* ben,
w ' (Ism.: Tilcsik Jenna/á)
* UMNJAGIN, N. —— HARAKER, G.;
, A GÉPIPARI TERMELÉS . Gépi-zenés: es AUToMA'tizAaASI __ sleVONALANAK MEGHATÁROZÁSA _ _ .
* (Opredelenie 'urovnja mechanizacli i artalma—
tizacil proizvodsztva v masinoszt—roenll.) .—
Veszmik—Sztatisztiki.1964.1.sz.—Mem— p.— —_ :
A gépipari termelés gépesítésének és automatizálásának meghatáron nyolc tudományos kutató és tervező intézet közös munkájának eredménye.
E metodika a termelés gépesítésének és automatizálásának öt fokbzatát álla—
pítja meg:
- 1. A gépesítés legalacsonyabb foka a.gépi—
kézi termelés, ahol az egyes műveleteket kéz- zel végzik olyan gépi szerszám segitségével, mely az energiát külső forrásból kapja. , ,
2. A. gépi termelésnél a gépek irányítása es a kisegítő folyamatok kézi munkával történ—
nek.
3. A komplex gépi termelésnél —- a terme—
lési ciklus gépesítve van, a gépek irányítása részben kézi munkával történik.
4. Az automatizált termelémél a fő— és a" ki- segítő termelési folyamatot és ezek szabalyo—
zását automata-gépek végzik az ember köz- vetlen részvétele nélkül. A kézi munka csak azokban az esetekben engedhető meg, ame—
az ipari tm
STATISZTIKAI IRODALMl FfGYE-LÖ 1277
lyekben az automatizálás mgszakiágazdasági 31101; (
meggondolások alapján nem (: lszer . V ; .. __
_ 5. A legmagasabb fok: a komplex módon MU '— az ddOl'C munkahelyen az 052
automatiZált termelés -—' az ember közvetlen részvétele nélkül.
A metodika tisztáz néhány, a gépesí—
tésSel kapcsolatos alapfogalmat is, mint például a félautomata, az automata, a folyamatos termelési vonal stb.
A gépesítés és automatizálás színvo—
nalának vizsgálatára mutatószám—rend—
szert dolgoztak ki. A mutatószámok a
következők:
1. A gépi munkát végző munkások aránya
Mt)
829 : — - 100,
Mg -l- Mgk —l— Mk ahol:
Mg —— a gépi mun—kán dolgozó mun—
kások száma,
Mek — a kézi gépszerszámmal dolgozó munkások száma,
Mk —- a kézi munkán dolgozó mun—
kások száma.
Hasonló módon számítható ki a kézi gépszerszámmal dolgozó munkások ará- nya.
2. A géppel végzett munka aránya az adott termelési folyamat összes munka—
!áfordításában
Ig : ———————————— . 100,
RH* Rg 4- ng Jr Rk ahol:
33 — a gépi munkaráfordítás,
Rei; — a kézi gépszerszámmal végzett
munkaráfordítás,
_ Rk —— a kézi mun-karáfordítás.
A arakorlatban e mutatószámot a kö—
vetkező képlet segítségével közelíthetjük meg;
SZGS műszakban gépi munkán dolgozó munkások száma, K — a gépes-ítés koefficiense, amely
a gépi munka idejének ará—
nyát mutatja az adott munka—
helyen.
E mutató hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a berendezések termelékeny—
séget és a többgépes munkarendet.
3. A termelési folyamat gépesítési és automatizálási színvonala:
L' l/la LK ]"
Sz :: - 100
g
, Ig
L'Ma-G-K-TJr—M —_—_
100
ahol:
G —— a többgépes munkarend koeffi—
ciense. amelyet a gépek és a munkások számának hányadosa—
ként kapunk.
T —— a berendezés termelékenységének koefficiense, amelyet a munka—
darab legalacsonyabb termelé—
kenység'ű gépen történt meg—
munkálásának munkaigénye és az adott gépen történt megmun- kálás munkaigényének hánya- dosaként kapunk.
4, Esetenként célszerű megvizsgálni a gépi úton nyert termékek mennyiségé- nek arányát az összes előállított termé—
kek mennyiségében.
Végül a szerzők megemlíti-k, hogy az általuk ismertetett módszer gyakorlati alkalmazásra is került. így például a Lett SzSzK területen 20 iparághoz tar—
tozó 330 vállalatnál mutatták ki a gépe—
sítés tényleges színvonalát a javasolt
[ : WA EM" ' K V 100 módszer segítségével,
* Vir/* Mia/HMA- , (Ism.: Kovács Tamásné)
ÁRSTATISZTIKA
GUCKES, s.:
A FOGYASZTÓ! ÁRAKKAL És ÁRINDEXEKKEL KAPCSOLATOS
KüLÖN SZÁMITÁSOK
(Sonderrechnungen zum Preislndex für die Lebenshaltung und zur Statistik der Ver- braucherpreise.) —-— Wirtschaft und Statistik.
1964, 2. sz. 77—82. p.,
Szerző a Német Szövetségi Köztársa—
ság Statisztikai Hivatala által a közel—
múltban végrehajtott árstatisztikai vizs—
gálatokró—l ad összefoglaló beszámolót.
Az egyik vizsgálat a hivatalos fogyasz—
tói árindexhez felhasznált súlyok kor-
szerűsítésének problémájával foglalko—
zott. A középső fogyasztói csoportba tartozó kereső háztartások jelenlegi ár- indexe a háztartások 1958. évi kiadási szerkezetén alapszik. A gazdasági élet- ben, a keresők jövedelmében és egyes cikkek keresletében bekövetkezett vál—
tozások azonban kérdésessé teszik az 1958. évi árukosár további használatá- nak helyességét. Ezen túlmenően bízó—