STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
791
Petuhov, B.:
Az ipar szakosításának mutatószámai
pro mü slen—
45——
(O nokazaú'eljah
nosth) Vesztm'k Sztatísztíkí.
51. D.
szoecáadjizarii V
1959. 2. sz.
A termelés szakosításának fejlődése a szocialista gazdaság előrehaladásának egyik legfontosabb jellemzője. A szakosí—
tás kedvező feltételeket teremt a terme—
lési eljárások gépesítésére, automatizálá-
sára, a legfejlettebb technológia és ter-
melési módszerek folyamatos bevezeté—sére. Lehetővé teszi a berendezések jobb kihasználását. Végeredményben a szako—
sítás megfelelő irányú fejlődése elősegíti a munkatermelékenység növekedését, az ipari termékek minőségének javítását és a termelési költségek csökkentését.
A Szovjetunió 1959—1965. évi hétéves
terve számos intézkedést tartalmaz az ipar szakosítására és a kooperációra. Pél- dául a gépkocsi iparban, a traktorok ésmezőgazdasági gépek, útépítő gépek gyár—
tásánál a termelés célszerű központosítá—
sát, azonos típusú termékek kisszámú üzemben, sorozatban történő gyártását irányozták elő.
A szakosítás nagymértékű fejlődésének megfigyelése statisztikai feladatot is je-
lent. Ki kell dolgozni olyan mutatószám—
rendszert, amelynek segítségével értéke- lést és elemzést lehet adni a szakosítás el- ért színvonaláról és fejlődéséről.
A szerző a szakosítás jellemzésére elől—
járóban néhány statisztikai mutatószám
használatát javasolja. így például a sza-
kosított iparágak összes termelésének aránya az adott típusú termékek összes termelésében, az adott iparág vagy válla—
lat alapvető termelése az iparág vagy vál—
lalat össztermelésének százalékában stb.
E mutatószámok gyakorlati felhasználá—
sánál —- a szerző véleménye szerint is —-——
számos nehézség merül fel.
A szerző a továbbiakban a szakosítás mértékének megállapítására különböző mutatószámokat javasol. Az egyik mu- tatószámnak, amelyet a szerző a ,,szako—
sítás általános mutatójaii—nak nevez, a képlete a következő:
i
KpszzT /1/
T Vai—t
.b—
1
ahol
1 — a termékfajták száma a vállalat,
üzem éves terve szerint,ai —— az egyes termékfajták aránya az össztermelésben; a termelés munkaigé-
nyessége alapján számítva,t,- —— az egyes termékfajták évi ter-
melésének munkaigénye normaórában,
T —— az évi termelés összes munkaigé- nye normaórában.
A másik mutatószámot a szerző a ,,sza—
kosítás technológiai mutatószáma"—nak nevezi és a következő formula alapján javasolja a kiszámítását:
n
Epi'gi
1
K (7 : it,- ——————— T / 2 /
ahol
n —— a technológiai eljárások száma, B,— —— az egyes technológiai eljárások aránya az össztermelésben, a termelés
munkaigénye alapján számítva,
(1,— —- az egyes technológiai munkaigénye normaórában,
T —— a különféle technológiai eljárá—
sok összes munkaigénye normaórában.
Szerző a következő gyakorlati példán keresztül mutatja be a képletek haszná—
latát:
eljárások
Ké! javító üzem
termelési programjának jellemző adatai
A ja- Összes
vítási 133113- Az
. , é .
Év1 1331? az éw ?; összes Megnevezés ter- kaigé- program költség költség
melés szerint x (ezer
nye (ru'm ])
(nor. (ezer rubel) maóra) norma—
óra)
Gépjárművek
nagyjavítása 1. üzem
GÁZ-51 ... 250 db 85,4 21,35 1222 30.15 ZIL—150 ... 146 ,, 112,2 16,38 1565 228,5 ZISZ—ö ... 210 ,, 142,0 29,82 2100 441,0
"DT—54 ... 33 ,, 190,0 627 2440 80,5
D—35 ... 40 ., 172,0 ass 2200 ss,0
U—ő MA . . . . 28 ,, 128,4 3,60 1540 43,1 Mechanikai
csörlők készí—
tése ... 100 ,, 410,0 4—1,00 3750 375,0 Öntvények .... 300 z; 150,0 45,00 1140 3429
Összesen 170,30 19036
Gépjárművek
nagyjavítása 2. üzem
GÁZ —— 51 . . . . 1500 db 65,6 98,4O 1090 1635,0 ZIL—150 . . . . 600 ,. 89,0 _ 53,40 1400 840,0
Összesen 151,80 24750
4
!
792
STATISZTIKAI IRODALMIFIGYELÖ
Az /1/ képletbe behelyettesítve a meg- felelő adatokat a következő eredményt
kapjuk:
21,35-0,l25 11- 16,38—0,096 4— 29,82—
IpSZ :
l70,3
-0,l75 %- 6,27-0,037 —f— 6,88—0,04 -§—
l'70,3
%— 3,6-0,021—i—- 4l,0—0,24l %— 45,0- 1703
0,264
: 0,19 170,3
98,4-0,64S —§— 534 05352
2psz x ___—"*** ; 0,54 1513
A /2/ képlet a tanulmányban példaként közölt adatok behelyettesítése után az 1.
üzemre 0,36—os, a 2. üzemre O,59-es érté—
ket ad. Ezekben a számokban éppen úgy, mint az /l/ képlet segítségével kiszámí-
tott adatokban kifejezésre jut az üzem
szakosítottságának foka.
A szerző nem elégszik meg a fenti mu—
tatószámok kiszámításával. További olyan összefüggések megállapítására törekszik, amelyek egyfelől a nagyjavítások száma, költségeik és munkaigényük, másrészt a szakosítás foka között találhatók. Többféle mutatószám kiszámításával bizonyítja,!
hogy azokban a vállalatokban, amelyek- ben magas a szakosítás, a termelés költ- ségei és a munkaráfordítás alacsonyabb, mint a kevésbé szakosított vállalatokban.
Szerző tanulmányának befejező részé-
ben olyan módszer alkalmazásával foglal-kezik, amelyet az igen nagymértékben egységesített alkatrészeket felhasználó, nagy termékválasztékkal rendelkező vál—
lalatok (iparágak) esetében is sikerrel le—
het alkalmazni.
(Ism.: Halkovics László)
STATISZTIKAI SZEMLE Megjelenik havonta egyszer Felelős szerkesztő: Kenessey Zoltán
Szerkesztőség: Budapest II.. Keleti Károly u. 5—7. Telefon: 155—2108
Kiadóhivaotal: Budapest II., Keleti Károly utca 5—7. Telefon: $$$—530 (136. mellék) Kiadja: a Statisztikai Nyomtatvány— és Eolyóiratkiaadú Vállalat
Felelős kiadó-: Gal-édi László
Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető a Posta- Központi Hirlap Irodánál (Bp. V., József nádor tér 1.) és bármelyik postahivatalnál. EMfizetési dij félévre 54,— Ft, egy évre 108,——— Ft. Csekksmlmlaszám: egyéni 611272. közületi 61.066
(vagy átutalás a MNB 47. sz. folyószámláján.)
A folyóirat régebbi példányai kaphatók a Posta Központi Hirlap Iroda Újságboltjában (Budapest V., József Attila utca 3.)
2266/2. _ Állami Nyomd-a, Budapest I., Kapisztrán tér 1. — 1059. —— Felelős vezető: Jámbor láma
